46/2013. (VIII. 16.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1.[1] beosztotti besorolású értékelt személy: a hivatásos állomány tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó tagja;

2. értékelés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor - mérhető mutatók hiányában -az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása;

3. értékelő vezető: a közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti értékelő vezető;

4. értékelt személy: a hivatásos állomány tagja, akinek a teljesítményét az e rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni;

5.[2] fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek a munkavégzéshez kötődőek vagy a munkavégzésen kívüliek;

6. kompetencia: a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az én-kép, valamint az alkalmazást segítő személyiségvonások és a hatékonysági motiváció együttese;

7. kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem;

8. kontrollvezető: az értékelő vezető legalább osztályvezetői besorolású szolgálati elöljárója;

9. mérés: a teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidőkön, mérőszámokon, indikátorokon alapul a teljesítmény megállapítása;

10. munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem;

11. munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzések (különösen továbbképzés, önképzés) eredményeként elérendő cél;

12. munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az értékelő vezető által irányított, támogatott, a munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés;

13. stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a hivatásos állomány tagja a stratégiai célok elérésére a munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját;

14.[3] szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok: a szervezeti elemekkel szemben a tárgyévre meghatározott, a szakmai tevékenységhez kapcsolódó alapvető, számszerűsíthető értékek, mutatók, elvárások;

15. szervezeti működés teljesítmény-indikátorai: az Országgyűlési Őrség szervezeti elemei működése szakszerűségének, jogszerűségének, eredményességének, hatékonysága és minősége szintjének értékelésére szolgáló jellemzők;

16.[4] szervezeti teljesítménycélok: a tárgyévre irányadó célkitűzések, szakmai és szervezeti célok, elvárások és az Országgyűlési Őrség alaptevékenysége alapján a szervezeti elemek működésének fejlesztése érdekében, egyes kiemelten fontos területen elérni kívánt, és az adott évre megállapított célmeghatározás;

17. teljesítményértékelés kötelező elemei: a Korm. rendelet 5. §-a szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényező;

18. vezető besorolású értékelt személy: osztályvezető, vagy annál magasabb besorolású vezető.

(2)[5] E rendelet szabályai a hivatásos állománynak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 37. alcíme alapján más szervhez vezényelt tagja esetében nem alkalmazandóak.

2. Az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemei és az alkalmazásukhoz kapcsolódó eljárási szabályok

2. § (1)[6] Az értékelt személy részére a teljesítményértékelés ajánlott elemeit az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyév január 31-ig határozza meg és tájékoztatja azokról az értékelt személyt.

(2)[7]

3. § (1)[8] A teljesítményértékelésnek a Korm. rendeletben meghatározott kötelező elemein túl a teljesítményértékelés ajánlott elemeként

a) a beosztotti besorolású értékelt személy részére legalább egy, legfeljebb négy fejlesztési célt,

b) a vezető besorolású értékelt személy részére legalább egy, legfeljebb négy stratégiai egyéni teljesítménykövetelményt

lehet előírni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak mellett az Országgyűlési Őrség parancsnoka a teljesítményértékelés ajánlott elemeként az értékelt személy részére

a) év közbeni többletfeladatokat, valamint

b) az 1. melléklet szerinti kompetenciák közül legalább hat, legfeljebb kilenc kompetenciát

határozhat meg.

(3)[9] Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ajánlott elemek tárgyévi alkalmazásáról vagy mellőzéséről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyévet megelőző év december 31-éig dönt.

(4)[10] Az ajánlott elemek alkalmazásáról szóló döntés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelkezik arról, hogy mely ajánlott elemek alkalmazása kötelező.

4. § (1)[11] Az ajánlott elemeket évente egyszer, a teljesítményértékelés kötelező elemeinek az egész tárgyévre vonatkozó értékelésével és mérésével egyidejűleg, a tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell értékelni.

(2)[12] Az ajánlott elemek értékelése a 2-5. melléklet szerinti értékelő lapokon, papír alapon történik. Az ajánlott elemek értékelése a közszolgálati teljesítményértékelés végrehajtását szolgáló informatikai rendszer felhasználásával is történhet.

(3) A 6. melléklet szerinti összesített értékelő lapot két példányban kell kinyomtatni, egyik példányát az értékelt személy részére át kell adni, a másikat irattárban kell elhelyezni.

5. § (1) A kontrollvezető jogosult az értékelő vezető által meghatározott teljesítményértékelési elemeket - az értékelt személy 2. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatását megelőzően - módosítani vagy kiegészíteni, továbbá indokolt esetben az értékelő vezető által elkészített teljesítményértékelést - az értékelés ismertetését megelőzően - megváltoztatni.

(2) A kontrollvezető az értékelő megbeszélésen részt vehet, az értékelő vezető vagy az értékelt személy kérésére köteles azon részt venni.

3. A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemeinek súlyozása

6. § (1) A teljesítményértékelés eredményének megállapításakor - ha az értékelt személy részére ajánlott elem került megállapításra - az egyes teljesítményelemek súlyozása:[13]

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 35%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 35%,

c) a teljesítményértékelés ajánlott elemei: 20%,

d) a szervezeti teljesítményértékelés eredménye: 10%.

(2) A teljesítményértékelés során alkalmazott ajánlott elemek értékét úgy kell megállapítani, hogy

a) a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott ajánlott elem,

b) - ha annak meghatározására sor került - a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott ajánlott elem,

c) - ha annak meghatározására sor került - a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott ajánlott elem

értékelésének a részeredményeit egyenlő mértékben kell figyelembe venni.

(3)[14] A teljesítményértékelés eredményének megállapításakor - ha az értékelt személy részére ajánlott elem nem került megállapításra - az egyes teljesítményelemek súlyozása a következő:

a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 45%,

b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 45%,

c) a szervezeti teljesítményértékelés eredménye: 10%.

4. A minősítés

7. § Az értékelő vezető a tárgyévre vonatkozó minősítési javaslatát az éves teljesítményértékelés eredményére figyelemmel készíti el a 7. melléklet szerinti minősítő lapon. A minősítési javaslatot a kontrollvezető felülvizsgálja és egyetértése esetén a tárgyévet követő év február 28-áig - a Személyügyi és Kiképzési Osztályon keresztül -az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszti jóváhagyásra.

8. § (1) A minősítés - a teljesítményértékelés eredményére figyelemmel - az alábbi elemekre kiterjedő szöveges értékelést tartalmazza:

a)[15] a minősített képességeinek és a szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők és - amennyiben a teljesítményértékelés ajánlott elemeként annak meghatározására sor került - a kompetenciák értékelésének (a továbbiakban: kompetencia-megfelelés) eredményeire figyelemmel;

b) a minősített beosztás ellátására való alkalmasságának értékelését a kompetencia-megfelelés és a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők, továbbá a munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények eredményeire figyelemmel;

c)[16] a minősített fejleszthetőségére és előmenetelére vonatkozó következtetéseket, elsősorban a fejlesztési célok eredményére, továbbá a teljesítményértékelés összeredményére tekintettel.

(2) A megállapítások alapján az értékelő vezető - a Hszt. 112. § (3) bekezdésében foglaltak kezdeményezésén túl -az Országgyűlési Őrség parancsnoka felé az alábbi megállapítást vagy javaslatot teheti:[17]

a) a minősített jelenlegi beosztására alkalmas,

b) a teljesítményértékelés alapján a minősített illetményének eltérítésére vonatkozó javaslat,

c) a minősített képzése szükséges.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghozott minősítést tartalmazó minősítő lapot két példányban kell elkészíteni és annak egy példányát a minősítettnek át kell adni.

5. Szervezeti teljesítményértékelés

9. § (1) A szervezeti teljesítményértékelés az Országgyűlési Őrség által működtetett értékelő rendszer, amely elősegíti az Országgyűlési Őrség professzionális, jogszerű és szakszerű működését, javítja tevékenysége hatékonyságát és eredményességét.

(2) A szervezeti teljesítményt

a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának értékelése,

b) a szervezeti működés teljesítmény-indikátorainak értékelése, és

c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének mérése

alapján kell megállapítani.

10. § A szervezeti működés teljesítmény-indikátorait a 8. melléklet határozza meg, a szervezeti működés

a) vezetési,

b) funkcionális és

c) szakmai

tevékenységenkénti (az a)-c) pontban meghatározottak a továbbiakban együtt: szakterület) bontásában.[18]

11. § (1)[19] Az Országgyűlési Őrség számára a tárgyévre irányadó célkitűzések, szakmai és szervezeti célok, elvárások figyelembevételével az Országgyűlés elnöke a tárgyév január 8-ig megállapítja a szervezeti teljesítménycélokat.

(2)[20] Az Országgyűlés elnöke évente legalább négy, legfeljebb hat szervezeti teljesítménycélt határoz meg.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyév január 15-ig állapítja meg az Országgyűlési Őrség számára meghatározott szervezeti teljesítménycélok alapján az Országgyűlési Őrség főosztály jogállású szervezeti elemeinek[21]

a) szervezeti teljesítménycéljait és

b) szakmai teljesítménykövetelmény-minimumait.

(4) A szervezeti teljesítménycélokat és a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat az Országgyűlési Őrség sajátosságaira, szervezeti és működési állapotára, körülményeire, a rendelkezésre álló erőforrásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy reális, teljesíthető követelményrendszert jelentsenek, és a szervezet fejlődését, fejlesztését is célozzák.

12. §[22] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyévre vonatkozó szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok egyes elemeinek megállapításakor meghatározza azok súlyát a szakmai teljesítmény-követelmények összértékén belül. Szakterületenként legfeljebb tíz szakmai teljesítménykövetelmény-minimum határozható meg, közülük legfeljebb három kiemelt követelményként. Az egyes elemek összértéke 100%. Kiemelt követelmény az, amelynek súlya az átlagot legalább 10%-kal meghaladja.

13. §[23] A szervezeti teljesítményt 0%-tól 100%-ig terjedő mérőskálán kell mérni, illetve értékelni. A százalékos értéksávok, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek - a 16. §-ban meghatározott korlátozással - megegyeznek az egyéni teljesítményértékelésnek a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel.

14. § A szervezeti teljesítmény értékelésekor

a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának szintjét 30%-ban,

b) a szervezeti működés teljesítmény-indikátorai alapján értékelt teljesítményt 30%-ban,

c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülési szintjét 40%-ban

kell beszámítani.

15. § (1)[24] A szervezeti működés teljesítmény-indikátorait szakterületenkénti bontásban, 0%-tól 100%-ig terjedő mérőskálán kell értékelni.

(2) Az egyes szakterületekre meghatározott indikátorok értékét átlagolni kell. Az összértékelésen belül

a) a vezetési tevékenység értéke 25%-ot,

b) a funkcionális tevékenység értéke 25%-ot,

c) a szakmai tevékenység értéke 50%-ot

tesz ki.

16. § (1) A szervezeti teljesítményértékelés összesített teljesítményszintje nem lehet magasabb a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott "C" szintnél, ha[25]

a) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok átlagos teljesülése nem éri el a 75%-ot, továbbá

b)[26] a kiemelt követelmények átlaga nem éri el a 80%-ot.

(2)[27] Szervezeti teljesítményértékelés esetén a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott "A" szintet csak akkor lehet megállapítani, ha a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok átlagos teljesülése meghaladja a 110%-ot.

17. § (1)[28] Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a tárgyév november 30-ig összeállítja és az Országgyűlési Őrség intranetes oldalán közzéteszi a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének méréséhez szükséges adatokat.

(2)[29] Az Országgyűlés elnöke - az Országgyűlési Őrség parancsnokának előterjesztése alapján - a tárgyévet követő év január 8-ig értékeli az Országgyűlési Őrség teljesítményét.

6. Záró rendelkezések

18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

19. §[30]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

A teljesítményértékelés kompetencia-térképe

2. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Értékelő lap a hivatásos állomány tagja részére meghatározott kompetenciákról és a kompetenciaszintek értékeléséről

3. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Értékelő lap a fejlesztési cél meghatározásáról és értékeléséről

4. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Értékelő lap a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények meghatározásáról és értékeléséről

5. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Értékelő lap az év közbeni többletfeladatok meghatározásáról és értékeléséről

6. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez[35]

7. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

8. melléklet a 46/2013. (VIII. 16.) BM rendelethez

Szervezeti működés teljesítmény-indikátorai

I. Az Országgyűlési Őrség vezetői tevékenységét értékelő teljesítmény-indikátorok

1. a vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység szervezettségének értékelése

2. a vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység vezetői ellenőrzés szervezettségének értékelése

3. az irányítói feladat végrehajtásának értékelése

4. a vezető irányítása alá tartozó szervezeti egység fegyelmi helyzetének értékelése

5. a nemzetközi kapcsolatépítés értékelése

6. az Országgyűlési Őrség költségvetésének magalapozott, hatékony felhasználásának értékelése[39]

II. Az Országgyűlési Őrség funkcionális területét értékelő teljesítmény-indikátorok

1. Humánerőforrás-gazdálkodás

1.1. a szervezet fluktuációs helyzetének értékelése

1.2. az állomány képesítési követelményeknek való megfelelése

1.3. a képzési terv végrehajtásának értékelése

1.4. a humán adminisztrációs feladatok teljesülésének szintje, a munkáltatói intézkedések jogszerűségének, szakszerűségének értékelése

2. Általános jogi tevékenység, koordináció

2.1. jogi-, normaalkotási feladatok teljesülésének szintje, értékelése 2.2 koordinációs feladatok végrehajtásának értékelése

2.3. jogi képviseleti, kártérítési ügyek vitele eredményességének értékelése 2.4 fegyelmi ügyek ügyvitelének értékelése[40]

3. Híradó- és biztonságtechnikai feladatok

3.1. híradó- és biztonságtechnikai szolgáltatások biztonságának értékelése

3.2. biztonságtechnikai eszközök telepítése és karbantartása szakszerűségének értékelése[41]

3.3. a biztonságtechnikai eszközökkel való felelős gazdálkodás megvalósításának értékelése

3.4. az Országgyűlési Őrség által őrzött létesítmények védelme céljából működtetett kamerarendszerek, videotechnikai berendezések szakszerű üzemeltetésének értékelése

3.5. az Országgyűlési Őrség funkcionális feladatait támogató informatikai alrendszerek szakszerű üzemeltetésének értékelése

3.6. az Országgyűlési Őrség arculatának kialakításához szükséges feladatok végrehajtásának értékelése

4. Adatvédelem, ügykezelés

4.1. információbiztonság állapotának értékelése

4.2. titkos és nyílt ügykezelés végrehajtásának minősége, értékelése

4.3. a minősített adatok kezelésével és védelmével összefüggő tevékenység koordinálásának értékelése

4.4. az Országgyűlési Őrség adatvédelmi tevékenység felügyeletének és irányításának értékelése

III. Az Országgyűlési Őrség szakmai tevékenységét értékelő teljesítmény-indikátorok

5. Objektumvédelmi terület

5.1. a szolgálati helyen végrehajtott személy- és gépjármű-beléptetések szakszerűségének, a belépésre jogosító igazolványok ismeretének értékelése

5.2. az Országgyűlési Őrség parancsnokának az ügyeleten keresztül történő riasztás hatékonyságának, szakszerűségének értékelése

5.3. a protokolláris és díszőri feladatok szakszerűségének és alakiságának értékelése

5.4. kijelölt létesítmények őrzésével kapcsolatos rendkívüli események során alkalmazott intézkedések jogszerűségének és szakszerűségének értékelése

5.5. a tűzoltás, műszaki mentés elméleti felkészültségének értékelése

5.6. a szerelési készség, tűzoltó technika kezelői tevékenység gyakorlati végrehajtásának értékelése

5.7. ellenőrző gyakorlatok értékelése

5.8. a kijelölt létesítményekkel kapcsolatos hely- és személyismeret értékelése

5.9. a szolgálati helyen a meghatározott feladatok végrehajtása szakszerűségének és alakiságának értékelése[42]

5.10. a biztonságtechnikai ellenőrző eszközök ismeretének, kezelésének értékelése

5.11. a személy- és csomagátvizsgálások hatékonysága, az előtalált eszközökkel kapcsolatos intézkedések jogszerűségének és szakszerűségének, a biztonságtechnikai rendszer ismeretének, kezelésének értékelése

5.12. a biztonságtechnikai rendszer riasztására történő intézkedések hatékonyságának, szakszerűségének értékelése

5.13. egyenruházattal kapcsolatos szakmai tevékenység értékelése

5.14. az elektronikus beléptető rendszer kezelési hatékonyságának és szakszerűségének értékelése[43]

6. Személyvédelmi terület

6.1. személybiztosítás eredményességének értékelése

6.2. lakásbiztosítás hatékonyságának értékelése

6.3. helyszínbiztosítás hatékonyságának értékelése

6.4. a védett személy biztosításával kapcsolatos rendkívüli események során alkalmazott intézkedések jogszerűségének, szakszerűségének értékelése

6.5. a személyvédelemhez kapcsolódó megelőző-védelmi tevékenység eredményességének értékelése