Tippek

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

Bővebben

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

Bővebben

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

2019. évi LXXXI. törvény

a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az illeték alapja a polgári peres eljárásban a per tárgyának, polgári nemperes eljárásban az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke (a továbbiakban együtt: az eljárás tárgyának értéke) a jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke."

2. § Az Itv. 42. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 39-41. §-ban meghatározott illetékalap után - ha e törvény másként nem rendelkezik - az illeték mértéke:)

"d) a végrehajtási eljárásban 1%, de legalább 5000 forint, legfeljebb 350 000 forint;"

3. § Az Itv. 57. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Illetékmentes a polgári és közigazgatási ügyekben:)

"a) az eljárás, ha a bíróság az eljárást (ideértve a fellebbezési és a felülvizsgálati eljárást is) megindító beadványt - cégbírósági eljárás esetén hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül - visszautasítja, vagy az eljárást a Pp. 259. §-ában foglalt okokból megszünteti, vagy a Csődtv. 29. § (3) bekezdése alapján hivatalból megszünteti, illetve az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegése miatt vagy azért szünteti meg, mert az eljárást megindító beadvány visszautasításának lett volna helye, továbbá az ezen eljárásban hozott döntés elleni fellebbezés és felülvizsgálat;"

4. § Az Itv. "Hatálybaléptető és átmeneti rendelkezések" című alcíme a következő 99/U. §-sal egészül ki:

"99/U. § Az 57. § (1) bekezdés a) pontjának a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód1tv.) megállapított rendelkezését azokban a Mód1tv. hatálybalépése napján folyamatban lévő felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a bíróság az eljárást a Mód1tv. hatálybalépését követően szüntette meg."

5. § Az Itv.

a) 44. § (1) bekezdésében az "1991. évi XLIX. törvény" szövegrész helyébe az "1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.)" szöveg,

b) 45. § (3a) bekezdésében, 62. § (1) bekezdés v) pontjában a "csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény" szövegrész helyébe a "Csődtv." szöveg

lép.

2. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

6. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdésben foglalt esetben, ha a közigazgatási végrehajtás bűnügyi követelés behajtására irányul, a végrehajtás során az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény eltérő rendelkezéseit is alkalmazni kell."

7. § A Vht. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:

a) a bíróság és a közjegyző által kiállított végrehajtási lap,

b) az olyan okirat, amelyet a bíróság vagy a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el,

c) a bíróság végrehajtást elrendelő, letiltó, illetve átutalási végzése, továbbá közvetlen bírósági felhívást tartalmazó határozata,

d) a bíróság rendbírságról szóló értesítése, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi, valamint

e) a 4/2009/EK tanácsi rendelet alapján kijelölt hazai központi hatóság által a tartásra kötelezett adatainak beszerzésére kiállított megkeresés."

8. § (1) A Vht. 57/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtó hivatali elektronikus aláírásaként - ha jogszabály a végrehajtó számára az elektronikus aláírás használatát előírja - csak olyan minősített elektronikus aláírás használható, amely megfelel a következő feltételeknek:)

"a) az elektronikus aláíráshoz tartozó tanúsítványban a bizalmi szolgáltató feltüntette, hogy az aláíró önálló bírósági végrehajtó vagy önálló bírósági végrehajtó-helyettes;"

(2) A Vht. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást."

9. § A Vht. 139. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, az ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.

(6) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni.

(7) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag akkor lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek. Sikeres értékesítést követően a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcímre jutó befolyt összeget az állami adó- és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára kell átutalni."

10. § A Vht. 300. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"300. § A végrehajtási ügyintéző elleni fegyelmi eljárásra és a vele szemben kiszabható fegyelmi büntetésekre az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló szabályokat kell alkalmazni."

11. § A Vht. a következő 304/E. §-sal egészül ki:

"304/E. § (1) E törvény alapján az állam a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31-én még fennálló, az államot megillető követelésekről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - lemond, amelyek elévültek, vagy amelyeket behajthatatlanná nyilvánítottak.

(2) E törvény alapján az állam a törvényszéki végrehajtók hatáskörébe tartozó, 2019. január 1-jét megelőzően kiállított azon végrehajtható okiratokkal érintett, 2019. december 31-én még fennálló, 200 000 forintot el nem érő, valamint a 2010. január 1. napja előtt indult ügyekben az államot közvetlenül megillető követelésekről - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - lemond.

(3) A bűnügyi követelés esetén, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén az állam nem mond le a követeléséről.

(4) E törvény alapján a bírósági titkár elvégzi a 2019. december 31. napját követően a korábban a törvényszéki végrehajtó hatáskörébe tartozó, de törvény alapján még az állami adó- és vámhatóságnak át nem adott végrehajtási ügyekben felmerülő valamennyi szükséges intézkedést."

12. § A Vht.

a) 32. § (1) bekezdésében a "c)-l)" szövegrész helyébe a "c)-d)" szöveg,

b) 32. § (1) bekezdésében a "c)-g) pontjaiban" szövegrész helyébe a "c)-d) pontjában" szöveg,

c) 137/B. §-ában a "bűnügyi zárlat" szövegrészek helyébe a "büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel" szöveg

lép.

13. § Hatályát veszti a Vht.

a) 34. § (5) bekezdésében az "a törvényszéki végrehajtó helyszíni eljárása, illetve" szövegrész,

b) "Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása" című alcíme,

c) "Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása" című alcíme,

d) "Bűnügyi zárlat" című alcíme,

e) "Zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására" című alcíme,

f) XIII. Fejezete,

g) "Egyéb jogorvoslatok"című alcíme,

h) 225. § (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint (3) bekezdése,

i) 225. § (6) bekezdésében az " , illetve azon törvényszék székhelye szerinti járásbíróságot, amely törvényszékre a törvényszéki végrehajtót kinevezték, fővárosi törvényszéki végrehajtó esetében pedig a Pesti Központi Kerületi Bíróságot" szövegrész,

j) 229. § (2) bekezdésében a "törvényszéki végrehajtó esetében a törvényszék elnöke, önálló bírósági végrehajtó esetében pedig" szövegrész,

k) 229. § (4) bekezdésében az " , illetve a törvényszék elnöke" szövegrész,

l) 230. § (5) bekezdése,

m) 230. § (6) bekezdésében a "- a törvényszéki végrehajtókra vonatkozóan az Országos Bírósági Hivatal elnökét is -" szövegrész,

n) XX. Fejezete, valamint

o) 317. § (1) bekezdés a) pontjában a "10. §-ának d) pontja" szövegrész.

3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (1) bekezdés n) pontja.

4. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása

15. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A végrehajtási ügyintéző esküjének a szövegét az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló 2008. évi XXVII. törvény tartalmazza."

16. § Az Iasz. 6. § (1) bekezdésében az "a végrehajtási ügyintéző, továbbá a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes és a végrehajtójelölt" szövegrész helyébe a "továbbá a végrehajtási ügyintéző" szöveg lép.

17. § Hatályát veszti az Iasz.

a) 1. § (4) bekezdésében az "a törvényszéki végrehajtó, végrehajtó-helyettes, végrehajtójelölt, valamint" szövegrész,

b) 95. § (2) bekezdése.

5. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

18. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Személyük azonosítására alkalmas módon végrehajtói irodában, illetve végrehajtók közös irodájában működő végrehajtók az (1) bekezdésben foglalt célra közös számítástechnikai eszközt is működtethetnek.

(3) A bírósági végrehajtói szolgálat fennállásáról, annak adataiban történt változásról (áthelyezés, tartós helyettes kirendelése stb.), illetve megszűnéséről a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar értesíti az ingatlanügyi hatóságot, amely az értesítés alapján a bírósági végrehajtó hozzáférési jogosultságát visszavonja."

6. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

19. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.)

a) 6. § (4) bekezdésében az "a bírósági végrehajtás" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény" szöveg,

b) 11. § (5) bekezdésében a "bírósági végrehajtónak" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnak és a felszámolónak" szöveg,

c) 26. § (6) bekezdésében az "a letéti számlán elhelyezett összegnek" szövegrész helyébe az "az állami adó-és vámhatóságnál a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlán a pénzbírság behajtását követően fennmaradó összegnek" szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti a Jszbt.

a) 26. § (2) bekezdésében a "bírósági" szövegrész,

b) 26. § (5) bekezdése.

7. A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény módosítása

21. § A regisztrációs adó részleges visszatérítéséről szóló 2006. évi CXXX. törvény 2. § 6. pontjában az "a)-b) pontjaiban" szövegrész helyébe az "1. és 2. pontjában" szöveg lép.

8. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása

22. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 136. § (8) bekezdésében a "bűnügyi zárlat elrendelése" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel" szöveg lép.

9. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

23. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 18. § (1) bekezdés j) pontja.

10. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

24. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 411. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

"a) olyan ügyletet köt, megbízást ad, visszavon vagy módosít, saját számlás kereskedés során olyan ajánlatot rögzít, visszavon vagy módosít, vagy más olyan magatartást tanúsít, amely az adott pénzügyi eszköz vagy kapcsolódó azonnali árutőzsdei ügylet keresleti vagy kínálati viszonyairól, árfolyamáról vagy áráról hamis vagy félrevezető jelzéseket ad, azt mesterséges vagy rendellenes szinten rögzíti,"

(bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)

11. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

25. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 140/D. § (2) és (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A tagállami határozatban kiszabott pénzbüntetés átváltoztatásának nincs helye, ha

a) a tagállami hatóság az átváltoztatáshoz nem járult hozzá,

b) a végrehajtás átvételére a 140/A. § (3) bekezdése alapján, vagy a 137. § (1) bekezdés 1. pont b)-d) pontban meghatározottak vonatkozásában került sor.

(2a) A (2) bekezdésben meghatározott esetben, ha a pénzbüntetést nem fizették meg - a sértett javára fizetendő jóvátétel kivételével - a végrehajtást az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény alapján az állami adó- és vámhatóság folytatja le."

26. § Az EUtv. 178/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) E törvénynek a 140/D. § (2a) bekezdése szerinti, a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén alkalmazandó végrehajtásra vonatkozó szabályait a 2019. december 31. napját követően elrendelt végrehajtások esetén kell alkalmazni. A 2020. január 1. napját megelőzően megindult végrehajtás esetén a pénzbüntetés adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, amelynek behajtása az állami adó- és vámhatóság feladata."

27. § Hatályát veszti az EUtv. 145/B. §-a.

12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

28. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet" szövegrész helyébe az "a Nemzeti Adó- és Vámhivatal" szöveg,

b) 69/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 324. § (4) bekezdésében a "pénzbírság" szövegrész helyébe a "rendbírság" szöveg,

c) 318. § (1) bekezdés c) pontjában, 321. § (1) bekezdésében, 323. §-ában, 324. § (1), (2) és (4a) bekezdésében az "a bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

d) 323. §-ában az "a bírósági végrehajtásról szóló törvény" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény" szöveg,

e) 324. § (2) bekezdésében a "pénzbírságot" szövegrészek helyébe a "rendbírságot" szöveg,

f) 324. § (3) bekezdésében a "pénzbírságot" szövegrész helyébe a "rendbírságot" szöveg,

g) 324. § (3) bekezdésében a "pénzbírság" szövegrészek helyébe a "rendbírság" szöveg

lép.

13. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

29. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény

a) 8. § (1) bekezdés k) pontjában a "bűnügyi zárlatot rendeltek el a vagyonára, vagy vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben" szövegrész helyébe a "vagyonelkobzást rendeltek el vele szemben, vagy a vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg,

b) 33. § (1) bekezdés j) pontjában a "vagyonát bűnügyi zárlat alá vonták" szövegrész helyébe a "vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg,

c) 36. § (3) bekezdés b) pontjában a "vagyonát bűnügyi zárlat alá vették" szövegrész helyébe a "vagyonára a büntetőeljárásban zár alá vételt rendeltek el" szöveg

lép.

14. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

30. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 542. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőeljárásban meghozott határozattal megállapított, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényben meghatározott bűnügyi követelés - ideértve az ilyen követelések biztosítására a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt is - végrehajtása esetén az igénypert az állam nevében a követelés jogosultjaként eljárni jogosult ellen kell megindítani."

31. § A Pp. 542. § (3) bekezdésében a "bűnügyi zárlatot" szövegrész helyébe a "büntetőeljárásban a zár alá vételt" szöveg lép.

15. Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény módosítása

32. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.) 6. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti zárlatot a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyával szemben, a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó befagyasztandó vagyonra kell elrendelni. A zárlat végrehajtása az Avt. alapján az állami adó- és vámhatóság feladata.

(4) Az állami adó- és vámhatóság a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtásáról, illetve a végrehajtás befejezéséről három munkanapon belül értesíti a hatóságot, a bíróságot, továbbá az adópolitikáért felelős minisztert."

33. § A Pvkit.

a) 1. §-ában a "bírósági végrehajtásról szóló törvény (a továbbiakban: Vht.)" szövegrész helyébe a "bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.)" szöveg,

b) 12. § (6) bekezdésében a "miniszternek" szövegrész helyébe a "miniszternek, továbbá a zárlat feloldása esetén az állami adó- és vámhatóságnak" szöveg

lép.

16. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása

34. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 327. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az ingatlan zár alá vételére a Btk. 75. § (1) bekezdésében meghatározott vagyonelkobzás biztosítása vagy kártérítésre, illetve pénz fizetésére irányuló polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, a határozat rendelkező részében fel kell tüntetni a zár alá vétellel biztosítandó pénzkövetelés összegét is."

35. § A Be. 632. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vádlottat nem lehet kötelezni a megismételt eljárásban felmerült bűnügyi költség viselésére, kivéve, ha az az ő mulasztása folytán merült fel."

36. § A Be. 855. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján az igazságügyért felelős miniszter kezelheti a polgári jogi igénnyel, a vagyonelkobzással, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetéssel és a bűnügyi költséggel kapcsolatos adatokat, az adatkérésre vonatkozó rendelkezések alapján a bírósági végrehajtótól, illetve az állami adó- és vámhatóságtól adatok szolgáltatását kérheti, továbbá a bírósági végrehajtó a polgári jogi igény, illetve az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés és a bűnügyi költség végrehajtása érdekében a kártalanítási eljárással kapcsolatos személyes adatokat megismerheti, illetve azokat kezelheti."

37. § A Be.

a) 101. § (1) bekezdésében a "bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe a "bírósági végrehajtó, állami adó- és vámhatóság" szöveg,

b) 332. § (2) bekezdésében az "a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek a bírósági végrehajtásról szóló törvényben" szövegrész helyébe az "az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény, vagy a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján értékesítették, az értékesítésből befolyt összegnek az ott" szöveg,

c) 820. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "a bírósági végrehajtó" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóság" szöveg,

d) 820. § (3) bekezdésében az "a végrehajtót" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságot" szöveg,

e) 821. § (4) bekezdésében az "a bírósági végrehajtónak" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságnak" szöveg,

f) 855. § (2) bekezdésében a "pénzbüntetést szabtak ki, vagyonelkobzást rendeltek el" szövegrész helyébe a "vagyonelkobzást rendeltek el, fiatalkorúval szemben pénzbüntetést szabtak ki" szöveg, az "a bírósági végrehajtót" szövegrész helyébe az "az állami adó- és vámhatóságot" szöveg

lép.

38. § Hatályát veszti a Be.

a) 403. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó bűnügyi költség esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó az ügyészséghez beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó bűnügyi költség esetén az ügyészség foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztást, illetve három hónapi részletfizetést engedélyezhet." szövegrész,

b) 443. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó rendbírság esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó rendbírság esetén az egyesbíró vagy a tanács elnöke foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztást, illetve három hónapi részletfizetést engedélyezhet." szövegrész,

c) 843. § (1) bekezdésében az "Az ötvenezer forintot meghaladó bűnügyi költség esetében a halasztás, illetve a részletfizetés a bírósági végrehajtó által foganatosított foglalás után engedélyezhető, ha a foglalási jegyzőkönyvet a végrehajtó a bírósághoz beterjesztette. Az ötvenezer forintot meg nem haladó bűnügyi költség esetén foglalási cselekmény bevárása nélkül, a rendelkezésre álló adatok alapján legfeljebb két hónapi halasztás, illetve három hónapi részletfizetés engedélyezhető." szövegrész.

17. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

39. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 74/A. §-sal egészül ki:

"74/A. § [Hatósági átvezetés]

(1) Az adózót megillető túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból elszámolhatja az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra, ideértve az adók módjára behajtandó köztartozást, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelést, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozást és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozást is.

(2) Az elhalálozás napját megelőző napon fennálló túlfizetés összegét az adóhatóság hivatalból számolja el az általa nyilvántartott, az adózót terhelő tartozásra.

(3) Az e §-ban foglalt elszámolás a 75. §-ban meghatározott sorrend szerint történik, és arról az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható."

40. § Az Art. 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést), az általa nyilvántartott adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt - önkormányzati adóhatóságot megillető - tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül."

41. § Az Art. 275. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel megállapított 76. § (2) bekezdése az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

42. § Az Art.

a) 7. § 17. pontjában a "behajthatatlansága" szövegrész helyébe az "ideiglenesen eredménytelen végrehajtása" szöveg,

b) 76. § (4) és (6) bekezdésében az "(adó-visszaigénylés, adó-visszatérítés)" szövegrész helyébe a "(visszaigénylés, visszatérítés)" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti az Art.

a) 75. §-ában az "Az adóhatóság az átvezetésekről az adózót azok elvégzésével egyidejűleg értesíti." és az "Az adók módjára behajtandó köztartozásra történő átvezetésről az adóhatóság az adózót végzéssel értesíti." szövegrész,

b) 260. § (1) bekezdés b) pontja.

18. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

44. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 122. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,) "m) a hatósági átvezetésről rendelkező"

(végzés ellen.)

45. § Az Air.

a) 122. § (3) bekezdés k) pontjában az "elrendelő, valamint" szövegrész helyébe az "elrendelő" szöveg,

b) 122. § (3) bekezdés l) pontjában a "rendelkező" szövegrész helyébe a "rendelkező, valamint" szöveg

lép.

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

46. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény 88. § (3) bekezdésében a "vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak" szövegrész helyébe a "vagyonára büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételnek" szöveg lép.

20. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

47. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget - a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően - elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra - ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást -, ezt követően a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni."

48. § Az Avt. 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és az adós a követelés összegének a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történt megfizetését az adóhatóságnál igazolja, az adóhatóság az igazolás adóhatósághoz történő megérkezésétől számított 3 munkanapon belül a követelés végrehajtását a követelés összegének a beérkezéséig felfüggeszti."

49. § Az Avt. 11. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. A végrehajtási eljárás megszüntetése, megszűnése

18. § (1) Végzéssel meg kell szüntetni a végrehajtási eljárást, ha

a) az adós a tartozását maradéktalanul megfizette,

b) a tartozást az adóhatóság teljes egészében behajtotta,

c) a tartozást az adóhatóság teljes egészében elengedte,

d) a tartozások végrehajtásához való jog a rá vonatkozó szabályok szerint elévült,

e) valamennyi adótartozás vonatkozásában a végrehajtáshoz való jog megszüntetésére került sor,

f) a végrehajtható okirat visszavonásra vagy megsemmisítésre került,

g) megkeresésre folytatott végrehajtás esetén a behajtást kérő, illetve a behajtást kérő hatóság ezt kérte,

h) az adós meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik és a végrehajtás a XII. Fejezet alapján van folyamatban - ide nem értve a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés céljából folyamatban lévő végrehajtási eljárást -, vagy

i) törvény így rendelkezik.

(2) Megszűnik a végrehajtási eljárás, ha

a) az (1) bekezdés h) pontja szerinti esetet kivéve, az adós meghal, vagy

b) e törvény így rendelkezik.

(3) Az adóhatóság végzéssel megszünteti a végrehajtási eljárást, ha a végrehajtandó követelést egy másik követelés biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosítása során lefoglalták és a lefoglalás eredményeként annak összegét az adóhatóság a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlájára befizették."

50. § Az Avt. 13. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozás

20. § (1) A végrehajtási eljárást lefolytató adóhatóság az adós és - ha sor kerül kötelezésre - az adó megfizetésére kötelezett személy végrehajtható vagyona hiányában az adós tartozását, állami kezességvállalásból eredő, állammal szemben fennálló tartozását - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván. Ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként tartható nyilván a végrehajtási eljárás során meg nem térülő tartozásrész is.

(2) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettnek minősített tartozás esetén az utolsó végrehajtási cselekménytől számított egy évig az adós újabb tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli, kivéve, ha az adóhatóság nyilvántartása vagy egyéb módon rendelkezésére álló adatok alapján az adósnak végrehajtás alá vonható vagyona vagy jövedelme keletkezik.

(3) Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozásokat az adóhatóság évente felülvizsgálja abból a célból, hogy az (1) és (2) bekezdés szerinti tartozások nem váltak-e végrehajthatóvá. Végrehajtható vagyon vagy jövedelem hiányában a felülvizsgálattól számított egy évig az adós tartozását az adóhatóság az (1) bekezdés szerint kezeli. Az ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintettként nyilvántartott tartozást az adóhatóság ismét végrehajthatónak minősíti, ha a végrehajtáshoz való jog elévülési idején belül a tartozás végrehajthatóvá válik.

21. § A végrehajtási eljárást lefolytató állami adó- és vámhatóság a 10 ezer forintot meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékhatárt meg nem haladó, kis összegű követelés esetében - az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés, a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás és a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság kivételével - kizárólag hatósági átutalási megbízást és jövedelem-letiltást foganatosít a behajtás érdekében. Ezek eredménytelensége esetén a tartozást - alakszerű döntés meghozatala nélkül - ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásnak minősítheti és a tartozás végrehajthatóvá válásáig, illetve a végrehajtáshoz való jog elévüléséig ezen a jogcímen tarthatja nyilván."

51. § Az Avt. 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adós a büntetőeljárásról szóló törvény szerint élhet jogorvoslattal a végrehajtási eljárást kezdeményező megkeresés alapjául szolgáló büntetőeljárásban hozott határozat ellen."

52. § Az Avt. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:

1. a fizetési kötelezettséget megállapító, véglegessé vált hatósági döntés,

2. önadózás esetén a fizetendő adót, adóelőleget, adóelőleg-kiegészítést tartalmazó bevallás,

3. az adózóval közölt adóhatósági adómegállapítás,

4. az állami adó- és vámhatóság javára fizetési kötelezettséget megállapító jogerős bírósági határozat, bíróság által jogerősen jóváhagyott egyezség, továbbá a bírósági eljárási illetéket megállapító bírósági határozat, valamint a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés,

5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés,

6. a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésről, a vagyonelkobzásról, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről, valamint a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságról szóló végrehajtható határozat - ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeg, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírság vagy köz javára fizetendő jóvátétel és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban (a továbbiakban: külföldi állam) vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzás végrehajtásának átvételéről szóló határozatot is - (a továbbiakban együtt: bűnügyi követelés) esetén a behajtást kérő megkeresése,

7. az általános közigazgatási rendtartáson alapuló végrehajtás esetén a behajtást kérő hatóság megkeresésének mellékletét képező, annak alapjául szolgáló döntés - ide értve a meghatározott cselekmény végrehajtását is -,

8. az adók módjára behajtandó köztartozás esetén a behajtást kérő megkeresése,

9. a bíróság pénzbírságról, teljesítési bírságról, rendbírságról - kivéve, ha a végrehajtási eljárásban kiszabott rendbírság behajtását a Vht. 45/A. § (5) bekezdése alapján az önálló bírósági végrehajtó végzi - szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

10. a büntetőeljárásról szóló törvény alapján

a) elrendelt elővezetés költségének,

b) az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által kiszabott rendbírságnak,

c) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság által a bűnügyi költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

11. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) alapján

a) elrendelt elővezetés költségének,

b) az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyészség vagy végrehajtásért felelős szerv elé állítása költségének, továbbá

c) az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére és költségére történő előállítás során felmerült költségnek

a megállapításáról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

12. fegyelmi eljárásban a végrehajtóval, végrehajtó-helyettessel és végrehajtójelölttel szemben kiszabott pénzbírságról szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

13. az alapos kifogás esetén a végrehajtót az állam felé terhelő befizetési kötelezettségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

14. a bírósági gazdasági hivatalnak a közjegyző által kiszabott pénzbírságról szóló értesítése esetén a behajtást kérő megkeresése,

15. a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítés esetén a behajtást kérő megkeresése,

16. a büntetőeljárásban a zár alá vétel elrendeléséről, az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról, valamint az elektronikus adat megőrzésére kötelezésről szóló határozat esetén a behajtást kérő megkeresése,

17. az Európai Unió és az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására zárlatot elrendelő végzés esetén a behajtást kérő megkeresése,

18. a polgári ügyben az állam által előlegezett költséget tartalmazó megkeresés,

19. a bíróság által előlegezett gyermektartásdíjat tartalmazó megkeresés,

20. a bíróságot, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, az Országos Bírósági Hivatalt, a minisztériumot, az igazságügyi szakértői intézményt vagy az államot egyéb jogcímen megillető igazságügyi követelést tartalmazó megkeresés,

21. a büntetés-végrehajtási szervezetet a fogvatartottal - illetve a volt fogvatartottal - szemben megillető követelést tartalmazó megkeresés,

22. a termékdíjátalány fizetésére jogosult mezőgazdasági termelő termékdíj kötelezettségét tartalmazó bejelentés, és

23. a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentés, a 7. § (5) bekezdése szerinti változás bejelentés és a 8. § (11) bekezdése szerinti bejelentés."

53. § Az Avt. 58. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az adóhatóság a lefoglalt ingóság értékesítése iránt a foglalást, illetve a vízi, légi jármű lajstromának, valamint az egyedi azonosításra kétséget kizáróan alkalmas ingó dologként jogszabályban meghatározott vagyontárgy foglalása esetén a zálogjogi nyilvántartás adatainak beszerzését követő 30 nap eltelte után, 8 napon belül intézkedik. Ha az ingóság a közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási program keretében beszerzett és használt ingóság, akkor a becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni."

54. § Az Avt. 59. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A közfoglalkoztatáshoz nyújtható támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti közfoglalkoztatási programban használt ingatlan becsértékének megállapítása iránt csak a támogatási időszak befejezése után lehet intézkedni.

(6) Az ingatlan elkobzása, nem pénzösszegre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt ingatlan értékesítése iránt a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényének törlését követően lehet intézkedni.

(7) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot követően került sor, az ingatlan értékesítése iránt lehet intézkedni.

(8) Ha az ingatlan olyan, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel tényével terhelt, amelyet a jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság, pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítására rendeltek el, és annak bejegyzésére a végrehajtási jogot megelőzően került sor, az ingatlan értékesítése iránt kizárólag abban az esetben lehet intézkedni, ha a végrehajtási jog, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel jogcíme szerinti követelések és a végrehajtási költségek várhatóan megtérülnek."

55. § Az Avt. 82. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A mező- és erdőgazdálkodási földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 35. § (7) bekezdése szerinti esetben a mezőgazdasági igazgatási szerv megkeresésére az adóhatóság az általa foganatosított végrehajtási eljárás során a Vht., az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetményre vonatkozó szabályai szerint teszi közzé az árverési hirdetményt. Ha vételi ajánlat érkezik a megkereséssel érintett ingatlanra, az adóhatóság az árverés lefolytatása érdekében ismételten megkeresi a mezőgazdasági igazgatási szervet. Földek esetén az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetmény közzétételét követően az ingatlanra írásban az árverést lebonyolító adóhatóságnál tehető vételi ajánlat."

56. § Az Avt. 49. alcíme a következő 97/A. §-sal egészül ki:

"97/A. § A biztosítási intézkedés végrehajtására irányuló eljárást nem lehet foganatosítani vagy azt meg kell szüntetni, ha a biztosítási intézkedés tárgyára a büntetőeljárásban zár alá vételt vagy lefoglalást rendeltek el."

57. § Az Avt. 122. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése érdekében, valamint az eljárás minden szakaszában igénybe veheti a behajtást kérő hatóság - különösen személyes megjelenéssel vagy soron kívüli adatszolgáltatással megvalósuló - közreműködését. A behajtást kérő hatóság köteles az állami adó- és vámhatóság felhívásában foglaltaknak - költség felszámítása nélkül - eleget tenni.

(8) Az állami adó- és vámhatóság az elvégzendő cselekmény pontos meghatározása, valamint közreműködő szervezet kirendelése, illetve a szükséges műszaki tervdokumentáció elkészítése érdekében szakértőt vehet igénybe, ha a (7) bekezdésben foglalt eljárás nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A szakértő költségét a behajtást kérő hatóság előlegezi."

58. § Az Avt. 123. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Ha a közreműködő szervezetek névjegyzékében nem található a meghatározott cselekmény elvégzéséhez szükséges szakértelemmel rendelkező közreműködő szervezet, az állami adó- és vámhatóság bírósági vagy hatósági nyilvántartásból hív fel ajánlattételre legalább három olyan gazdálkodó szervezetet, amely a meghatározott cselekmény elvégzésére alkalmas. Az állami adó- és vámhatóság az adós számára a legkisebb költség felszámításával járó gazdálkodó szervezetet rendelheti ki."

59. § Az Avt. 123/B. §-a a következő (8)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a kiürítendő építményben lévő ingóságok értéke nem éri el a tárolás várható költségét, a végrehajtó az ingóságokat az adós veszélyére az ingatlan területén is elhelyezheti. Az adós az ingóságokat az eljárás bármely szakaszában elszállíthatja.

(9) Ha a végrehajtható okirat vagy a végrehajtó által a helyszínen felvett jegyzőkönyv tartalmából megállapítható, hogy a kiürítendő építmény élet- vagy balesetveszélyes, a benne lévő ingóságok elhelyezése iránt az állami adó- és vámhatóság nem intézkedik.

(10) Az (1) bekezdés szerinti határidő elteltét követően, ha az építményben már nem tartózkodik személy, az állami adó- és vámhatóság a meghatározott cselekményt az adós veszélyére elvégzi vagy elvégezteti."

60. § Az Avt. 57/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"57/A. A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásának szabályai

125/A. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az 53. alcím szabályai szerint foganatosítja azzal, hogy a megkeresés időpontjára, a tartozás összegére vonatkozó előírás és a hatásköri szabályozás nem alkalmazható.

(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a fizetési kötelezettséget megalapozó közokiratot.

(3) A végrehajtási eljárás elrendelését követően benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - az állami adó- és vámhatóság a 109. § alapján jár el azzal, hogy a tartozás mérséklésének nincs helye.

(4) A végrehajtási eljárás elrendelését követően fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a bűnügyi költség, valamint a büntetőeljárásban a bíróság által kiszabott rendbírság vonatkozásában benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása során az állami adó- és vámhatóság a 110. § alapján jár el.

(5) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - az állami adó- és vámhatóság a 108. §-ban foglaltaktól eltérően a pénzköveteléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja.

(6) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtása során felmerült ki nem egyenlített költségeket az állami adó- és vámhatóság állapítja meg és viseli.

(7) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelések végrehajtásához való jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el, a végrehajtáshoz való jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

(8) Ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajtása eredménytelen, az állami adó- és vámhatóság a végrehajtási eljárást megszünteti.

(9) Ha a jogi személlyel szemben a büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság vagy vagyonelkobzás ideiglenesen eredménytelen végrehajtása állapítható meg, az állami adó- és vámhatóság a követelést az állam nevében felszámolási eljárás kezdeményezésével, vagy a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban hitelezői igényként érvényesíti."

61. § Az Avt. 57/B. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"57/B. A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtásának szabályai

125/B. § (1) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmény végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I-XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.

(2) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkereséshez a behajtást kérő csatolja a végrehajtható határozatot vagy jogszabályban meghatározottak szerint a határozat záradékkal ellátott rendelkező részét, határozat hiányában a kötelezettséget megalapozó közokiratot.

(3) A 29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja szerinti megkeresésen alapuló meghatározott cselekmények végrehajtására a 125/A. § (6)-(7) bekezdése alkalmazandó.

(4) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel és a nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés esetén fedezetcsere nem engedélyezhető.

125/C. § (1) A pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az adós vagyontárgyait a pénzkövetelés végrehajtásának szabályai szerint, a jelen §-ban foglalt eltérésekkel vonja végrehajtás alá.

(2) Az adós meghatározott vagyontárgyára - így különösen az adós ingóságára, az adóst megillető, pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre, elektronikus pénzre, dematerializált értékpapírra - nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság az ingóságot - a mentesség szabályaitól függetlenül - haladéktalanul lefoglalja és intézkedik az ingóság elszállítása iránt, a pénzösszeget, az elektronikus pénzt és a dematerializált értékpapírt teljes összegben végrehajtás alá vonja. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni.

(3) Ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság megállapítja, hogy a vagyonhoz ingóság, adóst megillető pénzösszeg is tartozik, az adós valamennyi ingóságát - ide nem értve a végrehajtás alól mentes és a 96. § (6) bekezdésében szereplő vagyontárgyakat - haladéktalanul lefoglalja, és intézkedik a lefoglalt ingóságok elszállítása iránt. Ha az elszállítás akadályba ütközik, a zár alá vétel szabályait kell alkalmazni. Zár alá kell venni azt a dolgot is, amelyre nézve már korábban igénypert indítottak.

(4) Ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén, továbbá ha a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során megállapították, hogy a vagyonhoz ingatlan is tartozik az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, hogy az ingatlanra az állam tulajdonjogát jegyezze be. Az ingatlanra kimondott vagyonelkobzás esetén a megkeresésben az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezetként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.) kell megjelölni és egyúttal értesíteni. Ha pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása során ingatlanra vezetnek végrehajtást, a végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást a pénzösszeg megjelölésével, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni.

(5) A (4) bekezdés szerint kell eljárni akkor is, ha a másik tagállamban vagy külföldi államban elrendelt vagyonelkobzásra vonatkozó határozat végrehajtása nemzeti kulturális örökséghez tartozó ingatlanra történik.

(6) Ha a vagyonelkobzás végrehajtása nem vezetett eredményre végrehajtás alá vonható vagyontárgy vagy a lefoglalt vagyontárgy sikertelen értékesítése miatt, az állami adó- és vámhatóság értesíti az ügyészséget a büntetőeljárásról szóló törvény szerinti vagyonelvonásra irányuló eljárás lefolytatása érdekében.

125/D. § (1) Ha a másik tagállamban vagy külföldi államban a vagyonelkobzást ingatlanra rendelték el, és azt a magyar bíróság nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzásként rendelte el, és a másik tagállammal vagy külföldi állammal kötött nemzetközi szerződés nem zárja ki a vagyonelkobzásból származó állami bevétel megosztását, a vagyonelkobzást a (2)-(8) bekezdés szerint kell végrehajtani.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtására irányadó szabályok szerint intézkedik az ingatlan lefoglalása iránt, egyúttal megállapítja az ingatlan becsértékét. A végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresésben behajtandó követelésként a vagyonelkobzást, végrehajtást kérőként pedig az államot kell megjelölni, amelynek nevében az MNV Zrt. jár el.

(3) Az állami adó- és vámhatóság a becsértéket közli az MNV Zrt.-vel, és nyilatkozattételre hívja fel arról, hogy a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében az ingatlan tulajdonjogára vagy az értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt az állam.

(4) Ha az állam az ingatlan tulajdonjogára tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a becsérték megállapításáról szóló döntés véglegessé válását követően a 125/C. § (4) bekezdés szabályainak alkalmazásával intézkedik a tulajdonjog bejegyzése iránt.

(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott esetben,

a) a másik tagállamban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, vagy

b) a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás esetében az ingatlan becsértéke a tízezer eurónak megfelelő forintösszeget meghaladja, és az összeg 50%-a a külföldi államot illeti

az állami adó- és vámhatóság felhívja az MNV Zrt.-t a végrehajtási költségek és a becsérték 50%-ának az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára történő befizetésére.

(6) Ha a külföldi államban elrendelt vagyonelkobzás végrehajtásából befolyt, a végrehajtási költségek fejében behajtott összegek levonása után fennmaradó összeg megosztására a magyar állam és a külföldi állam eseti megállapodást kötött, az eseti megállapodásban foglalt összeget kell befizetni a végrehajtási kényszer eredményeként befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára.

(7) Az (5) bekezdés, vagy a (6) bekezdés szerinti összeg beérkezését követően az állami adó- és vámhatóság intézkedik a tagállam, illetve a külföldi állam részére való átutalása iránt.

(8) Ha az állam az ingatlan értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a pénzkövetelés behajtásának szabályai szerint folytatja az eljárást; és a végrehajtási költségek, valamint a jelzálogjoggal biztosított követelések kielégítése után fennmaradó pénzösszeg illeti meg az államot.

125/E. § (1) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a X. fejezetben foglaltak szerint jár el az e §-ban meghatározott eltérésekkel, azzal, hogy az intézkedéseket haladéktalanul kell megtennie.

(2) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel végrehajtása során jövedelem-letiltásnak helye nincs.

(3) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel foganatosításakor fel kell hívni az adóst, hogy nem hozhat a zár alá vétel foganatosításával és céljával ellentétes döntést.

(4) Ha a büntetőeljárásban az ingatlan zár alá vételére pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás vagy ilyen polgári jogi igény biztosítása érdekében került sor, az állami adó- és vámhatóság a bejegyzési kérelemben a biztosítandó pénzösszeget is feltünteti.

(5) A büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel bejegyzéséről szóló ingatlan-nyilvántartási határozat kézhezvétele után az állami adó- és vámhatóság az ingatlant zárgondnok kezelésébe adja, ha

a) az adós az ingatlan kezelésében hosszabb távollét miatt vagy más okból akadályozva van, vagy meghalt,

b) a behajtást kérő zárgondnok kirendelését kérte, és ez az ügy körülményeire tekintettel az állami adó- és vámhatóság szerint indokolt, vagy

c) törvény így rendelkezik.

(6) Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétele esetén, a zárgondnok személyére történő javaslattétel érdekében nyilatkozattételre kell felhívni a föld fekvése szerint illetékes járási hivatalt. Zárgondnoknak elsősorban a járási hivatal által javasolt személyt vagy szervet kell kirendelni.

(7) Ha a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vételt ingatlanra rendelték el az ingatlan zárgondnokául az MNV Zrt.-t kell kirendelni.

(8) A zárgondnokot a kirendelő végzésben tájékoztatni kell arról, hogy köteles az ingatlant a rendes gazdálkodás szerint kezelni, gazdálkodásáról és az ingatlan jövedelméről az állami adó- és vámhatóságnak elszámolni, valamint az ingatlan tiszta jövedelmét az ilyen jogcímen előírt kötelezettségekre befizetett összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlára befizetni.

(9) A bíróság vagy az ügyészség büntetőeljárásban zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról rendelkező, végrehajthatóvá vált határozatának kézhezvételét követően az állami adó- és vámhatóság felhívja az adóst a megváltás összegének megfizetésére. A megváltás összegének megfizetése esetén az állami adó- és vámhatóság erről haladéktalanul tájékoztatja a megváltásról rendelkező bíróságot vagy ügyészséget.

(10) Az állami adó- és vámhatóság a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel feloldásáról rendelkező, a bíróság jogerős vagy véglegessé vált, illetve az ügyészség vagy a nyomozó hatóság további jogorvoslattal nem támadható határozatának kézhezvétele után haladéktalanul intézkedik a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel törlése iránt.

125/F. § (1) Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság a vagyonelkobzás biztosítására elrendelt büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétel szabályai szerint jár el azzal, hogy jövedelem-letiltásnak is helye van, valamint a zárgondnoknak az adós jogi személy vagyonából származó jövedelmet - a felmerült költségek levonása után - az adós pénzforgalmi számláján kell elhelyeznie.

(2) A zárlat feloldásának a bíróság által engedélyezett mentesítésről vagy a végrehajtás megszüntetéséről szóló határozata alapján van helye.

125/G. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során az állami adó- és vámhatóság jár el.

(2) A végrehajtó az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről, illetve visszaállításáról szóló határozatot a helyszínen adja át az adósnak, egyúttal felhívja az adóst, hogy az abban foglalt kötelezettségét azonnal teljesítse. Ha az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn, a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést. Ha az adós, illetve képviselője nincs jelen, a végrehajtó az okiratot a jegyzőkönyv másolatával együtt kézbesíti az adósnak, illetve képviselőjének.

(3) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul - a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó - jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából.

(4) Ha az adós a kötelezettség teljesítéséről a (3) bekezdésben foglaltakat követően értesíti az állami adó- és vámhatóságot, a végrehajtó az értesítés átvételét követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a teljesítést, melynek eredményéről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást kérő bíróságot.

(5) Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során a végrehajtó az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló - a bíróság önkéntes teljesítésre történő felhívását tartalmazó -határozatot a helyszínen adja át az adósnak, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn.

(6) Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított rendbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást kérő bírósághoz.

(7) A végrehajtó a rendbírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő öt munkanapon belül ismételten - szükség esetén a helyszínen - ellenőrzi a kötelezett teljesítését.

(8) Ha a végrehajtó az ismételt ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt a (6)-(7) bekezdés megfelelő, a teljesítés megtörténtéig ismételt alkalmazásával jár el.

(9) A végrehajtás megszűnik a megkeresés állami adó- és vámhatósághoz érkezésétől számított három év elteltével.

(10) Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása során adós alatt a tárhelyszolgáltatót kell érteni."

62. § Az Avt. XII. Fejezete a következő 57/C. alcímmel egészül ki:

"57/C. A 29. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtásának szabályai

125/H. § (1) A 29. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti pénzkövetelés végrehajtását az állami adó- és vámhatóság az I-XI. Fejezet rendelkezései szerint, a jelen alcímben meghatározott eltérésekkel foganatosítja.

(2) E kötelezettségek végrehajtása során az adóhatóság késedelmi pótlékot számít fel, azokkal összefüggésben felszámolási eljárást kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési, adósságrendezési eljárásban e kötelezettségeket hitelezői igényként bejelenti, gyakorolja a hitelezőket megillető jogokat, megfizeti a nyilvántartásba-vételi díjat, a követeléseket ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként nyilvántarthatja, a végrehajtásukhoz való jog elévülését megállapítja, a végrehajtási eljárás megindítását követően benyújtott fizetési kedvezményi kérelmeket elbírálja azzal, hogy ennek során kérelemre a tartozást is mérsékelheti.

(3) A (2) bekezdésben foglalt késedelmi pótlékot az állami adó- és vámhatóság a végrehajtás megindításának napjától a behajtás napjáig számítja fel. A késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

(4) Nem kell késedelmi pótlékot fizetni arra az időszakra, amelyre az adós a késedelmét igazolta. Igazolásnak csak akkor van helye, ha a késedelmet elháríthatatlan külső ok idézte elő.

(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az 5 ezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő."

63. § (1) Az Avt. 131/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés szerinti, 2020. január 31-éig átadandó ügyekben szünetel a végrehajtási eljárás a végrehajtási ügy állami adó- és vámhatósághoz történt beérkezésétől számított 30 napig."

(2) Az Avt. 131/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A végrehajtást kezdeményező törvényszék a (2) bekezdés szerinti, az államot közvetlenül megillető, 200 ezer forintot el nem érő, 2019. december 31. napján fennálló követeléssel érintett, valamint az államot közvetlenül megillető 2010. január 1. napja előtt indult törvényszéki végrehajtási ügyeket az állami adó- és vámhatóságnak nem adja át."

(3) Az Avt. 131/A. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A (2) bekezdés szerinti ügyekben a zár alá vett vagy bírósági letétbe helyezett ingó dolgot is át kell adni és a végrehajtói letéti számlán kezelt összeget is át kell utalni az állami adó- és vámhatóság részére.

(10) A bűnügyi követelés, a büntetőeljárásban elrendelt zár alá vétellel, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedéssel érintett ügyek esetén a (2) bekezdés szerinti ügyekre a (7)-(8) bekezdése nem alkalmazható, kivéve, ha a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés behajthatatlan."

64. § Az Avt. 60. alcíme a következő 131/D. §-sal egészül ki:

"131/D. § E törvénynek a törvényszéki végrehajtással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított 82. § (8) bekezdését a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell a még ki nem tűzött árverésekre."

65. § Az Avt. XIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"61/A. Az Európai Unió jogának való megfelelés

132/A. § E törvény

a) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

66. § Az Avt.

a) 7. § (1) bekezdés 3. pontjában a "29. § (1) bekezdés i)-u) pontjában" szövegrész helyébe a "29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontjában" szöveg,

b) 17. §-ában a "foganatosíthat." szövegrész helyébe a "foganatosíthat, továbbá a már foganatosított hatósági átutalási megbízás vagy jövedelem-letiltás esetén megfelelően alkalmazza a 16. § (2) és (3) bekezdését." szöveg,

c) 19. § (5) bekezdésében az "adós vagyonának egészére elrendelt bűnügyi zárlatnak, továbbá" szövegrész helyébe az "adós vagyonára a büntetőeljárásban elrendelt lefoglalásnak vagy zár alá vételnek, továbbá" szöveg,

d) 30. § (2) bekezdésében a "követelés tekintetében - az átvezetésen kívül" szövegrész helyébe a "követelés, a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés, a jogi személlyel szemben büntetőeljárásban kiszabott pénzbírság és a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás tekintetében -" szöveg,

e) 57. § (3) bekezdés a) pontjában az "igényli," szövegész helyébe az "igényli és nincs mód zárgondnok kirendelésére," szöveg,

f) 57. § (3) bekezdés c) pontjában az "állatot," szövegrész helyébe az "állatot és" szöveg,

g) 89. § (8) bekezdésben a "módon meg nem fizeti." szövegrész helyébe a "módon meg nem fizeti, annak elmaradása esetén a vételár vagy a vételár-különbözet teljes összegének behajtásáig, vagy ezen összegek végrehajtásához való jog elévüléséig." szöveg,

h) 90. § (4) bekezdésében a "vagy megsemmisítheti." szövegrész helyébe a "vagy annak karitatív célú felhasználása, ennek hiányában megsemmisítése iránt intézkedhet." szöveg,

i) 106. § (1) bekezdésében a "vagy az e célra rendszeresített elektronikus űrlapon a hatáskörrel" szövegrész helyébe a "vagy az állami adó- és vámhatóság által kialakított elektronikus úton a hatáskörrel" szöveg,

j) 106. § (6) bekezdésében az "Az adóhatóság behajtási" szövegrész helyébe az "Az adóhatóság a behajtási" szöveg,

k) 108. §-ban és 119. § (3) bekezdésében a "behajthatatlanként" szövegrész helyébe az "ideiglenesen eredménytelen végrehajtással érintett tartozásként" szöveg,

l) 119. § (3) bekezdésében a "kezdeményez, a folyamatban lévő csőd-," szövegrész helyébe a "kezdeményez, a behajtást kérő hatóság által megküldött megkeresést követően elrendelt csőd-," szöveg,

m) 123. § (2) bekezdésében a "Ha a beszerzés" szövegrész helyébe a "Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés" szöveg,

n) 123. § (7) bekezdésében az "azt a szervezet, amely" szövegrész helyébe az "azt a szervezetet, amely" szöveg,

o) 127. § (2) bekezdésében az "i)-p)" helyébe a "9-16." szöveg,

p) 131/A. § (1) és (2) bekezdésében a "29. § (1) bekezdés i)-u) pontja" szövegrész helyébe a "29. § (1) bekezdés 6. és 9-21. pontja" szöveg

lép.

67. § Hatályát veszti az Avt.

a) 31. § (3) bekezdése,

b) 19. alcíme,

c) 57. § (3) bekezdés d) pontja,

d) 111. § (1) bekezdésében az "Az adós elhalálozása esetén az adóhatóság az adók módjára behajtandó köztartozás érvényesítése tárgyában folyamatban lévő behajtási eljárást a 18. § h) pont alapján megszünteti." szövegrész,

e) 113. § (2) bekezdésében az "a kötelezettséget nem minősíti behajthatatlannak," szövegrész.

21. Záró rendelkezések

68. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 15. §, 16. § és 17. § 2020. január 31-én lép hatályba.

69. § (1) A 24. § a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről szóló irányelv) szóló 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdés a) pontjának való megfelelést szolgálja.

(2) A 41. § az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 113. cikkének a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A 65. §

a) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról szóló, 2005. február 24-i 2005/214/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról szóló 2014. április 3-i 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Tartalomjegyzék