Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

2020. évi CVII. törvény

az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Egyes veszélyhelyzeti IV./háborús normák:[2]

292/2022. (VIII. 8.) Korm. rendelet (különösen: 1-3. §, 6. §)

216/2022. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 2-3. §)

Egyes veszélyhelyzeti III./járványügyi normák:[3]

84/2022. (III. 5.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 9. §)

2021. évi CXXX. törvény (különösen: 17-18. §)

537/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet (különösen: 1. §, 2. §, 3. §)

2021. évi XCIX. törvény (különösen: 83-84. §)

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:[4]

637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (különösen: 1-1/A. §, 1/B. §, 2-2/A. §, 5. §)

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a koronavírus fertőzés okozta tömeges megbetegedést okozó, a 2020. évben bekövetkezett humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedések kedvező hatását továbbra is biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, egyes kiemelt társadalmi csoportok és nehéz helyzetben lévő vállalkozások helyzetének stabilizálását, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében az egyes fizetési kötelezettségekkel összefüggésben szükséges, a veszélyhelyzet megszűnését követően átmenetileg alkalmazandó további szabályokat állapítja meg.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

1. gyermek:

a) a magzat a várandósság betöltött 12. hetét követően, valamint

b) aki az adós vér szerinti vagy örökbefogadott eltartottja, és

ba) a 25. életévét még nem töltötte be vagy

bb) a 25. életévét betöltött, megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg;

2. hitelező: Magyarországon székhellyel, fiókteleppel rendelkező pénzügyi intézmény és a Diákhitel Központ Zrt.;

3. hitel- és kölcsön: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel- és pénzkölcsön;

4. pénzügyi lízing: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott fogalom;

5. veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet.

3. Közös szabályok

3. § (1) E törvény alkalmazásában nem minősül adósnak az állam, az önkormányzat, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó vállalkozás.

(2) A pénzügyi lízingszerződés teljesítési határidejének e törvény szerinti módosulása, valamint a futamidő meghosszabbodása nem érinti a lízingbevevőnek a pénzügyi lízingszerződés szerint a lízingtárgyon fennálló használati jogát, továbbá a pénzügyi lízingszerződésen alapuló tulajdonszerzési jogosultságát.

(3) A hitelező annak tisztázása érdekében, hogy az adós nem teljesítése a II. Fejezet vagy a III. Fejezet hatálya alá tartozik, a szerződésben meghatározott módon, elsődlegesen elektronikus kapcsolattartás útján egyeztet az adóssal.

(4) E törvény rendelkezései nem mentesítik az adóst a polgári jogból adódó együttműködési kötelezettség alól.

II. FEJEZET

HITELFELMONDÁSI TILALOM

4. § E Fejezet rendelkezéseit azon adósra vonatkozóan kell alkalmazni, aki a hitelező által üzletszerűen nyújtott hitel- és kölcsönszerződésből, illetve pénzügyi lízingszerződésből (a továbbiakban együtt: szerződés) eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettségét fizetési képességének meggyengülése következtében nem tudja határidőben teljesíteni és nem tartozik a III. Fejezet és IV. Fejezet hatálya alá.

5. § (1) A hitelező az adóssal kötött szerződést az adós tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége nem teljesítése miatt 2021. június 30. napjáig felmondással nem szüntetheti meg (a továbbiakban: hitelfelmondási tilalom).

(2) Az (1) bekezdés szerinti időszakban a hitelező és az adós egyeztetést folytat a szerződésben rögzített kondíciók újratárgyalásáról annak érdekében, hogy az adós fizetőképessége helyreálljon. A hitelező és az adós a közös megegyezéssel megállapított feltételekkel, így különösen a tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettség mértékével és teljesítésének esedékességével módosítja a hitelszerződést. A módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

(3) A szerződés teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti időszakban nem jön létre a hitelező és az adós között új szerződés, a hitelfelmondási tilalom külön intézkedés nélkül megszűnik.

III. FEJEZET

AZ EGYES KIEMELT TÁRSADALMI CSOPORTOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

6. § E Fejezet rendelkezései vonatkozásában adósnak minősül

a) az a munkanélküli, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskeresőnek minősül,

b) az a személy, aki e törvény hatályba lépése napján gyermeket váró vagy nevelő szülőnek minősül, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt válik gyermeket váró vagy nevelő szülővé,

c) az a nyugdíjas, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) vagy (2) bekezdése szerint saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban (a továbbiakban: nyugellátás) részesül, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt válik a nyugellátásra jogosulttá,

d) az a természetes személy közfoglalkoztatott, aki e törvény hatályba lépése napján, illetve a 7. § (2) bekezdése szerinti időtartam alatt a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban áll, illetve közfoglalkoztatási jogviszonyt létesít.

7. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége a (2) bekezdésben meghatározott időpontig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére fizetési haladékot kap (a továbbiakban: fizetési moratórium). A fizetési moratórium nem érinti az adós azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési moratórium 2021. június 30. napjáig tart.

(3) Adóstársak esetén elegendő, ha az egyik adóstárs minősül az e Fejezet szerinti adósnak.

(4) A szerződéses kötelezettségek teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési moratórium idejével meghosszabbodik. A fizetési moratórium fennállása alatt lejáró szerződés 2021. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(5) A szerződések teljesítési határidejének módosulása a szerződést biztosító járulékos és nem járulékos mellékkötelezettségeket - ide értve a garanciaszerződést, illetve a garanciavállaló nyilatkozatot - is módosítja, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

8. § (1) Az adós a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt bármikor dönthet úgy, hogy él a fizetési moratóriummal.

(2) A fizetési moratórium esetén a teljesítést a szerződésnek a fizetési moratórium elrendelése előtt hatályos rendelkezései szerint kell jóváírni.

(3) A fizetési moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket az olyan - pénzügyi intézményen keresztül folyósított - munkáltatói hitelre is megfelelően alkalmazni kell, amely a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, és amellyel kapcsolatban a munkavállaló hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást a piacon szokásos mértéknél alacsonyabb mértékű teljes hiteldíj mutató mellett köteles, vagy hitelkamatot és egyéb ellenszolgáltatást nem köteles fizetni.

9. § (1) A tőketartozást sem a fizetési moratórium ideje alatt, sem a fizetési moratórium lejártát követően nem lehet a fizetési moratórium ideje alatt nem teljesített kamat összegével megnövelni.

(2) A fizetési moratórium ideje alatt felhalmozódott kamatot a hátralévő futamidőben esedékes törlesztőrészletekkel együtt a fizetési moratórium lejártát követően a futamidő alatt, évente egyenlő részletekben kell megfizetni.

(3) A fizetési moratórium lejártát követően a futamidő úgy hosszabbodik meg, hogy az esedékessé váló törlesztőrészlet és a fizetési moratórium alatt keletkező részletekben megfizetendő kamat összege együttesen ne haladja meg az eredeti szerződés szerinti törlesztőrészletek összegét.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben a kamatra vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni a díjakra is.

10. § A babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerint folyósított kölcsön alapján fizetendő kezességvállalási díjat a fizetési moratórium 7. § (2) bekezdése szerinti időtartama alatt nem kell megfizetni.

11. § A 7. § (1) bekezdése szerint módosult szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

12. § (1) Ha a felek eltérően nem rendelkeznek, a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége akként módosul, hogy a részletvevő, illetve a bérlő a szerződésből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. június 30-ig fizetési haladékot kap (e § alkalmazásában a továbbiakban: fizetési haladék). A fizetési haladék nem érinti a részletvevő és a bérlő azon jogát, hogy az eredeti szerződési feltételek szerint teljesítsen.

(2) A fizetési haladék a szerződést biztosító járulékos mellékkötelezettségekre is kiterjed, függetlenül attól, hogy a mellékkötelezettséget szerződésbe vagy egyoldalú jognyilatkozatba foglalták a felek.

(3)[5] Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően - erre irányuló kérelme esetén - az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti.

(4) Az (1) bekezdésében meghatározott bérlő által lakott ingatlan vagyonkezelője a fizetési haladék időtartama alatt a bérleti díj meg nem fizetése miatt nem élhet a felmondás jogával.

13. § (1) E Fejezet alkalmazásában - a 19. §-ban foglaltaktól függetlenül - adósnak minősül a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben meghatározott eljárások alatt álló adós, valamint az adós hiteltörlesztési kötelezettségeiért helytállni köteles személy is.

(2) A fizetési moratórium kiterjed a főhitelező részére fizetendő minimális törlesztőrészlet megfizetésére, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, valamint a bírósági adósságtörlesztési végzésben megállapításra kerülő vagy megállapított, a 7. § (1) bekezdésében felsorolt, hitelviszonyból származó fizetési kötelezettségek teljesítésére is, a 2021. január 1. napja után esedékessé váló törlesztési részletekre vonatkozóan.

IV. FEJEZET

A PÉNZÜGYI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ VÁLLALKOZÁSOK HELYZETÉNEK STABILIZÁLÁSÁT SZOLGÁLÓ HITELTÖRLESZTÉSI MORATÓRIUM

14. § Ezen Fejezet rendelkezéseit arra a gazdasági tevékenységet folytató jogi személy, az egyéni cég és az egyéni vállalkozó (a továbbiakban együtt: vállalkozás) adósra kell alkalmazni, amely a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendelet alapján annak minősül.

15. § (1) Az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége, ha ezt az adós a hitelezőnél írásban kéri, 2021. június 30. napjáig akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére hiteltörlesztési moratóriumot vehet igénybe.

(2) A hiteltörlesztési moratóriumra vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell a szerződés azonosításához szükséges adatokat, továbbá azokat az adatokat is, amelyek alapján megállapítható, hogy az adós a pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozás meghatározásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak alapján jogosult a hiteltörlesztési moratórium igénybevételére.

16. § A hiteltörlesztési moratóriumra a fizetési moratórium szabályait az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

4. Felhatalmazó rendelkezés

17. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg azt a mutatószámot, amelynek teljesülése esetén a vállalkozás pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozásnak minősül.

5. Hatályba léptető rendelkezés

18. § Ez a törvény 2021. január 1. napján lép hatályba.

6. Átmeneti rendelkezés

19. § E törvény rendelkezéseit a 2020. március 18. napján fennálló szerződések alapján már folyósított kölcsönökre kell alkalmazni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2020. október 20-i ülésnapján fogadta el.

[2] 180/2022. (V. 24.) Korm. rendelet az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel, valamint ezek magyarországi következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzet kihirdetéséről és egyes veszélyhelyzeti szabályokról

[3] 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről

[4] 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet kihirdetéséről

[5] Megállapította a 2023. évi LXXXVII. törvény 38. §-a. Hatályos 2023.12.28.

Tartalomjegyzék