2020. évi CVII. törvény

az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről[1]

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:[2]

292/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §, 6. §)

216/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:[3]

84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 9. §)

2021. évi CXXX. törvény (különösen: 17-18. §)

537/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §, 3. §)

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 83-84. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:[4]

637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1-1/A. §, 1/B. §, 2-2/A. §, 5. §)

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, a 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedések kedvező hatását továbbra is biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, egyes kiemelt társadalmi csoportok és nehéz helyzetben lévő vállalkozások helyzetének stabilizálását, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében az egyes fizetési kötelezettségekkel összefüggésben szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően átmenetileg alkalmazandó további szabályokat állapítja meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. gyermek:

a) a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b) aki az adós vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

ba) a 25. életévét még nem töltötte be vagy

bb) a 25. életévét betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény és a Diákhitel Központ Zrt.;

3. hitel- és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön;

4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;

5. veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.

3. Közös szabályok

3. § (1) E törvény alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

(2) A pénzügyi lízingszerződés teljesítési határidejének e törvény szerinti módosulása, valamint a futamidő meghosszabbodása nem érinti a lízingbevevőnek a pénzügyi lízingszerződés szerint a lízingtárgyon fennálló használati jogát, továbbá a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonszerzési jogosultságát.

(3) A hitelező annak tisztázása érdekében, hogy az adós nem teljesítése a II. Fejezet vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik, a szerződésben meghatározott módon, elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal.

(4) E törvény rendelkezései nem mentesítik az adóst a polgári jogból adódó együttműködési kötelezettség alól.

II. FEJEZET

HITELFELMONDÁSI TILALOM

4. § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá.

5. § (1) A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom).

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(3) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.

III. FEJEZET

AZ EGYES KIEMELT TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

6. § E Fejezet rendelkezései vonatkozásában adósnak minősül

a) az a munkanélküli, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskeresőnek minősül,

b) az a személy, aki e törvény hatályba lépése napján gyermeket váró vagy nevelő szülőnek minősül, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt válik gyermeket váró vagy nevelő szülővé,

c) az a nyugdíjas, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) vagy (2) bekezdése szerint saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban (a továbbiakban: nyugellátás) részesül, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt válik a nyugellátásra jogosulttá,

d) az a természetes személy közfoglalkoztatott, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, illetve közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.

7. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési moratórium 2021. június 30. napjáig tart.

(3) Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(5) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

8. § (1) Az adós a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal.

(2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

(3) A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket az olyan - pénzügyi intézményen keresztül folyósított - munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

9. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

10. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt nem kell megfizetni.

11. § A 7. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

12. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3)[5] Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően - erre irányuló kérelme esetén - az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

13. § (1) E Fejezet alkalmazásában - a 19. §-ban foglaltaktól függetlenül - adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

IV. FEJEZET

A PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

14. § Ezen Fejezet rendelkezéseit arra a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) adósra kell alkalmazni, amely a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősül.

15. § (1) Az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége, ha ezt az adós a hitelezőnél írásban kéri, 2021. június 30. napjáig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe.

(2) A hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.

16. § A hiteltörlesztési moratóriumra a fizetési moratórium szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. Felhatalmazó rendelkezés

17. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül.

5. Hatályba léptető rendelkezés

18. § Ez a törvény 2021. január 1. napján lép hatályba.

6. Átmeneti rendelkezés

19. § E törvény rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke