2021. évi CXLIII. törvény

az agrárgazdaságok átadásáról[1]

Az Országgyűlés célja a családtagok részvételével, erőforrásaik közös felhasználásával és munkájuk eredménye által közös boldogulásuk érdekében végzett mező- és erdőgazdasági tevékenység során létrejött gazdaság mint egyedi vagyonösszesség átadásának elősegítése a következő generáció számára oly módon, hogy a mezőgazdaság sokszínűségének megőrzésével és alkalmazkodóképességének erősítésével az a gazdaság hatékonyságát és működőképességét biztosítsa és segítse a gazdaságokat elindító, működtető és fejlesztő gazdálkodók kiegyensúlyozott jövedelmi viszonyait. E célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya a mezőgazdasági őstermelő és a mező-, erdőgazdasági tevékenységet és kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó gazdaságának átadására terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

a) gazdaság: a gazdaság működtetését szolgáló,

aa) a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld - ideértve a tanyát is - a 3. § (3) bekezdésének figyelembevételével,

ab) a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló, mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges egyéb ingatlanok,

ac) a gazdaságátadó tulajdonában vagy használatában álló, mező- és erdőgazdasági tevékenység folytatásához szükséges ingó dolgok, amelyekre nézve a gazdaságátadót megilleti a termelés szervezésének, valamint - a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása kivételével - a termelés eredménye felhasználásának a jogosultsága,

ad) a gazdaságátadót illető vagy terhelő, mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó vagyoni értékű jogok,

ae) a gazdaságban végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaság vagyonából való részesedés, szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség, valamint

af) aa)-ae) pontokban meghatározott vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek;

b)[2] gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki

ba) saját vagy jogelődjének tevékenységi idejével egybeszámítva legalább 10 évig saját nevében és saját kockázatára mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytatott, és ebből igazoltan árbevétele származott, valamint

bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadás időpontját megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója - az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével -, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója, ezen személy közeli hozzátartozója vagy a földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25%-ban tulajdonosa.

c) gazdaságátvevő: az a gazdaságátadónál legalább tíz évvel fiatalabb, az 50. életévét el nem érő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki az átvenni kívánt gazdaság működtetésére a jogszabályban előírt feltételeknek megfelel és aki

ca) a gazdaságátadóval a családi gazdaságokról szóló törvényben meghatározott hozzátartozói láncolatban áll, vagy

cb) a gazdaságátadóval legalább 7 éve munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

d)[3] munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység.

II. FEJEZET

GAZDASÁGÁTADÁSI SZERZŐDÉS

3. A gazdaságátadási szerződés általános szabályai

3. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A gazdaságátadási szerződés alapján

a)[4] a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására, a gazdaságátvevő a vételár megfizetésére és a gazdaság átvételére köteles (a továbbiakban: gazdaságátadási adásvételi szerződés),

b)[5] a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok ingyenes átruházására, a gazdaságátvevő a gazdaság átvételére köteles (a továbbiakban: gazdaságátadási ajándékozási szerződés),

c)[6] a gazdaságátvevő a gazdaságátadó, illetve a gazdaságátadó által megjelölt személy haláláig körülményeinek és szükségleteinek megfelelő ellátásra, gondozásra, a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására köteles (a továbbiakban: gazdaságátadási tartási szerződés), vagy

d)[7] a gazdaságátvevő a gazdaságátadó haláláig meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására a gazdaságátadó a gazdaság tulajdonjogának és a gazdasághoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok átruházására köteles (a továbbiakban: gazdaságátadási életjáradéki szerződés).

(3)[8] A felek megállapodhatnak akként, hogy a gazdaságátadó a tulajdonában és használatában is álló mező- és erdőgazdasági földek vagy azok egy részének használatát a Földforgalmi törvény szerinti haszonbérlet, szívességi földhasználat vagy erdőnek minősülő föld esetében a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben (a továbbiakban: Fétv.) meghatározott jogcímen átengedi a gazdaságátvevőnek. Ebben az esetben a (2) bekezdésben meghatározott gazdaságátadási szerződés alapján a gazdaságátadó a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége mellett a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező- és erdőgazdasági föld használatát átengedi, a gazdaságátvevő a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettsége mellett a földet használatba veszi és - szívességi földhasználat kivételével - haszonbért fizet, vagy a Fétv. alapján meghatározott szolgáltatást, ellenszolgáltatást teljesít.

(4) Ha a felek a (2)-(3) bekezdésben meghatározott szerződések szabályait vegyesen alkalmazzák, a gazdaság egyes elemei tekintetében meg kell határozni az azokra vonatkozó szerződési rendelkezéseket.

(5) A gazdaságátadási szerződést közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(6) A gazdaságátvevő egy személy lehet.

4. § (1)[9] A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó - az átadott gazdaságot érintő - új tevékenységet nem kezdhet.

(1a)[10] A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása körében eljáró mezőgazdasági igazgatási szervnek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti értesítése alapján a gazdaságátadót hivatalból törli

a) a gazdaságátadó mezőgazdasági üzemközpontja vagy lakóhelye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból,

b) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból,

c) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a gazdaságátadással érintett tevékenység vonatkozásában az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerből és

d) az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásból

attól az időponttól kezdve, amikor a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozat alapján a gazdaság tulajdonjogát a gazdaságátvevő megszerzi.

(1b)[11] Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlés nem érinti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 17. § (2) bekezdése szerinti haszonvételi joggyakorlást.

(2)[12] A gazdaságátadó csak akkor kérheti újra a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásba, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerbe vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő felvételét, ha a gazdaságátadási szerződés az 5. § vagy a 11. § alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi.

(3) A gazdaságban végzett mező- és erdőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó gazdasági társaság vagyonából való részesedés, szövetkezetben szövetkezeti részesedés, erdőbirtokossági társulatban való társulati érdekeltség gazdaságátadási szerződéssel történő átruházása esetén nem alkalmazható a társasági szerződésben, alapszabályban, alapító okiratban, jogszabályban meghatározott elővásárlási jog.

5. § (1) Ha a bíróság a gazdaságátadási szerződés megszüntetéséről dönt, akkor a feleknek el kell számolni egymással.

(2) A gazdaságátadási szerződés megszűnése esetén a felek kötelesek helyreállítani az eredeti állapotot, és ha az eredeti állapotot helyreállítani nem lehet, a már teljesített szolgáltatásokkal kötelesek elszámolni.

(3) A gazdaságátadási szerződés megszűnése esetén a gazdaságátvevő elviheti az általa létesített berendezési és felszerelési tárgyakat.

(4) A gazdaság beruházással történő fejlesztése esetén a gazdaságátadó megfizeti a gazdaságátvevő a számára a gazdaság eredményéből meg nem térült részt. A gazdaság hozama a gazdaságátvevőt illeti meg a 9. § (3) bekezdésében meghatározott esetet kivéve.

6. § (1) A gazdaságátadási szerződésnek a gazdaságátadó tulajdonában álló föld tulajdonjogának átruházása esetén a Földforgalmi törvény 13. §-ában, a gazdaságátadó tulajdonában álló föld használatának a 3. § (3) bekezdése szerinti átengedése esetén a Földforgalmi törvény 42. §-ában jogosultsági feltételként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat tartalmaznia kell.

(2) Ha a gazdaságátadó a gazdaságátadási szerződéssel olyan mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy olyan földre vonatkozó használati szerződését ruházza át, amely föld tulajdonjogának vagy használati jogának megszerzéséhez meghatározott célú földhasználat, egyéb kötelezettség kapcsolódik, akkor a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződésben vállalja ezen kötelezettségek teljesítését.

(3)[13]

(4) Ha a felek a gazdaságátadási szerződésben úgy állapodnak meg, hogy a gazdaságátadó a tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági földek használatát a gazdaságátvevőnek a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint átengedi, akkor a felek a föld használatára irányuló jogviszonyt csak a Földforgalmi törvényben, illetve a Fétv.-ben meghatározott leghosszabb időtartamra vagy a Fétv.-ben meghatározott esetben határozatlan időre létesíthetik. A gazdaságátvevő köteles a földhasználatát nyilvántartásba vétel céljából az ingatlanügyi hatóságnak a Fétv.-ben foglaltak szerint bejelenteni.

(5) A gazdaságátadó tulajdonában álló mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld használatának a (4) bekezdés szerinti átengedésére irányuló jogviszony időtartamának lejártát követően, valamint a földhasználati jogviszonynak ezen időtartamot megelőző megszűnése esetén a gazdaságátadó köteles a gazdaságátvevővel vagy harmadik személlyel a föld használatának átengedésére irányuló szerződést kötni.

(6) A gazdaságátvevőnek a Földforgalmi törvényben meghatározott

a) földszerzési maximumnak a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogának megszerzésekor, valamint

b) birtokmaximumnak a földhasználati jogosultság megszerzésekor

kell megfelelnie.

(7) A gazdaságátadási szerződés lehetetlenül, ha az abban szereplő földek tulajdonjogának, illetve használati jogosultságának megszerzésével a gazdaságátvevő túllépné a Földforgalmi törvény szerinti földszerzési-, illetve birtokmaximumot.

4. A gazdaságátadási szerződés tartalma

7. § A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik

a) a gazdaságátadási szerződés 3. § (1) bekezdése szerinti jellege alapján a feleket megillető jogokat és kötelezettségeket,

b)[14] a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő Fétv. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatait, valamint erdőnek minősülő föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén az Evt. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,

c)[15] a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések, földhasználatra irányuló szerződések, egyéb polgári jogi szerződések, valamint a vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek felsorolását, és annak az igazolását, hogy a gazdaságátvevő megismerte az azokból fakadó jogokat és kötelezettségeket,

d) a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek folytatására irányuló engedélyek, - ha a jogosultságok gyakorlása hatósági nyilvántartásba vételhez kötött - a kérelem benyújtására vonatkozó kötelezettségek felsorolását, és annak az igazolását, hogy a gazdaságátvevő megismerte az azokból fakadó jogokat és kötelezettségeket,

e)[16] a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, valamint a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) hatálya alá tartozó folyamatban lévő eljárásokat, folyamatban lévő támogatásokat és a gazdaságátvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megismerte és magára nézve kötelezőnek ismeri el az azokból eredő jogosultságokat és kötelezettségeket,

f)[17] a KAP tv., valamint az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendeletek alapján benyújtott és még el nem bírált támogatási kérelmek azonosítóit, valamint a létrejött támogatási jogviszonyok létesítő okiratainak számát és a gazdaságátvevő nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy megismerte és magára nézve kötelezőnek ismeri el az azokból eredő jogosultságokat és kötelezettségeket,

g)[18] ha a felek a gazdaságátadás során a 10. és a 11. § szerint közösen gazdálkodnak, akkor a gazdaságátadás folyamatának biztosításához szükséges rendelkezéseket, az együttműködés időtartamát, valamint

h) azokat a rendelkezéseket, amelyeket a gazdaság egyes elemeinek átruházása esetében jogszabály előír.

5. A gazdaságátadási adásvételi szerződés szabályai

8. § (1)[19] A gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét.

(2) A gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén visszavásárlási jog, elővásárlási jog, vételi jog és eladási jog nem alapítható, a felek megtekintésre vételben és próbára vételben nem állapodhatnak meg.

6. A gazdaságátadási ajándékozási, tartási és életjáradéki szerződés szabályai

9. § (1)[20] A gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződésben meg kell határozni a gazdaság egyes elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét.

(2) A gazdaságátadási ajándékozási, tartási vagy életjáradéki szerződést csak közeli hozzátartozók köthetnek, ha a gazdaságátadási szerződésben mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogának átruházásáról állapodnak meg. E szerződésre a Földforgalmi törvény ajándékozásra, tartási vagy életjáradéki szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ha a gazdaságátadási ajándékozási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó létfenntartása körülményeiben bekövetkezett változások miatt a létfenntartása veszélybe került, akkor a gazdaságátadó a gazdaságátvevőtől járadék teljesítését kérheti. Ha a felek nem tudnak megegyezni a járadék összegéről, akkor a bíróságtól kérhetik annak megállapítását.

(4) Ha a felek megromlott viszonyára tekintettel, vagy valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben történő tartás lehetetlenné válik, akkor a gazdaságátadó a bíróságtól a gazdaságátadási tartási szerződésnek gazdaságátadási életjáradéki szerződéssé történő módosítását kérheti.

(5) Ha a gazdaságátadási tartási és a gazdaságátadási életjáradéki szerződés fennállása alatt a gazdaságátvevő meghal, akkor a tartási vagy a járadékfizetési kötelezettség az örökhagyó tartozásaiért való felelősség szabályai szerint annyiban száll át a gazdaságátvevő örökösére, amennyiben a gazdaságátvevő haláláig nyújtott tartás vagy járadék a gazdaságnak a gazdaságátadási szerződés megkötésekor meghatározott értékét nem fedezi.

7. A gazdaságátadás során történő együttműködési időszak

10. § (1) A felek a gazdaságátadási szerződésben legfeljebb 5 év időtartamra együttműködést vállalhatnak a gazdaság közös működtetésére.

(2) Az együttműködés időtartama alatt a gazdaságátvevő a gazdaság működtetésében személyesen részt vesz.

(3) Ha a felek a gazdaság működtetésének költségeit megegyezésük szerint közösen viselik, a gazdaságátadó jogosult a gazdaság működésének eredményére a működtetési költségek viselésének arányában. A gazdaságátadónak az eredményből ennél nagyobb arányban történő részesedése esetén a különbözetet - ha a felek másként nem állapodnak meg -

a) gazdaságátadási adásvételi szerződés esetében vételárrészletként

b) gazdaságátadási életjáradéki szerződés esetében életjáradékként

kell elszámolni.

(4) Ha a felek másként nem állapodnak meg, a gazdaság ügyeinek vitelére együttesen jogosultak és az ügyviteli döntéseket együttesen hozzák meg.

(5)[21] A gazdaságátadó az együttműködés időtartamának utolsó napján ruházza át a gazdaság minden elemének tulajdonjogát, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a mező- és erdőgazdasági földek használatát és a gazdaságátadót illető jogokat és kötelezettségeket, a gazdaságátvevőre.

(6) Ha a gazdaságátvevő gazdaságátadási adásvételi szerződés esetén a vételárat részletekben fizeti meg, - a felek eltérő rendelkezése hiányában - a gazdaság vagyontárgyain a megfizetett vételárrészletek erejéig zálogjog illeti meg. A gazdaság vagyontárgyai tulajdonjogának gazdaságátvevő általi megszerzését követően a gazdaságátadót a meg nem fizetett vételárrészletek erejéig a gazdaság vagyontárgyain - a felek eltérő rendelkezése hiányában - zálogjog illeti meg.

(7)[22] A gazdaságátadási szerződésben meghatározott együttműködés időtartamára a gazdaságátvevő kezdeményezi az ingatlanügyi hatósághoz benyújtott kérelemmel a gazdasághoz tartozó, a gazdaságátadó tulajdonában álló ingatlan tulajdoni lapjára a folyamatban levő gazdaságátadás tényének feljegyzését.

11. § (1) A gazdaságátadási szerződés az együttműködés időtartama alatt azonnali felmondással szüntethető meg, ha

a) a felek valamelyike a szerződésből eredő lényeges kötelezettségét felróhatóan megszegi, vagy

b) a gazdaságátvevő egészségi állapota olyan mértékben megromlott vagy az életkörülményeiben olyan tartós változás következett be, amely a törvényből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.

(2) A gazdaságátadó halála miatt az örököst nem terheli a gazdaságátadási szerződésben a gazdaságátadó által vállalt személyes közreműködés.

8. A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása

12. § (1)[23] A gazdaságátadásról szóló szerződést a megkötését követő hatvan napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez. A hatósági jóváhagyásra vonatkozó eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A mezőgazdasági igazgatási szerv eljárása során azt vizsgálja, hogy[24]

a) a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő megfelelnek-e az e törvényben előírt feltételeknek,

b) a gazdaságátvevő jogosult-e megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát vagy használati jogát,

c) a 3. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a mező- és erdőgazdasági föld használatára vonatkozó rendelkezések megfelelnek-e a Földforgalmi törvénynek és a Fétv.-nek,

d) a felek a Földforgalmi törvény 13. §-a és 42. §-a szerinti nyilatkozatokat a szerződésbe foglalták-e, valamint

e) a felek megállapodása megfelel-e a jogszabályban előírt azon feltételeknek, amelyektől a felek nem térhetnek el.

(2)[25] A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezésétől számított 60 napon belül határozatot hoz. A mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása a jogszabályban előírt egyéb érvényességi feltételeket és kellékeket nem pótolja.

(4) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása akkor tagadható meg, ha

a) a felek nem felelnek meg az e törvényben előírt feltételeknek,

b) a gazdaságátvevő nem jogosult megszerezni a mező- és erdőgazdasági föld tulajdonjogát vagy használati jogát,

c) a mező- és erdőgazdasági föld használatára vonatkozó rendelkezések nem felelnek meg a Földforgalmi törvénynek, a Fétv-nek, vagy

d) a felek megállapodása nem felel meg a jogszabályban előírt feltételeknek.

(5)[26] A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárás díj- és illetékmentes.

12/A. §[27] (1) A gazdaságátadási szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő jóváhagyása után és a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatban meghatározott időpont között a gazdaságnak a 2. § a) pontjában meghatározott elemeit érintő változás esetén a gazdaságátadási szerződést módosítani kell és a módosítást annak aláírását követő tizenöt napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás jóváhagyása tárgyában - a szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan formában történő fenntartása esetén - a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezését követő 15 napon belül határozatot hoz.

12/B. §[28] A gazdaságátadási szerződés ellenőrzése, illetve hatósági jóváhagyása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,

c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,

d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,

e) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-h) és k) pontjában foglalt adatokat,

f) az adóhatóságtól az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

g) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat

díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.

12/C. §[29] (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:

a) a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő

aa) természetes személyazonosító adatai,

ab) lakcíme,

ac) állampolgársága,

ad) személyi azonosítója a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,

ae) adóazonosító jele vagy adószáma,

af) KAP tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítója,

ag) FELIR azonosítója,

ah) kamarai tagsági azonosító száma,

b) a gazdaságátvevő legmagasabb mezőgazdasági képzettsége,

c) a gazdaságátadási szerződés tárgyát képező ingatlanok e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott ingatlan-nyilvántartási adatai,

d) az állatállományra vonatkozó adatok,

e) a gazdaság értéke szerződéstípusonként,

f) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal),

g) a gazdaság utolsó lezárt évi árbevétele,

h) a szerződés létrejöttének és módosításának dátuma,

i) a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontja,

j) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal).

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait agrárpolitikai intézkedések tervezése és nyomon követése céljából jogosult kezelni.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, feladatai ellátása érdekében, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot szolgáltat.

9. Jogutódlás

13. § (1)[30] A gazdaságátvevő a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződésekben a Ptk. 6:211. §-a szerint, valamint a munkajogi szerződésekben a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül lép a gazdaságátadó helyébe, és a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződések biztosítékai nem szűnnek meg.

(2) A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel kötelezettséget vállal a 7. § c) pontjában meghatározott szerződés szerinti kötelezettségek teljesítésére.

(3)[31] A hitelező és a gazdaságátvevő között létrejövő szerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi, a hitelező és a gazdaságátadó között létrejött közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

13/A. §[32] (1) A gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjában lép a gazdaságátadó helyébe.

(2) A gazdaságátadó kötelezettsége, hogy a gazdaságátadási szerződés megkötéséről, annak hatósági jóváhagyásáról, módosításáról, valamint a gazdaság tulajdonjoga átruházásának tényéről és időpontjáról, az ezeket igazoló okiratok eredeti vagy hiteles másolatának megküldésével 8 napon belül írásban tájékoztassa a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket. Ha a gazdaságátadó a tájékoztatást elmulasztja, akkor a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleknek a gazdaságátadás tényét.

14. § (1)[33] A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozattal minden, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott, a gazdasághoz kapcsolódó gazdasági tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyben a gazdaságátadó helyébe lép mint az engedély jogosultja, ha megfelel a tevékenység végzésének feltételeit meghatározó jogszabálynak.

(2) Ha jogszabály a hatósági engedélyhez az ügyfél számára képesítési követelményeket ír elő, akkor az engedélyező hatóság a hatósági engedély módosítása során megvizsgálja a gazdaságátvevő képzettségét, és csak a megfelelőség megállapítása esetén módosítja a hatósági engedélyt.

(3)[34] A gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatot csatolva kérelmezi az abban meghatározott hatósági engedélyeknek a jogutódlás tekintetében való módosítását, amelyeket a mezőgazdasági igazgatási szerv - a gazdaságátvevő ilyen kérelme esetén - továbbít a hatáskörrel rendelkező hatóságnak.

15. § (1) A 7. § e) és f) pontja szerinti támogatási jogviszonyokban a gazdaságátadási szerződés alapján a gazdaság átvevője a gazdaságátadó általános jogutódja.

(2) A gazdaságátvevő jogutódlással a gazdaságátadó helyébe lép a 7. § e) és f) pontjában meghatározott támogatási jogviszonyban, ha megfelel a támogathatóság jogosultsági és tartalmi feltételeinek. Ha nem felel meg a gazdaságátvevő a támogatás jogosultsági és tartalmi feltételeinek, akkor a támogatási jogviszonyt meg kell szüntetni és a gazdaságátadó mentesül a támogatás visszafizetésének kötelezettsége alól.

III. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10. Felhatalmazó rendelkezések

16. § (1)[35] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára és a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására vonatkozó szabályokat,

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalmát.

(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a mezőgazdasági igazgatási szervet.

11. Hatályba léptető rendelkezés

17. § Ez a törvény 2023. január 1-jén lép hatályba.

11/A. Átmeneti rendelkezések[36]

17/A. §[37] A 2. § c) pontjában foglalt rendelkezést 2026. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdaságátvevő életkorára vonatkozó felső korhatár 50. életév helyett 60. életév.

12. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

18. § A 2. §, a 3. § (2)-(4) bekezdése, a 6. §, a 9. § (2) bekezdése, a 12. § (1) és (4) bekezdése, valamint a 21-28. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

13. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

19. §[38]

14. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

20. §[39]

15. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

21. §[40]

22. §[41]

23. §[42]

24. §[43]

25. §[44]

26. §[45]

27. §[46]

28. §[47]

16. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

29. §[48]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke