2024. évi XIX. törvény

egyes agrártárgyú törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (18) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

nem minősül elidegenítésnek]

"ad) a termőföld tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának az agrárgazdaságok átadásáról szóló törvény szerinti gazdaságátadási szerződés alapján megvalósuló átadása;"

2. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény a következő 102/G. §-sal egészül ki:

"102/G. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: 2024. évi XIX. törvény) megállapított 26. § (18) bekezdés a) pont ad) alpontját azon vagyonszerzési ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben 2024. július 1-jén

a) a 26. § (1) bekezdés p) pontja szerinti 5 éves időtartam még nem telt el, vagy

b) az állami adó- és vámhatóság 26. § (18a) bekezdése szerinti eljárása véglegesen nem zárult le."

3. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 17. § (1) bekezdés q) pontjában a "támogatásának igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a" szövegrész helyébe a "szerződéssel történő, a" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdés s) pontjában a "támogatás igénybevétele érdekében a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozóval megkötött szerződésben a" szövegrész helyébe a "szerződéssel történő, a" szöveg,

c) 26. § (18) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "elidegenítés és" szövegrész helyébe az "elidegenítés," szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 17. § (1) bekezdés h) pontjában a "termőföld megszerzése ajándékozással az egyéni vállalkozónak, mezőgazdasági őstermelőnek, az őstermelők családi gazdasága tagjának minősülő földműves gazdaságátadási támogatása feltételeként, továbbá" szövegrész.

2. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

5. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés t) pontjában a "támogatása jogosultsága feltételeként megvalósuló termőföld értékesítéséből származó bevételt" szövegrész helyébe a "szerződésből származó bevételét" szöveg lép.

3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény módosítása

6. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vadasparkban, a vadfarmon és az apróvadtartó telepen jogszerűen tartott vad - a vadászatra jogosulttal kötött eltérő megállapodás hiányában - a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetőjének tulajdonában van."

(2) A Vtv. 9. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A vadaskertben jogszerűen tartott vad - a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a vadaskert vadászatra jogosultjának tulajdonában van.

(4b) A (4)-(4a) bekezdés alkalmazásában nem minősül jogszerűen tartott vadnak:

a) a vadaskert, a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep (a továbbiakban együtt: zárttéri vadtartó létesítmény) létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad, vagy a vadállománynak a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladó, vagy a vadfajonként meghatározott ivararánytól eltérően tartott, az adott ivar szerinti maximális létszámot meghaladó része,

b) a vadászati hatóságnak a 27/C. § (10) bekezdése szerinti eljárása során hozott döntése alapján a vadállománynak a vadaskert vadeltartó képességét meghaladóan tartott része,

c) a vadászati hatóságnak a zárttéri vadtartó létesítmény engedélyének visszavonására irányuló döntése alapján a vadállománynak a zárttéri vadtartó létesítmény vadeltartó képességét meghaladóan tartott része.

(4c) A (4b) bekezdés szerint jogszerűtlenül tartott vad az állam tulajdonában van. A jogszerűtlenül tartott vad tekintetében a vad tulajdonjogára alapított igényt a vadaspark, a vadfarm és az apróvadtartó telep üzemeltetője, valamint a vadaskert vadászatra jogosultja nem érvényesíthet."

7. § (1) A Vtv. 15. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Tilos a vadászati jog alhaszonbérletbe adása. Nem minősül a vadászati jog alhaszonbérletbe adásának a vendégvadászat és a bérvadászat. Nem minősül a vadászati jog tiltott alhaszonbérletbe adásának a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés."

(2) A Vtv. 15. §-a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vadaskert vadászati joga a vadászterület vadászatra jogosult általi haszonbérbeadása vagy alhaszonbérbeadása útján hasznosítható. A vadaskert vadászatra jogosultjának a haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő minősül. Vadaskert esetén a haszonbérlőre és a haszonbérleti szerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alhaszonbérlőre és az alhaszonbérleti szerződésre is megfelelően alkalmazni kell.

(4a) Ahol e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászatra jogosultat említ, ott vadaskert esetén a vadászatra jogosult alatt a haszonbérlőt vagy az alhaszonbérlőt kell érteni. Vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén az e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint a vadászatra jogosultat illető jogok a vadaskert haszonbérlőjét vagy alhaszonbérlőjét illetik, és őt terhelik a vadászatra jogosultat terhelő kötelezettségek is."

8. § (1) A Vtv. 16. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Vadaskert vadászati jogának haszonbérlője vagy alhaszonbérlője lehet:

a) a vadásztársaság;

b) a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve;

c) a természetvédelmi kezelésért felelős központi költségvetési szerv;

d) a mezőgazdasági, erdészeti, vadgazdálkodási oktatást folytató középiskola és felsőoktatási intézmény;

e) Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, erdőbirtokossági társulat."

(2) A Vtv. 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 16. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti haszonbérlő - az (1) bekezdés c) pontja szerinti haszonbérlő kivételével - legfeljebb egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést.

(3) A vadászati jog haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnésekor - a felek eltérő megállapodásának hiányában - az új vadászatra jogosult az okszerű gazdálkodás mértékéig köteles megtéríteni a korábbi haszonbérlő vagy alhaszonbérlő által létesített, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések ellenértékét, és

a) vadaspark esetében legfeljebb a létesítési engedélyben meghatározott maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét, továbbá

b) vadaskert esetében legfeljebb a szerződés megszűnésekor a vadászati hatóság által a vadaskert vadeltartó képessége alapján a 27/C. § (10) bekezdése szerint megállapított maximálisan fenntartható létszámú és ivararányú vadállomány ellenértékét.

(4) Nem alkalmazható a haszonbérleti vagy az alhaszonbérleti szerződés olyan rendelkezése, amely az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglalt megtérítési kötelezettséget meghaladó mértékű megtérítést ír elő bármelyik szerződő fél számára."

9. § (1) A Vtv. 17. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés az (1) bekezdésen túl tartalmazza a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti vagy alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a létesítési engedélyben, vagy a vadászati hatóság 27/C. § (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében rögzített létszámnak és ivararánynak megfelelő szinten tartja.

(1b) A vadaskert haszonbérletére vagy alhaszonbérletére kötött szerződés kötelező mellékletét képezi a vadaskert létesítési engedélye."

(2) A Vtv. 17. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bérbeadó a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő

a) a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint - a 15. § (3) bekezdésében foglalt haszonbérleti díj kivételével - az e törvényben meghatározott kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetve erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti,

b) a vadászati jogot - a vadaskert vadászati jogának kivételével - alhaszonbérletbe adja, vagy

c) a vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérbe adása esetén a vadaskert vadászati jogát az alhaszonbérlő további alhaszonbérletbe adja."

(3) A Vtv. 17. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Nem mondható fel a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződés a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának alhaszonbérletbe adása esetén."

(4) A Vtv. 17. §-a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés megszűnik, ha a vadaskert alhaszonbérlője az alhaszonbérleti szerződés időtartama alatt megszűnik, és a jogutódja a vadászati jog gyakorlásához, hasznosításához szükséges, e törvény szerinti feltételekkel nem rendelkezik, vagy az alhaszonbérlő jogutód nélkül szűnik meg. Ez esetben a vadaskert vadászati jogának hasznosításával kapcsolatos feladatokat a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig a vadászterület haszonbérlője látja el. A haszonbérlő a vadaskert vadászati jogának hasznosítására legfeljebb a vadgazdálkodási üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal jogosult ismételten alhaszonbérleti szerződést kötni."

10. § A Vtv. 27. §-a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vadászati jog kényszerhasznosítására vonatkozó szabályok a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogának haszonbérbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén azzal az eltéréssel alkalmazandók, hogy az (1) bekezdésben meghatározott cselekmények vagy mulasztások megvalósulása esetén a vadászati hatóság a vadaskert vadászatra jogosultjának költségére határozatában

a) megállapítja a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét,

b) megállapítja a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét,

c) hatósági vadászatot rendel el vagy

d) a vadászatra jogosultat a vadgazdálkodási és vadászati tevékenység végzésétől eltiltja.

(1b) Az (1a) bekezdés d) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a vadászterület részét képező vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig annak a vadászterületnek a vadászatra jogosultja gyakorolja, amelyen a vadaskert létesült. A vadászatra jogosult a vadaskert vadászati jogát az üzemtervi ciklus végéig terjedő hatállyal ismételten alhaszonbérletbe adhatja."

11. § (1) A Vtv. 27/C. §-a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A vadászterület részét képező vadaskert alhaszonbérlet útján is hasznosítható. A vadaskert haszonbérbe vagy alhaszonbérbe adása esetén - a 8. § (1) bekezdésében a vadászterület kiterjedésére vonatkozó rendelkezések kivételével - a vadászterületre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. Ahol e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott rendelet vadászterületet említ, ott vadászterület alatt a vadaskertet is érteni kell."

(2) A Vtv. 27/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek - a vadaskert létesítését engedélyező határozatban szereplő nagyvadfajok esetén - a vadászati tilalmi időkre vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni."

(3) A Vtv. 27/C. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 27/C. § a következő (8)-(15) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vadaskertben tartott nagyvadállomány túlszaporodása esetén a vadászati hatóság hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el. Az állományszabályozó vadászatot a vadászati hatóság az erdészeti vagy a természetvédelmi hatóság kezdeményezésére is elrendelheti. A nagyvadállomány túlszaporodásának minősül, ha a vadaskert létesítési engedélyében vagy a vadászati hatóság a (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében az egyes nagyvadfajok tekintetében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszámot vagy meghatározott ivararányt a tényleges állomány meghaladja. A vadászati hatóság az állományszabályozó vadászatot elrendelő határozatában határidőt tűz a vadászatra jogosult számára a létesítési engedélyben vagy a vadászati hatóság (10) bekezdés szerinti engedélyező döntésében meghatározott maximálisan fenntartható vadlétszám, vagy ivari létszám helyreállítására.

(6) Ha a vadászati hatóság az (5) bekezdés szerinti állományszabályozó vadászatot rendel el, és a vadászatra jogosult az állományszabályozó vadászatot elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(7) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés a) pontjában foglaltak ellenőrzése során a vadaskert létesítésére kiadott engedély betartásával összefüggésben jogsértést észlel, a vadaskert vadászatra jogosultját megfelelő határidő tűzése mellett kötelezi a jogszerű állapot helyreállítására. Ha a vadászatra jogosult a jogszerű állapot helyreállítását elrendelő döntésben foglaltaknak az abban előírt határidőben nem tesz eleget, a vadászati hatóság a vadaskert létesítésére kiadott engedélyt visszavonja.

(8) Vadaskert üzemeltetési feladatainak ellátására - a haszonbérleti és alhaszonbérleti szerződésen kívül - önálló szerződés nem köthető.

(9) Vadaskertben a vadászati hatóság ellenőrzést folytat le

a) a vadgazdálkodási, vadászati létesítmények, berendezések létesítése szakszerűségének vizsgálata céljából;

b) az üzemtervi ciklus lejártát megelőzően a létesítési engedélyében foglalt feltételek fennállásának vizsgálata céljából;

c) a vadaskerttel érintett vadászterület vadászatra jogosultjának vagy a vadaskerttel érintett földterület tulajdonosának vagy használójának kérelmére vadvédelmi vagy állat-egészségügyi vizsgálat céljából, a vadállománynak az állatbetegségektől való megóvása, az állatbetegségek megszüntetése és terjedésének megakadályozása érdekében;

d) legalább évente a vadgazdálkodási üzemterv és az éves vadgazdálkodási terv teljesítésének ellenőrzése céljából;

e) a vadaskert létesítésére kiadott engedély visszavonásakor, és azt követően a vadaskert felszámolása során;

f) jogszabályban meghatározott egyéb okból.

(10) A (9) bekezdés b) és d) pontja szerinti ellenőrzés eredményeképpen a vadászati hatóság a vadaskert létesítési engedélyében foglalt feltételeket felülvizsgálja és döntésében a vadaskert vadeltartó képességére figyelemmel a vadfajonként maximálisan fenntartható vadlétszámot és ivararányt újból meghatározza.

(11) A (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés alapján a vadaskert létesítési engedélyének visszavonásáról szóló döntésében a vadászati hatóság az ellenőrzéskori állapotnak megfelelően - faj és ivar szerinti megoszlásban -rögzíti a vadaskertben a becsült vadállományt.

(12) A (9) bekezdés b) és e) pontja szerinti ellenőrzés során a vadászati hatóság a felszámolási tervet szükség szerint felülvizsgálja és szükség esetén módosítja.

(13) Ha a vadászati hatóság a (9) bekezdés e) pontja szerinti ellenőrzés eredményeként - a (11) bekezdés szerint becsült vadállomány figyelembevételével - azt állapítja meg, hogy a vadaskert vadászatra jogosultja a zárttéri vadtartás jogszabályban előírt feltételeit, a felszámolási tervet, vagy a hatóság döntését nem tartotta be, a vadászati hatóság kényszerhasznosítást rendel el.

(14) Vadaskert felszámolása esetén a felszámolási terv végrehajtása a vadaskert vadászatra jogosultjának kötelessége.

(15) A vadaskert vadállományának felszámolását követően a vadászati hatóság dönt a vadaskert megszűnéséről."

12. § A Vtv. 28. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 28. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A vadászatra jogosult nem veszélyeztetheti a vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradását. A vadászati jog hasznosítása nem járhat a természet károsításával, és nem eredményezheti a természetes környezet szükségtelen igénybevételét, így különösen nem vezethet az erdei életközösség életfeltételeinek romlásához, valamint a szakszerű erdőgazdálkodás akadályozásához.

(1a) A vadászható és nem vadászható állatfajok, valamint az egyéb élő szervezetek fennmaradásának veszélyeztetését jelenti, ha zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér."

13. § (1) A Vtv. 29/A. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Vadászterületen - a (3) bekezdésben meghatározott, illetve az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény hatálya alá tartozó területeket kivéve - a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászati hatóság engedélyével létesíthető.

(5) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti kerítés létesítését - figyelemmel a közlekedésbiztonsági szempontokra is - akkor engedélyezheti, ha

a) ahhoz a vadászatra jogosult hozzájárult,

b) az egybekeríteni tervezett terület nagysága az 50 hektárt nem haladja meg,

c) a vad természetes életfeltételei, jellemző mozgásiránya biztosított,

d) a kerítés műszaki jellemzői alapján alkalmas a vadkár elleni védekezésre,

e) a mezőgazdasági kultúra védelme más vadkárelhárítási módszerrel nem biztosítható."

(2) A Vtv. 29/A. §-a a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A vad szabad mozgásának biztosítása érdekében a (4) bekezdés szerinti tartós telepítésű kerítések között legalább 10 méter távolságot kell hagyni.

(5b) Az ingatlan-nyilvántartásban szőlő, gyümölcsös vagy kert művelési ágban nyilvántartott és a művelési ágnak megfelelően művelt terület esetében a vadászati hatóság - a gazdálkodási szempontokra és a föld használójának indokaira figyelemmel - az (5) bekezdés b) pontja és az (5a) bekezdés szerinti követelményektől eltérhet.

(5c) A vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt 5 évre adja meg, ami újabb 5 évre meghosszabbítható, ha az engedélyes az engedély lejártát megelőző 180 napon belül azt kérelmezi. Az új engedély akkor adható meg, ha a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota megfelelő és továbbra is alkalmas vadkár elleni védekezésre.

(5d) Ha a vadászati hatóság ellenőrzés keretében megállapítja, hogy a (4) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkező kerítés műszaki állapota nem megfelelő, és így nem alkalmas vadkár elleni védekezésre, akkor határidő megjelölésével figyelmezteti az engedélyest a kerítés megfelelő műszaki állapotának helyreállítására. A határidő eredménytelen elteltét követően a vadászati hatóság a (4) bekezdés szerinti engedélyt hivatalból visszavonja és határidő megjelölésével kötelezi az engedélyest a kerítés felszámolására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a vadászati hatóság intézkedik a kerítés felszámolása iránt az engedélyes költségére.

(5e) A vadászati hatóság az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha az engedélyes kérelmezte az (5c) bekezdésben foglalt engedély meghosszabbítását, azonban a vadászati hatóság azt állapítja meg, hogy a tartós telepítésű kerítés műszaki állapota nem megfelelő."

(3) A Vtv. 29/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A vadászterületen engedély nélkül létesített vagy fenntartott tartós telepítésű kerítés esetén a vadászati hatóság figyelmezteti a föld használóját vagy az engedélyest és határidő megjelölésével felszólítja a (4) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem benyújtására. Ha a tartós telepítésű kerítés megfelel az (5) és (5a) bekezdésben foglalt feltételeknek, a vadászati hatóság engedélyezi a tartós telepítésű kerítés fennmaradását. A kerítés fennmaradásának engedélyezése nem mentesíti a kerítés létesítőjét az engedély nélküli kerítés létesítése miatti felelőssége alól."

(4) A Vtv. 29/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a föld használója vagy az engedélyes határidőben nem tesz eleget a (6) bekezdés szerinti felszólításnak, a vadászati hatóság a tartós telepítésű kerítés felszámolása tekintetében az (5d) bekezdésben foglaltak szerint jár el."

14. § A Vtv. 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Zárttéri vadtartó létesítmény esetén úgy kell tekinteni, hogy a vadállomány fenntartásának érdekében a vad életfeltételeihez szükséges megfelelő minőségű takarmánymennyiségről és a vadnak ivóvízzel való ellátásáról a vadászatra jogosult nem képes gondoskodni, ha a zárttéri vadtartó létesítményben a létesítési engedélyben meghatározott vadfajoktól eltérő fajú vad tartására kerül sor, vagy ha a vadállomány létszáma a maximálisan fenntartható vadlétszámot meghaladja, vagy ha a vadfajonként meghatározott ivararánytól a zárttéri vadtartó létesítményben tartott vad tényleges ivararánya eltér."

15. § A Vtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A vadászati jogot a vadászterületre vonatkozóan a tájegységi vadgazdálkodási terv alapján elkészített, 2037. február 28. napjáig szóló vadgazdálkodási üzemterv előírásai szerint kell gyakorolni vagy hasznosítani. A vadgazdálkodási üzemtervtől eltérően vagy üzemterven kívül vadgazdálkodási tevékenységet folytatni tilos."

16. § (1) A Vtv. 47. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Vadaskert haszonbérletbe vagy alhaszonbérletbe adása esetén a vadaskert vadászatra jogosultjának kell a vadaskert éves vadgazdálkodási tervét elkészíteni."

(2) A Vtv. 47. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos fajként meghatározott nagyvadfaj - a vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv adott vadfajra vonatkozó rendelkezésétől függetlenül vagy annak hiányában is - vadászati idényben mennyiségi korlátozás nélkül elejthető.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti esetben a 74/A. §-ban meghatározott szakszerűtlen elejtésre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni."

(3) A Vtv. 47. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) A vadászati hatóság által jóváhagyott éves vadgazdálkodási terv teljesítettnek minősül, ha az attól való elmaradás a 10 százalékot nem haladja meg."

17. § A Vtv. 58. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A vadászati napló- és teríték-nyilvántartás a vadászati hatóság ellenőrzési feladatának ellátása érdekében - az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a vadász nevét, valamint a vadászjegy vagy vadászati engedély számát."

18. § A Vtv. "Általános szabályok" alcíme a következő 58/A-58/C. §-sal egészül ki:

"58/A. § (1) A vadászatra jogosult az 58. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét

a) az e törvény végrehajtására kiadott rendelet mellékletében meghatározott formában, vagy

b) az e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus alkalmazás (a továbbiakban: elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás) használatával

teljesíti.

(2) Ha a vadászatra jogosult az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás bevezetéséről dönt, akkor annak használatát a megkezdése előtt legalább 8 nappal - a bevezetés kezdő napjának megjelölésével - a vadászati hatóságnak bejelenti.

(3) Elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata esetén, ha a vadászatra jogosult az 58. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott formában vagy más szervezet elektronikus alkalmazásának használatával kíván eleget tenni, akkor azt

a) a következő vadászati év kezdetével teheti meg, és

b) legalább 8 nappal a vadászati év kezdetét megelőzően a vadászati hatóságnak bejelenti.

(4) A vadászati hatóság a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazása alól egy vadászati éven belül legfeljebb egy alkalommal vagy vis maior esemény bekövetkezésekor a vadászatra jogosult kérelmére felmentést adhat.

58/B. § (1) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás technikai feltételeit biztosító szervezet az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásban tárolt adatokhoz díjmentes hozzáférést biztosít a hatósági ellenőrzési feladatok ellátása érdekében a vadászati hatóságnak és a rendőrségnek.

(2) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott adatok tekintetében az Adattárban rögzített adatok naprakész biztosítása érdekében folyamatos, automatikus átadás útján adatot szolgáltat az Adattár részére.

(3) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás az utólagos ellenőrizhetőség biztosítása céljából naplózza az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásban végzett valamennyi hozzáférést, valamint bejegyzést, módosítást és törlést. A naplóadatokhoz való hozzáférést az elektronikus vadászati napló és terítéknyilvántartás technikai feltételeit biztosító szervezet a vadászati hatóság és a rendőrség kérelmére 8 napon belül biztosítja.

(4) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szabályok szerint biztosítja a meghatalmazás alapján eljáró személy azonosíthatóságát.

(5) Az 58. § (4) bekezdésében meghatározott hatósági ellenőrzés érdekében az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás a személyes adatok integritásának és biztonságának védelme céljából naplózza

a) a hatósági ellenőrzést végrehajtó vadászati hatóság, valamint rendőri szerv megnevezését és a vadászati hatóság, valamint a rendőrség részéről eljáró személy nevét,

b) az ellenőrzés dátumát és időpontját,

c) a hatósági ellenőrzés célját vagy az ügyirat számát, valamint

d) a megtekintett adatok körét.

58/C. § (1) Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás jogszabályi követelményeknek való megfelelőségét az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott szervezet (a továbbiakban: vizsgáló szervezet) bevizsgálja, és a követelmények teljesülése esetén 2 évre érvényes megfelelőségi nyilatkozatot állít ki az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás technikai feltételeit biztosító szervezet részére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt érvényességi idő lejártát megelőzően 60 nappal vagy jogszabályban meghatározott esetben a vizsgáló szervezet az elektronikus alkalmazás megfelelőségét felülvizsgálja.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vizsgálatot a vizsgáló szervezet díj ellenében végzi. Az eljárás igazgatási szolgáltatási díjmentes.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményéről a vizsgáló szervezet nyilvántartást vezet, amelyet a honlapján közzétesz."

19. § A Vtv. 75. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vadászatra jogosult a jóváhagyott éves vadgazdálkodási tervben a gímszarvasra vagy a dámszarvasra előírt elejtési tervszámokat nem teljesíti, és az adott vadfaj tárgyévet megelőző három vadászati évre számított átlagos terítékadata a tíz egyedet elérte, akkor a következő vadászati évben a bekövetkezett vadkár teljes egészében a vadászatra jogosultat terheli."

20. § A Vtv. 75/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Vadászható állat járművel történő ütközése esetén a vad elpusztításával okozott kár nem érvényesíthető, ha a kár bekövetkezése a jármű vezetőjének nem felróható magatartásán alapul.

(6) A vadászterület részét képező vadaskert esetén vélelmezni kell, hogy a vad nem a vadaskert területéről váltott ki."

21. § A Vtv. 79. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a föld használója a 29/A. § (4) bekezdése szerinti tartós telepítésű kerítéssel védett földterületre a vadászatra jogosultnak vadkárelhárítás céljából nem biztosít bejutást, akkor vadkárigényt a vadászatra jogosulttal szemben nem érvényesíthet."

22. § A Vtv. 80. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vadászati hatóság a földtulajdonos, a földhasználó, valamint a (2) bekezdés szerinti hatóságok és személyek kérelmére vagy hivatalból állományszabályozó vadászatot rendel el, ha az adott vadfaj a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervében nemkívánatos vadfajként van meghatározva."

23. § (1) A Vtv. 83. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerint a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül, ha a vadászatra jogosult:]

"h) az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata esetén az 58/A. §-ban meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget."

(2) A Vtv. 83. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az e § alapján alkalmazandó jogkövetkezményeket a vadaskert alhaszonbérletére kötött szerződés esetén az alhaszonbérlővel szemben kell alkalmazni."

24. § A Vtv. 87. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vadaskert hatósági ellenőrzése során - önálló vadászati jog esetén - a föld tulajdonosa, valamint - társult vadászati jog esetén - a vadaskerttel érintett föld tulajdonosa, földhasználója, valamint a vadászterület vadászatra jogosultja az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint ügyfélnek minősül."

25. § A Vtv. 92. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A miniszter a vadászati igazgatással összefüggő egyes szervezési feladatait a vadászati hatóság útján látja el. A vadászati hatóság:)

"b) vadászatra jogosultanként nyilvántartást vezet a vadászati napló és a teríték-nyilvántartás formájáról (papíralapú, elektronikus), továbbá elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás használata esetén a technikai feltételeket biztosító szervezet nevéről, székhelyéről, valamint az elektronikus vadászati napló és terítéknyilvántartás használatának kezdő, illetve befejező dátumáról;"

26. § (1) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"2. a vadgazdálkodási üzemtervre és az éves vadgazdálkodási tervre vonatkozó szabályokat, a vadgazdálkodási üzemtervtől és az éves vadgazdálkodási tervtől való eltérésre vonatkozó különös rendelkezéseket, továbbá a tájegységi vadgazdálkodási terv nem védett természeti területekre vonatkozó előírásait,"

(2) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a vadászati napló és terítéknyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát,"

(3) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"5. a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetésének szabályait, a vadászati napló és teríték-nyilvántartás személyes adatnak nem minősülő adattartalmát, továbbá az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás működtetésének követelményeit,"

(4) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pont 20. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"20. a zárttéri vadtartó létesítmény létesítésére, fenntartására, működésére, üzemeltetésére, haszonbérbe és alhaszonbérbe adására, felszámolására, a vadállománnyal és a vadászati létesítményekkel való elszámolás szabályaira vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a vadgazdálkodási, vadászati rendeltetésű létesítmények, berendezések körét,"

(5) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 39. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"39. a fokozottan vadkárveszélyes területekre, valamint a nagy értékű növénykultúrákra vonatkozó szabályokat,"

(6) A Vtv. 100. § (1) bekezdés c) pontja a következő 40-41. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"40. az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás megfelelőségi vizsgálatára jogosult szervezet feladatkörét és a megfelelőségi vizsgálatért fizetendő díj mértékét,

41. az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat."

27. § A Vtv. 100. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben jelölje ki

a) a vadgazdálkodási tájegységeket,

b) az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás megfelelőségi vizsgálatára jogosult szervezetet."

28. § A Vtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 114-118. §-sal egészül ki:

"114. § (1) Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény (a továbbiakban: 2024. évi XIX. törvény) hatálybalépését megelőzően a vadászati hatóság által 5 évnél régebben engedélyezett tartós telepítésű kerítés fennmaradását 2024. december 31. napjáig kell a vadászati hatóságnál kezdeményezni. Az e határidőt követően benyújtott kérelem új kerítés létesítésére irányuló kérelemnek minősül.

(2) A 29/A. § (5) bekezdés b) pontja és (5a) bekezdése szerinti követelményeket a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően létesített kerítések esetében nem kell alkalmazni.

115. § A 9. § (4b) és (4c) bekezdésében foglaltakat a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekből eredő igényekre is alkalmazni kell.

116. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépését megelőzően a vadászterületen létesített, de a vadászterületnél kisebb kiterjedésű vadaskert tekintetében a vadaskert üzemeltetésére önálló szerződés jött létre, az üzemeltetési szerződésre a haszonbérletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az üzemeltetési szerződésben részes felek 2024. szeptember 30. napjáig kötelesek megállapodni az üzemeltetési szerződés haszonbérleti szerződés szabályai szerinti módosításában.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával az üzemeltetési szerződés a törvény erejénél fogva haszonbérleti szerződéssé alakul, amelyre e törvénynek a haszonbérletre vonatkozó szabályai alkalmazandók.

(4) A (3) bekezdésre tekintettel a haszonbérlő vagy alhaszonbérlő köteles a vadaskert vadászati jogának haszonbérletére vagy alhaszonbérletére vonatkozó szerződést, valamint a vadaskert vadgazdálkodási üzemtervét 2024. december 31. napjáig a vadászati hatóság részére benyújtani.

(5) E § és a 117. § alkalmazásában vadaskert üzemeltetésére kötött szerződésnek minősül az elnevezésétől függetlenül bármely olyan szerződés, ami a vadaskert üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos feladatokat is magában foglal.

117. § (1) Ha a 2024. évi XIX. törvény hatálybalépése előtt a vadászterületen létesített és annak egészére kiterjedő vadaskert üzemeltetője a vadászterület egésze tekintetében haszonbérleti szerződést is kötött, akkor a vadaskert üzemeltetésére is az így megkötött haszonbérleti szerződést kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdése szerinti esetben a szerződő felek 2024. szeptember 30. napjáig a szerződéses viszonyukat kötelesek úgy módosítani, hogy annak tekintetében kizárólag a haszonbérleti szerződés rendelkezései érvényesüljenek.

(3) Ha a szerződő felek között a (2) bekezdés szerinti határidőben a (2) bekezdés szerinti módosítás nem történik meg, akkor 2024. október 1. napjával a felek közötti üzemeltetési szerződés megszűnik, és a jogviszonyukra kizárólag a felek között létrejött haszonbérleti szerződés rendelkezései irányadók.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerint létrejött megállapodás vagy - ennek hiányában - a törvény erejénél fogva alkalmazandó haszonbérleti szerződés hatálya 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik. Az így meghosszabbodott határidőben folytatott vadászati hasznosítás nem minősül a vadgazdálkodási üzemterven kívüli gazdálkodásnak, és az üzemtervi ciklus 2026. február 28. napjáig meghosszabbodik.

(5) Ha a (4) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a haszonbérleti szerződés hatálya meghosszabbodik, a földtulajdonos - vagy társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösség - által az új üzemtervi ciklus vadászatra jogosultjával kötött haszonbérleti szerződés hatálya 2026. március 1. napján kezdődik meg.

118. § A 16. § (4) bekezdésében foglaltakat a 116. § és a 117. § szerinti haszonbérleti szerződésekre is alkalmazni kell."

29. § A Vtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 119. §-sal egészül ki:

"119. § Az elektronikus vadászati napló és teríték-nyilvántartás 2025. március 1-jétől használható."

30. § A Vtv.

1. 6. § (2) bekezdésében az "e törvény végrehajtására" szövegrész helyébe az "e törvény és az e törvény végrehajtására" szöveg,

2. 11/A. § (4) bekezdésében a "harminc" szövegrészek helyébe a "30" szöveg,

3. 12. § (7) bekezdésében az "aki annál a vadászatra jogosultnál tölt be vezető tisztséget" szövegrész helyébe az "aki vezető tisztségviselő annál a vadászatra jogosultnál" szöveg,

4. 15. § (3) bekezdésében az "április hónap utolsó napjáig" szövegrész helyébe az "április hónap 30. napjáig" szöveg,

5. 17. § (8) bekezdésében a "vagyonkezelői" szövegrész helyébe a "vagyonkezelési" szöveg,

6. 18. § (1) bekezdésében a "haszonbérletére" szövegrész helyébe a "haszonbérletére és alhaszonbérletére" szöveg, a "hatvan" szövegrész helyébe a "60" szöveg, a "haszonbérlőnek" szövegrész helyébe a "haszonbérlőnek vagy az alhaszonbérlőnek" szöveg és a "haszonbérlő" szövegrész helyébe a "haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő" szöveg,

7. 18. § (2) bekezdésében a "haszonbérletére" szövegrész helyébe a "haszonbérletére és alhaszonbérletére" szöveg és a "haszonbérlő" szövegrész helyébe a "haszonbérlő vagy az alhaszonbérlő" szöveg,

8. 27/B. § (5) bekezdésében az "a 27/C. § (7) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 27/C. § (6) és (7) bekezdés" szöveg,

9. 34. § (2) bekezdésében az "érdekében, vadaskertjében" szövegrész helyébe az "érdekében, valamint vadaskertjében" szöveg,

10. 57. § (1) bekezdésében az "azonosítójel" szövegrész helyébe az "azonosító jel" szöveg,

11. 61. § (4) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a "miniszter" szöveg,

12. 74. § (1) bekezdésében az "azonosítójelének" szövegrész helyébe az "azonosító jelének" szöveg,

13. 80. § (4) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) és (3) bekezdés" szöveg,

14. 81. § (4) bekezdésében az "A kárigényt" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben foglalt egyezség hiányában vadkár tekintetében a kárigényt" szöveg,

15. 81/B. § (1) bekezdésében az "A vadászatra jogosult" szövegrész helyébe az "A vadászatra jogosult - a vadaskert vadászatra jogosultja kivételével - " szöveg,

16. 81/B. § (2) bekezdésében az "október 31." szövegrész helyébe a "december 31." szöveg és a "november 1." szövegrész helyébe a "január 31." szöveg,

17. 81/B. § (3) bekezdésében a "november 15-ig" szövegrész helyébe a "február 15. napjáig" szöveg,

18. 83. § (6) bekezdésében a "létesít" szövegrész helyébe a "létesít vagy tart fenn" szöveg

lép.

31. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 38. § (1) bekezdésében az "a vadászati éven belül" szövegrész,

b) 78. § (2) bekezdése,

c) 79. § (1) bekezdés h) pontjában az "apróvadas" szövegrész.

4. A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény módosítása

32. § (1) A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény (a továbbiakban: Vetőmag tv.) 18. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az érintett helyi önkormányzat - a növénytermesztési hatóság által történő ellenőrzés céljából - a (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti határidő leteltét követő 120 napig elérhetővé teszi honlapján a (3) bekezdés szerinti hirdetményt, megjelölve a véleményezési határidő lejártának napját."

(2) A Vetőmag tv. 18. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A védőtávolságba eső földhasználónak az egyeztetés iránti igényét a közzétételt követő 30 napos jogvesztő határidőn belül kell bejelentenie a vetőmag-előállító részére, ha a meghirdetett vetésterv a vetéstervét kedvezőtlenül befolyásolja és számára e törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint jelentős eredményveszteséget okoz. A földhasználónak bizonyítania kell, hogy a védőtávolságba eső földterületen jelentős anyagi veszteség nélkül nem tud más növényfajt termeszteni, nem tudja a vetésforgót más módon kialakítani vagy hasonló értékű és igényű vetőmag-előállítást végezni."

33. § (1) A Vetőmag tv. 18/B. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Ha a 18. § (5) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelenti be egyeztetés iránti igényét a vetőmag-előállító részére, úgy a határidő lejártát követő 8 napon belül a vetőmagelőállító a növénytermesztési hatóságnál kérelmezi a zárt körzet nyilvántartásba vételét. A kérelemhez csatolni kell

a) az érintett helyi önkormányzat honlapján közzétett vetéstervet,

b) a jogszerű földhasználatot és a termékpálya szerinti terméktanácsi tagságot igazoló dokumentumot,

c) a vetőmag-előállító nyilatkozatát arról, hogy a 18. § (5) bekezdése szerinti határidőben egyetlen, a védőtávolságba eső földhasználó sem jelentette be egyeztetés iránti igényét, valamint

d) a szaporítási szerződést."

(2) A Vetőmag tv. 18/B. §-a a következő (2b)-(2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A növénytermesztési hatóság a (2a) bekezdés szerinti kérelem alapján nyilvántartásba veszi

a) a vetőmag-előállító

aa) természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, egyéni vállalkozó adószámát, székhelyét,

ab) gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, telephelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a zárt körzettel érintett földterület (1) bekezdés szerinti adatait és nagyságát,

c) a vetőmag-előállítással érintett növényfajt és a védőtávolságot, valamint

d) a határozat hatályossági idejét.

(2c) A növénytermesztési hatóság a nyilvántartásba vételről hozott határozatát közli a vetőmag-előállítóval, és a döntésről készült közleményt közhírré teszi.

(2d) A növénytermesztési hatóság honlapján közzéteszi a nyilvántartott vetőmag-előállító nevét és a (2b) bekezdés b)-d) pontja szerinti adatokat.

(2e) A növénytermesztési hatóság a (2b) bekezdés szerinti, részére átadott személyes adatokat a (2b) bekezdés d) pontja szerinti hatályossági idő lejártát követő második év végéig a 23. § (2) bekezdés j) pont jd) alpontjában meghatározott feladata ellátása érdekében kezeli."

34. § (1) A Vetőmag tv. 18/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A növénytermesztési hatóság a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatában rendelkezik az egyes idegen beporzást vagy növény-egészségügyi fertőzést előidéző növényfajok, növényfajták termesztésének korlátozásáról, tilalmáról, valamint azokat a földhasználókat megillető ellenszolgáltatásról, akikkel nem sikerült megegyezni. A zárt körzet kialakításának engedélyezéséről, valamint a 18/B. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételről szóló határozatot a növénytermesztési hatóság megküldi a zárt körzeten belüli korlátozás és tilalom betartása ellenőrzésére jogosult növénytermesztési hatóságnak, valamint a zárt körzet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot a terméktanácsnak és az agrárkamarának. A zárt körzetet kialakításának engedélyezéséről szóló határozatot hirdetmény útján is közölni kell, ha a védőtávolságba eső földterületen ismeretlen földhasználó van."

(2) A Vetőmag tv. 18/C. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A zárt körzet létrehozása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye."

35. § A Vetőmag tv. 30. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"g) a zárt körzetek kialakításának feltételeit, valamint a zárt körzet kialakítására irányuló eljárás anyagi jogi szabályait,"

36. § A Vetőmag tv.

a) 2. § 6. pontjában a "tájfajták, valamint" szövegrész helyébe a "tájfajták, házikerti fajták, valamint" szöveg,

b) 7. § (2) bekezdés b) pontjában a "tájfajta esetében" szövegrész helyébe a "tájfajta és házikerti fajta esetében" szöveg,

c) 18. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "a helyi önkormányzat honlapján" szövegrész helyébe az "a vetőmag-előállításba vont és az előírt védőtávolságon belül lévő földterület fekvése szerint illetékes helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: érintett helyi önkormányzat) honlapján 30 napra" szöveg,

d) 18. § (3a) bekezdésében az "Az ingatlan" szövegrész helyébe az "A vetőmag-előállításba vont földterület" szöveg,

e) 18/B. § (2) bekezdésében a "vetőmag előállító" szövegrész helyébe a "vetőmag-előállító" szöveg,

f) 18/B. § (3) bekezdésében a "(4) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5) bekezdése" szöveg,

g) 18/B. § (4) bekezdésében a "(4) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(5) bekezdésében" szöveg,

h) 18/B. § (8) bekezdésében a "(2a) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2b) bekezdés" szöveg,

i) 20. § (2) bekezdésében az "A vetőmag-előállító" szövegrész helyébe az "A szaporítóanyag felett rendelkezésre jogosult vetőmag-előállító" szöveg,

j) 23. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában az "adatait (cím, helyrajzi szám, MePaR azonosító szám, földrajzi koordináták, táblaszám, terület mérete)" szövegrész helyébe az "adatai (cím, helyrajzi szám, WGS84 rendszerben meghatározott koordinátapár, egyedi tábla azonosító) közül legalább egyet, az érintett terület nagyságát" szöveg

lép.

5. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

37. § A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény

a) 56. § (5) bekezdés a) pontjában a "támogatás visszatartásáról" szövegrész helyébe a "60. § (1) bekezdés szerinti visszatartásról" szöveg,

b) 57/A. § (3) bekezdésében a "döntése jogszabályt" szövegrész helyébe a "döntése részben vagy egészben jogszabályt" szöveg,

c) 57/A. § (3a) bekezdésében a "foglaltakkal egyetért" szövegrész helyébe a "foglaltakkal részben vagy egészben egyetért" szöveg,

d) 60. § (2) bekezdésében a "visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott" szövegrész helyébe a "levonja, átutalja az állami adó- és vámhatóságnak, és erről tájékoztatja az ügyfelet. A levont" szöveg

lép.

6. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

38. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. §-a a következő 28. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"28. tájképi elem: az (EU) 2021/2116 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretében működő integrált igazgatási és kontrollrendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2022. május 31-i (EU) 2022/1173 bizottsági végrehajtási rendelet 8. és 9. cikke szerinti támogatásokra vonatkozó eljárás során ekként használt fogalom."

39. § A Tfvt. "A művelési ág megváltoztatása" alcíme a következő 4. §-sal egészül ki:

"4. § (1) Nem minősül a termőföld művelési ága megváltozásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2) Az ingatlanügyi hatóság által a művelési ág változás bejelentésének elmulasztása miatt indított eljárásban a 3. § alapján bejelentésre kötelezett személynek nyilatkoznia kell az (1) bekezdésben foglaltak fennállásáról."

40. § A Tfvt. 5. §-a a következő (5b) és (5c) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Nem tekinthető az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztásának a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(5c) Az ingatlanügyi hatóság által az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása miatt indított eljárásban a kötelezettnek nyilatkoznia kell az (5b) bekezdésben foglaltak fennállásáról."

41. § A Tfvt. 9. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) E törvény alkalmazásában nem tekinthető más célú hasznosításnak a 2. § 28. pontja szerinti támogatható tájképi elem létesítése és fenntartása.

(2b) Az a személy, akivel szemben az ingatlanügyi hatóság termőföld engedély nélküli más célú hasznosítása tárgyában eljárást indított, az eljárás során a (2a) bekezdésben foglaltak fennállásáról nyilatkozik."

42. § (1) A Tfvt. 14. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Nem minősül időleges más célú hasznosításnak a földrészleten begyűjtött terménynek, vagy mellékterméknek, illetve a területre kijuttatni tervezett istállótrágyának az időszerű mezőgazdasági munkavégzésnek megfelelő módon és időtartamban, de legfeljebb 6 hónapig a termőföldön történő átmeneti tárolása."

(2) A Tfvt. 14. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha az időleges más célú hasznosítás engedélyben meghatározott időtartama lejárt anélkül, hogy az igénybevevő a 10/A. § (2) bekezdése szerinti bejelentést megtette volna és az igénybevevő az engedély hatálya alatt nem kezdeményezte sem az engedély időtartamának meghosszabbítását, sem annak hatályon kívül helyezését, az ingatlanügyi hatóság az engedély időbeli hatályának lejártát követő 15 napon belül felszólítja az igénybevevőt, hogy a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozzon az engedélyezett időleges más célú hasznosítás megkezdéséről és megvalósításáról."

43. § A Tfvt. 24. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Földvédelmi bírságot (a továbbiakban: bírság) köteles fizetni az, aki]

"h) az ingatlanügyi hatóság felhívására a 14. § (3a) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot határidőben nem nyújtja be."

44. § A Tfvt. 26/A. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az ingatlanügyi hatóság az (1) és a (2a) bekezdés szerinti nyilvántartásokon kívül külön nyilvántartást vezet az általa lefolytatott földvédelmi eljárásokban kiadott időleges más célú hasznosítást engedélyező határozatokról az 5. melléklet szerinti adattartalommal."

45. § (1) A Tfvt. 2. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Tfvt. a 2. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

46. § A Tfvt.

a) 2. § 1. pontjában a "megfelelő termőföld" szövegrész helyébe a "megfelelő, de hektáronként szántó esetében legfeljebb 22 aranykorona (a továbbiakban: AK) értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű termőföld" szöveg,

b) 10. § (4) bekezdésében az "igénybe vevő" szövegrész helyébe az "igénybevevő" szöveg

lép.

47. § Hatályát veszti a Tfvt.

a) 5. § (3) bekezdésében a "vagy az igénybevevő" szövegrész,

b) 21. § (3d) bekezdésében az "f), g)," szövegrész.

7. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

48. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 38/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által megállapított FELIR azonosítóval kell rendelkeznie)

"d) az átruházott feladatok ellátására jogosult élelmiszerlánc-felügyelőnek tevékenysége végzéséhez."

49. § Az Éltv.

a) 32. § (4a) bekezdésében az "elbírálni." szövegrész helyébe az "elbírálni az 50. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint." szöveg,

b) 35. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "takarmányvállalkozásokat," szövegrész helyébe a "takarmányvállalkozásokat és azok tevékenységeit," szöveg,

c) 35. § (2) bekezdés b) pontjában a "valamint" szövegrész helyébe a "valamint azok tevékenységeit, továbbá" szöveg,

d) 35. § (2) bekezdés c) pontjában az "előállító létesítményeket" szövegrész helyébe az "előállítókat, azok tevékenységeit és a létesítményeiket" szöveg,

e) 50. § (5) bekezdésében a "határozatot" szövegrész helyébe a "döntést" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti az Éltv. 69. §-ában az " , az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott kötelező" szövegrész.

8. A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény módosítása

51. § A mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló 2011. évi CLXVIII. törvény

a) 10. § (4) bekezdésében az "az ügyfél-azonosító" szövegrész helyébe az "a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)" szöveg,

b) 16. § (1) bekezdésében a "Vidékfejlesztési Program" szövegrész helyébe a "Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv" szöveg,

c) 17. § (1) bekezdés a) pontjában az "a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosító (a továbbiakban: támogatási azonosító)" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

d) 17/A. § a) pont aa) alpontjában az "eljárási tv. szerinti ügyfél-azonosító" szövegrész helyébe a "támogatási azonosító" szöveg,

e) 18. § (2a) bekezdés e) pontjában a "Vidékfejlesztési Program" szövegrész helyébe a "Vidékfejlesztési Program vagy a KAP Stratégiai Terv" szöveg

lép.

9. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

52. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 51. § (2) bekezdésében az "az agrártámogatások esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, más költségvetési támogatás esetén a kincstár visszatartja" szövegrész helyébe az "a kincstár az agrártámogatások esetén levonja, más költségvetési támogatás esetén visszatartja" szöveg lép.

10. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

53. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. § (26) bekezdésében a "mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv" szövegrész helyébe a "Nemzeti Kifizető Ügynökség" szöveg lép.

11. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

54. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 8. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv az agrárkamara megkeresésére annak jogszabályban rögzített feladatai ellátása érdekében elektronikus úton, kapcsolati kód alkalmazásával megküldi az elektronikus azonosítási szolgáltatás igénybevétele érdekében regisztráló vagy regisztrációjukat megszüntető személyek természetes személyazonosító adatait és egyedi azonosítóját, továbbá - ha a természetes személy a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz kapcsolódó tárhellyel rendelkezik - a tárhely létrehozásának tényére vonatkozó adatot."

55. § A NAK tv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § Az agrárkamara az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) meghatározott elektronikus úton is kapcsolatot tarthat az agrárkamara által nyújtott tanácsadással érintett alanyok esetében. Az agrárkamara a tanácsadással kapcsolatos elektronikus dokumentumokat az E-ügyintézési törvényben meghatározott elektronikus úton kézbesíti. Az elektronikus kézbesítésre az E-ügyintézési törvény 7. alcímében foglaltakat kell alkalmazni."

56. § A NAK tv.

a) 8. § (8) bekezdésében a "Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás vezetéséért felelős szerv" szövegrész helyébe a "digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv" szöveg, a "Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz" szövegrész helyébe a "digitális állampolgárság nyilvántartás regisztrációhoz" szöveg,

b) 15. §-ában az "az agrár-, vidékfejlesztésért" szövegrész helyébe az "a vidékfejlesztésért" szöveg,

c) 15/A. §-ában az "az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény)" szövegrész helyébe az "a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben (a továbbiakban: Dáptv.)" szöveg, az "az E-ügyintézési törvényben" szövegrész helyébe az "a Dáptv.-ben" szöveg és az "az E-ügyintézési törvény 7. alcímében" szövegrész helyébe az "a Dáptv. 15. alcímében" szöveg

lép.

57. § Hatályát veszti a NAK tv. 16. § (1) bekezdés c) pontjában az "és végzi" szövegrész.

12. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

58. § (1) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 5. §-a a következő 4. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"4. életvitelszerű lakáshasználat helye: a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett tartózkodási hely, ennek hiányában ellenkező bizonyításig a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba bejelentett lakóhely (a továbbiakban: bejelentett lakóhely);"

(2) A Földforgalmi tv. 5. § 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"8. gazdasági év: tárgyév október 16. napjától a következő év október 15. napjáig tartó időszak;"

59. § A Földforgalmi tv. 13. § (3) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A föld más célra hasznosítható a következő célokból:)

"k) ha a föld igénybevétele olyan területen történik, amelyet a Kormány a Magyar Közlönyben közzétett határozatával beruházási célterületté nyilvánított."

60. § A Földforgalmi tv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/A. § (1) Ha a tulajdonjog átruházásáról szóló szerződés tárgyát képező földet hatályos vagy a szerződéskötés időpontjában még hatályba nem lépett földhasználati szerződés vagy többlethasználati megállapodás érinti, akkor a szerződés tartalmazza a földhasználat időtartamára és ellenértékére vonatkozó tájékoztatást.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megsértésével megkötött szerződés semmis."

61. § A Földforgalmi tv. 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányada egészének vagy egy részének eladása esetében az (1) bekezdés b)-e) pontjában, valamint a (2) bekezdésben meghatározott földműveseket - az elővásárlásra jogosultak sorrendjében - megelőzi az adásvételi szerződés megkötésekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkező földműves tulajdonostárs. Házastársi közös vagyon megosztása esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a közös vagyonba tartozó ingatlanrész az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársának tulajdonát képezte. Ha a földműves tulajdonostárs a tulajdonrészét öröklés jogcímen szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt tulajdonrésze az örökhagyó tulajdonát képezte."

62. § (1) A Földforgalmi tv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 18. § (1) bekezdés b) pontja szerinti földet használó földműves alatt azt a földművest kell érteni, aki a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint legalább 3 éve használja a földet, ideértve azt is, akit a 65. § szerint a föld kényszerhasznosítójaként jelöltek ki. Házastársi közös vagyon megosztása esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az elővásárlási jogával élni kívánó tulajdonostárs házastársa használta. Ha a föld használati jogosultságát a földet használó földműves gazdaságátadási szerződéssel szerezte, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint a gazdaságátadó használta. Öröklés esetén a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet a földhasználati nyilvántartás vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartás szerint az örökhagyó használta."

(2) A Földforgalmi tv. 19. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Több földnek egybefoglalt vételáron történő eladására akkor kerülhet sor, ha

a) azok egymással szomszédosak,

b) a földek azonos vagy szomszédos járás területén fekszenek és a földek bejegyzett földhasználója

ba) az eladó vagy

bb) legalább három éve a vevő, vagy a vevő legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a vevő közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet, vagy

c) a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 18/A. § (1) bekezdés c) pontja vagy 18/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti értékesítés esetén a földek azonos hagyatékhoz tartoznak."

63. § A Földforgalmi tv. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Ha az adásvételi szerződésben foglaltak alapján a vevő a kötelezettségvállalás megerősítéseként foglalót fizetett, akkor az elfogadó jognyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét az eladó javára ügyvédi letétbe vagy közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén közjegyzői bizalmi őrzésbe (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: letét) helyezni és ennek igazolását az elfogadó jognyilatkozathoz csatolni.

(2) Ha az elővásárlásra jogosult az adásvételi szerződésben a vevő helyébe lép, akkor a letétbe helyezett összeget az eladó részére kell megfizetni. Minden más esetben a letétbe helyezett összeg a letevő részére visszajár."

64. § A Földforgalmi tv. 24. § (3) bekezdés h) pont ha) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az adásvételi szerződésnek a 23/A. § (1) bekezdésében meghatározott szempontoknak való megfelelése értékelésének során figyelembe kell venni

a földnek az ügylet szerinti ellenértéke alapos indok nélkül ne haladja meg]

"ha) erdőnek nem minősülő föld esetén a földnek a 20 éves termelési időszakra számított jövedelemtermelő képességét,"

65. § A Földforgalmi tv. 34. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadja az örökös javára a tulajdonszerzés jóváhagyását, a belföldi természetes személy és tagállami állampolgár - az öröklés egyéb feltételeinek fennállása esetén - a föld tulajdonjogát öröklés jogcímén megszerzi azzal a feltétellel, hogy a tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzését követő egy éven belül a tulajdonszerzés akadályát elhárítja.

(3b) Az örökös a (3a) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítését haladéktalanul bejelenti a mezőgazdasági igazgatási szerv részére.

(3c) Ha az örökös a (3a) bekezdés szerinti határidőn belül meghal, a (3a) bekezdés szerinti kötelezettség kiterjed az ingatlan tulajdonjogát tőle öröklés, halál esetére szóló ajándék vagy dologi hagyomány útján megszerző személyre is.

(3d) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanra a (3a) bekezdés szerinti esetben az államot vételi jog és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg. A vételi jogot az állam abban az esetben gyakorolja, ha a (3a) bekezdés szerinti kötelezettséget az örökös vagy annak a (3c) bekezdés szerinti jogutóda a (3a) bekezdés szerinti határidőn belül nem teljesítette.

(3e) A (3a) bekezdés szerinti esetben a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg az ingatlanügyi hatóság az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzi az államot megillető vételi jogot, valamint annak biztosítását szolgáló elidegenítési és terhelési tilalmat az örökléssel érintett ingatlan vagy tulajdoni hányad vonatkozásában, valamint a kötelezettségteljesítés határideje lejáratának dátumát."

66. § (1) A Földforgalmi tv. 47. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az (1) bekezdés alkalmazásában a volt földhasználót megillető előhaszonbérleti jogot érvényesíteni kívánó személy földhasználata nem tekinthető közvetlenül megelőzőnek, ha a földhasználatot a haszonbérleti szerződés közlését megelőzően

a) legalább egy gazdasági év időtartamban

aa) a föld tulajdonosa vagy haszonélvezője,

ab) az aa) alpont szerinti személyek közeli hozzátartozója, vagy

ac) az aa) vagy az ab) alpont szerinti személyeknek legalább 25%-ban a tulajdonában álló mezőgazdasági termelőszervezet;

b) földhasználati szerződés alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő harmadik személy;

c) többlethasználati megállapodás alapján az a) pontban foglaltaktól eltérő valamely tulajdonostárs bejegyzett földhasználóként gyakorolta."

(2) A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2e) Ha a volt haszonbérlő a földhasználati jogviszonyba öröklés útján lépett be, a 3 évbe beszámít azon időtartam is, amely alatt a földet az örökhagyó használta az (1)-(2a) bekezdésben foglaltaknak megfelelően."

(3) A Földforgalmi tv. 47. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Egybefoglalt haszonbér ellenében történő haszonbérbe adás esetén a szerződés tárgyát képező földek kizárólag azonos feltételekkel adhatók haszonbérbe."

67. § (1) A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)

"c) földműves, illetve mezőgazdasági termelőszervezeti minősége bármely okból megszűnt, kivéve a földnek gazdaságátadás útján történő átruházásának vagy átadásának esetét,"

(figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)

(2) A Földforgalmi tv. 62. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenőrzése során megállapítja, hogy a tulajdonos, illetve a földhasználó)

"e) nem teljesítette a 34. § (3a) bekezdése szerinti kötelezettségét,"

(figyelmeztetésben részesíti, egyidejűleg felhívja a figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.)

(3) A Földforgalmi tv. 62. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a haszonbérbe adásra a 48. § (1) bekezdés c) pontja és az 59. § (1) bekezdés e) pontja alkalmazásával került sor, és a mezőgazdasági igazgatási szerv megállapítja, hogy a használatba adónak vagy közeli hozzátartozójának a földet használó mezőgazdasági termelőszervezetben a használatba adás időpontjában fennálló tulajdonrésze a használatba adást követően 25% alá csökkent, akkor a (2) bekezdésben és a 63. §-ban foglaltak szerint jár el. E bekezdés alkalmazása során a föld kényszerhasznosításba adásának nincs helye."

68. § A Földforgalmi tv. a következő 63/A. §-sal egészül ki:

"63/A. § (1) A 63. §-ban foglaltaktól eltérően, ha a 62. § (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezett határidőben nem tesz eleget a 62. § (2) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésben foglaltaknak, akkor a mezőgazdasági igazgatási szerv (5) bekezdés szerinti határozatában foglaltak alapján az állam vételi jogot gyakorol.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a 62. § (2) bekezdése szerinti figyelmeztetést tartalmazó döntésben szereplő határidő lejártát követően haladéktalanul megkeresi a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervet az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében, egyidejűleg határidő tűzésével és a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményre történő figyelmeztetéssel felhívja a tulajdonost, hogy jelölje meg az ellenérték megfizetéséhez szükséges adatokat.

(3) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az ingatlan forgalmi értékének megállapítása során a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek forgalmi értékének megállapítására irányadó szabályok szerint jár el. Az értékbecslés díja a tulajdonost terheli.

(4) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv a megkeresést követő 60 napon belül tájékoztatja a mezőgazdasági igazgatási szervet az ingatlan forgalmi értékéről és az értékbecslés díjáról.

(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv határozatában megállapítja az állam vételi jogának megnyílását, a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által közölt forgalmi értéket, az értékbecslés díját, valamint az ingatlan ellenértékeként a forgalmi érték és az értékbecslési díj különbözeteként megállapított összeget, továbbá az ellenérték megfizetésének módját. Ha a tulajdonos a határozat ellen közigazgatási pert indít, annak a (7) bekezdésben foglaltak alkalmazására halasztó hatálya van.

(6) Ha a tulajdonos a (2) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy nem jelöli meg a fizetéshez szükséges adatokat, a neki járó ellenértéket az ingatlan fekvése szerint illetékes törvényszéknél bírósági letétbe kell helyezni. Ha a letétben lévő összeget a jogosult 15 éven belül nem igényli, abban az esetben azt az állam földvásárlásra felhasználhatja. Ha a tulajdonos a letett összeget 15 éven belül nem igényelte, akkor annak leteltét követően ezen követelését bírósági úton érvényesítheti.

(7) A Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv az állam vételi jogát a határozat közlésétől számított 90 napon belül gyakorolja.

(8) Az ellenértéket a tulajdonos által megjelölt módon vagy a (6) bekezdés szerinti esetben bírósági letét útján a vételi jog gyakorlását követő 30 napon belül kell megfizetni."

69. § A Földforgalmi tv. VII. Fejezete a következő 80. §-sal egészül ki:

"80. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 5. § 4. pontját alkalmazni kell az életvitelszerű lakáshasználat helyének 2024. július 1-jét megelőző időszakra vonatkozó igazolása esetén is."

70. § A Földforgalmi tv.

a) 20. § (1) bekezdés h) pontjában a "céljából történő" szövegrész helyébe a "céljából, illetve hitéleti célból történő" szöveg,

b) 23. § (1) bekezdésében a "megkeresi" szövegrész helyébe a "felhívja" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg,

c) 23. § (4) bekezdés c) pontjában az "okiratok" szövegrész helyébe a "vagy a 21/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a letétbe helyezést igazoló okiratok" szöveg,

d) 23. § (4) bekezdés d) pontjában a "nyilatkozatait." szövegrész helyébe a "nyilatkozatait, vagy a 14. §-ban foglalt nyilatkozatokat valótlanul tartalmazza és erről a mezőgazdasági igazgatási szerv tudomással bír." szöveg,

e) 23/A. § (1a) bekezdésében az "egyidejűleg megkeresi" szövegrész helyébe az "egyidejűleg felhívja" szöveg és a "feljegyzése" szövegrész helyébe a "bejegyzése" szöveg

f) 47. § (1) bekezdésében a "hatósági jóváhagyásának kezdeményezését" szövegrész helyébe a "közzétételét" szöveg,

g) 47. § (2c) bekezdésében a "megszüntetése" szövegrész helyébe a "megosztása" szöveg,

h) 47. § (5) bekezdésében a "fekszenek." szövegrész helyébe a "fekszenek. A szerződésben egyértelműen utalni kell a haszonbér egybefoglaltságára." szöveg,

i) 48. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "legalább 25%-ban" szövegrész helyébe a "legalább egy éve legalább 25%-ban" szöveg,

j) 62. § (2) bekezdés d) pontjában a "kötelezettségeit" szövegrész helyébe a "kötelezettségeit, vagy" szöveg

lép.

13. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

71. § A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A föld tulajdonának átruházása esetén a szerződésben szereplő ellenértéket banki átutalással vagy ügyvédi letét alkalmazásával, közjegyzői okiratba foglalt szerződés esetén pedig közjegyzői bizalmi őrzésbe helyezéssel kell teljesíteni. A szerződésben az ellenérték teljesítésének módját meg kell határozni. A felek ettől eltérő megállapodása semmis."

72. § A Fétv. V. Fejezete a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § (1) Ha a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 18/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján az ingatlant, vagy a Foktftv. 18/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hagyatékot képező tulajdoni illetőséget az örököstársak (ideértve a csupán kötelesrészre jogosult, de a kötelesrészét az ingatlanból természetben megkapó törvényes örököst is) a hagyatéki eljárás keretében harmadik személy részére egyben értékesítik, akkor az egyezségre a Földforgalmi törvény 21-30. §-ának, valamint e törvény 11-20. §-ának rendelkezéseit az e § szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) E törvény, valamint a Földforgalmi törvény alkalmazásában az egyezséget szerződésnek, az egyezséget kötő feleket szerződő feleknek kell tekinteni. Eladó alatt az örököstársak közösségét kell érteni.

(3) Az egyezséget - annak létrejöttétől számított 8 napon belül - a közjegyző megküldi a mezőgazdasági igazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

(4) Az egyezség jóváhagyására irányuló eljárásban nem kell megkeresni a helyi földbizottságot az állásfoglalásának beszerzése céljából."

73. § A Fétv. a következő 42/A. és 42/B. §-sal egészül ki:

"42/A. § (1) Ha az örökös a tulajdonszerzés akadályát elhárítja és azt a Földforgalmi tv. 34. § (3b) bekezdésében foglaltak szerint bejelenti, a mezőgazdasági igazgatási szerv a 42. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy a hatósági bizonyítványt a bejelentő részére adja ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány kiadásával egyidejűleg a mezőgazdasági igazgatási szerv kezdeményezi az ingatlanügyi hatóságnál a vételi jog és az elidegenítési és terhelési tilalom törlését.

(3) Az ingatlanügyi hatóság - a (2) bekezdésben foglaltakon túl - törli a vételi jogot, valamint az elidegenítési és terhelési tilalmat

a) a Földforgalmi tv. 63/A. §-a szerinti esetben a magyar állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg,

b) a végintézkedés tárgyát képező föld kisajátítása esetén a kisajátítással bekövetkező tulajdonváltozás átvezetésével egyidejűleg.

42/B. § (1) A 21/A. § szerinti egyezség jóváhagyására a 27-39. § rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv az eljárás során hozott végleges és közigazgatási perrel meg nem támadott döntését a közigazgatási per indítására megszabott határidő lejárta után a közjegyzőnek megküldi. A mezőgazdasági igazgatási szerv az egyezséget jóváhagyó döntéssel egyidejűleg megküldi a közjegyző részére a záradékolt egyezséget."

74. § A Fétv. 12. alcíme a következő 51/B. §-sal egészül ki:

"51/B. § (1) A haszonbérleti szerződés a haszonbérlő által kötelezően alkalmazandó agrotechnikára, növénykultúrára vagy termelési módszerre vonatkozó előírást nem tartalmazhat.

(2) Az (1) bekezdésbe ütköző szerződés semmis.

(3) Ha a haszonbérleti szerződés a gazdasági év végével megszűnik, a haszonbérlő az adott gazdasági évhez kapcsolódó betakarításra a szerződés megszűnését követően is jogosult. A felek ezzel ellentétes megállapodása - a haszonbérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése kivételével - semmis."

75. § A Fétv. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A többlethasználati megállapodás megszűnik

a) a földet használó tulajdonostárs tulajdonostársi minőségének megszűnésével, a tulajdonostársi minőség megszűnésének napján,

b) a használati megosztásról szóló megállapodás módosítása vagy megszűnése esetén."

76. § A Fétv. XVIII. Fejezete a következő 110/H. §-sal egészül ki:

"110/H. § Az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvénnyel megállapított 51/B. § (3) bekezdését a 2024. július 1-jén fennálló haszonbérleti szerződésekre is alkalmazni kell."

77. § A Fétv.

a) 18/A. § (2) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja" szöveg,

b) 18/A. § (3) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja" szöveg és a "tíz évig" szövegrész helyébe a "tíz gazdasági évben" szöveg,

c) 18/A. § (4) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja" szöveg

lép.

78. § A Fétv. 37. § (1) bekezdésében a "megkeresés" szövegrész helyébe a "felhívás" szöveg és a "megkeresi" szövegrész helyébe a "felhívja" szöveg lép.

14. A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény módosítása

79. § (1) A mezőgazdasági termékpiacok szervezésének egyes kérdéseiről, a termelői és a szakmaközi szervezetekről szóló 2015. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Termékpiaci tv.) 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Amennyiben a szerződő felek a mezőgazdasági termék szolgáltatására irányuló szerződésben folyamatos teljesítésben állapodnak meg, akkor a fizetési határidő a tárgyhónapi teljesítés tekintetében a tárgyhónapot követő 30. nap azzal, hogy a vevő a tárgyhónapot követő 5. napig a legalább tárgyhónapi teljesítés értéke 30%-ának megfelelő összeget megfizet a termék szolgáltatójának."

(2) A Termékpiaci tv. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szerződő felek az adott ágazatban elismert szakmaközi szervezet által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott - fizetési határidőt tartalmazó - mintaszerződés szerint kötött szerződésben eltérhetnek az (1) bekezdésben foglalt fizetési határidőre vonatkozó előírástól."

(3) A Termékpiaci tv. 3. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A mezőgazdasági igazgatási szerv az ellenérték (1) bekezdés szerinti határidőre történő meg nem fizetése esetén ágazatfelügyeleti bírságot szab ki.

(6) Az (5) bekezdés szerinti ágazatfelügyeleti bírság mértéke a szerződés szerinti, meg nem fizetett ellenérték tíz százaléka, de legalább egymillió forint.

(7) Ha a jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre kiszabott bírságot a kötelezett nem fizeti meg és azt tőle nem lehet behajtani, a bírság megfizetésére a jogsértés elkövetése idején helytállni köteles tagot, vezető tisztségviselőt, illetve azt a személyt kell kötelezni, aki a jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet kötelezettségeiért a törvény alapján felel.

(8) Az (5) bekezdés szerinti közigazgatási hatósági eljárásban a termelők érdekképviseletét ellátó, adott ágazatban elismert szakmaközi szervezetet az ügyfél jogállása illeti meg.

(9) A (8) bekezdés alapján fennálló eljárási jogosultság nem érinti a termelő azon jogát, hogy a jogsértővel szemben igényét érvényesítse."

80. § A Termékpiaci tv. 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § (1) Kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseket kell tartalmaznia

a) a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a sertés- és baromfihús ágazatokban alkalmazott azon szerződésnek,

aa) amelyet a mezőgazdasági termelővel mint eladóval az általa használt mezőgazdasági földterületen megtermelt mezőgazdasági termény értékesítésére annak vetése - gyümölcs esetében a termés betakarítása évének első napja - előtt,

ab) amelyet a haszonállat tenyésztőjével vagy tartójával mint eladóval az általa használt állattartó telepen nevelt haszonállat értékesítésre annak telepítése vagy tenyésztésbe vétele előtt

kötöttek, valamint

b) a mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szerződések kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezései kiterjednek

a) a mezőgazdasági termelő által viselt, a mezőgazdasági termelési és termékelőállítási tevékenység körébe nem tartozó szerződéses kötelezettségekből eredő kockázatok arányos ellentételezésének módjára,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződés esetében az a) pontban foglaltakon túl

ba) a szerződés teljesítéséhez szükséges szaporítóanyag mennyiség vagy élőállat darabszám biztosítására, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározására,

bb) a szaporítóanyag szavatosságának meghatározására,

bc) a minőségi hibákért való felelősség megállapítására,

bd) az inputanyagok minőségének biztosítására,

be) az áru átvételének ütemezésére,

bf) a szerződéstől való elállás feltételeire és

bg) a teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményeire."

81. § A Termékpiaci tv. 4. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

"6/B. § (1) A 6/A. §-ban meghatározott feltételek teljesítését a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzi. A mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szab ki, ha megállapítja, hogy a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő nem teljesíti a 6/A. §-ban foglalt feltételeket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ágazatfelügyeleti bírság legkisebb mértéke tízezer forint, legmagasabb mértéke tízmillió forint, de legfeljebb a vevő vagy a szolgáltatást igénybe vevő fél - jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző üzleti évben elért - nettó árbevételének tíz százaléka.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság kiszabása során a 3. § (7)-(9) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni."

82. § A Termékpiaci tv. a következő alcímmel egészül ki:

"5/A. Mezőgazdasági termeltetői szerződések

7/D. § (1) A mezőgazdasági termeltetői szerződés (a továbbiakban: termeltetői szerződés) a termeltető és a termelő szerződéses kapcsolatának önkéntesen választható formája.

(2) Termeltetői szerződésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termelő vagy termelők csoportja és egy vagy több élelmiszer-, ital-, valamint dohánytermék gyártásával, mezőgazdasági termékek, mezőgazdasági nyersanyag, élőállat, élelmiszer, ital, valamint dohányáru nagykereskedelmével foglalkozó vállalkozás mint termeltető között létrejött

a) mezőgazdasági termékek szolgáltatására, és

b) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben rögzített, a szerződés szerinti szállítási kötelezettséggel érintett termékek termeléséhez, előállításához kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó

kölcsönös kötelezettségekről rendelkező szerződést, amelyben a szerződő felek tevékenységeiket összehangolják.

(3) Az állattenyésztés területén termeltetői szerződésnek minősülnek azok a szerződések, amelyek alapján a termelő

a) a (2) bekezdés szerinti termeltető, valamint

b) az állatok tenyésztését, hizlalását szolgáltatásként igénybe vevő mezőgazdasági termelő mint termeltető irányában vállalja az állatok tenyésztését, hizlalását, és egyben vállalja az állattartásra, a termelőeszközök és alapanyagok beszerzésére vagy a késztermékek felhasználására vonatkozó, a szerződésben meghatározott szabályok betartását.

(4) Nem tekinthető termeltetői szerződésnek az a szerződés, amely a vevő részére a szerződésben meghatározott ár megfizetésén felül további kötelezettségeket nem tartalmaz.

(5) A termeltetői szerződésben foglalt áruszállításhoz és szolgáltatás nyújtásához kapcsolódóan a termeltetői szerződésen kívül más háttér-megállapodás nem köthető.

(6) A miniszter - az adott ágazatban működő elismert szakmaközi szervezet kezdeményezésére - a szakmaközi szervezet által elfogadott mintaszerződéseket hagyhat jóvá. Amely ágazatban nem működik elismert szakmaközi szervezet, a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: Agrárkamara) kezdeményezheti az általa elfogadott mintaszerződés jóváhagyását.

7/E. § (1) A termeltetőkről és az általuk kötött termeltetői szerződésekről a Nemzeti Kifizető Ügynökség - egyéb nyilvántartásaitól elkülönülten - nyilvántartást vezet.

(2) A Nemzeti Kifizető Ügynökség - a termeltetői szerződések lejáratát követő 10 évig - nyilvántartja

a) a termeltetőnek és a termelőnek a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítóját, amennyiben azzal rendelkezik, valamint levelezési címét, telefonos és elektronikus elérhetőségét, számlázási címét,

b) természetes személy termeltető és termelő természetes személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét,

c) gazdálkodó szervezet termeltető és termelő székhelyét, telephelyét, adószámát, cégjegyzékszámát, amennyiben azzal rendelkezik,

d) a termeltető és a termelő által kötött termeltetői szerződést.

(3) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a (2) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvényben meghatározott ellenőrzési feladatai ellátása érdekében kezeli.

(4) A Nemzeti Kifizető Ügynökség az adatszolgáltató termeltető és termelő hozzájárulása esetén a Kedvezményezetti Nyilvántartási Rendszerben rendelkezésére álló adatokat az általa vezetett egyéb nyilvántartásába átveszi.

(5) A Nemzeti Kifizető Ügynökség a termeltető által szolgáltatott adatokhoz a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok kivételével - az e törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - térítésmentes hozzáférést biztosít

a) a 8. § (2) bekezdése szerinti szervezet, valamint

b) a miniszter által vezetett minisztérium számára.

(6) A nyilvántartásba vett termeltető minden év március 31-ig a Nemzeti Kifizető Ügynökség számára adatot szolgáltat az előző naptári évi tevékenységéről, a következő adatok és dokumentumok megküldésével:

a) a termeltető által végzett termeltetői tevékenység egyértelmű - végterméke alapján meghatározott - megnevezése,

b) a megnevezés alapján körülhatárolt tevékenység gazdasági eredménye,

c) a termeltetés keretében

ca) megművelt földterület nagysága,

cb) tartott állatállomány nagysága,

d) a termeltetésben részt vevő termelők száma összesen és végtermékek szerint megbontva,

e) a termeltetői szerződések másolata."

83. § (1) A Termékpiaci tv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet a piaci árinformációs rendszer működtetésével - a nemzeti és a közös piacszabályozás érdekében - belföldi árfigyelési, ár- és készletjelentési feladatokat, valamint a Rendelet 223. cikke alapján ár- és készletjelentési kötelezettségeket lát el."

(2) A Termékpiaci tv. 8. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet az adatszolgáltatásra kötelezett ágazatokban a valós piaci folyamatok nyomon követését

a) egyedi azonosítóval ellátott szervezetsoros ár- és mennyiségi adatok gyűjtésével,

b) kötelező adatszolgáltatáson alapuló adatok feldolgozásával, valamint

c) adminisztratív adatok átvételével és feldolgozásával valósítja meg.

(4b) A (2) bekezdésben meghatározott szervezet

a) az egyedi információkból számított - egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó - súlyozott átlagokat rendszeresen jelenti az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) felé, valamint

b) az egyedi azonosító adatokat nem tartalmazó árfigyelési adatokat és súlyozott átlagokat a piaci szereplők számára hozzáférhetővé teszi."

84. § A Termékpiaci tv. II. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

"7/A. Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenységének szabályozása

13/A. § Mezőgazdasági termékek nagykereskedelmét vagy feldolgozását végző vállalkozásnak nem lehet tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban tulajdonosa vagy vezető tisztségviselője volt olyan vállalkozásnak, amely az annak végelszámolására vagy felszámolására irányuló eljárás megkezdésekor a vállalkozás vagyonát meghaladóan rendelkezett a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmi tevékenység keretében vásárolt termékek tekintetében fennálló szállítói kötelezettségekkel, és akinek felelősségét e jogellenes cselekmény megvalósításában az arra hatáskörrel rendelkező szerv megállapította."

85. § (1) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"o) a 6/A. § (1) bekezdése szerinti szerződések kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályokat"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Termékpiaci tv. 28. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"p) a mezőgazdasági termeltetői szerződés, a termeltetői nyilvántartás és adatszolgáltatás részletes szabályait"

(rendeletben állapítsa meg.)

86. § A Termékpiaci tv.

a) 3. § (2) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveg,

b) 18. § (2) bekezdés d) pontjában az "az Európai" szövegrész helyébe az "a" szöveg,

c) 26. § (1) bekezdésében az "a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarának (a továbbiakban: Agrárkamara) a" szövegrész helyébe az "az Agrárkamarának a" szöveg

lép.

15. Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény módosítása

87. § Az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről szóló 2019. évi LVI. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § A miniszter közleményben közzéteszi a fajtarekonstrukció alatt álló vagy fajtarekonstrukcióra irányuló kutatási programban részt vevő mezőgazdasági állatfajtákat."

16. Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény módosítása

88. § Az öntözéses gazdálkodásról szóló 2019. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Ögt.) 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a fenntartható vízgazdálkodási közösség a (2) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kerül elismerésre, és az öntözni kívánt ingatlanok szántó művelési ágban vannak nyilvántartva, akkor a közösségnek teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kell nyilatkoznia arról, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség elismerését követően a szántó művelési ágú területeken legalább 5 évig a (2) bekezdés b) pontja szerinti növénykultúrák termesztését fogja folytatni."

89. § Az Ögt. 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az öntözési körzetet úgy kell kijelölni, hogy a fenntartható vízgazdálkodási közösség céljainak biztosítása mellett a lehető legkevesebb földrészletre terjedjen ki. Az öntözési körzet területe nem fedheti másik öntözési körzet területét."

90. § Az Ögt. 19. §-ában az "a Módtv3. hatálybalépését követő 180 napon belül" szövegrész helyébe a "2024. december 31. napjáig" szöveg lép.

91. § Hatályát veszti az Ögt. 19. §-ában az "(a továbbiakban: Módtv3.)" szövegrész.

17. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

92. § A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 16. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Ha a tulajdonostársak (2a) bekezdés szerint értesítését követően valamely tulajdoni hányadot érintően öröklés jogcímen történő tulajdonszerzés kerül bejegyzésre, az örökös tulajdonjogának bejegyzését megelőzően a bekebelezés érdekében e törvény, valamint annak végrehajtási rendelete alapján tett intézkedések az örökösre is kiterjednek."

93. § (1) A Foktftv. 18/A. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonszerzés esetén

a) a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni,

b) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és

c) a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása."

(2) A Foktftv. 18/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."

(3) A Foktftv. 18/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingatlanügyi hatóság törli a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét

a) a (3) bekezdés szerinti jogügyletek,

b) a (4) bekezdés szerinti kényszerértékesítés eredményeként bekövetkező tulajdonváltozás, vagy

c) a közös tulajdonnak a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapján megosztással történő megszüntetésével bekövetkező tulajdonváltozás

ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg."

94. § (1) A Foktftv. 18/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (3) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonszerzés esetén

a) a Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdését, valamint a 12-17. §-át nem kell alkalmazni,

b) jogszabályon vagy szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és

c) a tulajdonszerzéshez nem kell a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása."

(2) A Foktftv. 18/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az ingatlan használati jogosultságának átengedésére irányuló szerződés az (5) bekezdés szerinti dátumot meghaladóan semmis."

(3) A Foktftv. 18/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az ingatlanügyi hatóság törli a közös tulajdon rendezésének kötelezettsége tényét

a) a (3) bekezdés szerinti jogügyletek,

b) a (4) bekezdés szerinti kényszerértékesítés eredményeként bekövetkező tulajdonváltozás, vagy

c) a közös tulajdonnak a Ptk. alapján megosztással történő megszüntetésével bekövetkező tulajdonváltozás

ingatlan-nyilvántartási átvezetésével egyidejűleg."

95. § A Foktftv. III. Fejezete a következő 28/A. és 28/B. §-sal egészül ki:

"28/A. § (1) Ha a hagyatéki eljárás tárgya kizárólag egy vagy több, földnek minősülő olyan belföldi ingatlan vagy annak tulajdoni illetősége (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: hagyaték), amelyek esetében

a) az adó és értékbizonyítvány szerinti érték ingatlanonként (tulajdoni illetőségenként) nem haladja meg az egymillió forintot,

b) az ingatlan földrészletének területe ingatlanonként, tulajdoni illetőség esetén a földrészlet területének a tulajdoni hányadra eső arányos része tulajdoni illetőségenként nem haladja meg az ötezer négyzetmétert, és

c) az ingatlan vagy a tulajdoni illetőség ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott tulajdonosa a hagyatéki eljárásnak a hagyatéki leltár szerinti megindulását megelőző 15 évnél régebben meghalt,

a közjegyző a He.-ben meghatározottak szerint a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki.

(2) Ha a hirdetményben meghatározott igénybejelentési határidő alatt a közjegyzőhöz igénybejelentés nem érkezik, a közjegyző a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak adja át.

(3) Az állam tulajdonszerzésére a 25. § (2) bekezdését és a 26. §-t alkalmazni kell.

28/B. § (1) Ha az örökös, a dologi hagyományos, a halál esetére megajándékozott, a végintézkedéssel létesített bizalmi vagyonkezelési jogviszony vagyonkezelője (a továbbiakban együtt: örökösként érdekelt) igénybejelentéssel az igénybejelentési határidő alatt nem élt, a hagyatékot szállomány jogcímén az államnak átadó végzés jogerőre emelkedését követően, az állam tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzése ranghely szerinti időpontjától számított 5 éves elévülési határidőn belül, a tulajdonjog megállapítása iránt az állammal szemben pert indíthat.

(2) Ha az örökösként érdekelt személy tulajdonjogának megállapítása eredményes volt az (1) bekezdés szerinti perben, de nem kívánja a hagyaték természetben történő kiadását, vagy az állammal szemben erre már nincs lehetősége, az örökös az állammal szemben a 26. § szerinti értékbecslés alapján meghatározott összegű kártalanításra jogosult."

96. § A Foktftv. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ezen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépésekor - a Módtv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos 15. alcímben foglaltak szerint - folyamatban lévő eljárások esetében is."

97. § A Foktftv. 52. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"52. § Az ezen alcím szerinti megosztások költségeit az állam viseli. Soron kívüli eljárás lefolytatására nincs lehetőség."

98. § (1) A Foktftv. 53. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az ingatlanügyi hatóság az 51. § (2a) bekezdésében foglaltak alkalmazásáról írásban tájékoztatja a már folyamatban lévő megosztási eljárásban érintett ingatlanban tulajdoni hányaddal rendelkező valamennyi tulajdonostársat."

(2) A Foktftv. 53. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint az ingatlanügyi hatóság mint segítő közreműködő vagy a kormányhivatal által megbízott földmérő vállalkozó vagy vállalkozás elvégzi a megosztás földmérési és sorsolással kapcsolatos feladatait. Egyezség esetén a kormányhivatal jogtanácsosa vagy a kormányhivatal által megbízott jogi szolgáltató készíti, illetve jegyzi ellen a jogváltozás bejegyzésének alapjául szolgáló egyezségi okiratot."

(3) A Foktftv. 53. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Ha a kormányhivatal földmérő vállalkozó vagy vállalkozás, illetve jogi szolgáltató közreműködését veszi igénybe, a földmérő vállalkozó vagy vállalkozás, illetve jogi szolgáltató a számukra átadott, a megosztási kérelemben szereplő adatokat és a kérelemmel érintett ingatlan tulajdonosainak a tulajdoni lapon szereplő természetes személyazonosító adatait a megosztási eljárás befejezéséig az ezen alcím szerinti feladatai ellátása céljából kezeli.

(4b) A (3) bekezdés szerinti határidő lejártát vagy a (4a) bekezdés szerint a megosztási kérelemben szereplő adatok átadását követően, a Ptk. szerinti megosztásra csak az ezen alcím szerinti közös tulajdon megszüntetésére vonatkozó kérelmek visszavonása esetén van lehetőség."

(4) A Foktftv. 53. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Azon 51. § (2a) bekezdés szerinti folyamatban lévő eljárásokban, ahol már létrejött az egyezség vagy teljes körű egyezség, vagy lezajlott a sorsolás, az (5) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni."

(5) A Foktftv. 53. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A sorsolást és a megosztást a (7a)-(7i) bekezdések szerint kell elvégezni."

(6) A Foktftv. 53. §-a a következő (7a)-(7i) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A sorsolást az ingatlanügyi hatóság által létrehozott sorsolási bizottság bonyolítja le.

(7b) A sorsolás szabálytalan lebonyolítása ellen az, akinek jogos érdekét érinti vagy sérti, a sorsolás lebonyolítását követő 48 órán belül kifogást nyújthat be a sorsolást szervező ingatlanügyi hatósághoz.

(7c) A kialakítandó új, önálló földrészletek - a visszamaradó földrészlet és a kialakuló ingatlanok megközelítését biztosító utak és más művelés alól kivett földrészletek kivételével - 3000 m2-nél kisebb területűek nem lehetnek. Az ingatlan-nyilvántartás szerint zártkertnek minősült területen a kialakítandó önálló földrészlet legkisebb területe 1500 m2 lehet.

(7d) A kialakítandó földrészletek megközelíthetősége érdekében önálló földrészletként kialakított közút a települési önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat tulajdonába kerül. A földrészletek megközelítésére szolgáló közutak kialakításához szükséges terület aranykorona értékével a kialakítandó földrészleteket kártalanítás nélkül arányosan csökkenteni kell.

(7e) A földrészlet megosztását követően az egyes tulajdoni hányadokra vonatkozó, illetve azokat terhelő, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és feljegyzett tények - a keletkező önálló földrészletekre történő -visszajegyzéséről az ingatlanügyi hatóság gondoskodik.

(7f) Ha törvény úgy rendelkezik, a megosztási vázrajzot - határidő kitűzésével - ellenjegyzésre közölni kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog jogosultjával. Ha a jogosult az ellenjegyzést határidőben nem teljesíti, úgy azt megadottnak kell tekinteni.

(7g) Az ingatlanügyi hatóság a sorsolást követően az elkészített változási vázrajz, valamint a sorsolási jegyzőkönyv vagy az egyezségi okirat alapján a tulajdonjogot bejegyzi az ingatlan-nyilvántartásba.

(7h) Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést megelőzően gondoskodni kell a keletkező új földrészletek kitűzéséről és azok helyszíni bemutatásáról.

(7i) Az önálló földrészletté alakításról szóló határozatok közlésére az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt kell alkalmazni."

99. § A Foktftv. 16. alcíme a következő 57. §-sal egészül ki:

"57. § A Módtv3. hatálybalépését megelőzően a - Módtv3. hatálybalépését megelőző napon hatályos -15. alcímben foglalt feladatok elvégzésére földmérő vállalkozóval vagy vállalkozással kötött szerződések a Módtv3. hatálybalépésének napján a törvény erejénél fogva megszűnnek."

100. § A Foktftv.

a) 4. § (3) bekezdés f) pontjában az "öröklés jogcímen" szövegrész helyébe az "öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen" szöveg,

b) 4. § (3b) bekezdésében az "öröklés jogcímen" szövegrész helyébe az "öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen" szöveg,

c) 4. § (5) bekezdésében az "öröklés miatt" szövegrész helyébe az "öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándékozás miatt" szöveg,

d) 17. § (4a) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg,

e) 17. § (5) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg,

f) 17. § (10) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg,

g) 17/B. § (4) bekezdésében az "az e törvény" szövegrész helyébe az "e törvény" szöveg,

h) 18/A. § (4) bekezdésében a "tulajdoni hányad" szövegrész helyébe az "ingatlan" szöveg,

i) 18/B. § (5) bekezdésében a "tulajdoni hányadok" szövegrész helyébe a "tulajdoni hányad" szöveg,

j) 22. § (4) bekezdés b) pontjában az "örököse vagy" szövegrész helyébe az "örököse, dologi hagyományosa vagy halál esetére megajándékozottja vagy" szöveg,

k) 51. § (2) bekezdés a) pontjában a "bejegyezték," szövegrész helyébe a "bejegyezték, és" szöveg,

l) 51. § (2) bekezdés b) pontjában a "tulajdonostárs), és" szövegrész helyébe a "tulajdonostárs)." szöveg

lép.

101. § A Foktftv.

a) 17. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "e törvény" szövegrész helyébe az "a II. Fejezet" szöveg,

b) 17. § (1) bekezdés b) pontjában az "öröklés jogcímen" szövegrész helyébe az "öröklés, dologi hagyomány vagy halál esetére szóló ajándék jogcímen" szöveg,

c) 17. § (2) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg,

d) 17. § (3) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg,

e) 17. § (4) bekezdésében az "Az e törvény" szövegrész helyébe az "A II. Fejezet" szöveg

lép.

102. § Hatályát veszti a Foktftv.

a) 18/A. § (5) bekezdésében az "az örökléssel érintett tulajdoni hányadok vonatkozásában" szövegrész,

b) 15. alcíme,

c) 51. § (2) bekezdés c) pontja.

18. A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény módosítása

103. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 1. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"5. dűlő: azonos földrajzi, illetve éghajlati adottságú, térképen a VINGIS-ben lehatárolt, nevesített terület;"

104. § A szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 23. § (3) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"15. a HNT által közzétett borpiaci elemzés tartalmát."

19. Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény módosítása

105. § Az agrárgazdaságok átadásáról szóló 2021. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Gazdaságátadási tv.) 2. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"b) gazdaságátadó: az az öregségi nyugdíjkorhatárt elért vagy a szerződés megkötésétől számítva legfeljebb 5 éven belül elérő mezőgazdasági őstermelő vagy mező-, erdőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, aki

ba) saját vagy jogelődjének tevékenységi idejével egybeszámítva legalább 10 évig saját nevében és saját kockázatára mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet folytatott, és ebből igazoltan árbevétele származott, valamint

bb) a gazdaságátadási szerződésben meghatározott mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld területe több mint háromnegyedének a gazdaságátadás időpontját megelőzően legalább 5 éve tulajdonosi földhasználója - az 5 éven belül szerzett mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld kivételével -, vagy más jogcímen a földhasználati nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett földhasználója, erdőgazdálkodói nyilvántartásba legalább 5 éve bejegyzett erdőgazdálkodója, ezen személy közeli hozzátartozója vagy a földhasználóként vagy erdőgazdálkodóként bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet legalább 25%-ban tulajdonosa."

106. § (1) A Gazdaságátadási tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gazdaságátadási szerződés megkötését követően a gazdaságátadó az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben nyilvántartandó - az átadott gazdaságot érintő - új tevékenységet nem kezdhet."

(2) A Gazdaságátadási tv. 4. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása körében eljáró mezőgazdasági igazgatási szervnek az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti értesítése alapján a gazdaságátadót hivatalból törli

a) a gazdaságátadó mezőgazdasági üzemközpontja vagy lakóhelye szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásból,

b) a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara a mezőgazdasági őstermelői nyilvántartásból,

c) az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a gazdaságátadással érintett tevékenység vonatkozásában az élelmiszerláncfelügyeleti információs rendszerből és

d) az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodói nyilvántartásból

attól az időponttól kezdve, amikor a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozat alapján a gazdaság tulajdonjogát a gazdaságátvevő megszerzi.

(1b) Az erdőgazdálkodói nyilvántartásból való törlés nem érinti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 17. § (2) bekezdése szerinti haszonvételi joggyakorlást."

(3) A Gazdaságátadási tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdaságátadó csak akkor kérheti újra a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásba, az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerbe vagy az erdőgazdálkodói nyilvántartásba történő felvételét, ha a gazdaságátadási szerződés az 5. § vagy a 11. § alapján megszűnik, vagy a gazdaságátvevő halálát követően a gazdaságátadó a gazdaságátvevő örököseként a gazdaság részét képező mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogát vagy földhasználati jogosultságát megszerzi."

107. § A Gazdaságátadási tv. 7. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felek a gazdaságátadási szerződésben rögzítik)

"b) a gazdaság egyes elemeinek pontos meghatározását, mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő Fétv. 13. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott adatait, valamint erdőnek minősülő föld tulajdonjogának vagy használatának átengedése esetén az Evt. 19. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatait,"

108. § (1) A Gazdaságátadási tv. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárásban sommás eljárásnak nincs helye."

(2) A Gazdaságátadási tv. 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A gazdaságátadási szerződés jóváhagyása iránti eljárás díj- és illetékmentes."

109. § A Gazdaságátadási tv. 8. alcíme a következő 12/A-12/C. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A gazdaságátadási szerződésnek a mezőgazdasági igazgatási szerv által történő jóváhagyása után és a gazdaságátadási szerződéshez kapcsolódó tulajdonjog átruházásra irányuló nyilatkozatban meghatározott időpont között a gazdaságnak a 2. § a) pontjában meghatározott elemeit érintő változás esetén a gazdaságátadási szerződést módosítani kell és a módosítást annak aláírását követő tizenöt napon belül jóváhagyás céljából be kell nyújtani a mezőgazdasági igazgatási szervhez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás jóváhagyása tárgyában - a szerződés egyéb rendelkezéseinek változatlan formában történő fenntartása esetén - a mezőgazdasági igazgatási szerv az okiratok beérkezését követő 15 napon belül határozatot hoz.

12/B. § A gazdaságátadási szerződés ellenőrzése, illetve hatósági jóváhagyása érdekében a mezőgazdasági igazgatási szerv részére

a) az ingatlan-nyilvántartásból a tulajdoni lap másolatát,

b) a földhasználati nyilvántartásból a földhasználati lap másolatát és a földhasználati összesítőt,

c) az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő adatokat,

d) az erdőgazdálkodói nyilvántartásban szereplő adatokat,

e) a személyek azonosítására a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdés a)-h) és k) pontjában foglalt adatokat,

f) az adóhatóságtól az adóhatóság által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére és a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból az adózó azonosítására, árbevételére és köztartozás-fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

g) a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről, valamint a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartásban szereplő adatokat

díjmentesen kell szolgáltatni, függetlenül az egyes nyilvántartásokra vonatkozó adatszolgáltatási formáktól, módoktól.

12/C. § (1) A mezőgazdasági igazgatási szerv a jóváhagyott gazdaságátadási szerződésekről nyilvántartást vezet a következő tartalommal:

a) a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő

aa) természetes személyazonosító adatai,

ab) lakcíme,

ac) állampolgársága,

ad) személyi azonosítója a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény hatálya alá tartozó természetes személyek esetében,

ae) adóazonosító jele vagy adószáma,

af) KAP tv. 10. § (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatási azonosítója,

ag) FELIR azonosítója,

ah) kamarai tagsági azonosító száma,

b) a gazdaságátvevő legmagasabb mezőgazdasági képzettsége,

c) a gazdaságátadási szerződés tárgyát képező ingatlanok e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott ingatlan-nyilvántartási adatai,

d) az állatállományra vonatkozó adatok,

e) a gazdaság értéke szerződéstípusonként,

f) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal),

g) a gazdaság utolsó lezárt évi árbevétele,

h) a szerződés létrejöttének és módosításának dátuma,

i) a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontja,

j) a gazdaság főtevékenysége (ÖVTJ besorolási főszámmal).

(2) A mezőgazdasági igazgatási szerv a gazdaságátadó és a gazdaságátvevő (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatait agrárpolitikai intézkedések tervezése és nyomon követése céljából jogosult kezelni.

(3) A mezőgazdasági igazgatási szerv az agrárpolitikáért felelős miniszter részére, feladatai ellátása érdekében, az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból adatot szolgáltat."

110. § A Gazdaságátadási tv. a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § (1) A gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződések tekintetében a gazdaságátvevő a gazdaság tulajdonjoga átruházásának időpontjában lép a gazdaságátadó helyébe.

(2) A gazdaságátadó kötelezettsége, hogy a gazdaságátadási szerződés megkötéséről, annak hatósági jóváhagyásáról, módosításáról, valamint a gazdaság tulajdonjoga átruházásának tényéről és időpontjáról, az ezeket igazoló okiratok eredeti vagy hiteles másolatának megküldésével 8 napon belül írásban tájékoztassa a gazdaságátadási szerződésben meghatározott polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleket. Ha a gazdaságátadó a tájékoztatást elmulasztja, akkor a gazdaságátvevő a gazdaságátadási szerződéssel igazolhatja a polgári jogi és munkajogi szerződésekben maradó feleknek a gazdaságátadás tényét."

111. § A Gazdaságátadási tv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a gazdaságátadási szerződés részletes tartalmára és a gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyási eljárására vonatkozó szabályokat,

b) a mezőgazdasági igazgatási szerv által vezetett nyilvántartás személyes adatok körébe nem tartozó adattartalmát."

112. § A Gazdaságátadási tv. a következő alcímmel egészül ki:

"11/A. Átmeneti rendelkezések

17/A. § A 2. § c) pontjában foglalt rendelkezést 2026. december 31-ig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a gazdaságátvevő életkorára vonatkozó felső korhatár 50. életév helyett 60. életév."

113. § A Gazdaságátadási tv. 3. § (3) bekezdésében az "a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény)" szövegrész helyébe az "a Földforgalmi törvény" szöveg lép.

114. § A Gazdaságátadási tv.

a) 7. § c) pontjában a "kapcsolódó polgári" szövegrész helyébe a "kapcsolódó hitel- és kölcsönszerződések, földhasználatra irányuló szerződések, egyéb polgári" szöveg és a "szerződések felsorolását" szövegrész helyébe a "szerződések, valamint a vagyonelemekhez kapcsolódó jogok és kötelezettségek felsorolását" szöveg,

b) 7. § e) pontjában a "törvény hatálya" szövegrész helyébe a "törvény, valamint a Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) hatálya" szöveg,

c) 7. § f) pontjában az "az egyes" szövegrész helyébe az "a KAP tv., valamint az egyes" szöveg, a "kérelmeket" szövegrész helyébe a "kérelmek azonosítóit" szöveg és az "okiratait" szövegrész helyébe az "okiratainak számát" szöveg,

d) 8. § (1) bekezdésében az "elemeinek értékét" szövegrész helyébe az "elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét" szöveg,

e) 9. § (1) bekezdésében az "elemeinek értékét" szövegrész helyébe az "elemeinek szerződéskötéskori forgalmi értékét" szöveg,

f) 13. § (1) bekezdésében a "szerint a szerződésben" szövegrész helyébe a "szerint, valamint a munkajogi szerződésekben a szerződésben" szöveg

lép.

115. § Hatályát veszti a Gazdaságátadási tv.

a) 6. § (3) bekezdése,

b) 12. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "a Földforgalmi törvényben és a Fétv.-ben foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel" szövegrész.

20. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény eltérő szöveggel történő hatályba léptetése

116. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 74. § (1) bekezdésének a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 2. § 1. pontját megállapító rendelkezése a "megfelelő termőföld" szövegrész helyett a "megfelelő, de hektáronként szántó esetében legfeljebb 22 AK értékű, rét esetében legfeljebb 16 AK értékű, legelő esetében legfeljebb 6 AK értékű termőföld" szöveggel lép hatályba.

21. A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény módosítása

117. § A Közös Agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló 2022. évi LXV. törvény (a továbbiakban: KAP tv.) 10. § (1) bekezdés 13. pontja a következő d) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

mezőgazdasági célú csekély összegű támogatások:)

"d) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti vidékfejlesztési, erdészeti vagy vadgazdálkodási célú általános csekély összegű támogatás;"

118. § A KAP tv. 13. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[A támogatói feladatok ellátásához a Nemzeti Kifizető Ügynökség az intézkedésekhez kapcsolódó támogatási adatok kezelésére, ellenőrzésére és a kérelmek egységes benyújtására Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszert (a továbbiakban: IIER) működtet, amelyen belül - az adatátadás biztosítása mellett - a következő nyilvántartásokat hozza létre]

"h) területi monitoringrendszer."

119. § A KAP tv. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A kedvezményezett az agrártámogatási jogviszonyból eredő jogosultságokról indoklás nélkül lemondhat. Ha a lemondáshoz jogszabály vagy pályázati felhívás jogkövetkezményt nem fűz, a támogató a vonatkozó döntését visszavonja."

120. § A KAP tv.

a) 10. § (1) bekezdés 7. pontjában a "hivatalból" szövegrész helyébe a "saját hatáskörben" szöveg,

b) 16. § (5) bekezdésében az "adó- és vámhatóságot" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságot" szöveg,

c) 16. § (6) bekezdés e) pontjában az "adó- és vámhatóságot" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságot" szöveg,

d) 17. § (1) bekezdés 1. pontjában az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

e) 17. § (1) bekezdés 18. pontjában az "adó- és vámhatóságtól" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságtól" szöveg és az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

f) 17. § (1) bekezdés 25. pontjában az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

g) 26. § (1) bekezdésében a "teljesítésével szűnik meg" szövegrész helyébe a "teljesítésével vagy a vonatkozó döntés visszavonásával szűnik meg" szöveg,

h) 35. § (3) bekezdésében a "módosítja" szövegrész helyébe a "módosítja vagy visszavonja" szöveg,

i) 42. §-ában az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

j) 43. § (2) bekezdésében az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg, a "visszatartja" szövegrész helyébe a "levonja" szöveg, az "adó- és vámhatóságnak" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnak" szöveg és a "visszatartott" szövegrész helyébe a "levont" szöveg,

k) 43. § (3) bekezdésében az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg, valamint a "szolgáltatott," szövegrész helyébe a "szolgáltatott adatok alapján" szöveg,

l) 46. § (1) bekezdés a) pontjában az "adó- és vámhatóság" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóság" szöveg,

m) 46. § (1) bekezdés b) pontjában az "adó- és vámhatóságnak" szövegrész helyébe az "állami adó- és vámhatóságnak" szöveg,

n) 46. § (4) bekezdésében az "adó- és vámhatóságot" szövegrészek helyébe az "állami adó- és vámhatóságot" szöveg

lép.

22. Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény módosítása

121. § Az agrártermékek eredetvédelméről szóló 2022. évi LXVI. törvény

a) 26. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "cégnév vagy" szövegrész helyébe a "cégnév, illetve" szöveg,

b) 26. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "cégnév vagy" szövegrész helyébe a "cégnév, illetve" szöveg,

c) 26. § (2) bekezdés b) pontjában a "cégnév vagy" szövegrész helyébe a "cégnév, illetve" szöveg

lép.

23. Záró rendelkezések

122. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 38-42. §, a 44. §, a 45. § (2) bekezdése, a 46. §, a 47. §, az 58-64. §, a 66-69. §, a 70. § a), c), d) és f)-j) pontja, a 71. §, a 74-77. §, a 80. §, a 83. §, a 85. § (1) bekezdése, a 86. § b) és c) pontja, a 19. alcím és a 2. melléklet 2024. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 65. §, a 72. §, a 73. § és a 95. § a kihirdetést követő 61. napon lép hatályba.

(4) Az 56. § a) és c) pontja 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.

(5) A 70. § b) és e) pontja, a 78. § és a 20. alcím 2024. október 1-jén lép hatályba.

(6) A 2. alcím, a 18. §, a 23. § (1) bekezdése, a 25. §, a 26. § (3) és (6) bekezdése, a 27. §, a 29. §, a 43. §, a 45. § (1) bekezdése, a 79. §, a 81. §, a 82. §, a 84. §, a 85. § (2) bekezdése, a 86. § a) pontja és az 1. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

123. § A 12. alcím, a 77. §, a 101. §, a 105. §, a 112. §, a 113. § és a 115. § az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2024. évi XIX. törvényhez

1. A Tfvt. 2. melléklet 2.8. pontja helyébe a következő pont lép:

"2.8. összege a 24. § (1) bekezdés h) pontjában foglalt esetben 50 000 Ft;"

2. A Tfvt. 2. melléklet 2. pontja a következő 2.9. ponttal egészül ki:

"2.9. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani."

2. melléklet a 2024. évi XIX. törvényhez

"5. melléklet a 2007. évi CXXIX. törvényhez

A 26/A. § (2b) bekezdése szerinti nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

1. település;

2. fekvés;

3. helyrajzi szám;

4. alrészlet jel;

5. művelési ág;

6. minőségi osztály;

7. igénybe venni engedélyezett terület térmértéke (ha);

8. igénybe venni engedélyezett terület AK értéke;

9. az engedélyező határozat száma;

10. az engedély véglegessé válásának időpontja;

11. az engedély időtartama;

12. az engedély hatályon kívül helyezésének időpontja;

13. az igénybevétel megkezdésének napja;

14. az eredeti állapot helyreállítása bejelentésének napja;

15. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat száma;

16. az eredeti állapot helyreállításának elfogadásáról rendelkező határozat véglegessé válásának napja."