11/2019. (IX. 4.) PM rendelet
a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendeletnek a 2007-2013. évek közötti operatív programok visszaforgó pénzeszközeinek felhasználásával és fejezeti kezelésű előirányzat átvételével összefüggő módosításáról
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet I. pont 14. alpontjában és a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet 64. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. § A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. §-a a következő 4a. ponttal egészül ki:
[Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatások esetében az 1. mellékletben foglalt táblázat]
"4a. 23. sora alapján a 651/2014/EU bizottsági rendelet 16. cikke szerinti regionális városfejlesztési támogatás," (nyújtható.)
2. § (1) A Rendelet 5. § (1) bekezdése a következő 35a. ponttal egészül ki:
(A II. fejezet alkalmazásában:)
"35a. integrált településfejlesztési stratégia: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 12. pontja szerinti stratégia,"
(2) A Rendelet 5. § (1) bekezdése a következő 86a-86c. ponttal egészül ki:
(A II. fejezet alkalmazásában:)
"86a. városfejlesztési alap: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 57. pontja szerinti alap,
86b. városfejlesztésialap-kezelő: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 58. pontja szerinti alapkezelő,
86c. városfejlesztési projekt: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 59. pontja szerinti beruházási projekt,"
3. § A Rendelet 6. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Nem ítélhető meg)
"g) a 7-23. alcím szerinti támogatás a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó versenyképtelen szénbányák részére."
4. § A Rendelet 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A regionális városfejlesztési támogatás esetén előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a városfejlesztési projektnek biztosított teljes beruházás meghaladja a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget, amelyet az Európai Bizottság elektronikus bejelentőrendszerén keresztül kell megtenni."
5. § A Rendelet a következő 7/A. alcímmel egészül ki:
"7/A. A regionális városfejlesztési támogatás
20/A. § (1) A regionális városfejlesztési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) olyan, az Atr. 25. § (1) bekezdése szerinti területeket érintő városfejlesztési projektek esetén nyújtható, amelyek a város integrált településfejlesztési stratégiájának végrehajtását szolgálják.
(2) A városfejlesztési projektbe történő teljes beruházás nem haladhatja meg a 20 millió eurónak megfelelő forintösszeget. Kölcsön vagy kezességvállalás esetén a beruházási összeg megállapításánál a kölcsön névértékét kell figyelembe venni.
(3) A városfejlesztési alap által a támogatható városfejlesztési projektekhez nyújtott támogatás tőkebefektetés, kvázisajáttőke-befektetés, kölcsön, kezességvállalás vagy ezek kombinációja formájában nyújtható.
(4) A városfejlesztési projekt végrehajtásához a magán- és állami befektetők pénzbeni, természetbeni hozzájárulást vagy ezek kombinációját nyújthatják azzal, hogy a természetbeni hozzájárulást piaci értéken kell figyelembe venni, amelyet független szakértő vagy megfelelően felhatalmazott hivatalos szerv tanúsít.
(5) A városfejlesztési projektet városfejlesztési alapon keresztül kell végrehajtani.
(6) A városfejlesztésialap-kezelőt és a független magánbefektetőt olyan nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárás alapján kell kiválasztani, amely megfelel az uniós és nemzeti jogszabályoknak, és amelynek célja - a kezességvállalástól eltérő befektetések esetén - a magánbefektetői veszteség minimalizálásával szemben az állami és magánbefektető közötti aszimmetrikus nyereségmegosztást előnyben részesítő, megfelelő kockázatnyereség megosztási rendszer kialakítása.
(7) Az állami befektetőt terhelő első veszteség nem haladhatja meg a teljes befektetés 25%-át, ha az állami és magánbefektető közötti veszteségmegosztás aszimmetrikus.
(8) A magánbefektetőnek nyújtott kezességvállalás esetén a kezességvállalási mérték nem haladhatja meg a kezességvállalással biztosított portfólió 80%-át, a tagállamot terhelő teljes veszteség a kezességvállalással biztosított portfólió 25%-át.
(9) A befektetők számára lehetővé kell tenni a városfejlesztési alap irányító testületeiben - így különösen a felügyelőbizottságában vagy a tanácsadó bizottságában - való képviseletet.
(10) A végső kedvezményezett részére nyújtott támogatás esetén a támogatásnak a városfejlesztési alapok vagy a városfejlesztési projektek szintjén további magánbefektetői forrásokkal kell párosulnia oly módon, hogy a bevont magánbefektetői források teljes összege elérje a városfejlesztési projekthez nyújtott teljes finanszírozás 30%-át.
(11) Az elszámolható költség a városfejlesztési projekt teljes költsége, ha az összhangban áll az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 37. és 65. cikkének rendelkezéseivel.
20/B. § (1) A városfejlesztésialap-kezelő kiválasztása során nem tehető különbség az alapján, hogy azok mely tagállamban vannak letelepedve vagy bejegyezve. A városfejlesztésialap-kezelővel szemben kizárólag olyan feltétel támasztható, amely előre meghatározott és a befektetés jellegével objektív módon indokolható.
(2) A regionális városfejlesztési célú intézkedés megbízott szervezet bevonásával is végrehajtható.
(3) A városfejlesztési alapot üzleti alapon kell irányítani, és biztosítani kell a nyereségorientált befektetési döntések meghozatalát. Ez a követelmény akkor tekinthető teljesültnek, ha a városfejlesztésialap-kezelő
a) jogszabály vagy szerződés alapján, professzionális alapkezelő gondosságával, jóhiszeműen és az összeférhetetlenség elkerülésével jár el,
b) javadalmazása megfelel a piaci gyakorlatnak, a városfejlesztésialap-kezelőt objektív kritériumokon alapuló, nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárás útján választják ki,
c) teljesítményhez kötött javadalmazásban részesül, vagy saját forrásainak társbefektetése útján részt vállal a befektetési kockázatból, ezáltal biztosítva, hogy érdeke folyamatosan megegyezzen az állami befektető érdekével,
d) a befektetési stratégiáját, a befektetés kritériumait és annak tervezett ütemezését előre meghatározza, és
e) minden egyes tőkebefektetésre és kvázisajáttőke-befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégiát dolgoz ki."
6. § A Rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
7. § A Rendelet
a) 5. § (1) bekezdés 71. pontjában a "határozatban" szövegrész helyébe a "határozatban (a továbbiakban: 2010/787/EU tanácsi határozat)" szöveg,
b) 6. § (4) bekezdés b) pontjában a "7-8.," szövegrész helyébe a "7., 8.," szöveg,
c) 60. § d) pontjában a "17., 18.," szövegrész helyébe a "16-18.," szöveg,
d) 1. melléklet G:20 mező 1. pont d) és e) alpontjában a "kapcsolt vállalkozásának a támogatási" szövegrész helyébe az "a támogatást igénylőnek a kapcsolt és partnervállalkozásaival egybeszámított, a támogatási" szöveg
lép.
8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § Ez a rendelet a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezete hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.
Varga Mihály s. k.,
pénzügyminiszter
1. melléklet a 11/2019. (IX. 4.) PM rendelethez
1. A Rendelet 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 19a. sorral egészül ki:
(A | B | C | D | E | F | G | H | I | J | K | L | M | N | O | |
1. | Áht. Azonosító | Címnév | Alcímnév | Jogcímcsoport név | Jogcímnév | Előirányzat célja | Kifizetésben részesülők köre | Támogatás biztosításának módja | Támogatási előleg | Rendelkezésre bocsátás módja | Visszafizetés határideje | Biztosíték | Kezelő szerv | Lebonyolító szerv | Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás közreműködő szervezete) |
19a. | 348239 | NER300 projekt megvalósítása | Az előirányzat az Európai Bizottság NER300 programjaiban közvetlenül támogatást nyert hazai projekt megvalósítására nyújt fedezetet, továbbá az ehhez kapcsolódó visszafizetési kötelezettségek teljesítésére szolgál. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a felhasználással kapcsolatban a PM-et terhelő pénzügyi tranzakciós illetékekre és kincstári díjakra. | gazdasági társaság, Európai Beruházási Bank, Európai Bizottság által meghatározott szervezet | - | - | egyösszegű kifizetéssel | - | - | - | - | - |