32019R0787[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi árujelzőinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/787 RENDELETE

(2019. április 17.)

a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, ÉS A SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) Ez a rendelet szabályokat állapít meg:

- a szeszes italok meghatározására, leírására, megjelenítésére és jelölésére, valamint a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmára,

- az alkoholtartalmú italok gyártása során felhasznált etil-alkoholra és desztillátumokra, és

- a szeszes italok előírt nevének használatára a szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítésére és jelölésére.

(2) E rendelet alkalmazandó az (1) bekezdésben említett, az Unió piacán forgalmazott termékekre, függetlenül attól, hogy azokat az Unióban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított termékekre.

(3) Ami a földrajzi jelzések oltalmát illeti, e rendelet III. fejezete az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belüli szabad forgalmazásra nem bocsátott árukra is alkalmazandó.

2. cikk

A szeszes italok meghatározása és a rájuk vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a "szeszes ital" olyan alkoholtartalmú ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

a) emberi fogyasztásra készült;

b) különleges érzékszervi tulajdonságokkal rendelkezik;

c) az I. melléklet 39. kategóriája követelményeinek megfelelő azon szeszes italok kivételével, amelyek alkoholtartalma legalább 15 térfogatszázalék;

d) a következő eljárások egyikével készült:

i. közvetlenül a következő módszerek egyikének vagy kombinációjának felhasználásával:

- erjesztett termékek aromák vagy ízesítő élelmiszerek hozzáadásával vagy azok nélkül történő lepárlása,

- növényi anyagok mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban, mezőgazdasági eredetű desztillátumokban, szeszes italokban vagy ezek valamilyen kombinációjában történő kivonatolása vagy hasonló feldolgozása,

- a következők egyikének vagy kombinációjának mezőgazdasági eredetű etil-alkoholhoz, mezőgazdasági eredetű desztillátumokhoz vagy szeszes italokhoz történő hozzáadása:

- az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált aromák,

- az 1333/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált színezékek,

- az 1333/2008/EK és az 1334/2008/EK rendeletnek megfelelően felhasznált egyéb engedélyezett adalékanyagok,

- édesítőtermékek,

- egyéb mezőgazdasági termékek,

- élelmiszerek; vagy

ii. a következők egyikének vagy kombinációjának hozzáadásával:

- egyéb szeszes italok,

- mezőgazdasági eredetű etil-alkohol,

- mezőgazdasági eredetű desztillátumok,

- egyéb élelmiszerek;

e) nem tartozik a 2203 , a 2204 , a 2205 , a 2206 és a 2207 KN-kód alá;

f) amennyiben ezek gyártása során desztillált, sómentesített, ioncserélt vagy lágyított víz kerül hozzáadásra:

i. a felhasznált víz minősége megfelel a 98/83/EK tanácsi rendeletnek ( 1 ) és a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 2 ); és

ii. a szeszes ital alkoholtartalma a víz hozzáadása után továbbra is megfelel az e cikk c) pontjában előírt, vagy az I. mellékletben a vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt, térfogatszázalékban kifejezett minimális alkoholtartalomnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "előírt név": az a név amely alatt a szeszes italt az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének n) pontja értelmében forgalomba hozzák;

2. "összetett kifejezés": az alkoholtartalmú italok leírásának, megjelenítésének és jelölésének vonatkozásában vagy az I. mellékletben meghatározott szeszes italok valamely kategóriájának előírt nevében szereplő kifejezéseknek vagy - amennyiben a végtermék teljes alkoholtartalma az említett szeszes italból származik - egy szeszes ital földrajzi jelzésének és a következők egyikének vagy közülük többnek a kombinációja:

a) egy vagy több, valamely alkoholtartalmú italtól eltérő és az adott szeszes ital I. melléklet szerinti előállításához fel nem használt élelmiszer elnevezése vagy ezen elnevezésekből képzett melléknevek;

b) a "likőr" vagy a "tejszínlikőr" kifejezés;

3. "utalás": közvetlen vagy közvetett hivatkozás egy vagy több, az I. mellékletben meghatározott szeszesital-kategóriákba tartozó előírt névre vagy szeszes italok egy vagy több földrajzi jelzésére - kivéve az összetett kifejezésekben vagy egy, a 13. cikk (2)-(4) bekezdésében említett, összetevőket tartalmazó listában szereplő hivatkozásokat - a következők leírásában, megjelenítésén és jelölésén:

a) szeszes italtól eltérő élelmiszerek;

b) az I. melléklet 33-40. kategóriájára vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelő szeszes ital; vagy

c) a 12. cikk (3a) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő szeszes ital;

4. " földrajzi jelzés": olyan megjelölés, amely egy szeszes italt egy adott ország területéről vagy e terület valamely régiójából vagy helységéből származóként azonosít, amennyiben az adott szeszes ital minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegében földrajzi eredetének tulajdonítható;

5. "termékleírás": a földrajzi jelzés oltalma iránti kérelemhez csatolt dokumentáció, amely tartalmazza azon előírásokat, amelyeknek a szeszes italnak meg kell felelnie, és amelyre a 110/2008/EK rendelet "műszaki dokumentációként" utalt;

8. "látómező": az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének k) pontjában meghatározott látómező;

9. "keverés" egy, az I. melléklet valamely szeszesital-kategóriájába tartozó, vagy valamely földrajzi jelzéssel ellátott szeszes ital összekeverése a következők egyikével vagy közülük többel:

a) egyéb, olyan szeszes italok, amelyek nem tartoznak az I. mellékletben foglalt ugyanazon szeszesital-kategóriába;

b) mezőgazdasági eredetű desztillátumok;

c) mezőgazdasági eredetű etil-alkohol;

10. "keverék": olyan szeszes ital, amelyet keveréssel állítottak elő;

11. "elegyítés": két vagy több, azonos kategóriába tartozó olyan szeszes ital összekeverése, amelyek összetételében csak kisebb olyan eltérések vannak, amelyek a következő tényezők közül egynek vagy többnek a függvényei:

a) a gyártási módszer;

b) az alkalmazott lepárlókészülékek;

c) az érlelés időtartama;

d) a gyártás földrajzi helye;

az így előállított szeszes ital ugyanabba a szeszesital-kategóriába tartozik, mint az elegyítés előtti eredeti szeszes italok;

12. "elegy": olyan szeszes ital, amelyet elegyítéssel állítottak elő.

4. cikk

Technikai meghatározások és követelmények

E rendelet alkalmazásában a következő technikai meghatározásokat és követelmények alkalmazandók:

1.

"leírás" : a szeszes ital jelölésén, megjelenítésén és csomagolásán, a szeszesital-szállítmányt kísérő dokumentumokon, a kereskedelmi okmányokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken, valamint a szeszes ital reklámozása során használt kifejezések;

2.

"megjelenítés" : a címkén és a csomagoláson feltüntetett, valamint egy termékre vonatkozó reklám és eladásösztönző tevékenységek során használt képi vagy hasonló formájú, továbbá a tárolóedényen, többek között az üvegen és a záróelemen feltüntetett kifejezések;

3.

"jelölés" : egy termékre vonatkozó bármilyen szó, adat, védjegy, márkanév, ábra vagy szimbólum, amelyet a terméket kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

4.

"címke" : valamely élelmiszer csomagolására vagy tárolóedényére írt, nyomtatott, másolt, azon jelölt, dombornyomott vagy bélyegzett, illetve a csomagoláshoz vagy a tárolóedényhez csatolt bármilyen felirat, jelölés, jel, képi vagy egyéb leíró jellegű anyag;

5.

"csomagolás" : a szeszes italok szállítása vagy értékesítése során használt védőcsomagolások, kartondobozok, ládák, tárolóedények és üvegek;

6.

"lepárlás" : olyan termikus szétválasztási eljárás, amely bizonyos érzékszervi tulajdonságok elérésére vagy magasabb alkoholtartalom vagy mindkettő elérésére irányuló egy vagy több szétválasztási szakaszból áll, függetlenül attól, hogy ezekre a szakaszokra a használt lepárló berendezésben rendes nyomás alatt vagy vákuumban kerül-e sor; magában foglalja továbbá mind az egyszeres, mind a többszörös lepárlást vagy az újbóli lepárlást;

7.

"mezőgazdasági eredetű desztillátum" : olyan alkoholtartalmú folyadék, amelyet a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből, azok alkoholos erjesztését követően lepárlással nyernek, és amely nem rendelkezik az etil-alkohol tulajdonságaival, valamint továbbra is felismerhető benne a felhasznált nyersanyagok aromája és íze;

8.

"édesítés" : egy vagy több édesítőtermék felhasználása a szeszes italok gyártása során;

9.

"édesítőtermékek" a következők : a)

félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat és invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelv ( 3 ) mellékletének A. részében meghatározottak szerint; b)

finomított szőlőmust-sűrítmény, sűrített szőlőmust és friss szőlőmust; c)

égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy egyéb kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül; d)

méz a 2001/110/EK tanácsi irányelv ( 4 ) I. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint; e)

szentjánoskenyér-szirup; f)

bármely más, az a)-e) pontban említett termékekhez hasonló hatásokkal rendelkező természetes szénhidráttartalmú anyag.

10.

"alkohol hozzáadása" : mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy mindkettő hozzáadása egy szeszes italhoz; az ilyen hozzáadás nem foglalja magában az alkohol színezékek, aromák valamint egyéb, a szeszes italok gyártása során engedélyezett összetevők hígítására vagy feloldására történő felhasználását;

11.

"érlelés" : a szeszes ital megfelelő tartályokban való tárolása meghatározott időszakon keresztül annak lehetővé tétele érdekében, hogy a szeszes ital olyan természetes reakcióknak legyen kitéve, amelyek az adott szeszes italt különleges jellemzőkkel ruházzák fel;

12.

"ízesítés" : egy vagy több aroma vagy ízesítő élelmiszer felhasználása a szeszes italok gyártása során, a következő módszerek közül egy vagy több alkalmazásával: hozzáadás, infúzió, kivonatolás, alkoholos erjesztés vagy az alkohol lepárlás a fent meghatározott aromák vagy ízesítő élelmiszerek jelenlétében;

13.

"aromák" : az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromák;

14.

"aromaanyag" : az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott aromaanyag;

15.

"természetes aromaanyag" : az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott természetes aromaanyag;

16.

"aromakészítmény" : az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott aromakészítmény;

17.

"egyéb aroma" : az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének h) pontjában meghatározott egyéb aroma;

18.

"ízesítő élelmiszer" : a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 2. cikkében meghatározott élelmiszer, amelyet a szeszes italok előállítása során azok ízesítésének fő céljával használnak;

19.

"színezés" : egy vagy több színezék felhasználása egy szeszes ital gyártása során;

20.

"színezékek" : az 1333/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontja szerint meghatározott színezékek;

21.

"karamell" : az E 150a, az E 150b, az E 150c vagy az E 150d e-számoknak megfelelő élelmiszer-adalékanyag, amely többé-kevésbé markánsan barna, színezés céljára használt termékekkel kapcsolatos, az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete B. részében említettek szerint; nem azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely cukrok hevítésével készül és ízesítési célból használják;

22.

"egyéb engedélyezett összetevők" : az 1334/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-adalékanyagok, valamint az 1333/2008/EK rendelet alapján engedélyezett, színezékektől különböző élelmiszer-adalékanyagok;

23.

"alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve" : egy termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva;

24.

"illóanyag-tartalom" : az etil-alkoholon és metanolon kívüli többi illékony anyag mennyisége az olyan szeszes italban, amelyet kizárólag lepárlással állítanak elő.

5. cikk

A mezőgazdasági eredetű etil-alkohol meghatározása és a rá vonatkozó követelmények

E rendelet alkalmazásában a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol olyan folyadék, amely megfelel a következő követelményeknek:

a) kizárólag a Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékekből, azok alkoholos erjesztésével, majd lepárlásával állítják elő;

b) az előállítása során felhasznált nyersanyagok ízén kívül más íz nem érezhető rajta;

c) minimális alkoholtartalma térfogatszázalékban: 96,0 % (V/V);

d) a maradékanyag-határértékek nem haladják meg a következőket:

i. etil-acetát: g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 1,3;

ii. acetaldehid (etanál és 1,1-dietoxi-etán összesen) g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iii. magasabb rendű alkoholok (propán-1-ol, bután-1-ol, bután-2-ol, 2-metilpropán-1-ol, 2-metilbután-1-ol és 3-metilbután-1-ol összesen): g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5;

iv. metanol: g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 30;

v. furfurol: g/hl, abszolút alkoholra vonatkoztatva: 0,5.

6. cikk

Az alkoholtartalmú italokban felhasznált etil-alkohol vagy desztillátumok

(1) A szeszes italok gyártása során használt etil-alkohol és desztillátumok a Szerződés I. mellékletének értelmében kizárólag mezőgazdasági eredetűek lehetnek.

(2) A színezékek, aromák vagy egyéb, az alkoholtartalmú italok előállításában engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű etil-alkohol, mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy az I. melléklet 1-14. kategóriájába tartozó szeszes ital lehet. A színezékek, aromák vagy egyéb engedélyezett összetevők hígításához vagy feloldásához használt alkohol csak az e célból feltétlenül szükséges mennyiségben használható fel.

(3) Az alkoholtartalmú italok nem tartalmazhatnak szintetikus eredetű alkoholt vagy a Szerződés I. melléklete szerinti egyéb, nem mezőgazdasági eredetű alkoholt.

7. cikk

A szeszes italok kategóriái

(1) A szeszes italokat az e cikkben megállapított általános szabályok és az I. mellékletben megállapított konkrét szabályok szerint kell kategóriákba sorolni.

(2) Az I. melléklet 1-14. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a) alkoholos erjesztéssel és lepárlással készülnek és kizárólag az I. melléklet szerinti megfelelő szeszesital-kategória tekintetében előírt nyersanyagból;

b) nem tartalmazhatnak sem hígított, sem nem hígított hozzáadott alkoholt;

c) nem ízesíthetők;

d) kizárólag karamellel színezhetők, amely kizárólag ezen szeszes italok színének módosításához használható fel;

e) nem édesíthetők, kivéve, ha ez a termék végső ízének lekerekítése érdekében történik; az édesítőtermékek invertcukorban kifejezett maximális tartalma nem haladhatja meg az I. mellékletben az egyes kategóriák tekintetében meghatározott küszöbértékeket;

f) nem tartalmaznak egyéb járulékos anyagot az alkohol előállításához használt nyersanyagok egész, feldolgozatlan darabjain kívül, amelyeket elsősorban díszítés céljára használnak.

(3) Az I. melléklet 15-44. pontjában felsorolt szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az e kategóriákba tartozó szeszes italok:

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból előállíthatók;

b) tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c) tartalmazhatnak aromaanyagokat, természetes aromaanyagokat, aromakészítményeket és ízesítő élelmiszereket;

d) színezhetők;

e) édesíthetők.

(4) A II. mellékletben megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül, az I. mellékletben meghatározott kategóriákra megállapított konkrét szabályoknak nem megfelelő egyéb szeszes italok:

a) a Szerződés I. mellékletében felsorolt bármely mezőgazdasági nyersanyagból vagy bármely élelmiszerből, vagy mindkettőből előállíthatók;

b) tartalmazhatnak hozzáadott alkoholt;

c) ízesíthetők;

d) színezhetők;

e) édesíthetők.

8. cikk

Átruházott és végrehajtási hatáskörök

(1) Ha Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően az e rendeletet módosító, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben megállapított technikai meghatározások és követelmények módosítására vonatkozóan.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a növekvő fogyasztói elvárásokból, a technológiai fejlődésből vagy a termékinnováció szükségességéből fakadó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság külön, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az első albekezdésben említett minden egyes technikai meghatározásra és követelményre vonatkozóan.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kivételes esetekben, amikor az importáló harmadik ország joga úgy kívánja, a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 2. cikk f) pontjában és a 4. és az 5. cikkben foglalt rendelkezésektől, az I. mellékletben foglalt, a szeszes italok kategóriáira vonatkozó követelményektől, valamint a II. mellékletben meghatározott, bizonyos szeszes italokra vonatkozó konkrét szabályoktól való eltérések megállapítására vonatkozóan.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak meghatározására vonatkozóan, hogy a szeszes italok gyártása során a 4. cikk (9) bekezdésének a)-e) pontjában említett termékekhez hasonló hatású milyen egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok engedélyezettek édesítőtermékként az Unióban.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén olyan egyéges szabályokat fogadhat el a (3) bekezdésben említett, a szeszes italok gyártása során édesítőtermékként engedélyezett egyéb természetes anyagok vagy mezőgazdasági nyersanyagok felhasználására vonatkozóan, amelyek különösen a megfelelő édesítő átváltási együtthatókat határozzák meg. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET

A SZESZES ITALOK LEÍRÁSA, MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE, A SZESZES ITALOK ELNEVEZÉSÉNEK HASZNÁLATA AZ EGYÉB ÉLELMISZEREK MEGJELENÍTÉSE ÉS JELÖLÉSE SORÁN

9. cikk

Megjelenítés és jelölés

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az uniós piacon forgalmazott szeszes italoknak meg kell felelniük az 1169/2011/EU rendeletben előírt megjelenítésre és jelölésre vonatkozó követelményeknek.

10. cikk

A szeszes italok előírt neve

(1) A szeszes ital elnevezése megegyezik annak előírt nevével.

A szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén szerepelnie kell az előírt névnek.

Az előírt nevet a szeszes ital címkéjén tisztán és jól láthatóan fel kell tüntetni, és azt nem lehet helyettesíteni vagy megváltoztatni.

(2) Az I. mellékletben foglalt szeszesital-kategóriák követelményeinek megfelelő szeszes italok tekintetében az adott kategória elnevezését használják előírt nevükként, kivéve amikor az adott kategória lehetővé teszi egy másik előírt név használatát.

(3) Az I. mellékletben foglalt szeszes italok bármelyik kategóriájára megállapított követelményeknek meg nem felelő szeszes italok előírt neve "szeszes ital".

(4) Az a szeszes ital, amelyik az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái közül egynél több követelményeinek is megfelel, az az adott kategóriák tekintetében az I. melléklet szerinti egy vagy több előírt név alatt is forgalmazható.

(5) Az e cikk (1) és (2) bekezdésétől eltérve a szeszes ital előírt neve:

a) kiegészíthető vagy helyettesíthető a III. fejezetben említett földrajzi jelzéssel. Ebben az esetben a földrajzi jelzés tovább kiegészíthető bármely, a vonatkozó termékleírás által engedélyezett kifejezéssel, feltéve, hogy ez nem jár a fogyasztó megtévesztésével; és

b) helyettesíthető a "likőr" vagy a "tejszínlikőr" kifejezést tartalmazó összetett kifejezéssel is, amennyiben a végtermék megfelel az I. melléklet 33. kategóriája követelményeinek.

(6) Az 1169/2011/EU rendelet és az e rendelet I. mellékletében a szeszes italok kategóriáira megállapított konkrét szabályok sérelme nélkül a szeszes ital előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

a) az abban a tagállamban alkalmazandó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekben előírt név vagy földrajzi hivatkozás, amelyben a szeszes italt forgalomba hozzák, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

b) az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos elnevezés, feltéve, hogy ez nem téveszti meg a fogyasztót;

c) a 11. és a 12. cikknek megfelelő összetett kifejezés vagy utalás;

d) az "elegy", az "elegyítés" vagy az "elegyített" kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt elegyítéssel állították elő;

e) a "keverék", a "kevert" vagy a "kevert szeszes ital" kifejezés, feltéve, hogy a szeszes italt keveréssel állították elő; vagy

f) a "száraz" vagy a "dry" kifejezés, kivéve azokat a szeszes italokat, amelyek az I. melléklet 2. kategóriája szerinti követelményeknek felelnek meg, az I. melléklet 20-22. kategóriájában megállapított különös követelmények sérelme nélkül, és feltéve, hogy a szeszes italt nem édesítették még az íz lekerekítése érdekében sem. E pont első részétől eltérve a "száraz" vagy a "dry" kifejezés kiegészítheti azon szeszes italok előírt nevét, amelyek megfelelnek a 33. kategória követelményeinek, és amelyeket ezért édesítettek.

(7) A 11. és a 12. cikknek, valamint a 13. cikk (2)-(4) bekezdésének sérelme nélkül tilos az e cikk (2) bekezdésében említett előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket használni az I. mellékletben foglalt vonatkozó kategória vagy a vonatkozó földrajzi árujelző követelményeit nem teljesítő bármely ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén. Ez a tilalom azokra az esetekre is vonatkozik, amikor az ilyen előírt neveket vagy földrajzi árujelzőket olyan szavakkal vagy mondatokkal együtt alkalmazzák, mint a "hasonló", "típusú", "jellegű", "készített", "ízű", vagy bármely más hasonló kifejezéssel.

A 12. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül valamely szeszes italt utánzó aromák, illetve azok italoktól eltérő élelmiszerek előállítása során való felhasználása esetében a megjelenítés és a jelölés során is használhatók az e cikk (2) bekezdésében említett előírt nevekre való hivatkozások, feltéve, hogy az ilyen előírt nevek az "ízű" kifejezéssel vagy bármely más hasonló kifejezéssel egészülnek ki. Földrajzi jelzések nem használhatók az ilyen aromák leírásához.

11. cikk

Összetett kifejezések

(1) Az alkoholtartalmú italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott szeszes italok kategóriái alatt szereplő előírt név vagy a szeszes italokra vonatkozó földrajzi jelzés összetett kifejezésben való használata a következő feltételek mellett engedélyezett:

a) az alkoholtartalmú ital gyártása során használt alkohol kizárólag az összetett kifejezésben említett szeszes italból származik, kivéve az adott alkoholtartalmú ital gyártásához felhasznált aromákban, színezékekben vagy egyéb engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt; és

b) a szeszes italt nem csak víz hozzáadásával hígították, így annak alkoholtartalma nem éri el az I. mellékletben foglalt vonatkozó szeszesital-kategóriára előírt minimális alkoholtartalom-szintet.

(2) A 10. cikkben meghatározott előírt nevek sérelme nélkül az "alkohol", a "szesz", az "ital", a "szeszes ital" és a "víz" kifejezések nem alkothatják egy alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezés részét.

(3) Az alkoholtartalmú italt megnevező összetett kifejezéseket:

a) azonos típusú, méretű és színű betűkkel kell feltüntetni;

b) nem szakíthatja meg semmilyen szöveg vagy képi elem, amely nem alkotja részüket;

c) nem lehet nagyobb méretű betűkkel feltüntetni, mint az alkoholtartalmú ital elnevezésének betűmérete; és

d) azokban az esetekben, amikor az alkoholtartalmú ital szeszes ital, mindig a szeszes ital előírt nevével együtt, az összetett kifejezéssel azonos mezőben kell feltüntetni, kivéve, ha az előírt nevet a 10. cikk (5) bekezdésének b) pontjával összhangban összetett kifejezés helyettesíti.

12. cikk

Utalások

(1) Az alkoholtartalmú italtól eltérő élelmiszer megjelenítésén és jelölésén az I. mellékletben meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi jelzésre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy az élelmiszer gyártása során felhasznált alkohol kizárólag az utalás szerinti szeszes italból vagy szeszes italokból származik, kivéve, ami az adott élelmiszer előállításához felhasznált aromákban, színezékekben vagy más engedélyezett összetevőkben esetleg jelen levő alkoholt illeti.

(2) Az e cikk (1) bekezdésétől eltérve és az 1308/2013/EU ( 6 ) és a 251/2014/EU ( 7 ) európai parlamenti és tanácsi rendelet sérelme nélkül a szeszes italoktól eltérő alkoholtartalmú italok megjelenítésén és jelölésén az e rendelet I. mellékletében meghatározott, a szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi jelzésre való utalás engedélyezésének feltétele, hogy:

a) a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik; és

b) az egyes alkoholos összetevők arányát az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében legalább egyszer feltüntetik. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(3) Az e cikk (1) bekezdésétől és a 13. cikk (4) bekezdésétől eltérve, az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egy vagy több kategóriája alatt szereplő előírt nevekre vagy a szeszes italokra vonatkozó egy vagy több földrajzi jelzésre történő utalást engedélyezni kell az említett melléklet 33-40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital leírásában, megjelenítésében és jelölésében, feltéve, hogy:

a) a hozzáadott alkohol kizárólag az utalásban említett szeszes italból vagy szeszes italokból származik;

b) az egyes alkoholos összetevők arányát legalább egyszer feltüntetik az utaláséval azonos látómezőben a felhasznált mennyiségek csökkenő sorrendjében. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a végtermék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával; és

c) a "cream" kifejezés nem szerepel egy, az I. melléklet 33-40. kategóriája követelményeinek megfelelő szeszes ital előírt nevében, vagy a szeszes ital vagy szeszes italok utalásban említett előírt nevében.

(3a) Az (1) bekezdéstől eltérve az I. melléklet 33-40. kategóriájára vonatkozóan előírt követelményeknek megfelelő szeszes italoktól eltérő szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén szerepelhet az említett mellékletben meghatározott szeszesital-kategóriák valamelyikébe tartozó előírt névre vagy valamely szeszes italra vonatkozó földrajzi jelzésre tett utalás, feltéve, hogy:

a) az utalásban említett szeszes italt:

i. a végterméknek minősülő szeszes ital egyedüli alkoholos alapanyagaként használták fel, amely megfelel az I. mellékletben meghatározott szeszesital-kategóriák valamelyikére vonatkozó követelményeknek;

ii. nem keverték össze az I. mellékletnek vagy a vonatkozó termékleírásnak megfelelően a gyártásához vagy a végterméknek minősülő szeszes ital gyártásához felhasznált élelmiszerektől eltérő élelmiszerekkel; és

iii. nem hígították víz hozzáadásával olyan mértékben, hogy alkoholtartalma nem éri el az I. mellékletben azon szeszesital-kategóriára vonatkozóan előírt vagy az azon földrajzi jelzés termékleírásában meghatározott minimális alkoholtartalmat, amelyhez az utalásban említett szeszes ital tartozik; vagy

b) a szeszes italt érlelésének teljes ideje vagy annak egy része alatt olyan fahordóban tárolták, amelyet korábban az utalásban említett szeszes ital érlelésére használtak, feltéve, hogy:

i. a fahordóból eltávolították korábbi tartalmát azon szeszesital-kategóriák vagy szeszes italokra vonatkozó földrajzi jelzések esetében, amelyek tekintetében mind a hígított, mind a hígítatlan alkohol hozzáadása tilos;

ii. az utalás a létrejövő szeszes ital érleléséhez használt hordó leírásában szerepel;

iii. az utalás kevésbé szembetűnő, mint a szeszes ital előírt neve vagy bármely használt összetett kifejezés; és

iv. a (4) bekezdés b) pontjától eltérve az utalás betűmérete nem haladja meg a szeszes ital előírt nevének vagy bármely használt összetett kifejezésnek a betűméretét.

(4) A (2), a (3) és a (3a) bekezdésben említett utalások:

a) nem szerepelhetnek az alkoholtartalmú ital elnevezésével megegyező sorban;

b) betűmérete nem lehet nagyobb az alkoholos ital elnevezésének betűméreténél, összetett kifejezések használatakor pedig betűmérete nem lehet nagyobb, mint az ilyen összetett kifejezéseknél használt betűméret fele a 11. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban. és

c) a szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetett utalások esetében mindig az utalás mellett szerepelnie kell a szeszes ital előírt nevének is, amelyet az utalással azonos mezőben kell feltüntetni.

13. cikk

További leírásra, megjelenítésre és jelölésre vonatkozó szabályok

(1) A szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése csak akkor hivatkozhat az adott szeszes ital előállításához felhasznált mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumok előállításához felhasznált nyersanyagokra, amennyiben az adott etil-alkoholt vagy ezeket a desztillátumokat kizárólag ezekből a nyersanyagokból nyerték. Ebben az esetben a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy a mezőgazdasági eredetű desztillátum valamennyi típusát a tiszta alkohol mennyisége szerinti csökkenő sorrendben kell megemlíteni.

(2) A (10) bekezdésben említett előírt neveket az élelmiszerek összetevőit tartalmazó listába is fel lehet venni, feltéve, hogy a lista összhangban van az 1169/2011/EU rendelet 18-22. cikkével.

(3) A keverékek esetében az I. mellékletben meghatározott szeszesital-kategóriák alatt szereplő előírt nevek vagy a szeszes italokra vonatkozó földrajzi árujelzők csak a szeszes ital előírt nevével megegyező látómezőben megjelenő alkoholtartalmú összetevők listáján tüntethetők fel.

Az első albekezdéseben említett esetben alkoholtartalmú összetevők listáját a 10. cikk (6) bekezdésének e) pontjában említett kifejezések legalább egyikének kell kísérnie. Mind az alkoholtartalmú összetevők listáját, mind a kísérő kifejezést a keverék előírt nevével megegyező látómezőben, azonos típusú és színű egységes betűkkel kell feltüntetni, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(3a) Elegy esetében a szeszes italon fel kell tüntetni az I. mellékletben meghatározott vonatkozó szeszesital-kategória tekintetében megjelölt előírt nevet.

A különböző földrajzi árujelzőkhöz tartozó szeszes italok kombinációjából vagy a valamely földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italoknak a földrajzi árujelzővel nem rendelkező szeszes italokkal való kombinálásából származó elegyek esetében a következő feltételek alkalmazandók:

a) az elegy leírása, megjelenítése és jelölése tartalmazhatja az I. mellékletben meghatározott előírt neveket vagy az elegyítés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi árujelzőket, feltéve, hogy e neveket:

i. kizárólag az elegyben lévő alkohol-összetevők listáján tüntetik fel azonos típusú és színű egységes betűkkel, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele; és

ii. legalább egyszer az elegy előírt nevével azonos látómezőben tüntetik fel;

b) az alkoholtartalmú összetevők listáját a 10. cikk (6) bekezdésének d) pontjában említett kifejezések legalább egyikének kell kísérnie;

c) az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie az elegy összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(4) E cikk (3) bekezdésétől eltérve, ha egy keverék megfelel az I. mellékletben meghatározott szeszes italok egyik kategóriájára vonatkozó követelményeknek, akkor az adott szeszes ital a vonatkozó kategória alatt szereplő előírt nevet viseli.

Az első albekezdésben említett esetben a keverék leírása, megjelenítése és jelölése tartalmazhatja az I. mellékletben meghatározott előírt neveket vagy a keverés során felhasznált szeszes italoknak megfelelő földrajzi jelzéseket, feltéve, hogy e neveket:

a) kizárólag a keverékben lévő alkohol-összetevők listáján tüntetik fel azonos típusú és színű egységes betűkkel, olyan betűmérettel, amely nem nagyobb, mint az előírt névhez használt betűméret fele; és

b) legalább egyszer a keverék előírt nevével azonos látómezőben tüntetik fel.

Ezenkívül az alkoholtartalmú összetevők listáján szereplő minden alkoholtartalmú összetevőnek az arányát legalább egyszer meg kell adni a felhasznált mennyiségek szerinti csökkenő sorrendben. Ennek az aránynak azonosnak kell lennie a keverék összes tisztaalkohol-tartalmában az általa jelölt tiszta alkohol térfogatszázalékával.

(5) Az egyes szeszes italok előírt neveként használt növényi alapanyagok nevének használata nem érinti e növényi alapanyagok nevének egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatát. Az ilyen nyersanyagok nevét fel lehet használni egyéb szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén, feltéve, hogy az ilyen használat nem téveszti meg a fogyasztót.

(6) A szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén az érlelési időt vagy az ital korát kizárólag akkor lehet feltüntetni, ha az a szeszes ital legfiatalabb alkohol-összetevőjére vonatkozik, és minden esetben feltéve, hogy a szeszes ital érlelési folyamatának minden művelete valamely tagállam adóügyi felügyelete vagy azzal egyenlő értékű garanciát nyújtó felügyelet mellett történt. A Bizottság nyilvános jegyzéket állít össze a tagállamok által kijelölt azon testületekről, amelyek az érlelési folyamatokat felügyelik.

(7) A szeszes ital előírt nevét fel kell tüntetni a 684/2009/EK bizottsági rendeletben ( 8 ) említett elektronikus adminisztratív dokumentumban. Ha a szeszes ital leírásában, megjelenítésén és jelölésén feltüntetik az érlelési időt vagy az ital korát, akkor ennek szerepelnie kell az adminisztratív dokumentumban is.

14. cikk

Az eredet helyének feltüntetése

(1) Ha egy szeszes ital leírása, megjelenítése és jelölése feltünteti a szeszes ital földrajzi jelzéstől vagy márkától eltérő eredetének helyét, ennek arra a helyre vagy régióra kell utalnia, ahol az előállítási folyamat azon szakaszát végezték, amellyel a szeszes ital elnyerte jellegét és lényeges végleges minőségét.

(2) Az 1169/2011/EU rendeletben említettek szerint a szeszes italokra vonatkozóan nem kötelező feltüntetni az elsődleges összetevő származási országát vagy eredetének helyét.

15. cikk

A szeszes italok elnevezésében alkalmazott nyelv

(1) Az I. és a II. melléklet dőlt betűs kifejezéseit és a földrajzi jelzéseket sem a szeszes italok címkéjén, sem leírásában és megjelenítésén nem kell lefordítani.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az Unióban gyártott és exportra szánt szeszes italok esetében az (1) bekezdésben említett kifejezéseket és a földrajzi jelzéseket fordítások, átírások vagy átbetűzések kísérhetik, feltéve, hogy ezek a kifejezések és földrajzi jelzések az eredeti nyelven nincsenek elrejtve.

17. cikk

Ólomalapú kupakok és ólomalapú fóliák használatának tilalma

A szeszes italok nem tarthatók értékesítés céljából, illetve nem hozhatók forgalomba olyan tárolóedényekben, amelyeket ólomalapú kupakkal vagy ólomalapú fóliával bevont záró elemmel látnak el.

18. cikk

Uniós elemzési referencia-módszerek

(1) Ha mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt, mezőgazdasági eredetű desztillátumokat vagy szeszes italokat elemezni kell annak ellenőrzése céljából, hogy azok megfelelnek-e ennek a rendeletnek, az ilyen elemzésnek meg kell felelnie a kémiai és fizikai összetételük és érzékszervi tulajdonságaik meghatározására szolgáló uniós elemzési referencia-módszereknek.

A laboratórium vezetőjének felelősségére más elemzési módszerek is megengedettek, feltéve, hogy a módszerek pontossága, megismételhetősége és reprodukálhatósága legalább azonos a vonatkozó uniós elemzési referencia-módszerekével.

(2) Ha az adott szeszes italban található anyagok kimutatására és mennyiségi meghatározására nem állapítanak meg uniós elemzési módszereket, a következő módszerek közül egyet vagy többet kell alkalmazni:

a) olyan elemzési módszerek, amelyeket nemzetközileg elismert eljárások által validáltak, és amelyek különösen megfelelnek az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendeletének ( 9 ) III. mellékletében megállapított kritériumoknak;

b) a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) ajánlott szabványainak megfelelő elemzési módszerek;

c) a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által elismert és közzétett elemzési módszerek; vagy

d) az a), b) vagy c) pontban említett módszerek hiányában a pontossága, megismételhetősége és megbízhatósága miatt a következő:

- az érintett tagállam által jóváhagyott elemzési módszer,

- szükség esetén bármely más, megfelelő elemzési módszer.

19. cikk

Átruházott hatáskörök

(1) A Bizottság a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazást kap arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a III. mellékletben foglalt, a tagállamokban a brandy esetében alkalmazott, " criaderas y solera " rendszer vagy " solera e criaderas " rendszer néven ismert, hagyományos dinamikus érlelési folyamat figyelembevétele érdekében a következőkre vonatkozóan:

a) az említett brandy leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén az érlelési időre vagy az ital korára vonatkozó előírások tekintetében a 13. cikk (6) bekezdésétől való eltérések megállapítása; és

b) az említett brandyre vonatkozó megfelelő ellenőrzési mechanizmusok létrehozása.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 13. cikk (6) bekezdésében előírt érlelési eljárásokat felügyelő, a tagállamok által kijelölt szerveket felsoroló nyilvános lista létrehozására vonatkozóan.

20. cikk

Végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhat:

a) a 13. cikk (6) bekezdésének megfelelően az érlelési eljárások felügyeletére kijelölt szervek tekintetében a tagállamok általi közleményekhez szükséges szabályokat;

b) a 14. cikkben említett származási országnak vagy eredet helyének a szeszes italok leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén történő feltüntetésére vonatkozó egységes szabályokat;

c) a 16. cikkben említett uniós szimbólum szeszes italok leírásában, megjelenítésén és jelölésén történő használatára vonatkozó szabályokat;

d) a 18. cikkben említett uniós elemzési referencia-módszerekre vonatkozó részletes technikai szabályokat.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET

FÖLDRAJZI JELZÉSEK

22. cikk

Termékleírás

(1) Az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a) a földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására hagyományosan használtak vagy használnak, az eredeti írásmódot alkalmazva, valamint latin betűs átírással, ha az eredeti írásmód nem latin betűs;

b) a szeszes ital kategóriája vagy a "szeszes ital" kifejezés, amennyiben a szeszes ital nem felel meg a szeszes italok kategóriáira vonatkozó, az I. mellékletben megállapított követelményeknek;

c) a szeszes ital jellemzőinek leírása, beleértve - adott esetben - azon nyersanyagokat, amelyekből előállítják, valamint a termék főbb fizikai, kémiai vagy érzékszervi jellemzőit, továbbá a terméket az ugyanazon kategórián belüli szeszes italoktól megkülönböztető különleges jellemzőket;

d) az f) pontban említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása;

e) a szeszes ital gyártására vonatkozó módszer és adott esetben az autentikus és egységes helyi gyártási módszerek leírása;

f) a szeszes ital adott minősége, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti kapcsolatot tanúsító adatok;

g) az illetékes hatóságok neve és címe vagy azon ellenőrző szervek neve és címe - amennyiben azok rendelkezésre állnak -, amelyek a termékleírásban foglalt előírások betartását a 38. cikknek megfelelően ellenőrzik, valamint ezen hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h) az érintett földrajzi jelzésre vonatkozó bármilyen egyedi jelölési szabály.

A csomagolásra vonatkozó követelményeket adott esetben a termékleírás tartalmazza annak indoklásával együtt, hogy - az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós jogot is figyelembe véve - a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak miért kell a meghatározott földrajzi területen történnie.

(1a) A termékleírás fenntartható gyakorlatokat is tartalmazhat.

(2) A kérelmek részeként a 110/2008/EK rendelet értelmében 2019. június 8. előtt benyújtott műszaki dokumentációk az e cikk értelmében vett termékleírásoknak minősülnek.

23. cikk

Egységes dokumentum

Az egységes dokumentumnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a termékleírás főbb pontjai, ideértve az oltalomban részesítendő elnevezést is, a szeszes ital kategóriáját vagy a "szeszes ital" kifejezést, a gyártási módszert, a szeszes ital jellemzőinek leírását, a földrajzi terület tömör meghatározását és adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó külön szabályokat;

b) a szeszes ital és földrajzi eredete közötti, a 3. cikk 4. pontjában említett kapcsolat, és ezen belül - adott esetben - a termékleírás vagy a gyártási módszer e kapcsolatot alátámasztó konkrét elemeinek leírása.

34. cikk

Azonos alakú földrajzi jelzések

(4) A földrajzi árujelzők e rendelet szerinti oltalma nem érinti a borászati termékek 1308/2013/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit.

37. cikk

A meglévő bejegyzett földrajzi jelzések

A szeszes italoknak a 110/2008/EK rendelet III. mellékletében nyilvántartásba vett, és ezért e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi jelzései automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek minősülnek. A Bizottság ezeket felveszi az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartásba.

41. cikk

Átruházott hatáskörök

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további követendő feltételek meghatározására vonatkozóan, ideértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület egynél több országot foglal magában, a következőkkel kapcsolatban:

a) a földrajzi jelzések bejegyzése iránti kérelem a 23. és a 24. cikkben említettek szerint; és

b) az előzetes nemzeti eljárások a 24. cikkben említettek szerint, a Bizottság által végzett vizsgálatok, a felszólalási eljárás és a földrajzi jelzések törlése.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikkel összhangban e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 31. cikkben említett termékleírásokat érintő uniós módosításokra és a standard - ideértve az ideiglenes módosításokat is - módosításokra irányuló eljárás feltételeinek és követelményeinek megállapítására vonatkozóan.

42. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan:

a) a termékleírás formája;

b) a 23. cikkben említett egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása;

c) a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása.

(2) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 88. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni ( 10 ).

IV. FEJEZET

ELLENŐRZÉSEK, INFORMÁCIÓCSERE, TAGÁLLAMI JOGSZABÁLYOK

43. cikk

A szeszes italok ellenőrzése

(1) A tagállamok felelősek a szeszes italok ellenőrzéséért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, és kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős illetékes hatóságokat.

(2) A Bizottság biztosítja e rendelet egységes alkalmazását, és szükség esetén végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

44. cikk

Információcsere

(1) A tagállamok és a Bizottság közlik egymással az e rendelet alkalmazásához szükséges információkat.

(2) A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módjaira vonatkozóan.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 47. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

Tagállami jogszabályok

(1) A tagállamok - a saját területükön gyártott szeszes italokra és különösen a nyilvántartásban felsorolt földrajzi jelzésekre vagy az új földrajzi jelzés oltalmára vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során - a gyártásra, a leírásra, a megjelenítésre és a jelölésre vonatkozóan az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat is elfogadhatnak, feltéve, hogy az így elfogadott szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok nem tilthatják meg, illetve nem korlátozhatják az e rendeletnek megfelelő, egyéb tagállamban vagy harmadik országban előállított szeszes italok behozatalát, értékesítését vagy fogyasztását.

V. FEJEZET

HATÁSKÖR-ÁTRUHÁZÁS, VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Hatáskör-átruházás és végrehajtási rendelkezések

46. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság 2019. május 24-től hétéves időtartamra felhatalmazást kap a 4., a 8. és a 19. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) A Bizottság 2019. május 24-től ötéves időtartamra felhatalmazást kap a 33. és a 41. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamokra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4) A Bizottság 2019. május 24-től hatéves időtartamra felhatalmazást kap az 50. cikkben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(5) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(6) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(7) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(8) A 8., a 19., a 33., a 41. és az 50. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

47. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1576/89/EGK rendelettel létrehozott, szeszes italokkal foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

2. SZAKASZ

Eltérés, átmeneti és záró rendelkezések

48. cikk

Eltérés a 2007/45/EK irányelv névleges mennyiségekre vonatkozó követelményeitől

A 2007/45/EK irányelv 3. cikkétől, valamint az említett irányelv melléklete 1. szakaszának hatodik sorától eltérve a lepárlóüst használatával készült és Japánban palackozott, egyszer lepárolt sócsú ( 11 ) az uniós piacon 720 ml-es és 1 800 ml-es névleges mennyiségekben hozható forgalomba.

49. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) Az 50. cikk sérelme nélkül a 110/2008/EK rendelet 2021. május 25-ével hatályát veszti. Az említett rendelet III. fejezete azonban 2019. június 8-ával veszti hatályát.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (2) bekezdése továbbra is alkalmazandó 2021. május 25-ig;

b) a 110/2008/EK rendelet 20. cikke és - a Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete ( 12 ) egyéb rendelkezései alkalmazásának sérelme nélkül - az említett végrehajtási rendelet 9. cikke továbbra is alkalmazandó az említett végrehajtási rendelet 9. cikkében előírt eljárások befejezéséig, de minden esetben legfeljebb 2021. május 25-ig; és

c) a 110/2008/EK rendelet III. melléklete továbbra is alkalmazandó az e rendelet 33. cikkében említett nyilvántartás létrehozásáig.

(3) A 110/2008/EK rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni és az e rendelet IV. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.

50. cikk

Átmeneti intézkedések

(1) Az e rendelet követelményeit nem, de a 110/2008/EK rendelet követelményeit teljesítő és 2021. május 25. előtt készült, az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdésében említett termékeket a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(2) E cikk (1) bekezdésétől eltérve azokat a szeszes italokat, amelyek leírása, megjelenítése vagy jelölése nem felel meg e rendelet 21. és 36. cikkének, de megfelel a 110/2008/EK rendelet 16. és 23. cikkének, és amelyeket 2019. június 8. előtt címkéztek, a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(3) 2025. május 25-ig a Bizottság a 46. cikkel összhangban felhatalmazást kap arra, hogy a 46. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a 3. cikk (2), (3), (9), (10), (11) és (12) bekezdésének, a 10. cikk (6) és (7) bekezdésének, a 11., a 12. és a 13. cikknek a módosítására vagy e rendelet kiegészítésére vonatkozóan, ezen intézkedésektől eltérve.

Az első albekezdésben említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok szigorúan a piaci körülményekből adódó igazolt igények kielégítésére korlátozódnak.

A Bizottság az első albekezdésben említett rendelkezésekben foglalt minden egyes meghatározás, műszaki meghatározás és követelmény tekintetében külön felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

(4) A 2019. június 8-án függőben lévő bejegyzés, módosítás és törlés iránti kérelmekre e rendelet 22-26., 31. és 32. cikke nem alkalmazandó. Az ilyen kérelmekre és a törlés iránti kérelmekre a 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése, 18. és 21. cikke továbbra is alkalmazandó.

Az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett felszólalási eljárásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók azon bejegyzés iránti kérelmekre vagy módosítás iránti kérelmekre, amelyek tekintetében a műszaki dokumentáció fő előírásait vagy a módosítás iránti kérelmet az Európai Unió Hivatalos Lapjában felszólalás céljából 2019. június 8-ig közzétették. A 110/2008/EK rendelet 17. cikkének (7) bekezdése e kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

A felszólalási eljárásra vonatkozó, az e rendelet 27., 28. és 29. cikkében említett rendelkezések nem vonatkoznak a 2019. június 8-án függőben lévő törlés iránti kérelemre. A 110/2008/EK rendelet 18. cikke e törlés iránti kérelmekre továbbra is alkalmazandó.

(5) Az e rendelet III. fejezete alapján nyilvántartásba vett azon földrajzi jelzések tekintetében, amelyek vonatkozásában a bejegyzés iránti kérelmek függőben voltak a kérelmekkel kapcsolatos, a 23. cikkben említettek szerinti eljárásokról, formai követelményekről és azok benyújtásáról szóló részletes szabályokat megállapító, az e rendelet 42. cikkének (2) bekezdése szerinti végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának időpontjában, a nyilvántartás közvetlen hozzáférést biztosíthat a műszaki dokumentáció fő előírásaihoz a 110/2008/EK rendelet 17. cikke (4) bekezdésének értelmében.

(6) A 110/2008/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett földrajzi jelzések tekintetében a Bizottság tagállami kérésre az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az adott tagállam által benyújtott egységes dokumentumot. Az említett közzétételt a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak kell kísérnie, és nem követheti felszólalási eljárás.

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendelet 2021. május 25-től alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a 14. cikk (2) bekezdése, a 16. cikk, a 20. cikk c) pontja, a 21., a 22. és a 23. cikk, a 24. cikk (1), (2) és (3) bekezdése, a 24. cikk (4) bekezdésének első és második albekezdése, a 24. cikk (8) és (9) bekezdése, a 25-42. cikk, a 46. és a 47. cikk, az 50. cikk (1), (4) és (6) bekezdése, az I. melléklet 39. pontjának d) alpontja és 40. pontjának d) alpontja, valamint a 3. cikkben megadott, e rendelkezésekhez kapcsolódó meghatározások 2019. június 8-tól alkalmazandók.

(3) A 46. cikkel összhangban elfogadott, a 8., a 19. és az 50. cikkben előírt felhatalmazáson alapuló jogi aktusok, valamint a 47. cikkel összhangban elfogadott, a 8. cikk (4) bekezdésében, valamint a 20., a 43. és a 44. cikkben előírt végrehajtási jogi aktusok 2021. május 25-től nem alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

SZESZES ITALOK KATEGÓRIÁI

1. Rum

a) a rum olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a nádcukor gyártásakor keletkező melasz vagy szirup, vagy magának a cukornád levének alkoholos erjesztésével nyernek, amelyet 96 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolnak le úgy, hogy a párlatban a rum jellegzetes érzékszervi tulajdonságai határozottan felismerhetők legyenek.

b) A rum minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A rum nem ízesíthető.

e) A rum színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A rum a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) Az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi jelzések esetében a rum előírt neve kiegészíthető a következőkkel:

i. a "traditionnel" vagy "tradicional" kifejezéssel, feltéve, hogy az említett rum:

- 90 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással, kizárólag az érintett gyártási helyről származó alkohol gyártására szolgáló anyag alkoholos erjesztésével kerül előállításra, és

- illóanyag-tartalma legalább 225 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és

- nem édesített.

ii. a "mezőgazdasági" kifejezéssel, feltéve, hogy szóban forgó rum megfelel az i. pontban foglalt követelményeknek, és azt kizárólag a cukornád levének alkoholos erjesztését követő lepárlással állították elő. A "mezőgazdasági" kifejezés kizárólag Franciaország tengerentúli megyéi vagy Madeira autonóm régió földrajzi jelzései esetében használható.

E pont nem érinti a "mezőgazdasági", " traditionnel " vagy " tradicional " kifejezés bármilyen olyan termékkel kapcsolatos használatát, amely nem tartozik ebbe a kategóriába, a rá vonatkozó saját különös kritériumokkal összhangban.

2. Whisky vagy whiskey

a) A whisky vagy whiskey olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a következő gyártási műveletek mindegyikének elvégzésével állítanak elő:

i. a nem malátázott egész gabonaszemeket tartalmazó vagy nem tartalmazó malátából készült gabonacefre lepárlása, amelyet:

- a benne található malátadiasztázzal, valamint más természetes enzimek felhasználásával vagy anélkül cukrosítottak,

- élesztő segítségével erjesztettek;

ii. minden egyes lepárlás 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat rendelkezzen a felhasznált nyersanyagból nyert aromával és ízzel;

iii. a végső párlat legalább három évig tartó, olyan fahordókban való érlelése, amelyek térfogata legfeljebb 700 liter.

A végső párlat, amelyhez kizárólag víz és (színezőanyagként) karamell adható, megőrzi az i., a ii. és a iii. alpontban említett gyártási eljárásból nyert színt, aromát és ízt.

b) A whisky vagy whiskey minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A whisky vagy whiskey még az íz lekerekítése érdekében sem édesíthető vagy ízesíthető, és a szín módosításához használt karamellen (E150a) kívül egyéb adalékanyagot nem tartalmazhat.

e) A "whisky" vagy "whiskey" előírt neve csak akkor egészíthető ki a "single malt" kifejezéssel, ha csak malátázott árpából párolták le egyetlen lepárlóhelyen.

3. Gabonapárlat

a) A gabonapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásával állítanak elő, és amely rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

b) A "Korn" kivételével a gabonapárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gabonapárlat nem ízesíthető.

e) A gabonapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A gabonapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) Egy gabonapárlat abban az esetben viselheti a "gabonabrandy" előírt nevet, ha egész gabonaszemeket tartalmazó erjesztett gabonacefre lepárlásából készült úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 95 % (V/V)-nál kisebb lett, és rendelkezik a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi tulajdonságokkal.

h) A "gabonapárlat" vagy "gabonabrandy" előírt névben a "gabona" szó helyett szerepelhet a szeszes ital előállítása során kizárólagosan használt gabona neve is.

4. Borpárlat

a) A borpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. kizárólag borból, desztilláláshoz felerősített borból vagy bordesztillátumból állítják elő lepárlással úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen;

ii. illóanyag-tartalma legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A borpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A borpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A borpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A borpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) Ha a borpárlatot érlelték, az továbbra is forgalomba hozható "borpárlat" néven, feltéve, hogy azt az 5. kategóriában meghatározott szeszes ital tekintetében előírt érlelési időtartammal megegyező vagy annál hosszabb ideig érlelték.

h) E rendelet nem érinti a "Branntwein" kifejezés használatát az "essig" kifejezéssel kombinálva az ecet megjelenítésén és jelölésén.

5. Brandy vagy Weinbrand

a) A Brandy vagy Weinbrand olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. borpárlatból állítják elő, amelyhez hozzáadható bordesztillátum, feltéve, hogy az 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra párolt bordesztillátum, és nem lépi túl a végtermék alkoholtartalmának 50 %-ban megállapított maximumát;

ii. legalább a következő időtartamig érlelik:

- tölgyfahordóban legalább 1 évig, ha a tölgyfahordó térfogata legalább 1 000 liter, vagy

- tölgyfahordóban legalább 6 hónapig, ha a tölgyfahordó térfogata kisebb mint 1 000 liter;

iii. illóanyag-tartalma, amelyet kizárólag a felhasznált nyersanyagok lepárlásával nyertek, legalább 125 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. maximális metanoltartalma 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A Brandy vagy Weinbrand minimális alkoholtartalma 36 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Brandy vagy Weinbrand nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A Brandy vagy Weinbrand színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A Brandy vagy Weinbrand a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 35 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

6. Törkölypárlat vagy törköly

a) A törkölypárlat vagy törköly olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. kizárólag szőlőtörkölyből erjesztették és párolták le, vagy közvetlenül vízgőzzel vagy víz hozzáadása után, és mindkét következő feltétel teljesül:

- minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

- az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii. a szőlőtörkölyhöz adható borseprő mennyisége legfeljebb 25 kg borseprő/100 kg felhasznált törköly;

iii. a borseprőből nyert alkohol mennyisége nem haladhatja meg a végtermék teljes alkoholmennyiségének 35 %-át;

iv. illóanyag-tartalma legalább 140 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, és maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A törkölypárlat vagy törköly minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A törkölypárlat vagy törköly nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) A törkölypárlat vagy törköly színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A törkölypárlat vagy törköly a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

7. Gyümölcstörköly-párlat

a) A gyümölcstörköly-párlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. kizárólag a szőlőtörkölytől eltérő gyümölcstörköly erjesztésével és lepárlásával állítják elő, és mindkét következő feltétel teljesül;

- minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik,

- az első lepárlás a törköly jelenlétében történik;

ii. illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. maximális metanoltartalma 1 500 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült törkölypárlat esetén a maximális hidrogéncianid-tartalma 7 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A gyümölcstörköly-párlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A gyümölcstörköly-párlat nem ízesíthető.

e) A gyümölcstörköly-párlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A gyümölcstörköly-párlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) A gyümölcstörköly-párlat előírt neve a gyümölcs nevéből és az azt követő "törkölypárlat" szóból áll. Ha több különböző gyümölcs törkölyét használják fel, a "gyümölcstörköly-párlat" előírt nevet kell használni, amely kiegészíthető az egyes gyümölcsök nevével a felhasznált mennyiség csökkenő sorrendjében.

8. Mazsolapárlat vagy raisin brandy

a) A mazsolapárlat vagy raisin brandy olyan szeszes ital, amelyet kizárólag a "korinthoszi fekete" vagy az "alexandriai muskotály" szőlőfajták szárított bogyóiból készült kivonat alkoholos erjesztésével állítanak elő, és amelyet 94,5 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolnak le, hogy a párlat rendelkezzen a nyersanyagokból nyert aromával és ízzel.

b) A mazsolapárlat vagy raisin brandy minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mazsolapárlat vagy raisin brandy nem ízesíthető.

e) A mazsolapárlat vagy raisin brandy színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A mazsolapárlat vagy raisin brandy a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

9. Gyümölcspárlat

a) A gyümölcspárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. kizárólag magos vagy mag nélküli friss és húsos gyümölcsök, többek között banán, vagy az ilyen gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy zöldségekből készült must alkoholos erjesztésével és lepárlásával készítik;

ii. minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik úgy, hogy a párlat a lepárolt nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

iii. illóanyag-tartalma legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. csonthéjas gyümölcsből készült párlat esetén a hidrogéncianid-tartalom nem haladja meg a 7 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A gyümölcspárlatok maximális metanoltartalma 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva, kivéve:

i. a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

- alma (Malus domestica Borkh.),

- kajszibarack (Prunus armeniaca L.),

- szilva (Prunus domestica L.),

- szilva ("quetsch") (Prunus domestica L.),

- mirabellszilva (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

- őszibarack (Prunus persica (L.) Batsch),

- körte (Pyrus communis L.) a vilmoskörte (Pyrus communis L. cv "Williams") kivételével,

- vadszeder (Rubus sect. Rubus),

- málna (Rubus idaeus L.).

ii. a következő gyümölcsökből vagy bogyótermésekből előállított gyümölcspárlatok esetén, és amelyek vonatkozásában a maximális metanoltartalom 1 350 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva:

- birsalma (Cydonia oblonga Mill.),

- borókabogyó (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.),

- vilmoskörte (Pyrus communis L. cv "Williams"),

- fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

- piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

- csipkebogyó (Rosa canina L.),

- fekete bodza (Sambucus nigra L.),

- madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

- kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

- barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz).

c) A gyümölcspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

d) A gyümölcspárlat nem színezhető.

e) E kategória d) pontjától eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a legalább egy éve fával érintkezve érlelt gyümölcspárlat színezőanyagaként karamell használható.

f) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

g) A gyümölcspárlat nem ízesíthető.

h) A gyümölcspárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

i) A gyümölcspárlat előírt neve "párlat", a gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével kiegészítve. Bolgár, cseh, görög, horvát, lengyel, román, szlovák és szlovén nyelven az előírt név a gyümölcs, a bogyótermés vagy a zöldség nevének toldalékkal kiegészített változatából is állhat.

Alternatív megoldásként:

i. az első bekezdésben említett előírt név lehet "wasser" is, a gyümölcs nevének feltüntetésével; vagy

ii. a következő előírt nevek használhatók a következő esetekben:

- " kirsch " a cseresznyepárlatra (Prunus avium (L.) L.),

- "plum", "quetsch" vagy "slivovitz" a szilvapárlatra (Prunus domestica L.),

- "mirabelle" a mirabellszilva-párlatra (Prunus domestica L.subsp. syriaca (Borkh.) Janch. ex Mansf.),

- "fruit of arbutus" a faepergyümölcs-párlatra (Arbutus unedo L.),

- "Golden Delicious" az almapárlatra (Malus domestica var. "Golden Delicious"),

- " Obstler " bogyóterméssel vagy anélkül gyümölcsökből előállított gyümölcspárlat, feltéve, hogy a cefre legalább 85 % -át különböző fajtájú almából, körtéből vagy mindkettőből nyerik.

A " Williams " vagy "vilmoskörte" név csak az olyan körtepárlat forgalomba hozatalához használható, amelyet kizárólag vilmoskörtéből készítettek. Ha fennáll annak kockázata, hogy a végső fogyasztó számára nehezen érthető azon előírt nevek valamelyike, amelyek nem tartalmazzák az e pontban említett "párlat" szót, akkor a leírásnak, a megjelenítésnek és a jelölésnek tartalmaznia kell a "párlat" szót, amelyet esetlegesen magyarázat egészíthet ki.

j) Ha két vagy több gyümölcsöt, bogyótermést vagy zöldséget együtt pároltak, akkor a terméket a következő előírt néven kell forgalomba hozni:

- a kizárólag gyümölcs vagy bogyótermés vagy mindkettő lepárlásával előállított szeszes italok esetében "gyümölcspárlat", vagy

- a kizárólag zöldségek lepárlásával előállított szeszes italok esetében "zöldségpárlat", vagy

- a gyümölcsök, bogyótermések és zöldségek együttes lepárlásával előállított szeszes italok esetében "zöldség- és gyümölcspárlat".

Az előírt név kiegészíthető minden egyes felhasznált gyümölcs, bogyótermés vagy zöldség nevével, a felhasznált mennyiség szerinti csökkenő sorrendben.

9a. Burgonyapárlat

a) A burgonyapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag burgonyagumók alkoholos erjesztésével és 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a párlat a felhasznált nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen.

b) A burgonyapárlat maximális metanoltartalma abszolút alkoholra vonatkoztatva 1 000 g/hl.

c) A burgonyapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

d) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e) A burgonyapárlat nem ízesíthető.

f) A burgonyapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

g) A burgonyapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

10. Almaborpárlat, körteborpárlat, valamint almabor- és körteborpárlat

a) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat olyan szeszes italok, amelyek megfelelnek a következő követelményeknek:

i. kizárólag almabor vagy körtebor 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítják elő úgy, hogy a párlat a gyümölcsökből nyert aromával és ízzel rendelkezzen;

ii. illóanyag-tartalmuk legalább 200 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iii. maximális metanoltartalmuk 1 000 g/hl abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat nem ízesíthető. Ez nem zárja ki a hagyományos gyártási módszereket.

e) Az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A végső íz lekerekítése érdekében az almaborpárlat, a körteborpárlat, valamint az almabor- és körteborpárlat édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 15 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) Az előírt név:

- a kizárólag almabor lepárlásával előállított szeszes italok esetében "almaborpárlat",

- a kizárólag körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében "körteborpárlat", vagy

- az almabor és körtebor lepárlásával előállított szeszes italok esetében "almabor- és körteborpárlat".

11. Mézpárlat

a) A mézpárlat olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. kizárólag mézcefre erjesztésével és lepárlásával állítják elő;

ii. 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra úgy párolják le, hogy a felhasznált nyersanyagokból származó érzékszervi jellemzők megmaradjanak a párlatban.

b) A mézpárlat minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A mézpárlat nem ízesíthető.

e) A mézpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A mézpárlat az íz lekerekítése céljából kizárólag mézzel édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett méznél többet.

12. Hefebrand vagy seprőpárlat

a) A Hefebrand vagy seprőpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag bor, sör vagy erjesztett gyümölcs seprőjének 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Hefebrand vagy seprőpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Hefebrand vagy seprőpárlat nem ízesíthető.

e) A Hefebrand vagy seprőpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A Hefebrand vagy seprőpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) A "Hefebrand" vagy "seprőpárlat" előírt nevet ki kell egészíteni a felhasznált nyersanyagok nevével.

13. Sörpárlat

a) A sörpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss sör normál nyomáson történő közvetlen lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a párlat alkoholtartalma 86 % (V/V)-nál kisebb legyen, és a keletkező párlat rendelkezzen a sör jellemző érzékszervi tulajdonságaival.

b) A sörpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A sörpárlat nem ízesíthető.

e) A sörpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A sörpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

13a. Kenyérpárlat

a) A kenyérpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss kenyér alkoholos erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő úgy, hogy az ebből nyert párlat a felhasznált nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen.

b) A kenyérpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A kenyérpárlat nem ízesíthető.

e) A kenyérpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A kenyérpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

13b. Nyírfanedvpárlat, juharfanedvpárlat, valamint nyírfa- és juharfanedvpárlat

a) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat olyan szeszes italok, amelyeket kizárólag a friss nyírfanedv, juharfanedv vagy mindkettő alkoholos erjesztésével nyert maláta normál nyomáson 88 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő közvetlen lepárlásával állítanak elő úgy, hogy az ebből nyert párlat a nyírfanedv, a juharfanedv vagy mindkettő érzékszervi tulajdonságaival rendelkezzen.

b) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat nem ízesíthető.

e) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A végső íz lekerekítése érdekében a nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

14. Topinambur vagy csicsókapárlat

a) A Topinambur vagy csicsókapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag csicsóka (Helianthus tuberosus L.) erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő.

b) A Topinambur vagy csicsókapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A Topinambur vagy csicsókapárlat nem ízesíthető.

e) A Topinambur vagy csicsókapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A Topinambur vagy csicsókapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

15. Vodka

a) A vodka olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból gyártott szeszes ital, amelyet élesztővel való erjesztés útján:

- burgonyából, gabonafélékből vagy mindkettőből, vagy

- egyéb mezőgazdasági nyersanyagból nyernek,

és amelyet úgy párolnak le, hogy a felhasznált nyersanyagok és az erjesztés során képződött melléktermékek érzékszervi jellemzőit szelektíven csökkentik. A különleges érzékszervi jellemzők elérése érdekében ezt további lepárlás vagy megfelelő technológiai segédanyagokkal történő kezelés vagy mindkettő követheti, ideértve az aktív szénnel történő kezelést is. A mezőgazdasági eredetű, vodka előállítására használt etil-alkohol a maradvány felső határértékének meg kell felelnie az 5. cikk d) pontjában meghatározott szinteknek, kivéve a metanoltartalmat, amely nem haladhatja meg a 10 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva.

b) A vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Kizárólag olyan természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények adhatók hozzá, amelyek jelen vannak az erjesztett nyersanyagokból nyert párlatban. Ezenkívül a domináns íztől eltérő, különleges érzékszervi jellemzők is kialakíthatók a termékben.

d) A vodka nem színezhető.

e) A vodka a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 8 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

f) A nem kizárólag burgonyából vagy gabonafélékből vagy mindkettőből készített vodka leírásában, megjelenítésén vagy jelölésén jól láthatóan fel kell tüntetni a "...-ból/ből készült" feliratot, amelyet a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol előállításához használt nyersanyagok neve egészít ki. Ezt a megjelölést az előírt névvel megegyező látómezőben kell feltüntetni.

g) Az előírt név bármely tagállamban "vodka" lehet.

16. Kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével)

a) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermések vagy a diófélék nevével) olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. a következőképpen készült:

- a ii. alpontban felsorolt - részben erjesztett vagy nem erjesztett - gyümölcsök, bogyótermések vagy diófélék kivonatolásával, legfeljebb 20 liter mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak vagy ugyanazon gyümölcsből, bogyótermésből vagy dióféléből vagy ezek kombinációjából származó párlatnak vagy desztillátumnak az erjesztett gyümölcs, bogyótermés vagy dióféle 100 kg-jához való esetleges hozzáadásával,

- amelyet lepárlás követ; minden egyes lepárlás 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történik;

ii. a következő gyümölcsökből, bogyótermésekből vagy diófélékből állítják elő:

- berkenye (Aronia Medik. nom cons.),

- fekete törpeberkenye (Aronia melanocarpa (Michx.) Elliott),

- szelídgesztenye (Castanea sativa Mill.),

- citrusfélék (Citrus spp.),

- mogyoró (Corylus avellana L.),

- mámorka (Empetrum nigrum L.),

- szamóca (Fragaria spp.),

- homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

- magyal (Ilex aquifolium és Ilex cassine L.),

- húsos som (Cornus mas),

- dió (Juglans regia L.),

- banán (Musa spp.),

- mirtusz (Myrtus communis L.),

- fügekaktusz (Opuntia ficus-indica (L.) Mill.),

- marakuja, a golgotavirág gyümölcse (Passiflora edulis Sims),

- zelnicemeggy (Prunus padus L.),

- kökény (Prunus spinosa L.),

- fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

- fehér ribiszke (Ribes niveum Lindl.),

- piros ribiszke (Ribes rubrum L.),

- egres (Ribes uva-crispa L. syn. Ribes grossularia),

- csipkebogyó (Rosa canina L.),

- sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

- törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

- vadszeder (Rubus sect. Rubus),

- málna (Rubus idaeus L.),

- fekete bodza (Sambucus nigra L.),

- madárberkenye (Sorbus aucuparia L.),

- kerti berkenye (Sorbus domestica L.),

- barkócaberkenye (Sorbus torminalis (L.) Crantz),

- ambarella (Spondias dulcis Parkinson),

- mombinszilva (Spondias mombin L.),

- cserjés áfonya (Vaccinium corymbosum L.),

- tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

- fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

- vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

b) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem ízesíthető.

d) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) nem színezhető.

e) A d) ponttól eltérően és az 1333/2008/EK rendelet II. melléklete E. részének 14.2.6. élelmiszer-kategóriájától eltérve a kivonatolással és lepárlással nyert, legalább egy éve fával érintkezve érlelt párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) színezőanyagaként karamell használható.

f) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 18 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

g) A kivonatolással és lepárlással nyert párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével) leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében a "kivonatolással és lepárlással nyert" szavakat a "párlat (kiegészítve a gyümölcs, a bogyótermés vagy a dióféle nevével)" szavakkal megegyező típusú, méretű és színű betűkkel és ugyanabban a látómezőben kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésben vagy a jelölésben, illetve üvegek esetén az elülső címkén.

17. Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével)

a) A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) olyan szeszes ital, amelyet a 16. kategória a) pontjának ii. alpontjában felsorolt nem erjesztett gyümölcsök és bogyótermések vagy zöldségek, diófélék, egyéb növényi anyagok, mint például gyógynövények vagy rózsaszirom vagy gombák mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolását követő, 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlással állítanak elő.

b) A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem ízesíthető.

d) A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) nem színezhető.

e) A Geist (kiegészítve a gyümölcs vagy a felhasznált nyersanyagok nevével) a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

f) Egyéb szeszes italok és alkoholtartalmú italok előírt nevét kiegészítheti a gyümölcstől, a növénytől vagy egyéb nyersanyagtól eltérő egyéb kifejezés által megelőzött -geist kifejezés, feltéve, hogy a megjelenítés ezen módja nem megtévesztő a fogyasztó számára.

18. Tárnicspárlat

a) A tárnicspárlat olyan tárnicsdesztillátumból készült szeszes ital, amelyet erjesztett tárnicsgyökérből állítanak elő mezőgazdasági eredetű etil-alkohol hozzáadásával vagy anélkül.

b) A tárnicspárlat minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A tárnicspárlat nem ízesíthető.

19. Borókaízesítésű szeszes ital

a) A borókaízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak, gabonaszesznek vagy gabonapárlatnak, illetve ezek kombinációjának borókabogyóval (Juniperus communis L. vagy Juniperus oxycedrus L.) való ízesítésével állítanak elő.

b) A borókaízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) Aromaanyagok, aromakészítmények, ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező növények részei, illetve ezek kombinációi használhatók kiegészítésként a borókabogyók mellett, azonban a boróka érzékszervi tulajdonságainak, még ha gyengén is, de felismerhetőknek kell lenniük.

d) A borókaízesítésű szeszes ital viselheti a Wacholder vagy genebra előírt nevet.

20. Gin

a) A gin olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) való ízesítésével állítanak elő.

b) A gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A gin előállítása során kizárólag olyan aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók, amelyek biztosítják, hogy annak ízében a borókaíz domináljon.

d) A "gin" kifejezés kiegészíthető a "dry" kifejezéssel, amennyiben a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt.

21. Desztillált gin

a) A desztillált gin a következők egyike:

i. olyan borókaízesítésű szeszes ital, amelyet kizárólag eredetileg legalább 96 % (V/V) alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol borókabogyóval (Juniperus communis L.) és egyéb természetes növényekkel együtt végzett desztillálásával állítanak elő, feltéve, hogy a borókaíz dominál;

ii. az így készített desztillátum és ugyanolyan összetételű, tisztaságú és alkoholtartalmú mezőgazdasági eredetű etil-alkohol kombinációja; a desztillált gin ízesítéséhez a 20. kategória c) pontjában meghatározott aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő is felhasználhatók.

b) A desztillált gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az olyan gin, amelyet esszenciáknak vagy aromáknak a mezőgazdasági etil-alkoholhoz történő egyszerű hozzáadásával állítanak elő, nem tekintendő desztillált ginnek.

d) A "desztillált gin" kifejezés kiegészíthető a "dry" kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt, amennyiben a termék a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz hozzáadott édesítőszert.

22. London gin

a) A London gin olyan desztillált gin, amely a következő követelményeknek felel meg:

i. kizárólag olyan mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból állítják elő, amelynek maximális metanoltartalma nem haladja meg az 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva, és amelynek ízét kizárólag a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak valamennyi felhasznált természetes növény jelenlétében végzett desztillálásával nyerik;

ii. az így kapott desztillátum legalább 70 térfogatszázalék alkoholtartalommal rendelkezik;

iii. ha további mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adnak hozzá, annak meg kell felelnie az 5. cikkben megállapított követelményeknek, de a maximális metanoltartalma nem haladhatja meg a 5 g/hl-t abszolút alkoholra vonatkoztatva;

iv. nem színezhető;

v. a végtermék 1 literében megtalálható legfeljebb 0,1 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméken kívül nem tartalmaz édesítésre alkalmas összetevőt;

vi. az i., a iii és az v. pontban említett összetevőkön és vízen kívül nem tartalmaz semmilyen egyéb összetevőt.

b) A London gin minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) A London gin kifejezés kiegészíthető a "dry" kifejezéssel, vagy magában foglalhatja azt.

23. Köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel

a) A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol köménnyel (Carum carvi L.) való ízesítésével nyernek.

b) A köményízesítésű szeszes ital vagy Kümmel minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) Aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő használhatók kiegészítésként, de a kömény ízének dominálnia kell.

24. Akvavit vagy aquavit

a) Az akvavit vagy aquavit olyan kömény- vagy kapormag- vagy mindkettő ízesítésű szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával állítanak elő és növényi vagy fűszerdesztillátummal ízesítenek.

b) Az akvavit vagy aquavit minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Kiegészítésként felhasználhatók természetes aromaanyagok vagy aromakészítmények vagy mindkettő, azonban az italok ízét főként a kömény (Carum carvi L.) vagy a kapor (Anethum graveolens L.) vagy mindkettő magja adja, esszenciális olajok használata tilos.

d) Az ízben nem dominálhatnak egyértelműen a keserű anyagok; a szárazanyag-tartalom legfeljebb 1,5 gramm/100 ml lehet.

25. Ánizsízesítésű szeszes ital

a) Az ánizsízesítésű szeszes ital olyan szeszes ital, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholnak csillagánizs (Illicium verum Hook f.), ánizs (Pimpinella anisum L.), vagy ánizskapor (Foeniculum vulgare Mill.), illetve az e növényekben találhatókkal megegyező főbb aromaanyagokat tartalmazó egyéb növények természetes kivonatával való ízesítésével állítanak elő a következő eljárások valamelyikének vagy azok kombinációjának alkalmazásával:

i. kivonatolás vagy lepárlás vagy mindkettő;

ii. az alkohol lepárlása az előzőekben leírt növények magvainak vagy egyéb részeinek jelenlétében;

iii. ánizsízű növények természetes desztillált kivonatának hozzáadása.

b) Az ánizsízesítésű szeszes ital minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) Az ánizsízesítésű szeszes ital kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d) Használható egyéb természetes növényi kivonat vagy fűszer is, de az ánizsíznek dominánsnak kell maradnia.

26. Pastis

a) A pastis olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amely az édesgyökér (Glycyrrhiza spp.) természetes kivonatát is tartalmazza, és amelyben kimutathatók a "kalkünök" néven ismert színezőanyagok is, valamint a glicirrizinsav is, amelynek alsó, illetve felső határértéke 0,05 gramm, illetve 0,5 gramm lehet literenként.

b) A pastis minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék.

c) A pastis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d) A pastis invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma kevesebb mint 100 gramm literenként, valamint minimális és maximális anetol-szintje 1,5 gramm, illetve 2 gramm literenként.

27. Pastis de Marseille

a) A Pastis de Marseille olyan pastis, amelynek erőteljes ánizsíze van és anetol-tartalma 1,9-2,1 gramm literenként.

b) A Pastis de Marseille minimális alkoholtartalma 45 térfogatszázalék.

c) A Pastis de Marseille kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

28. Anis vagy janeževec

a) Az anis vagy janeževec olyan ánizsízesítésű szeszes ital, amelynek jellegzetes ízét kizárólag ánizsból (Pimpinella anisum L.), csillagánizsból (Illicium verum Hook f.) vagy ánizskaporból (Foeniculum vulgare Mill.), illetve ezek kombinációjából nyerik.

b) Az anis vagy janeževec minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) Az anis vagy janeževec kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

29. Desztillált anis

a) A desztillált anis olyan anis, amely a 28. kategória a) pontjában említett magvak - és a földrajzi jelzések esetében masztix és egyéb aromás magvak, növények vagy gyümölcsök - jelenlétében desztillált alkoholt tartalmaz, és a desztillált anis alkoholtartalmának legalább 20 %-a ebből az alkoholból származik.

b) A desztillált anis minimális alkoholtartalma 35 térfogatszázalék.

c) A desztillált anis kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

30. Keserű ízű szeszes ital vagy bitter

a) A keserű ízű szeszes ital vagy bitter olyan szeszes ital, amelyben a keserű íz dominál, és amelyet mezőgazdasági eredetű etilalkoholnak vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumnak vagy mindkettőnek aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy mindkettővel történő ízesítésével állítanak elő.

b) A keserű ízű szeszes ital vagy bitter minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A keserű ízű szeszes italokat vagy bittereket"keserű" vagy "bitter" néven is lehet értékesíteni egy másik kifejezéssel együtt vagy anélkül, ezen kifejezések szeszes italoktól eltérő élelmiszerek megjelenítése és jelölése során való használatának sérelme nélkül.

d) A c) ponttól eltérve a "keserű" vagy "bitter" kifejezés keserű ízű likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén használható.

31. Ízesített vodka

a) Az ízesített vodka olyan vodka, amelyhez a vodka előállításához használt nyersanyagok ízétől eltérő domináns ízt adtak.

b) Az ízesített vodka minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék.

c) Az ízesített vodka édesíthető, elegyíthető, ízesíthető, érlelhető vagy színezhető.

d) Az ízesített vodka édesítése esetén a végtermék nem tartalmazhat literenként 100 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

e) Az ízesített vodka előírt neve lehet bármilyen domináns íznek a "vodka" szóval kombinált neve is. A "vodka" kifejezés az Unió minden hivatalos nyelvében felváltható a "vodka" kifejezéssel.

32. Kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán

a) A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán olyan szeszes ital, amelyben a kökény íz dominál, és amelyet kökény (Prunus spinosa) mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal történő kivonatolásával állítanak elő, természetes ánizskivonat vagy ánizspárlat vagy mindkettő hozzáadásával.

b) A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c) A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán előállításához a végtermékben literenként legalább 125 gramm mennyiségű kökényt használták fel.

d) A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma a végtermékben literenként 80 és 250 gramm között van.

e) A kökényízesítésű szeszes ital vagy pacharán érzékszervi jellemzői közül a színét és az ízét kizárólag a felhasznált gyümölcs és az ánizs biztosítja.

f) A "pacharán" kifejezés csak akkor használható előírt névként, ha a termék Spanyolországban készült. Ha az ital Spanyolországon kívül készült, a "pacharán" kifejezést csak a "kökényízesítésű szeszes ital" előírt név kiegészítéseként lehet használni, feltéve, hogy azt a következő szavak követik: "előállítás helye: ...", amelyet az előállító tagállam vagy harmadik ország neve követ.

33. Likőr

a) A likőr olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve:

- az olyan cseresznye- vagy meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye- vagy meggypárlatból származik, 70 gramm literenként,

- olyan likőrök, amelyeket kizárólag tárnicssal vagy hasonló növénnyel vagy ürömmel ízesítenek, 80 gramm literenként,

- minden egyéb esetben 100 gramm literenként;

ii. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital, illetve ezek valamilyen kombinációjának felhasználásával állítanak elő, édesítve és egy vagy több ízesítőanyag, mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával.

b) A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A likőr előállítása során aromaanyagok és aromakészítmények használhatók.

A következő likőrök azonban kizárólag ízesítő élelmiszerekkel, aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthetők:

i. gyümölcslikőrök:

- ananász (Ananas),

- citrusfélék (Citrus L.),

- homoktövis (Hippophae rhamnoides L.),

- faeper (Morus alba, Morus rubra),

- meggy (Prunus cerasus),

- cseresznye (Prunus avium),

- fekete ribiszke (Ribes nigrum L.),

- sarkvidéki szeder (Rubus arcticus L.),

- törpemálna (Rubus chamaemorus L.),

- málna (Rubus idaeus L.),

- tőzegáfonya (Vaccinium oxycoccos L.),

- fekete áfonya (Vaccinium myrtillus L.),

- vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea L.).

ii. növényi likőrök:

- üröm (Artemisia genepi),

- tárnics (Gentiana L.),

- menta (Mentha L.),

- ánizs (Pimpinella anisum L.).

d) Az előírt név bármely tagállamban lehet "liqueur", és:

- meggy vagy cseresznye (Prunus cerasus vagy Prunus avium) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírtnév lehet " guignolet " vagy " češnjevec " a "likőr" kifejezéssel együtt vagy anélkül;

- meggy (Prunus cerasus) mezőgazdasági eredetű etil-alkoholban történő kivonatolásával előállított likőrök esetében az előírt név lehet " ginja ", " ginjinha " vagy " višnjevec " a "likőr" kifejezéssel együtt vagy anélkül;

- azon likőrök esetében, amelyeknél az alkoholtartalom kizárólag rumból származik, az előírt név lehet " punch au rhum " a "likőr" kifejezéssel együtt vagy anélkül;

- a 3. cikk (2) bekezdésének, a 10. cikk (5) bekezdése b) pontjának és a 11. cikknek a sérelme nélkül a tejet vagy tejterméket tartalmazó likőrök esetében az előírt név lehet "tejszínlikőr", kiegészítve azon nyersanyag nevével, amely a likőr domináns ízét adja, a "likőr" kifejezéssel együtt vagy anélkül.

e) Az Unióban előállított likőrök leírásában, megjelenítésén és jelölésén a következő összetett kifejezések használhatók, ha a mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt vagy mezőgazdasági eredetű desztillátumot a bevett gyártási módszerekre való utalás érdekében használják fel:

- prune brandy,

- orange brandy,

- apricot brandy,

- cherry brandy,

- solbaerrom, vagy feketeribizli-rum.

Az ebben a pontban említett likőrök leírása, megjelenítése és jelölése tekintetében az összetett kifejezést egy sorban, azonos típusú és színű, egyforma betűkkel kell feltüntetni, valamint a "likőr" kifejezést az összetett kifejezés közvetlen közelében és annak betűtípusától nem kisebb betűkkel kell megjeleníteni. Ha az alkohol nem a megjelölt szeszes italból származik, a címkén fel kell tüntetni annak eredetét az összetett kifejezéssel és a "likőr" szóval azonos látómezőben, vagy a mezőgazdasági alkohol típusának feltüntetésével, vagy a "mezőgazdasági alkohol" kifejezés oly módon történő feltüntetésével, hogy azt minden esetben megelőzi a "...-ból/-ből készült", illetve a "...felhasználásával készült" kifejezés.

f) A 11. cikk, a 12. cikk és a 13. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül a "likőr" előírt név kiegészíthető annak az ízesítőnek vagy élelmiszernek a nevével, amely a szeszes ital domináns ízét adja, feltéve, hogy a szeszes ital ízét olyan ízesítő élelmiszerekből, aromakészítményekből vagy természetes aromaanyagokból nyerik, amelyre az ízesítő vagy élelmiszer neve hivatkozik, és amelyet ízesítő anyagok csak szükség esetén egészítenek ki az adott nyersanyag ízének megerősítése érdekében.

34. Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy más felhasznált nyersanyag nevével)

a) A Crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb olyan felhasznált nyersanyag nevével) olyan likőr, amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b) A crème de (kiegészítve egy gyümölcs vagy egyéb felhasznált nyersanyag nevével) minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok ezen szeszes italra is alkalmazandók.

d) A felhasznált nyersanyag nem lehet tej és tejtermék.

e) Az előírt névben használt gyümölcsnek vagy egyéb felhasznált nyersanyagnak olyan gyümölcsnek vagy nyersanyagnak kell lennie, amely az adott szeszes ital domináns ízét adja.

f) Az előírt név kiegészíthető a "likőr" kifejezéssel.

g) A "crème de cassis" előírt név csak feketeribiszkével előállított olyan likőrökre használható, amelyek édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve több mint 400 gramm literenként.

35. Sloe gin

a) A sloe gin olyan likőr, amelyet a kökény ginben történő kivonatolásával készítenek, esetleg kökénylé hozzáadásával.

b) A sloe gin minimális alkoholtartalma 25 térfogatszázalék.

c) A sloe gin előállítása során kizárólag természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) Az előírt név kiegészíthető a "likőr" kifejezéssel.

36. Sambuca

a) A sambuca olyan színtelen, ánizsízesítésű likőr, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. ánizs (Pimpinella anisum L.), csillagánizs (Illicium verum L.) vagy egyéb aromanövények párlatát tartalmazza;

ii. invertcukorban kifejezett édesítőtermék-tartalma minimum 350 gramm literenként;

iii. természetes anetoltartalma legalább 1 gramm literenkéntés legfeljebb 2 gramm literenként.

b) A sambuca minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a sambuca esetében is alkalmazandók.

d) A sambuca nem színezhető.

e) Az előírt név kiegészíthető a "likőr" kifejezéssel.

37. Maraschino, marrasquino vagy maraskino

a) A maraschino, marrasquino vagy maraskino olyan színtelen likőr, amelynek ízesítését főleg a marascacseresznye párlata adja, vagy amelyet cseresznyének vagy cseresznyerészeknek mezőgazdasági eredetű etil-alkohollal való kivonatolásával vagy a marascacseresznye párlatával állítanak elő, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 250 gramm literenként.

b) A maraschino, marrasquino vagy maraskino minimális alkoholtartalma 24 térfogatszázalék.

c) A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a maraschino, marrasquino vagy maraskino esetében is alkalmazandók.

d) A maraschino, marrasquino vagy maraskino nem színezhető.

e) Az előírt név kiegészíthető a "likőr" kifejezéssel.

38. Nocino vagy orehovec

a) A nocino vagy orehovec olyan likőr, amelynek ízét főleg egész zöld dió (Juglans regia L.) kivonatolásával vagy kivonatolásával és lepárlásával nyerik, és amelynek minimális édesítőtermék-tartalma invertcukorban kifejezve 100 gramm literenként.

b) A nocino vagy orehovec minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A 33. kategóriában megállapított, a likőrök esetében használható aromaanyagokra és aromakészítményekre vonatkozó szabályok a nocino vagy orehovec esetében is alkalmazandók.

d) Az előírt név kiegészíthető a "likőr" kifejezéssel.

39. Tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat

a) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat - függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem - olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek az összetevői jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tiszta tojássárgája-tartalom 140 g literenként. Ha a Gallus gallus fajtájú tyúkétól eltérő tojást használnak, ezt meg kell jelölni a címkén.

b) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat minimális alkoholtartalma 14 térfogatszázalék.

c) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A tojáslikőr vagy advocaat vagy avocat vagy advokat előállítása során tej és tejtermékek felhasználhatók.

40. Tojásos likőr

a) A tojásos likőr - függetlenül attól, hogy ízesített-e vagy sem - olyan likőr, amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkoholból, mezőgazdasági eredetű desztillátumból vagy szeszes italból, illetve ezek kombinációjából állítanak elő, és amelynek jellemző összetevői a jó minőségű tojássárgája, tojásfehérje és cukor vagy méz vagy mindkettő. A minimális cukor- vagy méztartalom 150 gramm literenként invertcukorban kifejezve. A végtermékben a minimális tojássárgája-tartalom 70 g literenként.

b) A tojásos likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A tojásos likőr előállítása során kizárólag ízesítő élelmiszerek, természetes aromaanyagok és aromakészítmények használhatók fel.

d) A tojásos likőr előállítása során tej és tejtermékek felhasználhatók.

41. Mistrà

a) A mistrà olyan színtelen, ánizzsal vagy természetes anetollal ízesített szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. legalább 1 gramm literenként és legfeljebb 2 gramm literenként anetoltartalommal rendelkezik;

ii. aromanövények párlatát is tartalmazhatja;

iii. nem édesített.

b) A mistrà minimális alkoholtartalma 40 térfogatszázalék, maximális alkoholtartalma pedig 47 térfogatszázalék.

c) A mistrà kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

d) A mistrà nem színezhető.

42. Väkevä glögi vagy Spritglögg

a) A väkevä glögi vagy spritglögg olyan szeszes ital, amelyet borral vagy bortermékekkel és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol szegfűszeg- vagy fahéjaromával vagy mindkettővel való ízesítésével készítenek a következő módszerek egyikével vagy ezek kombinációjával:

i. kivonatolás vagy lepárlás;

ii. az alkohol desztillálása a fent meghatározott növények részeinek jelenlétében;

iii. természetes szegfűszeg- vagy fahéj-aromaanyagok hozzáadása.

b) A väkevä glögi vagy spritglögg minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék.

c) A väkevä glögi vagy spritglögg csak aromaanyagokkal, aromakészítményekkel vagy egyéb aromákkal ízesíthető, azonban az a) pontban meghatározott fűszerek ízének kell dominálnia.

d) A végtermék bor- vagy bortermék-tartalma nem haladhatja meg az 50 %-ot.

43. Berenburg vagy Beerenburg

a) A Berenburg vagy Beerenburg olyan szeszes ital, amely megfelel a következő követelményeknek:

i. mezőgazdasági eredetű etil-alkohol felhasználásával készül;

ii. gyümölcsök, növények vagy azok részeinek kivonatolásával készül;

iii. tárnicsgyökér (Gentiana lutea L.), borókabogyó (Juniperus communis L.) és babérlevél (Laurus nobilis L.) egy speciális aromapárlatát tartalmazza;

iv. színe a világostól a sötétbarnáig terjedhet;

v. invertcukorban kifejezve legfeljebb literenként 20 gramm édesítőtermék-tartalomig édesíthető.

b) A Berenburg vagy Beerenburg minimális alkoholtartalma 30 térfogatszázalék.

c) A Berenburg vagy Beerenburg kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető.

44. Méznektár vagy mézsör

a) A méznektár vagy mézsör olyan szeszes ital, amelyet erjesztett mézcefre, valamint mézpárlat vagy mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mindkettő olyan keverékének ízesítésével állítanak elő, amely legalább 30 térfogatszázalék erjesztett mézcefrét tartalmaz.

b) A méznektár vagy mézsör minimális alkoholtartalma 22 térfogatszázalék.

c) A mézsör vagy méznektár kizárólag aromakészítményekkel és természetes aromaanyagokkal ízesíthető, feltéve, hogy a méz íze dominál.

d) A méznektár vagy mézsör kizárólag mézzel édesíthető.

II. MELLÉKLET

BIZONYOS SZESZES ITALOKRA VONATKOZÓ KONKRÉT SZABÁLYOK

1.

A Rum-Verschnitt Németországban gyártott, rum és mezőgazdasági eredetű etil-alkohol keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 5 %-ának rumból kell származnia. A Rum-Verschnitt minimális alkoholtartalma 37,5 térfogatszázalék. A " Verschnitt " szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a " Rum " szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve "szeszes ital". Ha a Rum-Verschnitt-et Németországon kívül hozzák forgalomba, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén.

2.

A slivovice a Cseh Köztársaságban gyártott, a végső lepárlást megelőzően a szilvapárlathoz mezőgazdasági eredetű etil-alkoholt adásával olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében az alkoholtartalom legalább 70 %-ának szilvapárlatból kell származnia. E termék előírt neve "szeszes ital". Ez kiegészíthető a " slivovice " névvel, amennyiben az az elülső címkén, ugyanabban a látómezőben kerül feltüntetésre. Ha a slivovice forgalmazására a Cseh Köztársaságon kívül kerül sor, a termék alkohol-összetételét fel kell tüntetni a címkén. E rendelkezés nem érinti az I. melléklet 9. kategóriájába tartozó gyümölcspárlatok előírt nevének használatát.

3.

A Guignolet Kirsch Franciaországban gyártott, guignolet és kirsch keverésével olyan módon előállított szeszes ital, amelynek eredményeként a végtermék esetében a tisztaalkohol-tartalom legalább 3 %-ának kirsch-ből kell származnia. A " guignolet " szót ugyanolyan típusú, méretű és színű betűvel kell feltüntetni a leírásban, a megjelenítésen és a jelölésen, mint a " kirsch " szót, valamint azzal azonos sorban, üvegek esetében az elülső címkén. E termék előírt neve "likőr". Alkohol-összetételében fel kell tüntetni a guignolet-ből és a kirsch-ből származó tiszta alkoholnak a guignolet kirsch összes tisztaalkohol-tartalmán belüli, térfogatszázalékban kifejezett arányát.

III. MELLÉKLET

DINAMIKUS VAGY " CRIADERAS Y SOLERA " VAGY " SOLERA E CRIADERAS " ÉRLELÉSI ELJÁRÁS

A dinamikus vagy " criaderas y solera " vagy " solera e criaderas " érlelési eljárás abból áll, hogy rendszeres időközönként kivesznek egy-egy adagot az egyes, egy érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókban és tartályokban tárolt brandyből, és a mennyiséget az eggyel korábbi érlelési fokozatból kivett brandyvel töltik fel.

Fogalommeghatározások

"érlelési fokozat" : az azonos érettségi szintű brandyt tartalmazó tölgyfahordók és tartályok egyes csoportjai, amelyeken keresztül a brandy az érlelési eljárás során végigmegy. Minden egyes fokozat neve "criadera", a brandy kivételét megelőző utolsó fokozatot kivéve, amelynek neve "solera".

"kivétel" : a brandy adott részmennyiségének egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból való kivétele, a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókba és tartályokba való hozzáadása, vagy a solera esetében a brandy szállítása érdekében.

"feltöltés" : egy adott érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordókból és tartályokból származó, adott mennyiségű brandy, amelyet a következő érlelési fokozathoz tartozó tölgyfahordók és tartályok tartalmához adnak hozzá és elegyítenek azzal.

"átlagos kor" : az érlelési eljáráson áteső teljes brandykészlet forgásának megfelelő időszak, amely az összes érlelési fokozat által magában foglalt brandy teljes mennyiségének, valamint az utolsó fokozatban (solera) kivont brandy mennyiségének a hányadosa, egy évben.

A solera fokozatban kivont brandy átlagos kora a következő képlet segítségével számítható ki: t = Vt/Ve ahol:

- "t" az években kifejezett átlagos kor,

- "Vt" az érlelési rendszerben jelen lévő készlet teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve,

- "Ve" a szállítás céljára egy év alatt kivont termék teljes mennyisége, literben mért tiszta alkoholban kifejezve.

Az 1 000 liternél kisebb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell, hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számának kétszeresével vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább hat hónapos vagy annál több legyen.

Az 1 000 liternél nagyobb tölgyfahordók és tartályok esetében az évi kivonások és feltöltések száma meg kell hogy egyezzen a rendszerben lévő fokozatok számával vagy annál kisebbnek kell lennie, annak biztosítása érdekében, hogy a legfiatalabb összetevő is legalább egy éves vagy annál több legyen.

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) A Tanács 98/83/EK irányelve (1998. november 3.) az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/54/EK irányelve (2009. június 18.) a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

( 4 ) A Tanács 2001/110/EK irányelve (2001. december 20.) a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi jelzéseinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

( 8 ) A Bizottság 684/2009/EK rendelete (2009. július 24.) a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 197., 2009.7.29., 24. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj).

( 11 ) Az Európai Unió és Japán közötti gazdasági partnerségi megállapodás 2-D. mellékletében említettek szerint.

( 12 ) A Bizottság 716/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. július 25.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi jelzéseinek oltalmáról szóló 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályainak megállapításáról (HL L 201., 2013.7.26., 21. o.).