2021. évi XXXVI. törvény

a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításáról

1. § A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény (a továbbiakban: Vt.) XVII/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XVII/A. FEJEZET

A MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS AZ ÉLELMISZEREK, A BORÁSZATI TERMÉKEK, AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK, VALAMINT A SZESZES ITALOK FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐINEK UNIÓS OLTALMÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

116/A. § (1) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A borászati termékek földrajzi árujelzőinek uniós oltalmára az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) rendelkezéseit, az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára a 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 251/2014/EU rendelet) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) A szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára az (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: (EU) 2019/787 rendelet) III. fejezetének rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, a 251/2014/EU rendelet, továbbá az (EU) 2019/787 rendelet alapján a tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(5) Az 1151/2012/EU rendelet 49. cikke szerinti, az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (1) bekezdése szerinti, a 251/2014/EU rendelet 10. cikk (1) bekezdése szerinti, valamint az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikke szerinti kérelmet (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kérelem) az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani. Az agrárpolitikáért felelős miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő kérelmet.

(6) A határokon átnyúló földrajzi területet jelölő, szeszes ital földrajzi árujelzőjének bejegyzésére vonatkozó közös kérelem benyújtását megelőzően az agrárpolitikáért felelős miniszter az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint konzultációt folytat.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelmet soron kívül megvizsgálja, hogy az kielégíti-e a következőket:

a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 5. és 6. cikkében előírt követelmények,

b) a borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 93., 100. és 101. cikkében előírt követelmények,

c) az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 2., 17. és 18. cikkében előírt követelmények, és

d) a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 3., 34. és 35. cikkében előírt követelmények.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett vizsgálat nem terjed ki arra, hogy fennáll-e

a) az 1151/2012/EU rendelet 5. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat,

b) az 1308/2013/EU rendelet 93. cikk (1) bekezdése értelmében a borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat,

c) a 251/2014/EU rendelet 2. cikk 3. pontja értelmében az ízesített borászati termék és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat, és

d) az (EU) 2019/787 rendelet 3. cikk 4. pontja értelmében a szeszes ital és a földrajzi elnevezés közötti kapcsolat.

(9) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a kérelem beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik az agrárpolitikáért felelős miniszternek arról, hogy a (7) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő, (11) bekezdés szerinti továbbításával.

(10) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a (9) bekezdés szerinti nyilatkozatát és a kérelem jogszabály szerint lefolytatott részletes vizsgálatát követően a kérelmet közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemmel szemben a közzétételtől számított két hónapon belül felszólalást lehet benyújtani az 1151/2012/EU rendelet 49. cikk (3) bekezdésében és az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikk (6) és (7) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, továbbá kifogást lehet benyújtani az 1308/2013/EU rendelet 96. cikk (3) bekezdésében, illetve a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A felszólalást, illetve a kifogást az agrárpolitikáért felelős miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - a (11) bekezdés szerinti határozatában bírálja el.

(11) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban és a jogszabály alapján lefolytatott részletes vizsgálatát követően, a kérelem benyújtásától számított kilenc hónapon belül határoz arról, hogy a kérelem megfelel-e az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott feltételeknek. Az agrárpolitikáért felelős miniszter a határozatot a termékleírással együtt közzéteszi az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter továbbítja az Európai Bizottsághoz az 1151/2012/EU rendelet 8. cikk (2) bekezdésében, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikk (5) bekezdésében, a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (5) bekezdés b) pontjában, valamint az (EU) 2019/787 rendelet 23. cikk (2) bekezdésében és 24. cikk (7) bekezdésében meghatározott adatokat, illetve iratokat.

(12) A kérelemnek helyt adó, (11) bekezdés szerinti határozat meghozatalával - az 1151/2012/EU rendelet 9. cikk első albekezdésében, az (EU) 2019/33 bizottsági rendelet 8. cikk (1) bekezdésében, a 251/2014/EU rendelet 13. cikk (7) bekezdésében, továbbá az (EU) 2019/787 rendelet 25. cikkében szabályozott - átmeneti oltalom keletkezik a kérelemnek az Európai Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal. Az átmeneti oltalom keletkezésének napjáról az agrárpolitikáért felelős miniszter értesíti a kérelmezőt. Bitorlás miatt az a kérelmező is felléphet, akinek földrajzi árujelzője átmeneti oltalomban részesül, de az eljárást fel kell függeszteni mindaddig, amíg a kérelemről az Európai Bizottság jogerősen nem döntött.

(13) Az (1)-(12) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni

a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint az 54. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében,

b) borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 105. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 106. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében,

c) ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 24. cikke alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 25. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében, és

d) szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikk (3) bekezdés a)-d) pontja alapján a termékleírás módosítása iránt benyújtott kérelmek, valamint a 32. cikke alapján benyújtott törlési kérelmek tekintetében

azzal az eltéréssel, hogy a termékleírás módosítása iránt benyújtott, az oltalom alatt álló földrajzi árujelző elnevezését nem érintő kérelmek, valamint a törlési kérelmek esetében nem szükséges a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatának beszerzése.

(14) Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikk (2) bekezdés a) pontja, az (EU) 2019/787 rendelet 26. cikk (2) bekezdése, az 1308/2013/EU rendelet 97. cikk (3) bekezdése, valamint a 251/2014/EU rendelet 14. cikk (3) bekezdése szerinti adatnak, illetve iratnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számítva az 1151/2012/EU rendelet 51. cikk (1) bekezdés második albekezdése és az (EU) 2019/787 rendelet 27. cikk (1) bekezdés második albekezdése szerinti felszólalást három hónapon belül, az 1308/2013/EU rendelet 98. cikk első bekezdése, illetve a 251/2014/EU rendelet 15. cikk első bekezdése szerinti kifogást két hónapon belül kell benyújtani az agrárpolitikáért felelős miniszterhez. A felszólalással és kifogással kapcsolatos tagállami feladatokat az agrárpolitikáért felelős miniszter - iparjogvédelmi kérdésekben a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala egyetértésével - látja el.

(15) A 27-28. § és a XII. fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni

a) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós oltalmát, illetve a (12) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az 1151/2012/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdésében,

b) a borászati termékek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek uniós oltalmát sértő, az 1308/2013/EU rendelet 103. cikk (2) bekezdésében,

c) az ízesített borászati termékek földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát, illetve a (12) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, a 251/2014/EU rendelet 20. cikk (2) bekezdésében, és

d) a szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalmát, illetve a (12) bekezdésben szabályozott átmeneti oltalmát sértő, az (EU) 2019/787 rendelet 21. cikk (2) bekezdésében

meghatározott magatartás megvalósítása esetén.

116/B. § (1) Szeszes italok esetén a termékleírásnak az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti standard módosítására irányuló eljárás szabályait kormányrendelet állapítja meg.

(2) A borászati termékek esetén a termékleírásnak az (EU) 2019/33 bizottsági rendelet 17. és 18. cikke, továbbá az (EU) 2019/34 bizottsági rendelet 10. és 11. cikke szerinti standard, valamint átmeneti módosítására irányuló eljárások szabályait kormányrendelet állapítja meg.

116/C. § (1) A 116/A. §-ban és a 116/B. §-ban nem szabályozott kérdésekben jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni. E jogszabály előírhatja, hogy a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a következő szervezetek is végezhetik:

a) mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet 37. cikk (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;

b) szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 38. cikk (2) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek;

c) borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikk (2) bekezdés i) pontjában említett ellenőrző szervezetek; illetve

d) ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet 23. cikk (1) bekezdésében említett terméktanúsító szervezetek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogszabály

a) feltételhez kötheti a földrajziárujelző-oltalomban részesülő mezőgazdasági termékek és élelmiszerek, szeszes italok, borászati termékek, valamint ízesített borászati termékek előállítását, illetve forgalomba hozatalát, valamint

b) megtilthatja a földrajzi árujelző használatát.

(3) Ha az előállító nem teljesíti a (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételt vagy nem felel meg a (2) bekezdés b) pontja szerinti tilalomnak, és a termékleírásnak nem megfelelő terméken továbbra is használja a földrajzi árujelzőt, - jogszabályban meghatározott mértékű - bírságot köteles fizetni.

(4) A hazai termékek oltalom alatt álló földrajzi árujelzőiről az agrárpolitikáért felelős miniszter nyilvántartást vezet, amelyet az általa vezetett minisztérium honlapján tesz közzé.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt,

b) a 116/A. § (12) bekezdése szerinti átmeneti oltalom keletkezésének napját,

c) az oltalom alatt álló földrajzi árujelző összefoglaló lapja, illetve egységes dokumentuma vagy termékleírása közzétételének napját,

d) az elnevezés uniós nyilvántartásba való bejegyzésének napját, valamint

e) a c) és a d) pont esetében az Európai Unió Hivatalos Lapjára történő utalást.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás az (5) bekezdés b) pontja szerinti adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül."

2. § A Vt. XVII/B. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XVII/B. FEJEZET

AZ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS FÖLDRAJZI JELZÉSEK NEMZETKÖZI LAJSTROMOZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

Értelmező rendelkezések

116/D. § (1) E törvény alkalmazásában

a) (EU) 2019/1753 rendelet: az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet;

b) genfi szöveg: az eredetmegjelölések oltalmára és nemzetközi lajstromozására 1958. október 31-én létrehozott, és 1967. július 14-én Stockholmban felülvizsgált és 1979. szeptember 28-án módosított Lisszaboni Megállapodás (a továbbiakban: Lisszaboni Megállapodás) eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló 2015. május 20-i genfi szövege;

c) genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés: a genfi szöveg, valamint a Lisszaboni Megállapodáshoz és a genfi szöveghez kapcsolódó Közös Végrehajtási Szabályzat (a továbbiakban: Közös Végrehajtási Szabályzat) alapján tett, eredetmegjelölésre vagy földrajzi jelzésre vonatkozó bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a genfi szöveg az irányadó;

d) illetékes hatóság: a genfi szöveg 3. cikke szerinti illetékes hatóság;

e) Lisszaboni Megállapodás, valamint a Közös Végrehajtási Szabályzat szerinti nemzetközi bejelentés: a Lisszaboni Megállapodás alapján tett bejelentés, ahol az érintett szerződő felek egymás közötti viszonyára a Lisszaboni Megállapodás az irányadó;

f) Nemzetközi Iroda: a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodája;

g) nemzetközi lajstrom: a Lisszaboni Megállapodás alapján bejelentett eredetmegjelölésekről, valamint a genfi szöveg szerinti eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről a Nemzetközi Iroda által vezetett nyilvántartás;

h) származási ország hivatala: a Lisszaboni Megállapodás 2. cikk (2) bekezdése szerinti származási ország illetékes hivatala.

(2) A nemzetközi bejelentések tekintetében a Lisszaboni Megállapodás vagy a genfi szöveg eltérő rendelkezése hiányában e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján benyújtott nemzetközi bejelentések

116/E. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által lajstromozott, az 1151/2012/EU rendelet, az 1308/2013/EU rendelet, a 251/2014/EU rendelet, továbbá az (EU) 2019/787 rendelet hatálya alá nem tartozó eredetmegjelölés jogosultja [107. § (3) bek.] a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala mint származási ország hivatala útján a Lisszaboni Megállapodás alapján nemzetközi bejelentést tehet a Nemzetközi Irodához.

(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet 11. cikk (3) bekezdése alapján a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatos tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az iparügyekért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(3) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál mint származási ország hivatalánál a Lisszaboni Megállapodásban előírt alaki követelményeknek megfelelően, a Lisszaboni Megállapodásban előírt módon és nyelven kell benyújtani.

(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést az (1) bekezdésben említett eredetmegjelölés lajstromozása előtt nyújtják be, a benyújtás napjának az eredetmegjelölés lajstromozásának napját kell tekinteni. 116/F. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítását megelőzően megvizsgálja, hogy

a) benyújtották-e a továbbításra irányuló kérelmet,

b) a továbbításra irányuló kérelem tartalmazza-e a 38. § (2b) bekezdésében meghatározott adatokat,

c) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a származási ország megjelölését, a bejelentő nevét és lakcímét vagy székhelyét, az eredetmegjelölést, a termékjegyzéket és az eredetmegjelöléshez tartozó földrajzi területet,

d) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés adatai megegyeznek-e a 116/E. § (1) bekezdésében említett eredetmegjelölésnek a lajstromban szereplő adataival,

e) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentést a Lisszaboni Megállapodásban előírt nyelven és módon nyújtották-e be, és

f) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tartalmazza-e a bejelentő, illetve képviselője aláírását.

(2) Ha a továbbításra irányuló kérelem vagy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala felhívja a bejelentőt a hiányok pótlására. Ha a továbbításra irányuló kérelem a hiánypótlást követően sem elégíti ki az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott követelményeket, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a továbbításra irányuló kérelmet elutasítja.

(3) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül a bejelentésnek az iparügyekért felelős miniszter részére történő megküldésével egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentés tervezetének az Európai Bizottság részére történő, (4) bekezdés szerinti megküldésével.

(4) Az iparügyekért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés benyújtásától számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés - a termékjegyzékben szereplő termékekre is figyelemmel - megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A kérelemnek helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az iparügyekért felelős miniszter a Lisszaboni Megállapodás szerinti bejelentés tervezetének megküldésével értesíti az Európai Bizottságot a bejelentésről.

(5) Az Európai Bizottság és az iparügyekért felelős miniszter szükség esetén konzultációt folytat a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tervezetével kapcsolatban. Ha az Európai Bizottság a bejelentési kérelemmel kapcsolatban kedvezőtlen véleményt ad ki, az iparügyekért felelős miniszter erről értesíti a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalát.

(6) Ha az Európai Bizottság az értesítést követő két hónapon belül nem ad ki kedvezőtlen véleményt a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésnek a Nemzetközi Irodához történő továbbításával kapcsolatban, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala továbbítja a bejelentést a Nemzetközi Iroda részére.

116/G. § (1) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbításáért a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához jogszabályban meghatározott továbbítási díjat, valamint a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott nemzetközi díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett továbbítási díj megfizetése a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésének napján esedékes. Ha a díjat az esedékességet követő egy hónapon belül nem fizetik meg, a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés továbbítására irányuló kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

(3) Az (1) bekezdésben említett nemzetközi díjat közvetlenül a Nemzetközi Irodához, a Lisszaboni Megállapodásban előírt határidőn belül és az ott megszabott módon kell megfizetni.

(4) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala útján benyújtott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés esetén a lajstromban fel kell tüntetni a nemzetközi lajstromozás napját és számát.

116/H. § Az eredetmegjelölés Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés oltalma megszűnt.

A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölések

116/I. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében lajstromozott nemzetközi eredetmegjelölésnek a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (1) bekezdés a) pontja szerinti lajstromozás napjától ugyanaz a hatálya, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához szabályszerűen benyújtott, eredetmegjelölés lajstromozására irányuló bejelentésnek.

(2) A Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozással - az (1) bekezdésben megjelölt naptól kezdődően - ugyanolyan oltalom keletkezik, mint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által történt lajstromozás alapján, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja.

116/J. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromozásról szóló értesítést követően a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentésről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást tesz közzé (adatközlés). Az adatközlés a következő adatokat tartalmazza:

a) a földrajzi árujelző megnevezése,

b) a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nemzetközi lajstromszáma,

c) a nemzetközi lajstromozás napja, és

d) a Nemzetközi Iroda hivatalos lapjában történő közzététel napja, valamint a közzétételt tartalmazó lap száma.

(2) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján az eredetmegjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát nem utasítja el, vagy az elutasítást visszavonja, erről hivatalos lapjában hatósági tájékoztatást közöl az (1) bekezdésben meghatározott adatok feltüntetésével.

116/K. § (1) Az adatközlést követően észrevételt lehet benyújtani a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához arra nézve, hogy a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tárgyát képező megjelölés, illetve annak bejelentése nem felel meg az e törvényben meghatározott valamely oltalomképességi feltételnek.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a Nemzetközi Iroda által lajstromozott Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés tekintetében elkészíti a 60. § szerinti kutatási jelentést, és elvégzi a 113. § (5) bekezdése szerinti érdemi vizsgálatot.

(3) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés nem felel meg a 113. § (5) bekezdésében vizsgált követelményeknek, erről a Lisszaboni Megállapodásban meghatározott módon és határidőn belül értesíteni kell a Nemzetközi Irodát (a továbbiakban: ideiglenes elutasítás).

(4) Ha a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi bejelentés elutasításának [61. § (4) bek.] vagy visszavontnak tekintésének [61. § (5) bek.] van helye, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala értesíti a Nemzetközi Irodát arról, hogy a megjelölés Magyarországra kiterjedő oltalmát elutasítja.

(5) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nem ad ki ideiglenes elutasítást, a lajstromozás napjának az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő elteltét követő napot kell tekinteni.

(6) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasításra nyitva álló határidő lejárta előtt úgy találja, hogy nincs helye ideiglenes elutasítás kiadásának, értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának az oltalom elismeréséről szóló értesítés keltezésének napját kell tekinteni.

(7) Ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az ideiglenes elutasítást az érdemi vizsgálatot követően egészben vagy részben visszavonja, a visszavonásról szóló döntés jogerőre emelkedését követően értesíti a Nemzetközi Irodát az oltalom elismeréséről. A lajstromozás napjának a visszavonásról szóló döntés keltezésének napját kell tekinteni.

Az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására vonatkozó szabályok

116/L. § (1) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása tekintetében az (EU) 2019/1753 rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2019/1753 rendelet alapján tagállami hatáskörbe tartozó ügyekben az agrárpolitikáért felelős miniszter és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jár el.

(3) A 116/E. § (1) bekezdésében említett rendeletek hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó, az uniós jog alapján oltalomban részesülő eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés tekintetében annak jogosultja, vagy a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmezheti az Európai Bizottságnál a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést.

(4) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést az agrárpolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani.

(5) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Világszervezetének (WIPO) hivatalos nyelvén - angolul, franciául vagy spanyolul - kell elkészíteni, amelyben fel kell tüntetni a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabály (2) bekezdésében meghatározott adatokat.

(6) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a benyújtást követően haladéktalanul továbbítja a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalához.

(7) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést soron kívül megvizsgálja, hogy az kielégíti-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabály (2) bekezdése és az Európai Bizottság által alkalmazott kérelemnyomtatvány szerinti követelményeket.

(8) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított két hónapon belül nyilatkozik arról, hogy a (7) bekezdés szerint vizsgált követelmények alapján egyetért-e a bejelentésnek az Európai Bizottsághoz történő, (9) bekezdés szerinti megküldésével.

(9) Az agrárpolitikáért felelős miniszter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala nyilatkozatával összhangban a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentés beérkezésétől számított 9 hónapon belül határoz arról, hogy a bejelentés megfelel-e az e törvényben, valamint az (EU) 2019/1753 rendeletben meghatározott feltételeknek. A helyt adó határozat jogerőre emelkedése esetén az agrárpolitikáért felelős miniszter a genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentést megküldi az Európai Bizottság részére.

(10) A genfi szöveg szerinti nemzetközi bejelentéssel kapcsolatban a Nemzetközi Irodához a genfi szöveg által meghatározott nemzetközi díjat kell közvetlenül, a genfi szövegben előírt határidőn belül és az ott megszabott módon fizetni.

(11) Az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés genfi szöveg szerinti nemzetközi oltalma megszűnik, ha az alapjául szolgáló eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés oltalma megszűnt.

(12) Az (EU) 2019/1753 rendelet 3. cikke szerinti törlési, valamint 6. cikke szerinti felszólalási eljárásokra az (1)-(10) bekezdést kell alkalmazni."

3. § A Vt. "A törvény hatálybalépésére vonatkozó és az átmeneti rendelkezéseket megállapító szabályok" című alcíme a következő 120/C-120/E. §-sal egészül ki:

"120/C. § (1) A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXVI. törvény hatálybalépését követően szeszes italok földrajzi jelzései tekintetében kizárólag uniós oltalom igényelhető. A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXVI. törvény hatálybalépését követően szeszes italok földrajzi jelzéseinek uniós oltalmára irányuló bejelentések alapján a 116/A. § (12) bekezdése szerinti átmeneti oltalom keletkezik.

(2) A szeszes italra vonatkozó földrajzi árujelző uniós oltalmára irányuló bejelentéssel szembeni felszólalással kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályok a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény módosításáról szóló 2021. évi XXXVI. törvény hatálybalépésétől alkalmazandók.

120/D. § (1)A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölések esetében, amelyek mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az 1151/2012/EU rendelet, borászati termékek esetében az 1308/2013/EU rendelet, az ízesített borászati termékek esetében a 251/2014/EU rendelet, szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet alapján uniós oltalomban is részesülnek, az agrárpolitikáért felelős miniszter saját kezdeményezésére vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2022. november 14. napjáig kérheti

a) az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti lajstromozását, vagy

b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az agrárpolitikáért felelős miniszter meghatározza a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabály (4) bekezdése értelmében esetlegesen szükséges módosításokat és értesíti erről a Nemzetközi Irodát.

(3) A Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott, Magyarországról származó nemzetközi eredetmegjelölések esetében, amelyek az (1) bekezdésben felsorolt rendeletek valamelyikének hatálya alá tartozó termékekre vonatkoznak, de az említett rendeletek egyike értelmében sem élveznek oltalmat, az agrárpolitikáért felelős miniszter saját kezdeményezésére, vagy az eredetmegjelölés jogosultja, továbbá a genfi szöveg 5. cikk (2) bekezdés ii) alpontjában említett természetes vagy jogi személy kérelmére 2022. november 14. napjáig kérheti

a) az adott eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti lajstromozását, vagy

b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában említett esetben az agrárpolitikáért felelős miniszter az eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti uniós lajstromozásának időpontját követően egy éven belül kéri az eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását.

120/E. § (1) A Nemzetközi Iroda által a Lisszaboni Megállapodás alapján 2020. február 26. napjáig lajstromozott valamennyi eredetmegjelölés e törvény értelmében továbbra is oltalomban részesül az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott időpontig.

(2) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala az (1) bekezdés szerinti időponttól kezdődően a Lisszaboni Megállapodás 5. cikk (3) bekezdése alapján nem biztosítja az eredetmegjelölés oltalmát és az erről szóló, indokolással ellátott nyilatkozatát megküldi a Nemzetközi Irodának az (EU) 2019/1753 rendelet 12. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően."

4. § A Vt. 121. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"a) szeszes italok esetén a termékleírásnak az (EU) 2019/787 rendelet 31. cikk (2) bekezdés b) pontja szerinti standard módosítására irányuló eljárás szabályait, valamint borászati termékek esetén a termékleírásnak az (EU) 2019/33 bizottsági rendelet 17. és 18. cikke, továbbá az (EU) 2019/34 bizottsági rendelet 10. és 11. cikke szerinti standard, valamint átmeneti módosítására irányuló eljárások szabályait rendelettel állapítsa meg,"

5. § (1) A Vt. 122. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ez a törvény)

"d) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetének;"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

(2) A Vt. 122. § (2) bekezdése a következő g)-i) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"g) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek;

h) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölésekre, földrajzi jelzésekre és hagyományos kifejezésekre vonatkozó oltalom iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a használatra vonatkozó korlátozások, a termékleírások módosítása, az oltalom törlése, valamint a címkézés és a kiszerelés tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek;

i) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2018. október 17-i (EU) 2019/34 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

6. § A Vt.

a) 3. § (4) bekezdés a) pontjában a "Hetedik Része" szövegrész helyébe a "Hetedik vagy Nyolcadik Része" szöveg;

b) 3. § (4) bekezdés c) pontjában a "megállapodás" szövegrész helyébe a "megállapodások" szöveg, az "amelyben" szövegrész helyébe az "amelyekben" szöveg;

c) 33. § (1) bekezdés c) pontjában és 76/I. § (2) bekezdésében a "Megállapodáshoz" szövegrész helyébe a "Madridi Megállapodáshoz" szöveg;

d) 76/I. § (1) bekezdés a) pontjában az "a továbbiakban: Megállapodás" szövegrész helyébe az "a továbbiakban: Madridi Megállapodás" szöveg, a "Megállapodáshoz" szövegrész helyébe a "Madridi Megállapodáshoz" szöveg;

e) 76/I. § (1) bekezdés c) pontjában, (2) és (3) bekezdésében, valamint 76/T. §-ában a "Megállapodás" szövegrész helyébe a "Madridi Megállapodás" szöveg;

f) 76/R. § (1) bekezdésében a "Megállapodásban" szövegrész helyébe a "Madridi Megállapodásban" szöveg;

g) 107. § (1) bekezdés a) pontjában a "103., illetve 104. §-okban" szövegrész helyébe a "103. §-ban" szöveg;

h) 112. § (2) bekezdésében az "és az eredetmegjelölések" szövegrész helyébe a " , valamint az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések" szöveg;

i) 112. § (4) bekezdés f) pontjában az "eredetmegjelölés" szövegrész helyébe az "eredetmegjelölés és földrajzi jelzés" szöveg;

j) 116. §-ában a "104. §-ban" szövegrész helyébe a "116/B. § (1) bekezdésében" szöveg;

k) Nyolcadik Rész címében az "és az eredetmegjelölések" szövegrész helyébe a " , valamint az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések" szöveg;

l) 121. § (1) bekezdés b) pontjában az "a 110/2008/EK rendelet 20. cikke" szövegrész helyébe az "az (EU) 2019/787 rendelet 37. cikke" szöveg, a "szőlészeti és borászati termékek" szövegrészek helyébe a "borászati termékek" szöveg

lép.

7. § Hatályát veszti a Vt.

a) 104. §-a,

b) 111. § (3) bekezdése, és

c) 113/A. §-a.

8. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. május 25. napján lép hatályba.

(2) A 2. § a Lisszaboni Megállapodás Eredetmegjelölésekről és Földrajzi Jelzésekről Szóló Genfi Szövegének kihirdetéséről szóló 2021. évi XXVIII. törvény 5. § (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A 2. § hatálybalépésének naptári napját az igazságügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

9. § Ez a törvény

a) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/787 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezete, és

b) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke