151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet

a Budapesten létesítendő Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról

A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (5) bekezdés a), d), e) és f) pontjában,

a 4. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában,

a 4. § (2) bekezdés b) és c) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában,

az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés b), h) és k) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja azokat az 1. mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a Budapest belterületén elhelyezkedő, az ingatlan-nyilvántartás szerinti 35172 helyrajzi számon nyilvántartott, 1084 Budapest, Tavaszmező u. 6. szám alatti ingatlanon megvalósításra kerülő Roma Oktatási és Kulturális Központ létrehozására és az ahhoz kapcsolódó építmények, infrastrukturális fejlesztések megvalósítására irányuló beruházással (a továbbiakban együtt: Beruházás) függenek össze.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek

a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek, valamint

b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó útépítési, közműcsatlakozási és -fejlesztési munkákkal kapcsolatosak.

2. §[1] A Kormány az 1. § (1) bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó főispánként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető főispánt jelöli ki.

3. § (1)[2]

(2)[3]

(3) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg - nyolc nap.

(4) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő - ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg, illetve az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás kivételével - tizenöt nap.

(5)[4]

4. §[5] (1) A Beruházással összefüggésben

a)[6] az örökségvédelmi hatóság az összevont örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárás elvi örökségvédelmi keretengedélyezési szakaszában vagy az örökségvédelmi szakhatósági eljárásban, továbbá az örökségvédelmi szakkérdések vizsgálata során tizenöt napos határidő kitűzésével kikéri a központi építészeti-műszaki tervtanács véleményét,

b)[7]

c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, és

d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye.

(2)[8] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a központi építészeti-műszaki tervtanács véleménye meghozatalának késedelme vagy elmaradása az építési és örökségvédelmi engedély kiadását nem érinti.

4/A. §[9] (1)[10] A hatályos településrendezési terv és az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásait a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti telekre meghatározott sajátos beépítési szabályok:

a) az elő-oldal és hátsókert mérete 0,0 méter, az építési hely a telek teljes területe,

b) a terepszint alatti beépítettség megengedett legnagyobb mértéke intézményi, mélygarázs vagy ezen rendeltetések vegyes elhelyezése esetén 100%,

c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke - az építményszinteken, padlás- és tetőszinten - 100%,

d)[11] amennyiben a központi építészeti-műszaki tervtanács véleménye, illetve az egyéb hatósági, szakhatósági egyeztetések eredménye alapján mélygarázs nem létesíthető, akkor a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,0 m2/m2.

4/B. §[12] A Beruházással érintett építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kialakítandó kerékpártárolók számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni:

a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 20 férőhely után,

b) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 40 férőhely után.

5. § (1) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni.

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

8. §[13] A Budapesten létesítendő Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását célzó beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelet módosításáról szóló 252/2017. (IX. 5.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított 4. §-t, 4/A. §-t és 4/B. §-t a MódR. hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 151/2017. (VI. 12.) Korm. rendelethez

A Beruházással összefüggő, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánított közigazgatási hatósági ügyek

1. építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások,

2. örökségvédelmi hatósági engedélyezési és tudomásulvételi eljárások, valamint régészeti feltárásokkal kapcsolatos eljárások,

3. környezetvédelmi hatósági eljárások,

4. természetvédelmi hatósági eljárások,

5. útügyi hatósági eljárások,

6. a műszaki biztonsági hatóság hatáskörébe tartozó sajátos építményfajtákra vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások,

7. műszaki biztonsági hatósági engedélyezési eljárások,

8. ingatlan-nyilvántartással összefüggő hatósági eljárások,

9. telekalakításra irányuló hatósági eljárások,

10. földmérési hatósági eljárások,

11. hírközlési hatósági eljárások,

12. bányahatósági engedélyezési eljárások,

13. tűzvédelmi és iparbiztonsági hatósági eljárások,[14]

14. élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás,

15. közegészségügyi hatósági eljárások,

16. a közterületen és belterületen lévő fás szárú növények kivágásával és pótlásával kapcsolatos engedélyezési eljárások,

17. építményeken kívüli és belüli felvonó, mozgólépcső, emelők, gépi működtetési közlekedési berendezések engedélyezésére irányuló hatósági eljárások,

18. vízügyi és vízvédelmi hatósági engedélyezési eljárások,

19. talajvédelmi engedélyezésre irányuló hatósági eljárások,

20. területrendezési hatósági eljárások,

21. azok az 1-20. pontban nem szereplő hatósági engedélyezési eljárások, melyek a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához közvetlenül szükségesek,

22. az 1-21. pontban felsorolt ügyfajtákban kiadott hatósági döntések módosítására irányuló hatósági eljárások.