1/2016. (I. 13.) EMMI rendelet

az Állami Egészségügyi Tartalékkal való gazdálkodás szabályairól

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés w) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 48. § 3. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[1] E rendelet alkalmazásában

1. egészségügyi válsághelyzet: az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 228. § (2) bekezdésében foglalt esemény;

2. egyéb eszköz és anyag: valamennyi, a gyógyszer és orvostechnikai eszköz kategóriába nem tartozó eszköz és anyag;

3. gyógyszer: az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 1. § 1. pontja szerinti anyag;

4. fogyóanyag: a gyógyszerek, a kötszerek, az egyszer használatos anyagok és eszközök, valamint a fertőtlenítőszerek összessége;

5. igénytámasztó szerv: a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, valamint a Terrorelhárítási Központ;

6. modul: olyan egység, amely egy adott sérülés- vagy megbetegedéstípus tömeges bekövetkezésével járó egészségügyi válsághelyzetek esetére tartalmaz olyan tartalékelemeket, amelyekre az adott esemény egészségügyi felszámolása során az adott sérülés- vagy megbetegedéstípusok sérültjeinek ellátásához az átlagosnál nagyobb mennyiségben van szükség;

7.[2] orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott eszköz;

8.[3] szükséggyógyintézet: különböző típusú telepített gyógyintézet vagy orvosi segélyhely.

2. § (1) Az Állami Egészségügyi Tartalékból (a továbbiakban: tartalék) biztosíthatóak

a) az egészségügyi válsághelyzetek felszámolása érdekében szükséges kapacitások, az egészségügyi válsághelyzetek következtében keletkező többletigények,

b) az igénytámasztó szervek többletigényei,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó egészségügyi feladatok ellátásához kapcsolódó többletigények

d)[4] a válsághelyzet felszámolásában részt vevő egyéb szervezetek igényeinek

kielégítését szolgáló gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, valamint egyéb eszközök és anyagok (a továbbiakban együtt: tartalékelem).

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján a tartalékból biztosíthatóak a katasztrófa-elhárítási feladatok ellátását szolgáló csapat-egészségügyi többletigények (a továbbiakban: katasztrófa-elhárítási igénybevétel) is.

(3)[5] A tartalékkal való gazdálkodás feladatait az Országos Kórházi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKFŐ) látja el.

3. § (1) A tartalék a Kormány által meghatározott rendeltetésű és mértékű, az egészségügyi ellátórendszer kapacitásának bővítéséhez, valamint az egészségügyi feladatok ellátásához szükséges tartalékelemeket tartalmazza.

(2) A tartalék

a) a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti többletigény kielégítését szolgáló,

aa)[6] az 1. mellékletben meghatározott feltöltöttségi szintű szükséggyógyintézetekből és modulokból álló törzskészletből, valamint

ab) a törzskészlet feletti normakészletből, továbbá

b) a 2. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti többletigény kielégítését szolgáló,

ba) norma feletti készletekből,

bb) norma részét nem képező készletelemekből, valamint

bc) az igénytámasztó szervek részére fenntartott készletekből

áll.

(3) A tartalék mértékét - a (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti esetben az igénytámasztó szerv szükségleteinek figyelembevételével - az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg.

(4)[7] A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti többletigény kielégítése céljából az igénytámasztó szervvel a beszerzési, minőség megóvási, készenléti, pótlási, szolgáltatási és egyéb igénye kielégítése tárgyában az OKFŐ együttműködési megállapodást köt. Az igénytámasztó szerv az együttműködési megállapodásban foglalt, illetve az 1. mellékletben szereplő önálló szükséggyógyintézetek és modulok készletén felül jelentkező igénye kielégítéséhez szükséges forrásokat az OKFŐ részére biztosítja.

(5)[8] Az 1. melléklet szerinti szükséggyógyintézetek és modulok orvostechnikai eszköz- és gyógyszernormái módosításának tervezetét - az Országos Mentőszolgálat (a továbbiakban: OMSZ), valamint a miniszter által kijelölt fekvőbeteg ellátó intézmények adatszolgáltatása alapján - az Egészségügyi Szakmai Kollégium Oxyológia-sürgősségi orvostan, toxikológia, honvéd és katasztrófa orvostan tagozata szakmai véleményének kikérése mellett a miniszter hagyja jóvá.

(6) A tartalék az 1. mellékletben meghatározott feltöltöttségi szint alá nem csökkenhet, kivéve

a) a sürgősségi fekvőbeteg-ellátásban váratlanul bekövetkező hiányok kezelésére, valamint a konkrét ellátási feladatok megoldására történő készletkiadást,

b) az egészségügyi válsághelyzeti ellátásban történő készletkiadást,

c) a katasztrófa-elhárítási igénybevételt, továbbá

d)[9] a 3/A. §-ban részletezett minőségmegőrző csere, minőségi felülvizsgálat, gyakorlatok, illetve az eszközök karbantartása lebonyolításának időtartamát.

(7)[10] Az OKFŐ a (6) bekezdésben meghatározott esetekben a felhasználást követő 30 napon belül megteszi a tartalékból felhasznált elemek 1. mellékletben meghatározott feltöltöttségi szintjének az elérése érdekében szükséges intézkedéseket.

3/A. §[11] (1) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató és az OMSZ

a) köteles részt venni az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szervvel a tartalék minőségmegóvó cseréjében, és

b) megküldi a beszerzendő gyógyszerek, valamint - figyelemmel a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézmények részére történő gyógyszer-, orvostechnikai eszköz és fertőtlenítőszer beszerzések országos központosított rendszeréről szóló 46/2012. (III. 28.) Korm. rendeletben foglaltakra - az egészségügyi anyagok jegyzékét az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv részére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti részvétel a tartalék gyógyszerkészletének minőségmegóvó cseréje esetében csak a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatókra terjed ki.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség a nem közbeszerzés útján beszerzett tételek esetében is fennáll.

(4) Az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv a cserélendő készletei figyelembevételével meghatározza és visszajelzi, hogy az egyes tételekből milyen mennyiséget ad át, és erről értesíti a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót és az OMSZ-t.

(5) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató és az OMSZ a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően történt beszerzést követően a (4) bekezdés szerinti tételeket átveszi az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szervtől, és ezzel egyidejűleg a beszerzett tételekből az átvett tételekkel megegyező mennyiségű, rendeltetésű, hatású, illetve az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv által meghatározott szavatossági idejű tételeket - a forgalomba hozatalhoz szükséges és a megfelelő tárolási körülményeket igazoló dokumentumok kíséretében - átadja az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv részére.

(6) A minőségmegóvó cserében a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az (5) bekezdéstől eltérően gyógyszerek esetében a gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, az egyéb egészségügyi anyagok esetében a beszállító útján is részt vehet.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerinti átadás-átvétel nem minősül kereskedelmi tevékenységnek. A minőségmegóvó csere céljából elismervénnyel átadott és átvett tételek után térítési díjat nem kell fizetni.

(8)[12] Az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv a gyógyszer szavatossági ideje felének elteltét megelőző 30 nappal, de legkésőbb a lejárati idő előtt 6 hónappal meghatározza, hogy a gyógyszerkészletből milyen mennyiséget ad át, és erről értesíti a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatót.

(9) A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv értesítésétől számított 30 napon belül visszajelzi, hogy a gyógyszerkészletből milyen mennyiséget vesz át.

(10) A (8) és (9) bekezdésben előírt minőségmegóvó csere céljából elismervénnyel átadott tételek után a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató az állami egészségügyi tartalék kezeléséért felelős szerv részére az adott gyógyszerkönyv szerinti értékének megfelelő térítési díjat fizet.

4. § (1) Az OKFŐ a tartalékkal való gazdálkodás keretében fő tevékenységként végzi:[13]

a) a tartalék

aa) beszerzését,

ab) szakszerű tárolását és karbantartását,

ac) meghatározott szavatossági idejű elemeinek esetében a szavatossági időn belül történő cserélését, illetve minőségmegóvó cseréjét,

ad) tárolására szolgáló raktárak fenntartását és működtetését,

ae) nyilvántartását és a gazdálkodást támogató informatikai rendszer működtetését,

af) előírt szintjét meghaladó, illetve a normából kikerülő részének szükség szerinti értékesítését,

ag) értékesíthetetlen elemeinek, lejárt szavatossági idejű tartalékelemeinek a selejtezését;

b) a tartalékelemek kiadásra előkészítését;

c) a tartalékelemek használatba történő kiadását és visszavételét;

d) a külföldre irányuló vagy onnan érkező egészségügyi segélyszállítmányokkal kapcsolatos ügyintézést;

e) az igénytámasztó szerv részére tartalék kezelését és kiadását.

f)[14] a szükséggyógyintézetek és modulok telepítésének és technikai üzemeltetésének irányítását és felügyeletét.

(2)[15] A tartalékelemek tárolása - az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában foglaltaktól eltérően - a gyártónál, a forgalmazónál vagy a nagykereskedőnél történő tárolás útján is megvalósítható, ha a gyártó, forgalmazó vagy nagykereskedő az OKFŐ-vel kötött szerződésben vállalja, hogy az ott tárolt mennyiséget vagy annak szükséges részét az OKFŐ felhívására az OKFŐ részére átadja vagy az OKFŐ által megadott címre kiszállítja.

(3)[16] Ha az OKFŐ raktáraiban történő tárolás esetében nem biztosítható a tartalék egyes elemeinek minőségmegóvó cseréje, annak tárolására a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel tárolási csereszerződés köthető.

5. § (1)[17] Az OKFŐ a jóváhagyott norma alapján a tartalék kialakítására és fenntartására a költségvetési tervezés időrendjéhez igazodva költségvetési tervet készít, amelyet megküld az egészségügyért felelős miniszter részére.

(2) Az OKFŐ a költségvetési előirányzatának jóváhagyását követően elkészíti[18]

a) a tartalék fejlesztésének tervét,

b) a minőségmegóvó csere tervet,

c) a felújítási, karbantartási tervet,

d) a bérbeadásra kijelölt orvostechnikai és egyéb eszközök jegyzékét és mértékét,

e) az értékesítésre kijelölt tartalékelemek jegyzékét.

6. § (1) A tartalékelemek kiadása a következő esetekben történhet:

a) egészségügyi válsághelyzet idején,

b) nemzetközi segélyezés céljából,

c) a sürgősségi betegellátásban - konkrét feladat ellátásához - olyan váratlanul bekövetkező hiány esetén, amelynek áthidalása más módon nem oldható meg,

d) az egészségügyi ellátórendszer kapacitásainak időszakos megerősítése érdekében,

e) a védelmi felkészülést szolgáló gyakorlatok idejére,

f) az OMSZ részére rendezvény biztosítása céljából,

g) az OMSZ részére kiemelt állami rendezvény biztosítása céljából,

h) az igénytámasztó szerv kérelmére a megkötött együttműködési megállapodásban meghatározott eljárásrend szerint, valamint

i) a 8. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes hasznosítás céljából.

(2)[19] Az (1) bekezdés a)-d) és g) pontja esetében a tartalékelemek kiadását a miniszter írásbeli vagy - sürgős esetben - szóbeli utasítására az OKFŐ főigazgatója rendeli el.

(3) A (2) bekezdés szerinti szóbeli utasítást legkésőbb az annak kiadását követő első munkanapon írásban meg kell erősíteni.

(4)[20] Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a tartalékelem kiadásához nem kell engedély, ha a gyakorlat, felkészítő esemény irányítója a miniszter, vagy az esemény az OKFŐ saját felkészülését szolgálja.

(5) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a (2) és (3) bekezdés alapján szükséges eljárni, ha a (4) bekezdés nem alkalmazható.

(6) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetben a tartalékelem kiadását nem szükséges engedélyeztetni, de a tartalékelem kiadásáról és visszavételezéséről minden esetben tájékoztatni szükséges a miniszter által vezetett minisztérium szervezeti és működési szabályzatában meghatározott szervezeti egységének vezetőjét.

7. § (1)[21] A 6. § (1) bekezdés c)-g) pontja alapján igénybe vett tartalékelem elszállításának és visszaszállításának költségei az igénybevevőt terhelik.

(2) A tartalékelemet a 6. § (1) bekezdés c)-f) pontja alapján igénybe vevő köteles az ellátási feladat befejeződése után:

a)[22] legkésőbb az azt követő második munkanapon az átvett orvostechnikai és egyéb eszközt az átvételkori állapotban visszaszolgáltatni, vagy annak ellenértékét az ellátási feladat befejeződését követő 30 napon belül az OKFŐ részére megtéríteni,

b)[23] az azt követő 30 napon belül az átvett fogyóanyag ellenértékét az OKFŐ részére megtéríteni.

(3)[24] Az igénybe vevő a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az átvett tartalékelemek használatáért megállapított időarányos térítési díjat az OKFŐ részére az ellátási feladat befejeződését követő 30 napon belül fizeti meg.

(4) Az OMSZ által a 6. § (1) bekezdés g) pontja alapján átvett eszközök tekintetében az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

8. § (1) A tartalék egyes elemeinek ideiglenes hasznosítása kizárólag térítés ellenében, bérbeadás útján történhet, azzal, hogy ha az eszköz nem szerepel az 5. § (2) bekezdés d) pontja szerinti jegyzékben, a bérbeadáshoz a miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) A bérleti szerződésben rögzíteni kell a bérbe adott orvostechnikai és egyéb eszköz - egészségügyi válsághelyzetben történő - haladéktalan visszaszolgáltatásának kötelezettségét.

(3)[25] Az OKFŐ a honlapján közzéteszi a bérbeadásra, valamint értékesítésre kijelölt tartalékelemek jegyzékét.

9. § A 3. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti, az igénytámasztó szerv részére fenntartott tartalékelemeket a többi tartalékelemtől elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani.

10. § (1)[26] Az OKFŐ a tartalék alakulásáról a tárgyévet követő év március 1-jéig összefoglaló jelentést készít, és azt megküldi a miniszternek.

(2) A jelentés tartalmazza:

a) a tartalékolási tevékenység értékelését,

b) a tartalék mennyiségében, összetételében és értékében bekövetkezett évközi változásokat, valamint

c) a tartalék fejlesztésére vonatkozó javaslatokat.

(3)[27] A miniszter a védelmi célú tartalékok összetételéről a tárgyévet követő április 15-éig adatot szolgáltat a gazdaságpolitikáért felelős miniszter és a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére.

11. § (1) A miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetése biztosítja

a) a tartalék egyes elemeinek minőségmegóvó cseréjével kapcsolatos kiadások,

b) a tartalék fenntartásához, tárolásához kapcsolódó működési, beruházási és felújítási kiadások,

c) a tartalék fejlesztéséhez szükséges kiadások,

d) a tartalék felhasználásra alkalmas állapotának biztosításához szükséges kiadások

e)[28] a szükséggyógyintézetek és modulok telepítésével és technikai üzemeltetésével kapcsolatos kiadások

fedezetét.

(2) A 3. § (4) bekezdésében foglaltak szerint megtérült kiadások tekintetében nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat.

(3) A tartalék egyes elemeinek értékesítéséből, hasznosításából származó bevételt a tartalék visszapótlására, beszerzésére, fejlesztésére kell fordítani.

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

13. §[29]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet az 1/2016. (I. 13.) EMMI rendelethez

A tartalék szükséggyógyintézetei és moduljai[30]

* Önálló normaelemet nem alkotnak.