2023. évi XLIV. törvény
egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról
1. Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény módosítása
1. § Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont bd) alpontjában az "élelmiszerlánc-biztonsági tudományos szervet" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-felügyeleti szervet" szöveg lép.
2. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása
2. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésére vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot."
3. § A Tvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánítására vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.
(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg."
4. § (1) A Tvt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölésre vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot."
(2) A Tvt. 41/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Egy adott földrészletnek a Natura 2000 területbe tartozását az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló jogszabály által meghatározott területek térképszelvényei - és szükség szerint a térképszelvényeknek a kormányzati honlap elektronikus tájékoztatásra szolgáló oldalán közzétett digitális térinformatikai határvonala - alapján kell megállapítani."
5. § A Tvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásba, jogszabályban meghatározottak szerint - a természetvédelmi hatóság felhívására - az ingatlanügyi hatóság soron kívül jegyzi be."
6. § A Tvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölésére vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés soron kívüli teljesítésére, illetve annak soron kívüli törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot."
7. § A Tvt. 44. § (1) bekezdésében az "Az állategészségügyi" szövegrész helyébe az "A természetvédelmi" szöveg lép.
3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása
8. § A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 8. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül vadászterületnek, és a vadászterület kiterjedésének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az azon található)
"g) közút, továbbá a közút és annak fel- és lehajtója által határolt, valamint a kerítéssel védett közút esetében az úttest és a kerítés közötti, továbbá"
(területét.)
9. § (1) A Vtv. 27/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Zárttéri vadtartásnak minősül az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok szabad mozgásában kerítéssel vagy egyéb módon korlátozott
a) vadászati,
b) kutatási, oktatási, bemutatási,
c) élelmiszer-előállítási, továbbá
d) kereskedelmi
célú tartása és szaporítása [az a)-d) pontok a továbbiakban együtt: vadtartás]."
(2) A Vtv. 27/A. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A vadászati hatóság a zárttéri vadtartó létesítményekről nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:
a) természetes személy engedélyes esetén a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakóhely és elérhetőség;
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet engedélyes esetén a szervezet megnevezése, adószám, székhely és elérhetőség;
c) a zárttéri vadtartó létesítménynek helyet biztosító ingatlan pontos megjelölése (településnév, helyrajzi szám);
d) a zárttéri vadtartó létesítmény kategóriája (vadaskert, vadaspark, vadfarm, apróvadtartó telep);
e) az engedélyező határozat száma;
f) az engedély visszavonása esetén a visszavonás dátuma;
g) a létesítés dátuma;
h) a terület mérete;
i) az engedélyezett vadfajok megnevezése.
(8) A (7) bekezdés a) pontja szerinti személyes adatokat a vadászati hatóság hatósági feladatainak ellátása érdekében, a zárttéri vadtartásra vonatkozó engedély visszavonását követő öt évig kezeli."
10. § A Vtv. I/A. fejezete a következő "Apróvadtartó telep" alcímmel egészül ki:
"Apróvadtartó telep
27/G. § (1) Az apróvadtartó telep vadászterületen vagy vadászterületnek nem minősülő földterületen az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok
a) vadászati,
b) élelmiszer-előállítási, illetve
c) kereskedelmi
célú tartására és szaporítására szolgáló létesítmény.
(2) Az apróvadtartó telep létesítését az érintett földterület használójának kérelmére a vadászati hatóság engedélyezi. Védett természeti területen apróvadtartó telep nem létesíthető.
(3) Az apróvadtartó telep létesítésének engedélyezése során a 27/D. § (2) bekezdés a)-c) pontját és a 27/D. § (3) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az apróvadtartó telepen - a vadászterületen létesített apróvadtartó telep esetében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadászható egyéb apróvadfajok vadászatának kivételével - tilos vadászni.
(5) A vadászati hatóság az apróvadtartó telep létesítésére kiadott engedély hivatalból történő visszavonására a 27/F. § (4) bekezdését alkalmazza."
11. § (1) A Vtv. 37/A. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül:)
"3. e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő, lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz;"
(2) A Vtv. 37/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok esetében és előírt időszakban a vadállomány hatékony szabályozása érdekében vagy állategészségügyi indok fennállása esetében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben a vadászati hatóság engedélyével - az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz is használható.
(4) A (3) bekezdés szerinti engedélyt a vadászati hatóság akkor adja meg, ha az (1) bekezdés 11. pontjában meghatározott eszköz használata
a) a vadon élő állatok és növények, valamint a természetes élőhelyek védelme érdekében,
b) a növényi kultúrák, a termés, az állatállomány, az erdők, a halállományok védelme, a vizek súlyos károsodásának megelőzése érdekében, vagy
c) a közegészség vagy közbiztonság védelmében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vadfajok állományának hatékony szabályozása céljából
szükséges."
12. § (1) A Vtv. 47. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az éves vadgazdálkodási terv tartalmazza:)
"d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb apróvadfajok gyérítésének végrehajtási tervszámait;"
(2) A Vtv. 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A vadászati hatóság az éves vadgazdálkodási terv jóváhagyásáról az érintett tájegységi fővadász és a területi vadgazdálkodási tanács véleményét kikérve, a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakra is figyelemmel, a tárgyév április hónapjának tizedik napjáig dönt."
(3) A Vtv. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A vadászati hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott fajok esetében az éves vadgazdálkodási tervben foglaltak teljesüléséről az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben előírt módon kötelező egyedi elektronikus adatszolgáltatást írhat elő."
13. § A Vtv. 50. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A vadászati hatóság a (3) bekezdés szerinti, a további hivatásos vadász alkalmazására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól - egy újabb hivatásos vadász alkalmazása vonatkozásában - felmentést adhat a vadászatra jogosultnak, ha
a) a vadászterület a (3) bekezdésben meghatározott területnagyságot legfeljebb ötszáz hektárral haladja meg, és
b) a vadászterület természeti adottsága, a vadállomány összetétele, és a 43. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jellemzők ezt indokolják."
14. § A Vtv. 59. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Vadászati tevékenységet érvényes vadászjegy vagy vadászati engedély birtokában - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az a természetes személy folytathat, aki
a) vadászlőfegyverrel folytatott vadászat esetén a vadászlőfegyver tartására jogosító engedéllyel,
b) a ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával,
c) elöltöltő fegyverrel folytatott vadászat esetén az elöltöltő fegyver vadászati célú használatára jogosító engedéllyel,
d) vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vagy
e) magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával és vadászatra alkalmas magyar agárral
rendelkezik.
(2) Érvényes vadászjeggyel és a fegyvertartáshoz szükséges érvényes egészségi alkalmasságot tanúsító igazolással rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot úgy folytathat, ha részére e célra a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és vadászlőfegyver-tartási engedéllyel rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a sörétes- vagy legfeljebb 0.22 kaliberű golyós vadászlőfegyverét engedi át, és a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(3) Érvényes vadászjeggyel és a tevékenység szerinti kiegészítő vizsgával rendelkező, de a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy egyéni vadászatot ragadozó madárral, vadászíjjal vagy magyar agárral is folytathat, ha részére a legalább öt éve érvényes vadászjeggyel és ragadozó madárral folytatott vadászat esetén a természetvédelmi hatóság által ragadozó madár tartására kiadott engedéllyel és a ragadozó madárral történő vadászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, vadászíjjal folytatott vadászat esetén vadászíjászatra feljogosító kiegészítő vizsgával, magyar agárral folytatott vadászat esetén agarászatra feljogosító kiegészítő vizsgával rendelkező, a vadászterületen vele együtt tartózkodó személy a vadászat teljes időtartama alatt a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosítja.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti esetben a vétőképes kiskorú károkozása során a kiskorú felügyeletére köteles gondozójának a közvetlen felügyeletét és kíséretét biztosító személyt kell tekinteni."
15. § A Vtv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"60. § Vadászjegyet kérelemre az a magyarországi állandó lakóhellyel vagy magyar állampolgársággal rendelkező
a) tizennyolcadik életévét betöltött személy kaphat, aki
aa) eredményes vadászvizsgát tett,
ab) nem áll vadászjegyet visszavonó határozat hatálya alatt, továbbá
ac) a vadászat során másnak okozott károk fedezetére szolgáló érvényes vadászati felelősségbiztosítással rendelkezik; vagy
b) tizenhatodik életévét betöltött személy kaphat, aki
ba) megfelel az a) pont aa)-ac) alpont szerinti feltételeknek, továbbá
bb) rendelkezik a lőfegyver jogszerű használatához előírt feltételek meglétét bizonyító, a rendőrség által kiadott igazolással."
16. § A Vtv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vadászati engedély az ország összes vadászterületén jogosít vadászatra."
17. § A Vtv. 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A vadászati hatóság - a vadászlőfegyver tartását engedélyező hatóság egyidejű tájékoztatása mellett - a vadászjegyet vagy a vadászati engedélyt az elkövetett cselekmény súlyától függően három hónaptól öt évig terjedő időtartamra visszavonja attól a vadásztól, akivel szemben vadvédelmi bírságot szabtak ki, illetve akivel szemben a bíróság orvvadászat bűntettében jogerős marasztaló döntést hozott."
18. § (1) A Vtv. 66. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Vadászvizsgát (a továbbiakban: vizsga) az arra felkészítő tanfolyam (a továbbiakban: tanfolyam) eredményes elvégzését követően, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott vizsgabizottság előtt lehet tenni."
(2) A Vtv. 66. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A fegyverismeretre és fegyverhasználatra vonatkozó gyakorlati és elméleti vizsga kivételével mentesül a vizsga teljesítési kötelezettsége alól az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott középfokú vagy felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel rendelkező személy.
(5) A vizsgára, valamint a (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsgára történő jelentkezéskor a miniszter által az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű díjat kell fizetni."
19. § A Vtv. 66/A. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A tanfolyam oktatója végzettségének és szakmai gyakorlatának meglétét, valamint - az elsősegélynyújtási elméleti és gyakorlati ismereteket oktató személyt kivéve - vadászjegyének számát a vadászati hatóság felé a tanfolyamszervező - az ezt alátámasztó dokumentumok másolatának benyújtásával - igazolja.
(3) A vadászati hatóság a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga jogszabályban meghatározott szabályszerű és szakszerű lebonyolítását előzetes bejelentés nélkül a tanfolyam, a vizsga, valamint a 66. § (2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti kiegészítő vizsga alkalmával, vagy az azokról készített dokumentumok utólagos vizsgálatával ellenőrzi."
20. § A Vtv. 71. § (1) bekezdés 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vadászat rendje megsértésének minősül)
"23. a mesterséges fényforrás, valamint a vad megtévesztésére alkalmas elektronikus akusztikai eszköz jogellenes használata;"
21. § (1) A Vtv. 74. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A vadászati hatóság annak a vadnak a trófeabírálatát folytatja le, amely egyedi azonosítójelének számát a róka, az aranysakál és a borz kivételével, a vadászatra jogosult által vezetett teríték-nyilvántartásba bevezették.
(2) A vadászati hatóság a vadászatra jogosult részére - a (4) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a trófeabírálatról hatósági bizonyítványt állít ki, amely tartalmazza
a) az elejtő nevét,
b) az elejtő vadászjegyének vagy vadászati engedélyének számát,
c) az elejtés helye szerinti vadászterület nevét és kódszámát,
d) a vadászati hatóság megnevezését, bélyegzőlenyomatát,
e) a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást,
f) a felmerült eljárási költségekkel kapcsolatos megállapítást,
g) a hatásköri, illetékességi szabályokat,
h) a kiállítás helyét és időpontját,
i) a hatáskör gyakorlójának nevét, hivatali beosztását, valamint a döntés kiadmányozójának a nevét, hivatali beosztását, ha az nem azonos a hatáskör gyakorlójával,
j) a kiadmányozásra jogosult aláírását, valamint
k) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokat.
(3) A vadászatra jogosult csak a hatósági bizonyítvány birtokában szerzi meg a trófea - ideértve az elhullott vad trófeáját is - feletti rendelkezési jogot. A 73. § (1) bekezdésében felsorolt trófea csak a (2) bekezdésben, valamint a 74/B. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben kiállított hatósági bizonyítvány birtokában hozható forgalomba, valamint vihető ki az ország területéről.
(4) Ha a vadászati hatóság a trófeabírálat során megállapítja, hogy a trófea az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt eléri, akkor a trófea trófeabírálaton történt bemutatásáról igazolást állít ki azzal, hogy a trófeát az Országos Trófeabíráló Testületnek felülbírálatra be kell mutatni.
(4a) A trófeabírálat alkalmával a gímszarvas, a dámszarvas, a szikaszarvas, az őz, valamint a muflon trófeát vagy a koponyát maradandó módon meg kell jelölni."
(2) A Vtv. 74. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az első agancsú gímszarvas, dámszarvas és őz trófeabírálata mentes a trófeabírálati díj megfizetésének kötelezettsége alól."
22. § A Vtv. 74/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A vadászati hatóság az elejtés esetleges szakszerűtlenségéről a trófeabírálatot követő 8 napon belül határozatban dönt. "Szakszerűtlen" minősítés esetén érem és oklevél nem adható.
(2) Ha a vadászati hatóság megállapítja, hogy a vadászatra jogosult az adott trófeás vadfaj hasznosítása során szakszerűtlen vadgazdálkodási tevékenységet folytat, a trófeás nagyvadállomány minőségi védelme érdekében figyelmezteti a vadászatra jogosultat a szakszerűség betartására. Ha a vadászatra jogosult a figyelmeztetésben foglaltakat nem tartja be és a vadászati hatóság ugyanabban a vadászati évben a figyelmeztetéssel érintett trófeás vadfajra vonatkozóan ismételten szakszerűtlen elejtést állapít meg, a vadászatra jogosultat a trófeás vad hasznosításától eltiltja. A vadászati hatóság a tiltásban foglaltak megszegése esetén vadgazdálkodási bírságot szab ki."
23. § (1) A Vtv. 74/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az Országos Trófeabíráló Testület a (2) bekezdés c) pontja alapján meghatározott feladatkörében a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) bírálati képleteinek figyelembevételével egységes trófeabírálati útmutatót állít össze, amelyet a vadgazdálkodásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján közzétesz. A trófeabírálatot az egységes trófeabírálati útmutató alapján kell lefolytatni."
(2) A Vtv. 74/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter az Országos Trófeabíráló Testület szakmai javaslata alapján)
"a) a 74. § (2) bekezdésében meghatározott adatok figyelembevételével hatósági bizonyítványt állít ki az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott nemzetközi ponthatárt elérő trófeák felülbírálati eredményéről,"
(3) A Vtv. 74/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti felülbírálat alkalmával szakszerűtlen elejtés kerül megállapításra, akkor a vadászati hatóság a 74/B. § (4) bekezdés a) pontja szerinti hatósági bizonyítvány alapján hivatalból dönt az elejtés szakszerűtlenségéről."
(4) A Vtv. 74/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A trófeabírálati eljárásban hozott elsőfokú döntés ellen a vadászati hatóság útján a miniszterhez benyújtandó fellebbezésnek van helye. Az eljárásban a vadászatra jogosult és a trófeás vadat elejtő vadász ügyfélnek minősül. A fellebbezés benyújtásakor az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben megállapított összegű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
(7) A (4) bekezdés a) pontja szerinti hatósági bizonyítvány kiállításáról hozott döntés, valamint a 74. § (4) bekezdése szerinti igazolás kiállításáról szóló döntés ellen nincs helye fellebbezésnek."
24. § A Vtv. 75/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben nem minősül a vadászatra jogosult felróható magatartásának vagy a tevékenységi körében előálló rendellenességnek, ha a vad az életmódjából, szokásos táplálkozási, szaporodási viselkedéséből következő helyváltoztatása miatt jelenik meg a lakott területen kívül közúton, autóúton, autópályán vagy a település belterületén, kivéve, ha a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll okozati összefüggésben.
(4) Gyorsforgalmi utat úgy kell üzemeltetni, hogy arra a vad ne jusson fel."
25. § (1) A Vtv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A kárigényt érvényesíteni a vadgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett egységes vadkárfelmérési útmutatókban meghatározott eljárásrend szerint elvégzett kárfelmérési eljárást követően lehet. A kár felmérését a kirendeléstől számított öt napon belül kell elvégezni. A kárfelmérést akkor is le kell folytatni, ha a kár bejelentése az (1) bekezdésben előírt határidő után történt. Ha késedelmes közlés miatt a kár vagy mértékének megállapítása bizonytalanná válik, ezt az igénylő terhére kell figyelembe venni."
(2) A Vtv. 81. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Előzetes bizonyítási eljárás lefolytatását a károsult kérésére a jegyző vagy a bíróság rendeli el."
(3) A Vtv. 81. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Ha a kár felmérése céljából igazságügyi szakértő kerül kirendelésre, akkor az igazságügyi szakértő a kárfelmérési eljárás megindításáról, valamint a helyszíni felmérés helyéről és időpontjáról a felmérés időpontja előtt legalább öt nappal igazolható módon értesíti a vadászatra jogosultat. A vadászatra jogosult az igazságügyi szakértő kárfelmérési eljárásáról készülő jegyzőkönyvben foglaltakra a kár tényével és mértékével összefüggésben észrevételt tehet. Ha a vadászatra jogosult képviselője az igazságügyi szakértő értesítése ellenére nem jelenik meg a kárfelmérés helyszínén, az az eljárás lefolytatását nem akadályozza.
(11) Ha az előzetes bizonyítási eljárásban készült szakértői szakvélemény kézhezvételétől számított 30 napon belül a vadászatra jogosult a megállapított vadkárt a károsult részére nem fizeti meg, vagy a felek között egyezség nem jön létre, akkor a károsult a kárigénye érvényesítése érdekében 30 napos jogvesztő határidőn belül a bírósághoz fordulhat."
26. § A Vtv. 84. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A vadvédelmi bírság mértéke esetenként és a cselekmény súlyától függően legalább ötvenezer, legfeljebb ötmillió forint. A vadvédelmi bírság ismételten is kiszabható."
27. § A Vtv. 92. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2) Az (1) bekezdés a), e), g) és h) pontjában szereplő nyilvántartás tartalmazza
a) természetes személy esetében a természetes személyazonosító adatokat, állampolgárságot, lakóhelyet, adóazonosító jelet és elérhetőséget (elektronikus levelezési cím és telefonszám);
b) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet nevét, székhelyét, adószámát és elérhetőségét (elektronikus levelezési cím és telefonszám).
(2a) Az (1) bekezdés c) pontjában szereplő nyilvántartás a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokon túl tartalmazza a hivatásos vadász fegyvertartási engedélyének számát, szolgálati igazolványának számát, valamint szolgálati jelvényének számát."
28. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 20. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
"20. a zárttéri vadtartás létesítésének szabályait,"
(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 27. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
"27. az elektronikus képnagyítóból vagy képátalakítóból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközöknek a vadállomány hatékony szabályozása vagy állategészségügyi célból történő használatának lehetséges eseteit és az éjszakai vadászat rendjének különös szabályait,"
(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 37. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
"37. a vadászatra jogosult adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat,"
(4) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 38. alponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy
rendeletben szabályozza)
"38. a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz vadászat során történő használatának részletes szabályait."
29. § A Vtv. "Az Európai Unió jogának való megfelelés" alcíme a következő 103/C. §-sal egészül ki:
"103/C. § Ez a törvény a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
30. § A Vtv.
1. 8. § (2) bekezdés a) pontjában a "belterületét, valamint" szövegrész helyébe a "belterületét," szöveg,
2. 9. § (4) bekezdésében az "apróvadtartó és -szaporító telepen" szövegrész helyébe az "apróvadtartó telepen" szöveg,
3. 17. § (9) bekezdésében a "bekezdés b) pontja" szövegrész helyébe a "bekezdése" szöveg,
4. 27/A. § (4) bekezdésében a "nagyvadnak" szövegrész helyébe a "vadnak" szöveg,
5. 27/A § (5) bekezdésében az "apróvadtartó és szaporítótelepen" szövegrész helyébe az "apróvadtartó telepen" szöveg,
6. 27/B. § (4) bekezdésében a "nagyvadtartó" szövegrészek helyébe a "vadtartó", a "nagyvadtartás" szövegrész helyébe a "vadtartás", a "nagyvadtartót" szövegrész helyébe a "vadtartót", a "nagyvadállomány" szövegrész helyébe a "vadállomány" szöveg,
7. 27/F. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az "engedélyét" szövegrész helyébe az "engedélyt" szöveg,
8. 37. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "vadászni:" szövegrész helyébe a "vadászni" szöveg,
9. 37/A. § (2) bekezdésében a "vadászata" szövegrész helyébe az "a vadászat" szöveg,
10. 47. § (1) bekezdésében a "köteles a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni" szövegrész helyébe az "elkészíti a vadászterület éves vadgazdálkodási tervét" szöveg és a "benyújtani" szövegrész helyébe a "benyújtja" szöveg,
11. 50. § (3) bekezdésében a "köteles alkalmazni" szövegrészek helyébe az "alkalmaz" szöveg,
12. 57. § (1) bekezdésében az "az éves vadgazdálkodási tervben meghatározott darabszámú," szövegrész helyébe az "a vadászatra jogosult által igényelt darabszámú," szöveg,
13. 62. § (1) bekezdésben a "magyarországi állandó lakóhellyel" szövegrész helyébe a "vadászjegy kiadásának feltételeivel" szöveg,
14. 62. § (2) bekezdésében az "előzetesen bemutatja" szövegrész helyébe az "a kérelemhez csatolta" szöveg,
15. 63. § (3) bekezdésében a "kiadásakor a miniszter által" szövegrész helyébe a "kiadásakor" szöveg,
16. 65. § (3) bekezdésében az "érvénytelenítéséről vagy a vadászati engedély visszavételéről" szövegrész helyébe a "vagy a vadászati engedély érvénytelenítéséről" szöveg,
17. 65. § (5) bekezdésében a "visszavonásra," szövegrész helyébe a "visszavonásra, vagy az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló törvény alapján érvénytelenítésre," szöveg,
18. 66. § (2a) bekezdés c) pontjában az "agarász." szövegrész helyébe az "agarász, valamint" szöveg,
19. 66/B. §-ában a "vadászvizsgán" szövegrész helyébe a "vizsgán" szöveg, a " , valamint lakóhelyét." szövegrész helyébe a " , lakóhelyét, valamint a tanfolyamszervező nevét." szöveg,
20. 67. § (6) bekezdésében a "vadászterület jellegének" szövegrész helyébe a "vadászati módnak" szöveg,
21. 74/B. § (2) bekezdés b) pontjában a "vezetéséről," szövegrész helyébe a "vezetéséről, valamint" szöveg,
22. 75/A. § (1) bekezdésében a "vadászatra vadászatra jogosult" szövegrész helyébe a "vadászatra jogosult" szöveg,
23. 76. §-ában az "a szőlőben, valamint" szövegrész helyébe az "a szőlőben, a gyep területen, valamint" szöveg,
24. 77. §-ában az "elpusztításával," szövegrész helyébe a "szándékos elpusztításával," szöveg,
25. 81. § (1) bekezdésében a "tizenöt" szövegrész helyébe az "öt" szöveg,
26. 83. § (1) bekezdés i) pontjában a "vadászterület jellegének" szövegrész helyébe a "vadászati módnak" szöveg,
27. 83. § (3) bekezdés a) pontjában a "74/A. § (4) bekezdése" szövegrész helyébe a "74/A. § (2) bekezdése" szöveg,
28. 84. § (1) bekezdés i) pontjában az "azok" szövegrész helyébe az "annak" szöveg,
29. 92. § (3) bekezdésben a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2)-(2a) bekezdés" szöveg
lép.
31. § Hatályát veszti a Vtv.
a) 37. § (2) bekezdésében a "vízivadvadászat során", valamint az "Amennyiben védősáv nem kerül kijelölésre, a vizes terület határterületén a vadászat oly módon folytatható, hogy a tilalommal érintett területre a kilőtt ólomsörét ne hulljon vissza." szövegrész,
b) 66. § (1a) bekezdésében a "vizsgát megelőző" szövegrész,
c) 66. § (6) bekezdésében a "vizsgára felkészítő és azt megelőző" szövegrész,
d) 66/A. § (1) bekezdésében a "vadászvizsgára felkészítő és azt megelőző" szövegrész,
e) 74/B. § (5) bekezdésében az "a trófeabírálat során" szövegrész,
4. Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény módosítása
32. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara tagjairól vezetett nyilvántartásban fel kell tüntetni a kamara tagjának következő adatait:)
"a) családi és utónevét, magyarországi vagy külföldi lakóhelyét;"
33. § Az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLVI. törvény 14. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2b) A magyar állampolgársággal és külföldi lakóhellyel rendelkező sportvadász tagjelölt kamarai felvételéről a kamara Fővárosi és Pest vármegyei szervezete a vadászjegy kiállításával dönt."
5. A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény módosítása
34. § A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A települési (községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi, fővárosi) önkormányzat a közigazgatási területéhez tartozó termőföldek - ide nem értve az erdőt és a halastavat - őrzéséről mezei őrszolgálat létesítésével gondoskodhat. Több települési önkormányzat közös mezei őrszolgálatot hozhat létre. A települési önkormányzat által létrehozott közterület-felügyeletre egyúttal a mezei őrszolgálatra és a mezőőrre vonatkozó rendelkezéseket is alkalmazni kell, ha az állományába tartozó közterület-felügyelő munkaideje legalább felében mezőőri feladatokat is ellát."
35. § (1) Az Fbtv. 17. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet)
"e) a mezőőri járulék szedéséről és annak mértékéről, valamint"
(2) Az Fbtv. 17. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(A mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartást vezet)
"f) a mezei őrszolgálat megszűnésének időpontjáról."
36. § Az Fbtv. 30. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Felhatalmazást kap az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy
a) a mezőőr és a hegyőr szolgálati igazolványára és szolgálati jelvényére, valamint
b) a mezőőri járulék felhasználásának rendjére, feltételeire és ellenőrzésére
vonatkozó szabályokat rendeletben állapítsa meg."
37. § Az Fbtv.
a) 17. § (1) bekezdésében az "a)-d) pontja" szövegrész helyébe az "a)-e) pontja" szöveg,
b) 19. § (4) bekezdésében a "törvényességi ellenőrzését a fővárosi és vármegyei kormányhivatal" szövegrész helyébe az "ellenőrzését a mezőgazdasági igazgatási szerv" szöveg
lép.
38. § Hatályát veszti az Fbtv.
a) 1/A. § (1) bekezdés a) pontjában a " , valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről" szövegrész,
b) 17. § (2) bekezdés d) pontjában a "valamint" szövegrész,
c) 19/A. §-a,
d) 21. § (1) bekezdésében az "A munkaügyi vita és a közszolgálati jogviszonyból származó viták kivételével ismételt jogsértés és hiányosság esetén azt írásban jelzi a törvényességi felügyeletet ellátó illetékes kormányhivatalnak." szövegrész.
6. A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítása
39. § A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 8/A. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kamarai nyilvántartás a gazdálkodó szervezet alábbi adatait tartalmazza:)
"i) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosító."
7. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása
40. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 12. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a kereskedelemért felelős miniszter, hogy)
"a) az egyes kereskedelmi tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket,"
(rendeletben állapítsa meg.)
(2) A Kertv. 12. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Felhatalmazást kap az iparügyekért felelős miniszter, hogy
a) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a műszaki biztonsági hatósági eljárásért fizetendő díj - ideértve a jogorvoslati díjat is - mértékét, valamint a beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat,
b) az élelmiszeriparért felelős miniszterrel egyetértésben az egyes ipari tevékenységek végzéséhez szükséges képesítéseket
rendeletben határozza meg."
41. § A Kertv. 6/I. § (4) bekezdésében az "élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal, valamint járási hivatal" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-felügyeleti szerv" szöveg lép.
8. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása
42. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 28/B. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9) Ha az ügyfél nevében kamarai meghatalmazás alapján a NAK nevében a munkavállalója iratot nyújt be, a keletkezett iratokat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a NAK részére küldi meg, az így megküldött irat szerinti határidő - e törvény végrehajtására kiadott rendelet erre vonatkozó előírása esetén - 8 nappal meghosszabbodik."
43. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 79/C. § (1) bekezdésében a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg és a "megkeresi" szövegrész helyébe a "felhívja" szöveg,
b) 79/C. § (2) bekezdésében a "megkereséssel" szövegrész helyébe a "felhívással" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg
lép.
44. § Hatályát veszti a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
a) 28/B. § (13)-(15) bekezdése,
9. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása
45. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 2. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)
"l) vízgazdálkodás, víziközmű-szolgáltatás, öntözéses gazdálkodás;"
46. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében a "víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátása" szövegrész helyébe a "víziközmű-szolgáltatási feladatok ellátása, valamint az öntözéses gazdálkodás kialakítása és fenntartása" szöveg lép.
10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása
47. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 11. § a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni különösen
a) a meglévő létesítmény bővítését, közlekedési és közmű kapcsolatainak kiépítését;
b) a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéb létesítményt;
c) azt a területet, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított;
d) kis teljesítményű erőmű létesítését a betáplálásra alkalmas villamosenergia-elosztói hálózat 1000 méteres közvetlen környezetében;
e) a régészeti lelet feltárásához és megőrzéséhez szükséges területigényt.
(3a) A helyhez kötöttséget megalapozó körülmény fennállását - a (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - az igénybevevőnek kell igazolni a kérelem benyújtásakor. Az igénybevétel helyhez kötöttségét nem alapozza meg önmagában a létesítmény elhelyezésének célszerűsége, a településrendezési eszközök által szabályozott területfelhasználási mód, a termőföld tulajdonosainak együttműködési hajlandósága miatti beruházói könnyebbség, illetve ha az igénybevevőnek többletterhet jelentene a beruházás más ingatlanon történő megvalósítása.
(3b) Ha a termőföld minősége földminősítési eljárás eredményeként átlagosnál jobb minőségű termőföldből átlagos vagy az átlagosnál gyengébb minőségű termőföldre változott, a termőföld minőségében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 5 éven belül a termőföld igénybevételére csak a (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben kerülhet sor.
(3c) A földvédelmi eljárás során a (2), (3) és (3b) bekezdésben foglaltak mellőzése vagy megkerülése súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező vagy az engedély nélküli más célú hasznosításhoz utólagosan hozzájáruló határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni."
(2) A Tfvt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A termőföld igénybevétel mértékének a ténylegesen felmerülő szükséglethez kell igazodni. A más célú hasznosítás csak akkor engedélyezhető, ha a kérelemben megjelölt terület részletesen alátámasztott, konkrét és tényleges igényen alapul. A termőföld más célú hasznosítása nem engedélyezhető jövőbeli vagy bizonytalan várakozáson alapuló igény alapján."
48. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 15/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A földvédelmi eljárás során a (3) bekezdésben foglaltak figyelmen kívül hagyása súlyos eljárási jogszabálysértésnek minősül, ezért az eljárásban hozott más célú hasznosítást engedélyező határozatot meg kell semmisíteni, illetve vissza kell vonni, és szükség esetén új eljárást kell lefolytatni."
49. § (1) A Tfvt. 16. § (11b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(11b) Nincs helye a (11) bekezdés szerinti eredeti állapot helyreállításra kötelezésnek, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 3 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát figyelmen kívül kell hagyni."
(2) A Tfvt. 16. §-a a következő (11c) és (11d) bekezdéssel egészül ki:
"(11c) Ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt és a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye, az ingatlanügyi hatóság megállapítja az engedély nélküli más célú hasznosítás tényét, és az igénybevevőt a 24. § (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság megfizetésére kötelezi.
(11d) Az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a (11) bekezdés szerinti 10 éves időtartam eltelt, a más célú hasznosítás utólagos engedélyezésének nincs helye és a 24. § (3a) és (3b) bekezdésének figyelembevételével földvédelmi bírság kiszabására sincs lehetőség."
50. § (1) A Tfvt. 24. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3a) Nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a cselekménynek az ingatlanügyi hatóság tudomására jutásától számított 1 év, illetve - a (3b) bekezdés kivételével - a cselekmény elkövetésétől számított 5 év eltelt. A határidő számításakor a jogorvoslati eljárás időtartamát nem kell figyelembe venni."
(2) A Tfvt. 24. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:
"(3b) Az (1) bekezdés f) pontja alapján nincs helye földvédelmi bírság kiszabásának, ha a 16. § (11) bekezdése szerinti elévülési időtartam elteltétől számított öt év eltelt."
51. § (1) A Tfvt. 26. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A (4a) és (5) bekezdés szerinti eljárásokban nincs helye sommás eljárásnak."
(2) A Tfvt. 26. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A kérelemnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §-a szerinti visszautasításáról - ideértve azt az esetet is, ha a kérelem a 15/B. § (7) bekezdésében, illetve a 22. § (6) vagy (8) bekezdésében meghatározott határidőn túl került benyújtásra -, továbbá ha a kérelmező a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tesz eleget, vagy az Ákr. szerinti egyéb megszüntetési ok felmerülése esetén az eljárás megszüntetéséről az ingatlanügyi hatóság hoz döntést."
52. § A Tfvt. 26/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti nyilvántartáson kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott
a) végleges más célú hasznosítást engedélyező határozattal érintett, vagy
b) engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban kiadott utólagos engedélyben szereplő
termőföldekről minőségi osztály szerinti bontásban, a 4. melléklet szerinti adattartalommal."
53. § (1) A Tfvt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A talajvédelmi hatóság a hatósági feladatok ellátása érdekében, különös tekintettel az agrártámogatások ellenőrzésére, valamint a gazdálkodási tevékenység talajra gyakorolt hatásainak vizsgálatára, kialakítja és működteti a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázist."
(2) A Tfvt. 32. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A talajvédelmi vizsgálatokat végző laboratóriumok az elvégzett talajvédelmi vizsgálatok eredményeiről a talajvédelmi hatóság erre a célra létrehozott elektronikus felületén adatot szolgáltatnak a (2) bekezdés szerinti adatbázisba, átadva a mintavevő, a megrendelő és - ha a megrendelő és a minta tulajdonosa eltér egymástól - a minta tulajdonosának személyes adatok körébe tartozó adatai közül az érintett nevét és címét."
(3) A Tfvt. 32. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A talajvédelmi hatóság a (2a) bekezdés szerint nyilvántartott személyes adatokat 5 évig őrzi meg."
54. § A Tfvt. 50. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A talajvédelmi hatóság eljárásához az alábbi esetekben a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv szükséges:)
"h) a tisztított kommunális szennyvíz és a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásához, valamint a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó kommunális szennyvíztisztító telepeken keletkező, az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti visszanyert víz mezőgazdasági öntözési célú felhasználásához."
55. § A Tfvt. "A talajvédelmi hatóság" alcíme a következő 52. §-sal egészül ki:
"52. § Azon bejelentési eljárásokban, ahol jogszabály talajvédelmi terv benyújtását írja elő, az eljáró hatóság a bejelentést követő 3 napon belül értesíti a talajvédelmi hatóságot."
56. § A Tfvt. 66. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a földügyért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)
"j) a talajvédelmi hatósági és a talajtani adatbázis működtetésére, valamint az adatbázisba történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat."
57. § A Tfvt. V. Fejezete a következő 77. §-sal egészül ki:
"77. § Az 50. § (2) bekezdés h) pontja a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."
58. § A Tfvt. az 1. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.
59. § A Tfvt.
a) 2. § 25. pontjában a "visszaállítása" szövegrész helyébe a "visszaállítása, vagy a vízminőség javítása" szöveg,
b) 15/B. § (7) bekezdésében az "újrahasznosított területre az" szövegrész helyébe az "újrahasznosítás elfogadásáról rendelkező határozatban szereplő, az újrahasznosítást követően kialakult termőföldre, annak minősége és aranykorona-értéke alapján az" szöveg,
c) 26. § (11) bekezdés c) pontjában a "jegyzőkönyvet" szövegrész helyébe a "jegyzőkönyv hitelesített másolatát" szöveg,
d) 48/A. §-ában a "termelők" szövegrész helyébe a "termelők, valamint állattartást - a magánszemélyek háztartási igényeit jogszabályban rögzített mértéket meghaladóan - végző természetes és jogi személyek, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek" szöveg,
e) 49. § (8) bekezdés nyitó szövegrészében a "(2) bekezdés b)-c)" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b), c) és e)" szöveg
lép.
60. § Hatályát veszti a Tfvt.
a) 6. § (6a) bekezdésében a "hatóság által jóváhagyott talajvédelmi" szövegrész,
c) 51/B. § (2) bekezdésében a "jogszabályi" szövegrész,
d) 59. § (3) bekezdésében a "hatóság által jóváhagyott talajvédelmi" szövegrész.
11. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása
61. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 2. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A törvény alkalmazási köre kiterjed)
"o) az élelmiszerlánc digitális felügyeletére, valamint a mezőgazdaságban és élelmiszerláncban keletkező adatvagyon kezelésére és közzétételére."
62. § Az Éltv. 4. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc hatósági felügyelete kiterjed)
"p) az élelmiszerláncra kiterjedő vizsgálatokat végző laboratóriumokra, az ezek rendeltetésszerű működéséhez szükséges anyagokra, termékekre, berendezésekre, ezen anyagokat, termékeket, berendezéseket forgalomba hozó természetes és jogi személyekre;"
63. § Az Éltv. 14/A. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Tilos olyan)
"a) élelmiszer előállítása, illetve forgalomba hozatala, amelyet a rá vonatkozó előírásokban, engedélyekben, a gyártmánylapban vagy egyéb gyártási dokumentumban meghatározott minőségi vagy jelölési előírásoknak meg nem felelő módon állítottak elő,"
64. § Az Éltv. 27. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv egyes állami feladatainak megbízási jogviszony keretében történő elvégzésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott esetekben és feltételekkel, feljogosíthat természetes személyt vagy szervezetet. A feladatok ellátását olyan természetes személy vagy a megbízott szervezet személyesen közreműködő tagja végezheti, aki megfelelő képesítéssel és szakértelemmel rendelkezik (a továbbiakban: átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő).
(3) Ha az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv nevében állami feladatokat lát el, akkor az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szabályainak alkalmazásával jár el.
(4) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő a feladatkörébe tartozó eljárásokért köteles az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban előírt igazgatási szolgáltatási díjat beszedni, és azt a jogszabályban meghatározott határidőben az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számlájára befizetni."
65. § Az Éltv. 28. §-a a következő m) ponttal egészül ki:
(A miniszter az élelmiszerlánc-felügyelet területén)
"m) rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén meghatározza az állattartó létesítmények közötti védőtávolságot."
66. § (1) Az Éltv. 38. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
"19. a gombaszakellenőrökről, a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. melléklet IV. szakasz I. fejezet 2. pontja szerinti képzett személynek minősülő személyekről (a továbbiakban: vadhúsvizsgáló) és a hatósági állatorvos méhegészségüggyel kapcsolatos munkáját segítő, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott méhészeti ismeretekkel rendelkező személyekről (a továbbiakban: méhegészségügyi felelős);"
(2) Az Éltv. 38. § (1) bekezdése a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az élelmiszerlánc hatósági felügyeletével kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint nyilvántartást vezet)
"30. az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőkről,
31. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítményekről."
67. § (1) Az Éltv. 38/A. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A FELIR kialakításához és működtetéséhez az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kezeli)
"d) a nyilvántartott szakirányú végzettségét igazoló okmány számát, a kiállító intézmény megnevezését és a kiállítás dátumát."
(2) Az Éltv. 38/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a FELIR-ben nyilvántartott adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető."
(3) Az Éltv. 38/A. §-a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:
"(11b) Az agrárpolitikáért felelős miniszter jogosult az élelmiszerlánc-felügyeleti szervtől a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló kormányrendeletben meghatározott feladatainak ellátása érdekében, az agrárpolitikai, valamint a támogatás- és kereskedelempolitikai döntések megalapozásához szükséges, a FELIR-ben kezelt adatokból, az adatkezelési cél és az adatkör meghatározásával, egyedi azonosításra is alkalmas adatok kérésére."
(4) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) Az adatminőség javítása céljából, a FELIR-ben nyilvántartott adatok pontosítása, javítása és kiegészítése érdekében az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv és az eljáró szervek kötelesek megkeresésre adatot szolgáltatni a FELIR működtetője részére. Az adatszolgáltatás kiterjed a természetes személyek azonosító adataira is."
(5) Az Éltv. 38/A. §-a a következő (17) bekezdéssel egészül ki:
"(17) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből, valamint a földhasználati nyilvántartás számítógépes adatbázisából
a) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv számára a FELIR működtetésével összefüggő, továbbá
b) az erdészeti hatóság számára faanyag kereskedelmi lánc hatósági felügyeletével kapcsolatos
feladatainak ellátása érdekében elektronikusan feldolgozható formában adatszolgáltatást teljesít."
68. § Az Éltv. 38/B. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie)
"c) a 38/A. § (3a) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő erdőgazdálkodónak és erdészeti szakszemélyzetnek tevékenységük végzéséhez."
69. § Az Éltv. 38/D. § (5) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az ÉBC közhatalmi feladatként az élelmiszerlánc-felügyeleti feladatok ellátása érdekében:)
"f) ellátja az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az átruházott hatósági feladatokkal kapcsolatos részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározott feladatokat."
70. § (1) Az Éltv. 44. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott feladatok végzése során, valamint az ÉBC által megbízott, átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő, továbbá az ÉBC helyszíni ellenőrzésre feljogosított, megfelelő szakképzettséggel rendelkező munkavállalója az ÉBC hatáskörébe utalt hatósági feladatok végzése során jogosult az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott cselekmények végzésére"
(2) Az Éltv. 44. §-a a következő (6b) és (6c) bekezdéssel egészül ki:
"(6b) Távértékesítés keretében történő próbavásárlás során a leadott rendelés nem valós megrendelői adatokat is tartalmazhat.
(6c) A 44/B. §-ban foglaltakat a távértékesítés keretében történő próbavásárlás esetében is alkalmazni kell az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint."
71. § Az Éltv. "Különös eljárási szabályok" alcíme a következő 44/B. §-sal egészül ki:
"44/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője, valamint az ÉBC alkalmazottja az e törvény végrehajtására kiadott rendelet, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai szerinti ellenőrzés során az ügyfél kérésére az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 35. cikk (1) bekezdése szerinti második szakvéleményhez, és
b) 35. cikk (3) bekezdése szerinti másik hatósági laboratórium által végzett újabb analízis, teszt vagy diagnosztika elvégzéséhez
ellenmintát biztosít az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltak szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenminta biztosítási kötelezettség nem áll fenn, ha
a) zárlati károsítók növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban való előfordulásának értékelésére a növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedések vizsgálata céljából kerül sor, vagy
b) technikailag nem valósítható meg, különösen, ha
ba) a veszély előfordulása és eloszlása nem egyenletes,
bb) a rendelkezésre álló termék mennyisége nem elegendő, vagy
bc) a termék lejárati idejéből kevesebb mint 90 nap áll rendelkezésre a mintavétel időpontjában.
(3) Az ügyfél a hatósági eljárás megindításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 8. napig jelzi az eljáró hatóságnak, ha az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvélemény kérésének jogával élni kíván. A második szakvéleményt az ügyfél a hatósági eljárás megindításától számított 50. napig nyújthatja be az eljáró hatóságnak.
(4) Az ügyintézési határidő 60 nappal később jár le, mint az eljárásra egyébként irányadó határidő, ha az ügyfél az (1) bekezdés a) pontja szerinti második szakvéleményt kér."
72. § Az Éltv. az 53/B. §-át megelőzően a következő alcím címmel egészül ki:
"Élelmiszer- és takarmánybiztonsági intézkedések"
73. § Az Éltv. 53/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"53/B. § (1) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv végzésében elrendeli azt a szükséges élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági veszély vagy kár elhárítását megelőző vagy csökkentő azonnali intézkedést, amelynek késedelme elháríthatatlan következménnyel járna.
(2) Az (1) bekezdés szerinti azonnali intézkedés
a) tevékenység végzésének határozott időre történő teljes vagy részleges felfüggesztése, korlátozása, a működés megtiltása;
b) termék előállításának, tárolásának, szállításának, felhasználásának, forgalomba hozatalának, behozatalának, kivitelének, illetékességi területen való átszállításának korlátozása, felfüggesztése, megtiltása;
c) termék forgalomból való kivonása, visszahívása; vagy
d) élelmiszerrel vagy takarmánnyal érintkezésbe kerülő anyagok, gépek, eszközök, az élelmiszerláncban felhasznált fertőtlenítőszerek használatának megtiltása
lehet.
(3) Azonnali intézkedés bármely érintett - nem kizárólag az eljárás alá vont személy - élelmiszerlánc-szereplővel, valamint egyéb személlyel szemben is alkalmazandó."
74. § Az Éltv. 55. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem jár kártalanítás)
"g) az állat-egészségügyi jogszabályok vagy a járványügyi intézkedések megsértésével tartott, illetve szállított, levágott, forgalomba hozott állatért és termékért."
75. § Az Éltv. 57. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a következő jogkövetkezményeket alkalmazhatja:)
"n) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott esetekben legfeljebb két évre visszavonhat, az engedély visszaszerzését feltételhez kötheti;"
76. § Az Éltv. 63. § (1) bekezdés a) pontja a következő ar) alponttal egészül ki:
(Élelmiszerlánc-felügyeleti bírságot kell kiszabni
azzal szemben, aki tevékenységével vagy mulasztásával)
"ar) a nem állami laboratóriumok működésére"
(vonatkozó, a 60-62. §-okban meghatározottaktól eltérő egyéb előírásokat megszegi;)
77. § (1) Az Éltv. 76. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben)
"e) állapítsa meg az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelő feladat- és hatáskörét;"
(2) Az Éltv. 76. § (2) bekezdése a következő 57-60. ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg)
"57. az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerinti ellenminta vételével, valamint második szakvélemény és másik hatósági laboratóriumi vizsgálat kezdeményezésével és elvégzésével kapcsolatos részletes szabályokat;
58. rendkívüli élelmiszerlánc-esemény esetén az állattartó létesítmények között alkalmazandó védőtávolságot;
59. a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény üzemeltetésének és a vadhúsvizsgálói tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a vadbegyűjtő és a mobil vadfeldolgozó létesítmény, továbbá a vadhúsvizsgálói tevékenység bejelentésére, nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat;
60. a méhegészségügyi felelősi tevékenység folytatásának részletes feltételeit, valamint a méhegészségügyi felelősi tevékenység bejelentésére, a méhegészségügyi felelős nyilvántartásba vételére és a nyilvántartásból való törlésre, továbbá a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes szabályokat."
78. § Az Éltv. Melléklete a 2. melléklet szerint módosul.
79. § Az Éltv.
1. "A nyomon követhetőség rendszere" alcím címében a "nyomon követhetőség" szövegrész helyébe a "nyomonkövethetőség" szöveg,
2. 4. § e) pontjában a "zöldség és gyümölcs" szövegrész helyébe a "zöldség, gomba és gyümölcs" szöveg,
3. 16. § (2a) bekezdésében a "nyomon-követhetőségre" szövegrész helyébe a "nyomonkövethetőségre" szöveg,
4. 17. § (7) bekezdésében az "amennyiben" szövegrész helyébe a "ha" szöveg,
5. 26. § (1) bekezdés b) pontjában a "zöldség- és gyümölcs-ellenőrzési" szövegrész helyébe a "zöldség-, gomba- és gyümölcsellenőrzési" szöveg,
6. 35. § (3) bekezdés a) pontjában az "élelmiszer-vállalkozások" szövegrész helyébe az "élelmiszerlánc-szereplők" szöveg,
7. 36. § (3) bekezdés c) pontjában a "nyomon követhetőséget" szövegrész helyébe a "nyomonkövethetőséget" szöveg,
8. 37. § (2) bekezdés h) pontjában a "zöldséget, gyümölcsöt" szövegrész helyébe a "zöldséget, gombát, gyümölcsöt" szöveg,
9. 38. § (2) bekezdés c) pontjában a "székhelyet és adószámot" szövegrész helyébe a "székhelyet, főtevékenységet a mindenkor hatályos Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) nómenklatúra szerinti megjelöléssel és adószámot" szöveg,
10. 38. § (2) bekezdés d) pontjában az "adóazonosító számot" szövegrész helyébe az "adószámot, főtevékenységet a mindenkor hatályos gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere (a továbbiakban: TEÁOR) nómenklatúra szerinti megjelöléssel" szöveg,
11. 38/A. § (2) bekezdés b) pont bb) alpontjában a "nyomonkövetési adatait, beleértve" szövegrész helyébe a "nyomonkövetési adatait (valamennyi ENAR vonatkozásában), beleértve" szöveg,
12. 38/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "adatait, lakcímét" szövegrész helyébe az "adatait, aláírását vagy kézjegyét, lakcímét" szöveg és a "besorolását" szövegrész helyébe a "besorolását, egyéni vállalkozó főtevékenységét az ÖVTJ nómenklatúra szerinti megjelöléssel" szöveg,
13. 38/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "adóazonosító számát" szövegrész helyébe az "adószámát, főtevékenységét a TEÁOR nómenklatúra szerinti megjelöléssel" szöveg,
14. 38/A. § (3) bekezdés c) pontjában a "személyazonosító és lakcímadatait" szövegrész helyébe a "személyazonosító adatait, aláírását vagy kézjegyét és lakcímadatait" szöveg,
15. 38/A. § (3a) bekezdésében a "személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81/A. § (2) bekezdés c), d) és f) pontjában" szövegrész helyébe a "családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény 13. § (1) bekezdésében" szöveg,
16. 38/A. § (9) bekezdésében a "nyomon követhetősége" szövegrész helyébe a "nyomonkövethetősége" szöveg,
17. 38/A. § (11) bekezdésében az "egyéni" szövegrész helyébe az "egyedi" szöveg,
18. 38/A. § (12) bekezdésében az "Eügyintézési tv." szövegrész helyébe az "elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény" szöveg,
19. 38/B. § (3) bekezdés a) pontjában a "végzéséhez, és" szövegrész helyébe a "végzéséhez," szöveg,
20. 38/D. § (4) bekezdésében az "az eljárásában" szövegrész helyébe az "az ÉBC eljárásában" szöveg,
21. 44. § (1) bekezdés e) pontjában a "mintát" szövegrész helyébe a "mintát és ellenmintát" szöveg,
22. 62. § (4) bekezdésében a "zöldség-gyümölcs" szövegrész helyébe a "zöldség, gomba és gyümölcs" szöveg,
23. 63. § (1) bekezdés a) pont ae) alpontjában a "zöldség és gyümölcs" szövegrész helyébe a "zöldség, gomba és gyümölcs" szöveg,
24. 76. § (2) bekezdés 4. pontjában a "megállapítására és a kártalanítási eljárásra vonatkozó" szövegrész helyébe a "megállapítására, a kártalanítási eljárásra és a kártalanításból való kizárásra vonatkozó" szöveg,
25. Melléklet 52. pontjában a "nyomon követhetőség" szövegrész helyébe a "nyomonkövethetőség" szöveg
lép.
80. § Hatályát veszti az Éltv.
a) 34. § (1) bekezdés h) pontjában a "valamint" szövegrész,
c) 44. § (1) bekezdés f) pontja,
d) 56. § (1) bekezdésében a "helyszíni bírságot szabhat ki," szövegrész.
12. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása
81. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 5. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"36. származást igazoló dokumentum: a fa és a fatermék 995/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet melléklete szerinti beazonosítását biztosító megnevezését, mennyiségét, fafaját, eladójának és vásárlójának nevét és címét tartalmazó, továbbá a kitermelés helyét, valamint a jogszabályoknak való megfelelést igazoló dokumentumok;"
(2) Az Evt. 5. § 38. és 39. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
"38. nyomon követhetőség: annak biztosítása, hogy az Európai Unió belső piacán forgalomba hozott fa vagy fatermék és annak származása beazonosítható, végigkísérhető legyen a faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység minden szakaszában;
39. szállítmány: az egy szállítóeszközbe, egy felrakodási helyen felrakott és egy címzettnek azonos lerakodási hellyel feladott, azonos fuvarokmánnyal szállított áru;"
82. § Az Evt. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az erdészeti hatóság
a) az erdőtelepítés első kivitelének végrehajtása után a területet a jóváhagyott erdőtelepítési-kivitelezési terv tartalmának figyelembevételével
aa) erdőrészletként vagy a tervben szereplő erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületet egyéb részletként vagy
ab) a bejelentésben foglaltakkal összhangban szabad rendelkezésű erdőként,
b) a külterületen található, erdei fafajokból álló, összefüggő, legalább ötven - felnyíló erdő esetén legalább harminc - százalékos záródású, és két métert meghaladó átlagmagasságú, e törvény alapján jogszerűen fenntartható faállomány által elfoglalt területet, amelynek természetbeni kiterjedése az ötezer négyzetmétert, illetve a szélső fák tőben mért távolságát tekintve átlagosan a húsz méter szélességet eléri,
ba) az Adattárban nyilvántartott területen hivatalból erdőrészleként, vagy
bb) a földhasználati nyilvántartásban szereplő földhasználónak, a tulajdonos és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelői, illetve haszonélvezeti jog jogosultjának hozzájárulásával benyújtott kérelmére erdőrészletként és - ha az erdő művelési ág kialakításának szabályai azt megkövetelik - egyéb részletként, vagy kérelem hiányában hivatalból szabad rendelkezésű erdőként
az Adattárban nyilvántartásba veszi."
83. § Az Evt. 8. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:
"(10a) A (10) bekezdés alkalmazásában az 1. mellékletben meghatározott gazdasági társaságokat kell az erdőt vagyonkezelő 100%-os állami tulajdonú gazdasági társaságnak tekinteni."
84. § Az Evt. 12. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdés szerinti bejelentést az erdészeti hatóság felé az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 10. §-ának megfelelően kell benyújtani, ha
a) a bejelentő törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles,
b) a faanyag kitermelése nem kizárólag saját felhasználásra történik, vagy
c) a kitermelni tervezett mennyiség az 5 köbmétert meghaladja."
85. § (1) Az Evt. 15. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az erdészeti létesítmények közül)
"c) az erdei kerítés - az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor, az erdei legeltetés céljából létesített villanypásztor, az erdő felújulását segítő, legfeljebb 0,25 hektár területet bekerítő kerítés, továbbá a magtermés védelme érdekében létesített 120 centiméternél nem magasabb vadkárelhárító kerítés kivételével -"
(létesítéséhez, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, megszüntetéséhez, vagy rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges. A kiadott engedély öt évre szól.)
(2) Az Evt. 15. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) Engedély vagy az erdészeti hatóság által tudomásul vett bejelentés nélkül létesített, bővített vagy rendeltetésében megváltoztatott erdészeti létesítmény, erdőben elhelyezett erdészeti létesítménynek nem minősülő építmény, berendezés, eszköz fennmaradásáról az erdészeti hatóság az erdő engedély nélküli igénybevételére vonatkozó jogszabályok szerint dönt."
86. § Az Evt. 17. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Erdőgazdálkodó hiányában az erdő tulajdonosa - az erdészeti hatóság felszólítását követően - gondoskodik
a) az erdőt károsító hatások és a káros tevékenységek elleni védekezésről, a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolásáról, az erdő talajának védelméről, és
b) az erdő szakszerű felújításáról."
87. § Az Evt. 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A 6/B. § (1) bekezdésében, a 7. § (6) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 17. § (3) bekezdésében, a 20-20/D. §-ban, a 23. § (7) bekezdésében, a 29. § (6) bekezdésében, a 33. § (9) bekezdésében, a 72. § (1a) bekezdésében, a 85. § b) pontjában, valamint a 106/A-106/C. §-ban foglaltak alkalmazása során tulajdonos alatt a föld tulajdonosát, haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőt kell érteni."
88. § Az Evt. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A földrészlet használati megosztásról szóló megállapodás alapján kialakított részterületei, vagy a földrészlet részterületeire vonatkozó eltérő használati jogcímen való gazdálkodás céljából kialakított részterületek önálló erdőgazdálkodási egységnek minősülnek."
89. § (1) Az Evt. 33. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) Az erdészeti hatóság a körzeti erdőtervezésre vonatkozó rendelkezésekkel összhangban, ha az erdő rendeltetésében, üzemmódjában, állapotában bekövetkezett, a körzeti erdőtervezéskor előre nem látott változás ezt indokolja, hivatalból indított eljárás során módosíthatja az erdőtervet."
(2) Az Evt. 33. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Erdőgazdálkodó kérelmére az erdőterv akkor módosítható, ha
a) az erdőgazdálkodó személyében változás következik be, és az erdőterv módosítása iránti kérelmet az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő változásbejegyzést követő 90 napon belül benyújtják, vagy
b) a körzeti erdőtervezés óta az erdőgazdálkodó ellenőrzési körén kívül felmerülő, a gazdálkodási viszonyokban a körzeti erdőtervezéskor előre nem látható olyan körülmény következett be, amelynek elkerülése vagy elhárítása az erdőgazdálkodótól nem volt elvárható."
90. § (1) Az Evt. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Sarjeredetű természetes felújítással az éger, az akác, a nyár, valamint a fűz főfafajú erdők újíthatók fel."
(2) Az Evt. 51. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) Az erdészeti hatóság döntése alapján az (5) bekezdésben felsoroltaktól eltérő főfafajú erdők sarjról, vagy sarjról és magról vegyesen is felújíthatók."
91. § (1) Az Evt. 72. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
[Az erdészeti hatóság a tarvágás végrehajtását erdőfelújítási biztosíték nyújtásához köti, ha
a tarvágásra a 7. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőben kerül sor, vagy az erdőgazdálkodónak az erdőterve alapján a 7. § (1) bekezdés e) vagy f) pontjában foglalt természetességi állapotra vonatkozó alapelvárású erdőkben öt hektárnál nagyobb tarvágás végrehajtására van lehetősége, és]
"bc) az erdőgazdálkodó korábban befejezett erdőtelepítést még nem végzett, vagy"
(2) Az Evt. 72. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1a) Ha az állam 100%-os tulajdonában nem álló erdőben az erdőfelújítás megkezdésére vagy a pótlásra vonatkozó határidőt túllépik, az erdészeti hatóság az érintett terület alapulvételével erdőfelújítási biztosíték nyújtására kötelezi az erdőgazdálkodót, ennek hiányában a tulajdonost."
(3) Az Evt. 72. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4b) Ha az erdőfelújítási biztosíték nyújtójának személye és az erdőfelújítás műszaki átvételekor az erdőgazdálkodói nyilvántartásba bejegyzett erdőgazdálkodó személye a biztosíték felszabadításakor nem egyezik meg, akkor az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló biztosítékot a műszaki átvételkor nyilvántartott erdőgazdálkodó - erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos - javára szabadítja fel, kivéve, ha a biztosíték nyújtója és az erdő tulajdonosa ettől eltérően állapodtak meg."
(4) Az Evt. 72. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:
"(4c) Ha az adott erdőrészletre vagy annak részterületére előírt erdőfelújítási kötelezettség megszűnik, az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság - a (4b) bekezdésben foglaltak figyelembe vétele mellett - felszabadítja."
(5) Az Evt. 72. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Az erdészeti hatóság az e célból elkülönített számlájára jogszabályi rendelkezés alapján elhelyezett letétekről az alábbi adatokkal nyilvántartást vezet:)
"e) a letét alapjául szolgáló erdőrészlet erdészeti területazonosító adatai."
92. § (1) Az Evt. 82. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az erdészeti hatóságnak az erdővédelmi járulék helyett csereerdősítést kell előírnia
a) természetes és természetszerű erdő ötezer négyzetméter vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén,
b) az a) pontba nem tartozó erdő 1 hektár vagy azt meghaladó mértékű igénybevétele esetén, vagy
c) ha az adott térségben az erdő csökkenésének tilalmáról jogszabály rendelkezik."
(2) Az Evt. 82. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:
"(6b) Erdő igénybevételi eljárásban ötezer négyzetmétert el nem érő csereerdősítésre tervezett terület az erdészeti hatóság által akkor fogadható el, ha az Adattárban nyilvántartott erdőrészlethez közvetlenül csatlakozik."
93. § Az Evt. 85. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Erdő engedély nélküli vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdészeti hatóság fennmaradási eljárást folytat le, amelynek során)
"b) szankció kiszabása mellett, határidő kitűzésével határozatban kötelezi az igénybevevőt - ha az igénybevevő nem ismert vagy az igénybevevővel szemben a végrehajtási eljárás sem vezet eredményre, akkor az erdőgazdálkodót, annak hiányában a tulajdonost - a helyreállításra."
94. § Az Evt. 90/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) Az illegális kitermelések megakadályozása, illetve a faanyag kereskedelmi láncban levő fatermék nyomon követhetőségének és - a szükséges esetekben - forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a faanyag kereskedelmi lánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, eljárások, nyilvántartások, valamint az azokat alátámasztó, egymásnak egyértelműen megfeleltethető származást igazoló dokumentumok zárt rendszerét (kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárás) kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie."
95. § Az Evt. 90/J. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az illegális fakitermelésből származó vagy annak minősülő fával vagy fatermékkel végzett faanyag kereskedelmi lánchoz tartozó tevékenység végzése esetén a jogkövetkezmények mérlegelésekor - az ellenkező bizonyításáig - vélelmezni kell, hogy annak kitermelése következtében környezeti kár keletkezett."
96. § Az Evt. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"106. § (1) Az erdészeti hatóság az e törvény hatálya alá tartozó területen - az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság, mint erdőgazdálkodó használatában álló terület kivételével - a halaszthatatlanul szükséges erdőgazdálkodási tevékenységet elrendeli, ha ennek elmaradása az erdő, fásítás fennmaradását vagy fejlődését veszélyezteti, az erdő rendeltetésének betöltését akadályozza
a) az erdőfelújítás megkezdésére vagy pótlására vonatkozó határidő túllépésekor, amennyiben az erdőgazdálkodó az erdőfelújítási biztosíték nyújtásra kötelezését követő év május 15-ig nem teljesítette az elsőkivitelt vagy a pótlást,
b) fennmaradási engedély hiányában az erdő engedély nélküli igénybevétele, vagy engedélytől eltérő igénybevétele esetén az erdő helyreállítására,
c) az a)-b) pontoktól eltérő más jogsértés esetén, ha az erdőgazdálkodó - szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén földhasználó - e törvény szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, vagy
d) erdőgazdálkodó hiányában az erdő felújítása, az erdőt érő súlyos károsító hatás vagy káros tevékenység elleni védekezés és a bekövetkezett károsítások hatásainak felszámolása érdekében.
(2) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésére az erdészeti hatóság
a) az (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti esetekben az erdőgazdálkodót - szabad rendelkezésű erdő, fásítás esetén a földhasználót -, ennek hiányában a föld tulajdonosát,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az ismert igénybevevőt, ennek hiányában a nyilvántartott erdőgazdálkodót, erdőgazdálkodó hiányában a föld tulajdonosát,
c) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetekben a föld tulajdonosát
kötelezi.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti esetekben a kötelezett a hatósági határozatban foglaltaknak határidőre nem tesz eleget, a cselekmény végrehajtását az erdészeti hatóság az Ákr. 134. § (1) bekezdésében meghatározott, végrehajtást foganatosító szervnek (a továbbiakban: végrehajtó szerv) foganatosításra átadja.
(4) Az erdőgazdálkodási tevékenység elrendelésének nem akadálya az, hogy a kötelezett bírságfizetési, erdővédelmi járulék fizetési vagy erdőfelújítási biztosíték nyújtási kötelezettségének egyébként eleget tett, feltéve, hogy a jogsértés továbbra is fennáll.
(5) Az erdészeti hatóságnak az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységről hozott döntésében meghatározott teljesítési határidő - az (1) bekezdés a) pontja alapján hozott döntés kivételével - nem lehet kevesebb 30 napnál és nem haladhatja meg a 12 hónapot.
(6) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatban rendelkezni kell
a) az érintett terület azonosításáról, erdészeti-, valamint ingatlan-nyilvántartás szerinti azonosító adatai, területének nagysága és térbeli azonosítói meghatározásával,
b) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzésének az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított határidejéről,
c) az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység jegyzék szerinti tétel sorszámáról, a tevékenység leírásáról, mennyiségéről, valamint szükség szerint további előírásokról a teljesítés módját illetően,
d) az arról szóló tájékoztatásról, hogy az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység önkéntes teljesítése hiányában végrehajtás elrendelésének van helye és az elrendelt cselekményeket a végrehajtó szerv foganatosítja.
(7) Az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerint szükséges tevékenységeket az erdőgazdálkodásért felelős miniszter által közzétett, az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység legmagasabb szolgáltatási egység díjairól szóló miniszteri közleményben foglalt szolgáltatási tételszámmal, tevékenység leírással, és mennyiségi egységben az érintett terület azonosítóihoz rendelt módon határozza meg.
(8) Az erdő engedély nélküli igénybevétele esetén a helyreállításra irányuló tevékenységek meghatározása során az erdészeti hatóság a (6) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő más, az erdő funkció helyreállításához elengedhetetlenül szükséges tevékenységet is előírhat.
(9) Az erdőgazdálkodási tevékenységet elrendelő határozatot - ha a határozatnak nem ő a kötelezettje - a föld tulajdonosával is közölni kell."
97. § Az Evt. "Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység" alcíme a következő 106/A-106/C. §-sal egészül ki:
"106/A. § A 106. § (1) bekezdés a), c) és d) pontján alapuló közigazgatási döntés végrehajtására irányuló eljárásban a cselekmény foganatosításában közreműködő, erdőgazdálkodási szakértelemmel rendelkező szervezetként a szakirányítói névjegyzékben nyilvántartott, és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 123. § (2) bekezdése szerint az állami adó- és vámhatóság által vezetett, közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, felhívásra ajánlatot tevő erdőgazdálkodásra jogosult erdészeti szakirányító vállalkozást (a továbbiakban: kijelölt szakirányító vállalkozás) kell kijelölni, a tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében. Amennyiben a tevékenység jellege indokolja, a 106. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt cselekmény foganatosításában erdészeti szakirányító vállalkozás közreműködhet.
106/B. § (1) A rendelkezésre álló erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeinek fedezetéül az elrendeléssel egy időben igénybe veszi.
(2) Az erdőfelújítási biztosítékot az erdészeti hatóság
a) ha pénzbeli letétként áll rendelkezésre, a végrehajtó szervnek 30 napon belül átutalja,
b) ha az a) ponttól eltérő módon nyújtották, a végrehajtó szervre mint jogosultra engedményezi.
(3) Ha a végrehajtás során fakitermelés történik, az azzal kapcsolatos bevételek elszámolása nem mellőzhető.
(4) Ha a keletkezett bevétel meghaladja az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység költségeit vagy a cselekmény végrehajtása foganatosításának költségeit, a különbözetet a kötelezett részére ki kell adni.
106/C. § (1) A végrehajtható döntésben foglalt kötelezettségnek a kijelölt szakirányító vállalkozás általi teljesítése ellenőrzésében az erdészeti hatóság közreműködik. A teljesítés készre jelentéséről a végrehajtó szerv értesítést küld az erdészeti hatóságnak, amely a teljesítés erdőgazdálkodási jogszabályoknak való megfelelését, szakszerűségét a helyszínen ellenőrzi, valamint a teljesítés mennyiségi és minőségi megfelelőségéről nyilatkozik. Fahasználat esetén a kitermelt faanyag mennyiségét, minőségét, választékát - a kijelölt szakirányító vállalkozás nyilatkozata alapján - az erdészeti hatóság ellenőrzi és jegyzőkönyvbe veszi.
(2) A kijelölt szakirányító vállalkozás jogosult a teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzésén jelen lenni. A teljesítésnek az erdészeti hatóság által végzett ellenőrzéséről az erdőt igénybevevő, az erdőgazdálkodó, a földhasználó és a föld tulajdonosa előzetes értesítése mellőzhető.
(3) Az (1) bekezdés szerinti értesítés alapján - az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásban meghatározott teljesítés-ellenőrzési határidőtől eltérően - az erdészeti hatóság az értesítés írásbeli közlését követő 30 napon belül végzi el a teljesítés ellenőrzését a helyszínen. Az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyvet az erdészeti hatóság a végrehajtó szervnek, valamint a kijelölt szakirányító vállalkozásnak a helyszíni vizsgálattól számított 8 napon belül küldi meg. A szakirányító vállalkozás a jegyzőkönyvre 8 napon belül írásban észrevételeket tehet.
(4) A teljesítés erdészeti hatóság általi ellenőrzéséről jegyzőkönyvet - erdősítés esetén műszaki átvételi jegyzőkönyvet - kell felvenni, amelynek a végrehajtható határozatban foglalt azonosító adatokkal és tételek szerinti bontásban tartalmaznia kell az elvégzett munkák mennyiségi és minőségi átvételét vagy a teljesítési hibákat.
(5) Az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység elvégzése során az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet elvégző kijelölt szakirányító vállalkozás a feladata végrehajtásának keretei között az érintett területre beléphet, ott a szükséges cselekményeket elvégezheti. A belépésre és a cselekmények végzésére való jogosultságát a szakirányító vállalkozás kérésre köteles igazolni.
(6) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenységet kultúrnövény vagy a területre a belépést és a munkavégzést akadályozó vagyontárgy károsodása nélkül nem lehet elvégezni, az érintett kultúrában okozott károkért és vagyontárgyakért kártalanítás nem követelhető.
(7) Ha az elrendelt erdőgazdálkodási tevékenység fakitermelésre irányul vagy a tevékenység elvégzéséhez szükséges, a kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv lefoglalja. A kitermelt faanyagot a végrehajtást foganatosító szerv árverésen kívül is értékesítheti vagy a (8) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(8) Ha a kitermelt faanyag elszállítása jogszabályban vagy hatósági döntésben előírt kötelezettség teljesítéséhez halaszthatatlanul szükséges, a faanyagot el kell szállítani, azzal, hogy a faanyag elszállításának költségei a kötelezettet terhelik.
(9) Ha a kitermelt faanyagot a (8) bekezdés alapján elszállítják, a faanyag tulajdonjoga ellenérték nélkül a 90/K. § (7) bekezdés a)-c) pontja szerinti szervezetek bármelyikére átruházható."
98. § Az Evt. 113. §-a a következő (33) bekezdéssel egészül ki:
"(33) Az e törvény hatálybalépését követően, de a módosító törvény hatálybalépése előtt kiadott erdőterv határozatban az erdőterv érvényességi időszakában elvégezhető vagy elvégzendő fakitermelés fatérfogatára vonatkozó adat tájékoztató adat."
99. § Az Evt.
1. 11. § (8) bekezdésében a "valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó" szövegrész helyébe az "a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § - 111/A. §), valamint az erdőben folyó tevékenységtől történő eltiltásra (111/B. §) vonatkozó" szöveg,
2. 12. § (4) bekezdésében a "valamint a bejelentési kötelezettségre (102. §) vonatkozó" szövegrész helyébe az "a bejelentési kötelezettségre (102. §), a jogkövetkezményekre (105/E. § - 111/A. §) valamint az erdőben folyó tevékenységtől eltiltásra (111/B. §) vonatkozó" szöveg,
3. 14. § (2) bekezdés záró szövegrészében a "bejelentésére" szövegrész helyébe a "bejelentésére vagy erdőgazdálkodó hiányában a tulajdonos bejelentésére" szöveg,
4. 15. § (4) bekezdésében a "kivételével, az erdészeti létesítmény" szövegrész helyébe a "kivételével az erdészeti létesítmény" szöveg,
5. 15. § (8) bekezdésében az "erdőgazdálkodási tevékenységet" szövegrész helyébe az "erdőgazdálkodási, közjóléti vagy oktatási tevékenységet" szöveg,
6. 20/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerősen" szövegrész helyébe a "véglegessé vált határozatában" szöveg,
7. 52. § (3) bekezdésében az "április" szövegrész helyébe a "május" szöveg,
8. 72. § (1) bekezdés a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "véglegessé vált" szöveg,
9. 72. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "nyilvántartásba, vagy" szövegrész helyébe a "nyilvántartásba," szöveg,
10. 72. § (3) bekezdésében az "azt csak az erdőfelújítás 52. § (3) bekezdésében foglalt eredményességgel történő végrehajtását" szövegrész helyébe az "a tarvágást csak az erdőfelújítás eredményes befejezését lehetővé tevő megfelelő minőségű és elegendő mennyiségű újulat létrehozását" szöveg,
11. 72. § (5) bekezdés d) pontjában az "ideje." szövegrész helyébe az "ideje, valamint" szöveg,
12. 78. § (4) bekezdésében a "jelentőségű beruházás" szövegrész helyébe a "jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások" szöveg,
13. 82. § (3) bekezdés b) pontjában az "erdőt erdészeti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célokra" szövegrész helyébe az "erdőt engedélyezett erdészeti létesítmény vagy erdei közjóléti létesítmény elhelyezésére vagy árvízvédelmi célt szolgáló vízilétesítmény elhelyezésére" szöveg,
14. 112. § (10) bekezdésében az "a miniszter, hogy a turizmusért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "az aktív Magyarországért felelős miniszter, hogy a miniszter" szöveg,
15. 113. § (24) bekezdésében az "öt" szövegrész helyébe a "hét" szöveg,
16. 114/A. §-ában a "(1)-(7) és (9)-(11)" szövegrész helyébe a "(1)-(7), (9), (10) és (11)" szöveg
lép.
100. § Az Evt.
a) 8. § (10) bekezdésében az "az e törvény hatálybalépésekor" szövegrész helyébe az "a 2013. január 1. napján" szöveg,
b) 113/A. § (3) bekezdés a) pontjában az "az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 28. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény" szövegrész helyébe az "az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 29. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseket és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény" szöveg
lép.
101. § Hatályát veszti az Evt.
a) 33. § (9) bekezdésében a "véghasználati" szövegrész,
b) 47. § (1) bekezdésében az "erdőként" szövegrész,
c) 68. § c) pontja,
d) 72. § (4) bekezdés b) pontjában az "államkötvényt," szövegrész,
e) 72. § (4) bekezdés c) pontjában az " , illetve államkötvényt" szövegrész,
f) 72. § (5) bekezdés c) pontjában a "valamint" szövegrész,
g) 78. § (3) bekezdés a) pontjában a "77. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt" szövegrész,
h) 82. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában "(a továbbiakban: csereerdősítés)" szövegrész,
i) 97/A. § (2) bekezdés d) pontjában a "lehetőség szerint" szövegrész,
13. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítása
102. § (1) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"d) mezőgazdasági és élelmiszeripari termék: az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés I. mellékletében felsorolt termék, továbbá az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2002. január 28-i 178/2002/EK rendeletének 2. cikke szerinti fogalom alá tartozó termék;"
(2) A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 2. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
közeli lejáratú a termék)
"eb) több mint 24 órás fogyaszthatósági idő esetén a fogyaszthatósági idő utolsó napján vagy a kereskedőnek a fogyaszthatósági idő utolsó napját megelőző nyitvatartási napján,"
103. § A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény "Záró rendelkezések" alcíme a következő 11. §-sal egészül ki:
"11. § E törvény a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."
104. § Hatályát veszti a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény 3. § (2) bekezdés u) pontja.
14. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása
105. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Földalap a kincstári vagyon része. A Nemzeti Földalapba tartozik az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban)
"f) művelés alól kivett területként nyilvántartott, az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvényben meghatározott azon harmadlagos műnek minősülő csatorna vagy árok, amely elsődlegesen öntözési, öntözésfejlesztési célt szolgál."
106. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 18. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet vonatkozásában az adott területen felépítménnyel rendelkező személy javára legfeljebb 20 éves időtartamra építményi jog alapítható. Az építményi jog ellenértékének meghatározása során az adott terület használati jogosultságának tényleges értékét kell figyelembe venni."
107. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A (2) bekezdés g) pontja, valamint a (3) és (4) bekezdés alkalmazásában öröklés esetén a 3 évbe beleszámít azon időtartam is, amely alatt a földet az örökhagyó a 18. § (1) bekezdés szerinti jogcímeken használta, valamint amely alatt az örökhagyó rendelkezett a természetvédelmi érdekeknek megfelelő területfenntartást, -gondozást és ezzel a természetvédelmi kezelés ellátását is biztosító, legeltethető állatállománnyal."
108. § Hatályát veszti a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 20/B. § (1) bekezdésében a "szántó művelési ágú" szövegrész.
15. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása
109. § (1) A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban: Mkk.tv.) 2. § 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
"6. egységes kérelem: a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2021. december 2-i (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendelet 69. cikk (1) és (2) bekezdése alapján, az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerint benyújtásra kerülő támogatási, illetve kifizetési kérelem;"
(2) A Mkk.tv. 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
"33. üzemi szint: a tárgyévi kárbejelentő kérelemben vagy egységes kérelemben bejelentett összes használatban lévő termőföldön termesztett növénykultúra figyelembevételével megállapított üzemméret;"
110. § A Mkk.tv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A (2) bekezdés szerint vállalt kötelezettség esetén, ha a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő a tárgyévi egységes kérelem benyújtását követően a tárgyévet követő évi egységes kérelem benyújtási időszak kezdetéig fennálló időszakban meghal vagy jogutód nélkül megszűnik, akkor a kockázatközösségi tagsága a tárgyév október 31. napjával megszűnik."
111. § A Mkk.tv. 10. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Ha a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló döntés adott tárgyév augusztus 16. után kerül közlésre a 6. § (5) bekezdése szerinti örökös részére, úgy ebben az esetben az örökös általi kárenyhítési hozzájárulás megfizetése kizárólag akkor tekinthető határidőben történő befizetésnek, ha az agrárkár-enyhítési szerv e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott számláján a teljes összeg jóváírásra került a kárenyhítési hozzájárulás-fizetési kötelezettség összegéről szóló határozat véglegessé válástól számított 15 napon belül."
112. § A Mkk.tv. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Az e törvény szerinti kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a neki járó kárenyhítő juttatás felére jogosult, amennyiben az egységes kérelem, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelem adatai alapján számított üzemi szintű referencia hozamértékének legalább felére kiterjedően nem rendelkezik - az adott kárenyhítési évre vonatkozóan - a hozamcsökkenést kiváltó káresemény bekövetkezése előtt megkötött és biztosítási szerződés szerint díjrendezett, az adott növénykultúrára jellemző, e törvény szerinti aszály, belvíz, felhőszakadás, jégeső, mezőgazdasági árvíz, tavaszi fagy, őszi fagy, téli fagy vagy vihar miatt bekövetkező káreseményre kiterjedő hatályú mezőgazdasági biztosítással."
113. § Az Mkk.tv. 14. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az agrárkár-megállapító szerv a mezőgazdasági termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelmére dönt:)
"f) az üzemi szinten az elemi káreseménnyel érintett növénykultúra vonatkozásában számított hozamérték-csökkenés mértékéről, hozamérték-csökkenés összegéről,"
114. § (1) A Mkk.tv. 15. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
"d) a biztosító által adott, e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott dokumentumok és nyilatkozatok,
e) a rendelkezésre álló pénzforrás, valamint"
(alapján dönt.)
(2) A Mkk.tv. 15. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:
(Az agrárkár-enyhítési szerv a kockázatközösségben tag mezőgazdasági termelő kérelmére indult eljárásban a kárenyhítő juttatásra való jogosultságról, valamint a kárenyhítő juttatás összegéről)
"f) e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott egyéb szempontok"
(alapján dönt.)
115. § Az Mkk.tv. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A biztosító a lábon álló növénykultúrára megkötött mezőgazdasági biztosítási szerződés adatai alapján a kár lezárását követően harminc napon belül, de legkésőbb a tárgyév november 20-ig az alábbi információkról köteles tájékoztatást adni - abban az esetben is, ha a szerződő fél nem a biztosított mezőgazdasági termelő - az agrárkár-enyhítési szervnek és a mezőgazdasági igazgatási szervnek:
a) a biztosított mezőgazdasági termelő azonosítására szolgáló adatok (név, eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító),
b) a kockázatviselés helye szerint, növénykultúránkénti bontásban a biztosítónak bejelentett káresemény,
c) a mezőgazdasági termelő részére a mezőgazdasági biztosítási szerződés alapján megállapított kártérítés káreseményenkénti összege, és
d) szerződés kötvényszáma."
116. § Az Mkk.tv. 18. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:
"(2e) Az agrárkár-megállapító szerv jogosult a kármegállapítás során, valamint a kárenyhítő juttatás iránti kérelemre hozott döntésnek a mezőgazdasági termelő értesítési tárhelyére történő megküldése érdekében egyedi azonosításra alkalmas módon megismerni a mezőgazdasági termelő adatait."
117. § (1) A Mkk.tv. 19/C. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A mezőgazdasági termelő csatlakozási kérelmét a krízisbiztosítási szerv elutasítja, ha a mezőgazdasági termelő a csatlakozási kérelem krízisbiztosítási szervhez történő benyújtását követően az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben és teljeskörűen nem tesz eleget.
(1b) A mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv tárgyév szeptember 15-éig a tagsági jogviszony megállapításáról és a krízisbiztosítási hozzájárulás megfizetéséről meghozott, egybefoglalt döntése közlését megelőzően a csatlakozási kérelmét visszavonhatja."
(2) A Mkk.tv. 19/C. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A behajtásra került krízisbiztosítási hozzájárulást a mezőgazdasági termelő által nem határidőben megfizetett hozzájárulásnak kell tekinteni."
118. § (1) A Mkk.tv. 19/D. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A krízisbiztosítási rendszerben tag mezőgazdasági termelő az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén krízisbiztosítási kompenzációra jogosult, ha)
"e) az adatszolgáltatási kötelezettségeit folyamatosan és teljeskörűen teljesíti."
(2) A Mkk.tv. 19/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételére akkor szerezhet jogosultságot az örökös vagy a jogutód, ha az örökhagyó vagy a jogelőd tárgyévi krízisbiztosítási kompenzáció igénybevételével összefüggő kötelezettségei teljesülnek és az örökhagyó vagy a jogelőd megfelel az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek is."
119. § (1) Az Mkk.tv. 19/E. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Ha a krízisbiztosítási pénzeszköz rendelkezésre álló összege nem fedezi a tárgyévre vonatkozóan megállapított összes krízisbiztosítási kompenzáció összegét, akkor a krízisbiztosítási kompenzáció mértékét az adott évben valamennyi krízisbiztosítási kompenzációra jogosult mezőgazdasági termelőnél arányosan csökkenteni kell."
(2) Az Mkk.tv. 19/E. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Ha az (5) bekezdésben foglalt arányos csökkentés mértéke eléri vagy meghaladja az 50%-ot, akkor jogszabály alapján azon mezőgazdasági termelők részére, akiknél a pótlólagos kompenzáció várhatóan meghaladja a pótbefizetés 120%-át, pótbefizetés írható elő annak érdekében, hogy az arányos csökkentés mértéke mérsékelhető vagy megszüntethető legyen."
(3) A Mkk.tv. 19/E. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
"(7a) A részleges kompenzációban részesült mezőgazdasági termelő a krízisbiztosítási szerv felhívására a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig nyilatkozik a pótbefizetés vállalásáról. A krízisbiztosítási szerv azon mezőgazdasági termelők részére állítja ki a pótbefizetés megállapításáról szóló határozatot, akik vállalták annak teljesítését."
(4) Az Mkk.tv. 19/E. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A pótbefizetés összegét a tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulás többszöröseként - a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer működésének szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - évente kell megállapítani azzal, hogy az nem haladhatja meg a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő tárgyévi krízisbiztosítási hozzájárulása ötszörösét. A pótbefizetést krízisbiztosítási hozzájárulásnak kell tekinteni. A pótbefizetés nem teljesítése esetén a fizetésre kötelezett mezőgazdasági termelő a tárgyévi pótlólagos kompenzációra nem jogosult."
(5) A Mkk.tv. 19/E. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A (7) bekezdés szerinti pótbefizetés előírása esetén pótlólagos kompenzációs kifizetést kell teljesíteni. A pótlólagos kompenzációs kifizetés forrása kizárólag a pótbefizetés és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatás összege. A pótlólagos kompenzációra a krízisbiztosítási kompenzációra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik."
(6) A Mkk.tv. 19/E. §-a a következő (10a) és (10b) bekezdéssel egészül ki:
"(10a) Ha a mezőgazdasági termelő részére megállapított pótlólagos kompenzáció összege kevesebb, mint a pótbefizetés összege, akkor a krízisbiztosítási szerv a pótlólagos kompenzáció összegét a pótbefizetés összegében állapítja meg.
(10b) A krízisbiztosítási kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció összege az adott év vonatkozásában nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő befizetéseinek húszszorosát."
120. § Az Mkk.tv.
a) 11. § (1) bekezdés b) pontjában az "elektronikus felületen bejelentette" szövegrész helyébe az "elektronikus felületen határidőben bejelentette" szöveg,
b) 12. § (1) bekezdésében a "kifizetett kártérítési összeget" szövegrész helyébe a "megállapított kártérítési összeget" szöveg,
c) 16. § (2) bekezdésében a "január 31-ig" szövegrész helyébe a "január 15-ig" szöveg és a "március 31-ig" szövegrész helyébe a "február 28-ig" szöveg,
d) 18. § (2) bekezdés e) pontjában a "díjtámogatott konstrukcióban kötött" szövegrész helyébe a "lábon álló növénykultúrára kötött" szöveg,
e) 18. § (6) bekezdés b) pontjában az "az érintett biztosító által díjtámogatott konstrukcióban" szövegrész helyébe a "lábon álló növénykultúrára kötött biztosítási szerződéssel" szöveg,
f) 19/A. § (3) bekezdésében az "A (2) bekezdés szerinti pénzösszeg" szövegrész helyébe az "Az országos jégkármegelőző rendszer működtetésének" szöveg,
g) 19/C. § (4) bekezdésében az "ügyfél-azonosító, valamint az adószám vagy adóazonosító jel" szövegrész helyébe az "ügyfél-azonosító" szöveg,
h) 19/D. § (1) bekezdés c) pontjában a "befizette, és" szövegrész helyébe a "befizette," szöveg,
i) 19/D. § (1) bekezdés d) pontjában a "költségektől." szövegrész helyébe a "költségektől, és" szöveg,
j) 19/E. § (4) bekezdésében a "kompenzáció kifizetésére" szövegrész helyébe a "kompenzáció és a pótlólagos kompenzáció kifizetésére" szöveg,
k) 19/G. § (2a) bekezdésében a "jogosult megismerni" szövegrész helyébe az "egyedi azonosításra alkalmas módon jogosult megismerni" szöveg,
l) 24. § (2) bekezdés d) pontjában a "kárenyhítő juttatás" szövegrész helyébe a "kárenyhítő juttatásra való jogosultság és a kárenyhítő juttatás" szöveg
lép.
121. § Hatályát veszti az Mkk.tv.
a) 19/A. § (2), (8) és (9) bekezdése,
16. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
122. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 134. § (1) bekezdés 5. pontja.
17. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása
123. § A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló 2012. évi XXX. törvény 14. § (2) bekezdés i)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A HB)
"i) a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által delegált egy,
j) a külpolitikáért felelős miniszter által delegált egy,
k) az iparügyért felelős miniszter által delegált egy,"
(tagból áll.)
18. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása
124. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 7/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8) A tagjegyzék, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartás nem nyilvános. Harmadik személy - a tagra vonatkozó adatok tekintetében - csak
a) az érintett tag hozzájárulásával,
b) közérdekű feladat ellátása érdekében,
c) közhatalom gyakorlása körében, vagy
d) törvényi felhatalmazás alapján
tekinthet be a tagjegyzékbe, valamint a gazdaságszerkezeti nyilvántartásba."
125. § A NAK tv. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
"14/A. § (1) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján technikai közreműködőként jogosult képviselni a meghatalmazót az agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézés során.
(2) Ha a meghatalmazó nevében kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara jár el, a kamarai meghatalmazás rögzítéséhez az agrárkamara elektronikus úton átadja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
a) a kamarai meghatalmazás alapján eljáró munkavállalója és a természetes személy meghatalmazó ügyfélazonosítóját és születési idejét,
b) nem természetes személy meghatalmazó esetén annak ügyfélazonosítóját és adóazonosítóját,
c) a kamarai meghatalmazás egyedi azonosítóját és tárgyi hatályát.
(3) Az agrárkamara a kamarai meghatalmazás alapján az (1) bekezdés szerinti feladatai ellátása érdekében, a kamarai meghatalmazás megszűnésétől számított tíz évig
a) a kamarai meghatalmazást és a létrejöttéhez szükséges, jogszabályban meghatározott, a meghatalmazó beazonosítására és elérhetőségére vonatkozó személyes adatokat nyilvántartja és kezeli, továbbá
b) a kamarai meghatalmazás alapján végzett eljárás során keletkezett összes dokumentumot megőrzi.
(4) A kamarai meghatalmazás tárgyi hatálya az agrárkamara által meghatározott és honlapján közzétett azon agrártámogatások igénybevételével összefüggő elektronikus ügyintézésre terjedhet ki, amelyek vonatkozásában jogszabály vagy pályázati felhívás a kamarai meghatalmazással való eljárást nem zárja ki. A honlapon közzétett agrártámogatási listát az agrárkamara - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előzetes tájékoztatását követően - legalább háromhavonta felülvizsgálja azzal, hogy annak módosítása nem érinti a hatályos kamarai meghatalmazás alapján folyamatban lévő ügyeket.
(5) A kamarai meghatalmazás alapján az agrárkamara kizárólag
a) a meghatalmazó erre irányuló kifejezett kezdeményezésére és a meghatalmazó által szolgáltatott adatok rögzítésével, a (4) bekezdés szerinti agrártámogatásokra vonatkozó kérelem, dokumentum elektronikus benyújtásáért, és
b) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által az agrárkamara részére a kamarai meghatalmazásra tekintettel küldött, a meghatalmazót érintő iratok továbbításáért
felelős."
126. § A NAK tv. XI. Fejezete a következő 60. §-sal egészül ki:
"60. § E törvénynek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvénnyel (a továbbiakban: 2023. évi XLIV. törvény) megállapított 14/A. §-át a 2023. évi XLIV. törvény hatálybalépésekor a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény alapján folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."
127. § Hatályát veszti a NAK tv. 14. § (9) bekezdése.
19. A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény módosítása
128. § A hegyközségekről szóló 2012. évi CCXIX. törvény (a továbbiakban: Hegyk. tv.) 4. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
(E törvény és e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek alkalmazásában:)
"g) nyilvántartott adatszolgáltató: a hegyközség területén szőlészeti és borászati termelőnek nem minősülő adatszolgáltatásra kötelezett természetes, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, valamint nyilvántartásba vételre kötelezett szőlészeti vagy borászati felvásárló."
129. § A Hegyk. tv. 5. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) Az (1) bekezdés szerinti feltételek nem teljesítése esetén a hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt valamely szomszédos hegyközségbe történő beolvadásról, illetve összeolvadásról (a továbbiakban együtt: beolvadás). A beolvadásról közgyűlési döntéssel rendelkező hegyközséget a beolvadás időpontjáig úgy kell tekinteni, mint amely teljesíti az (1) bekezdés szerinti feltételeket. Az átvevő hegyközség közgyűlése a választmány javaslata alapján dönt a beolvadás jóváhagyásáról.
(5) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke az együttes ülésen elfogadott eljárásrend szerint kezdeményezi a beolvadással kapcsolatos kötelezettségek teljesítését, ha a hegyközségek a megváltozott feltételek bekövetkezésétől számított egy éven belül nem döntenek a beolvadásról. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának elnöke kezdeményezi a törvényszék előtt a beolvadás nyilvántartásba vételét."
130. § A Hegyk. tv. 6. § (8b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(8b) A (8a) bekezdésben foglaltaknak való megfelelést az ellenőrző bizottság igazolja. Ezen igazoláshoz a feldolgozott és a felvásárolt szőlő mennyiségéről a gazdasági aktát vezető hegybíró szolgáltat adatot az ellenőrző bizottság részére."
131. § A Hegyk. tv. 19. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tagsági viszonyból eredő jogait természetes személy csak személyesen, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet a törvényes képviselője, tulajdonosa vagy az általa kijelölt olyan személy útján gyakorolhatja, akit legalább heti húsz órában határozatlan idejű munkaviszonyban foglalkoztat. A jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tisztségviselőként megválasztott képviselőre is alkalmazni kell a 13. § (2) bekezdés d) és e) pontjában foglaltakat."
132. § A Hegyk. tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"20. § Hegyközségi tag származási bizonyítványt, valamint a hegybíró és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára által kiállítandó igazolást térítésmentesen kap, ha eleget tett a hegyközségi járulék és a szakmaközi piacszervezési intézkedésekben meghatározott járulék (a továbbiakban: szakmaközi járulék) megfizetésére vonatkozó, valamint az adatszolgáltatási kötelezettségének. Több hegyközségben is tagsággal rendelkező tagnak valamennyi hegyközségben teljesítenie kell a fennálló hegyközségi és szakmaközi járulékfizetési kötelezettségét."
133. § A Hegyk. tv. 28. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Ha a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az (5) bekezdésben foglaltak szerint nem határozatképes, akkor az elnök az ülést követő 15 napon belül új időpont kitűzésével ismételten összehívja a Hegyközségek Nemzeti Tanácsát. A meghívó kiküldésével minden küldöttet írásban kell értesíteni azzal a figyelmeztetéssel, hogy a megismételt ülés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Írásbeli közlésnek minősül a meghívó elektronikus levélben való megküldése is."
134. § A Hegyk. tv. a következő 30. §-sal egészül ki:
"30. § A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt állami tulajdonban lévő immateriális javakból származó bevételeket kizárólag az általa kezelt, állami tulajdonban lévő immateriális javak karbantartására, fejlesztésére használhatja fel. Az ilyen módon keletkezett bevételekről és felmerült kiadásokról a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára éves beszámolót készít, melyet a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig megküld a miniszter részére."
135. § (1) A Hegyk. tv. 32. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A megbízatási időszak fennmaradó időtartamára érdekképviseleti tisztségviselőt kell választani)
"d) jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet képviselőjének a képviselt szervezettel fennálló jogviszonya megszűnésének vagy képviseleti megbízása visszavonásának"
(esetén.)
(2) A Hegyk. tv. 32. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A hegyközségi szervezet, valamint annak testületi szerve - a 6. § (1) bekezdése szerinti közgyűlés kivételével - elektronikus eszköz útján is tanácskozhat és meghozhatja döntéseit. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a honlapján közzéteszi az elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályait."
136. § A Hegyk. tv. 34. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(A hegyközségi rendtartás a hegyközség területén a borszőlő termőhelyi kataszterbe sorolt területre kiterjedő hatállyal határozza meg)
"c) a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törléséhez való hegyközségi hozzájárulás megadására vonatkozó szabályokat, ha a hegyközség el kíván térni a Btv. 2. § (4a) bekezdésében meghatározott feltételektől."
137. § A Hegyk. tv. 40. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) A hegyközségben a hegybírói tisztséget nem töltheti be az a személy, aki az adott hegyközség 13. § (1) bekezdése szerinti tisztségviselőjének a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, bejegyzett élettársa vagy élettársa."
138. § A Hegyk. tv. 45/A. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[A hegyközség, illetve a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa az általa kezelt, az (1) bekezdés szerinti adatokat]
"k) uniós oltalom iránti kérelmekkel és földrajzi árujelzővel rendelkező borászati termékekkel kapcsolatban, valamint borvidéki rendtartási ügyekben megkeresés vagy megállapodás alapján a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet"
[részére adhatja át.]
139. § (1) A Hegyk. tv. 47. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) A hegyközségi tag, valamint a nyilvántartott adatszolgáltató hegyközségi járulékot fizet azon hegyközségi szervezet részére, amelynek működési területén a termelő-, illetve a felvásárló tevékenységét végzi. A hegyközségi járulék mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. A hegyközség a kivetett járulékot és annak esedékességét a járulékfizetésre kötelezettel számviteli bizonylatban közli.
(3) A közgyűlés a járulék mértékét a következők szerint állapítja meg:
a) a művelt szőlőültetvény alapján, a hegybíró által nyilvántartott szőlőültetvény területe szerint,
b) a megtermelt szőlőmennyiség alapján, ha a szőlőt saját vagy borgazdasági egységén belüli feldolgozás céljára termelték, ideértve a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és a végső fogyasztónak való értékesítést is,
c) a felvásárolt szőlőmennyiség alapján - a külföldi adóügyi illetőségűnek minősülő felvásárlónak és végső fogyasztónak való értékesítés kivételével -, amely esetben a járulék mértéke megegyezik a megtermelt szőlőmennyiség alapján meghatározott járulék mértékével, valamint
d) a felvásárolt borászati termék mennyisége alapján."
(2) A Hegyk. tv. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A hegyközségi járulékot és a szakmaközi járulékot a hegyközségi tag az adózás szempontjából költségként számolhatja el. Meg nem fizetés esetén a hegyközségi és a szakmaközi járuléktartozás - az adott hegyközségi szervezet javára - adók módjára végrehajtandó köztartozásnak minősül, amelyet az állami adó- és vámhatóság hajt be."
140. § A Hegyk. tv.
a) 1. §-ában a "tanácsok és" szövegrész helyébe a "tanácsok, borrégiós tanácsok és" szöveg,
b) 2. §-ában a "hegybírókra" szövegrész helyébe a "hegybírókra, regionális titkárokra és borvidéki titkárokra" szöveg,
c) 4. § c) pontjában a "továbbértékesítés céljából" szövegrész helyébe a "továbbértékesítés vagy alapanyagként történő felhasználás céljából" szöveg,
d) 13. § (3) bekezdésében a "polgári törvénykönyv" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Polgári Törvénykönyv)" szöveg,
e) 17. § (2) bekezdésében a "szőlészeti és borászati felvásárló" szövegrész helyébe a "nyilvántartott adatszolgáltató" szöveg,
f) 17. § (3) bekezdésében a "szőlészeti és borászati felvásárló" szövegrész helyébe a "nyilvántartott adatszolgáltató" szöveg,
g) 40. § (10) bekezdésében a "mindenkori minimálbér kétszeresének megfelelő" szövegrész helyébe a "tárgyévet megelőző évi minimálbér kétszeresét 10 százalékkal meghaladó" szöveg
lép.
141. § Hatályát veszti a Hegyk. tv.
a) 19. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "és b)" szövegrész,
b) 32. § (6) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész,
20. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény módosítása
142. § A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvény (a továbbiakban: Hhtv.) 11. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(Ha a halállomány vagy élőhelyének védelme indokolja, a halgazdálkodási hatóság a halgazdálkodási vízterületen vagy annak meghatározott részén a következő élőhely- és állományvédelmi intézkedéseket rendeli el:)
"g) halgazdálkodási vízterületről más halgazdálkodási vízterületre történő nem jogszerű haltelepítést követően az érintett halállományból az őshonos halfajok egyedeinek lehalászása és a származási helyre vagy más, a származási hely halgazdálkodásra jogosultja által hasznosított halgazdálkodási vízterületre történő áttelepítése."
143. § A Hhtv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdés szerinti haltermelés esetén
a) a telepített hal tulajdonjoga, kifogása és forgalomba hozatala - a horgászat kivételével -, valamint
b) a halőrzés
tekintetében az adott halgazdálkodási vízterület vagy annak része haltermelési létesítménynek minősül."
144. § A Hhtv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a halgazdálkodási hatóság eljárására vagy elháríthatatlan külső okra visszavezethetően a halgazdálkodásra jogosult tartósan nem tudja gyakorolni a halgazdálkodási jogát, a haszonbérleti díj fizetése alól a miniszter meghatározott időtartamra felmentést adhat vagy díjkedvezményt állapíthat meg. Az elháríthatatlan külső ok fennállását a halgazdálkodásra jogosult a halgazdálkodás és a halvédelem egyes szabályainak megállapítására vonatkozó szabályok szerint igazolja."
145. § A Hhtv. 49. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A halgazdálkodási terv évenkénti haltelepítés tervezett minimális mennyiségére vonatkozó adatok tekintetében a halgazdálkodási terv módosításában foglaltakat igazolt elháríthatatlan külső ok esetén az érintett évekre vonatkozóan úgy kell alkalmazni, hogy az évenkénti módosítás a halgazdálkodási terv teljes időszakára előírt mennyiséget is azonos mértékben módosítja."
146. § A Hhtv. 62/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A halvédelmi vagy halgazdálkodási bírság kiszabásával kapcsolatos közigazgatási, hatósági eljárás során a halgazdálkodásra jogosult ügyfélnek minősül."
147. § (1) A Hhtv. 62/C. § (4a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyilvántartásban (az e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: nyilvántartás) a horgászszövetség kezeli a nyilvántartott természetes személy (a továbbiakban: nyilvántartott személy)]
"a) természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát,"
(2) A Hhtv. 62/C. §-a a következő (4f) bekezdéssel egészül ki:
"(4f) A horgászszövetség a nyilvántartása vezetéséhez az elhalálozás tényének és idejének, valamint a (4a) bekezdés a) és b) pontja szerinti személyes adatok rögzítésének és változáskövetésének ellenőrzéséhez a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból adatot igényelhet."
148. § A Hhtv. 63. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A központi költségvetésről szóló törvényben, az állami halgazdálkodási feladatok támogatására évente meghatározott forrást a miniszter a következőkre fordítja:)
"k) halgazdálkodást érintő közhasznú tevékenységek támogatása,"
149. § A Hhtv. 64. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A halgazdálkodási hatóság az állami horgászjegy, turista állami horgászjegy, állami halászjegy, halászati engedély visszavonásának dátumát, valamint az annak váltásától való eltiltás időtartamát a 42. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba haladéktalanul bejegyzi."
150. § A Hhtv. 65. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével a szankció kiszabásán túlmenően, a következő intézkedéseket és jogkövetkezményeket alkalmazhatja:)
"i) halgazdálkodási vízterületről kifogott és más halgazdálkodási vízterületre vagy haltermelési létesítménybe jogosulatlanul áttelepített hal eredeti élőhelyére történő visszahelyezésének elrendelése."
151. § A Hhtv. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) A halgazdálkodási hatóság halgazdálkodási bírságot szab ki arra a természetes vagy jogi személyre, aki vagy amely halgazdálkodási vízterületről kifogott halat - a 8. § (1) és (2) bekezdése szerint történő állománymentés és a mesterséges körülmények közötti szaporítási célból fogott halak halgazdálkodási hatóság engedélyével végzett telepítésének, valamint a horgászati célú haltermelés keretében a horgászathoz szükséges halállomány biztosításának, továbbá a 13. § (2) bekezdése szerint a halgazdálkodási vízterületről kifogott nem őshonos halak haltermelési létesítménybe halhústermelési vagy takarmányozási célból végzett telepítésének kivételével - más halgazdálkodási vízterületre, illetve haltermelési létesítménybe telepít."
152. § A Hhtv. 67. § (1) bekezdése a következő w) és x) ponttal egészül ki:
(A halgazdálkodási hatóság halvédelmi bírságot szab ki)
"w) a kifogott hal tárolására vonatkozó szabályokat megszegő,
x) a megfogott halnak a halász-, illetve horgászmódszerből adódó elkerülhetetlen minimumot meghaladó fizikai sérülést okozó"
(személlyel szemben.)
153. § A Hhtv.
a) 40. § (8) bekezdésében az "Az állami horgászvizsga" szövegrész helyébe az "A Magyar Horgászkártya, az állami horgászvizsga" szöveg,
b) 41. § (2) bekezdés d) pontjában az "igazoló okmányokat benyújtó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló" szöveg,
c) 41. § (2) bekezdés e) pontjában az "igazoló okmányokat benyújtó" szövegrész helyébe az "az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott módon igazoló" szöveg,
d) 43. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "visszavonja attól" szövegrész helyébe a "véglegesen visszavonja attól" szöveg,
e) 45. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában az "a papíralapú állami horgászjegyet" szövegrész helyébe az "az állami horgászjegyet" szöveg,
f) 45. § (1a) bekezdésében a "köteles biztosítani" szövegrész helyébe az "is biztosíthatja" szöveg,
g) 56. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "halőr" szövegrész helyébe a "halőr az e törvényben foglalt hivatásos halőr intézkedési jogosultságaival rendelkező olyan személy, aki" szöveg,
h) 56. § (6) bekezdés a) pontjában az "eljárhat," szövegrész helyébe az "eljárhat, és" szöveg,
i) 56. § (6) bekezdés b) pontjában a "beléphet, és" szövegrész helyébe a "beléphet." szöveg,
j) 65. § f) pontjában a "halállomány, haltermék" szövegrész helyébe a "haltermék, halállomány, halfaj egyedének" szöveg,
k) 67. § (1a) bekezdésében a "halászati őr" szövegrész helyébe a "halőr" szöveg
lép.
154. § A Hhtv. 29. § (5) bekezdés c) pontjában a "2003. évi XCII. törvény 178. § 20" szövegrész helyébe a "2017. évi CL. törvény 7. § 34" szöveg lép.
155. § Hatályát veszti a Hhtv. 56. § (6) bekezdés c) pontja.
21. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása
156. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:
"8/A. § (1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződésben a föld ellenértékét az Alaptörvény K) cikkében meghatározott hivatalos pénznemben fel kell tüntetni.
(2) A szerződésben szereplő ellenérték az (1) bekezdés szerint feltüntetett összeg megfizetésével is teljesíthető.
(3) A szerződésben szereplő ellenértéken belül fel kell tüntetni külön-külön a föld, illetve az azon található ültetvény, felépítmény vagy a földrészlet forgalmi értékét, illetve hasznait növelő agrotechnikai létesítmény ellenértékét is.
(4) Több föld egybefoglalt vételáron történő eladása esetén a szerződésben fel kell tüntetni a szerződés tárgyát képező földek ellenértékét külön-külön is, figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra, továbbá a szerződésben egyértelműen utalni kell a vételár egybefoglaltságára."
157. § A Földforgalmi tv. 13. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés alkalmazásában nem minősül a használat átengedésének az, ha a tulajdonjogot szerző fél]
"b) társult erdőgazdálkodást folytat, az erdőnek minősülő földet erdőkezelésbe adja, vagy osztatlan közös tulajdonban álló erdőnek minősülő föld használati jogosultságát tulajdoni hányadot meghaladó mértékű többlethasználati megállapodással másik tulajdonostársnak engedi át;"
158. § A Földforgalmi törvény 20. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
(Elővásárlási jog nem áll fenn)
"i) az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra levő közigazgatási határú településen legalább három éve életvitelszerű lakáshasználat helyével vagy mezőgazdasági üzemközponttal rendelkező földműves vevő által jelen szerzést megelőzően bármikor, bármilyen jogcímen megszerzett - függetlenül ezen szerzés vagy szerzések tulajdonjogának jelen szerzéskor való fennálltától vagy már fenn nem állásától - föld összes területével együtt összesen 10 hektár területnagyságot meg nem haladó további föld megszerzése"
(esetén.)
159. § A Földforgalmi tv. 21. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) Az elővásárlási jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig a jegyzőhöz intézett jognyilatkozatával vonhatja vissza. A visszavonó jognyilatkozat megtételére az elfogadó jognyilatkozat megtételének szabályait kell megfelelően alkalmazni."
160. § (1) A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni]
"g) az adás-vételi szerződés szerinti vevő, illetve a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosultak tulajdonában álló földek birtokmérete
ga) között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,
gb) és a település üzemeinek átlagos mérete között nagyságrendbeli különbözőség áll fenn,
és emiatt az adásvételi szerződés szerinti vevő vagy a jegyzék szerinti elővásárlásra jogosult szerzése esetén nem érvényesülne a kis gazdaságok stabil működésének és további fejlődésének a preambulumban rögzített birtokpolitikai elve;"
(2) A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg]
"ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek - indexálással meghatározott - 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"
161. § A Földforgalmi tv. 49. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Az előhaszonbérleti jog jogosultja az elfogadó jognyilatkozatát a nyilatkozattételre nyitva álló határidő lejártáig a jegyzőhöz intézett jognyilatkozatával vonhatja vissza. A visszavonó jognyilatkozat megtételére az elfogadó jognyilatkozat megtételének szabályait kell megfelelően alkalmazni."
162. § A Földforgalmi tv.
a) 13. § (2) bekezdés d) pontjában a "használatot;" szövegrész helyébe a "használatot; vagy" szöveg,
b) 18. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az (1) bekezdés c)-e) pontjában" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés d)-e) pontjában" szöveg,
c) 18. § (2) bekezdés d) pontjában a "vetőmagelőállításhoz" szövegrész helyébe a "szaporítóanyag-előállításhoz" szöveg,
d) 18. § (4) bekezdés a) pontjában a "családi mezőgazdasági" szövegrész helyébe a "legalább egy éve családi mezőgazdasági" szöveg,
e) 19. § (6) bekezdésében az "Egy elfogadó jognyilatkozatban" szövegrész helyébe az "Egy adásvételi szerződésben vagy elfogadó jognyilatkozatban" szöveg,
f) 21. § (3) bekezdésében a "60" szövegrész helyébe a "30" szöveg,
g) 50. § (2) bekezdésében a "(1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "(1) bekezdés b) pontjában" szöveg,
h) 59. § (1) bekezdés e) pontjában a "tulajdonostagja" szövegrész helyébe a "tulajdonos természetes személy tagja" szöveg
lép.
163. § Hatályát veszti a Földforgalmi tv.
a) 13. § (2) bekezdés c) pontjában a "vagy" szövegrész,
b) 24. § (4) és (5) bekezdése,
c) 49. § (3) bekezdésében az "a közlést kezdő napjától számított" szövegrész.
22. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása
164. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jogügylet hatósági jóváhagyásával kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben jogosult kezelni mindazon adatokat, melyek a helyi földbizottság állásfoglalásának alapjául szolgáltak."
165. § A Fétv. 29. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(A jogügylet hatósági jóváhagyása iránti eljárásban, az e feladatkörébe tartozó ügy elbírálása, ellenőrzése érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére)
"m) az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat"
(díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.)
166. § A Fétv. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
"47/A. § Kizárólagos tulajdonban lévő föld esetében, ha a földhasználó a haszonbérleti szerződés időtartamát meg kívánja hosszabbítani, vagy annak lejáratát követően új haszonbérleti szerződés keretében tovább kívánja használni a földet és a tulajdonos részére az ajánlat közlése a 71. § (3) bekezdés a) pont szerint lehetetlen vagy a 71. § (3) bekezdés b) pont szerint meghiúsul, mert a postai küldemény a "címzett elköltözött" vagy a "címzett ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza, az ajánlatban foglaltakat elfogadottnak kell tekinteni."
167. § A Fétv.
a) 37. § (5) bekezdésében a "60" szövegrész helyébe a "30" szöveg,
b) 45/A. § (1) bekezdésében a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szerződésátruházásra" szövegrész helyébe a "Ptk.-nak a megállapodáson alapuló szerződésátruházásra" szöveg,
c) 50/A. § (4) bekezdésében a "kíván élni," szövegrész helyébe a "kíván élni, és a felek között a haszonbérleti díj tekintetében nem jön létre megegyezés, az ellenérdekű fél" szöveg,
d) 100. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában a "személyes" szövegrész helyébe a "személy" szöveg
lép.
23. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása
168. § (1) A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Piacszervezési tv.) 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"a) ágazat: a Rendelet 1. cikk (2) bekezdésében, valamint a Halkereskedelmi Rendelet 5. cikk d) pontjában meghatározott ágazatok;"
(2) A Piacszervezési tv. 2. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában:)
"d) reprezentativitás: az elismert termelői szervezetnek, termelői szervezetek elismert társulásának vagy elismert szakmaközi szervezetnek a Rendelet 164. cikkében vagy a Halkereskedelmi Rendelet 22-23. cikkében meghatározott képviseleti szintje;
e) szakmaközi szervezet: a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet hatálya alá tartozó terméket termelő, feldolgozó és forgalmazó szervezetek és személyek által az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján létrehozott, bírósági nyilvántartásba vett, a Rendelet előírásainak vagy a Halkereskedelmi Rendelet 11. cikke szerinti ágazatközi szervezetekre vonatkozó előírásoknak megfelelő és az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által elismert egyesület vagy köztestület;"
169. § A Piacszervezési tv. 7/A. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti]
"c) a felvásárló által az adott évben felvásárolt zöldség legalább 60 százalékának felvásárlására irányuló szerződésnek torma esetében az adott év augusztus 1. napjáig"
[hatályba kell lépnie.]
170. § A Piacszervezési tv. 14. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A miniszter)
"a) a szervezet kérelme alapján - amennyiben a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet másként nem rendelkezik - a kérelem és valamennyi vonatkozó dokumentum benyújtásától számított négy hónapon belül - a halászati és akvakultúra ágazat esetében három hónapon belül - dönt a szakmaközi szervezet elismeréséről, valamint jogszabályban meghatározott esetekben dönt a szakmaközi szervezet elismerésének felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;"
171. § A Piacszervezési tv. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Szakmaközi szervezetként ismerhető el az a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ágazatban működő egyesület vagy köztestület, amely megfelel e törvény és a Rendelet vagy a Halkereskedelmi Rendelet rendelkezéseinek, és amelynek tagsága az adott termék előállításának, feldolgozásának, illetve kereskedelmének jelentős arányát végzi."
172. § A Piacszervezési tv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"17. § A szakmaközi szervezet haladéktalanul tájékoztatja a minisztert a Rendelet 210. cikk (2) bekezdése alapján a Bizottsághoz benyújtott kérelméről, valamint a Bizottság kérelem alapján kiadott véleményéről."
173. § A Piacszervezési tv. 19. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az elismert termelői szervezet, termelői szervezetek elismert társulása vagy elismert szakmaközi szervezet, amennyiben egy adott termék előállításának - szakmaközi szervezet esetén előállításának, kereskedelmének vagy feldolgozásának - tekintetében reprezentatívnak minősül, a miniszternél kezdeményezheti az adott termékre vonatkozó piacszervezési intézkedésnek a Rendelet 164. cikk, vagy a Halkereskedelmi Rendelet 22-23. cikk szerinti kiterjesztését.
(2) A kiterjesztésről a miniszter a körülmények mérlegelését követően a Rendeletben vagy a Halkereskedelmi Rendeletben foglaltak szerint dönt. A kiterjesztés a piacszervezési intézkedés miniszteri rendeletben történő kihirdetésével valósul meg."
174. § A Piacszervezési tv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A miniszter kérelemre dönt a Rendelet 165. cikkében vagy a Halkereskedelmi Rendelet 24. cikkében meghatározott pénzügyi hozzájárulásról."
175. § A Piacszervezési tv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az elismert szakmaközi szervezet által megkötött, a Rendelet 210. cikke, 210a. cikke, valamint a Halkereskedelmi Rendelet 41. cikke szerinti megállapodás és összehangolt magatartás nyilvános és ahhoz a szakmaközi szervezetekhez nem tartozó további ágazati szereplők írásos nyilatkozatban csatlakozhatnak. A csatlakozás feltételeit a felek a megállapodásban határozzák meg."
176. § Hatályát veszti a Piacszervezési tv.
a) 18. § (2) bekezdés b) pontja,
b) 18. § (2) bekezdés c) pontjában az "és b)" szövegrész.
24. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása
177. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény
a) 102. § címében a "hatóság" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg,
b) 102. §-ában a "hatóság" szövegrész helyébe a "szerv" szöveg
lép.
25. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása
178. § (1) Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Fenntartható vízgazdálkodási közösségként olyan, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő gazdasági társaság vagy szövetkezet ismerhető el, amelyben a tagok legalább 75 százaléka az öntözési körzet területén található földrészlet használati jogával rendelkező mezőgazdasági termelő. Az öntözési körzet területén mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító természetes vagy jogi személyek a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjává válhatnak."
(2) Az Ögt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A fenntartható vízgazdálkodási közösség az öntözési körzet területén
a) szántóföldi növénytermesztés, ipari zöldségtermesztés esetén legalább 100 hektár - amelynek legfeljebb 10 százaléka állandó gyep (legeltetett, kaszált) terület is lehet -,
b) kertészeti zöldség és ültetvények (gyümölcs, szőlő), illetve aromás-, gyógy- és fűszernövény termesztése esetén legalább 10 hektár
öntözésének lehetőségét biztosítja."
(3) Az Ögt. 7. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az elismert fenntartható vízgazdálkodási közösség
a) törekszik az öntözési körzet területén a fenntartható vízgazdálkodás érdekében megvalósítható legjobb mezőgazdasági gyakorlat bevezetésére,
b) részt vesz az öntözési igazgatási szerv által évente szervezett képzésen,
c) nyilvántartja a vízfelhasználási, az öntözési körzet területén elvégzett talajvizsgálati és a termesztett növénykultúra adatait,
d) a nyilvántartott adatokat az öntözési igazgatási szerv által előírt módon, időben és csoportosításban megadja."
179. § Az Ögt. 9. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedheti másik öntözési körzet területét. Nem jelölhető ki a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerési kérelmében szereplő, öntözéses gazdálkodásba vonni tervezett olyan földterületet tartalmazó öntözési körzet, amely a miniszter fenntartható vízgazdálkodási közösséget elismerő határozatában kijelölt öntözési körzet határától 100 méter távolságon belül helyezkedik el.
(3) Az öntözési körzet az öntözési igazgatási szervnek az (1) és (2) bekezdésnek megfelelő javaslata alapján csak a fenntartható vízgazdálkodási közösség tagjai által öntözni kívánt egymástól elkülönülő, vagy a közösség tagjai használatában nem álló közbeékelődött területeket is magába foglaló körbehatárolt külterületi földterületeken jelölhető ki. Az öntözési körzet a 7. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben legfeljebb 10 000 hektár, a b) pontja szerinti esetben legfeljebb 1 000 hektár területen jelölhető ki azzal, hogy a körzet határának két legtávolabbi pontja egymástól - légvonalban mérve - legfeljebb 20 kilométerre lehet."
180. § Az Ögt. 12/A. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A Magyar Állam tulajdonát képező, a Nemzeti Földügyi Központ (a továbbiakban: NFK) tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, öntözési célt szolgáló - vízgazdálkodási, gazdálkodói és agrotechnikai - egység (a továbbiakban: állami öntözőrendszer) ingatlan és ingó vagyontárgyai üzemeltetéséről, fenntartásáról az NFK gondoskodik.
(6) Az NFK az állami öntözőrendszer egészét vagy annak egyes elemeit - a (2) bekezdésben meghatározott sorrendben és személyekkel kötött szerződések keretében - üzemeltetési szerződéssel, haszonbérbe adással, vagyonkezelésbe adással hasznosíthatja.
(7) Az NFK a (6) bekezdésben foglalt hasznosítási lehetőségeken kívül az állami öntözőrendszer ingó vagyontárgyainak tulajdonjogát cserével és nyilvános pályázat vagy árverés útján adásvétellel átruházhatja, amennyiben azt gazdaságossági és célszerűségi szempontok indokolják, továbbá az ügylet nem veszélyezteti az állami öntözőrendszer rendeltetésszerű használatát."
181. § Az Ögt. a következő 17. §-sal egészül ki:
"17. § (1) Az elismert öntözési közösségek az egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról szóló 2023. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépését követő 90 napon belül az öntözési igazgatási szerv felhívására nyilatkoznak arról, hogy kívánnak-e fenntartható vízgazdálkodási közösségként tovább működni.
(2) Az öntözési igazgatási szerv az elismert öntözési közösségek nyilatkozatai alapján a Módtv. hatálybalépését követő 120 napon belül javaslatot küld az agrárminiszter részére.
(3) Az agrárminiszter az (1) bekezdésben meghatározott időpontig nem nyilatkozó vagy a fenntartható vízgazdálkodási közösségként történő továbbműködést nem vállaló öntözési közösségek öntözési közösségként történő elismerési határozatait az öntözési igazgatási szerv (2) bekezdés szerinti javaslata alapján visszavonja."
182. § Az Ögt.
1. preambulumában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
2. 1. § 5. pontjában az "az öntözési" szövegrészek helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
3. 1. § 6. pontjában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
4. 7. § (1a) bekezdésében az "öntözési közösségként" szövegrész helyébe a "fenntartható vízgazdálkodási közösségként" szöveg,
5. 7. § (3) bekezdésében az "Öntözési" szövegrész helyébe a "Fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
6. 8. § (1) bekezdésében az "Az öntözési közösségek" szövegrész helyébe az "A fenntartható vízgazdálkodási közösség" szöveg,
7. 8. § (2) bekezdésében az "Az öntözési" szövegrész helyébe az "A fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
8. 8. § (3) bekezdés a) pontjában az "az öntözési közösség" szövegrészek helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási közösség" szöveg,
9. 8. § (3) bekezdés b) pontjában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
10. 8. § (3) bekezdés c) pontjában az "öntözési közösségekről" szövegrész helyébe a "fenntartható vízgazdálkodási közösségekről" szöveg és az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
11. 8. § (4) bekezdésében az "az öntözési" szövegrészek helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
12. 9. § (1) bekezdésében az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
13. 10. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Az öntözési" szövegrész helyébe az "A fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
14. 10. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
15. 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
16. 11. § (2) bekezdésében az "Az öntözési" szövegrész helyébe az "A fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
17. 15. § (2) bekezdés b) pontjában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg
lép.
183. § Az Ögt.
a) 12. § (2) bekezdésében az "öntözési közösség" szövegrész helyébe a "fenntartható vízgazdálkodási közösség" szöveg,
b) 12. § (3) bekezdésében az "öntözési közösség" szövegrész helyébe a "fenntartható vízgazdálkodási közösség" szöveg,
c) 12/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "az öntözési" szövegrész helyébe az "a fenntartható vízgazdálkodási" szöveg,
d) 12/B. §-ában az "a Nemzeti Földügyi Központ" szövegrész helyébe az "az NFK" szöveg
lép.
184. § Hatályát veszti az Ögt. 12/A. § (1) bekezdésében a "magántulajdonú" szövegrész.
26. A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény módosítása
185. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 6/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"6/A. § (1) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, ezen vagyonnevesítéssel meghatározott aranykorona értéket az ingatlanügyi hatóság a szövetkezet kérelme alapján - az egyes tagoknak járó részarány-tulajdonként - vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult.
(2) Ha a szövetkezet az 1992. évi II. törvény 25. § (3) bekezdésének megfelelően 2021. január 1-jét megelőzően döntést hozott, az Fkbt. 12/C. § (5) bekezdése szerinti ingatlanok aranykorona értékét az ingatlanügyi hatóság - a szövetkezet, vagy a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén a jogosultak képviseletében eljáró, a jogosultak által többségi szavazással meghatalmazott személy kérelme alapján - a szövetkezet vagyonnevesítéssel érintett tagjai részére a vagyonnevesítésben való részesülésük arányában, részarány-tulajdonként vezeti rá a termelőszövetkezeti különlapokra. Az így nyilvántartott részarány-tulajdona tekintetében a részarány-tulajdonos e törvény szerinti kártalanítási összegre jogosult."
186. § A termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről és egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XL. törvény 1. § (1) bekezdésében a "törvény szerint" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: 1992. évi II. törvény) szerint" szöveg lép.
27. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása
187. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
"a) az ingatlan tulajdoni lapján az Inytv. 17. § (1) bekezdés 4., 5., 6., 7., 8., 9., 15., 18., 20., 21., 26., 29., illetve 37. pontjában meghatározott tény szerepel;"
188. § (1) A Foktftv. 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
"a) az ingatlan tulajdoni lapján
aa) kisajátítási eljárás megindítása,
ab) telekalakítási eljárás megindítása,
ac) felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,
ad) földminősítési eljárás megindítása,
ae) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása, felügyeleti eljárás megindítása,
af) a bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,
ag) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,
ah) az Inytv.-ben meghatározott perek vagy büntetőeljárás megindítása,
ai) a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,
aj) a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,
ak) a megismételt hagyatéki eljárás megindítása,
al) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása
tény szerepel;"
(2) A Foktftv. 4. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)
"e) az ingatlant érintően a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló 1993. évi II. törvény vagy a 15. alcím, illetve a 16. alcím szerinti részarány földkiadás eredményeként keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó eljárásban a kiosztás sorrendjének megállapítása érdekében már a sorsolás megtörtént vagy az egyezség befogadásra került; vagy"
189. § A Foktftv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítéséhez az ingatlanügyi hatóság a megosztandó ingatlan tulajdoni lapján szereplő helyhez kötött jogok bejegyzésének, illetve tények feljegyzésének alapjául szolgáló vázrajzokat a folyamatban lévő megosztás tényének feljegyzésétől számított 15 napon belül kiadja a megosztási eljárást kezdeményező tulajdonostársnak."
190. § A Foktftv. 17. § (9c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(9c) A végrehajtó az ellenérték beérkezését követően a 17/B. §-ban foglaltak szerint megteszi a szükséges intézkedéseket a tulajdonrészt érintően a lefoglalás megszüntetése és a végrehajtási jognak a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg történő töröltetése iránt."
191. § A Foktftv. 4. alcíme a következő 17/B. §-sal egészül ki:
"17/B. § (1) Ha a megosztással együtt vagy a 16. § alapján bekebelezéssel megszerzett tulajdonrész ellenértékét a 17. § (9a) bekezdése alapján a végrehajtóhoz kell teljesíteni, a végrehajtó a végrehajtási jog törlésére vonatkozó végrehajtható határozatával az ellenérték beérkezését követő 8 napon belül megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, és erről az ellenértéket teljesítő tulajdonostársat értesíti.
(2) A 16. § szerinti bekebelezés esetén a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresést a végrehajtó azzal küldi meg az ingatlanügyi hatóságnak, hogy az ingatlanügyi hatóság a tulajdonostárs tulajdonjog-bejegyzés iránti kérelmének beérkezéséig függessze fel a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés elintézését.
(3) Az ingatlanügyi hatóság a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés elintézését az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás átvezetése iránti kérelem, illetve a 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti kérelem beérkezéséig, a (2) bekezdés szerinti végrehajtási megkeresés esetén végrehajtói rendelkezés alapján, az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás átvezetése iránti kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetése iránti kérelem elintézését a végrehajtási jog törlésére vonatkozó megkeresés beérkezéséig hivatalból felfüggeszti.
(4) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésével, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg intézkedik a végrehajtási jog törlése iránt. Ha az ellenérték megfizetését az e törvény alapján bírósági letétbe helyezéssel kell teljesíteni, a végrehajtó az ellenértéknek a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelés és a végrehajtási költség fedezésével nem érintett részét bírósági letétbe helyezi.
(5) Az ingatlanügyi hatóság az osztatlan közös tulajdon megszüntetésével bekövetkező változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelem, illetve a bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelem visszautasítására, az eljárás megszüntetésére, illetve a kérelem elutasítására irányuló döntésével egyidejűleg a végrehajtási jog törlésére irányuló megkeresést elutasítja. A végrehajtó az ingatlanügyi hatóság elutasító döntésének beérkezését követő 8 napon belül intézkedik az ellenértéknek a tulajdonostárs részére történő visszautalásáról.
(6) Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséért - a 4. § (7) bekezdése szerint - fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is. A 16. § szerinti bekebelezés ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja a végrehajtási jog ingatlan-nyilvántartásból való törléséért fizetendő díjat is."
192. § A Foktftv. 18/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában, valamint a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt év leteltének dátumát."
193. § A Foktftv. 18/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A (3) bekezdésben foglalt kötelezettség biztosítására az öröklés ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzi a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában, valamint a teljes hatályú hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését, az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását megállapító végzés jogerőre emelkedését, a He. 89. §-a szerinti végzés jogerőre emelkedését, hagyatéki per esetén az ítélet jogerőre emelkedését követő öt év leteltének dátumát."
194. § A Foktftv. a következő 16. alcímmel egészül ki:
"16. A részarány földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal, mint segítő közreműködésével zajló eljárás különös szabályai
51. § (1) A részarány-tulajdonnak megfelelő föld kiadása, illetve a részarány-földtulajdon helyének meghatározására irányuló eljárás eredményeként kialakított földrészleten fennálló közös tulajdon megszüntetésére irányuló, a kormányhivatal, mint segítő közreműködésével lefolytatott eljárásra ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Ezen alcím rendelkezéseit olyan földrészleteket érintően kell alkalmazni, amelyek esetében
a) a földkiadási eljárás eredményeként létrejött osztatlan közös tulajdon tulajdonostársait megillető tulajdoni hányadokat az ingatlan-nyilvántartásba végleges hatósági döntéssel bejegyezték,
b) valamely tulajdonostárs 2012. június 1. napjáig az ingatlanügyi hatóságnál kezdeményezte az ingatlan megosztását annak érdekében, hogy saját tulajdoni hányadát önálló ingatlanként kaphassa meg (jelen alcím vonatkozásában a továbbiakban: kérelmező tulajdonostárs), és
c) a 15. alcím szerinti eljárásban még nem került sor az első egyezségi tárgyalásra szóló meghívók kiküldésére.
(3) Ezen alcím rendelkezései nem alkalmazhatók a halastó művelési ágú ingatlanokra, valamint az erdő művelési ágú ingatlanokra, ide nem értve a külterületen található - az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 12. § (1) bekezdése szerinti - fásítást.
52. § Az ezen alcím szerinti megosztások költségeit - a kitűzés és a helyszíni bemutatás költségei kivételével - az állam viseli.
53. § (1) Egy adott földrészleten belül az önálló földrészletek kialakítását - az egyezség vagy a sorsolás alapján - minden kérelmező tulajdonostárs vonatkozásában el kell végezni.
(2) A megosztási folyamat megkezdéséről az ingatlanügyi hatóságnak írásban kell értesítenie valamennyi, az ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársat.
(3) Ha a kérelmező tulajdonostárs vagy jogutódja nem kívánja az eljárás ezen alcím szerinti lefolytatását, a kérelmét az ingatlanügyi hatósághoz intézett írásbeli nyilatkozatával, az értesítés kézhezvételét követő 15 napon belül visszavonhatja.
(4) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóság, mint segítő közreműködő elvégzi a megosztás földmérési és sorsolással kapcsolatos feladatait. Egyezség esetén a kormányhivatal jogtanácsosa készíti, illetve jegyzi ellen a jogváltozás bejegyzésének alapjául szolgáló egyezségi okiratot.
(5) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség érvényességéhez az egyezség megkötésekor jelenlévő kérelmező tulajdonostársak tulajdoni hányad szerint számított egyszerű többségének döntése szükséges.
(6) A kérelmező tulajdonostársak közötti egyezség hiányában az adott földrészlet vonatkozásában a kiosztás sorrendjét sorsolással kell megállapítani. Az egyezségnek vagy a kisorsolt sorrendnek megfelelően a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduknak megfelelően a földrészlet meghatározott részéhez kell rendelni. Teljes körű egyezség esetén a kiosztás sorrendjét és a teljes körű egyezségben foglaltak szerinti területeket kell a tulajdonosokhoz rendelni.
(7) A sorsolást és a megosztást a 46. § (2)-(8) és (11) bekezdésében foglaltak szerint kell elvégezni.
(8) Azok a tulajdonostársak, akik önálló földrészlet kialakítását nem kérték - ha teljes körű egyezség megkötésére nem kerül sor -, a visszamaradó földrészleten tulajdonközösségben maradnak.
54. § Ezen alcím szerinti eljárás nem minősül telekalakítási eljárásnak.
55. § Az ingatlanügyi hatóság nem hoz határozatot a megosztás kiindulási helyéről és irányáról, de azokat a művelhetőségi és a megközelíthetőségi szempontokra, valamint a kialakult helyszíni használatra figyelemmel kell megállapítani.
56. § Ha a közös tulajdon megszüntetésére irányuló eljárás (a továbbiakban: megosztási eljárás) alatt - a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényben meghatározott - használati megosztásról szóló megállapodás a tulajdonostársak között fennáll, e megállapodást a megosztási eljárásban úgy kell tekinteni, mintha a tulajdonostársak a kiosztási sorrend egymás közötti meghatározására teljes körű egyezséget kötöttek volna. Ez esetben a megosztási eljárás során a megosztás kiindulási helyének és az osztás irányának a használati megosztásról szóló megállapodásban foglaltakat kell tekinteni."
195. § A Foktftv.
a) 11. § (2) bekezdésében az "500" szövegrész helyébe az "1000" szöveg,
b) 12. § (5) bekezdésében a "bírósági" szövegrész helyébe az "a föld fekvése szerint illetékes bíróságnál" szöveg,
c) 16. § (5) bekezdésében a "bírósági" szövegrész helyébe az "a föld fekvése szerint illetékes bíróságnál" szöveg
lép.
28. A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény módosítása
196. § A családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Csgt.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"b) hozzátartozói láncolat:
ba) a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontjának megfelelő közeli hozzátartozói kapcsolatban lévő természetes személyek,
bb) a ba) alpont szerinti személyek hozzátartozói, és
bc) a bb) alpont szerinti személyek egyenesági rokonai
által alkotott csoport;"
197. § A Csgt. 10. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A tag vonatkozásában a hozzátartozói láncolat fennállása nem szűnik meg a házastárs halálával."
198. § (1) A Csgt. 13. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) Az őstermelői nyilvántartás tartalmazza
1. a mezőgazdasági őstermelő
a) családi és utónevét, születési családi és utónevét,
b) születési helyét és idejét,
c) elhalálozásának dátumát,
d) adóazonosító jelét,
e) anyja születési családi és utónevét,
f) lakcímét,
g) értesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét,
h) FELIR azonosítóját, tevékenységeinek azonosítóját,
2. a mezőgazdasági őstermelő nyilvántartásba vételének, nyilvántartásból való törlésének dátumát a 19. §-nak megfelelően, valamint az őstermelői igazolvány érvényesítésének dátumát,
3. az őstermelői tevékenység végzésének helyét,
4. a mezőgazdasági őstermelő által termesztett növénykultúrák, -fajok megnevezését,
5. a mezőgazdasági őstermelő által tartott állatfajok megnevezését,
6. a mezőgazdasági őstermelő által értékesíteni kívánt növényi, illetve állati eredetű termékek megnevezését,
7. a mezőgazdasági őstermelő által vadon gyűjthető termékek körét,
8. a mezőgazdasági őstermelő által folytatott tevékenységek körét, azok tevékenység-azonosítóját és a tevékenységek kezdetének és befejezésének dátumát,
9. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő őstermelők családi gazdasága tagjaként végzi-e őstermelői tevékenységét, és ez esetben az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartási számát,
10. az őstermelők családi gazdaságának tagjait és FELIR azonosítójukat, valamint a nyilvántartásba vételük és a nyilvántartásból való törlésük dátumát a 19. §-nak megfelelően,
11. az arra vonatkozó adatot, hogy a mezőgazdasági őstermelő az őstermelők családi gazdaságát képviseli,
12. az őstermelők családi gazdasága tagjainak hozzátartozói minőségére, illetve a hozzátartozói láncolatban elfoglalt helyére vonatkozó adatot,
13. az őstermelők családi gazdaságának központját,
14. az őstermelők családi gazdasága működésének alapjául szolgáló szerződés példányát,
15. a mezőgazdasági őstermelői tevékenységtől eltiltás tényét, kezdő és záró időpontját,
16. a mezőgazdasági őstermelői tevékenység felfüggesztésének okát, kezdő és záró időpontját.
(2) Az őstermelői nyilvántartás adatai közül az őstermelők tevékenységének átláthatósága céljából a mezőgazdasági igazgatási szerv honlapján való közzététellel bárki számára megismerhető az (1) bekezdés 1. pont a) és h) alpontja, 2., 4-11., 13., 15 és 16. pontja szerinti adat."
(2) A Csgt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A mezőgazdasági igazgatási szerv az őstermelői nyilvántartásban szereplő adatokról és azok változásáról adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek, a társadalombiztosítási és családtámogatási szervnek, a kormányhivatalnak, a vásár, piac fenntartójának, üzemeltetőjének a tevékenységükre vonatkozó jogszabályban foglalt ellenőrzési feladatainak ellátása érdekében, valamint ellátja az őstermelői tevékenység igazolásával kapcsolatos feladatokat."
199. § A Csgt. 12. § (1) bekezdésében a "7-17" szövegrész helyébe az "1. pont h) alpontjában, 2-9., 11. és 13" szöveg lép.
29. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása
200. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 1. § 24. pontja a következő c)-e) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
ültetvény használója:)
"c) folyamatban lévő földhasználati nyilvántartási eljárás esetén az ültetvényhasználatot szerződéssel és nyilatkozattal igazoló természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, ennek hiányában a tulajdonos,
d) az a)-c) pontban meghatározott jogosult hiányában a folyamatban lévő hagyatéki eljárásban a hagyaték átadásának időpontjáig az ültevényhasználatot a hegybíró felé nyilatkozattal igazoló vélelmezett örökös, vagy
e) az a)-d) pontban meghatározott jogosult hiányában a jegyző által kiállított és az adott ültetvény használatának tényét a hegybíró felé igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező személy."
201. § A Btv. 2. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Ha a hegyközségi rendtartás másként nem rendelkezik, a hegyközség a földterület szőlő termőhelyi kataszterből történő törléséhez a (4) bekezdés b) pontja szerinti hozzájárulást megadja, ha az érintett földterületen és annak határától mért háromszáz méteres távolságon belül eső ingatlan területén a hegybíró a kataszterből történő törlésre irányuló kérelem benyújtásának időpontját megelőző tíz borpiaci évben termő szőlőültetvényt vagy hatályos üzemengedéllyel rendelkező borászati üzemet nem tartott nyilván."
202. § (1) A Btv. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az (1) bekezdés szerinti ültetvények telepítésének vagy kivágásának tényét az ültetvény használója - a művelet befejezését követő 15 napon belül - bejelenti a hegybírónak. A bejelentést követő 240 napon belül a hegybíró ellenőrzi a telepítés vagy a kivágás megtörténtét."
(2) A Btv. 4. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan esetén a szőlőtelepítéshez valamennyi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozata szükséges. A kérelmezőnek a szőlőtelepítéshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot írásban, igazolt módon kell kérnie (a továbbiakban: hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelem) a tulajdonostársaktól.
(6) A hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelmet kézbesítettnek kell tekinteni, ha a postai küldemény a második kézbesítést követően azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy a címzett "nem kereste", "ismeretlen", az "átvételt megtagadta", "elköltözött" vagy a "kézbesítés akadályozott".
(7) A kézbesítettnek tekintett hozzájáruló nyilatkozat iránti kérelem esetén a telepítés helye szerint illetékes hegybíró a HNT-nél kezdeményezi a telepítéshez szükséges hozzájárulás megadására vonatkozó felhívás közzétételét. A HNT a telepítéshez szükséges hozzájárulás megadására vonatkozó felhívást a beérkezését követően haladéktalanul honlapján közzéteszi. A hozzájáruló nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni, ha a tulajdonostársak a felhívásnak a HNT honlapján való közzétételétől számított 30. napig nem nyújtanak be kifogást a telepítés ellen."
203. § A Btv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A hegybíró értesíti a növénytermesztési hatóságot, amely elrendeli a szőlőültetvény tulajdonos költségére történő kivágását, ha
a) a (2) bekezdés szerinti nyilatkozattételnek az ültetvény használója vagy a szőlőültetvény tulajdonosa eleget tesz, vagy a tulajdonos bemutatja a szőlőültetvény megfelelő hasznosítását biztosító szerződést, de a szőlőültetvény a figyelmeztetéstől számított négy hónap elteltével sem áll rendeltetésszerű művelés alatt, valamint
b) a szőlőültetvény használója vagy tulajdonosa a (3) bekezdés szerinti kivágásra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti."
204. § A Btv. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Közfogyasztásra történő forgalomba hozatalra szánt borászati termék - e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott borászati termék kivételével - kizárólag borászati üzemben tárolható."
205. § A Btv. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdés
a) b)-d) pontját a Magyarország területéről kiszállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény,
b) b) és c) pontját
ba) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott esetben a még erjedésben lévő újbor,
bb) a borecet,
bc) a nem borászati termék előállítása céljából Magyarország területén forgalomba hozni kívánt borászati termék, valamint
bd) a Magyarország területén forgalomba hozott szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény
tekintetében."
206. § (1) A Btv. 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező borászati termék előállításához kizárólag olyan szőlő használható fel,)
"b) amely hektáronként legfeljebb 22 tonna szőlőhozamot vagy 160 hektoliter seprős újbor hozamot, vagy e mértéknek legfeljebb a 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján meghatározott mértékkel megemelt mennyiségű szőlőhozamot vagy seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik."
(2) A Btv. 11. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel rendelkező borászati termék előállításához - e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan szőlő használható fel,)
"b) amely hektáronként legfeljebb 14 tonna szőlőhozamot vagy 100 hektoliter seprős újbor hozamot vagy e mértéknek legfeljebb a 13. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján meghatározott mértékkel megemelt mennyiségű szőlőhozamot vagy seprős újbor hozamot adó szőlőültetvényről származik."
207. § A Btv. 13. § (1) bekezdés b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt szempontok figyelembevételével a földrajzi árujelzőt kezelő hegyközségi szervezet a miniszter hozzájárulásával
az évjárat jellegétől vagy a piaci helyzettől függően az adott évi szüret vonatkozásában a földrajzi árujelző termékleírásának)
"bc) a borászati termékek kémiai összetételére vonatkozó határértékeit legfeljebb egyötödével megemelheti vagy csökkentheti."
208. § A Btv. 20. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A gazdasági akta az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tartalmazza
az adatszolgáltató)
"aa) nevét, természetes személy esetén születési helyét és idejét, anyja nevét, állampolgárságát,"
209. § (1) A Btv. 21. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szüretelt szőlő mennyiségének és cukortartalmának ellenőrzésére a HNT főtitkára éves tervet készít, amelyet minden borpiaci év május 31. napjáig megküld a miniszter részére. A miniszter az éves ellenőrzési tervet a következő borpiaci év kezdetéig jóváhagyja. A jóváhagyott ellenőrzési terv alapján a borászati hatóság és a hegybíró a helyszínen jogosult ellenőrizni a szüretelt és feldolgozott szőlő, valamint az előállított szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény mennyiségét és cukortartalmát."
(2) A Btv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) A borászati hatóság ellenőrzési tevékenységének támogatása érdekében az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített adóraktár-engedélyes nevének, címének, cégnevének, székhelyének és adószámának megjelölésével az Európai Gazdasági Térség valamely szerződő államából további feldolgozás céljából, vagy az Európai Gazdasági Térségen kívüli országból behozott borászati termék - Jövedéki Árumozgás és Ellenőrző Rendszerben nyilvántartott - kísérőokmányának nyilvántartott adatait átadja a borászati hatóság részére."
210. § Hatályát veszti a Btv.
a) 1. § 24. pont a) alpontjában a "vagy" szövegrész,
30. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása
211. § (1) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § b) pontja a következő bc) alponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:
gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki)
"bc) a ba) és bb) alpontban meghatározott feltételeknek megfelelő mezőgazdasági őstermelő vagy egyéni vállalkozó törvényes örököse;"
(2) Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 2. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"d) munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a bedolgozói munkaviszony, valamint a személyes közreműködéssel járó gazdasági társasági tevékenység."
212. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó - az átadott gazdaságot érintő - új tevékenységet nem kezdhet. A gazdaság elemei tulajdonjogának átadását követően a gazdaságátadó
a) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban nyilvántartandó erdőgazdálkodói jogokat és kötelezettségeket - a haszonvételi joggyakorlás kivételével - nem gyakorolhatja,
b) élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó tevékenységeit törölni kell."
213. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A gazdaságátvevő a gazdaság egyes elemeihez kapcsolódó, a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződésekben a Ptk. 6:211. §-a szerint a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül lép a gazdaságátadó helyébe, és a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi szerződések biztosítékai nem szűnnek meg."
214. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény
a) 2. § b) pont bb) alpontjában a "tulajdonosa;" szövegrész helyébe a "tulajdonosa, vagy" szöveg,
b) 3. § (3) bekezdésében a "használatában álló" szövegrész helyébe a "használatában is álló" szöveg
lép.
215. § Hatályát veszti az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény 7. § g) pontjában az "a gazdaság egyes elemei átruházásának időpontját," szövegrész.
31. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény módosítása
216. § Nem lép hatályba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény
32. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása
217. § (1) A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"4. beruházás: a számvitelről szóló törvény és a személyi jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 53. §-ában meghatározott erdőnevelésnek minősülő tevékenységek, azzal, hogy a társasági tulajdon, illetve szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;"
(2) A KAP tv. 10. § (1) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
"9. intézkedés: a KAP Stratégiai Terv által tartalmazott egyes beavatkozások, valamint nemzeti hatáskörben nyújtott egyes agrártámogatások és egyéb, támogatás kifizetésével nem járó piacszabályozási beavatkozások;"
(3) A KAP tv. 10. § (1) bekezdés 21. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:
támogató:)
"a) az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap tekintetében a jogi szabályozás során a Nemzeti Irányító Hatóság, az eljárás során a Nemzeti Kifizető Ügynökség, valamint egyes jogszabályban meghatározott esetekben a támogatási döntés meghozataláig a Nemzeti Irányító Hatóság, ezt követően a Nemzeti Kifizető Ügynökség,"
218. § A KAP tv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni
a) a Magyarország területén gazdasági tevékenységet folytató
aa) lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkező - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - tizenhatodik életévét betöltött természetes személy, valamint
ab) székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személy vagy egyéb szervezet egyes intézkedésekben való részvételének rendjére, továbbá
b) a támogatásokkal összefüggő egyes eljárásokban érintett egyéb személy vagy szervezet
tekintetében."
219. § A KAP tv. 48. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az agrárpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben az Agrár Széchenyi Kártya Konstrukciók működésének és igénybevételének szabályait rendeletben állapítsa meg."
33. Záró rendelkezések
220. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - 2023. július 1-jén lép hatályba.
(2) A 26. §, a 31. § f) pontja, a 49. § (2) bekezdése, a 50. §, a 76. §, a 99. § 1. és 2. pontja, a 151. § és a 152. § a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba.
(3) A 21. § (1) bekezdése, a 23. § és a 194. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 11. § (1) bekezdése, a 14. §, a 15. §, a 28. § (4) bekezdése és a 109-121. § 2023. november 1-jén lép hatályba.
(5) A 84. §, a 131. §, a 137. §, és a 139. § (1) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(6) A 2. §, a 3. §, a 4. § (1) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 43. §, a 100. § b) pontja, a 188. § (1) bekezdése és a 216. § 2024. február 1-jén lép hatályba.
221. § E törvény
a) 100. §-a, 14. alcíme, 144. §-a, 154. §-a, 180. §-a, 183. §-a, 184. §-a, valamint 186. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján,
b) 21. alcíme, 28. alcíme, 211. §-a és 214. §-a az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján
sarkalatosnak minősül.
222. § (1) E törvény
aa) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 4. cikk (1), (2) és (4) bekezdésének és
ab) a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikk (1) és (2) bekezdésének;
b) 13. alcíme a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/633 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény
a) 31. § a) pontja a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 18-i 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b) 54. §-a a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és a tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2023. évi XLIV. törvényhez
"4. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez
A 26/A. § (2a) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
1. település;
2. fekvés;
3. helyrajzi szám;
4. alrészlet jel;
5. művelési ág;
6. minőségi osztály;
7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);
8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;
9. annak megjelölése, hogy az igénybe vett terület átlagosnál jobb minőségű-e;
10. az igénybevétel célja az alábbi kategóriák szerinti besorolással:
10.1. célkitermelőhely, anyagnyerőhely és külfejtéses bányászati tevékenység,
10.2. egyéb bányászati tevékenység,
10.3. belterületbe vonás,
10.4. energiatermeléssel kapcsolatos beruházás,
10.5. infrastrukturális beruházás,
10.6. ipari beruházás,
10.7. kereskedelmi és szolgáltató célú beruházás,
10.8. lakóingatlan, szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése,
10.9. mezőgazdasági célú beruházás,
10.10. egyéb;
11. annak megjelölése, hogy a beruházást a Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánította-e;
12. annak megjelölése, hogy a területet a Kormány beruházási célterületté nyilvánította-e;
13. a földvédelmi engedély típusa - végleges más célú hasznosítást engedélyező határozat vagy az engedély nélküli más célú hasznosítás miatt indult eljárásban hozott utólagos engedélyező határozat;
14. az engedélyező határozat száma;
15. az engedély véglegessé válásának időpontja;
16. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja."
2. melléklet a 2023. évi XLIV. törvényhez
1. Az Éltv. Melléklet 1. pont helyébe a következő pont lép:
"1. adatelemzés: a nemzeti adatvagyonról szóló 2021. évi XCI. törvény 2. § c) pontjában meghatározott adatelemzés;"
2. Az Éltv. Melléklet 1/A. pont helyébe a következő pont lép:
"1/A. alaptermék: az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 852/2004/EK rendelet) 2. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti fogalom;"
3. Az Éltv. Melléklete a következő 1/B. ponttal egészül ki:
"1/B. állatbetegség: a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet] 4. cikk 16. pontjában meghatározott betegség;"
4. Az Éltv. Melléklete a következő 22/C. ponttal egészül ki:
"22/C. első magyarországi forgalomba hozó: az a magyarországi székhellyel, fiókteleppel vagy lakcímmel rendelkező élelmiszerlánc-szereplő, amely valamely terméket, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot, tárgyat Magyarországon más élelmiszerlánc-szereplő, illetve végső fogyasztó részére elsőként forgalomba hoz. Végső fogyasztó részére történő első magyarországi forgalomba hozatal esetében a nem hazai élelmiszerlánc-szereplő is első magyarországi forgalomba hozónak minősül;"
5. Az Éltv. Melléklete a következő 22/D. ponttal egészül ki:
"22/D. első magyarországi forgalomba hozatal: bármely termék, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyag, tárgy Magyarországon elsőként készentartása eladás céljára, beleértve annak eladásra való felkínálását, ingyenes vagy ellenérték fejében történő átadásának bármely egyéb formáját, valamint eladását, forgalmazását vagy átadásának egyéb módját;"
6. Az Éltv. Melléklet 63. pont helyébe a következő pont lép:
"63. termelő: aki növényt, gombát termeszt, növényt, növényi terméket hasznosít (beleértve a legeltetést is), feldolgoz, forgalomba hoz, tárol, szállít vagy felhasznál;"
7. Az Éltv. Melléklete a következő 69/A. ponttal egészül ki:
"69/A. védőtávolság: állattartó létesítmények között előírt legkisebb távolság;"