637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet

a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről[1]

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 4. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány második hulláma elleni védekezésről szóló 2020. évi CIX. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Törvény)

a)[3] 7-11. §-a és 13. §-a alkalmazása során 2021. október 31-ig adósnak minősül - a Törvény 3. § (1) bekezdésének figyelembevételével - az a személy, akinek a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége,

b)[4] 12. §-a alkalmazása során 2021. október 31-ig részletvevőnek, illetve bérlőnek minősül az a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 7. § (2) bekezdése szerinti részletvevő, illetve bérlő, akinek a hatályos, részletvételre irányuló, illetve lakásbérleti szerződéséből eredő vételárrészlet-fizetési, illetve bérletidíj-fizetési kötelezettsége

áll fenn.

(2) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően azon adósnak, aki a 2020. december hónapra esedékes tőke-, kamat- és díjfizetési kötelezettsége teljesítése tekintetében nem élt a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti fizetési moratóriummal, a fizetési moratórium igénybevételére vonatkozó szándékát előre, írásban vagy a hitelező által rendszeresített elektronikus úton be kell jelentenie a hitelezőnek.

1/A. §[5] (1)[6] A Törvény 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2022. június 30. napjáig tart.

(2)[7] A Törvény 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2022. június 30. napjáig meghosszabbodik.

(3)[8] A Törvény 12. § (1) bekezdésétől eltérően a Törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2022. június 30. napjáig tart.

1/B. §[9] (1) A Törvény 7. § (1) bekezdésétől eltérően az adósnak a hitelezőhöz az 5. § szerint benyújtott kérelmére az adósnak a hitelező által üzletszerűen nyújtott szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége akként módosul, hogy az adós a szerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettsége teljesítésére 2021. november 1-jétől fizetési haladékot kap.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési haladék fogyasztónak értékpapír fedezete mellett nyújtott hitelszerződésből, kézizálog fedezete mellett nyújtott kölcsönszerződésből, valamint jármű használatának céljából nyújtott pénzügyi lízingszerződésből eredő tőke-, kamat-, illetve díjfizetési kötelezettség vonatkozásában nem vehető igénybe.

2. § A Törvény 14-17. §-át 2021. június 30-ig nem kell alkalmazni.

2/A. §[10] A Törvény 6. §-át és 8. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.

3. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2021. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 4. § 2021. január 15-én lép hatályba.

4. §[11]

5. §[12] (1) Az adós az 1/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtására akkor jogosult, ha

a) 2020. március 18-át követően

aa) háztartásában a rendelkezésre álló jövedelem tartósan csökkent,

ab) legalább 30 napig a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés d) pontja szerinti álláskereső (a továbbiakban: álláskereső) volt, vagy a kérelem benyújtásakor álláskeresőnek minősül,

ac) a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény szerinti közfoglalkoztatóval közfoglalkoztatási jogviszonyban (a továbbiakban: közfoglalkoztatási jogviszony) állt, vagy a kérelem benyújtásakor közfoglalkoztatási jogviszonyban áll,

b) a kérelem benyújtásakor

ba) 25. életévét be nem töltött vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tart el,

bb) 25. életévét betöltött megváltozott munkaképességű vér szerinti vagy örökbefogadott gyermeket tart el, amennyiben az eltartott személy állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg,

bc) a várandósság betöltött 12. hetét meghaladóan gyermeket vár, vagy

bd) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. § (1) vagy (2) bekezdése szerint saját jogú nyugellátásban vagy hozzátartozói nyugellátásban részesül, vagy

c) a vállalkozás tevékenységéből származó nettó árbevétele a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapban legalább 25%-kal csökkent, valamint a vállalkozás 2020. március 18. és a kérelem benyújtásának napja közötti időszakban nem kötött kedvezményes gazdaságélénkítő hitel, illetve kölcsön felvételére vonatkozó új szerződést.

(2) Az adós az 1/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtására akkor is jogosult, ha az (1) bekezdés a) pont ab) és ac) alpontja, vagy a b) pont ba)-bd) alpontja szerinti feltételnek megfelelő, a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozójával él közös háztartásban.

(3) Az adós az 1/B. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a miniszterelnök kabinetfőnöke rendeletében meghatározott formában és tartalommal, 2021. október 1. és 31. között nyújtja be a hitelezőhöz. A határidő jogvesztő.

(4) A hitelező az 1/B. § (1) bekezdése szerinti fizetési haladék részletszabályairól a hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet módosításáról szóló 536/2021. (IX. 15.) Korm. rendelet hatálybalépését követő 5 napon belül tájékoztatja az adóst.

6. §[13] (1) Felhatalmazást kap a miniszterelnök kabinetfőnöke, hogy a Kormány általános politikai koordinációjáért való felelőssége keretében az 1/B. § (1) bekezdése szerinti kérelem formáját és tartalmát rendeletben határozza meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszterelnök kabinetfőnöke, hogy a Kormány általános politikai koordinációjáért való felelőssége keretében a hitelező által alkalmazandó, az 1/B. § (1) bekezdése szerinti fizetési haladék részletszabályairól szóló tájékoztatás tartalmát rendeletben határozza meg.

7. §[14] Az 1/B. § (1) bekezdése szerinti fizetési haladék igénybevétele vonatkozásában kormányrendelet e rendelettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök