2020. évi XXXVI. törvény
a Neumann János Egyetemért Alapítványról, a Neumann János Egyetemért Alapítvány és a Neumann János Egyetem részére történő vagyonjuttatásról[1]
A regionális szerepet erősíteni tudó, ezen keresztül az innovációt támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése, a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, a képzésben részt vevők támogatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A Neumann János Egyetemért Alapítvány
1. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Neumann János Egyetemért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására.
(2) Az Alapítvány alapítása során az állam képviseletében az innovációért és technológiáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.
(3)[2]
(4)[3] A miniszter döntése alapján az Alapítvány alapító okiratában az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerülhet kijelölésre.
2. §[4]
2. Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás
3. § (1)[5] A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdésében és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a preambulumban meghatározott célok megvalósítása érdekében, az alapító okirat szerint a Neumann János Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) - nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (2) bekezdésében meghatározott - fenntartói jogát - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérve - alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába kell adni.
(2) Az (1) bekezdés szerint alapítói vagyoni juttatásként az Alapítvány tulajdonába adott vagyon tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(3)[6]
3. Az Egyetem részére történő vagyonjuttatás
4. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, az 1. mellékletben felsorolt egyes állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kerülnek.
(2)[7] Az 1. mellékletben foglalt táblázat 19., 21., 41., 43. és 49-50. sorában meghatározott ingatlanok ingyenes átruházása tekintetében az Nvtv. 6. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.
(3) Az 1. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) köti meg az Egyetemmel.
(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyetem tulajdonába kerülnek.
(5) A (4) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.
(6) Az 1. mellékletben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az Egyetem a terhekkel együtt szerzi meg.
5. § (1) A 4. § alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(2)[8] Az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat - a 4. §-ban foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Egyetem a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 1. mellékletében meghatározott közfeladatok ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Egyetem az ingatlan értékesítésből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.
(3) A 4. § alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
4. A Magyarországi Református Egyház részére történő vagyonjuttatás
6. § (1)[9] Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése és (2) bekezdés g) pontja alapján a Magyarországi Református Egyház szociális, oktatási, kulturális és hitéleti feladatainak elősegítése érdekében a Kecskemét, Piaristák tere 4. szám alatt található, az ingatlan-nyilvántartás szerint Kecskemét 3963 helyrajzi szám alatt nyilvántartott és a Kecskemét, Bocskai utca 19. szám alatt található, az ingatlan-nyilvántartás szerint Kecskemét 4127/1 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, és a Kecskemét, Kaszap utca 6-14. szám alatt található, az ingatlan-nyilvántartás szerint Kecskemét 4342 helyrajzi szám alatt nyilvántartott állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számviteli tv.) 50. § (4) bekezdése szerinti értéken a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok tulajdonjogát a Magyarországi Református Egyház jogokkal és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a Magyarországi Református Egyházzal.
(3)[10] A Neumann János Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Óvoda fenntartói jogát 2020. július 31-től a Neumann János Egyetemtől a Károli Gáspár Református Egyetem jogutódlással veszi át.
(4)[11] Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az Egyetem mint központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a Magyarországi Református Egyház tulajdonába kerülnek.
(5)[12] A (4) bekezdés szerint átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó Egyetem és az átvevő Magyarországi Református Egyház képviseletére jogosult zsinati elnökség ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, a Számviteli tv. 50. § (4) bekezdése szerinti értékkel.
(6)[13] Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(7)[14] A Magyarországi Református Egyház a tulajdonába adott ingatlanokat - az (1) bekezdésben foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha a Magyarországi Református Egyház a tulajdonába adott ingatlanokat értékesíti, akkor az ingatlan átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a vagyonjuttatás céljaként megfogalmazott tevékenységeket szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. A Magyarországi Református Egyház az ingatlan értékesítéséből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.
(8)[15] Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.
5. Záró rendelkezések
7. § (1)[16] Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6. § 2020. július 31-én lép hatályba.
(3) A 3-5. §, valamint az 1. melléklet 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.
(4) A 9. § és a 10. § 2022. január 1-jén lép hatályba.
8. §[17] A 3. § (1) és (2) bekezdése, a 4. § (2) bekezdése, az 5. § (1) bekezdése, valamint a 6. § (6) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
9. §[18]
10. §[19]
11. §[20] Az 5. § (2) bekezdése és az 1. melléklet 5a. sora az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Áder János s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2020. évi XXXVI. törvényhez
Az Egyetem részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok
A | B | C | |
1. | TELEPÜLÉS | HELYRAJZI SZÁM | MEGNEVEZÉS |
2. | KECSKEMÉT | 0619/14/A/1 a | egyéb helyiség társasház |
3. | KECSKEMÉT | 4750 | kivett egyetem |
4. | KECSKEMÉT | 4755 | kivett beépítetlen terület |
5. | KECSKEMÉT | 4764/2 | kivett lakóház, udvar, gazdasági épület |
5a. | KECSKEMÉT | 5415 | kivett egyetem" |
6. | KECSKEMÉT | 6124/4 | kivett lakóház, udvar |
7. | KECSKEMÉT | 6124/5 | kivett saját használatú út |
8. | KECSKEMÉT | 6124/8 | kivett egyetem |
9. | KECSKEMÉT | 10009/1 | kivett egyetem és 18 egyéb épület |
10. | KECSKEMÉT | 10009/2 | kivett egyetem és 1 egyéb épület (oktatási épület) |
11. | KECSKEMÉT | 21894 | kivett épület és udvar |
12. | KECSKEMÉT | 21895 | kivett út |
13. | KECSKEMÉT | 21896 | kivett beépítetlen terület |
14. | KECSKEMÉT | 21897 | kivett út |
15. | KECSKEMÉT | 21898 | kivett közterület |
16. | KECSKEMÉT | 21899/2 | kivett út |
17. | KECSKEMÉT | 21899/3 | kivett beépítetlen terület |
18. | KECSKEMÉT | 21899/6 | kivett beépítetlen terület |
19. | KECSKEMÉT | 21899/7 | kivett közút |
20. | KECSKEMÉT | 21899/9 | kivett út |
21. | KECSKEMÉT | 21899/11 | kivett közút |
22. | KECSKEMÉT | 21900 | kivett út |
23. | KECSKEMÉT | 21901 | kivett 6 épület és udvar |
24. | KECSKEMÉT | 21902 | kivett út |
25. | KECSKEMÉT | 21903 | kivett út |
26. | KECSKEMÉT | 21904 | kivett 3 épület és udvar |
27. | KECSKEMÉT | 21905 | kivett út |
28. | KECSKEMÉT | 21906 | kivett beépítetlen terület |
29. | KECSKEMÉT | 21907/1 | kivett út |
30. | KECSKEMÉT | 21907/2 | kivett beépítetlen terület |
31. | KECSKEMÉT | 21907/3 | kivett beépítetlen terület |
32. | KECSKEMÉT | 21908 | kivett út |
33. | KECSKEMÉT | 21909 | kivett beépítetlen terület |
34. | KECSKEMÉT | 21910/1 | kivett út |
35. | KECSKEMÉT | 21910/2 | kivett közterület |
36. | KECSKEMÉT | 21911 | kivett épület, udvar |
37. | KECSKEMÉT | 21912 | kivett udvar, épület |
38. | KECSKEMÉT | 21913 | kivett beépítetlen terület |
39. | KECSKEMÉT | 21914 | kivett építési terület |
40. | KECSKEMÉT | 21915 | kivett udvar, épület |
41. | KECSKEMÉT | 21916/1 | kivett közpark |
42. | KECSKEMÉT | 21916/2 | kivett beépítetlen terület |
43. | KECSKEMÉT | 21917/2 | kivett közút |
44. | KECSKEMÉT | 21917/3 | kivett beépítetlen terület |
45. | KECSKEMÉT | 21923 | kivett beépítetlen terület |
46. | KECSKEMÉT | 21924 | kivett út |
47. | KECSKEMÉT | 21925 | kivett beépítetlen terület |
48. | KECSKEMÉT | 21926 | kivett út |
49. | KECSKEMÉT | 21936/4 | kivett közút |
50. | KECSKEMÉT | 21936/5 | kivett közút |
51. | KECSKEMÉT | 21937 | kivett gázfogadó |
52. | KECSKEMÉT | 21938 | kivett közterület |
53. | KECSKEMÉT | 21940 | kivett közterület |
54. | KECSKEMÉT | 21941/1 | kivett udvar, egyéb épület |
55. | KECSKEMÉT | 21941/2 | kivett udvar, egyéb épület |
Lábjegyzetek:
[1] A törvényt az Országgyűlés a 2020. május 19-i ülésnapján fogadta el.
[2] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi VIII. törvény 52. § a) pontja. Hatálytalan 2021.05.01.
[3] Megállapította a 2020. évi LXXV. törvény 14. §-a. Hatályos 2020.07.09.
[4] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi VIII. törvény 52. § b) pontja. Hatálytalan 2021.05.01.
[5] Módosította a 2021. évi VIII. törvény 51. § a) pontja. Hatályos 2021.05.01.
[6] Hatályon kívül helyezte a 2021. évi VIII. törvény 52. § c) pontja. Hatálytalan 2021.05.01.
[7] Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2020. évi LXXV. törvény 15. §-a.
[8] Módosította a 2021. évi VIII. törvény 51. § b) pontja. Hatályos 2021.05.01.
[9] Hatályba lépését megelőzően megállapította a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (1) bekezdése.
[10] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (2) bekezdése.
[11] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (2) bekezdése.
[12] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (2) bekezdése.
[13] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (3) bekezdése.
[14] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (4) bekezdése.
[15] Hatályba lépését megelőzően beiktatta a 2020. évi LXXV. törvény 16. § (4) bekezdése.
[16] Módosította a 2020. évi LXXV. törvény 17. § b) pontja. Hatályos 2020.07.09.
[17] Módosította a 2020. évi LXXV. törvény 17. § c) pontja. Hatályos 2020.07.09.
[18] A 2020. évi LXXV. törvény 18. §-a értelmében nem lép hatályba.
[19] A 2020. évi LXXV. törvény 18. §-a értelmében nem lép hatályba.
[20] Módosította a 2021. évi CI. törvény 159. §-a. Hatályos 2021.06.29.
[21] Módosította a 2021. évi VIII. törvény 50. §-a (lásd 3. melléklet). Hatályos 2021.05.01.