2023. évi LXXXVII. törvény

az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról

1. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

1. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 52. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(A felszámolás kezdő időpontjától számított két év elteltével a felszámolási zárómérleg elkészítése kötelező, kivéve, ha)

"c) bűnügyi hitelezői igénybejelentés történik a 79/A. § szerinti olyan felszámolási eljárásban, amelyet nem bűnügyi hitelezői követelés alapján rendeltek el."

2. § A Cstv. 83/W. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) E törvénynek az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.1) megállapított 52. § (2) bekezdés c) pontját a Módtv.1 1. alcíme hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő azon felszámolási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami felszámolót a Módtv.1 1. alcíme hatálybalépését megelőzően kirendelték, de a felszámolási zárómérleget a bíróság részére még nem nyújtották be."

3. § A Cstv.

a) 27/C. § (4) bekezdés g) pontjában az "a felszámoló" szövegrész helyébe az "a felszámoló ügyvezetőjének, illetve a felszámoló" szöveg,

b) 52. § (2) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "eljárások." szövegrész helyébe az "eljárások, vagy" szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a Cstv. 52. § (2) bekezdés a) pontjában a "vagy" szövegrész.

2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

5. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Légiközlekedési tv.) 45. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha az ezen alcím szerinti vagyonkezelő állami befolyás alatt álló gazdasági társaság, akkor a vagyonkezelőre, továbbá a vagyonkezelő tekintetében fennálló közvetett állami befolyás esetén a Ptk. 8:2. § (4) bekezdése szerinti köztes jogi személyre, valamint a vagyonkezelő Ptk. 8:2. § szerinti befolyása alatt álló gazdasági társaságra nem kell alkalmazni az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvényt, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvényt és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 204-207. §-át."

6. § A Légiközlekedési tv. a következő 45/A. §-sal egészül ki:

"45/A. § (1) A 45. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az ott szereplő gazdasági társaságokra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 8. § (14) és (15) bekezdését.

(2) A 45. § (6) bekezdésében meghatározott esetben az ott szereplő gazdasági társaságok vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója és felügyelő bizottságának tagja nem minősül a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § i) pont ij) alpontja szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek."

7. § A Légiközlekedési tv. 71. §-a a következő 3b. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

"3b. állami befolyás alatt álló gazdasági társaság: olyan gazdasági társaság, amelyben az állam a Ptk. 8:2. §-a szerinti befolyással rendelkezik;"

8. § A Légiközlekedési tv. a következő 74/B. §-sal egészül ki:

"74/B. § (1) A 45/A. § (1) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 45/A. § (2) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

3. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

9. § (1) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 44. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter jóváhagyása szükséges)

"c) - az (1c) bekezdésben foglaltak kivételével - az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához."

(2) A Kötv. 44. §-a a következő (1c)-(1d) bekezdéssel egészül ki:

"(1c) Az (1) bekezdés c) pontjától eltérően nem szükséges a miniszter jóváhagyása az állami tulajdonban álló műemlék vagyonkezelőjének kijelöléséhez vagy annak megváltoztatásához, ha a vagyonkezelő vagyonkezelői joga

a) a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 11. § (5) bekezdése,

b) az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 27/A. § (2) bekezdése, vagy

c) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 11/B. § (2) bekezdése

alapján keletkezik.

(1d) Az (1c) bekezdés szerint létrejött vagyonkezelői jog esetén a vagyonkezelő a vagyonkezelői jog keletkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja a minisztert a vagyonkezelői jogának létrejöttéről."

10. § A Kötv. 61/C. § (2) bekezdésében az "a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)" szövegrész helyébe az "az Nvtv." szöveg lép.

4. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

11. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 1. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában állami vagyonnak minősül:)

"c) az állam tulajdonában lévő tagsági jogviszonyt megtestesítő értékpapír, illetve az állam tulajdonában lévő egyéb társasági részesedés,"

12. § A Vtv. "Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok" alcíme a következő 27/B. §-sal egészül ki:

"27/B. § Ezen alcím alkalmazásában

a) elhelyezési célú ingatlan:

aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló olyan, Magyarország területén található önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve azok - hasznos alapterületük összessége alapján számított - többsége irodai rendeltetésű vagy tényleges hasznosítása irodai vagy ügyfélszolgálati célokat szolgál azzal, hogy az ingatlan-nyilvántartásban társasház jogi jelleggel bejegyzett ingatlan esetén az irodai rendeltetésű ingatlanrészek nagyságát, valamint az elhelyezési cél megvalósulását a társasház egészének hasznos alapterületét figyelembe véve kell megállapítani, vagy

ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan.

b) állami elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott elhelyezési célú ingatlan."

13. § A Vtv. "Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok" alcíme a következő 28/B. és 28/C. §-sal egészül ki:

"28/B. § (1) Ha az Áht. 11/B. § (2) bekezdése alapján a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó - az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő - költségvetési szerv elhelyezési célú ingatlan vagyonkezelői jogát szerzi meg, erről az Áht. 11/B. § (6) bekezdése szerinti záró beszámoló elkészítésével egyidejűleg tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti ingatlanra vonatkozóan állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, és kiállítja a 28/A. § (2) bekezdése szerinti kijelölő okiratot. A kijelölő okirat kiállításával egyidejűleg az érintett ingatlan vonatkozásában az Áht. 11/B. § (2) bekezdése szerint létrejött vagyonkezelői jog e törvény erejénél fogva megszűnik. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó, a megszűnt vagyonkezelői jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére irányuló kérelemben - az érintett ingatlan helyrajzi számának megjelölése mellett - kizárólag e törvénynek a vagyonkezelői jog megszűnésére vonatkozó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlannal kapcsolatos jogviszonyokban - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a kijelölés kezdő napjával az MNV Zrt. jogutódként belép.

(4) Az MNV Zrt. a (3) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy jogosult a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy által történő kézhezvételétől számított kilencven napon belül felmondani azon szerződéseket, amelyekbe a (3) bekezdés alapján jogutódként az MNV Zrt. belépett.

(5) A (2) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

28/C. § (1) Ha az Áht. 11/C. § (1) bekezdése szerinti jogutódlás Magyarország területén található, nem állami tulajdonú elhelyezési célú ingatlannak minősülő ingatlan használatát biztosító megállapodás tekintetében következik be, erről a 28/A. § (1) bekezdése szerinti - az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő - költségvetési szerv az MNV Zrt.-t a jogutódlás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követő tizenötödik napon az érintett ingatlanra vonatkozó, a jogelőd társaság által kötött használati megállapodásban a költségvetési szerv helyébe az MNV Zrt. lép. A költségvetési szerv a jogelőd társaság által megkötött szerződéseket, valamint a szerződések - MNV Zrt. által meghatározott - lényeges tartalmi elemeit bemutató kimutatást köteles átadni az MNV Zrt. részére.

(3) Az MNV Zrt. a (2) bekezdés szerint bekövetkező jogutódlásról annak beálltát követő tizenöt napon belül írásban értesíti a jogviszonyban érintett harmadik személyt. Az MNV Zrt., valamint a harmadik személy a jogutódlásról szóló értesítés harmadik személy részéről történő kézhezvételét követő hatvan napon belül jogosult a szerződést felmondani.

(4) Ha a harmadik személy a (3) bekezdés szerint nem gyakorolja a felmondás jogát és az MNV Zrt. úgy dönt, hogy fenntartja az (1) bekezdés szerinti elhelyezési célú ingatlan használatára kötött megállapodást, a megállapodásban szereplő ingatlan tekintetében állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít az Áht. 11/A. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott feladatot átvevő költségvetési szervvel, és a 28/A. § (2) bekezdése szerint kijelölő okiratot állít ki.

(5) A (4) bekezdés szerint létrejött állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra egyebekben e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni."

14. § A Vtv. 42/O. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[Az MVH - az (1) bekezdéstől eltérően - az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó]

"a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket; b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy - amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható - az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;"

15. § A Vtv.

a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában a "felett a Nemzeti" szövegrész helyébe a "felett - ha miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik - a Nemzeti" szöveg,

b) 5. § (1) bekezdésében a "Külön törvény" szövegrész helyébe a "Törvény" szöveg,

c) 71. § (2) bekezdés b) pontjában a "3. § (2a) bekezdés" szövegrész helyébe a "3. § (2) bekezdés a) és d) pont, valamint (2a) bekezdés" szöveg

lép.

16. § Hatályát veszti a Vtv. 28/A. § (9) bekezdése.

5. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény módosítása

17. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 3. § (1) bekezdés 19. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

vagyonkezelő:)

"d) a nemzeti vagyonba tartozó víziközmű-létesítmények tekintetében az állam 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet és a helyi önkormányzat közös - együttesen 100%-os - tulajdonában álló gazdálkodó szervezet."

18. § Az Nvtv. 6. §-a következő (3g) és (3h) bekezdéssel egészül ki:

"(3g) A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzetközi kereskedelmi repülőtér - a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt - tulajdonjogát a helyi önkormányzat az állam javára visszterhesen vagy ingyenesen átruházhatja, ha a tulajdon átruházása a közfeladat ellátását nem veszélyezteti.

(3h) A Kormány kiemelt nemzetgazdasági érdekből egyedi határozatban dönthet a 4. § (1) bekezdés h) pontja szerinti vagyon tekintetében földhasználati jog alapításáról, illetve osztott tulajdon létesítéséről."

19. § Az Nvtv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Központi költségvetési szerv - ingatlan kivételével - a működéséhez szükséges, az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (különösen műszaki berendezés, gép, felszerelés, készlet), valamint egyéb ingóság tulajdonjogának visszterhes vagy ingyenes megszerzése érdekében adásvételi, megbízási, vállalkozási, felhasználási, vagy egyéb, a tulajdonjog megszerzését eredményező szerződést köthet. Ezen vagyonelem e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe és a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá kerül azzal, hogy a központi költségvetési szerv köteles - a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő - írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződésének hatálya alá került új vagyonelemet."

20. § (1) Az Nvtv. 13. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 13. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A tulajdonjogot megszerző fél az elidegenítési tilalom hatálya alatt - a (11a) és a (12) bekezdésben foglaltak kivételével - kizárólag a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon felett az átruházás időpontjában tulajdonosi jogokat gyakorló személy (a továbbiakban e § alkalmazásában: tulajdonosi joggyakorló) előzetes hozzájárulásával terhelheti meg a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyont. A tulajdonosi joggyakorló a tulajdonjogot megszerző fél kezdeményezésére, egyedi döntésével hozzájárulhat az átruházott vagyon fejlesztését, korszerűsítését, felújítását szolgáló hitelfelvétel vagy állami, valamint európai uniós támogatás érdekében történő megterheléséhez, továbbá ezen teherrel biztosított igény kielégítése érdekében történő elidegenítéséhez. A tulajdonjogot megszerző fél gondoskodik arról, hogy az átruházott vagyon megterheléséhez szükséges előzetes hozzájárulás a vagyon megterhelését eredményező megállapodás megkötésének vagy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezésre álljon.

(11a) Nem szükséges a tulajdonosi joggyakorló előzetes hozzájárulása a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott nemzeti vagyon tekintetében földhasználati jog, építményi jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára történő használati jog vagy telki szolgalom alapításához és ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez."

(2) Az Nvtv. 13. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) A (11) és a (12) bekezdés szerint kiadott előzetes hozzájárulás a (3) bekezdés szerint ingyenesen átruházott vagyon elidegenítési tilalom hatálya alatt történő megterhelésének vagy biztosítékul adásának bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási kérelem kötelező mellékletét képezi."

(3) Az Nvtv. 13. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) Ha a helyi önkormányzat a tulajdonában álló vagyont az állam javára jogszabályban meghatározott közfeladat ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen ruházza át, az új tulajdonos nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló a vagyonelemeket az átvett könyv szerinti értéken veszi nyilvántartásba."

21. § Az Nvtv. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

22. § Az Nvtv.

a) 4. § (1) bekezdés g) pontjában, 6. § (3a), (3b) és (3c) bekezdésében és 12. § (1) bekezdés j) pontjában a "terek, parkok" szövegrész helyébe a "terek, közparkok" szöveg,

b) 5. § (3) bekezdés b) pontjában és 12. § (2) bekezdés e) pontjában a "terek, parkok" szövegrész helyébe a "terek, közparkok" szöveg,

c) 6. § (1) bekezdésében az "a (2)-(3c) és (3e) bekezdésben" szövegrész helyébe az "a (2)-(3c), (3e) és (3g)-(3h) bekezdésben" szövegrész,

d) 6. § (3e) bekezdésében a "terek, parkok" szövegrészek helyébe a "terek, közparkok" szöveg,

e) 8. § (15) bekezdésében a "szerződés" szövegrész helyébe a "szerződési" szöveg,

f) 12. § (8a) bekezdésében a "g) pontjában" szövegrész helyébe a "g) és h) pontjában" szöveg

lép.

23. § Hatályát veszti az Nvtv.

a) 3. § (1) bekezdés 3. pontjában, 11. § (8) bekezdés a) pontjában a "vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom," szövegrész,

b) 6. § (1), (4) és (5) bekezdésében a "vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom," szövegrész,

c) 11. § (8) bekezdés e) pontjában "a vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz" szövegrész,

d) 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat 36., 39-43. és 52. sora.

6. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása

24. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egyetemes postai szolgáltató az egyetemes postai szolgáltatás nyújtását köteles úgy megszervezni és működtetni, hogy az átfutási idő az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint teljesüljön, feltételezve, hogy belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való feladást követő munkanapon történő átvétele az aktuális felvételi vagy átvételi ponton a meghatározott tárgynapi utolsó gyűjtési időpont előtt megtörténik. Ha a belföldi forgalomban a küldemény felvétele, az Európai Unió tagállamai közötti forgalomban a küldemény külföldi postai szolgáltatótól való átvétele az utolsó gyűjtési időpontot követően valósul meg, a következő gyűjtési napot kell az átfutási idő meghatározásánál számításba venni."

25. § A Postatv. 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"27/A. § Az egyetemes postai szolgáltató az olyan településeken történő szolgáltatásnyújtás biztosítása érdekében, amelyek bejelentett lakóhely szerinti népességszáma nem haladja meg a tízezret, pénzügyi intézménnyel is köthet olyan szerződést, amely alapján a pénzügyi intézmény az 5. §-ban meghatározott postai szolgáltatást, postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, kiegészítő tevékenységeket, fiókbérleti szolgáltatást, postai értékcikk- és a postai szolgáltatás igénybevételére szolgáló vagy ahhoz szükséges kereskedelmiáru-forgalmazást, továbbá a kizárólag az egyetemes postai szolgáltató által forgalmazott értékpapírokkal kapcsolatos szolgáltatást, szerencsejátékközvetítő tevékenységet, valamint jogszabály szerinti SIM-kártya-egyenlegfeltöltést végez"

26. § A Postatv. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben foglalt közszolgáltatás lehet különösen:]

"c) az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvényben meghatározott elektronikus ügyintézési pontban az elektronikus kapcsolattartási rendszerhez történő hozzáférés biztosítása, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény szerinti ügyfélszolgálati megbízotti vagy egyéb, az ügyfeleknek az állami, önkormányzati vagy egyéb szolgáltatásokhoz történő hozzáférését, illetve ügyintézését elősegítő szolgáltatás;"

27. § A Postatv. 78. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

"a) a postai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének részletes szabályait, valamint az egyetemes postai szolgáltató igénybevételi lehetőségének biztosítására vonatkozó követelményeket, és az ennek megsértése esetén eljáró hatóságot."

28. § Hatályát veszti a Postatv. 41. § (7a) bekezdése.

7. A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény módosítása

29. § A szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Szhitv.) 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Integrációs Szervezet hitelintézet tagja, volt tagja, vagy jogutódja jogosult a 2022. április 1. előtt forgalmazott, a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti keretszerződését kivezetni a vonatkozó szerződés és általános szerződési feltételek 17/U. § (7) bekezdés szerinti módosításával abból a célból, hogy az érintett ügyfél vonatkozásában a módosítás időpontjában a hitelintézet által forgalmazott más keretszerződés szerződési feltételei váljanak alkalmazandóvá a szerződési feltételek modernizációja és digitális transzformációja érdekében (e § alkalmazásában a továbbiakban: termékmodernizáció). A termékmodernizáció érdekében történő módosítás során kizárólag a 17/U. § (7)-(9) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal az eltéréssel, hogy a módosítással nem változik meg az ügyfél hátrányára a számlavezetés díja, a fizetési megbízások díja (az éves díjkimutatás összehasonlíthatósága alapján), a készpénz-helyettesítő fizető eszköz rendelkezésre bocsátásának éves díja, és a Magyarországon elhelyezett automata bankjegykiadó gépből készpénz-helyettesítő fizetési eszköz útján forintban történő készpénzfelvétel hitelintézet által hirdetményben meghatározott díja."

30. § (1) Hatályát veszti az Szhitv. 11/F. § (2) bekezdése és 21/C. §-a.

(2) Hatályát veszti az Szhitv. 1. § (8) bekezdése, 16. § (4) bekezdése és 17/U. § (7)-(9) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az Szhitv.

a) 1. § (1) bekezdésének a) és l) pontja, valamint (7) bekezdésének b) pontja, 11. § (6) bekezdése, 11/B. § (9) bekezdése, 15. § (2) bekezdés d) pontja, 17/U. § (1)-(6) bekezdése és a 8/K. alcíme,

b) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a " , valamint a Központi Adatfeldolgozó" szövegrész,

c) 11. § (8) bekezdésében a " , valamint a 11/B. § (9) bekezdésben meghatározott körben a Központi Adatfeldolgozó" szövegrész,

d) 11/A. § (1) bekezdésében a " , továbbá a Központi Adatfeldolgozó és az általa alkalmazott közreműködő által ellátott kiszervezett tevékenység ellenőrzését" szövegrész.

8. Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény módosítása

31. § (1) Az egyes állami tulajdonban álló ingatlanoknak a Magyarországi Református Egyház részére történő tulajdonba adásáról szóló 2017. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az Országgyűlés az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, valamint a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy az állam tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerint Makó belterület 8054/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlant - az (1b) bekezdés szerinti beruházás keretében megvalósuló felépítményekkel és azok tartozékaival együtt - ingyenesen a Magyarországi Református Egyház tulajdonába adja az általa végzett állami - kulturális és sporttal kapcsolatos - feladatok ellátásának elősegítése céljából, azzal a feltétellel, hogy a Magyarországi Református Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdésben foglalt szerződés szerint a birtokbavételt követően teljeskörűen átvállalja.

(1b) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás időpontja a Beruházási Ügynökség tulajdonosi joggyakorlásának megszűnését követő 130. nap."

(2) A Törvény 1. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1a) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést - az (1b) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1a) bekezdés szerinti szerződés megkötésével egyidejűleg az (1a) bekezdés szerinti ingatlanban található, a feladatellátáshoz szükséges állami tulajdonú ingó vagyonelemek (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek az (1a) bekezdés szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(5) A (4) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) Az (1a) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2017. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

32. § A Törvény 2. §-ában az "ingatlanon" szövegrész helyébe az "ingatlanokon" szövegrész lép.

9. A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény módosítása

33. § (1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest törvény) 19. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon az (1) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával, továbbá üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A Vagyonkezelő mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.), valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni."

(2) A Budapest törvény 19. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások műszaki nyomon követését építményinformációs modell (BIM) alapú rendszer segítségével végzi."

(3) A Budapest törvény 19. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Vagyonkezelő az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása során költségszakértőt vesz igénybe, amely a Kormány rendeletében ezen feladatok ellátására kijelölt állami tulajdonban álló gazdasági társaság.

(8) A költségszakértő ellátja az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházás során alkalmazott árakkal és felmerülő költségekkel kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, a legkisebb költség elvére figyelemmel költségellenőrzést végez, a beszerzési és közbeszerzési eljárás során közreműködik az aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálatában, valamint vizsgálja a költségek alakulását. A költségszakértő felel a magasépítési beruházásokhoz kapcsolódó költségbecslések és költségszámítások megalapozottságáért, továbbá az építészeti-műszaki dokumentációkban foglaltaknak való megfelelőségéért.

(9) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások előkészítése és megvalósítása tekintetében alkalmazni szükséges továbbá a következőket:

a) a tervező kiválasztása során tervpályázati eljárás lefolytatása nem kötelező, a kiválasztási eljárásra a Kbt. és a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alkalmazandóak;

b) a kivitelezési dokumentáció részeként az engedélyezési dokumentáció alapján összeállított és a munkanemekre vagy modellnemekre bontott tételes árazatlan tervezői költségvetést kell készíteni, amely alkalmas a pontos, minden részletre kiterjedő kivitelezési ajánlat elkészítésére;

c) a kivitelezési dokumentáció tartalmazza a tervellenőr és a költségszakértő vizsgálatának eredményét;

d) a kivitelezési dokumentáció előkészítése során a költségszakértő a terveket a tervellenőr vizsgálatával egyidejűleg, illetve azt követően - azok észrevételeit is figyelembe véve - abból a szempontból vizsgálja felül, hogy megfelelnek-e a beruházási költségkeretnek, a véglegessé vált engedélynek és a hozzá tartozó engedélyezési záradékkal ellátott engedélyezési dokumentációnak, továbbá vizsgálja a korábbi költségbecsléstől való eltérés indokoltságát;

e) amennyiben a beszerzési vagy közbeszerzési eljárás nem együttesen építmény kivitelezésére és tervezésére irányul, a kivitelező kiválasztására irányuló eljárás kizárólag végleges építési, létesítési engedélyen alapuló, az építtető által jóváhagyott és tételes árazatlan költségvetést is tartalmazó kivitelezési dokumentáció rendelkezésre állása esetén indítható meg, az ajánlattevők az ajánlattételi eljárás során jelezhetik mennyiségi eltérésre vonatkozó javaslataikat.

(10) Az (1) bekezdés szerinti magasépítési beruházások kivitelezési szerződései tartalmát az alábbiak figyelembevételével kell meghatározni:

a) a kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással és a munkadíjjal összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képletszerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyag-árváltozások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni;

b) a kivitelezési szerződés megkötésekor már a kivitelező rendelkezésére álló és kivitelezéshez felhasznált anyagok esetében az árváltozás nem számolható el;

c) az építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás érvényesítése iránti igény esetén a kivitelező köteles okiratokkal igazolni az adott építőanyag beszerzési árát és idejét, az objektív piaci árindexnél magasabb árváltozás nem számolható el;

d) a kivitelezési szerződés meghatározza azt az építőanyagár-változási sávot százalékos mértékben, amelyen belül az építőanyag-árváltozás a kivitelező észszerű üzleti kockázati körébe tartozik és az ezzel kapcsolatos forrásigény nem érvényesíthető;

e) a meghatározott árváltozást meghaladó áremelkedés esetén a kivitelező az érintett építőanyag megrendelése előtt köteles tájékoztatni az építtetőt az árváltozásról;

f) ha az építőanyagár-változás folytán az építési beruházás teljes kivitelezési költsége meghaladja a kivitelezési szerződésben meghatározott felső árhatárt, az építtető jogosult a kivitelezési szerződést felmondani, ebben az esetben a kivitelező kizárólag a kivitelezési szerződés megszűnéséig teljesített szolgáltatások ellenértékére, és a megszüntetéssel kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére tarthat igényt;

g) a kivitelezési szerződésben legalább 5% tartalékkeretet kell képezni, mely kizárólag azon munkára használható fel, amely a beruházás teljesítéséhez szükséges, valamint a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény miatt indokolttá vált;

h) a tartalékkeret felhasználásához a műszaki ellenőr és a költségszakértő írásbeli nyilatkozata szükséges, a tartalékkeret felhasználásáról az építtető dönt."

34. § (1) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Cg.01-09-374211) vagyonkezelésébe kerülnek."

(2) A Budapest törvény 19/A. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (4) bekezdés szerinti beruházások az Ngtv. szerinti kiemelten közérdekű beruházásnak minősülnek azzal, hogy a beruházások megnevezését, helyszínét és közvetlen környezetét kormányrendelet állapítja meg.

(8) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)-(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(9) A vagyonkezelő mint építtető a (4) bekezdés szerinti beruházások tekintetében a feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(10) A vagyonkezelő a vagyonkezelésében lévő ingatlanon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra, továbbá üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy a vagyonkezelő köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként a vagyonkezelőt illeti meg azzal, hogy a vagyonkezelő köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(11) A vagyonkezelő által a vagyonkezelésében lévő ingatlanon a (4) bekezdés szerinti beruházások előkészítésével és megvalósításával, továbbá üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül. A vagyonkezelő mint ajánlatkérő a beruházások előkészítésével, megvalósításával, üzemeltetésével és fenntartásával összefüggő beruházási és fejlesztési, továbbá az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenysége esetében e törvény, a Kbt., valamint a saját vonatkozó szabályzata szerint köteles eljárni.

(12) A vagyonkezelő mint építtető feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe."

35. § A Budapest törvény

a) 19. § (1) bekezdésében a "végez" szövegrész helyébe a "végez a 18. § (1) bekezdésében foglalt Várnegyed rehabilitációs program, valamint a 14. §-ban foglalt célok és közfeladatok megvalósítása érdekében, az e törvényben rögzített előkészítésre és megvalósításra, továbbá üzemeltetésre és fenntartásra vonatkozó részletszabályok szerint" szöveg,

b) 19. § (1) bekezdésében a "bevétel" szövegrész helyébe a "bevétel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 31/A. § (5) és (6) bekezdésében meghatározottak szerint támogatásként" szöveg,

c) 19. § (2) bekezdés a) pont ar) alpontjában és b) pont ba) alpontjában a "közbeszerzési" szövegrész helyébe a "közbeszerzési és beszerzési" szöveg,

d) 19. § (3) bekezdésében az "állam nevében és" szövegrész helyébe az "állam érdekében, saját nevében és az állam" szöveg

e) 19/A. § (4) bekezdésében a "keletkezik. Az e bekezdés szerinti vagyonkezelőre nem vonatkoznak a 17. § (2) bekezdésében meghatározott, Vagyonkezelőre és vagyonkezelési tevékenységre vonatkozó előírások.. " szövegrész helyébe a "keletkezik." szöveg

lép.

36. § A Budapest törvény 22. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 19. § (7) és (8) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) A 19. § (7) és (8) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént."

10. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

37. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény 1. § (2) bekezdésében az "innovációért és technológiáért" szövegrész helyébe az "iparügyekért" szöveg lép.

11. Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény módosítása

38. § Az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti vételárrészlet-fizetési kötelezettség teljesítésének határideje, illetve a kötelezettségvállalás időtartama a fizetési haladék idejével meghosszabbodik. A bérlő a fizetési haladékot követően - erre irányuló kérelme esetén - az (1) bekezdés szerinti bérletidíj-fizetési kötelezettségét legfeljebb a fizetési haladék hónapokban számított időtartamával megegyező számú, egyenlő mértékű havi részletekben teljesítheti."

12. Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény módosítása

39. § A Jövő Nemzedék Földje Alapítványról, a Jövő Nemzedék Földje Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról és az ezzel összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XV. törvény (a továbbiakban: JNFA tv.) a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében az 1. mellékletben foglalt táblázat 3. és 4. sorában meghatározott állami tulajdonban álló részvényeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, az 1. melléklet 3. sorában szereplő részvényeket el kívánja idegeníteni, akkor az államot - a KEKVA tv. 12. § (3)-(5) bekezdése szerinti - elővásárlási jog illeti meg. Az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.

(3) Az Alapítvány a tulajdonába adott, az 1. mellékletben foglalt táblázat 4. sorában meghatározott részvényeket - a KEKVA tv. 12. § (4) és (5) bekezdésétől eltérően - kizárólag az állam részére idegenítheti el a részvények Alapítvány tulajdonába adásakor az alapító okiratban előírt módon meghatározott piaci áron és az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.

(4) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti részvények tulajdonjoga az államra száll vissza."

40. § A JNFA tv. a következő 2/B. §-sal egészül ki:

"2/B. § A 2/A. § (1) bekezdése szerinti részvények Alapítvány tulajdonába kerülése tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."

41. § A JNFA tv. a következő 2/C. §-sal egészül ki:

"2/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - az állam tulajdonszerzését követően - az állam ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaságban fennálló, 25,87%-os társasági részesedését megtestesítő részvényeket ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott (1) bekezdés szerinti részvényeket el kívánja idegeníteni, akkor az államot - a KEKVA tv. 12. § (3)-(5) bekezdése szerinti - elővásárlási jog illeti meg. Az elidegenítésből származó bevétel elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány a KEKVA tv. 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátására és közérdekű célok megvalósítására köteles fordítani.

(3) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén az (1) bekezdés szerinti részvények tulajdonjoga az államra száll vissza."

42. § A JNFA tv. a következő 2/D. §-sal egészül ki:

"2/D. § A 2/C. § (1) bekezdés szerinti részvények Alapítvány tulajdonába kerülése tekintetében az Alapítvány alapító okiratának módosításáról az alapítói jogok gyakorlója rendelkezik. A tulajdonba kerülés vonatkozásában az állam képviseletében a miniszter jár el, aki jogosult az államot megillető tulajdonosi jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére."

43. § A JNFA tv. 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

44. § A JNFA tv.

a) 2. §-ban az "az 1. mellékletben meghatározott" szövegrész helyébe az "az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott" szöveg;

b) 6. § (1) bekezdésében az "a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 3. §, az 1. melléklet," szövegrész helyébe az "a 2. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 2/A. §, a 3. §, az 1. melléklet," szöveg

lép.

45. § A JNFA tv. 6. § (1) bekezdésében az "2/A. §, a 3. §" szövegrész helyébe az "2/A. §, a 2/C. §, a 3. §" szöveg lép.

13. A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény módosítása

46. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény

a) 72. § (2) és (3) bekezdésében, 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a "2023." szövegrész helyébe a "2024." szöveg,

b) 77. § (3) bekezdésében a "2023." szövegrészek helyébe a "2024." szöveg

lép.

14. Egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény módosítása

47. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CI. törvény) a 4/B. §-t követően a következő 3/B. alcím címmel egészül ki:

"3/B. Az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány részére történő vagyonjuttatással összefüggő rendelkezések"

48. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/C. §-sal egészül ki:

"4/C. § (1) A Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő Fonyód külterület 02/9, és 0178, valamint Fonyód belterület 8044/8 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen Fonyód Város Önkormányzatának tulajdonába kerülnek a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti feladata ellátásának elősegítése céljából.

(2) Fonyód Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy Fonyód Város Önkormányzata az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás során az állam képviseletében az MNV Zrt. jár el, amely 2024. január 1. napjától az (1) bekezdés szerinti ingatlanok felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.

(4) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

49. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/D. §-sal egészül ki:

"4/D. § A 4/C. § szerinti vagyonjuttatás során nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4)-(5), valamint (7)-(8) bekezdéseit."

50. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/E. §-sal egészül ki:

"4/E. § A Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlan tulajdonjogának a magyar állam javára történő ingyenes átruházása tekintetében a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) és (3) bekezdését, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 108. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni."

51. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/F. §-sal egészül ki:

"4/F. § (1) Az állam tulajdonában levő Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú, kivett közpark megnevezésű ingatlant az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján, a jövő nemzedékének védelme érdekében, gyermek- és ifjúsági programokban való részvétellel, gyermek- és ifjúsági táborok szervezésével összefüggő feladatok, valamint az ezekhez kapcsolódó szervezési, lebonyolítási, oktatási és képzésszervezési teendők ellátásának elősegítése érdekében ingyenesen az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány (a továbbiakban: Erzsébet Alapítvány) tulajdonába kell adni.

(2) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon e törvény erejénél fogva határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

(3) Az Erzsébet Alapítvány részére átadott ingatlan tekintetében nem kell alkalmazni a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) és (2) bekezdését és az Nvtv. 6. § (1) bekezdését."

52. § A 2021. évi CI. törvény a következő 4/G. §-sal egészül ki:

"4/G. § (1) Az Erzsébet Alapítvány a 4/F. § (1) bekezdése szerinti ingatlant terhekkel együtt szerzi meg. A 4/F. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Erzsébet Alapítvány az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(2) A 4/F. § (1) bekezdése szerinti tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti elő és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított forgalmi értéket kell megjelölni. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az Erzsébet Alapítvány kötelezettsége a környezet-, víz- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) A 4/F. § (1) bekezdése alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlan tulajdonjoga az államra visszaszáll, ha az Erzsébet Alapítvány

a) jogutód nélkül megszűnik, vagy

b) a részére átruházott vagyonról lemond.

(4) A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az állam az ingatlant ingyenesen szerzi meg, és az Erzsébet Alapítvány az ingatlanra fordított költségeire hivatkozva az állammal szemben megtérítésre nem jogosult.

(5) A 4/F. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

53. § A 2021. évi CI. törvény az 5/B. §-t követően a következő 5. alcím címmel egészül ki:

"5. A losephinum Fejlesztéséért Alapítvány állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről"

54. § A 2021. évi CI. törvény a következő 6. §-sal egészül ki:

"6. § (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Piliscsaba belterület 1602/4 és a Piliscsaba belterület 1602/4/A helyrajzi számon felvett, természetben 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A. szám alatt található ingatlanok vagyonkezelőjeként a Iosephinum Fejlesztéséért Alapítványt (nyilvántartási szám: 13-01-0002796, AM2796; székhely: 2081 Piliscsaba, Fő út 2/A., ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: losephinum Alapítvány vagy vagyonkezelő) jelöli ki.

(2) A vagyonkezelői jog nem terjed ki az ingatlan-nyilvántartás szerinti Piliscsaba belterület 1602/4 helyrajzi számú ingatlanon felépített archivális raktár és a hozzátartozó ingatlanrész 3. mellékletben meghatározott területére, amelyet földhasználati jogon alapuló egyéb önálló ingatlanként az Országos Széchényi Könyvtár vagyonkezelésébe kell adni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése ingyenesen történik, a vagyonkezelőt vagyonkezelési díjfizetési kötelezettség nem terheli.

(4) Az (1) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben az MNV Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket - az (5)-(7) bekezdésben írt eltérésekkel - kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződést a felek csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási okok bekövetkezte esetén mondhatják fel.

(5) A Iosephinum Alapítvány a Vtv. 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség alól e törvény erejénél fogva mentesül. A Iosephinum Alapítvány által végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.

(6) A vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek a vagyonkezelő - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyon-nyilvántartás részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(7) A Iosephinum Alapítvány a (6) bekezdés szerinti beruházásokkal összefüggésben - selejtezési szabályzata figyelembevételével - jogosult a bontással járó munkálatokat elvégezni, köteles a vagyonkezelésében lévő vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről és hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, továbbá jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval. A vissznyereményi anyagok értékesítéséből származó bevétel a Iosephinum Alapítványt illeti meg azzal, hogy köteles az értékesítésből származó bevételt a vagyonkezelésében lévő ingatlanok értékének megőrzésére, gyarapítására vagy a vagyon cél szerinti fenntartására fordítani.

(8) A Iosephinum Alapítványt megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából a Iosephinum Alapítvány által kezdeményezett bármely, a számvitelről szóló törvény szerinti felújítási, beruházási, valamint ehhez kapcsolódó bontási munka elvégzéséhez a kapcsolódó hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot - a (4) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően - a Iosephinum Alapítvány kérelme alapján kell az ingatlannyilvántartásba bejegyezni."

55. § A 2021. évi Cl. törvény 9/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján - hitéleti, oktatási felsőoktatási célok elősegítése érdekében]

"e) az állami tulajdonban álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10733/10 helyrajzi számú, természetben az 1121 Budapest, XII. kerület Kútvölgyi út "felülvizsgálat alatt" szám alatti ingatlan"

[(e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen az Egyház tulajdonába kerülnek azzal, hogy az a) és b) pont szerinti ingatlanra az átruházással együtt az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/1 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/B. szám alatti és az ingatlan-nyilvántartás szerinti Budapest, XII. kerület belterület 10739/2 helyrajzi számú, természetben az 1125 Budapest, XII. kerület Szilágyi Erzsébet fasor 22/C. szám alatti ingatlan javára átjárási telki szolgalmi jogot kell bejegyezni.]

56. § A 2021. évi CI. törvény a következő 9/G. §-sal egészül ki:

"9/G. § Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam tulajdonában lévő Törökbálint belterület 22 helyrajzi számú ingatlan ingyenesen, nyilvántartási értéken az Egyház tulajdonába kerül egészségügyi és szociális közfeladatok ellátásának elősegítése céljából."

57. § A 2021. évi CI. törvény a következő 9/H. §-sal egészül ki:

"9/H. § (1) Az Egyház az ingatlan tulajdonjogát terhekkel együtt szerzi meg. A 9/G. § szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyház az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (2) bekezdés szerinti szerződésben teljes körűen átvállalja.

(2) A 9/G. § szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti elő és köti meg az Egyházzal. A szerződésben rögzíteni kell, hogy az ingatlan használata során az Egyház kötelezettsége a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevétele, különösen a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése.

(3) A 9/G. § szerinti ingatlanjuttatás tárgyában megkötendő megállapodás létrejöttének napjával a 9/G. § szerinti ingatlanban található állami tulajdonú, a feladatellátáshoz szükséges ingó vagyonelemek, valamint a kifejezetten és nevesítetten a feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (a továbbiakban együtt: ingóságok) e törvény erejénél fogva az Egyház tulajdonába kerülnek a 9/G. § szerinti feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében.

(4) A (3) bekezdés alapján átszálló ingóságokról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, az átadó könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(5) A 9/G. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá."

58. § (1) A 2021. évi CI. törvény a következő 9/I. §-sal egészül ki:

"9/I. § Ha az Egyház, illetve a helyébe lépő másik egyházi fenntartó fenntartói jogviszonya az egyházi fenntartásba került Törökbálinti Tüdőgyógyintézet (székhely: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.; adószám: 15395807-2-13) tekintetében megszűnik, az Egyház, illetve a helyébe lépő másik egyházi fenntartó köteles a folyamatos feladatellátás biztosítása érdekében a feladatellátáshoz szükséges ingó és ingatlan vagyont, amelyek kifejezetten és nevesítetten a feladatellátáshoz kapcsolódnak, ingyenesen, könyv szerinti nyilvántartási értéken az állam tulajdonába adni. Az érintett ingó és ingatlan vagyonelemek tulajdonjogát az állam e törvény erejénél fogva szerzi meg. Az állam tulajdonjogát - az állam képviseletére jogosult szervezet kérelmére - az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni."

(2) A 2021. évi CI. törvény 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 4/E. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

59. § A 2021. évi CI. törvény 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

60. § A 2021. évi CI. törvény a 4. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

61. § A 2021. évi CI. törvény

a) 2/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében az "1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlan" szövegrész helyébe az "1. melléklet 13., 14. és 15. sora szerinti ingatlan" szöveg,

b) 4/A. § (1) bekezdésében a "természetvédelmi-, sport-, ifjúsági- valamint egyéb feladatai" szövegrész helyébe a "természetvédelem, sport és ifjúsági ügyek, valamint egyéb feladatai" szöveg,

c) 11. § (1) bekezdésében az "a 4/B. §, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 153. §" szövegrész helyébe az "a 4/B. §, a 4/D. §, a 4/F. §, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 7/F. §, a 8. § (4) bekezdése, a 9/A. §, a 9/B. §, a 9/D. §, a 9/F. §, a 9/G. §, a 153. §" szöveg

lép.

15. Záró rendelkezések

62. § (1) Ez a törvény - a (2)-(11) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 11-14. §, a 16. §, a 17-21. §, a 22. § e) és f) pontja, a 23. § a)-c) pontja, a 29. §, a 30. § (1) bekezdése és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az 1. alcím az e törvény kihirdetését követő 60. napon lép hatályba.

(4) A 30. § (2) bekezdése 2024. december 31-én lép hatályba.

(5) A 30. § (3) bekezdése 2025. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 41. §, a 42. §, a 45. § az ATEV Fehérjefeldolgozó Zártkörűen Működő Részvénytársaság 25,87% társasági részesedése állami tulajdonba vételének cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon lép hatályba.

(7) A (6) bekezdésben hivatkozott rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a társadalompolitika összehangolásáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(8) A 48-49. § és az 51-52. § a Fonyód belterület 10232/4 helyrajzi számú ingatlan állami tulajdonba kerülését követő 5. napon lép hatályba.

(9) A (8) bekezdésben hivatkozott rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

(10) Az 56-57. § és az 58. § (1) bekezdése a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet (székhely: 2045 Törökbálint, Munkácsy Mihály u. 70.; adószám:15395807-2-13), továbbá az általa ellátott közfeladatoknak és szakellátási kapacitásoknak a Magyarországi Református Egyház fenntartásába történő átadásával egyidejűleg lép hatályba.

(11) A (10) bekezdésben hivatkozott rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az egészségügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

63. § (1) A 6. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint a 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 17-21. §, a 22. § a) és c)-f) pontja, a 23. §, a 49. §, az 51. §, az 56. § és az 1. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése szerint sarkalatosnak minősül.

(3) A 22. § b) pontja és az 50. § az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 39. §, a 41. §, a 43. §, a 44. § a) pontja és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

64. § (1) A 24. § a 97/67/EK irányelvnek a közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2008. február 20-i 2008/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 33. § (3) bekezdése a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 33. § (3) bekezdésének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi LXXXVII. törvényhez

1. Az Nvtv. 2. melléklet I. Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonban tartandó állami tulajdonban álló társasági részesedés című táblázat a következő 57. és 58. sorral egészül ki:

(AB
1Társaság neveÁllami részesedés legalacsonyabb mértéke)
"
57Nemzeti Vízművek Zrt.100%
58KTI Magyar Közlekedéstudományi és
Logisztikai Intézet Nonprofit Kft.
100%

2. melléklet a 2023. évi LXXXVII. törvényhez

1. A JNFA tv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 3. és 4. sorral egészül ki:

AB
1Az Alapítvány részére átadandó vagyonelem (társaság) megnevezéseAz Alapítvány részére átadandó, az állam tulajdonában
álló vagyonelem mértéke)
"
3ATEV Fehérjefeldolgozó Zrt.részvények 74,13%-a
4CONCORDIA KÖZRAKTÁR Kereskedelmi Zrt.részvények 100%-a

3. melléklet a 2023. évi LXXXVII. törvényhez

1. A 2021. évi CI. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 15. sorral egészül ki:

(ABC
1.TelepülésFekvésHelyrajzi szám)
"15.Békéscsababelterület3240/2/A/48"

4. melléklet a 2023. évi LXXXVII. törvényhez

1. A 2021. évi CI. törvény a következő 3. melléklettel egészül ki:

"3. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az ingatlan-nyilvántartás szerinti Piliscsaba belterület 1602/4 helyrajzi számú ingatlanból az Országos Széchényi Könyvtár archivális raktárát és annak ingatlanát határoló közelítő EOV-koordináták:

1POINT_YPOINT_X
2634600.07253833.84
3634569.39253796.45
4634658.12253729.74
5634750.05253675.02
6634777.27253680.84
7634788.18253683.59
8634793.18253729.60
9634782.66253726.85
10634656.9225381379
11634656.42253797.45

"

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére