9/2018. (IV. 25.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 3. alcím, valamint a 8-11. melléklet tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 4. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés a) pontjában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 6. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 21. § 22. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -

a következőket rendelem el:

1. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet módosítása

1. § Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet [a továbbiakban: 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet] 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása

2. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet [a továbbiakban: 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet] 8/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E § alkalmazásában tartós távollét alatt az előreláthatólag 90 napot meghaladó távollét időtartama értendő, amely időtartam számításakor az alap- és pótszabadság időtartamát figyelmen kívül kell hagyni."

3. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak olyan részfeladatokat láthat el, amely a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényezővel összeegyeztethető."

4. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a hivatásos állomány tagjának akadályoztatása vagy közreműködésének hiánya miatt a leszerelés végrehajtása elmarad, az állományilletékes parancsnok a szolgálati viszony megszűnését követő 10 napon belül intézkedik annak megállapítására, hogy a hivatásos állomány tagja esetlegesen mely - elszámolási kötelezettséggel kiadott - vagyontárgyakkal nem számolt el. A leszerelés elmaradása a szolgálati viszony megszűnésének beálltát nem érinti."

5. § (1) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hszt. 152. § (1) bekezdése szerinti szabadságolási tervet szervezeti elemenként, a szolgálati feladatok függvényében és a hivatásos állomány tagja igényeinek figyelembevételével kell végrehajtani. A szabadság nyilvántartását - a szervezeti elemek havi tájékoztatása alapján - az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa végzi."

(2) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 42. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha szolgálati feladat végrehajtása miatt a hivatásos állomány tagjának szabadságról történő visszarendelése válik szükségessé, a visszarendelést követően teljesített szolgálat - az eredetileg kiadott szabadság későbbi időpontban történő ismételt igénybevétele mellett - szolgálatteljesítési időnek minősül."

6. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"43. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően az Országgyűlési Őrség jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) váltásos I.,

c) váltásos II.,

d) vezényléses vagy

e) kombinált

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban határozza meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja milyen szolgálati időrendszerben teljesít szolgálatot.

(3) A szolgálatteljesítési idő az (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgálati időrendszerben foglalkoztatottak részére a naptári év kezdetétől számított kéthavi szolgálatteljesítési időkeretben kerül meghatározásra.

(4) Ha a szolgálati viszony létesítésére vagy módosítására a megkezdett szolgálatteljesítési időkereten belül kerül sor, az időkeret a hivatásos állomány érintett tagja részére időarányosan kerül megállapításra."

7. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a következő 43/A-43/E. §-sal egészül ki:

"43/A. § (1) Hivatali szolgálati időrendszerben az teljesíthet szolgálatot, akinek a szolgálati beosztásához tartozó szolgálati feladatai csak a nappali időszak meghatározott részében igényli a szolgálat ellátását.

(2) A hivatali szolgálati időrendszerben a szolgálatteljesítési napok naptári hetenként - a munkaszüneti napok körüli munkarendről szóló miniszteri rendelet eltérő rendelkezése kivételével - hétfőtől péntekig tartanak. A heti szolgálatteljesítési idő 40 óra, a napi szolgálatteljesítési idő hétfőtől csütörtökig 7.30 órától 16.00 óráig, pénteken 7.30 órától 13.30 óráig tart. Heti pihenőnap a szombat és a vasárnap.

(3) A hivatali szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő szolgálatkezdésének és a szolgálat befejezésének időpontját az Országgyűlési Őrség parancsnoka - szolgálati érdekből vagy kérelemre - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja.

43/B. § (1) A váltásos I. szolgálati időrendszerben 12 óra szolgálat után 24 óra szabadidő, további 12 óra szolgálat után 48 óra szabadidő kerül elrendelésre váltásonként.

(2) A váltásos II. szolgálati időrendszerben 24 óra szolgálat után 72 óra szabadidő kerül elrendelésre váltásonként.

(3) Váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztásokban, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható.

(4) A váltásos szolgálati időrendszerben a szabadidő eltérően is kiadható, azonban a Hszt. 136. § (3) bekezdésében meghatározott pihenőidőt ebben az esetben is biztosítani kell. A tervezett szabadidőtől való eltérés önmagában nem jelent túlszolgálatot.

(5) A váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál, ahol a szolgálatteljesítést naponta azonos helyen két fő egymás utáni beosztásával rendelik el, az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében a szolgálatteljesítési idő legfeljebb 30 perccel meghosszabbítható.

(6) A váltásos szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapoknak naptári hónaponként legalább egy alkalommal vasárnapra kell esniük úgy, hogy hozzájuk szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.

(7) Ha a hivatásos állomány tagjának napi szolgálatteljesítési ideje a 24 órát eléri - a Hszt. 136. § (2) bekezdésében meghatározott munkaközi szüneten felül -, a halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve - az erre alkalmas helyiségben, ruházatának könnyítése mellett - 4 órát a szolgálatteljesítési idő terhére pihenéssel tölthet.

43/C. § (1) Vezényléses szolgálati időrendszer abban a szolgálati beosztásban alkalmazható, amelyet olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(2) A vezényléses szolgálati időrendszerben a napi szolgálatteljesítési idő legalább 4 óra, legfeljebb 12 óra lehet. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő 12 óránál hosszabb lehet.

(3) A vezényléses szolgálati időrendszerben a heti pihenőnapoknak naptári hónaponként legalább egy alkalommal vasárnapra kell esniük úgy, hogy hozzájuk szombati vagy hétfői pihenőnap kapcsolódjon.

43/D. § (1) A kombinált szolgálati időrendszerben a 43. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti szolgálati időrendszerek közül két szolgálati időrendszer kombinált alkalmazására kerül sor. Az alkalmazott két szolgálati időrendszert az Országgyűlési Őrség parancsnoka állományparancsban határozza meg.

(2) Az alkalmazott két szolgálati időrendszer közötti váltást a szolgálatban töltött napot követő első naptári nap letelte után lehet végrehajtani.

(3) A kombinált szolgálati időrendszerek esetében a szolgálatteljesítési időt dokumentáló informatikai rendszerben (a továbbiakban: szolgálatvezénylési informatikai rendszer) fel kell tüntetni azt is, hogy a tényleges szolgálatteljesítésre a 43. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott szolgálati időrendszerek közül melyik időrendszer alkalmazásával került sor.

43/E. § (1) A szolgálatot - a szolgálati érdekre, a célszerűségre, a költségtakarékossági szempontokra és a hivatásos állomány személyi körülményeire figyelemmel - úgy kell megtervezni és megszervezni, hogy a feladatok maradéktalanul végrehajthatóak legyenek.

(2) A szolgálatvezénylési terv készítése a munkaköri leírása szerint szolgálatszervezést végző személy (a továbbiakban: szolgálatszervezést végző személy) feladata. A hivatásos állomány tagjai részére szolgálatvezénylési tervet kell készíteni.

(3) A szolgálatvezénylési terv a naptári napoknak megfelelően tartalmazza a szolgálatteljesítési időbeosztást - ezen belül a szolgálati időrendszernek megfelelő munkanap megjelölését, a szolgálatkezdés és a szolgálat befejezésének időpontját -, a pihenőidőt, a heti pihenőnapot, a munkaszüneti napot, a szabadságot, valamint az egyéb távollétet.

(4) A szolgálatszervezést végző személy a szolgálatvezénylési informatikai rendszerben készíti el a tárgyhónapra vonatkozó szolgálatvezénylési tervet a tárgyhónapot megelőző hónap 20. napjáig.

(5) A szolgálatvezénylési informatikai rendszerből kinyomtatott, a szolgálatszervezést végző személy által aláírt szolgálatvezénylési tervet a szolgálatszervezést végző személy vezetője hagyja jóvá. A szolgálatvezénylést az állomány által is követhetően, rögzített módon kell nyilvántartani.

(6) A hivatásos állomány tagja által ténylegesen teljesített szolgálati időt a szolgálatszervezést végző személy a szolgálat befejezését követően utólag, haladéktalanul rögzíti a szolgálatvezénylési informatikai rendszerben.

(7) A hivatásos állomány tagjával közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt a szolgálat szervezésekor előre nem látható, soron kívüli esemény szükségessé teszi, továbbá a hivatásos állomány tagjának erre irányuló, indokolt kérelme esetén, ha az a szolgálati érdekkel összeegyeztethető.

(8) A (7) bekezdés szerinti, a közölt szolgálatteljesítési időbeosztástól történt eltérést legalább 24 órával a szolgálat tervezett megkezdését megelőzően kell közölni a hivatásos állomány tagjával.

(9) A vezetői ellenőrzéseknek - havonta legalább egy alkalommal - ki kell terjednie a szolgálatvezénylés szabályszerű vezetésére. A vezetői ellenőrzés megtörténtét és annak lényeges tapasztalatait az ellenőrzési naplóban rögzíteni kell.

(10) A tényleges szolgálatteljesítést tartalmazó, a pénzügyi elszámolás alapjául szolgáló szolgálatvezénylést a szolgálatszervezést végző személy a tárgyhónap utolsó napján kinyomtatja a szolgálatvezénylési informatikai rendszerből, vezetője pedig aláírásával hitelesíti azt.

(11) A szolgálattervezéshez, szolgálatvezényléshez kapcsolódó, papíralapú okmányokat az iratkezelési szabályoknak megfelelően kell kezelni.

(12) Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a szolgálatot át lehet szervezni úgy, hogy a hivatásos állomány tagja legfeljebb 2 órán keresztül legyen kitéve a feladat végrehajtását általában jellemző körülményektől eltérő körülményeknek, különösen a szélsőséges időjárási viszonyoknak. Rendkívüli munkavégzési körülmények esetén a szervezeti elem vezetője - a feladat végrehajtásának veszélyeztetése nélkül - legalább 2 óránként munkaközi szünet biztosításáról rendelkezhet."

8. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 44. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a külföldi kiküldetés során a hivatásos állomány tagját a napi tényleges szolgálatteljesítés befejezését követően arra kötelezik, hogy pihenőidejében meghatározott szolgálati feladatokra történő igénybevétel céljából rendelkezésre álljon, a tényleges szolgálatteljesítés nélküli rendelkezésre állás időtartama készenlétnek vagy kiemelt készenlétnek minősül. Ha ilyen rendelkezésre állási kötelezettség a hivatásos állomány tagját nem terheli, a szolgálatteljesítési idő leteltét követő időtartam nem tekinthető sem túlszolgálatnak, sem készenlétnek, sem kiemelt készenlétnek."

9. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati elöljárót írásban hatalmazhatja fel arra, hogy túlszolgálatot rendeljen el. A túlszolgálatot előzetesen szükséges elrendelni. A túlszolgálat előzetes írásbeli elrendelésétől kizárólag indokolt esetben lehet eltekinteni, ilyenkor az írásbeli elrendelés utólag, a túlszolgálat teljesítését követően történik meg. A túlszolgálatot elrendelő lapon minden esetben fel kell tüntetni az elrendelés indokát és - a Hszt. 350. § (4) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel - a túlszolgálat megváltásának módját.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli-e.

(3) A túlszolgálat elrendelése esetén is - lehetőség szerint a szolgálati feladatok ellátására figyelemmel - biztosítani kell a hivatásos állomány tagja részére a Hszt. 136. § (3) bekezdése szerinti napi pihenőidőt.

(4) A hivatásos állomány váltásos, vezényléses vagy kombinált szolgálati időrendszerben szolgálatot teljesítő tagja esetében a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot.

(5) A közölt szolgálati időbeosztástól történt eltéréssel túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja a számára meghatározott, a szolgálatteljesítési időkeretben összesen teljesítendő szolgálatteljesítési időt túllépi, vagy ha a szolgálatba rendelésre a szolgálat tervezett megkezdését megelőző 24 órán belül vagy a hivatásos állomány tagjának pihenőnapján vagy munkaszüneti napon kerül sor.

(6) A túlszolgálat szabadidőben történő megváltása a szolgálatvezénylési tervben rögzített szolgálatteljesítési időbeosztás szerinti szolgálatteljesítési napok terhére lehetséges. A túlszolgálat szabadidőben történő megváltásának időtartama a szolgálatteljesítési idő óraszámának nyilvántartása szempontjából szolgálatteljesítési időnek számít.

(7) A túlszolgálat elrendelésének indokoltságáért, a nyilvántartás naprakész vezetéséért, valamint a nyilvántartásba felvezetett adatok helyességéért a túlszolgálatot elrendelő felelősséggel tartozik.

(8) A jogszabályban vagy belső szabályzatban meghatározott, valamint az önálló szervezeti elem vezetője által elrendelt

a) oktatásra, képzésre, vizsgára, továbbá

b) fizikai alkalmassági vizsgálatra, egészségi, pszichikai vizsgálatra

fordított időt a szolgálatszervezés során figyelembe kell venni, és az azon való részvétel időtartamával megegyezően szolgálatteljesítési időként kell elismerni és elszámolni.

(9) A készenlét elrendelésének szabályszerűségéért, dokumentáltságáért az azt elrendelő személy tartozik felelősséggel. A készenlétben töltött idő nem minősül szolgálatteljesítési időnek. Ha a készenlét ideje alatt a hivatásos állomány tagját szolgálatteljesítésre rendelik, akkor a szolgálatteljesítési helyre érkezéstől kezdődően a készenléti pótlék az állomány tagját nem illeti meg. A szolgálatteljesítési helyre érkezéstől kezdődően szolgálatban töltött időtartam szolgálatteljesítési időnek minősül."

10. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 57. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az őrszolgálati, a folyamatos ügyeleti és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat a 3/A. melléklet tartalmazza."

11. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

"12/A. Rendfokozati vizsga

57/A. § (1) A hivatásos állomány tagja rendfokozati vizsgát tesz

a) a Hszt. 121. § (2) bekezdése alapján a magasabb rendfokozatba és az ahhoz rendelt fizetési fokozatba történő előléptetés esedékessége esetén, ha a magasabb rendfokozathoz rendfokozati vizsgát kell teljesíteni,

b) a Hszt. 122. §-a alapján, ha magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba történő kinevezését tervezik, és az rendfokozati előmenetellel is jár,

c) a Hszt. 125. § (3) bekezdése alapján soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba történő kinevezés, előléptetés esetén.

(2) A hivatásos állomány tagja önkéntes jelentkezés alapján teljesítheti a következő, magasabb rendfokozati vizsgát az előmenetelének elősegítésére, magasabb besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba vagy vezetői beosztásba történő kinevezhetősége érdekében.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát a rendfokozatba történő előléptetést megelőző utolsó fizetési fokozatában, az állományilletékes parancsnok írásbeli kötelezése alapján teljesíti. A rendfokozati vizsga a fizetési fokozat bármely évében teljesíthető, a teljesítés évéről a rendfokozati vizsgára kötelezett dönt.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a kinevezését tervező munkáltatói jogkört gyakorló erre irányuló írásbeli kötelezése alapján teljesíti a rendfokozati vizsgát.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát utólag teljesíti, legkésőbb a magasabb rendfokozatba történő előléptetést követő egy éven belül. Az állományilletékes parancsnok a hivatásos állomány tagját az előléptetéskor írásban kötelezi a rendfokozati vizsga letételére.

(6) A hivatásos állomány tagja

a) törzsőrmesteri vagy főtörzsőrmesteri rendfokozatba történő előléptetés esetén tiszthelyettesi,

b) zászlósi, törzszászlósi vagy főtörzszászlósi rendfokozatba történő előléptetés esetén zászlósi,

c) főhadnagyi vagy századosi rendfokozatba történő előléptetés esetén tiszti,

d) őrnagyi vagy alezredesi rendfokozatba történő előléptetés esetén főtiszti rendfokozati vizsga teljesítésére köteles.

(7) Mentesül a rendfokozati vizsga letétele alól, aki

a) rendészeti szakvizsgával rendelkezik - vagy annak letétele alól a rendészeti szakvizsgára vonatkozó szabályok szerint mentesül -, és rendészeti szakvizsgához kötött szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot,

b) címzetes rendfokozattal rendelkezik, vagy

c) alacsonyabb rendfokozattal járó szolgálati beosztásba helyezést követően újra magasabb rendfokozatba kerül, de az ehhez tartozó vagy magasabb rendfokozati vizsgát korábban már teljesítette.

(8) Nem kell rendfokozati vizsgát tenni hivatásos szolgálati jogviszony létesítése esetén, továbbá az első tiszti rendfokozatba történő kinevezéskor.

57/B. § (1) A hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgát a rendfokozati vizsgára jelentkezéskor meghatározott ismeretanyag és az annak megfelelően kidolgozott és közzétett vizsgakérdéssor alapján teljesíti.

(2) A rendfokozati vizsga

a) tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozati vizsga esetében különös részből,

b) tiszti és főtiszti rendfokozati vizsga esetében általános és különös részből áll. A rendfokozati vizsga követelményeit a 3/B. melléklet tartalmazza.

(3) A rendfokozati vizsga általános része a hivatásos állomány tagja által elsajátítandó közszolgálati és ágazati ismereteket tartalmazza.

(4) A rendfokozati vizsga különös része két elkülönült ismeretanyagból áll, amelyek

a) az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános ismereteket, valamint

b) az egyes szolgálati beosztásokhoz kötődő szakmaspecifikus ismereteket

tartalmazzák.

(5) Az 57/A. § (6) bekezdése szerinti rendfokozati vizsgák részletes követelményrendszerét és a követelményrendszeren alapuló felkészítő tananyagot az Országgyűlési Őrség parancsnoka hagyja jóvá.

(6) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka szakterületenként egy fő részvételével munkacsoportot hoz létre a felkészítő tananyagok összeállítására.

(7) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tananyagokhoz kapcsolódó konzulenseket írásban jelöli ki.

(8) A rendfokozati vizsgát az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa szervezi.

(9) A követelményrendszert és a felkészítő tananyagot folyamatosan, de legalább kétévente felül kell vizsgálni és az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére felterjeszteni a tárgyévet megelőző év november 5-ig, majd az Országgyűlési Őrség parancsnokának jóváhagyását követően azt az Országgyűlési Őrség belső informatikai rendszerében a tárgyévet megelőző év november 15-ig közzé kell tenni.

57/C. § (1) A vizsgaszervező évente legalább három alkalommal biztosít lehetőséget rendfokozati vizsga letételére. A rendfokozati vizsgákat úgy kell megszervezni, hogy január-április, május-augusztus, valamint szeptemberdecember közötti időszakokban legalább egy-egy vizsgalehetőség biztosítva legyen.

(2) Rendfokozati vizsgát a hivatali munkarend szerinti munkanapra kell szervezni.

(3) A rendfokozati vizsgára a hivatásos állomány tagja a közzétett felkészítő tananyag alapján, önállóan vagy a vizsgaszervező által szervezett csoportos felkészítésen készül fel. A csoportos felkészítés időtartama 4-6 óra lehet. A csoportos felkészítés időtartamára a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel szolgálatmentességet kell biztosítani, az egyéni felkészülésre szolgálatmentesség nem jár.

(4) A vizsgaszervező évente legalább három alkalommal szervezi meg a csoportos felkészítést és biztosít konzultációs lehetőséget. A csoportos felkészítésen a hivatásos állomány rendfokozati vizsgán részt vevő tagja (a továbbiakban ezen alcím alkalmazásában: vizsgázó) részvétele önkéntes.

(5) A csoportos felkészítést a rendfokozati vizsga napját megelőző 30 napra kell szervezni úgy, hogy annak időpontja a hivatali munkarend szerinti munkanapra essen. A hivatásos állomány tagja a rendfokozati vizsgára jelentkezéssel egyidejűleg jelzi, ha csoportos felkészítésen szándékozik részt venni. A csoportos felkészítés időpontjáról ezzel egyidejűleg a vizsgaszervező tájékoztatja a hivatásos állomány tagját.

57/D. § (1) A rendfokozati vizsgára a munkáltató kötelezése alapján vagy önkéntesen lehet jelentkezni.

(2) Önkéntes jelentkezés esetén a rendfokozati vizsga letétele alól mentesítés nem adható.

(3) Önkéntes jelentkezés esetén a hivatásos állomány tagja a választott vizsgaidőpontot legalább 60 nappal megelőzően jelzi vizsgázási szándékát a vizsgaszervezőnek.

57/E. § (1) A vizsgázó legkésőbb a rendfokozati vizsgát legalább 15 nappal megelőzően benyújtott kérelmére a rendfokozati vizsgát a vizsgaszervező elhalasztja.

(2) Ha a vizsgázó halasztási kérelem nélkül nem jelenik meg a rendfokozati vizsgán, a vizsgaidőpontot követő 5 napon belül igazolással élhet. Ebben az esetben a halasztásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Halasztott rendfokozati vizsga esetén a vizsgázónak a rendfokozati vizsgára jelentkezés szabályai szerint ismételten jelentkeznie kell úgy, hogy a halasztott rendfokozati vizsgát az eredeti vizsgaidőpontot követő fél éven belül teljesíthesse.

(4) A halasztott rendfokozati vizsgát a rendfokozati vizsga letételére megállapított új időpontban érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni.

57/F. § (1) A rendfokozati vizsgát az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt háromtagú vizsgabizottság előtt, a vizsgaszervező által meghatározott helyen és időben, írásbeli vizsga keretében kell teljesíteni.

(2) A rendfokozati vizsga rendjéért, a vizsgaszabályzat betartásáért a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsgabizottság munkáját a vizsgaszervező által megbízott jegyzőkönyvvezető segíti.

(3) A vizsgázó részére a rendfokozati vizsga napjára a Hszt. 105. § (1) bekezdés h) pontjára tekintettel 4 óra szolgálatmentességet kell biztosítani.

(4) A vizsgabizottság a rendfokozati vizsga eredményét vizsgarészenként, százalékban határozza meg, és azt megfelelt vagy nem megfelelt minősítéssel látja el. A megfelelt minősítéshez legalább 60%-os eredmény szükséges.

(5) A tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozati vizsga esetében a különös rész minősítése adja a rendfokozati vizsga eredményét is. A főtiszti, tiszti rendfokozati vizsga mindkét vizsgarészének teljesítése esetén a vizsgabizottság megállapítja a rendfokozati vizsga eredményét. A vizsgarészek összesített eredménye alapján a vizsgabizottság a rendfokozati vizsgát megfeleltre vagy nem megfeleltre minősíti.

(6) Ha a vizsgázó valamely vizsgarészt nem vagy nem megfeleltre teljesítette, megismételheti a vizsgarészt.

A rendfokozati vizsga minősítésénél a megismételt vizsgarész értékelését kell figyelembe venni.

(7) Megismételt rendfokozati vizsga esetén a vizsgázónak a rendfokozati vizsgára jelentkezés szabályai szerint ismételten jelentkeznie kell úgy, hogy a megismételt rendfokozati vizsgát az eredeti vizsgaidőpontot követő fél éven belül teljesíthesse.

(8) A megismételt rendfokozati vizsgát a rendfokozati vizsga letételére megállapított új időpontban érvényes vizsgakövetelmények alapján kell teljesíteni, az általános szabályok alkalmazásával.

(9) A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a rendfokozati vizsga eredményének közzétételét követő 5 munkanapon belül lehetőséget biztosít a vizsgajegyzőkönyv megtekintésére. Ezen határidő lejártát követően a vizsgázó a vizsgajegyzőkönyvet az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 13. alcímében foglalt szabályok szerint tekintheti meg.

(10) A rendfokozati vizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet az Országgyűlési Őrség parancsnokánál a panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 8 munkanapon belül. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszt 15 munkanapon belül, indokolt határozattal bírálja el, mely döntéssel szemben további jogorvoslatnak helye nincs.

(11) Eredményes rendfokozati vizsga esetén a rendészeti vizsgaszervező a vizsgázó számára - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a vizsgaidőpontot követő 5 munkanapon belül bizonyítványt állít ki. A bizonyítványt a vizsgázó, a vizsgaszervező és a személyi anyaggyűjtő kapja.

57/G. § (1) A vizsgabizottság tagja

a) tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább tiszti rendfokozati állománycsoportba tartozó és legalább 5 év tényleges szolgálati idővel rendelkező tagja,

b) tiszti rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább őrnagyi rendfokozattal és legalább 5 év tényleges szolgálati idővel rendelkező hivatásos tagja,

c) főtiszti rendfokozati vizsga tekintetében a hivatásos állomány legalább 10 év tényleges szolgálati idővel rendelkező, vezetői besorolási osztályba tartozó tagja

lehet.

(2) A vizsgabizottság elnöke, tagjai és a jegyzőkönyvvezető nem működhet közre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerinti hozzátartozójának, valamint a vele közvetlen alá- vagy fölérendeltségi viszonyban állónak a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. A rendfokozati vizsgán közreműködő személy az összeférhetetlenségről a rendfokozati vizsga megkezdése előtt haladéktalanul tájékoztatja a vizsgaszervezőt.

(3) Az elfogultságot a vizsgázó is bejelentheti. A bejelentésre az 57/F. § (10) bekezdése szerinti panaszban van lehetőség, az elfogultságra okot adó körülmények és tények részletes kifejtésével. A panasz helybenhagyása esetén a lefolytatott rendfokozati vizsga eredménye semmis."

12. § (1) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 69. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati évek számításakor figyelembe kell venni azt az időt is, amelyet a hivatásos állomány tagja korábban a belügyminiszter irányítása vagy vezetése alatt álló

a) nem rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél,

b) szerv jogelőd szerveinél

foglalkoztatási jogviszonyban töltött. A szolgálati évek tartama közül a kedvezőbbet kell figyelembe venni."

(2) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 69. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában jogelőd szervnek kell tekinteni

a) az igazságügyi és rendészeti miniszter,

b) az önkormányzati és területfejlesztési miniszter,

c) az önkormányzati miniszter,

d) a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter,

e) a regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter

irányítása vagy felügyelete alatt álló szerveket, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli miniszteri irányítást segítő szervezetet."

13. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 110/B. és 110/C. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"110/B. § Az elrendelésre jogosult vezető az iratok kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül, a kézhezvételtől számított 15 napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, amelyen az eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen.

110/C. § (1) Az eljárásra jogosult vezető az eljárás megszüntetéséről vagy a méltatlanság megállapításáról szóló határozatát a személyes meghallgatást követő 3 munkanapon belül hozza meg.

(2) A méltatlansági eljárás alá vont a vizsgáló személye ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot az elrendelésre jogosult vezető 3 munkanapon belül elbírálja."

14. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 17. alcíme a következő 110/D. §-sal egészül ki:

"110/D. § Az Országgyűlési Őrségnek okozott kár felfedezését követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára úgy intézkedik, hogy a kár összege és a károkozó személye lehetőség szerint a kár felfedezésétől számított 30 napon belül megállapításra kerüljön. Ha a kár összegének megállapításához külső szerv - így különösen a javítást elvégző vállalkozás - bevonása szükséges, és a 30 napos időtartamon belül nem érkezik meg a kár megállapításához szükséges számla az Országgyűlési Őrséghez, annak megérkezését követően intézkedni kell a kártérítési eljárás megindítására. Ha a Hszt. 237. § (2) bekezdésében meghatározott kérdések vizsgálatára az Országgyűlési Őrség parancsnoka - arra alkalmas, az ügyben érdektelen és elfogulatlan - más személyt vagy bizottságot bíz meg, a megbízott a megállapításairól feljegyzésben értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát."

15. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli intézkedés tartalmazza a kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy arra kijelölt bizottság (a továbbiakban a 17. és 18. alcím vonatkozásában együtt: eljáró szerv) tagjainak nevét, rendfokozatát és szolgálati beosztását."

16. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a következő 19. alcímmel egészül ki:

"19. Kötelező védőoltások

144. § A megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltásokat a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló rendelet alapján az országos tisztifőorvos, a fővárosi és megyei kormányhivatal vagy a járási hivatal rendeli el és biztosítja. A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 6. § (2) bekezdésében foglaltak vonatkozásában a hivatásos állomány azon tagját is figyelembe kell venni és védőoltásban kell részesíteni, aki

a) hastífuszos, diftériás, kanyarós, rubeolás, mumpszos, hepatitis-A beteg környezetében fertőzés veszélyének van kitéve,

b) tetanusz fertőzés veszélyének, veszettség expozíciójának van kitéve,

c) a szolgálatteljesítés helyére figyelemmel olyan védőoltással megelőzhető fertőző betegség veszélyének van kitéve, amely betegség halmozott előfordulását az országos tisztifőorvos, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatal vezető főorvosa járványveszélyes helyzetnek vagy járványnak minősítette.

145. § (1) Ha a szolgálati beosztáshoz vagy egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét, biztonságát veszélyeztető biológiai kockázat áll fenn, a hivatásos állomány veszélyeztetett munkakörben dolgozó vagy veszélyeztetett szolgálati feladatot ellátó tagját a kockázat csökkentése érdekében megfelelő védőoltásban kell részesíteni. Az 5. melléklet tartalmazza azokat az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy szolgálati feladatokat, ahol a (2) bekezdésben meghatározott megbetegedések megelőzése érdekében a Hszt. 102. § (4) bekezdésében meghatározott rendben kötelező védőoltás elrendelésének van helye, valamint speciális védelmi intézkedések szükségesek.

(2) Az Országgyűlési Őrség egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kötelező védőoltást elrendeli

a) hepatitis-A,

b) hepatitis-B,

c) kullancs-encephalitis,

d) a hivatásos állomány 40. életévet betöltött tagja vonatkozásában - emlékeztető oltásként - diftéria,

e) a hivatásos állomány 40. életévet betöltött tagja vonatkozásában - emlékeztető oltásként - tetanus

megbetegedések megelőzése érdekében.

(3) A kötelező védőoltás költségvetési fedezetét az Országgyűlési Őrség biztosítja.

(4) Az Országgyűlési Őrség egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos a kötelező védőoltás elrendelésére irányuló javaslatában megjelöli, hogy

a) a hivatásos állomány mely szolgálati beosztást betöltő vagy szolgálati feladatot ellátó tagjainak,

b) mely földrajzi területen

javasolja a kötelező védőoltás elrendelését.

146. § (1) A 145. §-ban foglaltakon túl szolgálati célból külföldre történő kiutazás esetén a hivatásos állomány tagja köteles a fogadó vagy az átutazás helye szerinti országok egészségügyi hatóságai által az át- és a beutazóktól megkövetelt fertőző betegségek elleni védőoltásnak magát alávetni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védőoltás hiányában a hivatásos állomány tagja nem láthat el külszolgálatot.

147. § A kötelező védőoltás elrendelésére vonatkozó rendelkezések nem érintik az Országgyűlési Őrség

a) valamely nem kötelező védőoltás felajánlására való jogosultságát, valamint

b) valamely védőoltás biztosítására vonatkozó, más jogszabályból eredő kötelezettségét.

148. § (1) Az alapellátó orvos a hivatásos állomány vonatkozásában az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kötelezően elrendelt védőoltás elhalasztásáról dönt, ha

a) a védőoltásban részesítés a személy egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a személy egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és

b) a védőoltás beadásához fűződő közegészségügyi érdeket nem veszélyeztető időn belül az a) pont szerinti körülmény olyan változása várható, amely a személy védőoltásban részesítését lehetővé teheti.

(2) Az elhalasztott kötelezően elrendelt védőoltást a halasztásra okot adó körülmény megszűnését követően haladéktalanul pótolni kell.

(3) Az alapellátó orvos, valamint a hivatásos állomány tagja kérelmezheti a kötelezően elrendelt védőoltás alóli mentesítést, ha

a) a védőoltásban részesítés a személy egészségi állapota miatt nem lehetséges, vagy a védőoltás a személy egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná, és

b) az a) pont szerinti körülmény változása belátható időn belül nem várható.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó orvosi szakvéleményt.

(5) A hivatásos állomány tagja a 145. § (1) bekezdésében meghatározottak alapján elrendelt védőoltás beadásáig a biológiai kóroki tényező kockázatának kitett munkakörben ideiglenesen sem foglalkoztatható, valamint ilyen tevékenységet nem végezhet. Az érintett személy szolgálati elöljárója intézkedik a veszély megszüntetéséről vagy az érintett más munkakörbe való áthelyezéséről.

(6) Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a védőoltásra kötelezett által benyújtott szolgálati panasznak helyt ad, az érintett személyt egészségügyi ok miatt határozatban mentesíti a védőoltás alól.

(7) E § alkalmazásában alapellátó orvos az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának egészségi alkalmasságára vonatkozó miniszteri rendeletben az Országgyűlési Őrség vonatkozásában meghatározott alapellátó orvos."

17. § (1) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(2) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(3) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 3. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

(4) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet az 5. melléklet szerinti 3/A. melléklettel egészül ki.

(5) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a 6. melléklet szerinti 3/B. melléklettel egészül ki.

(6) Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet a 7. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

18. § Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet

a) 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "rendészeti szakközépiskolát" szövegrész helyébe a "rendészeti szakközépiskolát vagy rendészeti szakgimnáziumot" szöveg,

b) 9. § (5) bekezdésében a "Hszt. 75/B. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "Hszt. 59. § (2) bekezdése" szöveg,

c) 42. § (5) bekezdésében a "Váltásos szolgálati időrendszerben" szövegrész helyébe a "Váltásos I. és váltásos II. szolgálati időrendszerben (a továbbiakban együtt: váltásos szolgálati időrendszer)" szöveg,

d) 42. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében az "A szabadság" szövegrész helyébe a "Váltásos szolgálati időrendszerben a szabadság" szöveg,

e) 42. § (6) bekezdés c) pontjában a "szerint. A" szövegrész helyébe a "szerint, a" szöveg,

f) 44. § (1) bekezdésében a "szervezeti egységben" szövegrész helyébe a "szervezeti elemben" szöveg,

g) 44. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül" szövegrész helyébe az "az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladaton kívüli feladatként a szolgálatteljesítési helyen kívül - ha az a hivatásos állomány tagjának lakóhelyével sem esik egybe -" szöveg,

h) 69. § (1) bekezdésében az "a rendőrségnél vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél" szövegrész helyébe az "az Országgyűlési Őrségnél más foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt, valamint a más rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél" szöveg,

i) 69. § (3) bekezdés a) pontjában a "szolgálati viszonyban" szövegrészek helyébe a "foglalkoztatási jogviszonyban" szöveg

lép.

19. § Hatályát veszti az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet

a) 22. § (1) bekezdése, 22. § (2) bekezdés b) pontja, valamint 22. § (3) bekezdése,

b) 34. § (2) bekezdésében a "(szervezeti és működési szabályzat, ügyrend)" szövegrész,

c) 57. § (3) és (4) bekezdése,

d) 66. §-a,

e) 68. § (1) bekezdése,

f) 75. §-a,

g) 86. § (5) bekezdésében a "vezényléssel az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó szervnél, ennek hiányában a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél lévő" szövegrész.

3. Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet módosítása

20. § Az Országgyűlési Őrség egyenruha-ellátásra jogosult hivatásos állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról szóló 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet [a továbbiakban: 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet] 1. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában)

"f) ruházati protokoll szint: a személyvédelmi feladatok ellátása során alkalmazott, az Országgyűlés elnöke programjának protokolláris rendjéhez igazodó öltözeti fokozat."

21. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 3. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A ruházati szemlén a pótlandó termékek körét a termékek használtsági foka alapján kell meghatározni, figyelembe véve a ruházati utánpótlási ellátmány összegét, terhelhetőségét.

(3b) Az egyenruházati termékeknél az 1. mellékletben meghatározott tervezett viselési idő azt az időtartamot határozza meg, aminek elteltét követően az állománynak az egyenruházati termékeket - ha a szolgálati feladatokat kizárólag az adott egyenruházatban látja el - a ruházati szemle eredményétől függően pótolni indokolt."

22. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az időarányos ruházati utánpótlási ellátmány kifizetésére tárgyév október 1. és október 31. között kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeg felhasználását igazoló számlával tárgyév november 30-ig el kell számolnia. Ha a kifizetésre november vagy december hónapban kerül sor, az igényjogosultnak a kifizetett összeg felhasználását igazoló számlával tárgyév december 19-ig kell elszámolnia. Az igényjogosult elhalálozása esetén a 26. § (1) bekezdése szerint kell eljárni."

23. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az igényjogosultat nagy fokú szennyeződéssel vagy a ruházat jelentős mértékű kopásával járó, a 3. mellékletben meghatározott szolgálati feladatok esetében munkaruházat illeti meg."

24. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 28. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A viselési időn belül felmerülő mérethelyességi eltérés miatt nincs mód a munkaruházati termék cseréjére.

(3b) A munkaruházati termékeket az igényjogosult kizárólag a szolgálati feladatok ellátása során használhatja. A szolgálaton kívül használt munkaruházati termék kopása nem rendeltetésszerű használatból eredő elhasználódásnak minősül."

25. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 41. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem engedélyezett

a) az egyenruházat polgári ruházattal történő vegyes viselése,

b) a szolgálati egyenruházatnak a társasági ruházattal történő vegyes viselése, a többfunkciós kabát kivételével,

c) az Országgyűlési Őrség tekintélyét sértő, elhasznált, kopott, szennyezett, kirívóan nem mérethelyes ruházat viselése,

d) a ruházati termékeknek az előírástól eltérő formában való elkészíttetése,

e) a jelzéseknek, díszítőelemeknek, jelvényeknek és kitüntetéseknek a 47. és 48. §-ban meghatározottaktól eltérő viselete,

f) az öltözködési rendszabályok önkényes megváltoztatása, az egyenruházat 42. §-ban meghatározottakon túli könnyítése,

g) a közterületen történő szolgálatellátáskor - a halasztást nem tűrő intézkedések és az öltözködési könnyítés kivételével - a sapka vagy kalap levétele,

h) az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül, szolgálaton kívül az egyenruházat, a munka-, illetve védőruházat viselete,

i) az alapellátási normából kivont vagy nem rendszeresített ruházati cikkek viselése, valamint

j) az egyenruházati termék és felszerelési cikk polgári öltözetként történő viselése, még egyenruha jellegétől megfosztva is.

(8) Az egyenruházat elkészíttetése, a kapott ruházati termékek átalakítása, fazonigazítása kizárólag az Országgyűlés Hivatalával szerződéses viszonyban álló vállalkozás vagy személy közreműködésével történhet."

26. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 42. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közvetlen szolgálati elöljáró engedélye alapján az országgyűlési őr, ha azt a körülmények - így különösen a szolgálati feladat jellege, időjárási körülmények - indokolják, a sapkáját leveheti. Az öltözködési könnyítésre okot adó körülmények megszűnését követően az öltözködési könnyítést meg kell szüntetni.

(4) Szolgálatban vonaton, távolsági autóbuszon, hajón, repülőgépen, zárt fülkében, egyenruhában utazó országgyűlési őr az utastér hőmérsékletéhez igazodva a zubbonyát, kabátját kigombolhatja, lecipzárazhatja, illetve leveheti, továbbá nyakkendőjét és sapkáját is leveheti. Az utazás befejezése előtt az öltözködési könnyítéseket meg kell szüntetni. A gépjárművüket egyenruhában vezetők, valamint a járműben egyenruhában utazók a zubbonyukat, kabátjukat kigombolhatják, lecipzárazhatják vagy levehetik, a sapkájukat levehetik. A járműből történő kiszállást követően az öltözködési könnyítéseket meg kell szüntetni."

27. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 47. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Kitüntetések viselésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy

a) a kitüntetéseket és szalagsávot a zubbony bal oldalán, a zsebfedő felett, a viselési sorrend szerint balról jobbra - belülről kifelé -, több sor esetén felülről lefelé kell elhelyezni;

b) egy kitüntetést a zubbony bal oldalán, a felső zseb fölé kell helyezni úgy, hogy a kitüntetés ékítménye a zsebtakaró felső szélét érintse, középvonala pedig a zsebtakaró középvonalával egybeessen;

c) két kitüntetést a zseb középvonalától jobbra és balra, a viselési sorrendben megfelelően úgy kell elhelyezni, hogy a magasabban sorolt kitüntetés szalagjából 2 cm látható legyen, ha a kitüntetések hossza különböző, akkor úgy kell elhelyezni, hogy a zsebtakaró felső szélét a hosszabb kitüntetés ékítményének alsó széle érintse, a szalagok felső szélét pedig azonos magasságban kell elhelyezni;

d) kettőnél több kitüntetés elhelyezésénél az első kitüntetés szalagjától a zubbony kihajtása alól 2 cm látható kell, hogy legyen, a legszélső kitüntetés szalagja pedig a zseb bal oldali varrásával kell, hogy egybeessen;

e) ha egy sorban több kitüntetés elhelyezésére kerül sor, a 2 cm távolságot a kitüntetések számának megfelelően arányosan csökkenteni kell;

f) a kitüntetéseket két sorban úgy kell viselni, hogy az alsó sor egyezzen meg az egysoros viselési formával, a felső sorban elhelyezett kitüntetés ékítményének alsó széle pedig az alsó sorban elhelyezett kitüntetések szalagjának közepéig érjen;

g) tizenkettőnél több kitüntetés esetén egy sorban legfeljebb négy kitüntetés helyezhető el, ebben az esetben a sorok közötti távolságot úgy kell arányosan csökkenteni, hogy a felső sorban elhelyezett kitüntetés ékítményének közepéig érjen;

h) több sor esetén a felső sor vagy sorok mindig négy szalagsávból áll, a négynél kevesebb szalagsávot az előbbiekben szabályozott módon, a legalsó sorban kell elhelyezni."

28. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 48. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Kiképzési feladatok ellátása során a szolgálati azonosító jelvény viselésére a közvetlen szolgálati elöljáró utasítása az irányadó.

(4) A tépőzáras nyakszegély viselése a társasági zubbonyon kötelező.

(5) A hímzett karjelvényt a társasági zubbony, a tépőzáras hímzett karjelvényt a fehér ing bal felkarjának külső részén, a szolgálati ingen a bal zseb felett tépőzáras Országgyűlési Őrség feliratot kötelező hordani."

29. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet VI. Fejezete a következő 49/A. és 49/B. §-sal egészül ki:

"49/A. § Az egyenruhán viselhető jelzések, díszítőelemek, jelvények, kitüntetések, felszerelési tárgyak felsorolását a 4. melléklet tartalmazza.

49/B. § A személyvédelmi szolgálati ág állománya szolgálati feladatainak ellátása során az 5. melléklet szerinti ruházati protokoll szinteket alkalmazza."

30. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 3. § (3b) bekezdése, valamint a 3. mellékletben meghatározott viselési idő az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 9/2018. (IV. 25.) BM rendelet hatálybalépését követően kiadott egyenruházati termékek, illetve munkaruházati termékek esetében alkalmazandó."

31. § (1) A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

(2) A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet a 9. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

(3) A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet a 10. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

(4) A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet a 11. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

32. § A 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet

a) 1. § d) pont da) alpontjában az "alsóruházat" szövegrész helyébe az "aláöltözet" szöveg,

b) 3. § (2) bekezdésében és 7. § (1) bekezdés f) pontjában a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

c) 4. §-ában az "a viselési időszakra" szövegrész helyébe az "az aktuális évszakra" szöveg,

d) 15. § (2) bekezdésében a "számlával az" szövegrész helyébe a "számlával - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az" szöveg,

e) 15. § (4) bekezdésében a "december" szövegrész helyébe a "november vagy december" szöveg,

f) 20. § (3) bekezdésében az "1 pár" szövegrész helyébe az "az 1. melléklet szerinti mennyiségben" szöveg,

g) 21. § (2) bekezdésében a "június 30-ig" szövegrész helyébe az "október 31-ig" szöveg,

h) 21. § (4) bekezdésében az "utánpótlására, az Országgyűlési Őrség parancsnoka" szövegrész helyébe az "utánpótlására, a társasági egyenruházat méretre igazítására, az Országgyűlési Őrség parancsnoka" szöveg,

i) 24/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "vegyes ruhás" szövegrész helyébe a "vegyes ruhás és polgári ruhás" szöveg,

j) 24/C. § (2) bekezdésében az "október 31-ig" szövegrész helyébe a "szeptember 30-ig" szöveg,

k) 24/C. § (2) bekezdésében a "november 30-ig" szövegrész helyébe az "október 31-ig" szöveg,

l) 25. § (1) bekezdésben a "téli alsóruházat" szövegrész helyébe az "aláöltözet" szöveg,

m) 34. § (4) bekezdésében és 38. §-ában a "kihordási" szövegrész helyébe a "viselési" szöveg,

n) 43. § (1) bekezdésében az "a viselési időszakhoz" szövegrész helyébe az "az aktuális évszakhoz" szöveg,

o) 43. § (5) bekezdésében a "viselési időszakban" szövegrész helyébe az "évszakban" szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelet

a) 3. § (2) bekezdésében az "és a harmadik negyedévben" szövegrész,

b) 24/A. § (2) bekezdésében a "- legkésőbb május 31-ig -" szövegrész,

c) 24/A. § (6) bekezdése,

d) 24/B. § (2) bekezdésében az "és (6)" szövegrész,

e) 31. § (2) bekezdése,

f) 31. § (3) bekezdésében az "A munkaruha kihordási idejének meghatározásakor mérlegelni kell a munkaidő kisebb részét kitevő munkakör ellátásával járó szennyeződés, kopás mértékét is." szövegrész,

g) 43. § (3) és (4) bekezdése,

h) 43. § (5) bekezdésében az "A (4) bekezdésben meghatározott időszakokra előírt rendszeresített egyenruházatot irányadónak kell tekinteni." szövegrész,

i) 47. § (2) bekezdésében az "eredeti formában" szövegrész,

j) 50. § (2) és (3) bekezdése.

4. Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása

34. § (1) Az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatáról szóló 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet] 2. §-a a következő 6a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"6a. lőfegyver viselése: a lőfegyver rendszeresített hordtokban, hordszíjon, a testen rögzítve történő nyílt - mások által is látható - vagy rejtett hordmódja."

(2) A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"12. ügyeletes: a hivatásos állomány ügyeletvezető és ügyeletes szolgálati beosztást betöltő tagja,"

(3) A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában:)

"13. rendkívüli esemény: az Országgyűlési Őrség által védett objektum vagy az Országgyűlés elnökének biztonságával kapcsolatos, az objektum rendjét, az objektumban tartózkodók, illetve az Országgyűlés elnökének életét, testi épségét, személyes szabadságát, egészségét, anyagi javait sértő vagy veszélyeztető esemény, tevékenység vagy mulasztás,"

(4) A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 2. §-a a következő 14. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"14. védett objektum: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.) 125. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott, létesítményvédelmi feladatok ellátásával védett objektum."

35. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Országgyűlési Őrségnél

a) gazdálkodási,

b) biztonságtechnikai,

c) humánigazgatási, valamint

d) hivatali

szakszolgálatok működnek."

36. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet II. Fejezet címe helyébe a következő cím lép:

"AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐR INTÉZKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI"

37. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 5. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az országgyűlési őr meghatározott szolgálati feladat végrehajtása során észlelt vagy tudomására jutott kisebb súlyú jogsértő cselekmény esetén a meghatározott szolgálati feladatának teljesítését folytatja, azonban a szolgálati elöljárójának vagy a szolgálati elöljáró akadályoztatása esetén az ügyeletesnek jelentést tesz, aki az illetékes rendőrkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elemének értesítésével köteles intézkedést kezdeményezni.

(4) Az országgyűlési őr az életet, testi épséget és a vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető magatartás észlelése esetén köteles intézkedni. Az országgyűlési őr az intézkedés végrehajtása helyett - intézkedés kezdeményezése érdekében - jelentést tesz, ha az intézkedés végrehajtása az Országgyűlés elnöke vagy a védett objektum tekintetében jelentkező személy- vagy létesítményvédelmi szolgálati feladat végrehajtásának biztonságát vagy eredményességét veszélyeztetné.

(5) Szolgálati feladat végrehajtása során az országgyűlési őr a számára kijelölt területet csak parancsra vagy a szolgálati elöljáró engedélye alapján, valamint végszükség esetén hagyhatja el. Az engedélykérés kivételesen mellőzhető, ha a szolgálati elöljáró vagy az ügyeletes értesítésére nincs mód, és a működési terület elhagyásával járó intézkedés elmulasztása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelent. Ha az országgyűlési őr a számára kijelölt területet elhagyta, a szolgálati feladat végrehajtásáról készült jelentésben meg kell jelölni a szolgálati hely elhagyását engedélyező személyt vagy az engedélykérés mellőzésének okát."

38. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az országgyűlési őr halaszthatatlan esetben szolgálaton kívül is intézkedik, különösen, ha

a) a szolgálatban lévő országgyűlési őr vagy az intézkedés lefolytatására jogosult hatósági személy nincs jelen, és az értesítésével járó késedelem, az intézkedés elmaradása az élet- és vagyonbiztonságra másként el nem hárítható hátrányt jelentene, vagy

b) a szolgálatban lévő országgyűlési őrnek vagy az intézkedés lefolytatására jogosult hatósági személynek kell segítséget nyújtani."

39. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 7. alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) Az Országgyűlés elnöke programjának helyszínét vagy a védett objektumot érintő közveszéllyel fenyegetés esetén a fenyegetés elhárítása érdekében szükséges intézkedéseket az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el.

(2) Az Országgyűlési Őrséghez érkezett, közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az ügyeletes haladéktalanul értesíti a bejelentésben megjelölt helyszín szerint illetékes rendőr-főkapitányság ügyeleti szolgálati feladatot ellátó szervezeti elemét.

(3) Az Országgyűlési Őrséghez érkezett, a védett objektumot érintő közveszéllyel fenyegetéssel összefüggő bejelentés esetén az ügyeletes haladéktalanul értesíti a Terrorelhárítási Központ ügyeletét is."

40. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 14. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A helyszínt biztosító országgyűlési őr)

"i) a helyszínre megérkező rendőri szemlebizottság parancsnokát tájékoztatja, az intézkedést átadja, és szükséges mértékben segítséget nyújt."

41. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Katasztrófa bekövetkezésének vagy veszélyének észlelése esetén az országgyűlési őr haladéktalanul gondoskodik az elhárításra köteles hatóságok és szervek értesítéséről. A szolgálatteljesítés során észlelt katasztrófa vagy annak veszélye esetében az országgyűlési őr haladéktalanul jelentést tesz az ügyeletesnek, aki haladéktalanul értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területileg illetékes ügyeleti szolgálatát, valamint a védett objektummal kapcsolatos észlelés esetében az Országgyűlési Őrség tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat ellátó szervezeti elemét."

42. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés elnöke utazásának és biztosított programjának helyszínén, valamint a védett objektum környezetében a területet, útvonalat vagy útvonalszakaszt ideiglenesen le lehet zárni."

43. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az országgyűlési őr megállapítja, hogy az érintett személy vagy az általa bemutatott okmány körözését rendelték el, haladéktalanul jelenti szolgálati elöljáróján keresztül az ügyeletesnek, aki intézkedik az illetékes rendőr-főkapitányság ügyeleti szolgálati feladatokat ellátó szervezeti elem értesítése iránt."

44. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet II. fejezete a következő 16/A. alcímmel egészül ki:

"16/A. Eljárás talált tárgy esetén

22/A. § (1) Ha az országgyűlési őr elhagyott dolgot talál, azt lehetőleg - a robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag gyanúját keltő anyagok kivételével - tanúk jelenlétében átvizsgálja. A találásról jelentést tesz a szolgálati elöljárójának és az ügyeletesnek. A talált tárgy elszállítására az Országgyűlés Hivatala intézkedik az illetékes önkormányzat jegyzőjéhez.

(2) Az országgyűlési őr az állampolgár által talált dolgot - a lőfegyver, gáz- és riasztófegyver, légfegyver, lőszer, pirotechnikai termék, kábítószer, pszichotróp anyag, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, okmány, hatósági jelzés kivételével - csak akkor veszi át, ha annak a találó által a jegyzőhöz történő beszolgáltatása valamilyen oknál fogva nem lehetséges. A talált dolog átvételéről elismervényt kell adni. Ha az országgyűlési őr az állampolgárt a talált dologgal a jegyzőhöz irányítja, ennek tényéről a hely, az idő, a talált dolog megnevezésével a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelentést tesz.

(3) A (2) bekezdésben kivételként meghatározott talált tárgyakat az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek kell átadni. Az átadásról az országgyűlési őr két példányban jegyzőkönyvet vesz fel, amelynek egy példányát az Országgyűlési Őrség őrzi, egy példánya a talált tárggyal együtt átadásra kerül az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.

(4) Ha az országgyűlési őrnek elhagyott robbanó-, sugárzó, radioaktív, nukleáris vagy mérgező anyag találásáról tesznek bejelentést, ilyen anyag találása jut tudomására, vagy a körülmények alapján feltehető, hogy a talált csomag ilyen anyagot vagy robbanószerkezetet tartalmaz, az országgyűlési őr a találás helyére megy, és intézkedik az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében. A találásról az országgyűlési őr haladéktalanul jelentést tesz az ügyeletesnek. Az ügyeletes - ha a találás a védett objektumban vagy annak környezetében történt - értesíti a tűzoltási és tűzbiztonsági szolgálati ág vezetőjét.

(5) Az ügyeletes - az Országgyűlési Őrség parancsnokának történő azonnali jelentéstétellel egyidejűleg -

a) robbanóanyag, robbanószerkezet találásáról a Készenléti Rendőrség és a Terrorelhárítási Központ ügyeletét,

b) mérgező, sugárzó, radioaktív, nukleáris anyag találásáról a területileg illetékes katasztrófavédelmi szerv ügyeletét, az Országos Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot, valamint az Országos Rendőr-főkapitányság és a Terrorelhárítási Központ ügyeletét

haladéktalanul értesíti."

45. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka 5 munkanapon belül köteles kivizsgálni a lőfegyverhasználat és lőfegyverhasználatnak nem minősülő lövés jogszerűségét, szakszerűségét. Különösen indokolt esetben a határidőt az Országgyűlési Őrség parancsnoka 5 munkanappal meghosszabbíthatja."

46. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) A személyvédelmi szolgálat célja:

a) a személybiztosítás,

b) a lakásbiztosítás,

c) a programhely-biztosítás,

d) az útvonal-biztosítás,

e) az Országgyűlés elnökének biztonságos közúti szállítása, valamint

f) az Országgyűlés elnökével kapcsolatos nyílt és operatív biztosítás

ellátása.

(2) A személybiztosító feladata az Országgyűlés elnökének közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(3) A lakásbiztosító feladata az Országgyűlés elnökének és a vele együtt lakó családtagjai elhelyezésére szolgáló létesítmények elleni támadás elhárítása, az illetéktelen személyek bejutásának megakadályozása, a belépő személyek ellenőrzése, a védelem technikai eszközeinek kezelése.

(4) A programhely-biztosító feladata az Országgyűlés elnöke által látogatott rendezvény helyszínének feltérképezése, a biztosítás előkészítése, a rendezvény helyszínének ellenőrzés alá vonása, indokolt esetben lezárása, a védett személy mozgásterületének és ideiglenes szállásának biztosítása.

(5) Az útvonal-biztosító feladata az Országgyűlés elnöke közlekedési útvonalának megelőző ellenőrzése, a veszélyforrások felmérése, elhárítása, az áthaladás biztosítása.

(6) A biztonsági gépjárművezető feladata az Országgyűlés elnöke közúti közlekedése során - az erre kijelölt gépjárművekkel történő biztonságos szállításával - az Országgyűlés elnökének közvetlen fizikai védelme, életének, testi épségének megóvása.

(7) Az operatív személyvédő feladata az Országgyűlés elnöke élete, testi épsége, valamint a védelemre kijelölt objektumok zárt területének biztonsága ellen irányuló cselekmények, az azokat elkövetni szándékozó személyek erre irányuló szándékának előzetes felderítése, valamint az ezt előkészítő vagy megkönnyítő körülmények felfedése és kiküszöbölése. Ezen feladatok ellátása érdekében az operatív személyvédő az Országgyűlés elnökének testi épségének, valamint a védelemre kijelölt objektumok veszélyeztetettségére vonatkozó adatokat összegyűjti, rendszerezi és értékeli."

47. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 44. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az Országgyűlési Őrség a kiemelt nemzeti emlékhely használatának rendjéről szóló 119/2014. (IV. 8.) Korm. rendelet 1. § 1. pontjában meghatározott területen a létesítményvédelmi feladatokhoz kapcsolódóan, együttműködve a rendőrség és a közterület-felügyelet állományával, előzetes felderítési tevékenységet, mozgóőrszolgálatot lát el. A mozgóőr - járőrpárban vagy járőrcsoportban - meghatározott járőrkörzetben vagy - útvonalon látja el a részére meghatározott feladatokat.

(6) A szolgálati elöljáró által meghatározottak alapján létesítmény, terület, felszerelés vagy érték védelmére, őrzésére rendkívüli őr felállítására kerülhet sor.

(7) Zárt objektumon kívül, különösen közterületen, nyilvános helyen, valamint őrzött objektum külső körzetében végrehajtott szolgálat során az objektumőr és a protokolláris díszelgési feladatot ellátó őr (a továbbiakban: díszőr) felállítási helyén történő tartózkodás időtartama megszakítás nélkül legfeljebb 6 óra lehet. A váltást ellehetetlenítő körülmény esetében a felállítási helyen tartózkodás időtartama meghosszabbítható. A váltás megszervezéséről a szolgálati elöljárónak kell gondoskodnia."

48. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet a következő 26/A-26/C. alcímmel egészül ki:

"26/A. A tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok

47/A. § (1) Az Ogytv. 53. és 141. §-ában foglalt feladatok ellátása érdekében az Országgyűlés ülésnapjain intézkedési kötelezettségre felkészült állomány (a továbbiakban: rendfenntartó egység) tevékenységét a szolgálatparancsnok irányításával végzi.

(2) A tárgyalási rend fenntartására az ülésterembe bevonuló rendfenntartó egység az intézkedéseket az Ogytv. 134. § (3) bekezdésében kapott utasítás alapján hajtja végre.

26/B. Díszőri feladatok

47/B. § (1) A díszőr ellátja az öltözködési és alaki előírásokban foglaltak alapján részére meghatározott díszelgő feladatokat ünnepségek, rendezvények, kegyeleti aktusok, díszőrbemutatók, egyéb díszelgési feladatok alkalmával. A díszőr tevékenységét a díszőrvezénylő parancsnok utasításai szerint végzi.

(2) A védett objektumon kívül, illetve külföldön ellátott díszőrfeladatokat az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

26/C. Feladatok ellátásának folyamatos biztosítása

47/C. § (1) Az Országgyűlési Őrség

a) feladatainak végrehajtása,

b) működésének, irányításának és vezetésének, a szolgálati feladatellátás folyamatosságának biztosítása,

c) az együttműködő szervekkel való kapcsolat állandó fenntartása,

d) a rendkívüli eseményekkel összefüggő, halaszthatatlan intézkedések megtétele, az intézkedésre jogosult és köteles szervek, személyek értesítése, valamint a vezetők tájékoztatása

érdekében folyamatos jelleggel ügyeletet biztosít. Rendkívüli esetben a parancsnok döntése alapján eseti ügyelet működtethető.

(2) Az ügyeletes a hivatali munkaidőn kívül a szerv vezetőjének jogkörét a részére meghatározott mértékben gyakorolja.

(3) Az ügyeletes részére biztosítani kell azokat az eszközöket, melyek a feladat zavartalan ellátásához és a hatáskörébe utalt intézkedések megtételéhez szükségesek.

(4) Az ügyeletest a feladatának teljesítésétől elvonni, más feladatra igénybe venni nem lehet."

49. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 62. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az országgyűlési őr az intézkedésével összefüggő rendkívüli eseményről haladéktalanul írásban köteles jelentést tenni, amelyet a szolgálati elöljáró köteles kivizsgálni. Az elfogással, kényszerítő eszköz alkalmazásával összefüggő rendkívüli eseményt haladéktalanul jelenteni kell az ügyeletesnek, aki az eseményt jelenti az Országgyűlési Őrség parancsnokának."

50. § (1) A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 70. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Polgári ruhában teljesített szolgálat esetén a lőfegyver nyíltan kizárólag akkor fedhető fel, ha az öltözéken a viselő láthatóvá tette az Országgyűlési Őrséghez való tartozást, így különösen Országgyűlési Őrség felirattal ellátott láthatósági mellény, taktikai vagy lövedékálló mellényt viselésével."

(2) A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 70. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult a részére személyi felszerelésként kiadott maroklőfegyver és annak lőszere szolgálati helyen kívüli tárolására, ha a biztonságos tárolás (5) bekezdés szerinti feltételei biztosítottak."

51. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 41. alcíme a következő 71/A. §-sal egészül ki:

"71/A. § (1) Jogszabály, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában az Országgyűlés elnökének külföldi utazása során az Országgyűlési Őrség szolgálati lőfegyvereinek és lőszereinek a személyvédelmi feladatok ellátásával kapcsolatos szolgálati célból történő külföldre vitelére az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli engedélye alapján kerülhet sor.

(2) A kísérőokmányként felhasználható engedélynek magyar és angol nyelven tartalmaznia kell

a) a szolgálati lőfegyver fajtáját, típusát, gyártóját, gyártási számát és kaliberét,

b) a szolgálati lőszer azonosítását lehetővé tevő adatokat és a lőszer mennyiségét,

c) a szolgálati lőfegyver, lőszer kivitelére, illetve külföldön történő használatára jogosult személy természetes személyazonosító adatait, szolgálati helyét és szolgálati beosztását,

d) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország megnevezését,

e) a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország nemzeti jogrendszerének előírása esetén az ország hatáskörrel rendelkező szerve által kiadott, hozzájárulást vagy tudomásulvételt tartalmazó okirat vagy nem okirati formában kiadott hozzájárulás vagy tudomásulvétel azonosító adatait,

f) a kivitel és a visszahozatal tervezett időpontját, valamint

g) az engedély kiadásának időpontját, hatályosságát és az engedélyező személy aláírását.

(3) Ha az adott ország nemzeti jogrendszere előírja, kivitel csak akkor engedélyezhető, ha a használat, valamint az átszállítás szempontjából érintett ország hatáskörrel rendelkező szerve a szolgálati lőfegyverek és lőszerek beszállításához vagy átszállításához hozzájárult, vagy azt tudomásul vette.

(4) Az engedélyekről az azt kiadó szerv nyilvántartást vezet, amelyben rögzíteni kell a (2) bekezdésben meghatározott adatokon túl

a) az engedély számát,

b) a kivitel és a visszahozatal időpontját, továbbá

c) a kiszállított, illetve a visszaszállított szolgálati lőfegyverek, lőszerek közt mutatkozó esetleges hiányokat vagy eltéréseket, valamint ezek okairól készült jelentést.

(5) A kiadott engedély másolatát az Országgyűlési Őrség tájékoztatásul az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére megküldi."

52. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A sajtó, a rádió, illetve a televízió megkeresésére az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa kijelölt személy jogosult nyilatkozni."

53. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet 82. §-a a következő (4)-(7) bekezdésekkel egészül ki:

"(4) Az egyenruhát viselő állomány férfi tagja 1,5 cm-nél nem hosszabb, ápolt szakállat viselhet. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka megtilthatja a szakáll viselését, ha az a szolgálati feladatai során légzésvédelmi felszerelések használatára kötelezhető állomány testi épségét, egészségét veszélyezteti. A hivatásos állomány férfi tagjának a haja legfeljebb olyan hosszú lehet, hogy az a sapka szegélyétől a nyak érintkezéséig lefelé haladva fokozatosan csökkenjen. A hivatásos állomány férfi tagja szájszél vonaláig érő ápolt bajuszt, illetve legfeljebb a fül középvonaláig érő pajeszt viselhet. A hivatásos állomány női tagja olyan, az egyenruhához méltó hajat viselhet, amely nem akadályozza feladata végrehajtását.

(5) A hivatali feladatellátással, az ilyen jellegű munkakörökkel együtt járó, a külső megjelenéssel szemben támasztott általános elvárásoknak meg kell felelni. Az állomány tagja munkahelyén - attól függetlenül, hogy szolgálati feladatra érkezik-e - ápoltan, tisztán köteles megjelenni.

(6) Az országgyűlési őr öltözetét köteles a jó erkölcs és ízlésesség határain belül visszafogottan megválasztani. Munkahelyén nem jelenhet meg szélsőséges, kirívó, alkalomhoz nem illő viseletben, megjelenése nem áshatja alá a testület társadalmi megbecsülését, tiszteletét és bizalmát.

(7) A polgári és vegyes ruhás állomány tagjai nemzeti ünnepek, hivatalos események, illetve a közvetlen szolgálati elöljáró által meghatározott esetben ünnepi öltözetet kötelesek viselni."

54. § A 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet

a) 1. alcím címében a "szakszolgálata" szövegrész helyébe a "szakszolgálatai" szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében az "az Rtv." szövegrész helyébe az "a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.)" szöveg,

c) 7. § (6) bekezdésében az "az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ogytv.)" szövegrész helyébe az "az Ogytv." szöveg,

d) 16. alcím címében az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény" szövegrész helyébe az "a Hszt." szöveg,

e) 22. § (1) bekezdés b) pontjában az "a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)" szövegrész helyébe az "a Hszt." szöveg,

f) 24. § (1) és (2) bekezdésében és 46. § (1) bekezdésében az "az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek" szövegrész helyébe az "a védett objektum" szöveg,

g) 33. § (4) bekezdésében az "az Országgyűlési Őrség által védett létesítmények vagy az Országgyűlési Őrség által védett személy" szövegrész helyébe az "a védett objektum vagy az Országgyűlés elnöke" szöveg,

h) 34. §-ában az "országgyűlés őrszolgálati" szövegrész helyébe az "országgyűlési őr szolgálati" szöveg,

i) 41. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "A házelnök" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés elnökének" szöveg,

j) 43. § (3) bekezdésében az "A védett személy" szövegrész helyébe az "Az Országgyűlés elnöke" szöveg,

k) 43. § (7) bekezdésében a "hivatalának vezetője" szövegrész helyébe a "titkárságának vezetője" szöveg,

l) 44. § (1) bekezdésében az "Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek" szövegrész helyébe az "A védett objektum" szöveg,

m) 46. § (3) bekezdésében az "Országgyűlési Őrség ügyeletét" szövegrész helyébe az "ügyeletest" szöveg,

n) 66. § (5) bekezdésében és 79. § (2) bekezdésében a "Hazámat szolgálom!" szövegrész helyébe a "Hazámat szolgálom hűséggel, becsülettel!" szöveg,

o) 76. § (2) bekezdésében a "parancsnoka vagy helyettese" szövegrész helyébe a "parancsnoka" szöveg,

p) 76. § (3) bekezdésében a "parancsnokának vagy helyettesének" szövegrész helyébe a "parancsnokának"

szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a 84/2012. (XII. 28.) BM rendelet

a) 4. §-a,

b) 5. § (1) bekezdése,

c) 45. §-a,

d) 27. alcíme,

e) VI. Fejezete,

f) 72. § (2) bekezdése,

g) 75. §-a.

5. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet módosítása

56. § Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő gazdasági tárgyú szabályokról szóló 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet [a továbbiakban: 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet] 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § A hivatásos állomány tagja a próbaidő tartama alatt a besorolásának megfelelő beosztási kategória első fizetési fokozatának megfelelő illetményre jogosult."

57. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos állomány tagja a Hszt. 160. § (5) bekezdése szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult a Hszt. 160. § (6) bekezdésben meghatározott nyelveken kívül akkor is, ha az Európai Unió valamely tagállamának hivatalos nyelvéből, továbbá ukrán vagy szerb nyelvből a Hszt. 160. § (2) bekezdés szerint elismerhető nyelvtudással rendelkezik, és szolgálati beosztása idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztásként került meghatározásra."

58. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 19/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A napidíjat az ideiglenes külföldi kiküldetés megkezdése előtt - az érintett választása szerint - készpénzben vagy bankszámlára való átutalással ki kell fizetni. A kiküldött a kiküldetés befejező időpontját követő öt munkanapon belül köteles elszámolni.

(6) A külföldi napidíj összegét terhelő közterhet a rendvédelmi szerv - vagy a vezényeltek esetében a fogadó szerv - költségvetési gazdálkodásért felelős szerve a hivatásos állományú illetményéből levonja."

59. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kérelmezőnek évente egy alkalommal legfeljebb a besorolása szerinti, kötelezően levonandó közterhekkel csökkentett havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű illetményelőleg kifizetése engedélyezhető, amely azonban nem haladhatja meg a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét."

60. § (1) A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 25. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ezen alcím alkalmazásában:)

"1. együtt költöző, együtt lakó családtag: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint ekként meghatározott fogalom,"

(2) A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 25. § (1) bekezdése a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:

(Ezen alcím alkalmazásában:)

"1a. korszerűsítés: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint ekként meghatározott fogalom,

1b. lakás: a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint ekként meghatározott fogalom,"

61. § (1) A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 27. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben megjelölt célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén részesíthető munkáltatói kölcsönben:]

"a) a lakás megfelel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének,"

(2) A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 27. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hivatásos állomány tagja az (1) bekezdésben megjelölt célokra a következő feltételek együttes fennállása esetén részesíthető munkáltatói kölcsönben:]

"d) rendelkezik az építési, bővítési költség, vételár vagy a korszerűsítési költség legalább 20%-át kitevő mértékű önerővel; házastárs, élettárs vagy vele együtt költöző, együtt lakó családtag esetén együttesen rendelkeznek - a közös tulajdonukba kerülő lakás vásárlásához, építéséhez, bővítéséhez, a közös tulajdonukban lévő lakás korszerűsítéséhez - legalább 20%-os mértékű önerővel,"

62. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 34. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelemhez - az igényelt munkáltatói kölcsön jogcímétől függően - csatolni kell)

"d) nyilatkozatot a hivatásos állomány tagja, valamint a vele együtt költöző, együtt lakó családtagja tulajdonában lévő lakásban található szobák számáról, nagyságáról,"

63. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet 60. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A szociális bizottságot)

"a) az igazgatóság szintű szervezeti elemek vezetői által delegált képviselő - amelyből legalább egy fő a személyügyi szakterület állományának tagja -, valamint"

(alkotja.)

64. § A 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet

a) 8/A. § (3) bekezdésében a "tárgyhónapot követő hónap tizedikéig" szövegrész helyébe a "szolgálati időkeret leteltét követő hónap ötödik napjáig" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében a "ha a havi" szövegrész helyébe a "ha a hivatásos állomány tagja a havi" szöveg,

c) 25. § (1) bekezdés 5-7. pontjában, 25. § (2) és (3) bekezdésében, 28. § (1) bekezdésében, 28. § (3) bekezdés a)-c) pontjában, 31. §-ában, 34. § f) pontjában, 36. §-ában, valamint 37. § a) pontjában az "együttköltöző" szövegrész helyébe az "együtt költöző, együtt lakó" szöveg,

d) 25. § (1) bekezdés 6. és 7. pontjában a "tulajdonát képező lakás vagy ingatlan" szövegrész helyébe a "tulajdonát képező, 5 éven belül értékesített lakás" szöveg,

e) 27. § (3) bekezdés g) és j) pontjában, 44. §-ában az "ingatlanra" szövegrész helyébe a "lakásra" szöveg,

f) 27. § (3) bekezdés i) pontjában, 49. § (1) bekezdésében az "ingatlant" szövegrész helyébe a "lakást" szöveg,

g) 27. § (6) bekezdésében a "családtagjának" szövegrész helyébe az "együtt költöző, együtt lakó családtagjának" szöveg,

h) 27. § (6) bekezdésében az "az ingatlanban" szövegrész helyébe az "a lakásban" szöveg,

i) 30. § a) pontjában az " , az elbíráláskor hatályos jogszabályban" szövegrész helyébe a "törvényben" szöveg,

j) 33. § (1) bekezdés a) pontjában a "4 000 000" szövegrész helyébe az "5 000 000" szöveg,

k) 33. § (1) bekezdés b) pontjában az "1 000 000" szövegrész helyébe a "2 000 000" szöveg,

l) 34. § c) és e) pontjában, 43. § b) pontjában, 44. §-ában, 48. § a) pontjában, 54. §-ában az "ingatlan" szövegrész helyébe a "lakás" szöveg,

m) 36. §-ában az "együttköltöző családtagot" szövegrész helyébe az "együtt költöző, együtt lakó családtagot" szöveg,

n) 36. §-ában a "megjelölt családtagnál" szövegrész helyébe a "megjelölt együtt költöző, együtt lakó családtagnál" szöveg,

o) 53. §-ában az "az ingatlan" szövegrész helyébe az "a lakás" szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a 85/2012. (XII. 28.) BM rendelet

a) 24/A. § (6) bekezdésében, 24/C. § (5) bekezdésében és 24/E. § (6) bekezdésében az " , a 3/A. melléklet szerinti kérelemmel" szövegrész,

b) 25. § (1) bekezdés 3. pontja,

c) 57. §-a,

d) 73-75. §-a,

e) 3/A. melléklete.

6. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet módosítása

66. § Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A baleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíciós eset szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegűvé minősítésére irányuló eljárásban vizsgálni kell a közreható körülményeket, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a hasonló balesetek elkerülését célzó intézkedések megtételére. Ha a Hszt. 195. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek fennállnak, intézkedni kell a fegyelmi eljárás vagy büntetőeljárás megindítására."

7. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet módosítása

67. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről szóló 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet [a továbbiakban: 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet] 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A teljesítményértékelésnek a Korm. rendeletben meghatározott kötelező elemein túl a teljesítményértékelés ajánlott elemeként

a) a beosztotti besorolású értékelt személy részére legalább egy, legfeljebb négy fejlesztési célt,

b) a vezető besorolású értékelt személy részére legalább egy, legfeljebb négy stratégiai egyéni teljesítménykövetelményt

lehet előírni."

(2) A 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ajánlott elemek tárgyévi alkalmazásáról vagy mellőzéséről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyévet megelőző év december 31-éig dönt.

(4) Az ajánlott elemek alkalmazásáról szóló döntés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelkezik arról, hogy mely ajánlott elemek alkalmazása kötelező."

68. § A 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A teljesítményértékelés eredményének megállapításakor - ha az értékelt személy részére ajánlott elem nem került megállapításra - az egyes teljesítményelemek súlyozása a következő:

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 45%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 45%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredménye: 10%."

69. § A 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet 6. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "megállapításakor" szövegrész helyébe a "megállapításakor - ha az értékelt személy részére ajánlott elem került megállapításra -" szöveg lép.

8. Záró rendelkezések

70. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) A 6. §, a 7. § és a 18. § c) pontja 2018. május 1-jén lép hatályba.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

1. Az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 7. melléklet 5. függelék II. pontjában foglalt táblázat a következő 4a. sorral egészül ki:

(ABCD
1.besorolási kategóriaszolgálati beosztásFelvételkor, valamint
a 40 éves kor alatti állományban
lévőkre vonatkozó alkalmassági
kategóriába sorolás
40 éves kor feletti állományban
lévőkre vonatkozó alkalmassági
kategóriába sorolás)
"
4a.DjogtanácsosIII.IV.
"

2. Az 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet 7. melléklet 5. függelék III. pontjában foglalt táblázat a következő 4a. sorral egészül ki:

(ABCD
1.besorolási kategóriaszolgálati beosztásFelvételkor, valamint
a 40 éves kor alatti állományban
lévőkre vonatkozó alkalmassági
kategóriába sorolás
40 éves kor feletti állományban
lévőkre vonatkozó alkalmassági
kategóriába sorolás)
"
4a.DügyeletesII.III.
"

2. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

1. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat a következő 5a. sorral egészül ki:

(A)(B)(C)(D)
"
5a.Djogtanácsos450
"

2. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 1. melléklet III. pontjában foglalt táblázat a következő 5a. sorral egészül ki:

(A)(B)(C)(D)
"
5a.Dügyeletes350
"

3. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

1. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 2. melléklet III. pontjában foglalt táblázat a következő 2a. sorral egészül ki:

(A)(B)(C)(D)(E)
"
2a.jogtanácsosszakirányú
felsőfokú
végzettség
felsőfokú
rendészeti
szakképzettség
szolgálati
beosztásnak
megfelelő felsőfokú
szakképesítés
RSZV
"

2. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 3. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A)(B)(C)(D)(E)
"
3.szolgálat-
parancsnok
középiskolai
végzettség,
érettségi
rendőr
tiszthelyettes
szakképesítés
(OKJ 54 861 01)
szolgálati
beosztásnak
megfelelő
szakképesítés
nem szükséges
"

3. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(A)(B)(C)(D)(E)
"
5.szolgálat-
parancsnok-
helyettes
középiskolai
végzettség,
érettségi
rendőr
tiszthelyettes
szakképesítés
(OKJ 54 861 01)
szolgálati
beosztásnak
megfelelő
szakképesítés
nem szükséges
"

4. Az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat a következő 5a. sorral egészül ki:

(A)(B)(C)(D)(E)
"
5a.ügyeletesközépiskolai
végzettség,
érettségi
rendőr
tiszthelyettes
szakképesítés
(OKJ 54 861 01)
szolgálati
beosztásnak
megfelelő
szakképesítés
nem szükséges
"

4. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"3. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél idegennyelv-tudási pótlékra jogosító szolgálati beosztások

1. az Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei

2. az igazgató

3. a főosztályvezető

4. a főosztályvezető-helyettes

5. az osztályvezető

6. az Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghatározott egyéb szolgálati beosztások, ahol az idegen nyelv használata a szolgálat ellátásához szükséges"

5. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"3/A. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrség őrszolgálati, folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett és készenléti jellegű szolgálati beosztásai

1. Őrszolgálati szolgálati beosztások: az Objektumvédelmi Igazgatóság Objektumvédelmi Főosztály Országház Biztonsági Osztály, Országgyűlés Irodaház és Bázis Őrségi Osztály, valamint Rendezvénybiztosító Osztály

a) objektumőr I.,

b) objektumőr II.,

c) szolgálatparancsnok,

d) szolgálatparancsnok-helyettes

szolgálati beosztása.

2. Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások:

a) az ügyeletvezető,

b) az ügyeletes

szolgálati beosztás.

3. Készenléti jellegű szolgálati beosztások:

a) az Objektumvédelmi Igazgatóság Tűzbiztonsági Osztály

aa) beosztott tűzoltó I.,

ab) beosztott tűzoltó II.,

ac) szolgálatparancsnok,

ad) szolgálatparancsok-helyettes

szolgálati beosztása,

b) a Személyvédelmi Igazgatóság Személybiztosító Osztály valamennyi szolgálati beosztása, az osztályvezető szolgálati beosztás kivételével."

6. melléklet a 9/2018. (IV.25.) BM rendelethez

"3/B. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

A rendfokozati vizsga követelményrendszere az Országgyűlési Őrségnél

ABC
1.ÁLTALÁNOS RÉSZKÜLÖNÖS RÉSZ
Az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános
ismeretek
KÜLÖNÖS RÉSZ
Szakterületi ismeretek
2.a) főtiszti és tiszti rendfokozati
vizsga: közszolgálati ismeretek
b) zászlósi és tiszthelyettesi
rendfokozati vizsga: nincs
általános rész
az Országgyűlési Őrséghez kötődő
általános ismeretek
az egyes szolgálati beosztásokhoz
kapcsolódó szakterületi ismeretek

I. Vizsgakérdések:

1. Általános rész: 30 szóbeli vizsgakérdés állománycsoportonként (tiszt, főtiszt), az általános részből vizsgázó egy tételt húz.

2. Különös rész: a különös részből vizsgázó egy-egy tételt húz az "A" és a "B" tételsorból is:

a) 30 szóbeli, az Országgyűlési Őrséghez kötődő általános ismeretek vizsgakérdés állománycsoportonként (tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt) ("A" tételsor)

b) 30 szóbeli, szakmai ismeretek vizsgakérdés állománycsoportonként (tiszthelyettes, zászlós, tiszt, főtiszt) ("B" tételsor)

II. A követelményrendszer az 57/A. § (6) bekezdés a)-d) pontjában megjelölt négy rendfokozati vizsgára differenciáltan kerül kialakításra. A tiszthelyettesi és a zászlósi rendfokozati vizsga követelményrendszerének és a felkészítő tananyagnak a kialakításakor a hangsúlyt a mindennapi szolgálatellátás során jelentkező és elvárt gyakorlati ismeretek számonkérésére kell helyezni.

III. Általános elvárások

A vizsgázó a beosztási szintjéhez és viselt, illetve elérendő rendfokozatának megfelelő szinten

a) legyen tájékozott Magyarország alkotmányos intézményeiről, alkotmányos alapelvekről, legyen tisztában az alapvető jogokkal és azok érvényesítésének szabályaival, ismerje a rendvédelmi feladatokat ellátó szervekkel együttműködő közigazgatási (és igazságszolgáltatási) szervek tevékenységét és felépítését, legyen tájékozott Magyarország társadalmi, közéleti, gazdasági folyamataiban, valamint az európai uniós tagsággal összefüggő, Magyarországot érintő kérdésekben;

b) ismerje a rendvédelem szervezeti, működési (funkcionális) előzményeit, történetét, ismerje az Országgyűlési Őrség feladatait, szervezetét és működését, az ezeket meghatározó jogszabályokat és egyéb normákat;

c) ismerje a betöltött vagy betölteni tervezett szolgálati beosztáshoz kapcsolódó jogszabályokat, egyéb normákat, szakmai szabályokat és követelményeket, rendelkezzen a szakterület ellátásához szükséges felkészültséggel, a beosztási szintjének megfelelő rendvédelmi erőforrás-gazdálkodási ismeretekkel;

d) ismerje a hivatásos szolgálati jogviszony alapvető elemeit és szabályait (jogok és kötelezettségek), valamint a hivatásos állománnyal szemben érvényesülő magatartási és etikai szabályokat;

e) kommunikáljon, a vizsgázó megjelenése a kommunikációjának kulturáltsága erősítse a rendvédelmi feladatokat ellátó szervbe vetett közbizalmat, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és a rendfokozat tekintélyét."

7. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"5. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített azon szolgálati beosztások, amelyek esetében kötelező védőoltás elrendelésének van helye

ABCDEF
1.Szolgálati beosztásHepatitis-AHepatitis-BKuNancs-encephalitisDiftéria elleni
védőoltás
(40 év felett)
Tetanus elleni
védőoltás
(40 év felett)
2.kiemelt biztonsági főtiszt+++++
3.biztonsági főtiszt+++++
4.helyszínbiztosító+++++
5.lakásbiztosító+
6.biztonsági
gépkocsivezető
+++++
7.objektumőr+

"

8. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"1. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

1. Ruházati alapellátási normák

ABCDEFGHIJKLMNOPQ
Termék megnevezéseMennyiségi
egység
E1E2E1-TE3V1V1-KV1-KBV2V2-KV2-KBT1T2P1P2Tervezett
viselési idő
(év)
1.Szolgálati zubbonydb222211111122112
2.Tépőzáras rf. jelzés szolgálati zubbonyrapár222211111122115
3.Szolgálati ingdb222211111122112
4.Tépőzáras Országgyűlési Őrség feliratdb111111111111115
5.Szolgálati pólódb666633333366332
6.Szolgálati nadrágdb222211111122112
7.Szolgálati többfunkciós nadrágdb111111111111113
8.Szolgálati többfunkciós kabátdb111111111111115
9.Tépőzáras rf. jelzés többfunkciós kabátradb222222222222115
10.Szolgálati esővédő kabátdb11113
11.Szolgálati sapkadb111111111111112
12.Szolgálati téli sapkadb111111111111112
13.Szolgálati csősáldb11112
14.Szolgálati bakancspár111111111111113
15.Szolgálati bakancstalpbetétpár222211111111112
16.Szolgálati zokni, vékonypár666622322366221
17.Szolgálati zokni, vastagpár666622322366221
18.Szolgálati kesztyűpár111111111111112
19.Szolgálati aláöltözet, felső, vékonydb1111112
20.Szolgálati aláöltözet, alsó, vékonydb1111112
21.Szolgálati aláöltözet, alsó, vastagdb111111111111112
22.Szolgálati aláöltözet, alsó, vastagdb111111111111112
23.Szolgálati aláöltözet, alsó, speciálisdb12
24.Szolgálati aláöltözet, felső, speciálisdb12
25.Szolgálati derékszíjdb222211112
26.Szolgálati belsőövdb111112
27.Szolgálati fegyvertokdb11115
28.Szolgálati tártokdb11115
29.Szolgálati bilincstokdb5
30.Szolgálati könnygáztokdb5
31.Szolgálati rendőrbottartódb5
32.Szolgálati jegyzettokdb5
33.Társasági zubbony, főtisztidb2225
34.Társasági zubbony, tábornokidb225
35.Társasági pólódb---6336336661
36.Társasági ingdb2223223223332
37.Nyakkendődb1112112112223
38.Nyakkendőtűdb1111111111115
39.Hímzett karjelvénydb1111111111115
40.Társasági pantallódb11121121122
41.Társasági szoknyadb1115
42.Társasági pantalló, tábornokidb222
43.Társasági szoknya, tábornokidb15
44.Társasági övdb1111111111112
45.Társasági sapkadb1121122
46.Társasági kalapdb11122
47.Társasági tábornoki sapkadb22
48.Társasági tábornoki kalapdb22
49.Társasági félcipőpár11211223
50.Társasági félcipő, nőipár111223
51.Társasági téli cipőpár12
52.Társasági zoknipár33633661
53.Társasági harisnyanadrágdb101010102
54.Társasági köpenydb11115
55.Társasági tábornoki köpenydb115
56.Társasági kesztyűpár1115
57.Társasági díszelgőköpenydb15
58.Díszelgőkesztyűpár61
59.Málhazsákdb111111111111115
60.Taktikai lámpadb11111111111111-

2. Az 1. pontban foglalt táblázat alkalmazásában a ruházati alapellátási normák megjelölései:

2.1. E1: férfi egyenruhás alapellátási norma

2.2. E2: női egyenruhás alapellátási norma

2.3. E3: díszelgő egyenruhás alapellátási norma

2.4. E1-T: tűzoltó férfi egyenruhás alapellátási norma

2.5. V1: férfi vegyes ruhás alapellátási norma

2.6. V1-K: férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel

2.7. V1-KB: férfi vegyes ruhás alapellátási norma köpennyel, bővített

2.8. V2: vegyes ruhás női alapellátási norma

2.9. V2-K: vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel

2.10. V2-KB: vegyes ruhás női alapellátási norma köpennyel, bővített

2.11. T1: férfi egyenruhás tábornoki alapellátási norma

2.12. T2: női egyenruhás tábornoki alapellátási norma

2.13. P1: férfi polgári ruhás alapellátási norma

2.14. P2: női polgári ruhás alapellátási norma"

9. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"3. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

A munkaruházati termékek

ABCD
1.igényjogosultság alapjamunkaruha megnevezésemennyiség db/párviselési idő (év)
2.személyvédelmi feladatokat ellátók, a kiképzési
feladatok végrehajtásához
nadrág5
3.zubbony vagy ing5
4.softshell dzseki vagy
többfunkciós kabát
6
5.téli sapka5
6.öv10
7.bakancs5
8.galléros póló2
9.nyári sapka5
10.speciális gépjárművezetői feladatokat ellátókkétrészes munkaruha vagy
kertészöltöny
4
11.rövid ujjú póló4
12.nadrág5
13.zubbony vagy ing5
14.softshell dzseki vagy
többfunkciós kabát
6
15.téli sapka5
16.öv10
17.bakancs5
18.galléros póló2
19.nyári sapka5
20.kiképzési feladatokat ellátóknadrág4
21.zubbony vagy ing4
22.softshell dzseki vagy
többfunkciós kabát
6
23.téli sapka4
24.öv10
25.bakancs4
26.galléros póló2
27.nyári sapka4
28.biztonságtechnikai és ellátási feladatokat ellátókkétrészes munkaruha vagy
kertészöltöny
2
29.rövid ujjú póló2
30.nadrág5
31.zubbony5
32.softshell dzseki vagy
többfunkciós kabát
6
33.téli sapka5
34.öv10
35.bakancs5
36.galléros póló3
37.nyári sapka5
38.levélátvevő munkakört ellátókkétrészes munkaruha vagy
kertészöltöny
2
39.rövid ujjú póló32

"

10. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"4. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

Az egyenruhán viselhető jelzések, díszítőelemek, jelvények, kitüntetések, felszerelési tárgyak

1. Rendfokozati jelzések csillaggal hímezve, szerelve:

1.1. tépőzáras rendfokozati jelzés,

1.2. társasági paroli (társasági zubbonyon),

1.3. tépőzáras Országgyűlési Őrség felirat.

2. Díszítőelemek:

2.1. egyenruhagomb (köpenyen, zubbonyon): füles fémgomb, rugós fémgomb, fém övtartó horgony, franciakapocs, tépőzáras nyakszegély, ujja gomb,

2.2. négyszögzsinór (társasági sapkán, kalapon),

2.3. fém sapkajelvény (sapkán, kalapon),

2.4. átszúrós fémgomb (sapkán, kalapon),

2.5. vállfődísz (zubbonyon),

2.6. lándzsahegyékítmény (köpenyen),

2.7. hímzett karjelvény / tépőzáras hímzett karjelvény,

2.8. nyakkendőtű, parlamenti.

3. Általános felszerelési tárgyak:

3.1. szolgálati azonosító jelvény,

3.2. szolgálati igazolvány,

3.3. szolgálati fegyvertok,

3.4. szolgálati tártok,

3.5. bilincstok,

3.6. taktikai bottartó,

3.7. könnygázpalacktartó,

3.8. jegyzettömbtartó.

4. Speciális felszerelési tárgyak a díszelgő öltözethez:

4.1. rejtett kardtartó, fekete (zubbonyhoz),

4.2. kardtartó csatlék, fekete (díszelgő köpenyhez),

4.3. díszszablya,

4.4. kardbojt,

4.5. zsinóröv, parlamenti, bordó (tiszti: aranyozott, tiszthelyettesi: ezüstözött).

5. Kitüntetések: a 47. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján."

11. melléklet a 9/2018. (IV. 25.) BM rendelethez

"5. melléklet a 64/2012. (XII. 12.) BM rendelethez

Ruházati protokollszintek a személyvédelmi feladatok ellátása során

a) Ünnepi: fekete vagy sötét öltöny, fehér ing, nyakkendő, sötét kabát;

b) I.: fekete vagy sötét öltöny, egyszínű ing, nyakkendő, sötét kabát;

c) II.: öltöny, ing, nyakkendő, kabát;

d) III.: sportos öltöny, ing vagy garbó, nyakkendő, kabát;

e) IV.: sötét színű farmer vagy vászonnadrág, ing, garbó vagy pulóver, sportzakó, kabát;

f) V.: farmernadrág, póló, pulóver, ing, sportcipő, kabát;

g) VI.: időjárásnak és alkalomnak megfelelő polgári ruházat."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:
Felület kinézete:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére