174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelet

az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek eljárásáról és kijelöléséről, valamint az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételekről

A Kormány az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 94. § a)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az anyakönyvvezető és az anyakönyvi szervek

1. § (1) A Kormány anyakönyvvezetőként

a) a polgármestert,

b) a jegyzőt,

c) a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselőjét,

d) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hivatásos konzuli tisztviselőt

e)[1] - a (10) bekezdésben meghatározott esetben - a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselőjét

f)[2] - a (11) bekezdésben meghatározott esetben - az eskütételi igazgatási szervet

jelöli ki.

(2)[3] A hivatásos konzuli tisztviselő nem minősül anyakönyvvezetőnek az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: At.) II. és III. Fejezetében, valamint - a házassági névviselési forma módosítására irányuló eljárás kivételével - IV. Fejezetében meghatározott feladatok esetében, továbbá, ha a nem önálló külképviselet felhatalmazása nem terjed ki anyakönyvezési feladatok ellátására.

(3)[4]

(4)[5]

(5)[6] Az anyakönyvvezető illetékességi területe a kinevezése és megbízása szerinti

a) képviselő-testület hivatalához tartozó fővárosi kerület vagy település, vagy

b) külképviselet

illetékességi területére terjed ki.

(6)[7] A fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen történt anyakönyvi esemény anyakönyvezésére a Budapest XIII. kerületi önkormányzat képviselő-testülete hivatalának anyakönyvvezetője illetékes.

(7)[8] A házasságkötésnél és a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél az anyakönyvvezető csak az illetékességi területén járhat el.

(8)[9] A házasságkötésnél vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésénél a település polgármestere kizárólag a település közigazgatási határain belül működhet közre.

(9)[10] Ha a településen az anyakönyvi igazgatási feladatok az anyakönyvvezető akadályoztatása vagy az anyakönyvvezetői feladatokat ellátó személyek hiánya miatt nem láthatóak el, a jegyző kérelmére az anyakönyvi szerv az illetékességi területén működő más anyakönyvvezetőt jelöl ki az anyakönyvi igazgatási feladatok ellátására.

(9a)[11] A kijelölés feltétele a helyettesítést kérő és a helyettesítő anyakönyvvezetőt biztosító polgármesteri hivatal, közös önkormányzati hivatal munkáltatóinak a helyettesítésről szóló megállapodása (a továbbiakban: Megállapodás). A Megállapodásnak ki kell terjednie a helyettesítés időtartamára, a helyettesítésre kijelölt anyakönyvvezető illetményének, valamint a feladatellátással összefüggő költségeinek a megtérítésére is. A (9) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell a Megállapodást és a helyettesítésre felkért anyakönyvvezetőnek a helyettesítést vállaló nyilatkozatát.

(9b)[12] A helyettesítés eseti vagy legfeljebb hat hónap időtartamra szóló, határozott időtartamú lehet.

(10)[13] A külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium kormánytisztviselője jogosult az anyakönyvi kivonat kiállítására irányuló kérelem esetén eljárni.

(11)[14] Az eskütételi igazgatási szerv a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben foglalt eskü- és fogadalomtétellel kapcsolatos feladatai ellátása tekintetében jogosult anyakönyvvezetőként eljárni.

(12)[15] Az eskütételi igazgatási szerv az elektronikus anyakönyvben nyilvántartott valamennyi adatot az At. 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok megadásával jogosult megtekinteni.

2. § (1) A Kormány az e rendeletben meghatározottak szerint anyakönyvi szervként

a) az anyakönyvi ügyekért felelős minisztert,

b)[16] a fővárosi és vármegyei kormányhivatalt,

c) a hivatásos konzuli tisztviselőt

jelöli ki.

(2)[17] E rendelet eltérő rendelkezése hiányában anyakönyvi szervként a fővárosi és vármegyei kormányhivatal jár el.

3. § Az At. 44. § (4) bekezdése szerinti anyakönyvi szervként az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter jár el.

4. § (1) A Kormány anyakönyvi szervként

a)[18] az 5. §-ban meghatározott esetek kivételével a hazai anyakönyvezés végzésére,

b) a névváltoztatási eljárás lefolytatására,

c)[19] az At. 14. § (2a) bekezdésében meghatározott államok körének a honlapján történő közzétételére,

d)[20] az elektronikusan benyújtott házassági névviselési forma módosítására irányuló kérelem alapján indult automatikus döntéshozatali eljárás lefolytatására,

e) az anyakönyvvezetőként eljáró hivatásos konzuli tisztviselő felügyeleti szerveként, valamint

f) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvényben és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendeletben meghatározott feladatokra

Budapest Főváros Kormányhivatalát jelöli ki.

(2)[21]

(3)[22]

5. §[23] (1)[24] A Kormány az 1. mellékletben meghatározott külképviselet konzuli tisztviselőjét, valamint a felügyelete alatt működő nem önálló külképviselet hivatásos konzuli tisztviselőjét hazai anyakönyvezés végzésére, valamint a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszűnésére vonatkozó adatváltozás bejegyzésére anyakönyvi szervként jelöli ki, amennyiben a külképviselet felügyelete alá tartozó, nem önálló külképviselet felhatalmazása kiterjed a hazai anyakönyvezési feladatok ellátására.

(2)[25] A hazai anyakönyvezési eljárást, valamint a házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat külföldön történt megszűnésére vonatkozó adatváltozás bejegyzésére irányuló eljárást, annak az 1. mellékletben meghatározott külképviseletnek vagy a felügyelete alatt működő, hazai anyakönyvezési feladatokat ellátó nem önálló külképviseletnek a hivatásos konzuli tisztviselője folytatja le, amely külképviseleten a kérelmet benyújtották.

(3) A külpolitikáért felelős miniszter az 1. mellékletben meghatározott külképviselet felügyelete alatt működő, hazai anyakönyvezési feladatokat ellátó nem önálló külképviseleteket közzéteszi.

2. Az anyakönyvezéshez szükséges képesítési feltételek

6. § (1) Az anyakönyvezést

a) a polgármester és a jegyző anyakönyvi szakvizsgával vagy a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben az anyakönyvi feladatkörre meghatározott képesítéssel,

b) az anyakönyvi szerv kormánytisztviselője, a polgármesteri hivatal és a közös önkormányzati hivatal köztisztviselője a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendeletben meghatározott képesítéssel,

c)[26]

d) a hivatásos konzuli tisztviselő anyakönyvi szakvizsgával

láthatja el.

(2)[27] A felsőoktatásban szerzett közszolgálati szakképzettséggel vagy jogi területen szerzett szakképzettséggel rendelkező, de anyakönyvi szakvizsgával nem rendelkező köztisztviselőt és kormánytisztviselőt a kinevezésekor a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól szóló kormányrendelet szerint képesítettnek kell tekinteni, azzal, hogy az anyakönyvi szakvizsgát a kinevezésétől számított egy éven belül köteles megszerezni.

(3)[28] A (2) bekezdésben meghatározott időtartamba nem számít bele

a) a rendkívüli jogrend időtartama, valamint

b) a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság vagy keresőképtelenség.

(4)[29] A (2) bekezdésben foglalt határidőt kivételes méltánylást érdemlő esetben egy alkalommal az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter meghosszabbíthatja.

3. Az utónév utónévjegyzékbe történő felvétele

7. § (1)[30] Az érintett az általa választott, azonban a Nyelvtudományi Kutatóközpont által vezetett utónévjegyzékben (a továbbiakban: utónévjegyzék) nem szereplő utónév utónévjegyzékbe történő felvételét az anyakönyvi szerv által rendszeresített, a 2. mellékletben meghatározott adattartalmú kérelemmel - írásban vagy elektronikus úton - kezdeményezheti.

(2)[31] A kérelem benyújtható bármely anyakönyvvezetőnél vagy a kijelölt anyakönyvi szervnél.

8. § (1)[32] Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont megkeresését mellőzi, ha az utónévjegyzékbe felvenni kért utónevet a benyújtástól számított fél éven belül már kérelmezték, és a Nyelvtudományi Kutatóközpont az utónévjegyzékbe történő felvételét nem támogatta.

(2)[33] Az anyakönyvi szerv a Nyelvtudományi Kutatóközpont nyilatkozatáról és a kezdeményezés továbbításának mellőzéséről tájékoztatja az érintettet.

4. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2017. július 1. napján lép hatályba.

(2) A rendelet

a) 1. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése,

b) 2. § c) pontja,

c) 4. § (1) bekezdés e) pontja,

d) 5. §-a,

e) 6. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdés c) pontja, valamint

f) 1. melléklete

2017. október 1. napján lép hatályba.

10. §[34]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelethez

1. Bécsi Nagykövetség

2. Beregszászi Konzulátus

3. Berlini Nagykövetség

4. Berni Nagykövetség

5. Brüsszeli Nagykövetség

6. Csíkszeredai Főkonzulátus

7. Dublini Nagykövetség

8. Düsseldorfi Főkonzulátus

9. Hágai Nagykövetség

10. Kolozsvári Főkonzulátus

11. Koppenhágai Nagykövetség

12. Londoni Nagykövetség

13. Madridi Nagykövetség

14. Milánói Főkonzulátus

15. Müncheni Főkonzulátus

16. Oslói Nagykövetség

17. Párizsi Nagykövetség

18. Stockholmi Nagykövetség

19. Stuttgarti Főkonzulátus

20. Szabadkai Főkonzulátus

21. Ungvári Főkonzulátus

22. Manchesteri Főkonzulátus[35]

23. Innsbrucki Főkonzulátus[36]

24. Edinburgh-i Főkonzulátus[37]

2. melléklet a 174/2017. (VI. 30.) Korm. rendelethez

A Nyelvtudományi Kutatóközpont utónév anyakönyvezhetőségére vonatkozó nyilatkozata iránti kérelem adattartalma[38]

1. Kérelmező

1.1. neve

1.2. lakóhelye

1.3. tartózkodási helye*

1.4. elektronikus levél (e-mail) címe*

2. Kért utónév

3. Az utónév női/férfi (A nemnek megfelelően kiválasztandó.)

4. Kezdeményezés indoka

5. Az utónév eredete*

6. Az utónév jelentése*

7. Keltezés

8. Kérelmező aláírása

* Nem kötelező megadni.