2019. évi XXXVI. törvény
a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról
1. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1. § A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 4. § (1) bekezdés m) pont mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
"mb) a bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye, továbbá az olyan nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és azok belső egyházi jogi személye, amely a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkezik (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),"
2. § (1) Az Sztv. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az egyházi fenntartó által fenntartott (a továbbiakban: egyházi fenntartású) intézmények vonatkozásában a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az egyház legfőbb szerve képviselőjének javaslatára egyházi módszertani intézményt jelöl ki (a továbbiakban: kijelölt egyházi módszertani intézmény) ötéves időtartamra, amelynek elteltét követően az intézmény ismételten kijelölhető."
(2) Az Sztv. 58. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kijelölést a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter azonnali hatállyal írásban visszavonja, ha)
"c) a kijelölésre javaslatot tevő egyház legfőbb szervének képviselője a kijelölés visszavonását kezdeményezi."
2. A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény módosítása
3. § A hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A járadékban részesült hadirokkant halála esetén - ha a temetés nem közköltségen történt - temetési hozzájárulást kell folyósítani annak, aki igazolja, hogy a temetés költségeit fedezte. Temetési költség különösen a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 4.8. a) pontjában meghatározott, a temetéssel összefüggő egyházi szertartásért, vagy egyházi szolgálatért egyházi jogi személy, illetve egyházi személy részére juttatott vagyoni érték az egyházi személy által igazolt mértékben, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg. E § alkalmazásában egyházi szertartásnak, illetve egyházi szolgálatnak kell tekinteni a vallási egyesület, illetve annak vallási szertartást hivatásszerűen végző tagja által végzett temetési szertartást, illetve temetési költségnek az azért juttatott vagyoni értéket is a vallási egyesület vallási szertartást hivatásszerűen végző tagja által igazolt mértékben, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege 200%-ának megfelelő összeg."
3. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
4. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) 3. § 23. pont j) alpontjában a "bevett" szövegrészek helyébe a "nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett" szöveg lép.
5. § Az Szjatv. 1. számú melléklet 8. pont 8.20 alpontjában
a) az "a bevett" szövegrész helyébe az "a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett" szöveg,
b) az "a bejegyzett szerzetesrend" szövegrész helyébe az "az egyházi jogi személyiséggel rendelkező szerzetesrend" szöveg
lép.
4. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
6. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 4. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl kedvezményezettnek minősül]
"a) a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház, a bevett egyház (ide nem értve ezek belső egyházi jogi személyeit) a (2) bekezdésben meghatározottak szerint,"
(2) Az Szftv. 4/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az adóhatóság a vallási egyesületet, a nyilvántartásba vett egyházat, a bejegyzett egyházat és a bevett egyházat - kérelmére - technikai számmal látja el. A vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház a technikai szám kiadásának évét követő évben válik kedvezményezetté."
7. § Az Szftv. a következő 12. §-sal egészül ki:
"12. § A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény módosításához kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi XXXVI. törvénnyel megállapított 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja, 4/A. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése, valamint 6/B. § (2) bekezdése első alkalommal a 2020. rendelkező évi nyilatkozatok esetében alkalmazandó."
8. § Az Szftv.
a) 4. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "kivéve a pártot," szövegrész helyébe a "kivéve a 4/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján kedvezményezettnek minősülő szervezetet, a pártot," szöveg,
b) 6/B. § (2) bekezdésében a "bevett egyházként van" szövegrész helyébe a "vallási egyesületként, nyilvántartásba vett egyházként, bejegyzett egyházként, bevett egyházként van" szöveg
lép.
5. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
9. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 5. § s) pont sb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
"sb) a bevett egyház, annak belső egyházi jogi személye, továbbá az olyan nyilvántartásba vett egyház, bejegyzett egyház és azok belső egyházi jogi személye, amely a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 9/D. § (5) bekezdése, illetve 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodással rendelkezik (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó),"
10. § A Gyvt.
a) 96. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében az "a bevett egyháza" szövegrész helyébe az "az egyháza" szöveg,
b) 96. § (13) bekezdésében a "bevett egyháznak" szövegrész helyébe az "az egyháznak" szöveg
lép.
6. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény módosítása
11. § Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: Eftv.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1. § E törvényt az egyházi jogi személyekre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a vallási egyesületekre kell alkalmazni."
12. § (1) Az Eftv. 2. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.
(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult."
(2) Az Eftv. 2. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására."
13. § Az Eftv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"3. § (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.
(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét - a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően - a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.
(3) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998-2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%.
(4) A járadék induló összege a Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben azt az egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja."
14. § Az Eftv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"4. § (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult - törvényben meghatározottak szerint - rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.
(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan - a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában - befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.
(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül."
15. § Az Eftv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"5. § (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése, vagy a 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: egyedi megállapodás) rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendelkezik.
(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak - a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek - az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza."
16. § Az Eftv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek- és tanulói létszáma után kell kiszámítani."
17. § (1) Az Eftv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell biztosítani."
(2) Az Eftv. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és a bejegyzett egyházakat, valamint a bevett egyházakat megillető kiegészítő támogatást a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a jogosultaknak átutalni."
18. § Az Eftv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10. § A Kormány jogosult a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni."
7. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosítása
19. § A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az egyházi jogi személyek a tulajdonukban lévő kulturális örökség értékeinek megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltáraik, könyvtáraik, muzeális és közművelődési intézményeik működéséhez a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény, illetve az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény rendelkezéseit figyelembe véve az éves költségvetési törvényben meghatározott összegű támogatásban részesülnek."
8. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
20. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell:)
"b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, illetve belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,"
9. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása
21. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § w) pont wb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában
fenntartó:)
"wb) egyházi jogi személy vagy vallási egyesület által fenntartott egészségügyi szolgáltató esetében az egészségügyi szolgáltató alapító okiratában fenntartóként megjelölt ilyen jogalany,"
22. § Az Eütv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A beteget megilleti a vallási meggyőződésének megfelelő egyházi személlyel vagy vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjával való kapcsolattartásnak és vallása szabad gyakorlásának joga."
23. § Az Eütv. 148. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Tanács tagja)
"f) az olyan jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségek egy közös képviselője, amelyek fenntartói valamely, a térség területén működő egészségügyi szolgáltatónak,"
24. § Az Eütv. 247. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
"e) meghatározza a kórházlelkészi, illetve kórházi lelki gondozói tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat."
10. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény módosítása
25. § A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény
a) 4. § (1) bekezdésében a "vallási közösség" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg,
b) 25. § (3) bekezdés a) pontjában a "vallási közösség tulajdonában lévő" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség tulajdonában lévő" szöveg
lép.
11. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
26. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 7. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"9. Közgyűjtemény: az állam, a helyi önkormányzat, valamint a nemzetiségi önkormányzat, a köztestület és a közalapítvány fenntartásában működő vagy általuk alapított könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség kérelmére ezekkel azonos elbírálás alá kerülhetnek a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, vagy az egyházi jogi személy fenntartásában működő, állami nyilvántartásba vett gyűjtemények (könyvtár, levéltár, muzeális intézmény, kép- és hangarchívum)."
27. § A Kötv. 61/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele közérdek, amelynek megvalósításában közreműködnek az állami és az önkormányzati szervek, valamint a vallási közösségek, az egyházi jogi személyek, a civil és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek. A védelem kiterjed a nemzeti emlékhely és a kiemelt nemzeti emlékhely méltóságának megőrzésére és a méltó megemlékezés feltételeinek biztosítására, az emlékhely történelmileg hiteles, egységes arculatának és műemléki megjelenésének fenntartására és biztosítására, továbbá az ezek érdekében végzett fejlesztés, beruházás megvalósításának elősegítésére."
28. § A Kötv.
a) 5. § (1) bekezdésében az "egyházi jogi személyek" szövegrész helyébe a "vallási közösségek" szöveg,
b) 86. § (4) bekezdésében a "vallási közösség" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg
lép.
12. A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény módosítása
29. § A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontjában és (3) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.
13. Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény módosítása
30. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény
a) 5. § (7) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
b) 7. § (2) bekezdés h) pontjában és 11/A. § (2) bekezdés a) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg
lép.
14. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény módosítása
31. § Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 28. § (3) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.
15. A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosítása
32. § A közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Köt.) 11. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ha a fogadó szervezet)
"b) egyházi jogi személy, a miniszter a bevett egyházak, illetve nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyeik vonatkozásában az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter nyilvántartásából, a nyilvántartásba vett és a bejegyzett egyházak, illetve nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személyeik vonatkozásában a bíróságtól beszerzi, illetve ellenőrzi a fogadó szervezet adatait, illetve nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a bevett egyház, a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot kiállító belső egyházi jogi személy adatait,"
33. § A Köt.
a) 2. § (1) bekezdés c) pontjában a "vallási közösség" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg,
b) 3. § (1) bekezdés e) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
c) 11. § (3) bekezdés b) pontjában a "16. § (2) bekezdése" szövegrész helyébe a "18. § (3) bekezdése" szöveg
lép.
16. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása
34. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 85. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában közszolgáltató:)
"c) az egyházi jogi személy a létesítő okiratában, vagy a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház a belső szabályában megjelölt tevékenysége tekintetében;"
17. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosítása
35. § A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 13. § (2) bekezdés b) pontjában és 13. § (6) bekezdésében a "bevett egyházakkal" szövegrész helyébe a "bevett egyházakkal, bejegyzett egyházakkal és nyilvántartásba vett egyházakkal" szöveg lép.
18. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása
36. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 5. § (11) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi)
"c) a vallási egyesület, az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását, valamint"
19. A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény módosítása
37. § A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló 2011. évi XCIII. törvény 4. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Tanács tagjai az e bekezdésben meghatározott szervezetek, amelyek képviselőik és delegáltjaik (a továbbiakban együtt: képviselők) útján vesznek részt a Tanács munkájában. A Tanács tagjai oldalakat alkotnak. A Tanács a következő oldalakból tevődik össze:]
"6. azon négy bevett egyház képviselői, amelyek történelmi és társadalmi szerepük, társadalmi elfogadottságuk, beágyazottságuk, szervezettségük, az általuk hagyományosan végzett közcélú tevékenységek során szerzett tapasztalataik - és az együttműködéssel érintett közcélú tevékenységek sajátosságaik - alapján a legjelentősebbek."
20. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása
38. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 12/A. alcíme helyébe a következő alcím lép:
"12/A. A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggő vélemény
34/A. § Az Alkotmánybíróság a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség alaptörvény-ellenes működésére vonatkozóan
a) a bevett egyház esetén a Kormány,
b) a vallási egyesület, a nyilvántartásba vett egyház és a bejegyzett egyház esetén a bíróság
indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít."
39. § Hatályát veszti az Abtv. 11/A. alcíme.
21. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása
40. § A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 4. §-a a következő k) ponttal egészül ki:
(A bíróság tartja nyilván)
"k) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) alapján működő bejegyzett egyházat, nyilvántartásba vett egyházat, vallási egyesületet,"
41. § A Cnytv. a következő 70/A. §-sal egészül ki:
"70/A. § (1) Az I-III. Fejezetet a bevett egyház kivételével a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség nyilvántartásba vételére, nyilvántartásból való törlésére és nyilvántartásba bejegyzett adatainak változására irányuló eljárásban akkor kell alkalmazni, ha az Ehtv. vagy e § eltérően nem rendelkezik.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló eljárás, a változásbejegyzési eljárás és a törlési eljárás a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú kérelemre indul. A kérelemhez a Kormány rendeletében meghatározott okiratokat kell csatolni. Az eljárásban a kérelem érdemi vizsgálata során a bíróság kizárólag az Ehtv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálja. Az eljárásban hiánypótlásnak az e feltételek hiányos vagy hibás teljesítése esetén van helye. Az eljárásban egyszerűsített nyilvántartásba vételnek nincs helye.
(3) Az Ehtv. 14/A. § (2)-(6) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén az ügyész keresete alapján a bíróság határozatot hoz a bejegyzett egyház, illetve a nyilvántartásba vett egyház jogállásának megváltozásáról. A határozat meghozatalát követően a bejegyzett egyház, illetve nyilvántartásba vett egyház megváltozott adatait a bíróság határozata alapján a nyilvántartást vezető bíróság jegyzi be.
(4) Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdése szerinti határozatot az Országos Bírósági Hivatal az országos névjegyzékben a 84. § (5) bekezdésben meghatározott szenzitív adatok kivételével, nem jogerős megjelöléssel közzéteszi. Az Ehtv. 14/C. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezet vonatkozásában a fellebbezési határidő a közzététel időpontját követő napon kezdődik.
(5) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség egyesülése vagy szétválása során a létrejövő, illetve a fennmaradó jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségre irányadó nyilvántartásba vételi szabályokat kell alkalmazni.
(6) A belső egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére és a változásbejegyzésére az Ehtv. 18. §-át kell alkalmazni.
(7) Az Ehtv. 14. § (2) bekezdésében meghatározott feltétel vizsgálatára irányuló eljárás időtartama az Ehtv. 14/B. § (1) bekezdésében, valamint a 35. § (2) bekezdésében és a 36. § (2) bekezdésében foglalt határidőbe nem számít bele."
42. § A Cnytv. 74. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A kérelmet a honlapon legutoljára közzétett elektronikus űrlapon kell benyújtani. Az ettől eltérő módon benyújtott iratot be nem nyújtottnak kell tekinteni, amiről az ügyfelet automatikus hibaüzenettel értesíteni kell."
43. § (1) A Cnytv. 83. § (2) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A nyilvántartás az alábbi bontásban épül fel:)
"h) országos sportági szakszövetség,
i) bejegyzett egyház,"
(2) A Cnytv. 83. § (2) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás az alábbi bontásban épül fel:)
"j) nyilvántartásba vett egyház,
k) vallási egyesület, és
l) egyéb szervezet."
44. § A Cnytv. a következő 95/A. §-sal egészül ki:
"95/A. § (1) A nyilvántartás a bejegyzett egyház, a nyilvántartásba vett egyház és a vallási egyesület esetén az Ehtv.-ben meghatározott adatokat, valamint a 91. § (1) bekezdés a), b) és - ha az ismert - c) pontja szerinti adatokat tartalmazza. A nyilvántartás szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés a) és e)-p) pontja, valamint a 93. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatokat.
(2) A belső egyházi jogi személyre vonatkozóan a nyilvántartás az Ehtv.-ben meghatározottakon túl, szükség szerint tartalmazza a 92. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
(3) A belső egyházi jogi személy képviselőjének lakóhelyére és anyja születési nevére vonatkozó adat nem nyilvános."
45. § A Cnytv. 46. alcíme a következő 109-110. §-sal egészül ki:
"109. § Az Ehtv. 36. § (7) bekezdésében meghatározott vallási közösségek bírósági nyilvántartásával kapcsolatos eljárás során a bíróság a feltételek vizsgálatánál a korábbi hatósági közigazgatási eljárás, illetve az Országgyűlés eljárása során keletkezett iratanyagokban foglaltakat figyelembe veheti.
110. § Az Ehtv. 38. §-ában meghatározott nyilvántartási adatok átvezetése a bíróság részéről hivatalból történik, amelynek során a vallási egyesületek a vallási tevékenységet végző szervezetek általános jogutódjaként kerülnek nyilvántartásba vételre."
46. § Hatályát veszti a Cnytv.
b) 95. § a) pont ad) alpontja.
22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
47. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az állam, a települési önkormányzat vagy a nemzetiségi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményben a szülő, tanuló kérésére szervezett és nem a kötelező tanórai foglalkozások részét képező hitoktatást (a továbbiakban: fakultatív hitoktatás) egyházi jogi személy, az etikaóra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye szervezhet az e törvényben meghatározott keretek között."
(2) Az Nkt. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A nevelési-oktatási intézmény és az egyházi jogi személy a fakultatív hitoktatással, a nevelési-oktatási intézmény és a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye a hit- és erkölcstanoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során egymással kölcsönösen együttműködik."
48. § Az Nkt. 35/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"35/A. § Az állami iskola 1-8. évfolyamán az etikaóra vagy az ehelyett választható, a bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által szervezett hit- és erkölcstan óra a kötelező tanórai foglalkozások része."
49. § (1) Az Nkt. 35/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A fakultatív hitoktatásnál az egyházi jogi személynek, a hit- és erkölcstanoktatásnál a bevett egyháznak, illetve belső egyházi jogi személyének a feladata a hit- és erkölcstanoktatás megszervezése, ennek keretében különösen"
(2) Az Nkt. 35/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az egyházi jogi személy által foglalkoztatott, fakultatív hitoktatásban, illetve a bevett egyház és belső egyházi jogi személye által foglalkoztatott, hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személy alkalmazásakor a 3. mellékletben foglaltakat nem kell alkalmazni. A hit- és erkölcstanoktatásban közreműködő személynek a 32. § (1) bekezdés h) pontjában meghatározott feltételeknek kell megfelelnie."
50. § Az Nkt. 88. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A központi költségvetés a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti fenntartók számára az állami és a települési önkormányzati fenntartású nevelési-oktatási intézményben és pedagógiai szakszolgálati intézményben pedagógus munkakörben alkalmazottak elismert létszáma, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők jogszabály szerint finanszírozott létszáma alapján átlagbér alapú költségvetési hozzájárulást biztosít a köznevelési feladat ellátásához szükséges pedagógusok és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak illetménye, munkabére és ezek járulékai kifizetéséhez. A 2. § (3) bekezdés b) pont bd) alpontja szerinti fenntartók esetében az átlagbér alapú költségvetési hozzájárulás mértékét a központi költségvetésről szóló törvény állapítja meg."
51. § Az Nkt.
a) 2. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában, 15/A. § (3) bekezdésében, 32. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében és 94. § (4) bekezdés j) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
b) 32. § (1) bekezdés h) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg, a "bevett egyház" szövegrész helyébe "az egyház" szöveg,
c) 32. § (1) bekezdés d) és f) pontjában, valamint (2) bekezdésében a "vallási közösség" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg
lép.
23. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása
52. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 79. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kincstár fizetési számlát vezet)
"a) a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház megbízása esetén a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház számára,"
24. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
53. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
a) 4. § (1) bekezdés d) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
b) 94. § (1a) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg
lép.
25. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása
54. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 12. pont d) alpontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.
26. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása
55. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény
a) 3. § 9. pont e) alpontjában, továbbá 126. § (2) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrészek helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
b) 109/A. § (1) bekezdésében a "vallási közösség" szövegrész helyébe a "jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg,
c) 126. § (3) és (4) bekezdésében, 355. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá 357. § (3) bekezdés f) pontjában és (4) bekezdésében a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg,
d) 309. § (4) bekezdésében a "vallási közösség" szövegrész helyébe az "egyházi jogi személy" szöveg,
e) 309. § (5) bekezdésében a "vallási közösségekről" szövegrész helyébe az "egyházi jogi személyekről" szöveg,
f) 361. § (6) bekezdésében az "Egyházi jogi személy" szövegrész helyébe a "Jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség" szöveg,
g) 419. § (2) bekezdés d) pontjában az "egyházi személy" szövegrész helyébe az "egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja mint hivatalos kapcsolattartó" szöveg
lép.
27. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása
56. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 170. § (1) bekezdés b) pontjában a "vallási tevékenységet végző szervezet" szövegrész helyébe a "vallási egyesület" szöveg lép.
28. Záró rendelkezések
57. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2019. április 15-én lép hatályba.
(2) A 6-8. § 2019. július 1-jén lép hatályba.
58. § E törvény
a) 36. §-a az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján,
b) 38-39. §-a az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Lezsák Sándor s. k.,
az Országgyűlés alelnöke