40/2019. (XI. 21.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (6) és (9) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § E rendelet hatálya a biztosítóra, a független biztosításközvetítőre (a továbbiakban: alkusz), a többes ügynökre, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének a Kártalanítási Alap és a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda feladatait ellátó elkülönített szervezeti egységére (a továbbiakban: MABISZ elkülönített szervezeti egysége) (a továbbiakban együtt: adatszolgáltató) terjed ki.

2. § (1) Az adatszolgáltató az e rendeletben foglaltak szerint rendszeres és eseti adatszolgáltatást (a továbbiakban együtt: felügyeleti jelentés) teljesít a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) részére.

(2) A felügyeleti jelentés elkészítésének alapját az adatszolgáltató által alkalmazott számviteli szabályozás szerint készített főkönyvi, analitikus és egyéb nyilvántartások képezik.

(3) A felügyeleti jelentés alapjául szolgáló dokumentumokat, a számviteli, nyilvántartási, informatikai rendszerekben tárolt információkat a felügyeleti jelentés esedékessége naptári évének utolsó napjától számított öt évig kell megőrizni.

3. § Az adatszolgáltató e rendelet szerinti felügyeleti jelentés teljesítésére vonatkozó kötelezettsége az MNB által kiadott tevékenységi engedélyről szóló határozat véglegessé válása napjától a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló határozat véglegessé válása napjáig áll fenn.

4. § (1) A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó kisbiztosító (a továbbiakban: kisbiztosító) a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 3. melléklet tartalmazza.

5. § (1) A kisbiztosító - a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti kisbiztosító-egyesület (a továbbiakban: kisbiztosító-egyesület) kivételével - a 4. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves aktuáriusi jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat az 5. melléklet tartalmazza.

6. § (1) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító a 6. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 7. melléklet I-IV. pontja tartalmazza.

(3) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblákat a 7. melléklet V. pontjában foglalt kitöltési előírásokat is figyelembe véve teljesíti.

(4) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 304. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszeres felügyeleti jelentést évente, az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 304. cikk (1) bekezdés d) pontja szerinti éves jelentéstételi kötelezettség teljesítésével egyidejűleg teljesíti az MNB részére.

7. § (1) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító a 8. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre negyedéves, éves és eseti felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 9. melléklet tartalmazza.

8. § (1) Az alkusz és a többes ügynök a 10. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre féléves és éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 11. melléklet tartalmazza.

9. § (1) A MABISZ elkülönített szervezeti egysége a 12. mellékletben foglaltaknak megfelelő tartalommal, formában és határidőre éves felügyeleti jelentést teljesít az MNB részére.

(2) A kitöltésre vonatkozó általános előírásokat az 1. melléklet, a kitöltésre vonatkozó részletes előírásokat a 13. melléklet tartalmazza.

10. § (1) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentést és az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, illetve az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatásokat az MNB által meghatározott elektronikus formában, fokozott biztonságú vagy minősített elektronikus aláírással ellátva az MNB "Elektronikus Rendszer Hitelesített Adatok Fogadásához" megnevezésű rendszerén (a továbbiakban: ERA rendszer) keresztül teljesíti.

(2) Az adatszolgáltató a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatásával kapcsolatos bejelentését elektronikus formában, az ERA rendszeren keresztül nyújtja be az MNB részére.

(3) Az ERA rendszer használatára, valamint a felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésében való akadályoztatás bejelentésére vonatkozó szabályokat a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank alapvető feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 37/2019. (XI. 19.) MNB rendelet (a továbbiakban: alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr.) 2. melléklet I. B. 1. pontja, az ERA rendszer használatát segítő részletes útmutatást az alapvető feladatokhoz kapcsolódó adatszolgáltatási MNBr. 3. melléklet 3. pontja szerinti, az MNB honlapján közzétett technikai segédletek tartalmazzák.

11. § (1) Ha az MNB megállapítja, hogy a felügyeleti jelentés javítást igényel, az adatszolgáltató a javított felügyeleti jelentést az MNB javításra vonatkozó felszólítása kézhezvételétől számított 2 munkanapon belül küldi meg az MNB részére.

(2) Ha az adatszolgáltató önellenőrzési, belső ellenőrzési stb. tevékenysége során megállapításra kerül, hogy a jelentett adatok korrekcióra szorulnak, mert a Számviteli politikában meghatározott jelentős mértékű eltérés mutatkozik, akkor a felügyeleti jelentést visszamenőleg is, az eltéréssel érintett teljes időszakra vonatkozóan módosítja. A jelen bekezdés szerint módosított felügyeleti jelentést az eltérés feltárásától számított 15 munkanapon belül küldi meg az adatszolgáltató az MNB részére.

12. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 4. és 5. §, a 6. § (3) bekezdése, a 7-9. §, a 2-5. melléklet, a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 1-22. és 24-47. sora, a 7. melléklet II. 2-23., 25-26. és III-V. pontja, valamint a 8-13. melléklet 2020. január 1-jén lép hatályba.

13. § (1) A biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 39/2018. (XI. 14.) MNB rendelet [a továbbiakban: 39/2018. (XI. 14.) MNB rendelet] szerinti, 2020. január 1-jét megelőző tárgyidőszakra vonatkozó felügyeleti jelentés, adatszolgáltatás teljesítésére - a 39/2018. (XI. 14.) MNB rendelet 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 23. sorában meghatározott felügyeleti jelentés kivételével - a 39/2018. (XI. 14.) MNB rendelet szabályait kell alkalmazni.

(2) A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító a 6. melléklet "ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLA" megnevezésű táblázat 23. sorában meghatározott felügyeleti jelentést első alkalommal 2019. évre mint tárgyidőszakra vonatkozóan teljesíti.

14. § E rendelet

1. 6. § (3) bekezdésében és 7. melléklet V. pontjában a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2015. december 2-i (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklet S.16.01.01, S.19.01.01, S.20.01.01, S.21.01.01, S.21.03.01 és S.29.03.01 kódú táblára vonatkozó rendelkezései,

2. 6. § (4) bekezdésében a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 312. cikk (2) bekezdése,

3. 10. §-ában, valamint 1. melléklet 3.1. pontjában a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (Szolvencia II) kiegészítéséről szóló, 2014. október 10-i (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. CÍM XIII. FEJEZETE és II. CÍM VI. FEJEZETE, valamint a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a felügyeleti hatóságoknak történő adatszolgáltatás táblái tekintetében végrehajtás-technikai standardok meghatározásáról szóló, 2015. december 2-i (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet 2. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

15. §[1]

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

1. Kapcsolódó jogszabályok

1.1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban Szja. tv.),

1.2. a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.),

1.3. a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.),

1.4. a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.),

1.5. a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Gfbtv.),

1.6. a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.),

1.7. Bit.,

1.8. az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Kit.),

1.9. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.),

1.10. alapvető feladatokhoz kapcsolódó MNBr.,

1.11. a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 45/2018. (XII. 17.) MNB rendelet,

1.12. a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bszkr.),

1.13. a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet],

1.14. a biztosítók és a viszontbiztosítók szavatolótőkéjéről és biztosítástechnikai tartalékairól szóló 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet],

1.15. a biztosítók kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási termékének eredményelszámolásáról szóló 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet [a továbbiakban: 45/2011. (XII. 21.) NGM rendelet],

1.16. a MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves gazdálkodási jelentéséről szóló 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet [a továbbiakban: 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet],

1.17. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) szóló 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: Szolvencia II),

1.18. (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

1.19. (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet.

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

2.2. IFRS-ek: az 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban egyes nemzetközi számviteli standardok elfogadásáról szóló 2008. november 3-i 1126/2008/EK bizottsági rendelet mellékletében meghatározott nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok.

2.3. Kárnyilvántartó rendszer: a biztosító által teljesítendő, illetve teljesített szolgáltatásokkal (kárrendezés) kapcsolatos nyilvántartási rendszer.

2.4. Kgfb: kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

2.5. Kisbiztosító: a Bit. 204. §-ában foglalt feltételeknek megfelelő, a Bit. HATODIK RÉSZE hatálya alá tartozó biztosító.

2.6. Kisbiztosító-egyesület: a Bit. 230. § (1) bekezdése szerinti, kölcsönös biztosító egyesületi formában működő kisbiztosító.

2.7. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmakat, rövidítéseket - külön magyarázat hiányában - az 1. pont szerinti jogszabályok által meghatározott módon kell érteni.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. Az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, illetve az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti adatszolgáltatások esetén a számadatokat tartalmazó részeket xbrl formátumban, a szöveges információkat pdf formátumban kell megküldeni az MNB részére.

3.2. A felügyeleti jelentéssel egyidejűleg, elektronikus úton, pdf formátumban, kötelezően beküldendő file-okat az alábbi általános formai előírások figyelembevételével kell csatolni:

- a file név nem tartalmazhat szóközt, a megnevezésben az elválasztás egy aláhúzás karakterrel történik,

- a file név felépítése: törzsszám_vonatkozás vége_melléklet típusa.pdf.

A törzsszám az adatszolgáltató adószámának első nyolc karaktere.

A vonatkozás vége a tárgyidőszak záró napja, vagyis az éves auditált felügyeleti jelentéssel egyidejűleg küldendő dokumentumok esetén a vonatkozás vége a mérleg fordulónapja, pl. a 2020. évre vonatkozóan: "20201231".

A fentiek alapján például az éves beszámoló mellékletét képező kiegészítő melléklet fájl neve: xxxxxxxx_20201231_kiegmell.pdf.

A melléklet típusa az egyes típusú adatszolgáltatók által az MNB felé elektronikusan megküldendő dokumentumok rövid megnevezését tartalmazza, melyek megtalálhatók a 2., 4., 6., 8. és 10. melléklet összefoglaló tábláiban.

A biztosító szervezeti felépítése

Ebben a pdf file-ban a biztosító szervezeti sémáját, annak változásait (központ, hálózat felépítése) bemutató anyagot kell megküldeni. Az egyes szervezeti egységek mellett az adott szervezeti egység vezetőjének nevét is fel kell tüntetni.

3.3. Amennyiben a felügyeleti jelentés valamely táblájának adattartalma nemleges, akkor az adatszolgáltató a tábla első sorát nulla ("0") értékkel feltöltve küldi meg.

3.4. Amennyiben az adatszolgáltató módosító jelentést küld, azzal egyidejűleg tájékoztatja az MNB-nek az adott adatszolgáltató felügyeletét ellátó főosztályát a módosításról és annak indokairól.

A módosított jelentésben az érintett tábla javítás miatt módosuló minden sorát - beleértve az összegző sorokat is - a "Mód" oszlopban "M"-mel kell megjelölni. A teljes jelentést (javított adatot nem tartalmazó, és a nemleges táblát is) ismételten meg kell küldeni.

3.5. Nem kell értéket beírni

- az ismétlő sorok mezőibe akkor, ha az adatszolgáltatónak nincs jelentenivalója, vagyis az ismétlő sor minden jelentett értéke nulla lenne,

- a valós értékelést bemutató mezőkbe, ha az adatszolgáltató még nem alkalmaz valós értékelést.

Minden egyéb esetben értéket (legalább nullát) kell szerepeltetni a mezőben.

3.6. A táblák "Megnevezés" mezőibe adatot, szöveget nem lehet írni.

A táblák szöveges mezőibe történő adatbevitelkor vessző karakter nem használható.

3.7. A pénznemben kifejezett adatokat ezer forintra kerekítve kell megadni.

3.8. A nem forintban (pl. euróban) nyilvántartott tételeket (jutalék és állománydíj) az éves beszámolóban alkalmazott módszerrel és árfolyamon kell forintra átváltani.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

4.1. A hatályos számviteli jogszabályok szerint az adatszolgáltatónak saját magának kell az adatgyűjtését, analitikáját, nyilvántartását megszervezni és gondoskodni arról, hogy minden egyes táblába csak bizonylattal alátámasztott, és az adatszolgáltató nyilvántartásaiban rögzített gazdasági eseményekről kerüljön be adat.

4.2. A felügyeleti jelentésben szereplő állományoknak (a napi vonatkozási idejű jelentések kivételével) meg kell egyezniük a hó végére lezárt mérleg-, eredménykimutatás és mérlegen kívüli tételek állományaival. Az éves jelentés sorait a könyvvizsgáló által ellenőrzött (auditált) mérleg- és eredménykimutatás adatok és mérlegen kívüli nyilvántartások alapján kell az MNB részére megküldeni.

4.3. Az egyes (eszköz- és forrás-, illetve eredménykimutatási) tételeket a Számv. tv., valamint a Bszkr. szerinti előírásoknak megfelelően kell részletezni.

4.4. A felügyeleti jelentés egyes tábláiban használt eszközalap azonosító kód egy, az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A hatjegyű kódot az adatszolgáltatónak úgy kell megképeznie, hogy annak első 2 karaktere egyértelműen utaljon a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több biztosító nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

2. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentései

[2]

3. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatnak a Bit. 2. mellékletében arab számokkal jelölt "termékcsoportok" tekintendők.

A 42A1B, 42A1D és 42A1F táblában, valamint a 42A2A, 42A3A1, 42A3A2, 42A3A3, 42A3B, 42A14A és 42A14B tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kerülnek bemutatásra.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit, valamint biztosítási összegét a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. A 42A1D és 42A1F táblában, a 42A2A, 42A3A1, 42A3A3 és 42A3B tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatait külön soron [a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának megfelelően, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításának a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklete szerinti (L2 része) követelményeivel] kell kimutatni. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42A1B, 42A1F megfelelő része, a 42A3A2, 42A3A3 megfelelő része, 42A3B (járadékosok száma), 42A14A és 42A14B.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni), tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42A1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítási ágazatokban állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

A nyitóállomány tartalmazza a tárgyév január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

4. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Itt kell szerepeltetni a lejáratkori megszűnést és a szüneteltetést.

10. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állományát.

3. 42A1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni. A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában csak részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, végső soron így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadó) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Nyitóállomány 42A1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Szaporulat

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

6. oszlop Részleges visszavásárlással érintett

Részleges visszavásárlásokkal érintett szerződések között kell bemutatni azoknak a szerződéseknek a darabszámát, amelyekre visszavásárlás miatt kifizetést teljesített a biztosító, azonban a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent. A szerződések záró állományát ez a változás nem érinti, darabszámukat nem kell bemutatni sem a visszavásárlások, sem az állományvesztések oszlopokban.

11. oszlop Technikai megszűnések

15. oszlop A biztosítottak száma a tárgyidőszak végén

A biztosítottak száma a beszámolási időszak végén elnevezésű oszlopban minden egyes ágazat vonatkozásában a biztosítottak számát kell feltüntetni, csoportos biztosítás esetében a szerződéssel érintett létszám figyelembevételével.

A tábla sorai

42B1B2 CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42A1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyév január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindexváltozásból eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 4. Növekedés és a 5. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 6. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 7. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +8. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 9. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +10. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3. oszlop Díjcsökkenések + 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés.

5. 42A1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, illetőleg változásait kell bemutatni, biztosítási ágazatonként (a díjmentesített szerződések kivételével).

Az életbiztosítási állomány darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42A1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42A1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnés

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 5. oszlop Díjmentesítések + 6. oszlop Visszavásárlások + 7. oszlop Haláleset miatti megszűnés + 8. oszlop Lejáratkori megszűnés + 9. oszlop Törlés díj nemfizetés miatt + 10. oszlop A biztosított általi felmondás a 30 napos felmondási jogának érvényesítése miatt + 11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges (törlés figyelembevételével nettósított) szaporulatot kell jelentenie az adatszolgáltatónak. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Növekedés

16. oszlop Új állomány Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 15. Növekedés és a 16. Csökkenés oszlop szolgál, azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42A1D2 CSÉB

42A1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42A1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42A1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42A1E Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42A1E3 Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42A1E4 Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron azon termékek főbb adatait kell bemutatni, amelyek elérési elemet tartalmaznak (a Bit. szerinti ágazati megbontásban: az elérési életbiztosítás, vegyes életbiztosítás, befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, halasztott járadékbiztosítás, valamint az azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás ágazatokba tartoznak) és a biztosított legalább 62 éves életkorában járnak le, illetve ekkor indul meg a járadékbiztosítás.

42A1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42A1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42A1E412 sorban pedig a 42A1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42A1F Az életbiztosítási ág záró állományának részletezett bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a szerződések hátralevő lejárati ideje szerint, naptári évre számítva (pl. 2012. március 8-án induló 10 éves futamidejű szerződés esetén 2018. év végi jelentésben 4 év van hátra, így az 1. oszlopban szerepeltetendő) kell bemutatni a hatályban lévő szerződéseket darabszám és biztosítási összeg szerinti megbontásban.

A tábla 7. oszlopában bemutatott értékeknek soronként meg kell egyezniük a 42A1B tábla 14. oszlopában bemutatott értékekkel.

A tábla sorai

Biztosítási összeg az egyes ágazatok szerint:

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

Hagyományos életbiztosítások = Halál esetre szóló életbiztosítás + Elérési életbiztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix biztosítás + Halasztott járadékbiztosítás + Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás + Egyéb életbiztosítás

42A1F111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A1F1112 (Díjvisszatérítéses) elérési biztosítás

Az elérési biztosítás szerint teljesítendő elérési biztosítási összeg.

42A1F1113 Vegyes életbiztosítás

Ha a haláleseti és az elérési biztosítási összeg eltér, akkor az elérési biztosítási összeg

42A1F1114 Term fix életbiztosítások

A lejárati összeg

42A1F1115 Halasztott járadékbiztosítások

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

Az éves járadékszolgáltatás értéke.

42A1F1117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

Kiegészítő balesetbiztosítás esetén: egyösszegű kifizetéskor a 100%-hoz tartozó biztosítási összege, járadékos kifizetéskor az éves járadékszolgáltatás értéke.

Kiegészítő betegségbiztosítás esetén, például. műtéti térítésnél a választható kategóriák közül a legmagasabb biztosítási összegű kategória biztosítási összege, napidíj esetében a térített napok maximumára számított (összesített) szolgáltatás értéke.

42A1F113 Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

A haláleset esetén fizetendő szolgáltatás a tárgyidőszak végén (például, ha a biztosított befektetési egységeinek x%-ban meghatározott a szolgáltatás, akkor a tárgyidőszak végi záró érték x%-át kell venni, ha ez magasabb az egy összegben meghatározott haláleseti kifizetésnél).

8. 42A1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. melléklet 1. pontja szerinti hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően. A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42A1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42A1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42A1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

Ezen a soron a halasztott tőketörlesztéses konstrukcióba bekapcsolt életbiztosítási szerződések adatait kell bemutatni. Ha a biztosítási termék hitelfedezeti és megtakarítási elemmel is rendelkezik, úgy azt az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások között kell feltüntetni.

42A1G35 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

9. 42A2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban. A tábla kitöltésének alapja a Bszkr.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklet alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg.

2. oszlop A megszolgált díj

Beszámolási időszakra megszolgált díj: a Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel az 1. oszlopból

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő előírt díjbevételből az adott időszakban befolyt részt. Csak az összesen, valamint az élet üzletág részösszesen, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás és nem-élet üzletág részösszesen mezőket kell kitölteni.

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel az 1. oszlopból

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

10. 42A3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes) és az IBNR tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2014. december 3-án bekövetkezett káreset a 2020. évről szóló éves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 1. oszlopban kell szerepeltetni).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetés összesen

= a Bszkr. 2. melléklet eredménykimutatás A) 04. sor aa) pont 1. alpont + B) 05. sor aa) pont 1. alpont szerinti összeg.

24. oszlop Függőkár tartalék (tételes) összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)].

39. oszlop Matematikai tartalék összege

= a Bszkr. 1. melléklet mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca) + 2. da).

A tábla sorai

42A3A11205 Tűz-és elemi károk

42A3A11206 Egyéb vagyoni károk

A tartalék lakossági és vállalati megbontását a biztosító saját nyilvántartása szerint, vagy arányosítással kell bemutatni.

11. 42A3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-5. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 6-10. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

12. 42A3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékekből fakadó

A tábla ezen oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

12. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát, illetve a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42A3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42A3A31115 Halasztott járadékbiztosítás

42A3A31116 Azonnal induló, vagy már megindult járadékbiztosítás

A Halasztott, illetve az azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42A3A31117 Baleset és betegség kiegészítő biztosítások

A "Baleset és betegség kiegészítő biztosítások" sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset és betegség biztosításokat is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

13. 42A3A4 Egyes tartalékok viszontbiztosítóra jutó részének bemutatása az egyes biztosítási ágazatokra a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni, hogy a tárgyév végén a viszontbiztosítóra jutó tartalékrészeken (értelemszerűen tételes függőkár tartalék vagy IBNR) belül mekkora tartalékrész vonatkozik tárgyévben ("Tárgyév" jelű oszlop), tárgyévet megelőző 1. évben ("Tárgyév-1" jelű oszlop), és így tovább, az egyes megelőző években bekövetkezett károkra.

A viszontbiztosítóra jutó tartalékrész alatt a Bszkr. 1. melléklet "FORRÁSOK" C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok a) tételes függőkár tartalék ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész, illetve C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok b) IBNR tartalék bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész sorainak tartalmát kell érteni.

Amennyiben a táblában kért hosszúságú idősor nem áll rendelkezésre, a meglévő hosszúságú idősorral kell feltölteni a táblát.

14. 42A3B Járadék-kifizetések a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell kimutatni a járadékosok számát és az adott évben kifizetett járadék összegét, ági, életbiztosítási ágazati, valamint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások megbontásban.

A tábla sorai

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 1. és 2. oszlop

42A3B111 Hagyományos életbiztosítások 3. oszlop

15. 42A4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezniük, a Bit. 111. § (2) bekezdésének megfelelően.

A tábla oszlopai

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetését kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

16. 42A5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

A 42A5AA és 42A5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42A5AA 1. sor 1. oszlop + 42A5AB 1. sor 1. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42A5AA 1. sor 2. oszlop + 42A5AB 1. sor 2. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42A5AA 1. sor 3. oszlop + 42A5AB 1. sor 3. oszlop = a Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont.

17. 42A5AC A passzív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A viszontbiztosítókat fontossági sorrendben (a viszontbiztosítási díj nagysága szerint csökkenő sorrendben), honosságuk megjelölésével kell megadni.

Az összes viszontbiztosítási partnernek fizetett viszontbiztosítási díj 1%-a alatti viszontbiztosítási partnerek adatait a nem részletezett sorban kell szerepeltetni.

A tábla oszlopai

4. oszlop A viszontbiztosító minősítése

A minősítő cég által adott osztályzat.

5. oszlop A minősítő cég neve

A minősítő cég rövid nevét elegendő feltüntetni (pl. S&P, AmBest, Moodys)

6. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a számviteli biztosítástechnikai tartalékból

Az adott viszontbiztosítóra jutó összes tartalékrész, beleértve a követelésként a mérleg eszközoldalán megjelenő díjtartalékot és a mérleg forrásoldalán a bruttó tartalékokból levonandó, viszontbiztosítóra jutó tartalékrészt is.

A tábla sorai

42A5AC1 Mindösszesen

A tábla ezen sorában bemutatott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5AA és a 42A5AB táblában bemutatott viszontbiztosítónak átadott díjak összegével.

18. 42A5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42A5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

A táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

19. 42A5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

A 42A5BC tábla összesen sorában bemutatott kapott viszontbiztosítási díjnak meg kell egyeznie a 42A5BA és a 42A5BB táblában bemutatott direkt biztosítótól kapott díjak összegével.

Megképzett tartalék: az adott cedens biztosítóval kötött aktív viszontbiztosítási ügyletek kapcsán megképzett számviteli biztosítástechnikai tartalékok összege.

20. 42A8A A tartalékok bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

Hátralévő átlagos futamidő: a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja alapján, két tizedesre kerekítve.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai és oszlopai

A 42A8A1 - 42A8A15 sorban nem-életági tartalékok esetében a nettó tartaléknak, életbiztosítások esetében a kockázati életbiztosítások tartalékain kívüli bruttó tartaléknak a mérlegértékét kell kimutatni.

42A8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás D (41A24) sor 2. oszlop értékével.

42A 8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 2. oszlop értékével.

42A8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C (41A23) sor 3. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 2. oszlop értékével.

42A8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C1 (41A231) sor 3. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 2. oszlop értékével.

42A8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C2 (41A232) sor 3. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 2. oszlop értékével.

42A8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C3 (41A233) sor 3. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 2. oszlop értékével.

42A8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok nem-életbiztosítási ág

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Forrás C4+C5+C6 (41A234+41A235+41A236) sor 3. oszlop értékével.

21. 42A8B1 Nagy károk tartalékának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A nagy károk tartalékának képzését és felhasználását kell ebben a táblában ismertetni.

42A8B115 sor Egyéb

Azon kockázatokra képzett tartalék, amelyek nem sorolhatók a tábla fenti sorok szerinti kockázataihoz.

22. 42A8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos, bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

Mindebből a "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A 6. és 7. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó várható (becsült) kárkifizetések teljes összege, megbontva aszerint, hogy részlegesen történt-e kifizetés rá, vagy teljesen ki nem fizetettek.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopába a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

23. 42A8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékokat kell jelenteni. Az eszközalapokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42A8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 48B8A tábla kitöltési előírásainál.

42A8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

A tartalék záró értékéből külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit. 126. §-a szerinti tőkevédett, illetve tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

24. 42A9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A fedezeti portfolió értékének legalább a fedezett tartalék mértékét el kell érnie, de azt meg is haladhatja, kivéve a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékának esetében.

A tábla sorai

42A9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A sor értelmezésénél a Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: mind a 42A9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény sorban, mind a 42A9A14 Szabályozott papírpiacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42A9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42A9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

429A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti befektetési alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

25. 42A9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

A tábla ezen oszlopa az eszközalapok azonosító kódját tartalmazza. A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód. Ugyanazt az eszközalapot mindig azonos kódszámmal kell jelölni, új eszközalapba történő befektetéskor a biztosítónak új azonosító kódot kell alkalmaznia. Megszűnt eszközalap kódja ismételten nem használható fel.

A kód kialakításakor az intézménynek képeznie kell egy hatjegyű azonosítót, melynek első 2 karaktere egyértelműen utal a biztosító nevére, amit közvetlenül követ egy négy számjegyből álló kombináció. Amennyiben több intézmény nevének azonos a két kezdőbetűje, úgy javasolt az első kezdőbetűt követően egy jellegzetes további betű alkalmazása.

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42A9B220011 sor Könyv szerinti érték

Piaci érték a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

6. oszlop Összesen

Megegyezik a Bszkr. 1. melléklet Mérleg Eszközök C. pont A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával.

26. 42A9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, a 42A9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, vagy árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva (ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege).

Adott kötvény hozamát mindig a kötvény által meghatározott sorban kell együttesen kimutatni. Az időben elhatárolt kamatokat is ugyanazon a soron kell szerepeltetni, nem az elhatárolt kamatok, bérleti díjak részösszesen soron.

A tábla sorai

42A9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

27. 42A9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be.

A tábla sorai

42A9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

42A9F12 sor Matematikai tartalék egyéb eszközökben

A matematikai tartalék esetében a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni.

Az ügyfeleknek garantált hozamot az élet és nem-élet ági matematikai tartalékok azon részére kell számítani, ahol a biztosító hozamot ígér, beleértve a technikai kamatlábat is, mint minimális garantált hozamot és az időszakosan változó hozamígéretet is.

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani, leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A matematikai tartalékok azon részét, amelyre nem történik hozamígéret, nem kell bevonni a számításokba, így azokat sem, ahol nincs technikai kamatláb vagy hozamígéret, azaz a befektetések kockázatát az ügyfél viseli.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését is az időszakon belül átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42A9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

42A9F22 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok egyéb eszközökben

A biztosítástechnikai tartalékok sorokban a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell bemutatni.

42A9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében (42A9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

ahol

CF = nettó be- ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T= az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

7. oszlop Nevező

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

[(Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV) / (Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott ÁV)] x 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

(A portfolió tárgyidőszaki hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

Referencia index: a portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

A piaci hozamszámításnak a hagyományos portfoliók esetében a Bszt. 3. mellékletében foglalt elveken kell alapulnia. A biztosítónak belső szabályzatában szükséges rögzítenie, hogy az eszközök piaci árazásakor mely forrásból származó, milyen árakkal számolja az adott portfolió piaci értékét.

28. 42A9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell jelenteni a Bszt. 4. § (2) bekezdés 25., 26., 43. és 44. pontjában definiált tevékenységek végzésével megbízott szolgáltatási partnereit. Amennyiben a biztosító nyitott szállítási ügyleteket is igénybe vesz, úgy ennek a bejelentésnek azon befektetési szolgáltató megnevezését is tartalmaznia kell, ahol közvetlenül az ügyletet kötik.

29. 42A10A Kimutatás az ingatlanbefektetésekről a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42A10A111 sor Ebből: matematikai tartalék fedezetbe vont rész

Külön soron is (részletező sorként) kell feltüntetni a matematikai tartalék fedezetére bevont, saját használatban lévő ingatlanok állományát, állományváltozását, és hozamát.

30. 42A13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet, amely a központon kívüli, pl.: fiók, kirendeltség.

A többes ügynökök és az alkuszok adatait a Hálózat részben kell kimutatni.

A tábla sorai

42A13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és belső ellenőr, és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42A13A114 sor Üzleti dolgozók

Ide sorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak

Idetartoznak a szerződéssel, megbízással (nem a biztosítóval fennálló munkaviszonyban foglalkoztatott) dolgozó munkatársak (pl. felügyelőbizottság tagjai, orvosok, szakértők, egyéb választott - külföldi - tisztségviselők).

A 42A13A121 Megbízással dolgozó, egyéb munkatársak és a 42A13A1221 Egyéni vállalkozó sorban a számított létszámot kell közölni.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop

Létszám: Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop

Bérköltség: itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

31. 42A14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Pervesztesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legfeljebb 49% mértékben pervesztes ügyeket.

Pernyertesség: a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 81. §-a, illetve a 2017. december 31-ét követően indult ügyek tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 83. §-a szerint értelmezendő. Ide kell sorolni a legalább 50% mértékben pernyertes ügyeket.

A táblában fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla sorai

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 1-6. oszlop

42A14B111 Hagyományos életbiztosítások 7-10. oszlop, 12-15. oszlop

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, ill. elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

32. 42A15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) részének megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42A15A107 és 42A15A108 sor, illetve

42A15A128 és 42A15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

33. 42A15A2 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

34. 42A15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42A14B101 sor Az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke szükséglete (L)

A sor értéke a 42A15B102 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L1), a 42A15B114 sor Az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete (L2), illetve a 42A15B115 sor A befektetéshez kötött életbiztosításokhoz és kezelt nyugdíjalapokhoz kapcsolódó minimális szavatoló tőke szükséglet (L3) összegeként adódik.

42A15B107 sor Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2)

A 42A15B108-42A15B111 sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) * e.

35. 42A15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet B) 14., illetve A) 1-42. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

42A15B207 és 42A15B208 sor, illetve

42A15B228 és 42A15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

36. 42A15B3 A károk részletezése (az elmúlt üzleti év káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira)

A tábla kitöltése

Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1/3 + 1,5 bj2 + bj3.

37. 42A15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

A minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42A15A1 és 42A15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell bemutatni.

Az élet és a nem-élet ág együttes művelésére engedélyt kapott biztosítók esetében az egyes ágak Bit. 218. §-a szerinti minimális biztonsági tőkéjét az egyes ágaknál kell bemutatni.

38. 42A15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, a teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42A15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42A15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42A15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42A15D1072-42A15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42A15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-életbiztosítási ágra a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

39. 42A17A1 Bevételi adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel összesen

A sor tartalmazza a biztosítási szerződésekből származó összes közvetlen bruttó biztosítási díjbevételt, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az Európai Unió (a továbbiakban: EU) más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A1111 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a letelepedés joga alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó díjbevételét kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A1112 sor Közvetlen bruttó díjbevétel, a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó díjbevételt a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján bontani kell a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A112 sor Bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevétel

A székhely szerinti tagállam szempontjából a bruttó aktív viszontbiztosítási díjbevételt bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A12 sor Bruttó (passzív) viszontbiztosításba adott díj

A székhely szerinti tagállam szempontjából a viszontbiztosítók bruttó díjbevételből való részesedését bontani kell a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A13 sor Fiókok száma

A 90/619/EGK és a 92/49/EGK irányelv szerint meghatározott külföldi fiókok számát tartalmazza a következő bontásban: saját országon kívüli egyes EU tagállamok, más EGT-állam, Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

40. 42A17A2 Kárkifizetési adatok földrajzi megoszlásban történő bemutatása

A tábla sorai

42A17A211 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés összesen

E sor tartalmazza a biztosítási szerződések alapján teljesített Közvetlen bruttó kárkifizetést, melyet a következők szerint kell bontani: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok.

42A17A2111 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a letelepedés joga alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a más országokban működő fiókok bruttó kárkifizetését kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A2112 sor Közvetlen bruttó kárkifizetés a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján szerzett üzlet után

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából, a bruttó kárkifizetést a más államokba nyújtott szolgáltatás szabadsága alapján kell bontani a következők szerint: az EU tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok, valamint ezeken belül a termékosztályozás szerint.

42A17A212 sor Aktív viszontbiztosítással kapcsolatban történt kárkifizetés

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából az aktív viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kárkifizetést kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosításba adó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A22 sor Passzív viszontbiztosítással kapcsolatban befolyt kárbevétel

Ebben a sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a passzív viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

42A17A23 sor Bevételek kármegtérülésekből (nem viszontbiztosítással kapcsolatos)

A sorban a székhely szerinti tagállam szempontjából a nem viszontbiztosítási tevékenység következtében befolyt kárbevételt (=bevétel kármegtérülésből) kell bontani a következők szerint: a székhely szerinti tagállam, az EU más tagállama, más EGT-állam, valamint Svájc, USA, Japán, egyéb országok. A bontás során a viszontbiztosítást elfogadó gazdasági szervezet földrajzi elhelyezkedését kell figyelembe venni.

41. 42A17B Élet ágazatok bemutatása egyéni és csoportos szerződések megbontásban

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződések főbb adatait egyéni és csoportos szerződések, illetve díj-visszatérítéses és nem díj-visszatérítéses szerződések megbontásban kell bemutatni.

Díj-visszatérítéses szerződésnek tekintendők azon szerződések, amelyek esetében a szerződési feltételek alapján a biztosítottat (szerződőt, kedvezményezettet) a biztosító tárgyévi, illetve tárgyévet megelőző évei eredményéből visszajuttatás (visszafizetés, díjjóváírás, többletszolgáltatás) illeti meg.

42. 42A17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

Külföldi kockázatvállalás alatt a belföldön kötött, határon kívüli kockázatvállalást kell érteni. A kötelezettségvállalás "helyének" meghatározására a Bit. 4. § (1) bekezdés 62. pontja alkalmazandó.

A tábla sorai

42A17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

43. 42A19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító tulajdonosi szerkezetéről, ügyfeleiről, valamint az általa a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

A táblában használt fogalmak:

- kettős felhasználású termék: a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti, a hivatkozott tanácsi rendelet I. mellékletét képező jegyzékben szereplő termék;

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország;

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

- tulajdonos: azon természetes vagy jogi személy, illetve szervezet, amely a szolgáltatóban közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább tíz százalékát birtokolja.

A tábla oszlopai

1. oszlop Év végi állomány - Fő, illetve darabszám

Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy a tárgyév végi állapotot tükrözze.

A tábla sorai

42A1901 sor Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

Ebben a sorban a biztosító azon tulajdonosainak számát kell szerepeltetni, akik, illetve amelyek kiemelt kockázatú országban rendelkeznek lakóhellyel, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

42A1902 sor Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

Ebben a sorban a biztosító és tulajdonosa kiemelt kockázatú országban nyilvántartott, illetve bejegyzett képviselete, fióktelepe mellett szerepeltetni kell azon pénzügyi szolgáltatókat is, melyekben a biztosító vagy tulajdonosainak részesedése nagyobb tíz százaléknál.

42A1903 sor Kiemelt közszereplő (PEP)

Ebben a sorban azon ügyfelek, kedvezményezettek, biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyek, továbbá tényleges tulajdonosok tárgyév végi számát kell megadni, amelyekről a biztosító a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplőnek minősülnek.[3]

42A1904 sor Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

Ebben a sorban azon ügyfelek, kedvezményezettek, biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személyek, továbbá tényleges tulajdonosok tárgyévi végi számát kell megadni, amelyekről a biztosító a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősülnek.[4]

42A1906 sor Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek

Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek a számát, akik kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkeznek, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

42A1908 sor Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

Ebben a sorban az állami vagy önkormányzati tulajdonban nem álló, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 9/F. §-a szerinti nonprofit gazdasági társaságnak minősülő ügyfelek számát kell jelenteni.

42A1910 sor Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42A1911 sor Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

Azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

44. 42AM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

45. 42AE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42AE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

46. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

E táblában kell bemutatni a biztosító ágazati díjbevételének az összes díjbevételen belüli aránya alapján a három legnagyobb biztosítási ágazat és minden 10%-on felüli részarányt képviselő ágazat biztosítástechnikai eredményét külön-külön is, az eredménykimutatás bontásának megfelelően. Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI

Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás	TBNYJAR

47. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldi jármű casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascoja	SINCAS
5. Légijármű casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

III. A kisbiztosító-egyesület éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

E jelentést az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti, a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást nem végző kisbiztosító-egyesületnek kell teljesítenie.

Az 1. melléklet 2.6. pontja szerinti kisbiztosító-egyesületnek minősülő, de a Bit. 4. § (1) bekezdés 40. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatást végző kisbiztosító-egyesületnek a teljes körű adatszolgáltatást (42A jelű éves és 42B jelű negyedéves) kell teljesítenie.

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

2. 42C1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződések darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Az adatoknak tartalmazniuk kell mind a folyamatos, az egyszeri díjas szerződéseket, valamint a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyévet megelőző évben kötött, még kockázatban álló szerződések is. Az éven belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

4. oszlop Törlés érdekmúlás, egyéb megszűnés miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

Amennyiben a biztosító a megadott szempontok szerint az állományvesztést nem tudja megbontani, azt is a 4. oszlopban, egy összegben kell szerepeltetni.

3. 42C2A Díjbevétel, kárkifizetés, viszontbiztosításba adott díjbevétel és viszontbiztosítói kármegtérítés biztosítási ágazatonként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tárgyidőszaki díjbevételét, kárkifizetését, viszontbiztosításba adott díjbevételét és viszontbiztosítói kárkifizetését kell bemutatni kockázati csoportonként.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. a) sora.

2. oszlop Viszontbiztosításba adott díjbevétel (passzív)

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 01. b) sora.

3. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 1. pont szerinti összeg.

4. oszlop A viszontbiztosító kármegtérítése

A Bszkr. 3. melléklete alapján Eredménykimutatás 04. aa) sor 2. pont szerinti összeg.

4. 42C9A Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetéseit és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni, azaz az eszközök könyv szerinti értékét kell feltüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Összesen

1. oszlop A biztosító befektetéseinek összege = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezete + 3. oszlop A biztosító saját eszközei

A tábla sorai

42C9A5 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A6 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A61 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2011. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42C9A63 Kockázati tőke alap és magántőke alap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

5. 42C9D Kimutatás a biztosító egyesület befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező befektetésein és a saját eszközein elért hozamot kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam értendő alatta, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek, illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42C9D11414 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen

1. oszlop Tárgyidőszaki hozam összesen = 2. oszlop Biztosítástechnikai tartalékok fedezetén elért hozam + 3. oszlop A biztosító saját eszközein elért hozam.

6. 42C15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni. A számítás a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. mellékletében előírtak szerint történik, azzal az egyszerűsítéssel, hogy a díjbevételre vonatkozó felső határ miatt az első eredmény számításánál nem kell a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 9. pontja szerinti összeget felbontani a1 és a2 összetevőkre; továbbá a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 12-17., 33-35., 38-40., illetve 41-43. pontja szerinti felbontást nem kell elvégezni.

A tábla sorai

42C15A101 sor - 42C15A105 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 1-5. pontjának megfelelően kell kitölteni.

42C15A106 sor Első eredmény (bevételi index)

Az első számú eredmény képlete: E1 = 0,18*a*c, ahol "a" a 42C15A107 sor szerinti érték, "c" pedig a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszám.

42C15A108 sor Aggregált tárgyévi bruttó díjelőírás

A tárgyévi teljes bruttó díjelőírás, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A109 sor Aggregált tárgyévi bruttó megszolgált díj

A tárgyévre eső teljes bruttó megszolgált díj, levonva viszont a törölt díjakat.

42C15A110 sor - 42C15A123 sor

A 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet A) 18-31.pontjának megfelelően kell kitölteni. A második eredmény számolásánál szereplő c tényező megegyezik a 42C15A110 sorban kiszámolt saját megtartási arányszámmal.

42C15A120 és 42C15A121 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni.

7. 42C15A2 A károk részletezése (az elmúlt k üzleti év káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kifizetési adatok részletezését kell bemutatni. Az átlagolási időszak minden évére a bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értékét kell megadni. A Bit. 1. melléklet A) rész 18. pontja szerinti ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni.

8. 42C15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42C15A1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján kell figyelembe venni.

9. 42C15D Szavatoló tőke a tárgyév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően.

A tábla sorai

42C15D101 sor Tényleges alaptőke

Ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek.

42C15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből (11. sor) a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42C15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42C15D1072 és 42C15D10722 sor

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42C15D109 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

A levonandó diszkontálási különbözetet a nem-élet ágra, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 85. § (2) bekezdés c) pontjában felsorolt ágazatok, illetve tartalékértékek kivételével kell meghatározni.

10. 41C Egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatása (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

11. 41D Egyszerűsített mérleg (biztosító egyesületek)

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 3. § (2) bekezdése, valamint 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

IV. A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik). A felügyeleti jelentésben életbiztosítási ágazatként a Bit 2. mellékletében arab számokkal szereplő "termékcsoportok" tekintendők.

A 42B1B és 42B1D táblában, valamint a 42B2A, 42B3A1, 42B3A2, 42B3A3 és 42B14A tábla életbiztosítási részeiben az életághoz kapcsolódó összes (nemcsak a Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos) baleset és betegség kiegészítő biztosítással kapcsolatos adatok külön soron, a "Hagyományos életbiztosítások" alatt, a Baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni.

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a főbiztosítástól leválasztva kell kimutatni. Ez azt jelenti, hogy a 42B1D táblában, a 42B2A és 42B3A1 és 42B3A3 tábla életbiztosítási részeiben a baleset és betegség kiegészítő biztosítások ezen adatai külön soron (megfelelve a Bit. 2. mellékletében szereplő struktúrának, és alátámasztva az életbiztosítási szavatoló tőke számításnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet szerinti (L2 része) követelményeivel) kerülnek kimutatásra. A I. Hagyományos életbiztosítások ágazat adatainak meghatározása során a fent említett sort az összesítésnél figyelembe kell venni (azaz ebben az esetben nem részletező sorként szerepel).

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások darabszámként megjelenő adatait mindig részletező sorként kell kimutatni, azaz a sorkód alapján magasabb szinten lévő sor adatában nem veendők figyelembe. Darabszámot tartalmazó tábla a 42B1B, 42B3A2, 42B3A3 megfelelő része, 42B14A1, 42B14A2.

Az életbiztosítási ág vonatkozásában csak a baleset és betegség kiegészítő biztosításokat kell külön bemutatni (más kiegészítő biztosítások esetében nem kell a leválasztást alkalmazni) tekintettel arra, hogy a szavatoló tőke számítás szempontjából is csak ezek kerülnek külön kezelésre.

2. 42B1A A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni, ágazatonként.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állomány vesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A "csomagbiztosítások" egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási kockázati csoporthoz kell sorolni őket.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A baleset és betegség ágazatokban a szerződésekben biztosítottak létszámát fel kell tüntetni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Fogyasztói árindex növekedésével érintett szerződések száma

3. oszlop Fogyasztói árindex csökkenésével érintett szerződések száma

Az oszlopban a fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

6. oszlop Törlés érdekmúlás miatt

Idetartozik a lejáratkori megszűnés és a szüneteltetés is.

10. oszlop Technikai megszűnések

3. 42B1B A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág biztosítási szerződéseinek darabszámát, illetőleg annak változásait kell bemutatni ágazatonként. Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket, valamint összevontan a díjmentesített állományt. Ide tartoznak a tárgyidőszakot megelőzően kötött, még kockázatban álló szerződések is.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni.

A baleset- és betegség kiegészítő biztosítások állományi (darabszámra vonatkozó) adatait a táblában "csak" részletező információként kell feltüntetni. Ezáltal egyrészt ezen darabszámok nem kerülnek az összesítésnél figyelembevételre, másrészt a biztosítónak nem kell egy szerződést daraboltan több helyen (nem egész számként) kimutatni, így a halmozódás is elkerülhető.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány

42B1A tábla szerint.

2. oszlop Indexálások

Az oszlopban az indexált állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei indexálásokat is a 2. oszlop tartalmazza.

11. oszlop Technikai megszűnések

A tábla sorai

42B1B2 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát fel kell osztani az egyes ágazatok között, azonban a biztosítás speciális jellege miatt külön soron is be kell mutatni.

4. 42B1C A biztosító nem-élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág állományilag nyilvántartott folyamatos díjas biztosítási szerződéseinek éves állománydíját kell bemutatni.

A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az értéket.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

Tartalmazza a tárgyidőszak január 1-jén 0 órakor hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekmény

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex változásából eredő díjnövekményét kell a 2. oszlopban feltüntetni.

3. oszlop Régi állomány Fogyasztói árindex változásából eredő díjcsökkenés

A fogyasztói árindex változásával érintett állományok állománydíjának fogyasztói árindex hatásából eredő díjcsökkenését kell a 3. oszlopban jelenteni.

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

5. oszlop Régi állomány Árfolyamváltoztatás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

13. oszlop Állományvesztés = 6. oszlop Törlés díjnemfizetés miatt + 7. oszlop Törlés érdekmúlás miatt +8. oszlop Biztosító általi felmondás miatt + 9. oszlop Biztosított általi felmondás miatt +10. oszlop Éven belüli előre meghatározott tartam lejárata miatt +11. oszlop Technikai megszűnés + 12. oszlop Egyéb megszűnés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

Ebben az oszlopban a tárgyidőszak végi tényleges szaporulatot (törlés figyelembevételével nettósított) kell jelenteni. A reaktivált szerződések állománydíját a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződésekre, amelyeket egyúttal indexáltak is, az indexálás oszlopban is fel kell tüntetni ezt az összeget.

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záró állomány

17. oszlop Záró állomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások - 3 oszlop Díjcsökkenések +4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 5. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

5. 42B1D A biztosító élet üzletág állományának bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Az életbiztosítási állomány-darabszámhoz rendelt állománydíjat tartalmazó 42B1D tábla valamennyi, a biztosító állományában lévő folyamatos díjas szerződés állománydíját tartalmazza, beleértve a befektetési egységhez kötött életbiztosításokat is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Régi állomány Nyitóállomány

42B1C tábla kitöltési előírásai szerint.

3. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés és

4. oszlop Régi állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

Az állományváltozás oszlopaiba az árfolyamváltozás hatásaitól megtisztított változásokat kell jelenteni, az árfolyamváltozás bemutatására a 3. Növekedés és a 4. Csökkenés oszlop szolgál azon szerződések esetében, amikor a gyakorisági díj vagy az állománydíj devizában van nyilvántartva.

11. oszlop Régi állomány Technikai megszűnések

A szerződések módosításából vagy átdolgozásából eredő változást - ideértve az ágazatok közötti átsorolásokat is - kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra vagy átdolgozásra került szerződés addigi állománydíját, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított vagy átdolgozott szerződés új állománydíját.

13. oszlop Állományvesztés

14. oszlop Új állomány Szaporulat

15. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Növekedés

16. oszlop Új állomány Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

17. oszlop Záróállomány

17. oszlop Záróállomány = 1. oszlop Nyitó állomány + 2. oszlop Indexálások +3. oszlop Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 4. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés - 13. oszlop Állományvesztés + 14. oszlop Szaporulat + 15. Árfolyamváltozás hatása Növekedés - 16. oszlop Árfolyamváltozás hatása Csökkenés

A tábla sorai

42B1D2 sor CSÉB

42B1B tábla kitöltési előírásai szerint.

6. 42B1E A biztosító néhány termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító néhány termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevétel és a kárkifizetés bruttó összegét kell bemutatni.

Az 42B1E táblában mind a folyamatos, mind pedig az egyszeri díjfizetésű nem-életbiztosítások, illetve nyugdíjbiztosítások darabszámát, díjbevételét és kárkifizetését szerepeltetni kell.

A termékcsoportok esetében a szerződéseket a szerződő KSH besorolása (a gazdálkodási formát leíró statisztikai számjel 13-15. karaktere) szerint kell besorolni (pl. önkormányzati biztosítások soron az önkormányzatok által kötött biztosításokat kell feltüntetni), a statisztikai számjel elemeiről és nomenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendeletben, illetve az Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 36/2011. (XII. 23.) KIM rendeletben foglaltak alapján.

A tábla sorai

42B1E1 sor Tűz, elemi és egyéb vagyoni biztosítások összesen

Azokat a vállalkozói vagyoni kockázatokat, amelyek nem a tűz és elemi kockázatok ágazatba tartoznak (pl. szállítmány ágazatba), ebben a táblában nem kell bemutatni.

42B1E3 sor Utasbiztosítás

A MÁV-val és a közúti közlekedési vállalatokkal kötött szerződések is beleértendőek, mint csoportos biztosítások mutatandók ki.

42B1E4 sor Nyugdíjbiztosítás

42B1E41 Ebből Szja. tv. szerinti nyugdíjbiztosítás

Ebben a sorban kell bemutatni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat, a 42B1E411 sorban e szerződések közül azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény érvényesíthető, a 42B1E412 sorban pedig a 42B1E41 sorban jelentett szerződések közül azokat, melyek járadékopciót tartalmaznak.

7. 42B1G A biztosító néhány, hitelekhez köthető termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A hitelfedezeti biztosítások alatt a tábla keretein belül a Bit. 2. mellékletében megnevezett hagyományos életbiztosításokat, illetve azok kiegészítő elemekkel kombinált típusait kell érteni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás

Az engedményes és/vagy a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értéke, a felügyeleti jelentés 3A táblájának megfelelően.

A kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42B1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

42B1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42B1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

8. 42B2A A biztosító díjbevétele biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító díjbevételét mutatja be, biztosítási kockázati csoportonkénti bontásban.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla oszlopai

1. oszlop Díjbevétel összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor a) + B) 01. sor a) pontjában szereplő összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

2. oszlop Beszámolási időszakra megszolgált díj

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 01. sor +B) 01. sora a tárgyidőszakra vonatkozóan.

8. oszlop Befolyt, pénzügyileg realizált díjbevétel

9. oszlop Eseti befizetésből származó díjbevétel

Itt kell bemutatni az 1. oszlopban szereplő díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket. A biztosító díjbevételének ezt a részét az egyszeri díjas díjbevétel oszlopában nem kell bemutatni.

9. 42B3A1 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában (bruttó szemléletben) be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban egyrészt a tárgyidőszakban teljesített kárkifizetéseket a kifizetett károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint, másrészt a függőkár tartalék (tételes), az IBNR tartalék és a matematikai tartalék összegét a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint.

A függőkár tartalék (tételes) összegét, valamint az IBNR tartalék összegét költségrésszel együtt kell bemutatni. Amennyiben az IBNR tartalék kért megbontása nem adódik a számítási módszerből, vagy az torz eredményt ad, az adott ágazat és a biztosító sajátosságainak megfelelően kell a megbontást megbecsülni. A besorolást naptári évekre számítva kell elvégezni (például egy 2014. december 3-án bekövetkezett káreset a 2020. I. negyedévéről szóló negyedéves felügyeleti jelentés esetében 6 éve bekövetkezettnek számít, így az 5. oszlopban szerepeltetendő).

A tábla oszlopai

12. oszlop Bekövetkezett és bejelentett károkra történt tárgyidőszaki kárkifizetések összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az eredménykimutatás A) 04. sor aa) 1. pont + B) 05. sor aa) 1. pont szerinti összeg a tárgyidőszakra vonatkozóan.

24. oszlop Függőkár tartalék összege + 36. oszlop IBNR tartalék összesen

A Bszkr. 1. melléklete alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 3. Függőkár tartalékok bruttó összeg [aa)+ba)] a tárgyidőszakra vonatkozóan.

39. oszlop Matematikai tartalék összege

A Bszkr. 1. melléklet alapján a mérleg Források C. Biztosítástechnikai tartalékok 2. Matematikai tartalékok 2. ca)+ 2. da).

10. 42B3A2 Kárkifizetés és szolgáltatás bemutatása biztosítási ágazatonként a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

A táblában be kell mutatni élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint azon belül ágazati bontásban, a károk bekövetkezése óta eltelt idő szerint egyrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben vagy egészében megtörtént a kárkifizetés, másrészt azon káresetek darabszámát, amelyekre részben, vagy egészében a jövőben várható kifizetés.

A tárgyidőszakban részben kifizetett károk esetében az 1-12. oszlopban, valamint a fennmaradó, várható kárkifizetés miatt a 13-24. oszlopban is fel kell tüntetni a darabszámot.

11. 42B3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási ágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat kell részletezetten bemutatni. A részletezés érinti azt, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt ágazatonként, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sorai

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 1-7. oszlop

42B3A3111 Hagyományos életbiztosítások 8-14. oszlop

42B3A31115 sor Halasztott járadékbiztosítás illetve 42B3A31116 sor Azonnal induló vagy már megindult járadékbiztosítás

E sorok esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

42B3A31117 sor Baleset- és betegség kiegészítő biztosítások

Ebben a sorban a csak kiegészítőként köthető módozatok szerepelnek. Azoknál a csak élet ágat művelő biztosítóknál, akik a baleset- és betegség biztosításokra is rendelkeznek engedéllyel, az önállóan megkötött baleset- és betegség biztosítások is ezen a soron kell bemutatni. E sor 3. oszlopában kell feltüntetni azon kárkifizetéseket és szolgáltatásokat, melyek a baleset és betegség kiegészítő biztosításokból fakadnak.

A tábla oszlopai

3. oszlop Kiegészítő termékből fakadó

A tábla 3. oszlopában a kiegészítő termékként megkötött és a kiegészítő termékből fakadó kárkifizetést és szolgáltatást kell feltüntetni.

5. oszlop Ebből: részleges visszavásárlások

12. 42B4A A biztosító költségei a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító igazgatási, szerzési, kárrendezési és befektetési költségeit kell bemutatni.

4. oszlop Szerzési költség összesen

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor a) +/- b) pont + B) 11. sor a) +/- b) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

5. oszlop Igazgatási költség

A Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 09. sor c) pont + B) 11. sor c) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

6. oszlop Kárrendezési költség

Ebben az oszlopban az adott beszámolási időszak ilyen címen történt összes kifizetést kell érteni, a Bszkr. 2. melléklete alapján az életbiztosítási ág és nem-életbiztosítási ág eredménykimutatás A) 04. sor ab) pont + B) 05. sor ab) pontjából a tárgyidőszakra vonatkozóan.

7. oszlop Befektetési költség

A biztosító számviteli politikája alapján a befektetési tevékenységhez közvetlenül, vagy közvetetten rendelhető költségek.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás adatainak a Gfbtv. alapján számított adatokkal kell megegyezni.

13. 42B5AA A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5AB A passzív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító passzív viszontbiztosításainak bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító.

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

42B5AA és 42B5AB tábla, valamint az eredménykimutatás közötti összefüggések

A viszontbiztosítónak átadott díj:

42B5AA 1. sor 1. oszlop + 42B5AB 1. sor 1. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 01. sor b) pont + B) 01. sor b) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosítótól kapott jutalék és nyereségrészesedés:

42B5AA 1. sor 2. oszlop + 42B5AB 1. sor 2. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 09. sor d) pont + B) 11. sor d) pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

A viszontbiztosító kármegtérítése:

42B5AA 1. sor 3. oszlop + 42B5AB 1. sor 3. oszlop = Bszkr. 2. melléklete alapján eredménykimutatás A) 04. sor aa) 2. pont + B) 05. sor aa) 2. pont a tárgyidőszakra vonatkozóan.

14. 42B5BA Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (keretszerződések)

42B5BB Az aktív viszontbiztosítások bemutatása a tárgyidőszak végén (fakultatív)

A táblák kitöltése

Ezek a táblák a biztosító aktív viszontbiztosításainak a bemutatására szolgálnak. A közölt adatokat legalább a viszontbiztosítási elszámolásokkal alátámasztani szükséges.

A táblákban használt fogalmak:

- belföldi: Magyarországon székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n belüli: Magyarországon kívüli, de más EGT-állambeli székhellyel rendelkező biztosító;

- EGT-n kívüli: nem magyarországi és nem más EGT-állambeli, azaz harmadik országbeli székhellyel rendelkező biztosító.

15. 42B8A A tartalékok és fedezeteinek bemutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A bruttó és nettó számviteli biztosítástechnikai tartalékokat és a tartalékok fedezetét képező (mögötte álló) portfoliók értékeit kell bemutatni ebben a táblában, élet-, nem-életbiztosítási ági megbontásban, valamint a matematikai tartalékra és a függőkár tartalékra vonatkozóan a tartalék és fedezetének hátralévő átlagos futamidejét kell feltüntetni.

A hátralévő átlagos futamidőt a Tpt. 5. § (1) bekezdés 56. pontja szerinti értelmezésben, két tizedesre kerekítve kell meghatározni. A hátralévő átlagos futamidő megállapításakor mind az eszközoldal, mind a forrásoldal esetén azt kell megállapítani, hogy az aktuális hozamgörbe 1 százalékpontos változásakor az eszközök és források piaci értéke hány százalékkal változna. Eszközoldalon az aktuális hozamgörbe alatt az adott eszköz devizanemének megfelelő és meghatározó kereskedési piacain kialakult hozamgörbét, míg a forrásoldalon az adott forrás devizanemének megfelelő hozamgörbét kell érteni. Aktuális hozamgörbe alatt hazai valutában történő számolás esetében az ÁKK által közzétett állampapír referencia hozamgörbét kell érteni.

A 42B8A tábla 1. sora élet üzletág esetén - a mérleg kormányrendeletnek megfelelő felosztásától eltérően, de a Bit-nek megfelelően - tartalmazza a 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát is.

A táblában külön sorban kell megjeleníteni az Szja. tv. 3. § 93. pontja szerinti nyugdíjbiztosításokat és az ehhez kapcsolódó kiegészítő biztosításokat és mindezekből azokat, melyekre az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető.

A tábla sora

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

Ebben a sorban a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell bemutatni.

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág.

42B8A1 sor Biztosítástechnikai tartalékok összesen

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = 42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A12 sor Matematikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A13 sor Függőkár tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág + 42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok 4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 a) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A11 sor Meg nem szolgált díjak tartaléka

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C1 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 aa) + ba) + ca) + da) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A12 sor Matematikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C2 a) + b) + c) + d) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 aa) + ba) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A13 sor Függőkár tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C3 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D 1. sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A14 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartaléka

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás D sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

1. oszlop Bruttó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

2. oszlop Bruttó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 aa) + ba) + C5 + C6 a) + C6 ba) + C6 ca) sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

3. oszlop Nettó tartalékok összege Életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 2. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

42B8A15 sor További biztosítástechnikai tartalékok

4. oszlop Nettó tartalékok összege Nem-életbiztosítási ág = Bszkr. 1. melléklete alapján Mérleg Forrás C4 + C5 + C6 sor 3. oszlop a tárgyidőszakra vonatkozóan.

16. 42B8B2 A nagykockázatok főbb adatainak bemutatása

A tábla kitöltése

Ezt a táblát a Bit. 4. § (1) bekezdés 79. pontja szerinti nagykockázatokra vonatkozóan kell kitölteni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Szerződésszám

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződések darabszámát kell itt megjelölni.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla Szerződésszám oszlopba azon biztosítások darabszámát kell beírni, amelyek viszontbiztosítási fedezet alá esnek.

2. oszlop Biztosítási összeg

A megfelelő darabszámokhoz tartozó összegeket kell beírni, ahol nincs biztosítási összeg, ott a PML (probable maximum loss) is alkalmazható.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz tartozó, a viszontbiztosító által vállalt biztosítási összegeit kell beírni.

3-5. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos kifizetett károk darabszáma az előző időszakokban, illetve a tárgyidőszakban bekövetkezett károk szerinti bontásban. pl. 2019 II. negyedévéről szóló felügyeleti jelentésben tárgyidőszak alatt 2019 első félévét kell érteni, előző időszakon a 2019. január 1-je előtti időszakokat.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kifizetett károk darabszámát kell beírni.

6. és 7. oszlop Függő (nyitott) károk darabszáma

A nagykockázat fogalmába tartozó biztosítási szerződésekkel kapcsolatos bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszáma, megbontva a részlegesen kifizetett és a teljesen ki nem fizetett károkra vonatkozóan.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó bekövetkezett és bejelentett, de részben vagy egészben ki nem fizetett károk darabszámát kell beírni.

8-10. oszlop Tárgyidőszaki kárkifizetés

A 3-5. oszlopban bemutatott károkhoz tartozó kifizetések teljes összege.

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok bemutatása" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó, a viszontbiztosító partner által a tárgyidőszakban már átutalt, lekönyvelt kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

11. és 12. oszlop Függő (nyitott) károk becsült kárkifizetése

A "Viszontbiztosítással fedezett nagykockázatok" alsó tábla oszlopában a viszontbiztosítási fedezet alá eső biztosításokhoz kapcsolódó kárkifizetések teljes összegét kell beírni.

17. 42B8C A matematikai tartalék kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a matematikai tartalékot kell bemutatni a Bit. 229. §-a szerint. (A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó matematikai tartalékot is itt kell bemutatni az alapok nélkül.)

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Bruttó érték a tárgyidőszak végén

Minden esetben a bruttó matematikai tartalékot mutatja be.

3. és 4. oszlop Viszontbiztosítóra jutó tartalékrész a biztosítástechnikai tartalékokból

A viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalék nagyságát mutatja be.

18. 42B8E A befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződésekre képzett tartalékok a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokra képzett tartalékok bemutatása. A tartalékokon felül be kell mutatni például a kockázati részre képzett matematikai tartalékot, az esetlegesen kiígért hozamra vonatkozóan képzett tartalékrészeket stb.

A tábla sorai

42B8E4 sor Egyéb biztosítástechnikai tartalékok

Ebbe a sorba a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendeletben felsorolt elemek értendőek, lásd még a mérleghivatkozást a 42B8A tábla kitöltési előírásainál.

42B8E5 sor További biztosítástechnikai tartalékok

Ezen a soron kell megjeleníteni az előző sorokban nem nevesített tartalékokat.

A tábla oszlopai

2-5. oszlop

A tartalék záró értékén belül külön oszlopban kell bemutatni a Bit. 125. §-a szerinti tőkegaranciát, illetve a tőke- és hozamgaranciát tartalmazó termékek, valamint a Bit 126. §-a szerinti tőkevédett illetve a tőke- és hozamvédett termékek tartalékait.

19. 42B9A1 Kimutatás a biztosító befektetéseiről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközeit, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A táblában a könyvelt (főkönyvi) elszámolásokat kell bemutatni.

A tábla sorai

42B9A12 sor Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény

A Bit. 224. § (3) bekezdésében foglaltakat kell irányadónak tekinteni.

Tőzsdén nem jegyzett diszkont kincstárjegyek szerepeltetése a 9A tábla részletező soraiban: Mind a 42B9A12 Biztosítékkal nem fedezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és kölcsönök, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény, kötvény, mind a 42B9A14 Szabályozott piacra be nem vezetett kötvények sorban szerepeltetni kell az értéküket.

Az önkormányzati kötvényeket az Egyéb soron kell szerepeltetni.

42B9A15 ÁÉKBV befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti alap befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A16 ABA befektetési jegyek összesen

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A161 Ingatlanokba fektető ABA által kibocsátott befektetési jegy

A 78/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti befektetési jegyeket kell ide sorolni.

42B9A163 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

20. 42B9A2 A biztosító eszközei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékai (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok) eszközfedezetét és saját eszközeit kell bemutatni.

A táblában az egyes eszközkategóriák (a piaci értékkel való konzisztencia megteremtése érdekében a felhalmozott kamattal, osztalékkal, illetve egyéb, az eszközből származó jövedelemmel növelt) könyv szerinti értékét, valamint az aktuális piaci értéket, továbbá a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a névértéket is kell bemutatni.

A táblát a vonatkozási időszak végén rendelkezésére álló legfrissebb információk alapján kell kitölteni.

A tábla oszlopai

2. oszlop Piaci érték

a) Tőzsdén kereskedett részvények esetén a vonatkozási időszak végén rendelkezésre álló legutolsó napi piaci záróár alapján kell a részvények piaci értékét meghatározni;

b) Tőzsdén nem kereskedett részesedés esetében a biztosító által alkalmazott közelítő módszer alapján legutoljára meghatározott, illetve becsült piaci értéket kell megadni a táblában.

3. oszlop Névérték

Az oszlopot kizárólag a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokra kell kitölteni.

A tábla sorai

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állományához - a Számv. tv. 3. § (6) bekezdés 2. pontjától eltérően - a határozott idejű befektetési alap által kibocsátott jegyet nem kell feltüntetni. A befektetési jegyek állományát (függetlenül attól, hogy határozott vagy határozatlan idejű befektetési alap bocsátja ki) a 42B9A2115-42B9A211513 soron kell megjeleníteni.

42B9A211111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyekre a Számv. tv. 54. § (8) bekezdése szerint történik az értékvesztés elszámolása

A sor kizárólag tájékoztató jellegű, így a tábla kitöltésekor fenn kell állni a következő egyenlőségnek: 42B9A2111 sor Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok = 42B9A21112 sor Állam által garantált, vagy egyéb biztosítékkal fedezett hitelviszonyt megtestesítő eszközök + 42B9A21113 sor Vállalati kötvények + 42B9A21114 sor Jelzálog levelek + 42B9A21115 sor Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

42B9A21141 sor Részvények és 42B9A21142 sor Egyéb részesedések

Ezeken a sorokon a részvényeket és egyéb részesedéseket a tartalékok fedezete és a tartalékok fedezetébe be nem vont eszközök szerinti bontásban is be kell mutatni.

42B9A211514 Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegy

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

42B9A2118 sor Egyéb eszközök

A befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékán kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezetének, valamint a saját eszközöknek azon része, amelyek a 42B9A2 táblában nevesített eszközkategóriákba nem sorolhatók be. A felhalmozott kamatok figyelembevétele miatt ezen eszközkategória tartalma eltér a 42A9A1, illetve 42B9A1 tábla tartalmától.

21. 42B9B2 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 1.

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

1. oszlop Alapok nevei

Az alapok elnevezését ebben az oszlopban kell megadni.

2. oszlop Alapok azonosító kódja

16. és 20. oszlop Kockázati tőkealap és magántőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

A tábla sorai

42B9B220011 sor Könyv szerinti érték

A piaci érték, a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján.

5. oszlop Összesen

A Bszkr. 1. melléklet alapján Mérleg Eszközök C. A befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetések sorával a tárgyidőszakra vonatkozóan.

22. 42B9B3 Kimutatás a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjairól 2.

A tábla kitöltése

Ez a tábla azon befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alapok bemutatására szolgál, amelyeknél a biztosító kötelezettséget vállalt a számviteli biztosítástechnikai tartalékok elkülönített kezelésére, befektetésére.

Kitöltési időszak: A táblát a tárgynegyedév utolsó munkanapján rendelkezésére álló információk, illetve az aznapi záró értékeken alapuló eszközértékelés alapján kell kitölteni. A kitöltési időszak a két adatszolgáltatás időpontja között eltelt időszak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az alapok elnevezését az Eszközalap neve oszlopban kell megadni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

6. oszlop A Biztosító adott eszközalaphoz tartozó saját befektetési egységeinek nem realizált nyeresége/vesztesége

Ebben az oszlopban a veszteség mértékét negatív előjellel kell bemutatni.

7. oszlop Az ügyfél T. napon adott eladási megbízásának biztosítási szerződési feltételekben meghatározott teljesítési napja

8. oszlop A Biztosítónak az eszközalap kezelőjénél T. napon kezdeményezett eladási megbízásának teljesítési napja

Ezekben az oszlopokban az adatot "T+x" formátumban kell megadni, ahol x az elszámolás napja és az értéknap között eltelt idő, napokban kifejezve.

9. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások a kitöltési időszakban (db)

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlásokat (a visszavásárolt szerződések darabszámát) kell bemutatni.

10. oszlop Az eszközalap befektetési egységeire adott visszavásárlási megbízások összértéke (eFt) a kitöltési időszakban

A kitöltési időszak alatt a biztosítóhoz beérkezett visszavásárlások értékét kell bemutatni a teljesítési értéken, vagy ha még nem teljesült, akkor az utolsó napi záró árfolyamon.

11. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia fajtája

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia biztosítékának típusa.

12. oszlop Az eszközalaphoz kapcsolódó garancia plusz tartalékigénye

A Bit. 125. §-a alapján a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó garanciavállalás miatt megképzett tartalék értéke.

23. 42B9C1 Kimutatás a származtatott ügyletekről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító, vagy megbízottja által, a biztosító részére kötött származtatott ügyleteket kell bemutatni a számviteli szabályozás szerinti típusok szerint.

A tábla oszlopai

1. oszlop Függő kötelezettségek/követelések nettó értéke

Ebben az oszlopban kell feltüntetni, nyilvántartásokkal alátámasztott módon, a beszámoláskor nyitott ügyletekből adódó, függő kötelezettségeket, illetve függő követeléseket (nettó módon, azaz követelések-kötelezettségek összesen az adott ügylettípusra vonatkozóan).

2. és 3. oszlop Elszámolt eredmények (hozamok, ráfordítások)

Itt kell bemutatni a tárgynegyedévben (nem kumulált, azaz például 2019 III. negyedévében: a 2019. július 1-től 2019. szeptember 30-ig tartó időszakban) elkönyvelt, az adott származtatott ügylettípushoz kapcsolódó eredményeket nettó módon, azaz hozamok-ráfordítások összesen az adott ügyletre vonatkozóan, realizált és nem realizált bontásban.

24. 42B9C2 Kimutatás a származtatott ügyletekkel kapcsolatos tranzakciókról

A tábla kitöltése

A Bit. 225. § (4) bekezdésének megfelelően napi bontásban be kell mutatni ebben a táblában a biztosító összesített hosszú, illetve rövid pozícióit és a mögöttes (a KELER Zrt.-nél lévő értékpapír számlán lévő) likvid eszközöket, annak típusonkénti bontásában.

1. oszlop Likvid eszközök

Értéke egyenlő a 2. oszlop Állampapír, a 3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek, a 4. oszlop Látra szóló vagy max. 30 napra lekötött bankbetét, az 5. oszlop Készpénz, a 6. oszlop Egyéb likvid eszköz oszlopban szereplő értékek összegével.

3. oszlop Állampapírra kötött repó ügyletek

A repró ügyletek oszlop csak akkor vehető figyelembe, ha a biztosító a repópapírt az állampapír oszlopban még nem szerepeltette.

7. oszlop Hosszú pozíció

8. oszlop Rövid pozíció

Hosszú/rövid pozíció a Tpt.-ben meghatározottak szerint értendő.

9. oszlop Dátum

Az utolsó oszlopban az adott tranzakció lebonyolításának dátumát fel kell tüntetni ("éééé.hh.nn" formátumban).

25. 42B9D Kimutatás a biztosító befektetéseinek hozamáról

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító számviteli biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező, 42B9A táblában bemutatott befektetésein (a matematikai tartalék, a matematikai tartalékon kívüli biztosítástechnikai tartalékok és a befektetési egységhez kötött életbiztosítások tartaléka) és saját eszközein elért hozamot, élet- és nem-életbiztosítási ági, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban kell bemutatni.

A befektetések elért hozama: a könyvelt (főkönyvi) hozam, azaz a könyv szerinti hozam, például a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek (pénzügyileg realizált és az adott időszakra járó elhatárolt tételek), pénzügyileg realizált árfolyamnyereségek illetve árfolyamveszteségek, értékvesztések, visszaírt értékvesztések, az adott befektetési portfolióra vonatkoztatva. Ingatlanok esetében ide tartozik a bérleti díj összege.

A tábla sorai

42B9D11414 Kockázati tőkealap és magán tőkealap által kibocsátott befektetési jegyek

A Kbftv. 4. § (1) bekezdés 59. és 70. pontja szerinti alapok befektetési jegyeit kell ide sorolni.

26. 42B9F A biztosító befektetéseinek hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be a következők szerint:

A számított értéket a tábla pénz- és tőkepiaci eszközök sorában kell feltüntetni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fedezeti eszközök alapján kell számítani leválasztva a pénz- és tőkepiaci eszközöket, hanem kizárólag a tartalékok szerint.

A tábla sorai

42B9F11 sor Matematikai tartalék pénz- és tőkepiaci eszközökben

Ebben a sorban a fedezetbe vont eszközök portfoliójára kell a számításokat elvégezni, azaz a 42B9A tábla 2. és 3. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

A matematikai tartalékokra számított átlagos garantált hozam tárgyidőszakon belül változhat. A változások kezelését az időszakon belül ugyancsak átlagolással kell megoldani. Az időben történő átlagoláshoz használt módszer megválasztásánál negyedévről negyedévre következetesen kell eljárni.

42B9F21 sor Matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénz és tőkepiaci eszközökben

A tábla második sorában a biztosító összes számviteli biztosítástechnikai tartaléka (matematikai tartalékon és befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli) állományát fedező portfoliót kell itt bemutatni, azaz a 42B9A tábla 4. és 5. oszlopának 1. sorában bemutatott könyv szerinti értékeknek megfelelő portfolióra vonatkozóan.

42B9F3 sor A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az alapok nevei

A befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop A portfólió értéke az időszak elején és 3. oszlop A portfólió értéke az időszak végén

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni.

4. oszlop A befektetési állomány változása (nettó)

= Nettó ÁV = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

5. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó)

= Idővel súlyozott

ahol

CF = nettó be-ill. kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

6. oszlop Számláló

= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó ÁV.

7. oszlop Nevező

= Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV.

8. oszlop A portfolió tárgyidőszaki hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó ÁV) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott ÁV)] x 100

9. oszlop A portfolió évesített hozama (%)

= (A portfolió tárgyidőszaki hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

10. oszlop A tárgyidőszak eleje (t-1)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

11. oszlop A tárgyidőszak vége (t)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

12. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

13. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

Referencia index fogalma: A portfoliókezelési (vagyonkezelési), vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja éves hozamszámítással.

27. 42B9G2 Hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon - befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap megnevezése

A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0), vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, ha a tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

A biztosítási összeg garanciával nem fedezett része (HUF-ra átszámolva): a tőke- és hozamgaranciával érintett biztosítási szerződésekből adódó kötelezettségek azon része, amelyre nem nyújt fedezetet a garancia.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

28. 42B9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla azt mutatja be, hogy a tárgynegyedév utolsó napján rendelkezésre álló likvid eszközök piaci értéke milyen mértékben fedezi a biztosító működésének pénzigényét (a biztosítási tevékenység befolyó bevételeinek és kiadásainak egyenlegén túl ideértve például a tőkeemeléssel, hitelezéssel kapcsolatos pénzmozgásokat és az osztalékfizetést is.

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken a 42B9A2 tábla megfelelő soraival egyezően, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42B9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42B9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a 42B9A2 tábla Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42B9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42B9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az UL esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Ide tartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42B9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítótól pénzügyileg járó becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítási jutalék és nyereségrészesedés, a viszontbiztosító kármegtérítése és kárrendezési költségtérítése, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések növekedése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek csökkenése.

42B9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből és/vagy viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj stb. Idetartozik az UL állomány után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42B9G3214 sor Szerzési költségek

A következő időszakban várhatóan kifizetésre kerülő szerzési költségek, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) visszakövetelt jutalékok jövőbeni befolyó összegével.

42B9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, illetve kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az UL kárkifizetést (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl.: többlethozam visszajuttatás / casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42B9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

A viszontbiztosítási szerződés alapján a viszontbiztosítónak fizetendő becsült összegek a következő időszakokban, így különösen a viszontbiztosítóknak átadandó díj, a viszontbiztosítási jutalék visszaírása, viszontbiztosítási díj, a viszontbiztosításba vett biztosítási ügyletből eredő letéti követelések csökkenése, a viszontbiztosítóval szembeni letéti kötelezettségek növekedése.

42B9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a rendeletben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42B9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Ide tartozik a társasági adó mellett a pénzintézeti különadó fizetés is.

42B9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

Minden olyan kiadás, amelyet a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből vagy viszontbiztosításból eredően kell kifizetni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, például tanácsadásért fizetett díj.

42B9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42B9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

Itt kell megjeleníteni az ingatlanok, immateriális javak és tárgyi eszközök vételéhez vagy eladásához kapcsolódó pénzáramlásokat, valamint a tulajdonosi részesedések vásárlásával és eladásával kapcsolatos pénzáramlásokat is.

42B9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

A biztosító számára más vállalkozás által jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban törlesztendő részével; biztosító által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból származó várható bevétel; valamint jegyzett tőkéjének, illetve tőketartaléka készpénz útján történő emelésének várható összege a következő időszakokban.

42B9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

A biztosító által más vállalkozás számára jövőben nyújtandó alárendelt kölcsöntőke, csökkentve a következő időszakokban befolyó törlesztőrészlettel; kapcsolt vállalkozás által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vásárlására kifizetendő összeg; illetve a biztosító által más vállalkozásnál végrehajtandó, készpénz útján történő jegyzett tőke, illetve tőketartalék emelésének várható összege a következő időszakokban, ideértve a biztosító által tervezett ténylegesen kifizetendő osztalékot a következő időszakokban.

42B9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

A más vállalkozás által a biztosító részére várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban fizetendő törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

A biztosító által más vállalkozásnak várhatóan folyósítandó kölcsön (ide nem értve az alárendelt kölcsöntőkét) várható összege a következő időszakokban, csökkentve a következő időszakokban kapott törlesztőrészlettel és kamatfizetéssel.

42B9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

A biztosító mérlegen kívüli pozíciójából származó bevételek és kiadások egyenlegének várható változása például a következő időszakokban lejáró származtatott ügyletekből származó bevételek és kifizetések, a származtatott ügyletekkel szembeni letéti követelmények teljesítésére lekötendő összeg.

29. 42B11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tulajdonosainak a Bit. 274. § (4) bekezdése szerinti, a Bit. 258. §-ában meghatározott (10 %-os és efölötti) részesedési megoszlását kell bemutatni, figyelemmel a Bit. 5., a közvetett tulajdon megállapítására vonatkozó mellékletére is. Egyesületekre nem vonatkozik.

30. 42B11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

31. 42B13A A biztosító személyi állománya a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Hálózat: minden olyan egységet ide kell érteni, amely a központon kívüli, pl. fiók, kirendeltség.

A tábla oszlopai

1. és 5. oszlop Létszám

Az igazgatási dolgozók; a kockázat elbírálók, kárszakértők és kárügyintézők; üzleti dolgozók; saját állományú üzletkötő összesen; állománycsoportra ki nem emelt dolgozók esetében az átlagos állományi létszámot kell megadni.

2. és 6. oszlop Bérköltség

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

A tábla sorai

42B13A111 sor Felső vezetés

Ide sorolandó a biztosító első számú vezetője, elnök, vezérigazgató, a vezető biztosításmatematikus, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető, a belső ellenőr és azon egyéb személyek is, akik a felső vezetést alkotják.

42B13A114 sor Üzleti dolgozók

Idesorolandók az üzletszerzés közvetlen irányításával foglalkozó dolgozók (pl. instruktorok, üzleti vezetők).

32. 42B14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, fogyasztóktól érkezett panaszokat kell bemutatni, amelyeket a panaszkezelésről szóló jogszabályok a panasznyilvántartó rendszerben rögzíteni rendelnek el.

Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződésdarabszámot és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.

A tábla első része (42B14A11 - 42B14A11215 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett panaszügyek darabszámáról biztosítási ágazatonkénti bontásban.

A tábla második része (42B14A12 - 42B14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd ágankénti bontásban.

2-16. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

A nyilvántartásba vett panaszügyek panasztípusonkénti bontását mutatják be, mindösszesen és panasztípusonként összesen tagolásban is. Az adatok megbontásánál az egy levél kapcsán bejelentett több, különböző jellegű panasz esetén a legmeghatározóbb panasz szerinti helyre sorolandó be a 2-16. oszlop közül.

Panasztípusok szerinti megoszlás (2 - 16. oszlop)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság szerződéskötés előtt

Ha a panasz elsősorban arra vonatkozik, hogy az ügyfelet az intézmény hiányosan, tévesen, vagy egyéb okból nem megfelelően tájékoztatta az adott konstrukcióról, annak kockázatairól, valamint az ügyfelet terhelő többletköltségekről, vagy bármilyen olyan tényezőről, amely az ügyfél szempontjából lényeges lehet az ügyleti döntéshozatalában. Minden olyan panaszt itt kell jelenteni, amely a szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára, magatartásra vagy tevékenységre vonatkozik, vagyis azokat a panaszügyeket is, amelyekben a fogyasztók a közvetítő nem megfelelő/megtévesztő tájékoztatását sérelmezik, illetve amelyekben a szerződés olyan elemét sérelmezik, amely a szerződéskötés előtt már ismert volt (pl. levont költségek mértéke, szerződés fenntartásának ajánlott fenntartási ideje).

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 156. § (1), (2) bekezdésében, 157. §-ában, a Gfbtv. 17. § (4) bekezdésében, 21. § (4) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (1)-(3) és (5) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

Ha a panasz a szerződés megszűnésével kapcsolatos vagy már megszűnt szerződéssel kapcsolatos hiányos, téves vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatásra vonatkozik. Amennyiben a szerződés olyan körülmény miatt szűnik meg, amelyre vonatkozóan az ügyfél a szerződéskötés előtt tájékoztatást kaphatott (például a díjnemfizetés a szerződés megszűnését vonja maga után), akkor azt a "Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt" oszlopban kell jelenteni.

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Gfbtv. 8. § (3) bekezdésében, a 21. § (5) bekezdésében, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetén az ügyfeleknek történő tájékoztatás formájáról és tartalmáról szóló 2/2019. (III. 28.) PM rendelet 2. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

5. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl. Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

6. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

7. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

8. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy az alkusz általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

9. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

11. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

12. oszlop Számlaegyenleg vitatása

Minden olyan fogyasztói panasz, amely arra vonatkozik, hogy a fogyasztónak nyújtott bármely kimutatás ellentmondásban áll bármely más, a szolgáltatótól származó kimutatással vagy egyéb bizonylattal.

13. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

A függő biztosításközvetítői tevékenységgel kapcsolatban felmerült panasz. A szerződéskötés előtti tájékoztatás hiányosságára vonatkozó panaszt nem itt kell jelenteni, ha az a biztosításközvetítő mulasztásából ered, illetve nem itt kell jelenteni a közvetítői pénzügyi visszaélésekből eredő panaszt.

14. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

15. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

Megbízható és naprakész nyilvántartást biztosító számviteli háttér hibái, valamint az ügykezelés, adminisztráció során előforduló hibák - kivéve az IT rendszerhiba kategóriába sorolandó panaszok - (hibás bizonylat, beadvány elvesztése, postázási hiba, kötelező értesítések elmulasztása stb.) miatti panaszok, továbbá az ügyfelekkel szemben tanúsított magatartás, udvariatlan kiszolgálás, nehezen elérhető ügyintézők, ügyintézés lassúsága, panaszkezelési válaszadási határidő elmulasztása stb.

16. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

18. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A nyilvántartásba vett panaszügyek tárgyidőszak végéig halmozott adatait kell megadni úgy, hogy az előző negyedéves adathoz (18. oszlop) hozzá kell adni a tárgynegyedéves adatot (17. oszlop). Az első negyedévben a hivatkozott oszlopok értéke megegyezik (17. és 18. oszlop).

A tábla sorai

42B14A11112 sor Elérési biztosítás

Csak a tiszta elérési biztosítás jelentendő itt, a vegyes biztosítás nem. Elérési biztosítás esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díj, valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.

42B14A1113 sor Befektetési egységekhez kötött életbiztosítással kapcsolatos

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben ebben a kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42B14A1116 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42B14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42B14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42B14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy az intézmény, vagy a panaszos javára zárult-e a per.

33. 42B14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. A táblákban nem kell bemutatni azokat a szóbeli panaszokat, amelyeket a szolgáltató azonnal megvizsgált és szükség szerint orvosolt, amennyiben a fogyasztó nem jelezte, hogy panasza kezelését vitatja. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. A csomagbiztosítások egy darabnak számítanak. A termék díjfelosztásakor kapott legnagyobb arányú díjrész szerinti biztosítási ágazathoz kell sorolni őket.

Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42B14A211 - 42B14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42B14A212 - 42B14A2123 sor).

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42B14A23 - 42B14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42B14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

Ezen a soron kell jelölni, hogy a biztosító érdekében hány fő foglalkozik teljes munkaidőben a panaszügyekkel, panaszkezeléssel (akár munkavállalóként, akár egyéb megbízás keretében).

42B14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

A kártérítés összegét ezer forintban, egészre kerekítve kell jelenteni. A sorban minden olyan, a panaszos részére a biztosító által kifizetett összeget meg kell jeleníteni, amelyet a panaszos nem kapott volna meg, ha nem tesz panaszt.

42B14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42B14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42B14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben a Pénzügyi Békéltető Testület döntését végrehajtotta, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult. Ügyek alatt a békéltető testületi határozatok és az ajánlások számát kell érteni.

42B14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon, a Pénzügyi Békéltető Testület elé került ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben egyezségre jutott a panaszossal, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

34. 42B15A1 Minimális szavatoló tőke számítás, nem-élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának megfelelően. Azok a biztosítók, az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások minimális szavatoló tőke számítását szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla sorai

42B15A107 és 42B15A108, illetve

42B15A128 és 42B15A129 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

35. 42B15A2 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai a nem-élet ágban)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a nem-életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, az önállóan művelt baleset- és betegségbiztosítások káradatainak részletezését szintén ebben a táblában kötelesek bemutatni.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1 /3 + 1,5 bj2 + bj3.

36. 42B15B1 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ág minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet D) pontjának megfelelően.

A tábla sorai

42B15B107 sor Második eredmény

Az életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke szükséglete, második eredmény (R2) a 8-11. sor alapján számítandó a következő képlet szerint:

R2 = (0,003 s1 + 0,0015 s2 + 0,001 s3) * e.

42B15B119 sor

Ezen sorban az utolsó négy negyedév igazgatási költségeit kell szerepeltetni a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) rész 37. pontjának megfelelően.

37. 42B15B2 Minimális szavatoló tőke számítás, élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatai

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítását kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) pontjának és D) 3. pontjának megfelelően; az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla sorai

42B15B207 és 42B15B208, illetve

42B15B228 és 42B15B229 sor

Ha a minimális biztonsági tőke értékkövetési indexe 1-től eltérő, akkor az értékkövetési indexszel módosított értékhatárokat kell figyelembe venni. Az euroösszegek forintra való átszámításánál a Bit. 5. § (2) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni. A következő évre vonatkozó átszámolt értékeket az MNB honlapján minden év végén közzéteszi.

38. 42B15B3 A károk részletezése (az elmúlt m negyedév káradatai az élet ág kiegészítő nem-életbiztosítási kockázataira

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatok minimális szavatoló tőke számítása során képzett második eredményhez szükséges kárkifizetési adatok részletezését kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 2. melléklet C) 24-27. pontjának megfelelően. Az átlagolási időszak hosszának megfelelő számú sort kell kitölteni, az életbiztosítási szerződésekhez kapcsolódó kiegészítő nem-életbiztosítási kockázatokra vonatkozó elkülönített adatok alapján.

A tábla oszlopai

5. oszlop Helyesbített bruttó kárkifizetés összesen (bj)

Az előző három oszlop adataiból számítandó a következő képlet szerint:

bj = bj1 /3 + 1,5 bj2 + bj3.

39. 42B15C Összefoglaló tábla a tőkeszükségletről

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító tőkeszükségletét kell bemutatni: a minimális szavatoló tőkeszükségletet a 42B15A1 és 42B15B1 tábla, a minimális biztonsági tőkét a Bit. 218. §-a, a biztonsági tőkét pedig a Bit. 217. §-a alapján.

40. 42B15D Szavatoló tőke a negyedév végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító rendelkezésre álló szavatoló tőkéjét kell bemutatni, a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. és 85. §-ának megfelelően. Azok a biztosítók, amelyek az életbiztosítási ágat és a nem-életbiztosítási ágnak a Bit. 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontja szerinti (Baleset, Betegség) ágazatát művelik, teljes rendelkezésre álló szavatoló tőkéjüket, illetve annak minden elemét az "Életbiztosítási ág" oszlopban kötelesek bemutatni. Ilyen esetben az ebben az oszlopban kimutatott rendelkezésre álló szavatoló tőkének kell fedeznie a biztosító teljes tőkeszükségletét.

A tábla sorai

42B15D101 sor Befizetett jegyzett tőke a befizetett osztalékelsőbbségi részvény nélkül

Biztosító egyesület vagy szövetkezet esetén ebben a sorban a tényleges alaptőkét kell bemutatni, ha fennállnak a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (2) bekezdésének a) pontjában foglalt feltételek.

42B15D107 sor A korrigált alárendelt kölcsöntőke és az osztalékelsőbbségi részvény figyelembe vehető mértéke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkéből és az osztalékelsőbbségi részvényből a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdése alapján figyelembe vehető összeg.

42B15D1071 sor Korrigált alárendelt kölcsöntőke

A korrigált alárendelt kölcsöntőkét a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdése alapján kell meghatározni.

42B15D1072 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összege - 42B15D10722 sor Az alárendelt kölcsöntőke teljes összegéből határozott lejárati idejű

Az alárendelt kölcsöntőkénél csak azok a tőkeelemek vehetők figyelembe, amelyek megfelelnek a 43/2015. (III. 12.) Korm. rendelet 84. § (4) bekezdésében foglalt feltételeknek.

42B15D110 sor Diszkontálás előtti és diszkontált függőkár tartalék különbözete

41. 42B16 Kimutatás a biztosító saját tőkéjéről a negyedév végén

A tábla kitöltése

A biztosító forrás összesenjének (mérlegfőösszegének), saját tőkéjének és alárendelt kölcsöntőkéjének bemutatása.

A mérleg szerinti eredmény bemutatása során az adott időszakra vonatkozó adófizetési, illetve osztalékfizetési hatásokat figyelembe kell venni.

42. 42B19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok[5]

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni.

A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik.

A devizában felmerülő állományi adatokat a negyedév végén érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

A devizaügyletet az adott tranzakció lebonyolításakor érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon, illetve az MNB által nem jegyzett deviza esetében a számviteli szabályok szerint megállapított devizaárfolyamon számított összegen kell szerepeltetni.

Az adatokat értelemszerűen mind az adott tárgynegyedévi, mind a halmozott (naptári év elejétől kumulált) oszlopokban fő/darabszám szerint, illetve az értékösszegeket forintban kell megadni.

A táblában használt fogalmak:

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.

A tábla sorai

42B1901 Nem teljeskörűen átvilágított ügyfél

Ebben a sorban kell feltüntetni az adott negyedév végén azon ügyfelek számát, amelyeknél a biztosítónak nem áll rendelkezésre ügyfeléről a Pmt. 7-10. §-ában előírt és annak megfelelő összes szükséges adat és nyilatkozat a tényleges tulajdonosról, illetve a kiemelt közszereplői státuszra vonatkozóan.

42B19011 ebből: ügyfélkövetelés

A 42B1901 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a biztosítóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A "Fő, illetve darabszám" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

42B19012 ebből: ügyfélkötelezettség

A 42B1901 sorból az ügyfélkötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a biztosítóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható. A "Fő, illetve darabszám" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

42B1902 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni az adott negyedévben lefolytatott egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 42B1902 sorban kimutatott összes ügyfél-átvilágítás adatokat a 42B190211-42B19035 sorban három szempont szerint kell tovább bontani. A 42B190211-42B190213 sorban az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel, a 42B19031-42B19033 sorban a Pmt. 6. §-ának megfelelően, míg a 42B19034 és 42B19035 sorban a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljes körű, ezért a 42B1902 sor nagyobb vagy egyenlő a 42B19031-42B19033 sor, illetve a 42B19034 és 42B19035 sor összegénél.

42B190211 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

42B190212 Fokozott ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát. 42B1902121 ebből: kiemelt közszereplő (PEP) átvilágítása

Ebben a sorban azon átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél a biztosító a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél, kedvezményezett, biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személy, továbbá a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül.

42B1902122 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása

42B1902123 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás

A sornak azon ügyfél-átvilágítások számát kell tartalmaznia, amelyeknél az ügyfelek a biztosítónál nem jelentek meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, így átvilágításuk a Pmt. 17. §-ában foglalt intézkedések mellett történt meg.

42B190213 Normál ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

42B19031 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Ebben a sorban azon átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint átvilágították.

42B19032 Négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket az adott negyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében amiatt világította át a biztosító, mert négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően a biztosító nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

42B19033 Egymással ténylegesen összefüggő, négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni azon átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket az adott negyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján azért világítottak át, mert a Pmt. 3. § 37. pontja szerinti, ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege elérte vagy meghaladta a négymillió-ötszázezer forintot. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is lefolytatható. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

42B19034 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

Ebben a sorban a Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B19035 Közvetítő által végzett átvilágítás

Ebben a sorban a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja és 35. pontja szerinti biztosításközvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42B1904 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések

Ebben a sorban kell kimutatni az adott negyedévben készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42B1905 Saját bejelentések

A "Fő, illetve darabszám" és az "Összeg" oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B190511 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1905 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B190512 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42B1905 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B190513 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42B1905 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42B19052 Saját bejelentésekből külföldi fizetőeszközben bonyolított ügyletek

Ebben a sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió) bonyolított.

42B1906 Saját bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Ebben a sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 34. § (1) bekezdése és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.

42B19061 ebből: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1906 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.

42B19062 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42B1906 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, amelyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 42B19061 és 42B19062 sorok összege kiadja a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

42B19063 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42B1906 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42B1907 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42B1908 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

Ebben a sorban azt az ügyfélszámot és azok teljes ügyfélkövetelését kell feltüntetni, amelyet a biztosító az ügyfél valamely, a biztosító által alkalmazott terrorista, illetve szankciós listán való szereplése miatt az adott negyedévben zárolt, és ezt a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak mint illetékes hatóságnak bejelentette.

42B1909 12 hónapon belüli visszavásárlások

Ebben a sorban kell szerepeltetni azon kötvények számát, illetve forintértékét, melyek részleges vagy teljes visszavásárlására a szerződéskötést követő 12 hónapon belül, adott negyedévben került sor, és azok szerződésenkénti visszavásárlási értéke meghaladja az ötmillió forintot.

42B1910 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

Ebben a sorban kell szerepeltetni azon biztosítási szerződések számát, illetve forintértékét, melyeket a Bit. 122. § (1) bekezdése alapján a szerződő a biztosítási szerződés létrejöttéről szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül felmondott, és egyszeri díjas biztosítás esetében a díj mértéke elérte vagy meghaladta az ötmillió forintot, vagy egyszeri, illetve folyamatos díjas biztosítás esetében arra a felmondás előtt ötmillió forintot elérő, illetve azt meghaladó összértékű eseti befizetéseket teljesítettek.

43. 42B22 Törvényi limiteknek való megfelelőségre vonatkozó adatok

A tábla kitöltése

A táblában az egyes sorokban nevesített, a Bit.-ben foglalt törvényi előírásoknak való megfelelőségről kell nyilatkozni.

Az "igen"/"nem" válaszok esetében az alábbi kódtárat kell alkalmazni, míg a %-os értékek sorainál a konkrét értéket kell megadni.

Válasz	1. oszlop értéke (kivéve a %-os értékre vonatkozó sorokat)
igen	1
nem	0

44. 42B23 Informatikai adatok

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 42. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

Az 1-4. sorban a biztosító alkalmazottainak továbbá a biztosítónál rendelkezésre álló, informatikai tevékenységet, illetve informatikai üzemeltetést végző, a tárgyidőszak utolsó napján ténylegesen foglalkoztatott munkatársak konkrét létszámát kell megadni.

Az 5-8. sorban az informatikai belső ellenőrzéssel kapcsolatos információkat kell megadni. A 6. sorban kell jelenteni, hogy az informatikai belső ellenőrzést a biztosító milyen módon oldja meg (pl. dedikált informatikai belső ellenőr vagy általános belső ellenőr végzi, vagy külső auditort alkalmaz a biztosító). A 7. sorban azt kell megadni, hogy rendelkezik-e és ha igen, milyen auditori minősítéssel rendelkezik a tevékenységet végző személy. A 8. sor esetében az utolsó vizsgálat dátumát kell megadni.

A 9. és 10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban a kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

A 23. sorban, ha több, a kérdés szempontjából releváns jelentés is készült, akkor az adott negyedévben az informatikai rendszer biztonságának ellenőrzése szempontjából a legfontosabb jelentés szerzőjét és a jelentés címét kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és telefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl.: 2019.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-38. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni.

A 39-43. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A felhőszolgáltatás fogalmát, valamint a 45-56. sorokban kért információk magyarázatát a közösségi és publikus felhőszolgáltatások igénybevételéről szóló 4/2019. (IV. 1.) MNB ajánlás tartalmazza. Amennyiben a biztosító több felhőszolgáltatást vesz igénybe, akkor a válaszokat több blokk kitöltésével kell megadni. Egy mezőn belüli felsorolás esetén az adatokat pontosvesszővel (;) kell elválasztani.

45. 42BTR A biztosító és a biztosító csoportjába tartozó külföldi vállalkozások közötti ügyletek

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító és csoportjába tartozó, más országban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti ügyletekről kell adatokat közölni. Csoport alatt az anyavállalat (végső tulajdonos) csoportját kell érteni, melyben az adatszolgáltató maga is egy entitás.

A Bit. 4. § (1) bekezdés 22. pontja értelmében csoportnak minősül azon vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik.

A tábla sorai

42BTR01 Csoporttagtól kapott viszontbiztosítási díj

42BTR02 A biztosító által csoporttag részére adott viszontbiztosítási díj

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR03 A biztosító által csoporttagnak nyújtott kölcsön

42BTR04 Kapott kölcsön más csoporttagtól

A tárgyidőszak végén a biztosító mérlegében megjelenő megfelelő nyitott tételeket kell itt megadni.

42BTR05 Informatikai szolgáltatások biztosító által fizetett díja más csoporttag részére

42BTR06 Informatikai szolgáltatások nyújtásáért más csoporttagtól kapott díj

42BTR07 A biztosító által fizetett vagyonkezelési díj csoporttag részére

42BTR08 A biztosító által kapott vagyonkezelési díj csoporttagtól

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

42BTR09 Függő kötelezettség a csoport tagjai felé

A Számv. tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontja szerinti függő kötelezettségek tárgyidőszak végi megfelelő nyitott állományát kell bemutatni.

42BTR10 A biztosító által csoporttag részére fizetett tanácsadói díj

42BTR11 A biztosító által csoporttag részére fizetett bérleti díj

42BTR12 Csoporttagnak adott osztalék

Az eredménykimutatásban elszámolt megfelelő tételeket kell itt kimutatni.

46. 42BM Mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni.

47. 42BE Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni.

A tábla sorai

42BE32 Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre

Ez a sor tartalmazza a tárgynegyedévben jóváhagyott osztalékfizetéseket is.

48. 41VE Vezető életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

I. Hagyományos életbiztosítások	HAGYOMANYOS
Halálesetre szóló életbiztosítás	HALALESETI
Elérésre szóló életbiztosítás	ELERESI
Vegyes életbiztosítás	VEGYESELET
Term fix biztosítás	TERMFIX
Halasztott járadékbiztosítás	HALASZTOTTJAR
Azonnal induló járadékbiztosítás	AZONNALJAR
Baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások	BALBET
Egyéb életbiztosítások	EGYEBELET
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás	HAZASSAGSZUL

III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás	UL
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás	NYB
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítőjáradékbiztosítás	TBNYJAR

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

49. 41VN Vezető nem-életbiztosítási ágazatok eredménykimutatásai

A tábla kitöltése

Az egyes ágazatok adatait ismétlő blokk rendszerben (blokkonként) egymás alatt kell megjeleníteni az ágazat nevének az alábbi kódtárban megjelölt kódok feltüntetésével:

1. Baleset	BAL
2. Betegség	BET
3. Szárazföldi jármű casco	SZCASCO
4. Sínpályához kötött járművek cascoja	SINCAS
5. Légijármű casco	LCASCO
6. Tengeri-, tavi- és folyami jármű casco	VCASCO
7. Szállítmány	SZALL
8. Tűz- és elemi károk	TUZELEMI
9. Egyéb vagyoni károk	EGYEBKAR
10. Önjáró szárazföldi járművekkel összefüggő felelősség	SZFEL
11. Légi járművekkel összefüggő felelősség	LFEL
12. Tengeri-, tavi- és folyami járművekkel összefüggő felelősség	VFEL
13. Általános felelősség	ALTFEL
14. Hitel	HIT
15. Kezesség, garancia	KEZES
16. Különböző pénzügyi veszteségek	PUVESZT
17. Jogvédelem	JOGV
18. Segítségnyújtás	SEGITS
19. Temetési biztosítás	TEMET

A negyedéves jelentés részeként megküldendő táblában az "Előző év" oszlopban az előző év azonos időszakának adatait kell jelenteni.

4. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése

5. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

3.1. A biztosító vezető biztosításmatematikusa a jelentés helytállóságát aláírásával igazolja.

3.2. A felügyeleti jelentés további tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. 4411E. 4411N. A tárgyévi biztosítástechnikai tartalékok ágazatonként és áganként

A tábla kitöltése

Ebben a táblában valamennyi számviteli biztosítástechnikai tartalék tárgyévi nyitó és záró összegét kell bemutatni ágazati bontásban, a biztosítási ágakra összesen, a viszontbiztosítás figyelembevételével és anélkül.

A számviteli biztosítástechnikai tartalékokat ágazatonként, majd áganként összesítve kell bemutatni. A megképzett, bruttó, illetve viszontbiztosítóra jutó rész tartalékát a mérlegkészítésnek megfelelő módon kell értelmezni, és az adatoknak áganként, illetve összesen meg kell egyezniük a beszámolóban azonos bontásban szereplő adatokkal.

A tartalék költségrészét a táblában felsorolt négy biztosítástechnikai tartaléknál kell külön bemutatni.

2. 4412ES, 4412NS A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék értékek áganként

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása biztosítási ágak szerinti bontásban. A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalékokat áganként kell bemutatni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb (%)

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra.

A tábla sorai

4412ES2 és 4412NS2 sor

Itt kell bemutatni azon szerződésekhez és károkhoz tartozó matematikai tartalékot, amelyekhez a kár, illetve szerződés sajátosságai alapján a technikai kamatláb nem értelmezhető. Az átlagos értéket megfelelő pontosságot biztosító módszerrel kell becsülni. Az átlagolás módszerét (módszereit) a szöveges jelentésben be kell mutatni.

3. 4421E.., 4421N.. Néhány tartalékfajta bruttó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A táblában felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták bruttó (viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményének bemutatása.

A jelentésben az utolsó két évre vonatkozóan, ágazatok szerinti bontásban kell megadni a bruttó (a viszontbiztosítás figyelembevétele nélküli tartalékok és kifizetések alapján számított):

a) a baleset-biztosítási járadéktartalék,

b) felelősségbiztosítási járadéktartalék,

c) tételes függőkár tartalék,

d) IBNR tartalék

lebonyolítási eredményét.

A tábla első fele a kétéves lebonyolítási eredményt, míg a második fele az egyéveset mutatja be. A tartalék oszlopban lévő járadéktartalék-értékek, valamint a bejelentett és be nem jelentett függőkártartalék-értékek összege csak azok költségtartalmának mértékében térhetnek el a mérlegben szereplő megfelelő bruttó biztosítástechnikai tartalék értékektől.

Kétéves lebonyolítási eredmény

A tábla oszlopai

1. oszlop Tartalék

A tárgyévet két évvel megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

2. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket, és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka: a tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet két évvel megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben, illetve a tárgyévet megelőző évben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

3. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet két évvel megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

Egyéves lebonyolítási eredménynél:

5. oszlop Tartalék

A tárgyévet megelőző év záró tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

6. oszlop Felhasználás

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetekre a tárgyévben történt balesetbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset teljes vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetekre a tárgyévben történt felelősségbiztosítási járadékkifizetések összege, ideértve a járadékos eset lezárásául vagy részleges lezárásául kifizetett összegeket és a járadékos esetekre újonnan képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát, annak költségtartalma nélkül.

A járadékos esethez nem számítandók hozzá azok a járadékrészek, amelyeket a biztosító a tárgyévet megelőző év záró napját követően indított meg, illetve azon járadékváltozások, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján más fajtájú tartalék nyújt fedezetet.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka adja.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának felhasználása

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra és részkárokra a tárgyévben történt olyan kárkifizetések és szolgáltatások vagy ezek olyan részeinek összege, amelyekre a biztosító tartalékolási szabályzata alapján nem más fajtájú tartalék nyújt fedezetet, továbbá e kárrészekre újonnan képzett matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, illetve tartalékrész, annak költségtartalma nélkül. Ide értendők a matematikai tartalék és bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka azon növekményei is, amelyek fedezetét a tartalékolási szabályzat alapján a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka adja.

7. oszlop Záró tartalék

4421E..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..1 sor Balesetbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott baleseti járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

4421N..2 sor Felelősségbiztosítási járadéktartalék záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napján nyilvántartott felelősségbiztosítási járadékos esetek tárgyévi záró tartalékainak összege, annak költségtartalma nélkül.

4421E..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..3 sor Bekövetkezett és bejelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett és bejelentett károkra és részkárokra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

4421E..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

4421N..4 sor Bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékának záró tartaléka

A tárgyévet megelőző év záró napjáig bekövetkezett, de addig még be nem jelentett károkra a tárgyév záró napján képzett bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka, annak költségtartalma nélkül.

8. oszlop Lebonyolítási eredmény

Lebonyolítási eredmény = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

4. 4422E.., 4422N.. Néhány tartalékfajta nettó egyéves, illetve kétéves lebonyolítási eredménye

A tábla kitöltése

A felsorolt számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták nettó (viszontbiztosítás miatt csökkentett kifizetések, és tartalékok szerinti) lebonyolítási eredményét kell bemutatni a 4421E.. és 4421N..táblával analóg módon.

A tábla oszlopai

4. oszlop Lebonyolítási eredmény I

Lebonyolítási eredmény I = tartalék - felhasználás - záró tartalék.

5. oszlop Lebonyolítási eredmény II

Lebonyolítási eredmény II = tartalék - felhasználás + hozam - záró tartalék, ahol a hozam a lebonyolítási eredménynél figyelembe veendő felhasználások, tartalékfölszabadítások, pótlólagos tartalékképzések (ideértve a technikai kamat miatti növekedést is) miatt változó nyitótartalékon kimutatott számviteli hozam a biztosító számviteli politikájával összhangban.

A hozam meghatározása módjának leírását a vezető biztosításmatematikusnak mellékelni kell.

5. 4423ES, 4423NS Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználása áganként

A tábla kitöltése

Az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék felhasználásának bemutatása áganként. A táblában szerepeltetni kell az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék és annak hozama felhasználásának adatait, így különösen a többletszolgáltatásra, a matematikai tartalék növelésére fordított, valamint az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összegeket.

A tábla sorai

4423ES13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

4423NS13 sor Egyéb módon történő visszajuttatás

Az ebben a sorban szereplő egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

4423ES14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

4423NS14 sor Eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékban maradt összeg

Ebben a sorban azt az értéket kell bemutatni, mely a tárgyévi eredménytől függő díj-visszatérítési tartaléknak azon részét képezi, mely a 4423ES1 és 4423NS1 soron bemutatott érték maradványának fogható fel.

4423ES2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

4423NS2 sor Eredménytől függő díj visszatérítési tartalék hozama az időszak során

Ezen a soron megadott hozam meghatározásakor figyelembe kell venni a tartalékállomány változását is.

6. 4431ES Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva, külön-külön táblában és összesítetten is be kell mutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai lábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla három oszlopa elkülönítetten kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és azokat a termékeket, szerződéseket, melyek az első két kategóriába nem csoportosíthatók. Ez utóbbit azonban a szöveges jelentésben nevesíteni kell.

Az egyéb visszajuttatás módszerét a szöveges jelentésben ismertetni kell.

Külön kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

7. 4441NS Nem-élet ági bruttó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A táblában szerepeltetni kell a nem-életbiztosítási ágra - ágazati és éves bontásban - a tárgyév és az azt megelőző két év kárhányadát.

A kárhányadot a tárgyév és azt megelőző két év díjbevétele, ezen évek kár- és járadék kifizetése és ugyanezen évek káraira képzett tárgyév végi számviteli biztosítástechnikai tartalék nagysága alapján kell meghatározni.

Tárgyévet megelőző 2. év kárhányada = (tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása) / (tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja)

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó kárfelhasználása = a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra történt bruttó kár- és járadékkifizetés a tárgyévet megelőző két évben és a tárgyévben + a tárgyévet megelőző 2. évben bekövetkezett károkra képzett bruttó tételes függőkár-tartalék, IBNR tartalék, balesetbiztosítási járadéktartalék és felelősségbiztosítási járadéktartalék a tárgyév záró napján, költségtartalék nélkül.

Tárgyévet megelőző 2. év bruttó díja: bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 3. év záró napján + bruttó díjelőírás a tárgyévet megelőző 2. évben - bruttó meg nem szolgált díjak tartaléka a tárgyévet megelőző 2. év záró napján, ahol a bruttó jelentése: viszontbiztosítás miatt nem csökkentett kifizetések, díjak és tartalékok.

Ezzel analóg módon számítandó a tárgyévet megelőző év, illetve a tárgyév kárhányada.

8. 4442NS Nem-élet ági nettó kárhányad alakulása ágazatonként

A tábla kitöltése

A 4441NS táblával analóg módon kell kitölteni, ahol nettó alatt a viszontbiztosítás miatt csökkentett értékeket kell érteni.

9. 44C3.. Kumulált kárkifizetések, viszontbiztosítói kármegtérítések a kár keletkezése és a kifizetés éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a bekövetkezés dátuma szerinti alapfelbontású, kifizetés dátuma szerinti lebonyolítású, viszontbiztosítás szempontjából bruttó, és a viszontbiztosító részesedését tartalmazó kumulált kifizetési adatokkal kitöltött kifutási háromszögeket kell jelenteni.

(Bruttó) kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. pontjában meghatározott kárkifizetéseknek és kárrendezési költségeknek a viszontbiztosító részesedésével növelt összegét kell jelenteni.

A viszontbiztosítóra jutó kárkifizetés alatt a Bszkr. 2. melléklet A) 04. aa) pont 2. - "viszontbiztosító részesedése" megnevezésű - sorában szereplő értéket kell érteni.

Amennyiben nem áll rendelkezésre 10 éves idősor, rövidebb idősorral kell feltölteni a táblát, az alapszerkezet megváltoztatása nélkül.

Amennyiben a "lakossági, vállalati" bontás nem áll rendelkezésre, ezt a tényt jelezni kell a szöveges jelentésben és megbontás nélküli adatokkal kell feltölteni az adott háromszögeket.

Amennyiben a regressz, illetve közvetlenül allokálható kárrendezési költségek ebben a bontásban nem állnak rendelkezésre, azt jelezni kell a szöveges jelentésben.

10. Szöveges jelentés

A felügyeleti jelentés részét képezi az adatszolgáltatási táblákon kívül egy szöveges jelentés, melyet az alábbiakban, valamint az egyes tábláknál leírtaknak megfelelő tartalommal, a jelentéssel egyidejűleg, az 1. melléklet 3. pontjában leírtak szerint kell teljesíteni.

A szöveges jelentésnek legalább tartalmaznia kell

a) a tárgyév azon számviteli biztosítástechnikai tartalékfajták képzési módszerének leírását, - ideértve a viszontbiztosítás hatásának elemzését -, melyek képzésével kapcsolatosan érdemi módszerváltás történt a tárgyévben, a módszerváltás okának részletes szakmai indoklásával, mennyiségi hatásának bemutatásával és elemzésével;

b) a tárgyévet megelőző két év számviteli biztosítástechnikai tartalékai felhasználásának leírását rámutatva az esetleges nem várt folyamatokra, problémákra és a tervezett megoldási javaslatokra;

c) azon tartalékok esetében a kiváltó okok és tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4421 E.., a 4421N.., a 4422E.. és a 4422N.. tábla közül legalább az egyik év "lebonyolítási eredmény" oszlopában szereplő érték abszolút értéke meghaladja a "tartalék" oszlopában szereplő érték 10%-át, és a biztosító szavatoló tőkéjének a biztosító teljes tőkeszükségletet meghaladó többletének 1%-át.

Amennyiben egy ágazatban a 4421E.., 4421N.., 4422E.. és 4422N.. táblánál felsorolt tartalékok egy része, vagy egésze forinttól eltérő devizában, vagy devizákban kerül meghatározásra, nyilvántartásra és elszámolásra, és a táblákban megadott lebonyolítási eredmények valamelyikére az adott deviza, vagy devizák árfolyamváltozása olyan jelentős hatással volt, melynek mértéke meghaladja az ezen bekezdésben meghatározott mértéket, a szöveges részben a fenti tábláknak az adott devizanemben történő kitöltésével devizanemenként külön-külön is meg kell adni a lebonyolítási eredményeket.

d) azon ágazatok esetében a kiváltó okok és a tervezett intézkedések bemutatását, amelyeknél a 4441NS, 4442NS tábla közül legalább az egyik év kárhányada meghaladja a 90%-ot;

e) a szöveges jelentés összegző fejezetét, amely

- értékeli a biztosító jelenlegi és a biztosító stratégiájával és üzleti terveivel összhangban legalább két évre előre a jövőben várható pénzügyi helyzetét, szavatoló tőkéjét, minimális szavatoló tőke szükségletét, biztonsági tőkéjét,

- értékeli a tartalékainak megfelelőségét, illetve a tartalékmegfelelőség kockázatait,

- értékeli a díjak jövőbeni elégségességét, illetve az elégségesség kockázatait,

- bemutatja a passzív viszontbiztosítás struktúráját, a fedezett, és a biztosító pénzügyi helyzetéhez viszonyítva jelentős fedezetlen kockázatokat, a viszontbiztosítás területén bekövetkezett főbb változásokat; elemzi a partnerkockázatokat, illetve az ezek enyhítésére hozott vagy tervezett intézkedéseket; kitér a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségére, a nagykockázatok viszontbiztosítási fedezettségére és minden olyan egyéb kockázatra, melyek fedezetlensége veszélyeztetheti a biztosító működését,

- jelzi azokat a tényezőket, melyek veszélyeztethetik a biztosító működését.

A tárgyévi szöveges jelentésben külön ki kell emelni az előző szöveges jelentéshez képest bekövetkezett valamennyi olyan változást, amely az alkalmazott módszertan változásából adódik, s amely jelentősen befolyásolja a biztosító által közölt adatokat.

Amennyiben a biztosító a szükséges adatok hiánya miatt az aktuáriusi jelentésben szereplő bármelyik értéket közelítő eljárás alkalmazásával határozta meg, a szöveges jelentésben részletezni kell a hiányzó adatok körét, az adathiány megszüntetésére tett intézkedéseket és az alkalmazott közelítő eljárást.

6. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentései

[6]

7. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, rövidítések

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, a táblákban és a kitöltési előírásokban használt rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pont 3.2.-3.8. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

4. Meghatározások a felügyeleti jelentésben a biztosítási szerződések termékcsoportos besorolásához

A 42Y1E1, 42Y1E2, 42Y1E3, 42Y14B, 42Y24, 42Q1E1, 42Q1E2, 42Q1E3 és 42Q14A1 kódú táblában a biztosító szerződésállományával kapcsolatos információkat termékcsoportos megbontás szerint kell bemutatni.

A biztosítási termékcsoportok meghatározása a Bit. 4. § (1) bekezdés 10. pontjának figyelembevételével történt.

A termékcsoportos táblákban egy biztosítási szerződést csak egy termékcsoportba, illetve a Bit. 4. § (1) bekezdés 47. pontjában meghatározott jellemző kockázat szerint kell besorolni. A biztosító teljes szerződésállományát be kell sorolni a táblákban szereplő termékcsoportok valamelyikébe, és ezt a besorolást következetesen kell alkalmazni az érintett szerződésre vonatkozó minden további információra vonatkozóan és a különböző jelentési időszakokban.

Amennyiben egy biztosítási szerződés több termékcsoportba is besorolható, úgy elsősorban nem a jellemző kockázat szerint kell bemutatni, hanem a meghatározó termék jellege alapján, pl. nyugdíjbiztosítás, hitelbiztosítás, egészségbiztosítás. Például, ha egy indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, ezt a szerződést a Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítások között kell jelenteni. Továbbá, ha egy lakossági vagyonbiztosítás (lakásbiztosítás) hitelfedezeti záradékkal van ellátva, azt a szerződést és a szerződéshez kapcsolódó információkat nem a lakásbiztosításnál, hanem a hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron kell bemutatni mindaddig, amíg a záradék a szerződésen szerepel. Ha a nyugdíjbiztosítás vagy hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítási szerződés mögött hagyományos életbiztosítás jellegű termékek, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás áll, úgy ezt a szerződést és a kapcsolódó információkat csak a nyugdíj vagy hitelfedezeti termék soron lehet bemutatni.

Lakossági vagyonbiztosítások: e csoportba tartoznak az egyéni lakossági vagyonbiztosítások mellett a társasházi biztosítások is.

Lakásbiztosítás (egyéni): itt kell bemutatni a lakossági lakásbiztosításokat, melyekhez nem kapcsolódik hitelfedezeti záradék.

Társasházi biztosítás: lakóközösségi közös vagyonbiztosítás.

Hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás: azon egyéni lakossági vagyonbiztosítási szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal van ellátva, a hitelfedezeti záradék teljes vonatkozási idejére külön soron kell bemutatni.

Az intézményi vagyonbiztosítás soron azt a biztosítási szerződést és az arra vonatkozó információkat kell bemutatni, melyet közösségi célra alakult nonprofit társadalmi vagy állami szervezettel kötött a biztosító. Külön soron kell megjeleníteni az önkormányzatokkal kötött vagyonbiztosításokat.

A Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve kkv-kat) soron mindazon vállalatokkal kötött vagyonbiztosítást kell bemutatni, mely vállalat mérete meghaladja a kkv-kra vonatkozó előírásokat, (a kkv fogalmát a kis és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3-5. §-a határozza meg).

Kkv-k vagyonbiztosítása: itt kell bemutatni azokat a vállalati vagyonbiztosításokat, melyeket a biztosító azon vállalkozásoknak értékesített, amely kkv-nak minősül.

Az Egyéb vagyonbiztosítások soron a lakossági, intézményi, vállalati és kkv körbe be nem sorolt, további szerződéseket kell bemutatni.

Általános felelősségbiztosítás: a biztosított által a mások vagyonában okozott károkra nyújt fedezetet; a kártérítési kötelezettség alól mentesíti a károkozót a szerződésben meghatározott esetekben. Gazdálkodói tevékenységhez kapcsolódó, munkáltatói, szolgáltatói, termékfelelősség, környezeti felelősség stb. kockázatokra terjed ki.

Környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás: kiterjed a környezetet veszélyeztető tevékenységgel okozott kár miatt a biztosítottat terhelő kártérítési kötelezettségekre. Kapcsolódhat a tudatosabb környezetvédelemre vonatkozó jogszabályi előírásokhoz (pl. a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény, amely egyes gazdasági szervezeteket környezetvédelmi biztosítás megkötésére kötelez). Itt kell bemutatni a veszélyes árut, hulladékot szállítók (ADR) környezetvédelmi felelősségbiztosítását is.

Munkáltatói felelősségbiztosítás: a munkavállalót ért munkabalesetre nyújt fedezetet.

Egyéb felelősségbiztosítás: itt a tevékenységi felelősségbiztosításokat (a cég tevékenysége által okozott személyi és dologi károk megtérítése), a szolgáltatói felelősségbiztosításokat (a cég által nyújtott szolgáltatás teljesítése során, illetve hibás teljesítése következtében a partnereinek okozott dologi károk térítése), a termékfelelősség biztosításokat (a gyártott hibás termék révén okozott személyi sérüléses károk és dologi károk megtérítésére) stb. együttesen kell bemutatni.

Szakmai felelősségbiztosítás: olyan felelősségbiztosítási szerződés, amely alapján a biztosító azokat a károkat téríti meg, amelyek a szerződésben nevesített szakma vagy hivatás (pl. orvos, gyógyszerész, könyvvizsgáló, bróker) folytatóját terhelik olyan károkozás kapcsán, ahol a felelősségük megállapítható. Idesorolható biztosítás a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása is.

Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből: itt kell bemutatni mindazokat a hitelfedezeti biztosításokat, melyek jellemzően nem-életbiztosítási kockázatokat fedeznek, és nem sorolhatók be a lakossági vagyonbiztosítások közé.

Szállítmány és fuvarozói biztosítás: itt azokat a szállítmányozásra vonatkozó szerződéseket és ahhoz kapcsolódó információkat kell bemutatni, amelyek a légi-, szárazföldi-, a közúti-, vasúti- és vízi szállítmányozásra, áruszállításra terjednek ki. A szerződéssel lefedett kockázat kiterjedhet az áru megromlása, megsérülése, balesetre, szállítás közbeni bűncselekményre stb. hazánkban és a nemzetközi árufuvarozásban egyaránt.

Utasbiztosítás: ide kell besorolni az önálló utasbiztosításokat, melyek egyaránt tartalmazhatnak baleset, betegség, pénzügyi veszteség (csomag kár), segítségnyújtási stb. elemeket.

Balesetbiztosítás: olyan biztosítási szerződés, amely a baleset bekövetkezése esetén nyújt szolgáltatást a biztosított vagy annak halála esetén a kedvezményezett részére. Ide az önálló, jellemzően baleseti kockázatra kötött szerződés sorolandó, amely fő biztosításként baleseti kockázatra (baleseti halál, baleseti rokkantság, balesetből eredő kórházi kezelés térítésére stb.) került megkötésre, és nem sorolható sem az utasbiztosítás-, sem a munkáltatói felelősségbiztosítási termékcsoportba. Itt kell bemutatni a közlekedési vállalatokkal kötött csoportos balesetbiztosításokat is.

Betegségbiztosítás: azokat az önálló összegbiztosítási szolgáltatást (kárbiztosítás) nyújtó, betegségbiztosításra kötött szerződéseket kell itt bemutatni, amelyek pl. betegséghez kapcsolódó orvosi költségek finanszírozására, továbbá a betegség miatti jövedelem kiesésre nyújtanak biztosítást.

Kezesi- és garanciabiztosítás: a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított helyett kezesként fizetést teljesít a kedvezményezettnek, amennyiben a biztosított a kedvezményezettel szemben nem teljesítette valamely szerződésen alapuló vagy egyéb jogi kötelezettségét és ezért a kedvezményezettnek pénzügyi követelése keletkezik a biztosítottal szemben.

Kiterjesztett garanciabiztosítás: újonnan vásárolt műszaki készülékek, berendezések védelmére, valamint a gyári garancia időben történő kiterjesztésére szóló biztosítás.

Jogvédelmi biztosítás: a jogi eljárási költségek viselésére és ehhez kapcsolódó, más szolgáltatások nyújtására vonatkozó kötelezettségvállalás a biztosított polgári, büntető-, közigazgatási vagy egyéb eljárásban, illetve a biztosítottal szemben támasztott kártérítési igény esetében való védelmére vagy képviseletére.

Különböző pénzügyi veszteségek elleni biztosítás: itt kell bemutatni a balesethez, hitelhez nem kapcsolódó lakossági munkanélküliség miatti jövedelem-kiesés, betegség esetén táppénz kiegészítés, egyéb keresőképtelenség, továbbá egyéb jövedelem kiesés - mint pl. elmaradt tartásdíj - esetére szóló jövedelem kiegészítési biztosítást, továbbá a vállalkozás váratlan veszteségeire, jövedelem kiesésére, váratlan többletköltségére stb. szóló biztosítást.

Életbiztosítási termékcsoportok

A hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termékcsoportok besorolása alapvetően nem változik a korábbi gyakorlathoz képest. Fő eltérést jelent, hogy azokat az életbiztosításokat, melyek hitelekhez kapcsolódnak, hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva, azokat a hitelfedezeti életbiztosítások között kell kimutatni. Azon életbiztosítások, melyek megfelelnek a nyugdíj célú megtakarítás feltételeinek, és nyugdíjbiztosításként kerültek megkötésre, azokat a nyugdíjbiztosítások között kell szerepeltetni. A hagyományos (haláleseti, elérési, vegyes) életbiztosítási szerződésben meghatározott összegen felüli szolgáltatás mellett egészségügyi szolgáltatásfinanszírozás is megjelenik, melynek keretében a biztosítóval szerződött - pl. magán, állami vagy önkormányzati - kórházakban a biztosító átvállalja a biztosított ténylegesen felmerülő, meghatározott költségeit, úgy ezeket a szerződéseket az egészségbiztosítás soron kell bemutatni.

Egészségbiztosítás: olyan biztosítási szerződések, melyben a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az ügyfélnek egészségbiztosítási szolgáltatások finanszírozását nyújtja.

Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint: nyugdíjbiztosításnak számít minden olyan, legalább 10 éves futamidejű életbiztosítás, amely a valós nyugdíjba vonulás idején lejár. Ide sorolható az olyan életbiztosítás is, mely haláleset idején teljesít kifizetést, valamint az is, amely 2014-től a megkötéskor érvényben lévő, hivatalos nyugdíj korhatár szerint jár le, abban az esetben is, ha a lejáratkor valójában az adott személy még nem megy nyugdíjba (pl. abból az okból, hogy addigra kitolódik a nyugdíjkorhatár).

Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás: itt kell mindazokat a hagyományos, indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat kimutatni, melyek hitelfedezeti záradékkal vannak ellátva. A biztosítási összeg a hitelt nyújtó bankra engedményezett, a felvett hitelösszeg erejéig. Ha a biztosított személy (adós) meghal vagy maradandó egészségkárosodás miatt rokkanttá válik, akkor a biztosító a biztosítási összeg erejéig az adós hitelét előtörleszti.

A csoportos hitelfedezeti életbiztosítás külön soron kerül bemutatásra. A csoportos hitelfedezeti biztosítás esetében a jelzálog-, lakáshitelt nyújtó, illetve hitelkártya kibocsátó hitelintézet közvetlenül a biztosítóval köt szerződést, ezekben a szerződésekben többnyire a rokkantság és a haláleseti kockázat szerepel.

Csoportos életbiztosítás: ezen a soron mindazon csoportos élet-, baleset- és betegség biztosításokat kell megjeleníteni, melyek a hitelfedezeti célú csoportos életbiztosításba nem tartoznak, vagyis melyek nem hitelintézettel, mint szerződővel kerültek megkötésre.

Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás: Az ezen biztosításokra vonatkozó információkat tájékoztató jelleggel, önállóan, külön soron kell bemutatni úgy, hogy a szerződés darabszámához hasonlóan a kiegészítő biztosításhoz kapcsolódó további adatok e soron történő bemutatása nem befolyásolja a fő biztosítási terméknél jelentett adatokat, vagyis a fő termékről a kiegészítő biztosítási részt pl. a díjadatokat nem kell leválasztani. Mivel a termékcsoportok hierarchiájában ez a sor függetlenül, önállóan szerepel, a beírt értékek nem okoznak halmozódást.

II. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk.

A felügyeleti jelentésben a termékcsoportokat tartalmazó táblák kivételével az életbiztosítási és nem-életbiztosítási üzletág meghatározására az (EU) 2015/35 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet I. mellékletében foglaltak az irányadók.

2. 42Y1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a direkt biztosítási szerződések darabszámát és annak változását kell bemutatni, termékenként, termékcsoportonként, külön soron pedig az aktív viszontbiztosítási szerződések darabszámát életbiztosításokra és nem-életbiztosításokra megbontva.

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

A nyitóállománynak meg kell egyeznie az előző év december 31-ei záróállománnyal, gépjárművek esetén is. A naptári évfordulóra történő gépjármű biztosítási átkötésből eredő állománymozgást az első negyedév végén állományváltozásként kell jelenteni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még ugyanazon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni. A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány(db)

Az oszlop tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjnövekedéssel érintett állomány darabszámát kell szerepeltetni, és a január 1-jei növekedéssel érintett állományokat is a 2. oszlop tartalmazza.

3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthon biztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthon biztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

8. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/Lejáratkori megszűnés (É)

Idetartozik a lejáratkori megszűnés.

11. oszlop: 10. oszlopból: Visszavásárlások fix lejáratúakra

A 8. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek fix lejáratú (pl. 10, 15 éves) szerződésekre vonatkoznak.

12. oszlop: 10. oszlopból: Visszavásárlások nem fix lejáratúakra

A 8. oszlopban jelentett visszavásárlások számából azokat kell itt szerepeltetni, amelyek nem fix lejáratú (pl. élethosszig tartó, tartam nélküli) szerződésekre vonatkoznak.

18. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra vagy termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott vagy termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát.

22. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések

Ebben az oszlopban tájékoztatási céllal kell jelenteni a szerződésekből a díjmentesítettek és a szüneteltettek számát, valamint a nem-életbiztosítási szerződések közül a szüneteltetetéssel érintett gépjárművek darabszámát. Az itt jelentett szerződéseket az állományvesztés számításakor nem kell figyelembe venni, mivel a díjmentesítés, illetve szüneteltetés továbbra is élő szerződésként kezelendő. Az oszlopban az időszak végi záróállományból (17. oszlop) a díjmentesített, illetve szüneteltetett szerződések záróállományának darabszámát kell jelenteni.

A tábla sorai

42Y1E11101 és 42Y1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás

A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Y1E111013 és 42Y1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E1110111 és 42Y1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.

42Y1E11103 és 42Y1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

A vállalati vagyonbiztosításokból az ipari és mezőgazdasági vállalatok szerződéseit külön-külön soron kell szerepeltetni. Az említett két kategóriába nem tartozó szerződéseket a további vállalati vagyonbiztosítás soron kell feltüntetni.

42Y1E11106 és 42Y1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősségbiztosítás

42Y1E11107 és 42Y1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E11108 és 42Y1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)

Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek - függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól - hitelfedezeti célokat is szolgálnak, és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.

42Y1E11109 és 42Y1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

Szállítmány és fuvarozói biztosítás = közúti árufuvarozók kezesi biztosítása + nemzetközi fuvarozói felelősségbiztosítás (CMR) + belföldi árufuvarozási (BÁF) biztosítás + egyéb szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E11114 és 42Y1E11214 sor Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

42Y1E12101-től 42Y1E12103-ig és 42Y1E12201-től 42Y1E12203-ig sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Y1E12104 és 42Y1E12204 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetők pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.

42Y1E12106 és 42Y1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint és 42Y1E12107 és 42Y1E12207 sor Egyéb nyugdíjbiztosítás

Külön soron kell bemutatni az Szja tv. szerinti nyugdíjbiztosításokat, és külön soron az ide nem sorolható egyéb nyugdíjbiztosításokat, függetlenül attól, hogy milyen élet termék áll mögötte.

Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.

Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.

42Y1E12109 és 42Y1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás

Itt kell bemutatni mindazon életbiztosítási jellegű szerződést, mely hitelfedezeti záradékkal rendelkezik, függetlenül attól, hogy a termék jellege szerint hagyományos életbiztosítás, illetve indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű termék áll mögötte.

42Y1E121131 és 42Y1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

Az életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosításokkal kapcsolatos adatokat külön soron, az "Életbiztosítások" rész alatt, az Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítások elnevezésű soron kell bemutatni. Az adatok tájékoztató jellegűek, csak részletező sorként szerepelnek a táblában, az egyes élet termékcsoportokba besorolt szerződések darabszámát nem érintik.

42Y1E13 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Y1E101 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 és 42Y1E12201 Haláleseti biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas haláleseti biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban, vagyis aszerint kell a szerződéseket szétbontani, hogy mikor kötötték azokat (pl. a tárgyévben, a tárgyévet megelőző évben). Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E101101-42Y1E101113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1011 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12101 során jelentett adattal, míg a 42Y1E101201-2Y1E101213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1012 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12201 során jelentett adattal.

4. 42Y1E102 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 és 42Y1E12202 Elérési biztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas elérési biztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E102101-42Y1E102113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1021 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12102 során jelentett adattal, míg a 42Y1E102201-42Y1E102213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1022 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12202 során jelentett adattal.

5. 42Y1E103 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 és 42Y1E12203 Vegyes életbiztosítások sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E103101-42Y1E103113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1031 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12103 során jelentett adattal, míg a 42Y1E103201-42Y1E103213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1032 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12203 során jelentett adattal.

6. 42Y1E104 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 és 42Y1E12204 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E104101-42Y1E104113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1041 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12104 során jelentett adattal, míg a 42Y1E104201-42Y1E104213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1042 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E12204 során jelentett adattal.

7. 42Y1E105 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 és 42Y1E1220611 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E105101-42Y1E105113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1051 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1210611 során jelentett adattal, míg a 42Y1E105201-42Y1E105213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1052 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1220611 során jelentett adattal.

8. 42Y1E106 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 és 42Y1E1220612 Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítások, melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető sorainak szerződéskötés ideje szerinti bontása

A táblában be kell mutatni a 42Y1E1 táblában jelentett folyamatos díjas és egyszeri díjas vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat melyekre az Szja. tv. szerinti adókedvezmény érvényesíthető, a szerződéskötések ideje szerinti bontásban. Szerződéskötés ideje alatt a kötvényesítés dátumát kell érteni.

A 42Y1E106101-42Y1E106113 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1061 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1210612 során jelentett adattal, míg a 42Y1E106201-42Y1E106213 sorban jelentett adatok összegének meg kell egyeznie a 42Y1E1062 és konzisztensen a 42Y1E1 tábla 42Y1E1220612 során jelentett adattal.

9. 42Y1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

A tábla kitöltése

A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételt, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Y1E1 táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolása következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állománydíj

Tartalmazza a tárgyévet megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Szaporulat állománydíj

3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthon biztosítás kockázatviselési tartamát.

4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthon biztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop Állománydíj változás - növekedés

7. oszlop Állománydíj változás - csökkenés

Itt kell bemutatni az állománydíj azon változásait, melyek nem sorolhatók be a szaporulat vagy állományvesztés miatti állománydíj változás oszlopokba, így pl. az értékkövetést, díjmentesítést, szüneteltetést.

8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.

9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.

10. oszlop Záró állománydíj

10. oszlop Záró állománydíj = 1. oszlop Nyitó állománydíj + 2. oszlop Szaporulat állománydíj - 3. oszlop Állományvesztésből eredő állománydíj csökkenés + Állománydíj változás növekedés - Állománydíj változás csökkenés

11. oszlop Díjbevétel

Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből, továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.

A 42Y1E21 Nem-életbiztosítások, 42Y1E22 Életbiztosítások és 42Y1E23 CSÉB elnevezésű sorok 7. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.01 kódú, éves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírás (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értékek összegével, az azonos díjfogalom miatt.

13. oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel

Az eseti befizetésből származó díjbevételek között kell bemutatni a díjbevételből az ügyfelek által a szerződéses kötelezettségen felül eseti jelleggel teljesített díjbefizetéseket.

14-18. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma valamint Kárráfordítás

Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Y1E1 táblában jelentették. Aktív viszontbiztosítás esetében az adatokat szintén a megfelelő terméksoron kell jelenteni.

17. és 18. oszlop 15. oszlopból: Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés

Tartalékok alatt bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.

A Számviteli biztosítástechnikai tartalékok növekedése és csökkenése oszlopokban minden, a nemzeti számviteli előírások szerint számviteli biztosítástechnikai tartaléknak minősülő, a kárráfordítással összefüggésben bekövetkezett tartalékváltozást (növekedést vagy csökkenést) jelenteni kell.

Az IBNR tartalékot a tartalék oszlopokban a következőképpen kell jelenteni: A besorolást nem szerződés szinten, hanem termék, termékcsoport szinten kell elvégezni. A megképzett IBNR tartalékot az adott termékek, termékcsoportok kifutási sajátosságait figyelembe véve, az egyes adatszolgáltatások tekintetében konzisztens módon szükséges megbontani a táblában felsorolt termékek, termékcsoportok között. Azon termékek, termékcsoportok között, melyek kifutási mintái közel azonosak, arányos megbontás történhet az egyes kárévek vonatkozásában az IBNR nélküli bruttó kárráfordítás arányában, esetleg a bruttó megszolgált díj arányában. Az így megbontott IBNR tartalékok összege megegyezik a teljes megképzett IBNR tartalékkal. Ezt a megbontott IBNR tartalékot kell a tartalékváltozás meghatározásához alapul venni. A megbontás módszertanát az éves felügyeleti szöveges jelentésben szükséges bemutatni.

19-21. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

Itt kell bemutatni azon káresemények darabszámát egyrészt termékenkénti, termékcsoportonkénti, másrészt a károk bekövetkezése óta eltel idő szerinti bontásban, melyekre a tárgyidőszakban történt kárkifizetés.

22-24. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma

25. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.

26. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.

A tábla sorai

42Y1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.

42Y1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Y1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Y1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Y1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Y1E2114 sor Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

42Y1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint

Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető

42Y1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

A baleset és betegség kiegészítő biztosítások állománydíj-, díj- és kárrészeit a termékcsoport szerint besorolt főbiztosításról ténylegesen nem kell leválasztani, az adatok ebben a sorban tájékoztató jelleggel, részletező soron kerülnek bemutatásra.

42Y1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

10. 42Y1E3 A biztosító állománydíjának illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

A tábla kitöltése

A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni, Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.

Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyezni a 42Y1E2 tábla 6. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Y1E2 tábla 8. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.

A tábla sorai

42Y1E31101 és 42Y1E32101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Y1E31114 és 42Y1E32114 sor Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

11. 42Y1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)

Az engedményes, illetve a szerződő részére történt bruttó kárkifizetés értékének bemutatásakor a kért adatokban mind a hitelfedezeti biztosítások, mind a hitelfedezeti záradékolásnál megjelölt értéket meg kell jeleníteni. (A hitelfedezeti biztosítás esetén a biztosítási esemény bekövetkeztekor a ki nem fizetett hitelösszeget fizeti ki a biztosító. A hitelfedezeti záradékolás esetén a biztosító a kártérítés, illetve a szolgáltatás mértékéig vállalja a fedezetet.)

A tábla sorai

42Y1G1 Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

Az alábontó sorokban (42Y1G11-42Y1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Y1G1 soron jelentett adatokkal.

42Y1G2 Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Itt kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél.

42Y1G3 Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42Y1G34 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

12. 42Y3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ebben a táblában az életbiztosítási ági kárkifizetéseket és szolgáltatásokat a Szolvencia II szerinti LoB-onkénti megbontásban kell bemutatni. Ez azt jelenti, hogy egyrészt szolgáltatási (kárkifizetési) okonként, másrészt, azon belül a folyamatos díjas, egyszeri díjas szerződések és a díjmentes állomány megbontásában kell bemutatni az értékeket.

A tábla oszlopai

4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatott - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetéseknek az értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42Y3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop

Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Y3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

A járadékbiztosítások esetében a szolgáltatást a "lejárat miatt" oszlopba kell írni. Ezeknél a szolgáltatás darabszáma 1, ha abban az évben egyáltalán már volt a járadékbiztosítás szerint szolgáltatás, függetlenül attól, hogy ez havi, negyedéves, féléves vagy éves gyakorisággal történt.

13. 42Y5BC tábla Aktív viszontbiztosítási kapcsolatok bemutatása a tárgyidőszakban

A tábla kitöltése

A direktbiztosítókat a viszontbiztosítási díj nagysága szerint, honosságuk megjelölésével, fontossági (díjbevétel nagysága szerintit csökkenő) sorrendben kell megadni.

14. 42Y9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

Ez a tábla a biztosító főbb portfolióinak hozamát mutatja be. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nemcsak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.

A tábla sorai

42Y9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok összesen

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások eszközalapjai esetében (42Y9F3 sortól) alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalapok nevei

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

4. oszlop Befektetési egység árfolyama

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.

5. oszlop Eszközalap referenciaindexe

A portfóliókezelési (vagyonkezelési) vagy befektetési politikában előre rögzített, az adott portfólióra vonatkozó, annak jellemző összetételét tükröző pénz- és tőkepiaci index vagy több pénz- és tőkepiaci index kombinációja.

6. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.

8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)

A nettó állományváltozás megegyezik a portfolió bevételeivel mínusz kiadásaival az értékelési időszakban.

9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)

ahol

CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

10. oszlop Számláló (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak végén - Portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

11. oszlop Nevező (ezer Ft)

Portfólió értéke az időszak elején + Idővel súlyozott állományváltozás.

12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] x 100. a képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.

13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] x 100

14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn". formában)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

18. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési, vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó hozamelvárás.

19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált hozam a tárgyidőszakra vonatkozóan.

15. 42Y9H A biztosító befektetési szolgáltatási partnerei

A tábla kitöltése

16. 42Y13A A biztosító személyi állománya és közvetítői a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító által munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók és a biztosító által közvetve vagy közvetlenül megbízott biztosításközvetítő természetes személyek számát és - egyes kategóriák esetében - a bérköltséget kell jelenteni.

A tábla sorai

42Y13A111 sor Felsővezetés

Idesorolandó a biztosító első számú vezetője, az elnök, a vezérigazgató, a vezető jogtanácsos, a számviteli rendért felelős vezető és azon egyéb személyek is, akik a felsővezetést alkotják, kivéve: vezető aktuárius, vezető kockázatkezelő, megfelelőségi vezető, belső ellenőrzési vezető, értékesítési tevékenységért felelős vezető(k).

42Y13A112 sor Aktuáriusi feladatkör

Idesorolandók az aktuáriusi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a vezető aktuáriust is.

42Y13A113 sor Kockázatkezelési feladatkör

Idesorolandók a kockázatkezelési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a kockázatkezelési vezetőt is.

42Y13A114 sor Megfelelőségi feladatkör

Idesorolandók a megfelelőségi feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve megfelelőségi vezetőt is.

42Y13A115 sor Belső ellenőrzési feladatkör

Idesorolandók a belső ellenőrzési feladatkört betöltő munkavállalók, beleértve a belső ellenőrzési vezetőt is.

42Y13A116 sor: Értékesítési tevékenységért felelős vezető(k)

Idesorolandó a biztosító azon értékesítési tevékenységért felelős vezetője (vezetői), akiről (akikről) a Bit. 48/A.§ alapján nyilvántartást vezet.

42Y13A117 sor Biztosító közreműködői

Idesorolandók a saját kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző, a biztosítóval jogviszonyban álló, részére közvetlenül értékesítési tevékenységet végző, biztosításközvetítőnek nem minősülő természetes személyek.

42Y13A118 Egyéb dolgozók összesen

A 42Y13111-42Y13A117 sorban nem szerepeltetett, a biztosítónál munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személyek számát kell itt jelenteni.

42Y13A12 Biztosításközvetítő (ügynök) természetes személyek száma

Idesorolandók a biztosító megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten vagy egyéni vállalkozón keresztül munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynöknek [Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja] minősülő természetes személyek.

A tábla oszlopai

1. oszlop Létszám (fő)

A biztosító által az adott sorban meghatározott szerepet betöltő munkavállalóinak az éves átlagos állományi létszámát szükséges megadni, kivéve a 42Y13A12 sort, amely sor tekintetében a függő biztosításközvetítők tárgyév végi záró létszámát szükséges megadni.

2. oszlop Bérköltség (ezer Ft)

Itt kell szerepeltetni az ilyen jogcímen a tárgyévben elszámolt bért. A bérköltség fogalmát a Számv. tv. 79. § (2) bekezdése határozza meg.

17. 42Y14B A perek és az azokra történt kifizetések, megtérülések a tárgyidőszak folyamán

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a tárgyidőszak peres ügyeit kell bemutatni, termékcsoportonkénti bontásban.

A táblában fel kell tüntetni a tárgyévben indított és a tárgyévben lezárt pereket is.

Azokat a MABISZ által kezdeményezett pereket, amelyekben a biztosító érintett, úgy kell tekinteni az előbbiek vonatkozásában, mintha a biztosító indította volna.

A tábla oszlopai

1-3. oszlop

Ebben az esetben a biztosító által kezdeményezett perek megnyerése, illetve elvesztése a biztosító szemszögéből értelmezendő.

4-6. oszlop

Ezekben az oszlopokban az ügyfelek által kezdeményezett perek esetében a pervesztést és pernyerést az ügyfél szemszögéből kell megjelölni.

A tábla sorai

42Y14B113 sor Jármű felelősségbiztosítás

Jármű felelősségbiztosítás = Kötelező gépjármű felelősség + Egyéb jármű felelősség

18. 42Y17D Külföldi kockázatvállalások főbb adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Y17D4 sor Bruttó működési költségek

Bruttó működési költségek = szerzési költségek + elhatárolt szerzési költségek változása + igazgatási költségek (befektetési költségek kivételével).

19. 42Y18 Kötelező gépjármű felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Y1801 és 42Y18011 sor Díjkövetelés

42Y1802-42Y18022 sor Függő, beazonosítatlan tételek állománya

42Y1804 és 42Y18041 sor Függőkár tartalék személyi sérüléses károkra a tárgyidőszak végén, Személyi sérüléses károkra képzett függőkár tartalékból tárgyidőszakban járadéktartalékba sorolt

Tartalék alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. Az értékeket tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni.

42Y1805 sor Tárgyidőszaki kárkifizetés nemzetközi károkra

42Y1806 sor Tárgyidőszaki függőkár tartalék nemzetközi károkra

42Y18061 sor Nemzetközi károkra képzett függőkár tartalékból tárgyidőszakban járadéktartalékba sorolt

Tartalék alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. Nemzetközi kárnak minősül a kár, amennyiben a biztosítási esemény nem Magyarország területén következett be, vagy a károsult állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) külföldön van, valamint, ha a káresemény következtében károsodott gépjármű telephely vagy rendeltetési hely szerinti országa nem Magyarország.

A tábla oszlopai

2. oszlop Darab

A darabszámok esetében az adott érték mögött lévő állomány nagyságát kell feltüntetni. A függő, beazonosítatlan tételek esetében a beérkezett, de még nem beazonosított, szerződésre nem könyvelt díjbefizetések összegét és az ilyen tételek számát kell bemutatni.

20. 42Y19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos éves adatok

A tábla kitöltése

A táblában használt fogalmak

- kiemelt kockázatú ország: a Pmt. 3. § 31. pontja szerinti ország.

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy,

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy,

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4: § (4) bekezdése szerinti természetes személy,

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany;

A tábla oszlopai

1. oszlop Év végi állomány - Fő, illetve darabszám

Az adatokat a teljes állomány vonatkozásában úgy kell megadni, hogy a tárgyév végi állapotot tükrözze.

A tábla sorai

42Y1901 sor Kiemelt kockázatú országban nyilvántartott tulajdonosi kör

42Y1902 sor Kiemelt kockázatú országban bejegyzett képviselet, fióktelep vagy tulajdonosi érdekeltség

42Y1903 sor Kiemelt közszereplő (PEP)

42Y1904 sor Kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy

42Y1906 sor Kiemelt kockázatú országban lakóhellyel vagy székhellyel rendelkező ügyfelek

Ebben a sorban kell feltüntetni azoknak az ügyfeleknek számát, akik kiemelt kockázatú országban lakóhellyel rendelkeznek, illetve ezen országokban kerültek bejegyzésre, nyilvántartásba vételre.

42Y1908 sor Nem állami vagy önkormányzati tulajdonban álló nonprofit gazdasági társaság ügyfelek

42Y1910 sor Ingatlanforgalmazással foglalkozó ügyfelek

A Pmt. 3. § 17. pontja szerinti ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet végző ügyfelek száma.

42Y1911 sor Szerencsejáték szervezéssel foglalkozó ügyfelek

Azon ügyfelek számát kell megadni, akik hatósági engedélyhez kötött játékkaszinót, kártyatermet működtetnek vagy szerencsejáték szervező tevékenységet folytatnak.

21. 42Y20 IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai

A tábla kitöltése

A táblában az IFRS-eket alkalmazó biztosítók egyes, a felügyelési feladatok ellátását elősegítő, a biztosító tevékenységével összefüggő mérleg- és eredménykimutatás tájékoztató adatait kell jelenteni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

22. 42Y24 Szerzéssel kapcsolatos adatok értékesítési csatornánként

A tábla a biztosító tárgyidőszaki szerzéseinek értékesítési csatornánkénti, valamint a közvetítőknek fizetett jutalékok jutaléktípusonkénti bemutatására szolgál termékek, termékcsoportonkénti bontásban. Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító új szerződéseinek darabszámát - beleértve az átdolgozott vagy módosított szerződéseket is, amennyiben ahhoz jutalékfizetés kapcsolódik -, állománydíját, az egyszeri díjas szerződések esetében díjbevételét, az új a szerződésekhez kapcsolódó szerzési jutalékokat, valamint a szerződésekhez kapcsolódó fenntartási és cél- (extra) jutalékokat kell bemutatni értékesítési csatornánként megbontva a tárgyidőszak végén.

Az "új szerződések" meghatározás a tárgyidőszaki szerződésekre és a kapcsolódó állománydíjra/díjbevételre, illetve a szerzési jutalékra vonatkozik.

A fenntartási és céljutalék oszlopokban minden, a tárgyidőszakban elszámolt jutalékot jelenteni kell nemcsak a tárgyidőszaki szerzésekhez kapcsolódót.

Jutalék alatt a tárgyidőszakban a közvetítők felé elszámolt jutalékokat kell érteni.

A tábla oszlopai

1-6. oszlop Új szerződések darabszáma a tárgyidőszakban

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített új biztosítási szerződések darabszámát kell megadni.

7-12. oszlop Állománydíj / Díjbevétel (egyszeri díjas szerződéseknél)

Az oszlopokban a tárgyidőszakban értékesített biztosítási szerződések éves állománydíját kell megadni, egyszeri díjas szerződések esetében pedig a díjbevételt.

13-18. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési jutalék bruttó összege

Az oszlopokban a szerződéskötéssel összefüggésben fizetett jutalék összegét kell jelenteni. Amennyiben a tárgyidőszakban csepegtetett jutalék is elszámolásra került, azt fel kell tüntetni az adatszolgáltatásban.

19-24. oszlop Tárgyidőszakra járó fenntartási jutalék

Az oszlopokban a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó elszámolt jutalékot kell megjeleníteni.

25-30. oszlop Tárgyidőszakra járó cél- (extra) jutalék

Az oszlopokban minden olyan extra jutalékot kell feltüntetni, amelyre a partner a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

31-36. oszlop Tárgyidőszaki jutalék visszaírás

Az oszlopokban valamennyi, a tárgyidőszakban visszaírt jutalékot jelenteni kell, jutaléktípustól és a jutalék kiszámlázásának, valamint a szerződés megkötésének évétől függetlenül.

Értékesítési csatornák meghatározása (1-6. oszlopok)

Ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) és b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Alkusz (független biztosításközvetítő): a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti biztosításközvetítő.

Többes ügynök: a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti biztosításközvetítő, ide nem értve a hitelintézetet.

Hitelintézet, egyetemes postai szolgáltató: ebben az oszlopban kell feltüntetni minden, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 8. §-a szerinti hitelintézet, valamint más EGT-államban székhellyel rendelkező hitelintézet magyarországi fióktelepe (a továbbiakban együtt: hitelintézet, ezen típusú EGT-fióktelep) vagy a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 14. §-a szerinti egyetemes postai szolgáltató által értékesített biztosítást.

Direkt: a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések.

Egyéb: a fenti értékesítési csatornák közül egyikbe sem sorolható értékesítési csatorna.

23. 42YM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

24. 42YE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A Tájékoztató adatok blokkban található 42YE32 és 42YE33 sort is kötelező kitölteni. A 42YE32 sorban a vonatkozási időszak beszámolójában jóváhagyott osztalék összegét kell bemutatni.

A táblát a legfőbb szerv által elfogadott éves beszámolóval egyezően kell kitölteni.

25. 42Y42 Az életbiztosítási ág különböző technikai kamatlábaihoz tartozó matematikai tartalék értékek

A tábla kitöltése

A különböző technikai kamatlábakhoz tartozó matematikai tartalék nyitó, átlagos és záró összegének bemutatása.

A tábla oszlopai

1. oszlop Technikai kamatláb

Ebben az oszlopban a különböző technikai kamatlábak kerülnek felsorolásra, melyeket százalékjel használata nélkül a következő formátumban kell megadni: például 2,9%-os technikai kamat esetén 0,029.

A tábla sorai

42Y422 sor Nincs technikai kamatláb

26. 42Y43 Életbiztosítási ág matematikai tartalékának hozama és annak felhasználása

A tábla kitöltése

Technikai kamatlábanként megbontva kell bemutatni az életbiztosítási ág matematikai tartaléka hozamának felhasználását. Az első 8 sorba kerülnek az összesített, technikai kamatláb szerint nem megbontott adatok. A második 8 sorba azon szerződések adatai, amelyek esetében a technikai kamatláb nem értelmezhető. A továbbiakban a technikai kamatlábbal rendelkező szerződések adatait kell bemutatni technikai lábankénti bontásban.

A tartalék hozama alatt a tartalék fedezeti portfólióján kimutatott számviteli hozamot (eredményt) kell érteni, a biztosító számviteli politikájával összhangban. A befektetési hozamot a különböző fedezeti portfóliókon kimutatott hozammal, a szóban forgó termékek sajátosságaival, illetve a számviteli politikával összhangban kell az egyes technikai kamatlábú szerződések között felosztani.

A tábla oszlopai

A tábla első blokkja a 2016. január 1. előtti kezdetű szerződésekre vonatkozóan három elkülönített oszlopban kezeli az 1996. január 1. előtt engedélyezett, az 1995. december 31. után bevezetett termékeket, és külön választva azokat a szerződéseket, melyeket az 1. és 2. oszlopban nem jelentettek.

A tábla sorai

42Y43102 Befektetési hozam/eredmény összesen és 42Y43111, 42Y4320103 - 42Y4329903 Befektetési hozam/eredmény

Itt kell bemutatni a többlethozam számítás alapjául szolgáló, a matematikai tartalékok befektetésén elért hozamot, illetve befektetési eredményt. A hozam, illetve a befektetési eredmény tartalmazza a különböző eszközök esetében elszámolható és az adott időszakra járó kamatokat, osztalékokat, realizált árfolyamnyereségeket, -veszteségeket, értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat, értékpapír-amortizációkat, valamint az elszámolt költségeket, ráfordításokat is.

42Y43109 sor Nincs technikai kamatláb

Külön soron kell bemutatni azon termékek matematikai tartalékát, amelyekhez nem tartozik technikai kamatláb.

III. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése

1. Általános szabályok

A tábláknak minden esetben a tárgyidőszak egészére vonatkozó adatokat kell tartalmazniuk. Tárgyidőszakon - az egyes táblákhoz kapcsolódó kitöltési előírások eltérő rendelkezése hiányában - a tárgyév január 1-től az adott negyedév utolsó napjáig eltelt időszak értendő (flow-jellegű, kumulált adatok, amelyek nem csak az utolsó negyedév, hanem a teljes időszak adatát jelentik.

2. 42Q1E1 A biztosítói szerződésállomány alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (darab)

A tábla kitöltése

Állományon a továbbiakban a biztosító hatályban lévő szerződéseit kell érteni, míg a járműbiztosítások esetében állomány darabszámként a biztosított járművek darabszámát kell jelenteni. A flották esetében a flotta keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

Külön sorokon kell bemutatni a folyamatos, illetve az egyszeri díjas szerződéseket. A tárgyidőszakon belül kötött és még azon évben megszűnt szerződéseket egyrészt szaporulatként, másrészt állományvesztésként (megszűnés oka szerinti megbontásban) is be kell mutatni.

A reaktivált szerződések darabszámát a szaporulat oszlopban kell bemutatni. Azon szerződéseket, amelyekre egyúttal értékkövetést is alkalmaztak, az értékkövetés bemutatására szolgáló oszlopok egyikében is fel kell tüntetni.

Az adatszolgáltatásban az értékkövetés alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 27. pontjában foglaltak értendők.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitóállomány (db)

Az oszlop tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések darabszámát.

2. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedéssel érintett szerződések száma

3. oszlop Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenéssel érintett szerződések száma

Az oszlopban az értékkövetésből eredő díjcsökkenéssel érintett állomány darabszámát kell jelenteni.

5. oszlop 4. oszlopból: Új szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése nem a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop 4. oszlopból: Visszakötött szerződés

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések darabszámát, amelyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás kockázatviselési tartamát. 8. oszlop Törlés érdekmúlás miatt (NÉ)/Lejáratkori megszűnés (É)

Idetartozik a lejáratkori megszűnés.

16. oszlop Technikai megszűnés

A szerződések módosításából, átdolgozásából, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásokból (pl. hitelfedezeti záradék megszűnése, nyugdíjbiztosítási jelleg megszűnése) eredő változást kell itt megjeleníteni úgy, hogy a technikai megszűnés oszlopban kell kivezetni a módosításra, átdolgozásra, illetve a termékek, termékcsoportok közötti átsorolásra került szerződés addigi állományát, ezzel egyidejűleg a szaporulat oszlopban kell szerepeltetni a létrejött módosított, átdolgozott, illetve a termékek, termékcsoportok között átsorolt szerződés új állományát.

20. oszlop Díjmentesített/Szüneteltetett szerződések

A tábla sorai

42Q1E11101 és 42Q1E11201 sor Lakossági vagyonbiztosítás

A hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosításokat nem a lakásbiztosításoknál kell megjeleníteni, hanem a záradék teljes időtartama alatt a 42Q1E111013 és 42Q1E112013 hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás soron.

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E1110111 és 42Q1E1120111 sor ebből Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás darabszámát.

42Q1E11103 és 42Q1E11203 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Q1E11106 és 42Q1E11206 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Q1E11107 és 42Q1E11207 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Q1E11108 és 42Q1E11208 sor Hitelfedezeti biztosítás nem-életbiztosítási szerződésekből (kivéve hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás)

Itt kell bemutatni mindazokat a nem-életbiztosítási szerződéseket, melyek függetlenül a szerződésben vállalt egyéb kockázatoktól hitelfedezeti célokat is szolgálnak és nem hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítások.

42Q1E11109 és 42Q1E11209 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Q1E11114 és 42Q1E11214 sor Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

42Q1E12101-42Q1E12103 és 42Q1E12201-42Q1E12203 sor Haláleseti biztosítás, Elérési biztosítás, Vegyes életbiztosítás, 42Q1E12104 és 42Q1E12204 sorok Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Ezeken a sorokon csak azokat az életbiztosításokat kell feltüntetni, melyek termék szemléletben nem köthetőek pl. sem hitelfedezeti, sem nyugdíjbiztosításhoz.

42Q1E12106 és 42Q1E12206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint és 42Q1E12107 és 42Q1E12207 Egyéb nyugdíjbiztosítás

Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető.

Azokat a nyugdíjbiztosításokat, melyek mögött indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, illetve vegyes életbiztosítás jellegű termék áll, külön részletező soron is be kell mutatni.

42Q1E12109 és 42Q1E12209 sor Hitelfedezeti záradékkal ellátott életbiztosítás

42Q1E121131 és 42Q1E122131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

42Q1E13 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

3. 42Q1E2 A biztosító állománydíja, díjbevétele és a károk alakulásának bemutatása termékcsoportok szerint a tárgyidőszak végén (ezer Ft)

A tábla kitöltése

A tábla első blokkjában a biztosító állományilag nyilvántartott folyamatos díjas direkt biztosítási szerződéseinek éves állománydíját, az összes biztosítási szerződéshez kapcsolódó bruttó díjbevételét, valamint ebből külön-külön oszlopban az eseti és egyszeri díjas díjbevételét, a tárgyidőszakban bejelentett károk darabszámát, valamint a kárráfordításokat kell bemutatni, a szerződésállomány 42Q1E1 táblában bemutatott termékcsoportok szerinti besorolás következetes alkalmazásával, az adatok kockázatok szerinti szétbontása nélkül.

A tábla oszlopai

1. oszlop Nyitó állománydíj

Tartalmazza a tárgyidőszakot megelőző év december 31-én hatályban lévő biztosítási szerződések részletfizetési pótdíj nélküli állománydíját.

2. oszlop Szaporulat állománydíj

3. oszlop 2. oszlopból: Új szerződés állománydíj

4. oszlop 2. oszlopból: Visszakötött szerződés állománydíj

Ebben az oszlopban kell jelenteni azon minősített fogyasztóbarát otthonbiztosítási szerződések állománydíját, amelyek azokhoz a szerződésekhez kapcsolódnak, melyek lakásbiztosítási előzményszerződése a biztosító állományához tartozott. Előzményszerződés alatt az a lakásbiztosítási szerződés értendő, mely ugyanazon vagyoncsoportokra vonatkozik, és a kockázatviselés tartama közvetlenül megelőzi az új, Minősített Fogyasztóbarát Otthon biztosítás kockázatviselési tartamát.

6. oszlop Állománydíj változás növekedés

7. oszlop Állománydíj változás csökkenés

8. oszlop: 6. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjnövekedés miatti növekedés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó növekményét.

9. oszlop: 7. oszlopból: Élő szerződések értékkövetéséből eredő díjcsökkenés miatti csökkenés

Itt kell bemutatni az indexált állományok állománydíjának indexálásból adódó csökkenését.

10. oszlop Záró állománydíj

11. oszlop Díjbevétel

Itt kell jelenteni a biztosító összes biztosítási szerződéséhez kapcsolódó tárgyidőszaki bruttó díjbevételét, vagyis a folyamatos díjas, az egyszeri díjas, az eseti befizetésből továbbá az aktív viszontbiztosításból származó díjbevételét is.

A nem-életbiztosítások, az életbiztosítások és a CSÉB 9. Díjbevétel oszlopban jelentett díjbevétel értékek összegének meg kell egyeznie a Bszkr. 2. melléklete szerinti eredménykimutatás nem-életbiztosítási ág A) 01. sor a), valamint életbiztosítási ág B) 01. sor a) pontjában jelentett értékek összegével. A tábla 42Q1E21 Nem-életbiztosítások, 42Q1E22 Életbiztosítások és 42Q1E23 CSÉB elnevezésű sorainak 7. Díjbevétel oszlopában jelentett értékek összegének meg kell egyeznie az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet I. melléklete szerinti S.05.01.02 kódú, negyedéves gyakoriságú táblában jelentett díjelőírások (direkt biztosítás és aktív viszontbiztosítás) értéke összegével, az azonos díjfogalom miatt.

13 oszlop 11. oszlopból: Eseti befizetésből származó díjbevétel

14-18. oszlop Tárgyidőszakban bejelentett károk darabszáma valamint Kárráfordítás

Az oszlopokban a káradatokat a kockázattól függetlenül azon terméksoron kell feltüntetni, amely soron a szerződést a 42Q1E1 táblában jelentették.

17. és 18. oszlop Bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalék növekedés és csökkenés

Tartalékok alatt a bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A bruttó számviteli biztosítástechnikai tartalékok változását külön-külön oszlopban kell bemutatni, attól függően, hogy a termékcsoporthoz kapcsolódóan tartalék növekedés vagy tartalék csökkenés történt.

19-21. oszlop Tárgyidőszakban kifizetett károk darabszáma

22-24. oszlop Tárgyidőszakot követően várhatóan kifizetésre kerülő, a tárgyidőszak végéig bejelentett károk darabszáma

25. oszlop Adóhatóság által adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből eredően a biztosítónak átutalt összeget.

26. oszlop Adóról való rendelkezés keretében átutalt összegből az adóhatóság részére visszautalt összeg

Ebben az oszlopban kell kimutatni az adóhatóságtól korábban az Szja. tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezményből az adóhatóság részére a vonatkozási időszakban visszautalt összeget.

A tábla sorai

42Q1E2101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E210111 sor ebből: Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás

Itt kell jelenteni a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás adatait.

42Q1E2103 sor Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k)

Vállalati vagyonbiztosítás (kivéve KKV-k) = ipari kockázatok + mezőgazdasági kockázatok + további vállalati vagyonbiztosítás

42Q1E2106 sor Általános felelősségbiztosítás

Általános felelősségbiztosítás = környezetvédelmi, környezetszennyezési felelősségbiztosítás + munkáltatói felelősségbiztosítás + egyéb felelősség

42Q1E2107 sor Szakmai felelősségbiztosítás

Szakmai felelősségbiztosítás = vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása + egyéb szakmai felelősségbiztosítás

42Q1E2109 sor Szállítmány és fuvarozói biztosítás

42Q1E2114 sor Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

42Q1E2206 sor Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint

Nyugdíjbiztosítás Szja tv. szerint = az Szja tv. 44/C. §-a szerinti adókedvezmény érvényesíthető + az Szja. tv. 44/C. §-a szerint adókedvezmény nem érvényesíthető

42Q1E22131 sor Életbiztosításokhoz kapcsolódó baleset és betegség kiegészítő biztosítás

42Q1E23 sor CSÉB

Az 1986. július 1. előtt bevezetett termékek állományát külön fősoron kell jelenteni, vagyis az állományt nem kell felosztani az egyes ágazatok között.

4. 42Q1E3 A biztosító állománydíjának illetve díjbevételének Szolvencia II kockázatonkénti felosztása

A tábla kitöltése

A táblában a folyamatos díjas biztosítási szerződések termékenként, termékcsoportonként besorolt záró állománydíját, illetve az egyszeri díjas biztosítási szerződések bruttó egyszeri díjbevételét kell bemutatni a Szolvencia II szerinti üzletágankénti bontásban. Amennyiben pl. valamely nem-élet termékcsoportba sorolt szerződés állománydíja élet kockázatra is kiterjed, úgy a Szolvencia II szerinti üzletági bontásban az állománydíjat kockázat arányosan az élet oszlopban is meg kell jeleníteni.

Az első oszlopban jelentett állománydíjak termékcsoportonkénti értékének meg kell egyeznie a 42Q1E2 tábla 6. oszlopában, míg az egyszeri díjak értékének a 42Q1E2 tábla 8. oszlopában feltüntetett termékcsoportonkénti értékével.

A tábla sorai

42Q1E31101 és 42Q1E32101 sorok Lakossági vagyonbiztosítás

Lakossági vagyonbiztosítás = lakásbiztosítások (egyéni) + társasházbiztosítások + hitelfedezeti záradékkal ellátott lakossági vagyonbiztosítás + egyéb lakossági vagyonbiztosítás

42Q1E31114 és 42Q1E32114 sorok Casco

Casco = Szárazföldi jármű casco + Egyéb jármű casco

5. 42Q1G A biztosító hitelfedezeti termékcsoportjának főbb adatai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A táblában a biztosító hitelekhez köthető termékcsoportjára vonatkozó szerződésszám záró állományát, a díjbevételt, az aktuális biztosítási összeg nagyságát, a biztosítottak számát, valamint a kárkifizetés és szolgáltatás darabszámát és bruttó összegét kell bemutatni. A kért adatokat a csoportos hitelfedezeti biztosítások, az egyéni hitelfedezeti biztosítások, valamint az ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások vonatkozásában kell megjeleníteni.

A tábla oszlopai

6. oszlop Kárkifizetés és szolgáltatás (ezer Ft)

A tábla sorai

42Q1G1 sor Csoportos hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron azon biztosítások vonatkozó adatait kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelt nyújtó hitelintézet, illetve egyéb jogi személy.

Az alábontó sorokban (42Q1G11-42Q1G16 sor) az adatokat - amennyiben egy kötvényszámon több hiteltípus is szerepel - minden oszlop esetében hiteltípusonként megbontva kell megadni. Ennek értelmében a darabszámos oszlopok vonatkozásában [biztosítási szerződések darabszáma, biztosítottak száma, kárkifizetés és szolgáltatás (db)] az adott hiteltípushoz tartozó darabszámot kell jelenteni, függetlenül attól, hogy a biztosító nyilvántartásában ezek egy kötvényszámon szerepelnek-e. Ennek következtében a darabszámos oszlopok esetében az alábontások összege nem feltétlenül egyezik majd meg a 42Q1G1 soron jelentett adatokkal.

42Q1G2 sor Egyéni hitelfedezeti biztosítások

Ezen a soron kell feltüntetni azon szerződéseket, amelyek esetében a biztosítóval szerződő fél a hitelintézettel hitelszerződést kötő ügyfél. Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

42Q1G3 sor Ingatlanhitellel kombinált életbiztosítások

42Q1G34 Egyéb életbiztosítások

Azon egyéni hitelfedezeti szerződéseket, amelyek esetében nem áll rendelkezésre a hitel típusa (például a biztosítást utólag engedményezték), az egyéb sorban kell feltüntetni.

6. 42Q3A3 Kárkifizetés és szolgáltatás az életbiztosítási üzletágban, károkok szerinti részletezésben a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla oszlopai

4. és 10. oszlop Ebből: részleges visszavásárlás

Itt azoknak a - megelőző oszlopban is bemutatandó - visszavásárlásoknak a számát és a kifizetések értékét kell megjeleníteni, amelyek következtében a szerződés nem szűnt meg, kizárólag a biztosítási szolgáltatás értéke csökkent.

A tábla sorai

42Q3A311 Folyamatos díjas szerződések 1-6. és 7-12. oszlop

Folyamatos díjas szerződések részösszesen = Egészségbiztosítás + Nyereségrészesedéssel járó biztosítás + Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás + Egyéb életbiztosítások + Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok + Neméletbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Q3A3115 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

42Q3A3116 Nem-életbiztosítási szerződésekből eredő és egészségbiztosítási kötelezettségektől eltérő biztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó járadékok

7. 42Q9F Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok hozamai a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Q9F1 sor Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok összesen

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások alapjai esetében alaponként is el kell a számítást végezni.

A tábla oszlopai

1. oszlop Az eszközalapok nevei

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó alapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

4. oszlop Befektetési egység árfolyama

Az oszlopban a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes eszközalaponkénti unit árfolyamot kell feltüntetni.

5. oszlop Eszközalap referenciaindexe

6.. oszlop A portfólió értéke az időszak elején (ezer Ft) és 7. oszlop A portfólió értéke az időszak végén (ezer Ft)

Az eszközök állományát piaci értéken kell szerepeltetni. Portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni.

8. oszlop A befektetési állomány változása (nettó) (ezer Ft)

= Nettó állományváltozás = a portfolió bevételei mínusz kiadásai az értékelési időszakban.

9. oszlop A befektetési állomány változásának idővel súlyozott összege (nettó) (ezer Ft)

ahol

CF = nettó be-, illetve kifizetések (előjelek); a (t-1; t) időszakban, a portfolió vonatkozásában az értékelési időszak záró napjáig;

Ni = az i-edik napi nettó befizetés napjától az értékelési időszak záró napjáig hátralévő napok száma;

T = az értékelési időszak napjainak a száma;

N = a tárgyidőszaki be- és kifizetések száma.

10. oszlop Számláló (ezer Ft)

= A portfólió értéke az időszak végén - A portfólió értéke az időszak elején - Nettó állományváltozás.

11. oszlop Nevező (ezer Ft)

= Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás.

12. oszlop A portfolió tárgyidőszaki bruttó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] x 100. A képletnek a nyitó és záró állomány esetében a kereskedési költségek levonása utáni, de a vagyonkezelési díj levonása előtti értékeket kell tartalmaznia, míg az állományváltozásoknál a már kifizetett vagyonkezelői díjakat figyelembe kell venni, a kifizetett kereskedési költségeket nem kell figyelembe venni.

13. oszlop A portfolió tárgyidőszaki nettó hozama (%)

= [(Záró állomány - Nyitó állomány - Nettó állományváltozás) / (Nyitó állomány + Idővel súlyozott állományváltozás)] x 100

14. oszlop A portfólió évesített bruttó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki bruttó hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

15. oszlop A portfólió évesített nettó hozama (%)

= (A portfólió tárgyidőszaki nettó hozama) x 365 / (Tárgyidőszak vége - Tárgyidőszak eleje)

16. oszlop A tárgyidőszak eleje ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyévet megelőző év december 31-e, illetve az "alap" tárgyidőszaki indításának napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

17. oszlop A tárgyidőszak vége ("éééé.hh.nn" formában)

A tárgyév december 31-e, illetve az "alap" megszüntetésének tárgyévi napja, "éééé.hh.nn" számformátumban (a hozam számítása érdekében).

18. oszlop Referencia hozam (%)

A portfoliókezelési vagy befektetési politikában rögzített, az adott portfolióra vonatkozó, évesített hozamelvárás.

19. oszlop Ügyfeleknek garantált hozam (%)

A szerződésekben kiígért, a portfolióra számított átlagos garantált, évesített hozam.

8. 42Q9G1 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok egy befektetési egységre jutó nettó eszközértéke

A tábla kitöltése

A táblában azon eszközalapok adatait kell szerepeltetni, amelyek esetében az adott napra nettó eszközértéket (piaci értéket) számoltak.

A tábla oszlopai

1. oszlop Vonatkozás dátuma

Annak a napnak a dátuma, melyre vonatkozóan az adatok megadásra kerülnek. Pl. 2019.01.01, 2019.03.31.

2. oszlop Eszközalap azonosítója

Az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód.

4. oszlop Nettó eszközérték

Az eszközalap adott napra vonatkozó nettó eszközértéke. A táblában a teljes piaci értéket, azaz az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell jelenteni, tehát nem csak a biztosítottakat megillető eszközöket, hanem a biztosító saját eszközeit is.

5. oszlop Egy befektetési egységre jutó nettó eszközérték

Az adott napra vonatkozó érvényes unit árfolyam.

6. oszlop Eszközalap devizaneme

Az eszközalap nyilvántartás szerinti devizanemének ISO 4217 szabvány szerinti kódja (3 karakter)

7-10. oszlop

Eszközalap befektetési egységek darabszámára vonatkozó adatok. A befektetési egység darabszámok esetében a biztosítói saját befektetési egységeket és a biztosítottak által tartott befektetési egységeket össze kell vonni, tehát az eladott és visszaváltott befektetési egységek számában a biztosító saját befektetési egységei is jelenjenek meg.

9. 42Q9G2 Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező eszközalapokkal kapcsolatosan vállalt garanciák

A tábla kitöltése

Ez a tábla kizárólag azon - indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező - elkülönített eszközalapokra vonatkozik, amelyekre a Bit. 125. §-a alapján tőke, illetve tőke- és hozamgaranciát nyújtanak.

A táblában a könyv szerinti értéket kell megadni, ami azonos a piaci értékkel [a Bszkr. 4. § (8) bekezdése alapján].

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap megnevezése

Indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékainak fedezetét képező elkülönített alap neve.

Tőkegarantált (0) vagy tőke- és hozamgarantált eszközalap (1): a mező értéke 0, ha csak az eszközalap tőkéjére vállalnak garanciát, és 1, haa tőkére és a hozamára is.

Biztosíték megnevezése: a hozamra, illetve tőke megóvására vonatkozóan vállalt garancia miatti kötelezettségek fedezetére szolgáló pénzügyi eszköz.

Biztosítéknyújtó megnevezése: a Bit. 125. § (3) bekezdés a) pontja alapján a biztosítékot nyújtó hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító neve.

Életbiztosítás pénzneme: Annak a devizának az ISO 4217 szerinti kódja, amelyben (az életbiztosítási szerződés alapján) a biztosító az ügyfél részére szolgáltatást teljesít.

10. 42Q9G3 A biztosító várható likviditásának bemutatása

A tábla kitöltése

A tábla első, Likvid eszközök blokkjában a tárgynegyedév végi állományt kell bemutatni piaci értéken, míg az elemenkénti cash flow kimutatásban a korábbi évek tapasztalatai alapján, legjobb becslés szerinti értékeket kell jelentenie az adatszolgáltatónak, esedékesség szerinti bontásban. Az eszközök besorolását a Számviteli politikával összhangban kell elvégezni. A részvények, befektetési jegyek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok eladásából, lejáratából, kamatfizetésből és vételéből adódó cash flow-t nem kell szerepeltetni a befektetési pénzáramlások között, sem a 42Q9G3 tábla K. Egyéb befektetési bevétel/kiadás sorában, sem egyéb soron.

A tábla sorai

42Q9G311 sor Likvid eszközök összesen

A sor 1. oszlopban szereplő értékeinek meg kell egyeznie a Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, Részvények, Befektetési jegyek, Betétek hitelintézeteknél piaci értékével, valamint a Pénztári készpénz állomány könyv szerinti értéke összegével. Ezen a soron pénzmozgást nem kell jelenteni.

42Q9G312 sor Azonnal lehívható hitelkeret

Itt kell feltüntetni a biztosító rendelkezésére álló hitelkeret fel nem használt részét.

42Q9G3211 sor Befolyó biztosítási díjak

A következő időszakokra előírt és várhatóan pénzügyileg realizálásra kerülő díjbevételt kell megjeleníteni a soron, azokat a díjbevételeket is jelenteni kell, amelyek az új szerzések eredményeképpen kerülnek előírásra. Ide tartoznak még az előző időszakokra előírt, de a következő időszakban befolyó díjak (vagyis az adatszolgáltatási időszak utolsó napján már előírt, és várhatóan a következő időszakok valamelyikében befolyó díjak), az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások esetében a díjbevétel nem befektetett része (költségek fedezete). Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai bevételek pénzügyileg befolyó része is.

42Q9G3212 sor Viszontbiztosításból származó bevétel

42Q9G3213 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó bevétel

Minden olyan bevétel, amely a következő időszakokban nem biztosítási ügyletből, illetve viszontbiztosításból fog befolyni, továbbá a többi kategóriába nem sorolható be egyértelműen, pl. pénztári tagtoborzási díj, szakértői díj. Idetartozik az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások állománya után szedett vagyonkezelési díjbevétel is, amennyiben a biztosító maga végzi a vagyonkezelést.

42Q9G3214 sor Szerzési költségek

42Q9G3215 sor Kárkifizetés, illetve kárrendezési költségek

A következő időszakokra várható kárkifizetések, kapcsolódó kárrendezési költségek becsült összege, csökkentve a (nem viszontbiztosítással összefüggő) várható kármegtérítésekkel. Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítások kárkifizetését (befektetések kifizetését) nem tartalmazza. Idetartozik a jövőbeni egyéb biztosítástechnikai ráfordítások pénzügyileg teljesítendő része is (mint például MABISZ díj; KSZ, OEP felé térítendő összeg, MABISZ Büró és Határbiztosítással kapcsolatos kiadások). Az eredménytől függő és az eredménytől független díjvisszatérítési tartalék (pl. többlethozam visszajuttatás, casco-bonus tartalék) pénzügyileg teljesítendő felhasználását is ide kell sorolni.

42Q9G3216 sor Viszontbiztosításhoz kapcsolódó kiadás

42Q9G3217 sor Igazgatási és befektetési kiadások

Igazgatási költségek következő időszakra becsült kifizetése, a Bszkr.-ben meghatározott definíciók szerinti költségek várható időszaki kifizetései. Idetartoznak a befektetésekhez kapcsolódó költségek a Bszkr.-ben meghatározott tartalom szerint becsült összeggel, ide nem értve a fizetett kamatokat és kamatjellegű ráfordításokat.

42Q9G3218 sor Adó-, adójellegű és járulékfizetés

Minden, az időszakban történő adó-, adójellegű és járulékfizetés. Idetartozik a társasági adó mellett a pénzügyi szervezetek különadójának fizetés is.

42Q9G3219 sor Egyéb, működéshez kapcsolódó kiadás

42Q9G3221 sor Járó kamat és kamatjellegű bevétel, járó osztalék

A biztosító saját eszközei, illetve az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítási tartalékon kívüli számviteli biztosítástechnikai tartalékok eszközfedezete után a következő időszakokban várhatóan befolyó, becsült bevételeket kell ezen a soron megjeleníteni.

42Q9G3222 sor Egyéb befektetési bevétel/kiadás

42Q9G3231 sor Tőketranzakciók befolyó pénzáramlása

42Q9G3232 sor Tőketranzakciók kimenő pénzáramlása

42Q9G3233 sor Hitel, kölcsönből származó befolyó pénzáramlás

42Q9G3234 sor Hitel, kölcsönből származó kimenő pénzáramlás

42Q9G3235 sor Mérlegen kívüli tételek pénzáramlása

11. 42Q11A A tulajdonosi részesedések megoszlása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

12. 42Q11B A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedésének kimutatása a tárgyidőszak végén

A tábla kitöltése

A biztosító más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben való részesedéseit kell itt bemutatni.

13. 42Q14A1 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok I.

A tábla kitöltése

A tábla első része (42Q14A11-42Q14A11124 sor) áttekintést ad a tárgynegyedévben nyilvántartásba vett fogyasztók által előterjesztett panaszügyek darabszámáról biztosítási termékcsoportonkénti bontásban.

A tábla második része (42Q14A12-42Q14A41232 sor) a peresített panaszügyekről ad mennyiségi információt.

A tábla oszlopai

1. oszlop Fogyasztói szerződések darabszáma a tárgynegyedév végén összesen

Ebben az oszlopban kell szerepeltetni a tárgynegyedév végén fennálló valamennyi fogyasztói szerződés darabszámát összesítve, majd termékenként, termékcsoportonkénti bontásban.

2-16. oszlop Fogyasztói szerződésekhez kapcsolódó fogyasztói panaszok panasztípusok szerinti besorolása

Panasztípusok szerinti megoszlás (2-16. oszlop)

2. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződéskötés előtt

Ilyen panasznak kell tekinteni különösen, ha a biztosító a Bit. 121. §-ában, 152. §-ában foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget.

3. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés fennállása alatt

Ha panasz a szerződéskötés utáni (de a szerződés megszűnése előtti) időszakban történt téves, hiányos, vagy egyéb okból nem megfelelő tájékoztatására vonatkozik. Ebben az oszlopban kizárólag olyan panasz jelenthető, amely a biztosító által a szerződéskötés időpontjában még nem ismert körülményt sérelmez.

4. oszlop Tájékoztatási hiányosság a szerződés megszűnéséhez kapcsolódóan

5. oszlop Kárügyintézés elhúzódása miatt

Ha a kárügyintézés túllépi a jogszabályban (pl.: Gfbtv. 31. §) vagy a szerződésben előírt határidőt.

6. oszlop Kárigény elutasítása miatt

Ha az ügyfél által megalapozottnak vélt kárigényt a biztosító elutasítja, és az ügyfél az ezzel kapcsolatos biztosítói magatartást, tevékenységet vagy mulasztás kifogásolja.

7. oszlop Kártérítés mértéke miatt

Ha a kártérítés mértékét az ügyfél vitatja.

8. oszlop Díjszámítással kapcsolatos

- a biztosítási díjnak a biztosító, vagy a biztosításközvetítő általi hibás kiszámításából eredő panaszok;

- a biztosítási díj rendszerhibából eredő téves kalkulációja kapcsán felmerült panaszok.

9. oszlop Jogosulatlan tevékenység

Az MNB által nyilvántartásba nem vett biztosítási alkuszok, függő biztosításközvetítők, üzletkötők tevékenysége kapcsán felmerült panaszok.

10. oszlop IT rendszerhiba

A szolgáltató informatikai háttér rendszerére, különös tekintettel a számlavezető- és nyilvántartási rendszer hibájára vonatkozó panasz.

11. oszlop Pénzügyi visszaélés

Bűncselekmény elkövetése kapcsán felmerült panaszok, különös tekintettel a biztosítók ügynökei által elkövetett visszaélésekre.

12. oszlop Számlaegyenleg vitatása

13. oszlop Közvetítőkkel kapcsolatos

14. oszlop Ügyviteli kérdések

A biztosító általános működésével és ügyintézésével kapcsolatos kifogások, az egyéb ügyviteli hibák között megemlített hiányosságok kivételével.

15. oszlop Egyéb ügyviteli hibák

16. oszlop Egyéb okok miatt

Minden egyéb, a fenti kategóriákba be nem sorolható panasz.

18. oszlop Tárgyidőszak elejétől halmozott adatok

A tábla sorai

A tábla sorai a biztosító termékek szerinti kategóriáit tartalmazzák. Amennyiben egy adott fogyasztói panasz valamely termék kiegészítő kockázatára vonatkozik, azt minden esetben a főtermék során kell jelenteni (ahol a szerződés darabszámot is jelenti a biztosító).

42Q14A111101 sor Lakossági vagyonbiztosítás

Itt kell jelenteni a fogyasztói ingó és ingatlan vagyonbiztosításokat.

42Q14A111107 sor Jármű felelősségbiztosítás

Jármű felelősségbiztosítás = Kötelező gépjármű felelősségbiztosítás + Egyéb jármű felelősség

42Q14A11121 sor Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos

Hagyományos életbiztosításokkal kapcsolatos = Haláleseti biztosítás + Elérési biztosítás + Vegyes életbiztosítás + Term fix életbiztosítás

42Q14A111212 sor Elérési biztosítás

42Q14A11122 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (Nyugdíjbiztosítás nélkül)

Amennyiben az életbiztosítás típusa Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás, azt minden esetben az "Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás" kategóriában kell jelenteni, függetlenül attól, hogy az más kategóriába is sorolható lenne (pl. vegyes életbiztosítás vagy term fix életbiztosítás). A díjmentesített Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás azonban kivételt képez: azt minden esetben a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42Q14A111231 sor Indexhez- vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosítás Nyugdíj kiegészítővel/befektetési egységekhez kötött Nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítást, valamint a befektetési egységekhez kötött életbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111232 sor Vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni a vegyes életbiztosítás jellegű nyugdíjbiztosításokat, amelyek nyugdíj célú kiegészítőt tartalmaznak, és ezért lehetőség van a nyugdíjcélú megtakarításokon adójóváírást érvényesíteni.

42Q14A111233 sor Járadék opciót tartalmazó nyugdíjbiztosítás

Ezen a soron kell jelenteni azokat a nyugdíjbiztosításokat, amelyeknél a biztosító kizárólag járadékszolgáltatást teljesít (a bármely más szerződésből, kárigényből származó járadékfizetéssel kapcsolatos panaszügyeket nem itt kell rögzíteni.)

42Q14A11124 sor Díjmentesített állománnyal kapcsolatos

A díjmentesített életbiztosítási szerződéseket azok kategóriájától függetlenül a "Díjmentesített állománnyal kapcsolatos" sorban kell jelenteni.

42Q14A121 sor Folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszáma

A folyamatban lévő peresített panaszügyek darabszámát kell megadni.

42Q14A122 sor Panaszos javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

42Q14A123 sor Biztosító javára lezárt peresített panaszügyek darabszáma

A lezárt peresített panaszügyeket kell megbontani aszerint, hogy a biztosító vagy a panaszos javára zárult-e a per.

14. 42Q14A2 Fogyasztói panaszügyekre vonatkozó adatok II.

A tábla kitöltése

A táblában azokat az adatszolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, a panasznyilvántartó rendszerben rögzített, fogyasztók által előterjesztett panaszokat kell bemutatni, amelyek a biztosítóhoz akár fiókon, ügyfélszolgálaton stb. keresztül, írásban (papíralapon illetve elektronikus úton) érkeztek be, vagy ott szóban (telefonon vagy személyesen) hangzottak el. Fogyasztó alatt az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni.

Az adatszolgáltatásnak a teljes fogyasztói szerződés darabszámot, és valamennyi fogyasztói panaszt le kell fednie. Ha egy panasz több panasztípusba is besorolható, akkor a panasz elsődleges témája szerint kell a besorolást elvégezni. Egy panasz csak egyszer rögzítendő. A panaszok számát összesen és kategóriák szerinti bontásban egyaránt meg kell adni.

A tábla első része a tárgynegyedévben lezárt panaszügyekről ad információt egyrészt a panaszkezelés időtartama szerint (42Q14A211-42Q14A2112 sor), másrészt pedig a panaszügyek megalapozottsága szerint (42Q14A212-42Q14A2123 sor).

A tábla második része a tárgyidőszak végén folyamatban lévő panaszügyek darabszámáról ad információt.

A tábla harmadik része (42Q14A23-42Q14A236 sor) az egyéb tájékoztató adatokat tartalmazza.

A tábla sorai

42Q14A231 sor Panaszügyekkel, panaszkezeléssel foglalkozó személyek száma (fő)

42Q14A232 sor Panaszügyek rendezése miatt kifizetett kártérítés összege összesen

42Q14A233 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé került panaszügyek száma

Ebben a sorban kell jelezni a biztosítót, mint panaszoltat érintő ügyek számát, amelyek kapcsán a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását megindította, és erről a tárgynegyedévben értesítette a biztosítót.

42Q14A234 sor Pénzügyi békéltető testületi eljárásában az intézmény által tett alávetési nyilatkozatok száma a tárgyidőszakban

Ebben a sorban kell jelezni azon ügyek számát, amelyekkel kapcsolatban a biztosító a tárgynegyedévben alávetési nyilatkozatot tett, függetlenül attól, hogy az eljárás mikor indult.

42Q14A235 sor Az intézmény által végrehajtott pénzügyi békéltető testületi döntések száma a tárgyidőszakban

42Q14A236 sor Pénzügyi Békéltető Testület elé vitt ügyekben az intézmény és a panaszos között létrejött egyezségek száma a tárgyidőszakban

15. 42Q18 Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások kiegészítő adatai

A tábla kitöltése

A tábla sorai

42Q1801-42Q18011 sor Díjkövetelés

42Q1802-42Q18022 sor Függő, beazonosítatlan tételek állománya

42Q1804, 42Q18041 sor Függőkár tartalék személyi sérüléses károkra a tárgyidőszak végén, Személyi sérüléses károkra képzett függőkár tartalékból tárgyidőszakban járadéktartalékba sorolt

Tartalék alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékot kell érteni. A díjkövetelés; a függő, beazonosítatlan tételek állományát és a tartalékok értékeit (kártartalék, járadéktartalék) a tárgyidőszak végi állapotnak megfelelően kell szerepeltetni. A tartalékok értékét és a kárkifizetések összegét bruttó értékként kell kimutatni.

42Q1805 sor Tárgyidőszaki kárkifizetés nemzetközi károkra

42Q1806 sor Tárgyidőszaki függőkár tartalék nemzetközi károkra

42Q18061 sor Nemzetközi károkra képzett függőkár tartalékból tárgyidőszakban járadéktartalékba sorolt

16. 42Q19 Pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással kapcsolatos adatok[9]

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató által a Pmt. szerinti belső szabályzata alapján lefolytatott eljárások keretében összegyűjtött információkról kell adatot szolgáltatni. A tábla kitöltése csak azon biztosítónak kötelező, amely a Pmt. 1. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a 3. § 28. pont g) alpontja értelmében a Pmt. hatálya alá tartozik.

A táblában használt fogalmak:

- kiemelt közszereplő: a Pmt. 4. § (1) és (2) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója: a Pmt. 4. § (3) bekezdése szerinti természetes személy;

- kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy: a Pmt. 4. § (4) bekezdése szerinti természetes személy;

- tényleges tulajdonos: a Pmt. 3. § 38. pontja szerinti jogalany.

A tábla sorai

42Q1901 Nem teljeskörűen átvilágított ügyfél

42Q19011 ebből: ügyfélkövetelés

A 42Q1901 sorból az ügyfélköveteléshez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkövetelés összege: az ügyfél összes követelése a biztosítóval szemben. Az ügyfélkövetelés nem nettósítható. A "Fő, illetve darabszám" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

42Q19012 ebből: ügyfélkötelezettség

A 42Q1901 sorból az ügyfél-kötelezettséghez kapcsolódó adatokat kell feltüntetni. Ügyfélkötelezettség összege: az ügyfél összes tartozása a biztosítóval szemben. Az ügyfélkötelezettség nem nettósítható. A "Fő, illetve darabszám" oszlopban az ügyfelek számát kell megadni.

42Q1902 Összes ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni az adott negyedévben lefolytatott, egyszerűsített, fokozott és normál ügyfél-átvilágítások összesített számát. Amennyiben az ügyfél átvilágítása során, azonos eljárásban egyidejűleg több kapcsolódó személy azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése, valamint nyilatkoztatása is megtörténik (pl. képviselő, rendelkezésre jogosult, meghatalmazott, kedvezményezett), azt egy átvilágítási eljárásnak kell tekinteni.

A 42Q1902 sorban kimutatott összes ügyfél-átvilágítás adatokat a 42Q190211-42Q19035 sorokban három szempont szerint kell tovább bontani. A 42Q190211-42Q190213 sorban az ügyfél-átvilágítás mélységére tekintettel, a 42Q19031-42Q19033 sorban a Pmt. 6. §-ának megfelelően, míg a 42Q19034 és 42Q19035 sorban a Pmt. 22-24. §-a szerint. Utóbbi két alábontás nem teljes körű, ezért a 42Q1902 sor nagyobb vagy egyenlő a 42Q19031-42Q19033 sor, illetve a 42Q19034 és 42Q19035 sor összegénél.

42Q190211 Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A sorban kell feltüntetni a Pmt. 15. §-a alapján, a Pmt. 65. §-ában meghatározott belső szabályzatban rögzített esetekben lefolytatott egyszerűsített ügyfél-átvilágítások számát.

42Q190212 Fokozott ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni a Pmt. 16-17. §-a alapján lefolytatott fokozott ügyfél-átvilágítások számát. 42Q1902121 ebből: kiemelt közszereplő (PEP) átvilágítása

Ebben a sorban azon átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél a biztosító a Pmt. 9/A. §-a alapján megállapította, hogy az ügyfél, kedvezményezett, biztosítási szerződés alapján a biztosító szolgáltatására jogosult személy, továbbá tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül.

42Q1902122 ebből: kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója, kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy átvilágítása

42Q1902123 ebből: nem személyes ügyfél-átvilágítás

42Q190213 Normál ügyfél-átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni az átvilágítás alapeljárását meghatározó, a Pmt. 7-10. §-ában rögzített szabályok alapján lefolytatott átvilágítások számát.

42Q19031 Üzleti kapcsolat létesítésekor történt átvilágítás

Ebben a sorban azon átvilágítások számát kell megadni, amelyeknél az új ügyfelet a Pmt. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerint átvilágították.

42Q19032 Négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás miatti átvilágítás Ebben a sorban azon ügyfél-átvilágítások számát kell szerepeltetni, amelyeknél az ügyfeleket az adott negyedévben a Pmt. 6. § (1) bekezdés b) pontja értelmében amiatt világította át a biztosító, mert négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű tranzakciót kezdeményeztek, az ügyleti megbízást megelőzően a biztosító nem létesített velük üzleti kapcsolatot, és átvilágításukra még nem került sor. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is megtörténhet. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

42Q19033 Egymással ténylegesen összefüggő, négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, több ügyleti megbízás miatti átvilágítás

Ebben a sorban kell feltüntetni azon átvilágítások számát, amelyeknél az ügyfeleket az adott negyedévben a Pmt. 6. § (2) bekezdése alapján azért világítottak át, mert a Pmt. 3. § 37. pontja szerinti ténylegesen összefüggő több olyan ügyleti megbízást kezdeményeztek, melyek együttes összege elérte vagy meghaladta a négymillió-ötszázezer forintot. A biztosító belső eljárásrendjétől függően egy eseti ügyfél átvilágítása több alkalommal is lefolytatható. Az adott sorban a ténylegesen lefolytatott átvilágítási eljárások számát, illetve az ügyleti megbízások forintösszegét kell feltüntetni.

42Q19034 Más szolgáltató által végzett ügyfél-átvilágítás átvétele

Ebben a sorban a Pmt. 22-24. §-a szerinti, más szolgáltató által végzett és a biztosító által elfogadott átvilágítások számát kell feltüntetni.

42Q19035 Közvetítő által végzett átvilágítás

Ebben a sorban a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont c) alpontja és 35. pontja szerinti biztosításközvetítők által végzett átvilágítások számát kell feltüntetni.

42Q1904 10 millió forintot elérő vagy meghaladó készpénz ki- és befizetések

Ebben a sorban kell kimutatni az adott negyedévben, készpénzben teljesített azon ügyletek számát, illetve teljes forintösszegét, melyek értéke elérte vagy meghaladta a tízmillió forintot.

42Q1905 Saját bejelentések

A "Fő, illetve darabszám" és "Összeg" oszlopban a biztosító által a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére az adott negyedévben küldött bejelentések összesített számát és a bejelentések teljes forintösszegét kell feltüntetni. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q190511 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján pénzmosás gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1905 sorból a biztosító által pénzmosás gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés a) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q190512 ebből: a Pmt. 30. §-a alapján terrorizmus finanszírozása gyanúja miatt tett bejelentések

Itt kell feltüntetni a 42Q1905 sorból a biztosító által terrorizmus finanszírozása gyanújával [Pmt. 30. § (1) bekezdés b) pontja] a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q190513 ebből: a Kit. alapján tett bejelentések

Ezen sorban kell szerepeltetni a 42Q1905 sorból a biztosító által a Kit. 4. § (1) bekezdése, illetve 14. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés foganatosításáért felelős szerv, illetve a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére, adott negyedévben küldött bejelentések számát és a bejelentések teljes forintösszegét. A bejelentések teljes forintösszege az érintett tranzakciók együttes összege.

42Q19052 Saját bejelentésekből külföldi fizetőeszközben bonyolított ügyletek

Ebben a sorban azokat az ügyleteket kell feltüntetni, melyeket a biztosító devizában (pl. átutalás kezdeményezése és fogadása, konverzió) bonyolított.

42Q1906 Saját bejelentésekből 4 munkanapra felfüggesztett tranzakciók

Ebben a sorban azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 34. § (1) és 35. § (1) bekezdése alapján felfüggesztést alkalmazott.

42Q19061 ebből: biztosító által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1906 sorból azon bejelentéseket kell itt szerepeltetni, melyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 34. § (1) bekezdése alapján a biztosító kezdeményezte.

42Q19062 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság által kezdeményezett felfüggesztések

A 42Q1906 sorból azon bejelentéseket kell itt kimutatni, melyek esetében az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztését a Pmt. 35. § (1) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság kezdeményezte.

A 42Q19061 és 42Q19062 sorok összege kiadja a biztosító által a tárgynegyedévben alkalmazott összes felfüggesztés számát.

42Q19063 ebből: pénzügyi információs egységként működő hatóság kérésére meghosszabbított felfüggesztések

A 42Q1906 sorból azon bejelentéseket kell feltüntetni, amelyek esetében a biztosító a Pmt. 35. § (3) bekezdése alapján a pénzügyi információs egységként működő hatóság jelzése alapján a felfüggesztést meghosszabbította.

42Q1907 Bíróság, nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, lefoglalt követelések

Ebben a sorban a bíróság, illetve a nyomozóhatóság által pénzmosás gyanúja miatt zárolt, illetve lefoglalt biztosítások számát és összegét kell feltüntetni.

42Q1908 Terrorista, illetve szankciós listák alapján zárolt követelések

42Q1909 12 hónapon belüli visszavásárlások

42Q1910 30 napon belül felmondott biztosítási szerződések

17. 42Q20 IFRS-eket alkalmazó biztosítók tájékoztató adatai

A tábla kitöltése

18. 42Q23 Informatikai adatok

A tábla kitöltése

A tábla az adatszolgáltató informatikai rendszerének működési kontroll környezetével kapcsolatos adatokat mutatja be.

A kérdések egy részére (2-4., 42. sor) konkrét számadatokat kell megadni.

A tábla sorai

A 9-10. sorban az IT szempontból lényeges informatikai eljárásrendek utolsó felülvizsgálatának, illetve módosításának dátumát kell megadni.

A 11-14. sorban az informatikai kockázatkezeléssel kapcsolatos információkat kell jelenteni.

A 15-21. sorban az üzletmenet folytonosságára és az informatikai katasztrófa helyreállítására vonatkozó információkat kell megadni.

Az elérhetőségi adatoknál (28-34. sor) a biztosító informatikai vezetőjének és biztonsági felelősének biztosítói e-mail címét és telefonszámát kell megadni.

Az időpontra vonatkozó kérdések esetén konkrét dátumot (pl.: 2019.02.19.) kell megadni függetlenül attól, hogy a válaszként adott dátum az aktuális negyedéven kívül esik-e vagy nem.

A 35-38. sorban a legfontosabb informatikai nyilvántartó rendszerrel kapcsolatos információkat kell megadni. A 39-43. sorban az informatikai rendszer zártsági tanúsításával kapcsolatos információkat kell jelenteni.

19. 42Q24 Biztosításközvetítői tevékenységre kifizetett jutalék

A tábla kitöltése

A táblában minden jutalék összeg esetében a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák összegét kell feltüntetni. A kiszámlázott és a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett jutalékszámlák összegét (pénzügyileg rendezett és még ki nem fizetett tételek együttes összegét) be kell mutatni jutaléktípusonkénti megbontásban, értékesítési partnertípusonként összesítve, illetve a függő többes ügynökök, a független közvetítők, a hitelintézetek, az ezen típusú EGT-fióktelepek, az egyetemes postai szolgáltató, valamint az egyéb értékesítési csatorna esetében a partnerek tételes teljes körű megadásával.

Ha a számla a számviteli zárás befejező napjáig érkezik be, akkor a biztosítónak azt az adott negyedéves adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell, amennyiben az a tárgyidőszakra vonatkozik. Ha az adott tárgyidőszakra vonatkozó számla a számviteli zárás befejező napja után érkezik be, azt a biztosítónak a következő tárgyidőszaktól kell szerepeltetnie az adatszolgáltatásban.

A tábla oszlopai

1. és 2. oszlop Közvetítő megnevezése és nyilvántartási száma

A "Közvetítő megnevezése" oszlopban a biztosításközvetítő aktuális nevét, a "Közvetítő nyilvántartási száma" oszlopban a biztosításközvetítő nyilvántartási számát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Közvetítők keresése menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Külföldi közvetítő esetében a "Közvetítő nyilvántartási száma" oszlopban "8" érték jelentendő.

3. oszlop Közvetítő típusa

A közvetítő típusa (függő ügynök, függő többes ügynök, független biztosításközvetítő, egyéb) csak a hitelintézettel, az ezen típusú EGT-fiókteleppel, az egyetemes postai szolgáltatóval és az egyéb értékesítési csatornán keresztül kötött szerződésekre jutó jutalék sor esetében jelentendő.

4-9. oszlop Tárgyidőszakra jutó szerzési/fenntartási/céljutalék bruttó összege élet - nem-élet

Ezen oszlopokban a biztosításközvetítők által a biztosító felé a tárgyidőszakra kiszámlázott teljes, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül a biztosító részére közvetített szerződések után járó) jutalékszámlák összegét kell jelenteni szerzési, fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) szerinti bontásban. Ha a számla a számviteli zárás befejező napjáig érkezik be, akkor a biztosítónak azt az adott negyedéves adatszolgáltatásban szerepeltetnie kell, amennyiben az a tárgyidőszakra vonatkozik. Jutalékkiadás alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek (visszaírások) oszlopban kell szerepeltetni. A jutalék összegét élet, illetve nem-élet ági bontásban kell bemutatni, függő ügynökök és határon átnyúló szolgáltatók és ennek alábontásai, valamint direkt értékesítés esetében összesítve, míg függő többes ügynökök, független közvetítők, hitelintézetek, ezen típusú EGT-fióktelepek, egyetemes postai szolgáltató és egyéb értékesítési csatorna esetében közvetítőnként külön-külön sorban is részletezve.

Szerzési jutaléknak a szerződéskötéssel összefüggésben járó jutalék, fenntartási jutaléknak pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalék minősül. A céljutalék körébe tartozik minden olyan extra jutalék, amelyre a biztosításközvetítő a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételek (visszaírások) nem vonhatók le a tárgynegyedévre jutó jutalékokból.

10. és 11. oszlop Tárgyidőszakra ki nem fizetett jutalékkövetelés összege élet - nem-élet

Ezen oszlopokban a tárgyidőszakra a biztosításközvetítők által kiszámlázott, a számviteli zárás befejező napjáig a biztosítóhoz beérkezett, de még pénzügyileg nem teljesített jutalékok összege jelentendő, élet, illetve nem-élet ági bontásban.

Az oszlopokban az összes ki nem fizetett jutalék összeget szerepeltetni kell, melyre vonatkozóan a számlakiállítás a tárgyidőszak számviteli zárásának napjáig már megtörtént, azonban a pénzügyi rendezés még nem. A függő többes ügynökökre, független biztosításközvetítőkre, hitelintézetekre, az ezen típusú EGT-fióktelepekre, egyetemes postai szolgáltatóra, valamint az egyéb értékesítési csatornára vonatkozóan biztosításközvetítőnként részletezve is meg kell adni a szükséges adatokat. A ki nem fizetett jutalékok összegét nem kell kivonni a bruttó összegekből. Abban az esetben, ha a kiállított számla bruttó összege és a visszaírás különbözete miatt a biztosítónak nem keletkezik kötelezettsége (közvetítői jutalékkövetelés), úgy a ki nem fizetett jutalékkövetelés oszlopát üresen kell hagyni.

12. és 13. oszlop Tárgyidőszaki sztornó tételek (visszaírások) élet - nem-élet

Itt kell megjeleníteni a jutalék kiszámlázás tárgyidőszakától függetlenül a tárgyidőszakban visszaírásra került jutalékokat élet, illetve nem-élet ági bontásban. A függő többes ügynökökre, független biztosításközvetítőkre, a hitelintézetekre, az ezen típusú EGT-fióktelepekre, egyetemes postai szolgáltatóra, valamint az egyéb értékesítési csatornára vonatkozóan biztosításközvetítőnként részletezve is meg kell adni a szükséges adatokat. Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék összegét (a közvetítővel szembeni jutalék követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni.

A tábla sorai

42Q2411 sor Függő ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont a) alpontja szerinti ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), ide nem értve a hitelintézet és az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q2412 sor Függő többes ügynöki jutalék összege

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 34. pont b) alpontja szerinti többes ügynök részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

42Q2413 sor Határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék összesen

Ezen sorban fel kell tüntetni a határon átnyúló biztosításközvetítői tevékenységet végző biztosításközvetítőknek járó jutalékot, és külön sorokon minden külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutalékának összegét (külföldi székhelyű biztosításközvetítő jutaléka összesen), valamint minden olyan jutalék összegét, mely magyarországi székhelyű biztosításközvetítő által határon átnyúló szolgáltatásként értékesítésre került (magyarországi székhelyű biztosításközvetítő határon átnyúló szolgáltatással kapcsolatos jutaléka összesen).

42Q2414 sor Független közvetítői jutalék összesen

Ezen soron kell feltüntetni minden, a Bit. 4. § (1) bekezdés 35. pontja szerinti független biztosításközvetítő részéről a biztosító felé az adott tárgyidőszakra kiszámlázott jutalék teljes összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, ide nem értve a hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, az egyetemes postai szolgáltató által, illetve az egyéb értékesítési csatorna igénybevétele miatt kiszámlázott tételeket.

Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

42Q2415 sor Hitelintézettel, egyetemes postai szolgáltatóval kötött szerződésekkel kapcsolatos jutalék

Ezen soron kell feltüntetni minden, hitelintézet, az ezen típusú EGT-fióktelep, egyetemes postai szolgáltató által tárgyidőszakra kiállított, jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá a biztosításközvetítőnkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

42Q2416 Direkt értékesítéssel kapcsolatos jutalék

Ezen a soron kell feltüntetni minden, a biztosító által közvetlenül értékesített biztosítási szerződések után a biztosító alkalmazásában álló, a biztosító közreműködőinek fizetett javadalmazást (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék).

42Q2417 Egyéb értékesítési csatornával kapcsolatos jutalék összesen

Ezen soron kell feltüntetni minden, a 42Q2411-42Q2416 sorba be nem sorolható egyéb értékesítési csatorna (pl. utazási iroda) által a tárgyidőszakra kiállított jutalékszámla összegét (kivéve a határon átnyúló biztosításközvetítői jutalék), továbbá az egyéb értékesítési csatornánkénti részletezését is, és a Közvetítő típusa (függő ügynök/függő többes ügynök/ független közvetítő/egyéb) oszlopban meghatározni, hogy tevékenységét függő ügynökként, függő többes ügynökként, független biztosításközvetítőként vagy az előző kategóriák egyikébe sem tartozóként (egyéb) végezte.

20. 42Q25 A biztosítói vagyon vagyonkezelők közötti megoszlása és az arra számított bruttó, nettó és referencia hozamráták alakulása

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító minden portfolióját (unit-linked, illetve nem unit-linked) fel kell tüntetni. Unitlinked portfolió alatt az eszközalap összes eszközének piaci értékét kell érteni. Amennyiben egy adott portfólió vagyonkezelése megosztva történik a biztosító és más vagyonkezelők között, akkor az adott portfóliót a megfelelő felbontásban a "Saját vagyonkezelés(ek)" és a "Vagyonkezelő(k)" sorban kell feltüntetni, ugyanazzal a portfólió azonosítóval.

1. oszlop Vagyonkezelő LEI-kódja

A vagyonkezelők azonosítására a LEI-kódot kell alkalmazni.

3. oszlop: Portfólió azonosítója

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes unit linked eszközalapokat és nem unit-linked portfóliókat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

A nem unit-linked tartalékok mögötti eszközöket tartalmazó portfóliókat az alábbi besorolás szerint kell feltüntetni:

- saját eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9991, saját eszköz alatt a nem a biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségekhez tartozó eszközfedezet (számviteli biztosítástechnikai tartalék eszközfedezetéhez nem sorolható eszközök) kell érteni;

- hagyományos életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9992;

- nem-életbiztosítások számviteli biztosítástechnikai tartaléka mögötti eszközöket tartalmazó portfólió: a biztosítót jelölő első két karakter + 9993.

5. oszlop: Biztosítói vagyon összege (ezer Ft)

A portfólió negyedév végi állománya piaci értéken, vagyonkezelőnként. Külföldi devizában denominált tételek esetében a forintosítást a tárgyidőszak utolsó munkanapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell elvégezni.

Amennyiben a vagyonra vonatkozó befektetési döntést a biztosító hozza meg, továbbá a vagyont érintő ügyletre a biztosító adja közvetlenül (vagyonkezelő közreműködése nélkül) a megbízást, akkor ebben az esetben a vagyont a "Saját vagyonkezelés" soron kell feltüntetni.

Amennyiben a vagyon egy részének vagy egészének kezelése szerződésen alapuló tevékenységként történik egy vagy több portfóliókezelőnél, akkor ezt a vagyont a "Vagyonkezelő" sorban kell megjeleníteni.

7. oszlop Tárgyidőszaki referencia hozamráta (%)

8. oszlop Tárgyidőszaki bruttó hozamráta (%)

Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.

9. oszlop Tárgyidőszaki nettó hozamráta (%)

Az adott vagyonkezelő által kezelt vagyonra számított hozam költségek és díjak levonása után, a 42Q9F táblánál található definíció szerint.

10. oszlop: Vagyonkezelési alapdíj (%)

A tárgyidőszak utolsó napján hatályos vagyonkezelési szerződésben százalékos formában meghatározott vagyonkezelési alapdíj.

21. 42QJA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora: "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni.

22. 42QM Nemzeti előírások szerinti mérleg

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 1. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.

23. 42QE Nemzeti előírások szerinti eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A tábla kitöltése során a Bszkr. 2. melléklete előírásait kell alkalmazni, figyelemmel a Számv. tv. vonatkozó rendelkezéseire is.

A tábla "Előző év" elnevezésű oszlopában az előző év azonos időszaka adatát kell jelenteni.

A Tájékoztató adatok blokkban található 42QE32 és 42QE33 sort is kötelező kitölteni.

IV. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító eseti felügyeleti jelentése

42BP Az egyes UL eszközalapokhoz tartozó befektetési politikák

A tábla kitöltése

A felügyeleti jelentést első alkalommal a biztosító 2019. január 1-jén hatályban lévő eszközalapok befektetési politikái alapján, a lehető legmélyebb CIC eszközkategória szintig kitöltve kell teljesíteni. Ezt követően az eszközalapok befektetési politikáinak módosulása, új eszközalap létrejötte, illetve meglévő megszűnése esetén, a módosított befektetési politika hatálybalépésének napját követő 5. munkanapig kell megküldeni a felügyeleti jelentést a nem változó eszközalapokra vonatkozóan is oly módon, hogy annak vonatkozási ideje az új befektetési politika hatálybalépésének napja legyen.

A tábla oszlopai

1. oszlop Eszközalap neve

Az indexhez vagy befektetési egységekhez kötött életbiztosításokhoz kapcsolódó eszközalapok elnevezéseit ebbe az oszlopba kell beírni.

2. oszlop Eszközalap azonosító kódja

A kód az adatszolgáltató által kialakított, az egyes eszközalapokat azonosító hatjegyű kód, melyet az 1. melléklet 4.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell megképezni.

Az így megképzett kódot egységesen kell alkalmazni a 42Q9F, a 42Q25 és a 42BP táblák esetében.

A biztosító kötelezettsége az egyedi portfólió azonosítókat tartalmazó lista letétkezelő felé való továbbítása.

3. oszlop CIC kód

Adott eszköz CIC szerinti besorolása. A biztosítónak - ahol ez lehetséges - a lehető legmélyebb szintig kell megjelenítenie adott eszköz CIC besorolását, vagy addig a szintig, ahogy ez a biztosító befektetési politikájában szerepel. Ha az adott eszközalap befektetési politikája csak pl. a befektetési jegyek eszközkategória szintig rendelkezik, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni.

4., 5., 6. oszlop Min./Cél/Max

Az adott eszközkategóriára vonatkozó, befektetési politikában található befektetési limiteket kell itt jelenteni. Ha pl. a befektetési politikában annyi szerepel, hogy az adott eszközalapon belül a befektetési jegyek minimum aránya 80%, maximum aránya 100%, cél aránya 90%, akkor a 4-es CIC kategóriát kell feltüntetni a megfelelő arányokkal. Elvárás, hogy az eszközalapoknál az egyes eszközosztályhoz kapcsolódó célértékek összege 100% legyen.

7. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens neve

A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens neve. A tábla ezen oszlopának minden sorába csak egy index szerepelhet. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához több indexet szeretne a biztosító hozzárendelni, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. Az új ismétlősorban ugyan azt az eszközalap azonosítót kell szerepeltetni.

8. oszlop Célarányhoz tartozó index komponens súlya

A befektetési politikában az adott eszközkategóriához tartozó referencia index komponens referencia indexen belüli súlya. Amennyiben egy eszközalap egyik eszközosztályához a biztosító több indexet rendel hozzá, úgy azt egy új ismétlősor beszúrásával teheti meg. A két vagy több index egymáshoz viszonyított arányát ennek az oszlopnak a kitöltésével kell jelölni. Az eszközalapon belüli egy eszközosztályához hozzárendelt különböző indexek súlyának összege 100% kell, hogy legyen.

V. A kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók által az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblák kitöltésekor alkalmazandó, nemzeti szinten meghatározott előírások

1. Formai követelmény

A táblák szöveges mezőiben - az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. mellékletének az adott táblára vonatkozó eltérő rendelkezése hiányában - vessző karakter nem használható.

2. S.16.01.01 Információ a nem-életbiztosítási szerződéses kötelezettségekből eredő járadékokról

Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

3. S.19.01.01 Nem-életbiztosítási kárigények

Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

4. S.20.01.01 A kárráfordítás eloszlásáról szóló információk

4.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

4.2. A jelentendő kárigények számát a következők szerint kell meghatározni:

4.2.1. Ha egy kár nyitott volt a tárgyidőszak kezdő napján, akkor azt a "Nyitott kárigények az év elején ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni.

4.2.2. Ha egy kár nem volt nyitva a tárgyidőszak kezdő napján, akkor két lehetőség közül kell választani:

- ha korábban sem volt még nyitva, akkor az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban,

- ha már korábban nyitva volt, akkor az "Az év során újranyitott kárigények" ("Reopen Claims during the year") oszlopban kell megjeleníteni,

függetlenül attól, hogy a tárgyidőszak végén a kár nyitott-e még, illetve, hogy hány lezárás-újranyitás ciklus történt rá vonatkozóan a tárgyidőszakban .

4.2.3. Ha a tárgyidőszak során valamely kárigény lezárására és újranyitására került sor, akkor azt

- a "Nyitott kárigények az év elején" ("Open Claims at the beginning of the year") oszlopban kell megjeleníteni, amennyiben a kár a tárgyidőszak kezdő napján nyitott volt,

- az "Az év során bejelentett kárigények" ("Claims reported during the year") oszlopban kell jelenteni, amennyiben a kár bejelentése és lezárása, valamint a kár újranyitása is az adott tárgyidőszakban történt.

5. S.21.01.01 Veszteségeloszlás kockázati profilja

5.1. Az adatokat a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni.

5.2. A kárráfordítás eloszlásának bemutatásakor az egyes üzletágakra alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a következő táblázat tartalmazza:

5.3. A sávok alsó értékét a C0030, felső értékét a C0040 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

6. S.21.03.01 Nem-életbiztosítási kockázatok eloszlása - biztosítási összegenkénti bontásban

6.1. A biztosítási összegek eloszlását az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet II. melléklete szerint az első kategóriába tartozó üzletágakon túl az általános felelősségbiztosítás és a különböző pénzügyi veszteségek üzletágra is jelenteni kell.

6.2. A biztosítási összegek eloszlásának bemutatására alkalmazandó, forintban meghatározott sávokat a jelentendő üzletágakra vonatkozóan a következő táblázat tartalmazza:

6.3. A sávok alsó értékét a C0020, felső értékét a C0030 oszlophoz tartozó megfelelő sorokba kell beírni a fenti táblázat szerint. A táblában minden adatot egységnyi forintban kell jelenteni.

7. S29.03.01 Az eszközök kötelezettségeket meghaladó többlete - a biztosítástechnikai tartalékokkal magyarázható többlet

Az adatokat a nem-életbiztosítási tartalékok esetében a kárbekövetkezés évére vonatkozóan kell jelenteni, míg az életbiztosítási tartalékoknál a kockázatvállalás éve szerint kell megadni.

8. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése

KKTA

Kgfb szerződés- és kárállományra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (KKTA) esetében szolgáltatandó adattartalom

1. Szerződések

1.1. Szerződésazonosító (kötelező, módosuló, szöveges)

1.2. Szerződésazonosító adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.3. Határozott tartamú? (kötelező, állandó, lista)

1.4. Szerződés státusza (kötelező, módosuló, lista)

1.5. A szerződés státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.6. A szerződés létrejötte (kötelező, állandó, dátum)

1.7. Biztosítási évforduló (kötelező, módosuló, dátum (hónap, nap))

1.8. Biztosítási évforduló adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.9. Járműtípus (kötelező, módosuló, lista)

1.10. Járműtípus adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.11. A jármű hengerűrtartalma (cm3) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.12. A jármű teljesítménye (kW) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.13. A jármű tömege (kg) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

1.14. Használati mód (kötelező, módosuló, lista)

1.15. A használati mód adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.16. Természetes/jogi személy (kötelező, állandó, lista)

1.17. A szerződő, üzemben tartó születési éve (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 1000)

1.18. A szerződő, üzemben tartó irányítószáma (kötelező, módosuló, négyjegyű egész szám, hiányzó érték esetén: 9999)

1.19. A szerződő, üzemben tartó irányítószáma adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.20. Egyedi/flotta (kötelező, módosuló, lista)

1.21. Az egyedi/flotta adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.22. Flottaazonosító (nem kötelező, módosuló, szöveg)

1.23. A flottaazonosító adat hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

1.24. BM besorolás (kötelező, módosuló, lista)

1.25. A BM besorolás adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.26. Az állománydíj összege (kötelező, módosuló, összeg)

1.27. Az állománydíj devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

1.28. Az állománydíj adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.29. A díjfizetés gyakorisága (kötelező, módosuló, lista)

1.30. A díjfizetés gyakorisága adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.31. A fizetett díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

1.32. A fizetett díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

1.33. A díjfizetés időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

1.34. A beszedett fedezetlenségi díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

1.35. A beszedett fedezetlenségi díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

1.36. A fedezetlenségi díj fizetésének időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

1.37. A beszedett fedezetlenségi díjhoz tartozó fedezetlenségi napok száma (nem kötelező, többszörös, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 9.999)

2. Káresemények

2.1. A károkozó biztosítóazonosítója (kötelező, állandó, lista)

2.2. A károkozó szerződésazonosítója (kötelező, állandó, szöveg)

2.3. A káresemény azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

2.4. A káresemény azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

2.5. A káresemény bekövetkezésének dátuma (kötelező, állandó, lista)

2.6. A káresemény országa (kötelező, állandó, lista)

3. Részkárok

3.1. A részkár azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

3.2. A részkár azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.3. A részkár típusa (kötelező, állandó, lista)

3.4. A részkár bejelentésének dátuma (kötelező, állandó, dátum)

3.5. A részkár státusza (kötelező, módosuló, lista)

3.6. A részkár státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.7. Peres eljárás típusa (nem kötelező, többszörös, lista)

3.8. Peres eljárás kezdete (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.9. Peres eljárás vége (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.10. A kárkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.11. A kárkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.12. A kárkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.13. Járadékkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.14. A járadékkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.15. A járadékkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.16. Regreszmegtérülés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

3.17. Regreszmegtérülés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

3.18. Regreszmegtérülés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

3.19. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék összege (kötelező, módosuló, összeg)

3.20. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

3.21. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

3.22. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék összege (nem kötelező, módosuló, összeg)

3.23. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

3.24. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

3.25. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék összege (nem kötelező, módosuló, összeg)

3.26. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

3.27. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

3.28. A károsult jármű telephelye szerinti ország (kötelező, állandó, lista)

3.29. A károsult jármű típusa (kötelező, állandó, lista)

3.30. A személyi sérüléses kár károsultjának állampolgársága (kötelező, állandó, lista)

9. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

2.1. A felügyeleti jelentés formai követelményeit - a 2.2.-2.5. pontban foglaltak kivételével - az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

2.2. A biztosító a KKTA kódú felügyeleti jelentést (a továbbiakban: KKTA jelentés) XML formátumban teljesíti. Az adott jelentés jellegétől (rendszeres, hiánypótló, esetijavító, eseti állományátruházási) függően alkalmazandó XML formátumok szerkezetét leíró XSD fájlt (a továbbiakban: XSD fájl) az MNB a honlapján teszi közzé.

2.3. Amennyiben a biztosító megállapítja, hogy az általa teljesített rendszeres (negyedéves) KKTA jelentés hiányos, köteles erről az MNB-t haladéktalanul értesíteni, a KKTA jelentés feltöltésére szolgáló felületen közzétettek szerint. A hiányos KKTA jelentés kiegészítését - akár maga a biztosító, akár az MNB állapítja meg a hiányosságot - a biztosító kizárólag az MNB ezirányú felhívására teljesített, hiánypótló jelentéssel végzi el.

2.4. Amennyiben az MNB vagy a biztosító megállapítja, hogy a biztosító által teljesített rendszeres (negyedéves) KKTA jelentés hibás, a biztosító a korábban megadott adatokat eseti javító jelentéssel javíthatja, törölheti.

2.5. Állományátruházás esetén az MNB ezirányú felhívására az átvevő biztosító eseti állományátruházási jelentést teljesít.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. Az éves felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosítók gépjármű-felelősségbiztosítási termékük december 31-i évfordulóra történt átkötésekkel kapcsolatos felügyeleti jelentése (43D1, 43DF1, 43D2, 43DF2, 43D3, 43DF3, 43D4, 43DF4, 43D5 és 43DF5 tábla)

1.1. 43D1 Kgfb szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a december 31-i évfordulóra felmondott, január 1-jével más biztosítótól hozzá átkötött vagy nála újrakötött teljes (belföldön, külföldi fióktelepe útján, határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett) kgfb állományát darabban és állománydíjban (ezer Ft) egyedi és flotta szerződések megkülönböztetésével. Egyedi szerződések esetén gépjármű kategóriák szerinti besorolást is meg kell adni. A táblában külön jelezni szükséges az új kötésekből a felmondás után a biztosítóhoz visszatérő szerződők számát és a kapcsolódó szerződések állománydíját (ezer Ft), illetve az új kötésekből az évfordulóra történt átkötést követő év január 31-én a biztosítónál még nem feldolgozott ajánlatok darabszámát.

A tábla oszlopai

3. oszlop Új kötések száma január 1-jén (db)

Ebben az oszlopban a december 31-ei évfordulóra felmondott szerződésekből másik biztosítótól átkötött, valamint a biztosítónál újrakötött szerződések darabszámát kell együttesen megadni.

4. oszlop Január 1-jei új kötések állománydíja (ezer Ft)

Ebben az oszlopban a december 31-ei évfordulóra felmondott szerződésekből másik biztosítótól átkötött, valamint a biztosítónál újrakötött szerződések állománydíját kell együttesen megadni.

1.2. 43DF1 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések december 31-i évfordulóra történő átkötéseinek bemutatása

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43D1 táblával megegyező szerkezetben.

1.3. 43D2 A biztosító állománya január 1-jén életkor és járműkategóriák szerint (db)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a teljes (belföldön, külföldi fióktelepe útján, határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett) kgfb állományát az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint flottás/nem flottás, természetes személy/nem természetes személy megbontás szerint. Nem flottás természetes személy szerződő esetén a szerződő életkora szerinti besorolást is meg kell adni. Az egyéni vállalkozó szerződők flottás természetes személynek minősülnek.

1.4. 43DF2 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb állománya január 1-jén életkor és járműkategóriák szerint (db)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43D2 táblával megegyező szerkezetben.

1.5. 43D3 A biztosító állománydíja január 1-jén kategóriánként összesen, életkor és járműkategóriák szerint (ezer forint)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti teljes (belföldön, külföldi fióktelepe útján, határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett) kgfb állománydíjait az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint flottás/nem flottás, természetes személy/nem természetes személy megbontás szerint. Nem flottás természetes személy szerződő esetén a szerződő életkora szerinti besorolást is meg kell adni. Az egyéni vállalkozó szerződők flottás természetes személynek minősülnek.

1.6. 43DF3 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb állománydíja január 1-jén kategóriánként összesen, életkor és járműkategóriák szerint (ezer forint)

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43D3 táblával megegyező szerkezetben.

1.7. 43D4 A biztosító állománya január 1-jén területi bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a biztosító évfordulóra történt átkötést követő év január 1-jén fennálló teljes (belföldön, külföldi fióktelepe útján, határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett) állomány darabszámát és állománydíját jelenti az új gépjármű teljesítménykategóriák, valamint a szerződő lakóhelye szerinti besorolásban.

1.8. 43DF4 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb állománya január 1-jén területi bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43D4 táblával megegyező szerkezetben.

1.9. 43D5 A biztosító állománya december 31-én a biztosítási évforduló szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A tábla célja a biztosító teljes (belföldön, külföldi fióktelepe útján, határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett) szerződésállományának bemutatása a szerződések biztosítási évfordulója szerinti megbontásban, díjosztályok szerint.

A táblát a december 31-ei állapotnak megfelelően kell kitölteni: az 1-6. oszlopba a vonatkozási időszak végén (december 31-én) élő kgfb szerződések alapján biztosított gépjárművek darabszámát, a 7-12. oszlopba ugyanezen állomány december 31-ei állománydíját, egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri díját kell beírni.

Az 1. és 7. oszlopba kerülnek azon gépjárművek megfelelő adatai, amelyekre vonatkozó szerződések biztosítási évfordulója egybeesik a naptári évfordulóval (december 31-ei biztosítási évfordulós szerződések), vagyis ezekben az oszlopokban azon szerződések adatai szerepelnek, amelyek esetében a kockázatviselés kezdete 2010. január 2-át megelőző dátum, vagy bármelyik ezt követő év január 1. A többi oszlopba a nem naptári évfordulós szerződéseket kell értelemszerűen besorolni. A 6. és 12. oszlopba azon gépjárművek adatai kerülnek, amelyekre vonatkozó szerződésnek nincs biztosítási évfordulója (egyszeri díjas szerződések).

1.10. 43DF5 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb állománya december 31-én a biztosítási évforduló szerinti bontásban és járműkategóriák szerint

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43D5 táblával megegyező szerkezetben.

2. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosítók gépjármű felelősségbiztosítási terméke felügyeleti jelentése (43JA, 43B, 43C1, 43C2, 43C3.. kezdetű, 43CF31S, 43C4, 43C5, 43CF5, 43C6 tábla)

2.1. 43JA Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás eredménykimutatása

A tábla kitöltése

A táblát a Bszkr. 7-9. §-ában meghatározottak szerint - a Bszkr. 2. melléklet D) sora: "Szokásos vállalkozási eredmény" szintjéig - kell kitölteni.

2.2. 43B Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás tartalékai

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosítók termékeik számviteli biztosítástechnikai tartalékait mutatják be bruttó tartalékok/nettó tartalékok bontásban.

2.3. 43C1 Állományi adatok a tárgyév január 1-jén (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kgfb-t művelő biztosítónak a tárgyév január 1-jén érvényes szerződések belföldi állományi darabszámát kell megadnia bonus-malus kategóriák szerinti bontásban, valamint külfödi fióktelepe adatait összesítve, gépjármű-kategóriák szerint besorolva a szerződéseket. A táblában az A00 oszlopba kell azon járműkategóriákra vonatkozó szerződéseket beírni, amelyek nem vesznek részt a bonus-malus rendszerben.

2.4. 43C2 Állományi adatok a tárgyév december 31-én (darab)

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kgfb-t művelő biztosító a tárgyév december 31-én érvényes szerződések belföldi állományi darabszámát adja meg bonus-malus kategóriák szerinti bontásban, valamint külföldi fióktelepe adatait összesítve, gépjármű-kategóriák szerint besorolva a szerződéseket. A táblában az A00 oszlopba kell azon járműkategóriákra vonatkozó szerződéseket beírni, amelyek nem vesznek részt a bonus-malus rendszerben.

2.5. 43C3.. Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ebben a táblában a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást terjesztő biztosító a tárgyév káralakulását mutatja be gépjármű-kategóriánként és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblát kell kitölteni.

A tábla sorai

Károk száma (darab)

A károk száma azon káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31 -én a tételes függőkár tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetések között a konkrét káreseményekhez köthető, kármegtérülésekkel csökkentett bruttó kárkifizetéseket kell szerepeltetni. A kárkifizetések között csak azon járadékjellegű kárkifizetéseket (pl. járadékkifizetéseket és járadékmegváltásokat) kell szerepeltetni, melynek fedezetéül a tárgyévet megelőző év december 31-ét követően megképzett felelősségbiztosítási járadéktartalék szolgált, vagy kellett volna szolgálnia.

Tételes függőkár tartalék (ezer Ft)

A konkrét káreseményekhez rendelhető bruttó, költségrészt nem tartalmazó, a várható kármegtérülésekkel csökkentett tételes függőkár tartalékot kell itt szerepeltetni a kár bekövetkezése, illetve bejelentése szerinti bontásban.

Az összesített tábla összesített tételes függőkár tartalék adata megegyezik a 43B tábla a konkrét káreseményhez nem rendelhető tételes függőkár tartalékkal és a költségekkel csökkentett bruttó függőkár tartalék adatával.

Újonnan képzett járadéktartalék

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyév december 31-én képeztek járadéktartalékot, ideértve azon járadékemelések és új járadékrészek többlettartalékát is, amelyre a biztosító szabályzatai, illetve az általános szakmai szabályok alapján nem a tárgyévet megelőző év december 31-én megképzett járadéktartalék nyújtott fedezetet.

2.6. 43CF31S A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb kárainak alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43C31S összesítő táblával megegyező szerkezetben.

2.7. 43C4 A tárgyévi járadék- és egyéb kárkifizetések

A tábla kitöltése

A kgfb-t terjesztő biztosító ebben a táblában mutatja be az összesített tárgyévi járadék- és egyéb kárkifizetéseit.

A tábla sorai

43C41 sor Összesen

A tábla összesen adata és a 43C3.. tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az 43JA Eredményelszámolás tábla 04. aa) 1. sorát.

43C411 sor Járadékkifizetések (ezer Ft)

A járadékkifizetések soron azon kárkifizetéseket (pl. járadékkifizetéseket és járadékmegváltásokat) kell szerepeltetni, melyek fedezetéül a tárgyévet megelőző év december 31-én megképzett felelősségbiztosítási járadéktartalék szolgált, vagy kellett volna szolgálnia.

43C412 sor Egyéb kárkifizetések (ezer Ft)

Az egyéb kárkifizetések soron azon kifizetéseket kell bemutatni, melyek szerepelnek az 43JA Eredményelszámolás tábla 04. aa) 1. sorában, de nem szerepelnek a "járadékkifizetések" soron és a 43C1.. tábla kárkifizetései között.

2.8. 43C5 A díjbevétel alakulása díjosztályonként

A tábla kitöltése

A kgfb-t művelő biztosító ebben a táblában tünteti fel díjbevételét az új gépjármű teljesítménykategóriák szerint besorolva.

Az előzetes fedezetigazolási szerződéseket a határozott idejű szerződések között kell szerepeltetni.

A tábla sorai

43C51 sor Mindösszesen

A tábla mindösszesen adata megegyezik a 43JA Eredményelszámolás tábla 01. a) bruttó díj - [c) meg nem szolgált díjak tartalékának változása (+/-) + d) a viszontbiztosító részesedése a meg nem szolgált díjak tartalékainak változásából (+/-)] értékével.

2.9. 43CF5 A biztosító külföldi fióktelepe útján vagy egyéb határon átnyúló tevékenysége keretében terjesztett kgfb díjbevétele díjosztályonként

A tábla kitöltése

A biztosító ebben a táblában jelenti a külföldi fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatás keretében terjesztett kgfb szerződések adatait a 43C5 táblával megegyező szerkezetben.

2.10. 43C6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában a kgfb-t művelő biztosító IBNR tartalékát jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban.

A tábla sorai

43C61 sor Összesen

Az összesen sor adata megegyezik a 43B tábla költségekkel csökkentett bruttó IBNR tartalék adatával.

III. A KKTA jelentésre vonatkozó részletes előírások

1. Általános előírások

1.1. A biztosítók azonosítása a törzsszám alapján történik.

1.2. A KKTA jelentés háromféle típusú attribútumot tartalmaz:

a) az "állandó" adatok a szerződés, illetve kár teljes hatálya, kifutása alatt az adatkör természetéből fakadóan változatlanok; ezen adatok csak javíthatók (visszamenőlegesen: amennyiben azok utóbb hibásnak bizonyulnak, például hibás rögzítés vagy hibás adatfeltöltés miatt);

b) a "módosuló" adatok az adatkör természetéből fakadóan megváltozhatnak: egy időpont előtt az egyik, attól fogva egy másik adat a helyes érték; ezen adatoknál nemcsak az aktuális érték szerepel a KKTA jelentésben, hanem az is, hogy az egyes értékek mikortól hatályosak, ez a "hatály" adatkör. A módosuló adatok mindegyikét külön kell jelenteni a maga hatályával, összegek esetében devizanemenként is külön; egy adott hatálynapra azonban csak egy - összeg típusú adatok esetében devizanemenként egy -, az adott hatálynap végi állapotnak megfelelő módosuló adatot lehet jelenteni; ez alól kivétel képez a korábban lezárt részkár újranyitásával ismét "nyitott" státusz hatálya, amely esetben egy nappal korábbi dátumot kell megadni (napi nyitó státusz);

c) a "többszörös" adatok egy-egy eseményhez kapcsolódnak, amiből több is lehet; ezen adatoknál az adott esemény megtörténtének időpontját is tartalmazza a KKTA; a többszörös adatok mindegyikét külön kell jelenteni a maga dátumával, összegek esetében devizanemenként is külön; egy időpontra azonban devizanemenként csak egy többszörös adatot lehet jelenteni; amennyiben egy napon több azonos devizájú tranzakció is történt, az adott időpontra ezek összegét kell jelenteni.

1.3. Az utólag hibásnak bizonyult adatok visszamenőleges hatállyal kerülnek javításra, az új érték fölülírja a korábbit. A javítás egy speciális esete a törlés, teljes szerződés, káresemény, részkár is törölhető. Káresemény törlésével annak minden részkára, illetve egy káresemény minden részkárának törlésével maga a káresemény is törlésre kerül.

1.4. Egy attribútum "kötelező", ha a hozzá tartozó adat az adatkör természetéből fakadóan a szerződés létrejöttétől, a káresemény/részkár bekövetkezésétől, illetve ezek rögzítésétől kezdve létezik. Amennyiben egy kötelező adatkörnél nem áll rendelkezésre adat a biztosító nyilvántartási rendszerében, a hiányzó érték kódját kell beküldeni.

1.5. Az egymáshoz tartozó értékeket - egy módosuló adat és annak hatálya, egy többszörös adat és annak időpontja, egy pénzösszeg és annak devizaneme, illetve fedezetlenségi díj és fedezetlenségi napok száma - csak együtt lehet megadni, javítani és törölni.

1.6. Az állományátruházási jelentés csak az átvett állomány régi és új azonosítóit (biztosítók törzsszáma, szerződésazonosítók, kárazonosítók, részkárazonosítók) illetve az átruházás időpontját tartalmazza.

1.7. A beküldött adatok a biztosító nyilvántartásaiban szereplő értékeket tükrözik. A biztosító a nyilvántartásaiban elérhető adat esetén abban az esetben jelenthet hiányzó értéket, ha a kért információ elektronikus úton nem, illetve manuálisan ésszerű ráfordítással nem előállítható. Amennyiben a nyilvántartásban hibás adat szerepel, akkor annak javítását csak akkor lehet, illetve kell jelenteni, ha az a nyilvántartásban is javításra került.

1.8. A KKTA jelentés kizárólag a kgfb hatálya alá tartozó szerződések, szerződésrészek, károk és kárrészek adatait tartalmazza. Az adatokat meg kell tisztítani a kiegészítő biztosításoktól és kockázatoktól, az ezekhez tartozó károktól, kárrészektől és a szívességi károktól.

1.9. A KKTA jelentés kizárólag a hazai kgfb állomány adatait tartalmazza. Az adatokat meg kell tisztítani a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján végzett határon átnyúló tevékenységhez tartozó részektől.

1.10. A KKTA jelentés teljes mértékben figyelmen kívül hagyja mind az aktív, mind a passzív viszontbiztosítási tevékenységet.

1.11. A KKTA jelentés nem tartalmaz költségadatokat.

1.12. A KKTA jelentés szerződéslistája járművenként tartalmazza az adatokat.

1.13. A KKTA jelentés káresemény és részkár szinten tartja nyilván az adatokat. A KKTA jelentés szempontjából részkárokra bontás alapelvei:

a) a jármű/személyi sérüléses/dologi károk külön részkárokhoz tartoznak;

b) a különböző sérült járművekkel, különböző sérült személyekkel, különböző tulajdonoshoz tartozó sérült tárgyakkal (ideértve pl. a környezeti károkat is) kapcsolatos kárigények különböző részkárokhoz tartoznak;

c) a sérült autóval, illetve a sérült személlyel sérült személyes tárgyak az adott jármű, illetve személyi sérüléses részkárhoz tartoznak;

d) egy sérült személyhez kapcsolódó (többnyire hozzátartozói) kárigények az adott sérült személy részkárához tartoznak.

1.14. A kárlista csak a konkrét káreseményekhez tartozó adatokat tartalmazza.

1.15. A KKTA jelentésben szereplő részkárokat lezárásuk előtt, a megfelelő hatálynappal, nyitott státuszban kell jelenteni.

2. Adattartalom

2.1. Az adatmező után zárójelben az adott attribútum legfőbb jellemzői találhatók, amelyek az XSD fájlból is kiolvashatók. A "lista" típusú adatok lehetséges értékeit is tartalmazza az XSD fájl. "Lista" típusú attribútumok esetében a biztosító nyilvántartásában rögzítetteknek megfelelően kell az XSD-ben megadott kódok valamelyikét jelenteni.

2.2. Az egyes adatmezőkben jelentendő adatok:

1. Szerződések

1.1. Szerződésazonosító (kötelező, módosuló, szöveges)

A biztosítónál a szerződés azonosítására elsődlegesen alkalmazott adat, a biztosító nyilvántartásának megfelelően.

1.2. A szerződésazonosító adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben megegyezik a szerződés létrejöttének hatályával. Állományátruházás esetén az új szerződésazonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

1.5. A szerződés státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Az az időpont, amikortól a szerződés az adott státuszba lépett, függetlenül attól, hogy a státusz módosítását a biztosító mikor végezte el. Alapértelmezésben megegyezik a szerződés létrejöttének hatályával.

1.6. A szerződés létrejötte (kötelező, állandó, dátum)

Az a nap, amikor a szerződés hatályba lépett, ideértve a Gfbtv. 6. §-a szerinti esetkört is.

1.7. Biztosítási évforduló (kötelező, módosuló, dátum (hónap, nap)

A biztosítási időszak végének hónapja és napja. Határozott tartamú szerződés esetén a tartam végének hónapja és napja.

1.8. Biztosítási évforduló adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésként a szerződés létrejöttének hatálya, módosulás esetén a módosítás hatálybalépésének napja, függetlenül attól, hogy a biztosító a módosítást mikor rögzítette.

1.9. Járműtípus (kötelező, módosuló, lista)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról szóló 20/2009. (X. 9.) PM rendeletben meghatározott gépjármű-kategóriáknak megfelelően.

1.10. Járműtípus adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.13. A jármű tömege (kg) (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 999.999)

A jármű megengedett legnagyobb össztömege.

1.15. A használati mód adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.17. Az üzemben tartó születési éve (kötelező, állandó, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 1000)

Nem természetes személyek esetén is a hiányzó adat esetén-t kell megadni.

1.18. Az üzemben tartó irányítószáma (kötelező, módosuló, négyjegyű egész szám, hiányzó érték esetén: 9999)

Természetes személy esetén az állandó lakcím, jogi személy esetén a forgalmi engedélyben szereplő cím (székhely) irányítószáma. Külföldi irányítószám esetén 1000 (akkor is, ha tudott, hogy külföldi, de az irányítószám nem ismert).

1.19. Az üzemben tartó irányítószáma adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.20. Egyedi/flotta (kötelező, módosuló, lista)

A biztosító nyilvántartásának megfelelően, figyelemmel a Gfbtv. szabályaira is.

1.21. Az egyedi/flotta adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.22. Flottaazonosító (nem kötelező, módosuló, szöveg)

Az az azonosító, amely az egyazon flottához tartozó szerződések (járművek) egymáshoz rendelését szolgálja.

1.23. A flottaazonosító adat hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

1.24. BM besorolás (kötelező, módosuló, lista)

A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendeletnek megfelelően.

1.25. A BM besorolás adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.26. Az állománydíj összege (kötelező, módosuló, összeg)

A kiegészítő biztosítások és kockázatok díja és a baleseti adó nélkül. Egyszeri díjas szerződések esetén az egyszeri díj összege.

1.27. Az állománydíj devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

Az állománydíjat abban a devizában kell megadni, amely a biztosítási szerződésen szerepel, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.28. Az állománydíj adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.30. A díjfizetés gyakorisága adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

1.31. A fizetett díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Az az összeg, amelyet a biztosító a kgfb díjaként kezel. Nem tartalmazza a kiegészítő biztosításokra és kockázatokra, valamint a baleseti adóra eső díjrészeket.

1.32. A fizetett díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

A fizetett díjat abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyik, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.33. A díjfizetés időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

Amikor a díj a biztosítóhoz beérkezett, függetlenül attól, hogy a biztosító a befizetést mikor sorolta az adott szerződéshez.

1.34. A beszedett fedezetlenségi díj összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

A biztosítóhoz fedezetlenségi díjként befolyt összeg, baleseti adó nélkül.

1.35. A beszedett fedezetlenségi díj devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

A beszedett fedezetlenségi díjat abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyik, illetve amennyiben ez nem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

1.36. A fedezetlenségi díj fizetésének időpontja (nem kötelező, többszörös, dátum)

Amikor a fedezetlenségi díj a biztosítóhoz beérkezett, függetlenül attól, hogy a biztosító a befizetést mikor sorolta az adott szerződéshez.

1.37. A beszedett fedezetlenségi díjhoz tartozó fedezetlenségi napok száma (nem kötelező, többszörös, pozitív egész szám, hiányzó érték esetén: 9.999)

Az adott fedezetlenségi díjbefizetéshez tartozó érték, azaz a dátum ehhez is hozzátartozik.

2. Káresemények

2.1. A károkozó biztosítóazonosítója (kötelező, állandó, lista)

Azon biztosító törzsszáma, amelyhez a kár alapjául szolgáló kgfb szerződés tartozott. Alapértelmezés szerint (ha nem történt állományátruházás) ez megegyezik az adatot beküldő biztosító törzsszámával.

2.2. A károkozó szerződésazonosítója (kötelező, állandó, szöveg)

Azon szerződés azonosítója - a szerződéslistában megadott adattal megegyezően -, amely alapján a kár a kgfb hatálya alá tartozik. Átruházott szerződésállomány esetén azon biztosító szerződésazonosítójával egyezik meg, amelyiknél a káresemény időpontjában volt a szerződés.

2.3. A káresemény azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

A biztosítónál a káresemény azonosítására elsődlegesen alkalmazott azonosító, a biztosító nyilvántartásának megfelelően.

2.4. A káresemény azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben ez megegyezik a káresemény bekövetkezésének dátumával. Állományátruházás esetén az új azonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

2.6. A káresemény országa (kötelező, állandó, lista)

Annak az országnak az ISO kódja, amelyben a káresemény történt. Ha ismert, hogy a káresemény külföldön történt, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, hogy melyik külföldi országban, akkor KUL, hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

3. Részkárok

3.1. A részkár azonosítója (kötelező, módosuló, szöveg)

Egy káron belüli részkárok megjelölésére használt, a káresemény azonosítójával együtt alkalmazott kiegészítő azonosító.

3.2. A részkár azonosítójának hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésben ez megegyezik a káresemény bekövetkezésének dátumával. Állományátruházás esetén az új azonosító hatálya az állományátruházás hatálya.

3.6. A részkár státusza adat hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

Alapértelmezésként a káresemény bekövetkezésének dátuma, módosulás esetén a módosítás hatálybalépésének napja, függetlenül attól, hogy a biztosító a módosítást mikor rögzítette.

3.7. Peres eljárás típusa (nem kötelező, többszörös, lista)

Az egyes részkárok vonatkozásában indult peres eljárások adatait perenként kell megadni. Amennyiben egy per több részkárt is érint, az adatokat minden érintett részkárnál meg kell adni. Perek egyesítése esetén is külön perként kell kezelni a külön indított eljárásokat.

3.10. A kárkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Bruttó, költségrész nélküli kárkifizetés, ide nem értve a járadékkifizetéseket és a járadékmegváltásokat, illetve a regreszmegtérüléseket. A várhatóan járadékfizetéssel járó részkárok megváltási összegét is ide kell sorolni a járadék megindítását megelőző megváltás esetén. Mindazon kifizetések idetartoznak, amelyekre az - elvi - fedezetet a bruttó, a várható regreszmegtérülések miatt nem csökkentett költségrész nélküli függőkár-tartalék adja. A kárkifizetésekhez sorolandó minden olyan (a károsult oldaláról fölmerülő) adó és járulék, amely az adott kifizetéshez kapcsolódik, de nem sorolandók ide a biztosító oldaláról költségként jelentkező tételek (pl. tranzakciós illeték). Ugyanez vonatkozik a járadékkifizetésekre is.

3.11. A kárkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott kárkifizetést abban a devizában kell megadni, amelyben azt a biztosító teljesítette, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.12. A kárkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a biztosító a kifizetést elindította (átutalta).

3.13. Járadékkifizetés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Bruttó, költségrész nélküli járadékkifizetés, ideértve a járadékmegváltásokat is. A várhatóan járadékfizetéssel járó részkárok megváltási összegét a járadék megindítását megelőző megváltás esetén nem ide kell sorolni. Mindazon kifizetések idetartoznak, amelyekre az - elvi - fedezetet a felelősségbiztosítási járadéktartalék adja.

3.14. A járadékkifizetés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott járadékkifizetést abban a devizában kell megadni, amelyben azt a biztosító teljesítette, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.15. A járadékkifizetés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a biztosító a kifizetést elindította (átutalta).

3.16. Regreszmegtérülés összege (nem kötelező, többszörös, összeg)

Minden megtérülést (pl. kármegosztás) ideértve kell megadni.

3.17. Regreszmegtérülés devizaneme (nem kötelező, többszörös, lista)

Az adott regreszmegtérülést abban a devizában kell megadni, amelyben az a biztosítóhoz befolyt, illetve amennyiben ez még informatikai fejlesztéssel sem elérhető, amely a biztosító nyilvántartásában szerepel.

3.18. Regreszmegtérülés dátuma (nem kötelező, többszörös, dátum)

Az a dátum, amikor a befizetés a biztosítóhoz beérkezett.

3.19. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék összege (kötelező, módosuló, összeg)

A regresz tartalékkal nem csökkentett tartalék.

3.20. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék devizaneme (kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.21. Bruttó, költségrész nélküli tételes függőkár-tartalék hatálya (kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.23. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.24. Bruttó, költségrész nélküli járadéktartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.26. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék devizaneme (nem kötelező, módosuló, lista)

Az adott tartalékot, tartalékrészt abban a devizanemben kell megadni, amelyben a biztosító azt megállapította.

3.27. Bruttó, költségrész nélküli regresz tartalék hatálya (nem kötelező, módosuló, dátum)

A tartalék(rész) megállapításának, módosításának napja.

3.28. A károsult jármű telephelye szerinti ország (kötelező, állandó, lista)

Telephely alatt alapvetően a természetes személy tulajdonos állandó lakcímét, a jogi személy (forgalmi engedélyben szereplő) székhelyét kell érteni, illetve a káresemény sajátos kockázataira jellemző országot a biztosító nyilvántartási rendszerének megfelelően. Az országok ISO kódját kell megadni. Ha ismert, hogy a károsult telephelye külföldön van, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, hogy melyik külföldi országban, akkor KUL, nem jármű részkár és hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

3.29. A károsult jármű típusa (kötelező, állandó, lista)

A biztosító nyilvántartási rendszerében rögzítetteknek megfelelően kell az XSD-ben megadott kódok valamelyikének megfeleltetni.

3.30. A személyi sérüléses kár károsultjának állampolgársága (kötelező, állandó, lista)

A sérült személy állampolgárságának megfelelő ország ISO kódja szerint. Amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az adat helyettesíthető a sérült személy állandó lakcíme vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti ország ISO kódjával. Ha ismert, hogy a sérült személy külföldi állampolgár, de pontosan nem ismert, vagy nem áll rendelkezésre, melyik külföldi ország állampolgára, akkor KUL, nem személyi sérüléses részkár és hiányzó adat esetén YYY értéket kell jelenteni.

10. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentései

11. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok

A felügyeleti jelentés teljesítése során alkalmazandó jogszabályok körét az 1. melléklet 1. pontja, határozza meg.

2. Fogalmak, rövidítések

2.1. E-ügyfél: az értékesítést végző elektronikus felületet, valamint az értékesítést végző összehasonlító felületet használó személy.

2.2. Értékesítést végző elektronikus felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan elektronikus felület, amely alkalmas az e-ügyfél igényeinek és szükségleteinek felmérésére és a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.3. Értékesítést végző összehasonlító felület: az e-ügyfelek számára elérhető olyan összehasonlító felület, amely alkalmas a biztosítási szerződés e-ügyfél által kezdeményezett megkötésére.

2.4. A táblákban és a kitöltési előírásokban használt további fogalmak, rövidítések értelmezésére vonatkozó rendelkezést az 1. melléklet 2. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés formai követelményei

3.1. Könyvvizsgálói jelentés beküldésére a Számv. tv. 155. § (3) bekezdésében előírtaknak megfelelő adatszolgáltatók nem kötelezettek.

A könyvvizsgálói jelentés csatolására nem kötelezett adatszolgáltatóknak az éves jelentés beküldhetősége érdekében csatolniuk kell egy, a könyvvizsgáló jelentésre vonatkozóan az 1. melléklet 3. pontjában megadottaknak megfelelően elnevezett pdf formátumú fájlt, amelyben arról nyilatkoznak, hogy könyvvizsgálói záradék vagy jelentés beküldésére nem kötelezettek.

3.2. A felügyeleti jelentés további formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

4. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. Az alkusz és a többes ügynök féléves felügyeleti jelentése

1. 48A tábla Az alkusz és a többes ügynök tájékoztató adatai (szakmai felelősség vagyoni fedezete, foglalkoztatottak létszáma, díjak kezelése)

A tábla sorai

48A03 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Szerződés időtartama, kezdete

A szerződés eredeti kezdetét kell megadni.

48A04 sor (Szakmai felelősségbiztosítás) Szerződés időtartama, vége

Ebbe a sorba nem kell írni, amennyiben a szerződés határozatlan időtartamra szól.

48A07 sor (Vagyoni biztosíték) Megnevezése

Itt kell bemutatni a Bit. 4. § (1) bekezdés 105. pontjában vagyoni biztosítékként definiált pénzeszközt vagy bankgaranciát, amelyek nem azonosak sem a felelősségbiztosítással, sem a törzstőkével. Amennyiben az alkusz és a többes ügynök felelősségbiztosítással rendelkezik és azt jelezte az adattáblában, úgy a vagyoni biztosítékra vonatkozó adatot nem kell megadni.

48A09 sor A fedezetből történt kárkifizetés darabszáma

Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetés darabszámát.

48A10 sor Fedezetből történt kárkifizetés összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszaki (félévi) tevékenységgel kapcsolatban felmerült, akár a felelősségbiztosítás, akár a vagyoni biztosíték terhére történt kárkifizetéseket.

48A20 sor: Közvetítési tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)

Itt kell megadni azon természetes személyek számát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel vagy annak alvállalkozójával létesített munkaviszony (teljes, illetve részmunkaidő egyaránt) vagy egyéb jogviszony keretében fejtik ki biztosításközvetítői tevékenységüket. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző személyeket nem kell feltüntetni.

48A201 sor Ebből: közvetlenül az alkusszal és a többes ügynökkel munkaviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő) (fő)

Itt kell bemutatni azokat a biztosításközvetítő természetes személyeket, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített munkaviszony keretében fejtik ki tevékenységüket. Az állományi létszám tárgyidőszak (félév) végi, záró adatát kell megadni. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

48A202 sor 48A20 sorból: az alkusz és a többes ügynök alvállalkozójával munkaviszonyban vagy egyéb jogviszonyban álló közvetítő természetes személyek létszáma (fő)

Azon regisztrációköteles természetes személy biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül közvetítenek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. A nem biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

Az alkuszi és a többes ügynöki tevékenység irányító személyét is figyelembe kell venni a jogviszonyának megfelelő sorban (munkaviszony vagy egyéb jogviszony).

48A21 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző megbízott alvállalkozó gazdálkodó szervezetek száma (db)

Itt kell megadni azon gazdálkodó szervezetek (beleértve az egyéni vállalkozókat is) félév végi, záró darabszámát, akik az alkusszal és a többes ügynökkel létesített megbízási jogviszony keretében végeznek kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni.

48A22 sor Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyek létszáma összesen (fő)

Azon természetes személy kiegészítő biztosításközvetítők tárgyidőszak (félév) végi, záró létszámát kell megadni, akik az alkusz és a többes ügynök megbízásából eljáró gazdálkodó szervezeten, vagy egyéni vállalkozón keresztül kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végeznek, munkaviszony vagy egyéb jogviszony keretében. Kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy alatt a Bit. 4. § (1) bekezdés 125. pontjában meghatározottakat kell érteni. Az állományi létszám félév végi, záró adatát kell megadni. A nem kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személyeket nem kell feltüntetni.

48A23 sor Ügyfélpanaszok száma

Itt kell megadni az alkusz és a többes ügynök magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben), a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok számát.

48A231 sor ebből: megalapozott ügyfélpanaszok száma (db)

Ebben a sorban kell megadni a tárgyidőszakban előterjesztett ügyfélpanaszok közül az alkusz és a többes ügynök által elfogadott ügyfélpanaszok számát.

48A301 sor Első díj

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök az ügyféltől a biztosítási ajánlat aláírásakor az első díjat/díjrészletet - készpénzben nyugta ellenében, vagy az alkusz és a többes ügynök által kiállított számla alapján az alkusz és a többes ügynök bankszámlájára érkezően - átveszi, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A302 sor Folytatólagos díj

Ha az alkusz és a többes ügynök és a biztosító(k) között létrejött megállapodás alapján, az alkuszhoz és a többes ügynökhöz pénztáron, vagy bankszámlán keresztül érkezett be (nem elsődíjas) pénzösszeg, akkor a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, ellenkező esetben "0"-val kell jelölni.

48A31 sor Ügyfélszámla vezetése

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a Bit. 404. § (2) bekezdésben meghatározott ügyfélszámlát vezet, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, nemleges válasz esetén "0"-val kell jelölni.

48A32 sor Kárrendezési tevékenység

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök valamely biztosítóval kötött megállapodás alapján kárrendezési tevékenységet lát el, a tábla "érték" oszlopába "1"-est kell írni, annak hiányában "0"-val kell jelölni.

2. 48B1A1 tábla Biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A "Biztosító megnevezése" oszlopba a biztosítók aktuális nevét, a "Biztosító azonosítója" oszlopba a biztosító törzsszámát az MNB internetes honlapján a Felügyelet/Engedélyezés és intézményfelügyelés/Piaci szereplők keresése/Általános kereső menüpont alatt található adatbázisokban foglalt adatoknak megfelelően kell megadni. Határon átnyúló tevékenységet végző intézmények törzsszáma minden esetben 8. A "Kód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosítótól volt jutalékbevétele) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

3- 8. oszlop Tárgyidőszakra járó szerzési/fenntartási/céljutalék bevétel bruttó összege élet - nem-élet

Ezen meghatározások alatt a biztosítók felé tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) jutalékbevételét kell érteni szerzési, fenntartási, és céljutalék (extra jutalék) megbontásával.

Független biztosításközvetítő esetén jutalékon a biztosítótól származó, a biztosítási díj meghatározott részét képező közvetett díjazást kell érteni.

Jutalékbevétel alatt a jutalékszámla visszaírások (sztornó tételek) figyelembevétele nélküli bruttó összeg értendő, a visszaírt jutalék összegét külön, a sztornó tételek oszlopban kell szerepeltetni. A jutalékbevételt élet, illetve nem-élet ági bontásban, biztosítónként kell bemutatni. A besorolásnak meg kell egyeznie a biztosító által megadottal. Itt kell bemutatni a biztosító vezérügynökétől, a külföldi biztosítótól, viszontbiztosítótól kapott jutalék összegét is, a jutalékot ténylegesen kifizető biztosító megjelölésével.

A szerzési jutalék a szerződéskötéssel összefüggésben, a fenntartási jutalék pedig a szerződés gondozásáért, meghatározott ideig való fennállásáért járó jutalékként azonosítható. A céljutalék minden olyan extra jutalék, amelyre az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítői tevékenysége, teljesítménye vagy célfeladat kiírása alapján válik jogosulttá.

Nem ebben a táblában, hanem a 48B1B táblában (egyéb bevételként) kell bemutatni az alkuszi tevékenységet folytató biztosításközvetítő által az ügyfelével kötött megbízási szerződés alapján kapott megbízási díjat. A jutalékokat bruttó módon kell megjeleníteni, vagyis a sztornó tételeket (visszaírásokat) és a továbbadott jutalékokat nem szabad levonni a tárgyfélévben megszolgált jutalékokból.

9. és 10. oszlop Tárgyidőszakra be nem folyt jutalék összege élet - nem-élet

Ezen meghatározások alatt a tárgyidőszakra (félévre) kiszámlázott, de a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig még pénzügyileg be nem folyt jutalékok összege értendő, élet, illetve nem-élet ági bontásban, biztosítónként részletezve. A be nem folyt jutalékok összegét nem kell kivonni a bruttó összegekből.

11. és 12. oszlop Megbízott biztosításközvetítőknek fizetett jutalék élet - nem-élet

Ezekben az oszlopokban kell kimutatni a szerződéses viszonyban álló alvállalkozóknak a biztosításközvetítői tevékenységük után kifizetett jutalékok összegét, ideértve a jutalék visszaírásokat is. A fizetett jutalékokat csak élet - nem-élet ági bontásban kell jelenteni a tábla első Összesen sorában, az adatokat biztosítónkénti megbontásban nem kell feltüntetni.

13. és 14. oszlop Sztornó tételek (visszaírások) élet - nem-élet

Itt kell megjeleníteni a jutalék kiszámlázás félévétől függetlenül a tárgyfélévben visszaírásra került jutalékokat. Azon technikai ok miatti sztornó tételeket, amelyek a jutalék összegét (a biztosítóval szembeni jutalék követelés vagy kötelezettség mértékét) nem befolyásolják, nem kell figyelembe venni.

3. 48B1AE tábla Elektronikus felületen végzett biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételek

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B1A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítői tevékenységből származó jutalékbevételeket, abban az esetben, ha az adott szerződésnél a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével történt a biztosításközvetítés. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

Amennyiben az alkusz és a többes ügynök a biztosításközvetítéshez értékesítést végző elektronikus felületet, illetve értékesítést végző összehasonlító felületet nem vesz igénybe, a tábla első összesítő sorába nullát kell írni.

4. 48B1B tábla Az alkusz és a többes ügynök egyéb tevékenységéből származó bevételei

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni minden olyan egyéb bevételt, amely a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül, részét képezi az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorában szereplő összegének.

A tábla sorai

48B1B1 sor Egyéb tevékenységek bevételei összesen

Az itt kimutatott összeget kell megbontani kockázat-elbírálás, módozatfejlesztés, kárrendezés, szaktanácsadás, oktatás, pénztári tagszervezésért kapott díj, pénzügyi intézménytől egyéb pénzügyi szolgáltatás közvetítéséért (befektetési szolgáltatás, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként, pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként) kapott díj, díj jellegű bevételek és egyéb csoportosításban. Fontos, hogy a kockázatelbírálási tevékenység és a szaktanácsadás a 66.22 biztosításközvetítői tevékenység keretein belül, a felnőttoktatás azonban csak MNB engedéllyel végezhető.

48B1B16 sor Pénztári tagszervezés

Itt kell jelenteni a nyugdíj- és egészségpénztári tagszervezésért kapott díjakat.

48B1B17 sor Befektetési szolgáltatás közvetítése

Itt kell kimutatni a befektetési szolgáltatás közvetítéséért kapott jutalékokat.

48B1B18 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése függő közvetítőként

Itt kell bemutatni a függő közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B19 sor Pénzpiaci szolgáltatás közvetítése független közvetítőként

Itt kell bemutatni a független közvetítőként végzett pénzpiaci szolgáltatás közvetítésért kapott jutalékokat.

48B1B20 sor Díj jellegű bevételek

Itt kell bemutatni a "fee" jogcímen, az ügyfelektől megbízási díjként járó bevételeket.

48B1B21 sor Egyéb

Ebben a kategóriában kell kimutatni minden egyéb bevételt (pl.: bérbeadás), amely az eredménykimutatás "Értékesítés nettó árbevétele összesen" sorban szerepel, és a fenti kategóriák egyikébe sem sorolható be.

5. 48B2A1 tábla A közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

A "Kód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosítótól részére közvetített) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2A11 sor 3-12. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített nem-életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül a kgfb., a lakás, a casco és az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosításokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek részinformációk, ezek összegének nem kell kiadniuk a 3. és 8. Összesen oszlopok értékét. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyidőszak (félév) végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az olyan (pl. építési) biztosításokat, amelyek nem egyszeri díjasok, hanem több díjfizetési időpontjuk van, és az egyes díjak nem időarányosak, a folyamatos díjas biztosításoknál kell jelenteni, az adott időszakban (félévben) ténylegesen megfizetett díjat véve éves állománydíjként.

A flották esetében a flotta szerződés keretében biztosított gépjárművek darabszámát kell megadni.

A tábla 7., 12., 15. és 19. Vállalkozói és intézményi vagyonbiztosítások oszlopában a vállalkozói és intézményi vagyonbiztosításokat kell jelenteni, illetve az egyéb vállalkozói és intézményi biztosításokat (pl. felelősségbiztosítás, társasházi lakás). A csoportos élet és balesetbiztosítás a Bit. ágazati besorolását alapul véve a nem-élet ághoz sorolandó. Az életbiztosítási ághoz akkor kerül, ha kifejezetten életbiztosítási kockázatra kötik (nem baleseti halál).

48B2A11 sor 13-20. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített egyszeri díjas nem-életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a casco, az intézményi és vállalkozói vagyonbiztosítási és az utasbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek összegének nem kell kiadniuk a 13. és 17. Összesen oszlopok értékét.

48B2A12 sor 3-12. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyidőszak (félév) végén fennálló folyamatos díjfizetésű nem-életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév végéig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

6. 48B2AE tábla Az elektronikus felületen közvetített nem-életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2A1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a biztosításközvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített nem-életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

7. 48B2B1 tábla A közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

A "Kód" rovatban a 99 végű a maximum sort jelöli. Az első kód adott, de az alkusznak és a többes ügynöknek a szükséges sorokat (annak függvényében, hogy hány biztosítótó részére közvetített) számoznia kell a megadott első kódtól kezdődően, a többi sor törlendő.

48B2B1 sor 3-8. oszlop Tárgyidőszakban közvetített folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített életbiztosítási szerződések teljes (a hagyományos értékesítési csatornákon, valamint az értékesítést végző elektronikus illetve az értékesítést végző összehasonlító felületen keresztül közvetített) darabszámát és teljes éves állománydíját összesen, illetve azon belül a hagyományos élet és a befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek összegének nem kell kiadniuk a 3. és 6. Összesen oszlopok értékét. Egy adott biztosításhoz kapcsolódó kiegészítő biztosításokat nem kell megbontani, hanem az alapbiztosítás jellegének megfelelően kell szerepeltetni. A más biztosításközvetítőtől átvett biztosítási szerződések állományápolási tevékenysége esetében a biztosításközvetítőhöz került szerződéseket a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem kell bemutatni, csak a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell szerepeltetni.

Itt kell bemutatni azon biztosítási szerződések darabszámát és éves állománydíját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött biztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, ha meghatározott időn belül egyik fél sem kezdeményezi a szerződés megszűnését, a szerződés második évétől kezdve folyamatos díjfizetésű szerződéseknek kell tekinteni, de azokat a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

Az egy szerződővel (például egy munkaadóval) kötött csoportos biztosítás egy darabnak számít.

48B2B1 sor 9-12. oszlop Tárgyidőszakban közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves biztosítási díjának összege

Itt kell bemutatni a tárgyidőszak (félév) alatt közvetített egyszeri díjas életbiztosítási szerződések összes darabszámát és éves biztosítási díját, illetve külön megadva a hagyományos élet és befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződésekre vonatkozó adatokat, biztosítónként. Az egyes kiemelten is bemutatott biztosítási típusok oszlopában szereplő értékek összegének nem kell kiadniuk a 9. és 11. Összesen oszlopok értékét.

48B2B2 sor 3-8. oszlop Élő (záró) állományban lévő folyamatos díjas életbiztosítási szerződések darabszáma és éves állománydíja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű életbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

8. 48B2BE tábla Elektronikus felületen közvetített életbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla kitöltése

Ebben a táblában kell bemutatni - a 48B2B1 táblával megegyező szerkezetben és az ott előírtak szerint - a közvetítő személyes közreműködése nélkül, közvetlenül az ügyfél által használt értékesítést végző elektronikus, illetve az értékesítést végző összehasonlító felület igénybevételével közvetített életbiztosítási szerződések számát, díját. Amennyiben a biztosításközvetítő nem önállóan működtetett, hanem egyéb szolgáltató által fejlesztett és karbantartott elektronikus felületet használ a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, a táblák kitöltése csak abban az esetben szükséges, ha az összehasonlító oldal az ügyfél számára közvetlenül is elérhető.

9. 48B2C tábla A közvetített viszontbiztosítási szerződések száma, díja

A tábla oszlopai

1 és 2. oszlop Biztosító megnevezése és azonosítója

A tábla sorai

48B2C1 sor 3. és 4. oszlop Tárgyidőszakban közvetített viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

Itt kell bemutatni a tárgyidőszakban (félévben) közvetített és a felügyeleti jelentés teljesítése napjáig kötvényesített viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját összesen,

Itt kell bemutatni azon viszontbiztosítási szerződések darabszámát és éves díját is, amelyeket a tárgyfélévben közvetítettek, de azok a tárgyfélévben törlésre is kerültek. Azokat a korábban közvetített és a biztosítási kötvény tanúsága szerint határozott időtartamra kötött viszontbiztosítási szerződéseket, amelyek a felek megállapodása alapján az évfordulót követően automatikusan újabb egy évvel meghosszabbodnak, a tárgyfélévben közvetített szerződések között nem, hanem a tárgyfélév végi élő (záró) állományban kell bemutatni.

48B2C2 sor 3. és 4. oszlop Élő (záró) állományban lévő viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja

A tárgyfélév végén fennálló folyamatos díjfizetésű viszontbiztosítási szerződések darabszáma és éves díja.

Fennálló biztosítási szerződés az a szerződés, amely érvényesen létrejött és a tárgyfélév utolsó napjáig még nem szűnt meg, függetlenül annak hatályától.

III. Az alkusz és a többes ügynök éves felügyeleti jelentése

1. 48M tábla Mérleg

A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak a mérleg nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48M1 sor Eszközök összesen

A sornak meg kell egyeznie a 48M2 sor Források összesen értékével mind az előző évre, mind pedig a tárgyévre vonatkozóan.

2. 48E tábla Eredménykimutatás

A tábla kitöltése

A táblát az alkusz és a többes ügynök vagy a könyvelője által összeállított (egyszerűsített) éves beszámolóban kimutatott adatokkal egyezően kell kitölteni. Az egyszerűsített éves beszámolót készítő adatszolgáltatónak csak az eredménykimutatás nagybetűvel és római számmal jelzett sorait kell töltenie.

A tábla sorai

48E01 sor Értékesítés nettó árbevétele

Ebben a kategóriában kell bemutatni a tárgyévre előírt bevételeket, mely nem egyezik meg a pénzforgalmi szemléletű befolyt bevételekkel. Az alkuszok és a többes ügynökök saját bevételükként nem mutathatják ki a biztosítási szerződésekre átvett biztosítási díjakat, hiszen ezek a biztosítók bevételébe számítanak bele.

12. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egység éves felügyeleti jelentése

13. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I. A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

1. Kapcsolódó jogszabályok, fogalmak, rövidítések

2. A felügyeleti jelentés formai követelményei

A felügyeleti jelentés formai követelményeit az 1. melléklet 3. pontja határozza meg.

3. A felügyeleti jelentés tartalmi követelményei

A felügyeleti jelentés tartalmi követelményeit az 1. melléklet 4. pontja határozza meg.

II. A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

1. 43V MABISZ elkülönített szervezeti egység vagyonkimutatása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

2. 43E MABISZ elkülönített szervezeti egység eredményelszámolása

A tábla kitöltése

A táblát az 57/2013. (XII. 5.) NGM rendelet 5. §-ában és 3. mellékletében meghatározottak szerint kell kitölteni.

3. 431T MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai

A tábla kitöltése

Tartalékok alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell érteni.

A táblát a Gfbtv. 56/J. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

4. 43TF MABISZ elkülönített szervezeti egység biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközök

Tartalékok alatt a számviteli biztosítástechnikai tartalékokat kell érteni.

A tábla kitöltése

A táblát a Gfbtv. 56/K. és 56/L. §-ában meghatározottaknak megfelelően kell kitölteni.

43TF14 Befektetési jegyek soron a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 21. pontja szerinti eszközöket kell feltüntetni, beleértve a kockázati tőkealapok és magántőkealapok jegyeit is.

5. 43KAC3... Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva

A tábla kitöltése

Ezekben a táblákban az adatszolgáltató a Kártalanítási Alap tárgyévi káralakulását mutatja be gépjármű kategóriánként (díjosztályonként) és összesítve. Minden egyes gépjármű kategóriához külön táblát kell kitölteni.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyekre a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

A kárkifizetésben a bejelentett káreseményekhez köthető kárkifizetéseket, de a járadék jellegű kifizetések közül csak a függő járadékokra történt kifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31-én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

6. 43KSZC31FN Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Fedezet nélküli károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév fedezet nélküli károkozók általi káralakulását jelenti.

A tábla sorai

A károk száma (darab)

A károk száma azon bejelentett káresemények számát jelenti, melyek során a következő események közül legalább az egyik bekövetkezett: kárkifizetés a tárgyévben, a tárgyév december 31 -én a tételes függőkár-tartalék pozitív, végleges járadékot a tárgyévben állapítottak meg.

Bruttó kárkifizetés (ezer Ft)

Viszontbiztosító részesedése (ezer Ft)

A viszontbiztosításba adott kárkifizetéseket kell szerepeltetni.

Kárkifizetések száma (darab)

A kárkifizetések száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre a tárgyidőszakban kifizetés történt.

Tételes függőkárok száma (darab)

A tételes függőkárok száma azon káresemények számát jelenti, amelyekre tárgyév december 31 -én a tételes függőkár-tartalék pozitív.

Újonnan képzett járadéktartalék (ezer Ft)

Az újonnan képzett járadéktartalékban azon járadékok megképzéskori tartalékát kell szerepeltetni, melyekre első ízben a tárgyévben képeztek járadéktartalékot.

Viszontbiztosítóra jutó rész (ezer Ft)

A Tételes függőkár tartalékból és az Újonnan képzett járadéktartalékból a viszontbiztosító számára jutó rész.

7. 43KSZC31IS Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Ismeretlen károkozók

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos, a tárgyév ismeretlen károkozók általi káralakulását jelenti, a fedezet nélküli károkozók káraival megegyező módon.

8. 43C31KSZ Károk alakulása, tárgyévi kifizetések és tartalékok a kár keletkezése és bejelentése éve alapján megbontva: Kártalanítási Számla összesen

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi összes káralakulást jelenti.

9. 43KASZC4 A tárgyév járadék- és egyéb kárkifizetései

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal, valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos tárgyévi járadékkifizetéseit illetve járadékmegváltásait jelenti.

A tábla sorai

43KASZC411 Járadékkifizetések

A járadékkifizetések soron a járadéktartalék terhére történt járadékkifizetéseket és megváltásokat kell szerepeltetni.

43KASZC412 Egyéb kárkifizetések

Az egyéb kárkifizetésekbe azon kifizetéseket kell beírni, melyek szerepelnek az eredményelszámolás Kárkifizetések sorában, de nem járadékkifizetések és nem szerepelnek a 43KAC3... kódú tábla kárkifizetései között.

A tábla összesen adata és a 43KAC3... kódú tábla összesített kárkifizetése összesítve adja az elkülönített eredményelszámolás Kárkifizetések sorát.

10. 43KASZC6 IBNR tartalék megbontása a kár keletkezésének éve szerint

A tábla kitöltése

A táblában az adatszolgáltató a Kártalanítási Alappal, valamint a Kártalanítási Számlával kapcsolatos IBNR tartalékot jelenti, a kár keletkezésének éve szerinti megbontásban. Az összesen sor adata megegyezik a Tartaléktábla költségekkel csökkentett IBNR tartalék adatával.

11. 43KAC3... 43KASZC4, 43KASZC6 tábla

A táblák Kártalanítási Alapra vonatkozó oszlopát az adatszolgáltatónak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelés Kártalanítási Alapra történő átszállásának időpontja által érintett évtől kezdődően a Kártalanítási Alap helytállási kötelezettségének teljes időtartama alatt kell megküldenie az MNB részére.

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[2] Megállapította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja (lásd 11. melléklet). Hatályos 2020.04.04.

[3] Módosította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.04.04.

[4] Módosította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.04.04.

[5] Megállapította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdés a) pontja (lásd 12. melléklet). Hatályos 2020.04.04.

[6] Megállapította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja (lásd 13. melléklet). Hatályos 2020.04.04.

[7] Módosította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.04.04.

[8] Módosította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2020.04.04.

[9] Megállapította a 6/2020. (IV. 3.) MNB rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja (lásd 14. melléklet). Hatályos 2020.04.04.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

40/2019. (XI. 21.) MNB rendelet

a biztosítási piaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről

1. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A biztosítási piaci szervezetek felügyeleti jelentéseire vonatkozó általános kitöltési előírások

2. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentései

3. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító éves felügyeleti jelentése

III.

A kisbiztosító-egyesület éves felügyeleti jelentése

IV.

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító negyedéves felügyeleti jelentése

4. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése

5. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Kisbiztosító-egyesületnek nem minősülő kisbiztosító aktuáriusi jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

6. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentései

7. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító éves felügyeleti jelentése

III.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító negyedéves felügyeleti jelentése

IV.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosító eseti felügyeleti jelentése

V.

A kisbiztosítónak nem minősülő biztosítók által az (EU) 2015/2450 bizottsági végrehajtási rendelet szerinti táblák kitöltésekor alkalmazandó, nemzeti szinten meghatározott előírások

8. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése

KKTA

Kgfb szerződés- és kárállományra vonatkozó tételes adatszolgáltatás (KKTA) esetében szolgáltatandó adattartalom

9. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási terméket terjesztő biztosító éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

Az éves felügyeleti jelentésre vonatkozó részletes szabályok

III.

A KKTA jelentésre vonatkozó részletes előírások

10. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentései

11. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

Az alkusz és a többes ügynök felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.

A felügyeleti jelentésre vonatkozó általános szabályok

II.

Az alkusz és a többes ügynök féléves felügyeleti jelentése

III.

Az alkusz és a többes ügynök éves felügyeleti jelentése

12. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egység éves felügyeleti jelentése

13. melléklet a 40/2019. (XI. 21.) MNB rendelethez

A MABISZ elkülönített szervezeti egységének éves felügyeleti jelentése kitöltésére vonatkozó részletes előírások

I.