32019R1753[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1753 RENDELETE

(2019. október 23.)

az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről

1. cikk

Tárgy

2. cikk

A földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromozása

A tagállamok az (1) bekezdés alkalmazásában felkérhetik a Bizottságot a területükről származó és az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromba vett földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromba történő felvételére. E kérelmüket benyújthatják:

a) a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelme alapján vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelme alapján; vagy

b) saját kezdeményezés alapján.

3. cikk

Tagállamból származó és nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelző törlése

A Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben a tagállamból származó földrajzi árujelző nemzetközi lajstromban szereplő lajstromozásának törlését kéri a Nemzetközi Irodától az alábbi körülmények bármelyikének fennállása esetén:

a) a földrajzi árujelző az Unióban már nem részesül oltalomban;

b) annak a tagállamnak a kérelmére, amelyből az érintett földrajzi árujelző származik, amely kérelem alapulhat: i. a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontja szerinti természetes vagy jogi személy kérelmén vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontja szerinti kedvezményezett kérelmén; vagy ii. a saját kezdeményezésén.

4. cikk

Harmadik országokból származó földrajzi árujelzők nemzetközi lajstromban való lajstromozásának közzététele

A Bizottság közzétesz minden nemzetközi lajstromozást, amelyről a Nemzetközi Iroda a genfi szöveg 6. cikkének (4) bekezdésével összhangban értesítést küldött, és amely:

a) olyan, nemzetközi lajstromba vett földrajzi árujelzőre vonatkozik, amely esetében a genfi szöveg 1. cikkének xv. pontjában meghatározott, származás szerinti szerződő fél nem tagállam; és

b) olyan termékkel kapcsolatos, amelynek földrajzi árujelzője az Unió szintjén oltalomban részesül.

5. cikk

A nemzetközi lajstromban szereplő harmadik országbeli földrajzi árujelzők értékelése

6. cikk

A nemzetközi lajstromba vett, harmadik országokból származó földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos felszólalási eljárás

A felszólalást az Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell benyújtani.

Az e cikk (1) bekezdésében említett felszólalások csak abban az esetben minősülnek elfogadhatónak, ha benyújtásukra az e cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül sor kerül, és ha azok az alábbi okok egyikén alapulnak:

a) a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző ütközik valamely növény- vagy állatfajta nevével, és ennek következtében alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően;

b) a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző teljes egészében vagy részben azonos alakú valamely más, az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel, továbbá az oltalomra javasolt földrajzi árujelző a helyi és hagyományos használati feltételei és a megjelenítése tekintetében a gyakorlatban nem különül el megfelelően az Unióban már oltalom alatt álló földrajzi árujelzőtől, azt figyelembe véve, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő elbánást, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését;

c) a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző uniós oltalma egy korábbi uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegyjogot sértene;

d) a harmadik országbeli földrajzi árujelző uniós oltalma veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés használatát vagy egy uniós, regionális vagy nemzeti szintű védjegy kizárólagos jellegét, vagy az olyan termékek fennmaradását, amelyek a nemzetközi lajstromozás 4. cikk szerinti közzétételének időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak;

e) a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan termékre vonatkozik, amelynek tekintetében az Unió szintjén nem biztosított a földrajzi árujelzők oltalma;

f) az a megnevezés, amelynek lajstromozását kérik, az Unió területén köznevesült;

g) nem teljesülnek a genfi szöveg 2. cikke (1) bekezdésének i. és ii. pontjában említett feltételek;

h) a nemzetközi lajstromba bejegyzett földrajzi árujelző olyan homonima, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor is, ha a megnevezés a szóban forgó érintett termékek tényleges származási területét, régióját vagy helyét illetően helytálló.

7. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelzők Unión belüli oltalmáról szóló döntés

A Bizottság az ilyen visszavonásról haladéktalanul értesíti a Nemzetközi Irodát.

8. cikk

A földrajzi árujelzők használata

9. cikk

A nemzetközi lajstromba bejegyzett, harmadik országbeli földrajzi árujelző hatályának érvénytelenítése az Unióban

A Bizottság - saját kezdeményezésére vagy egy tagállam, harmadik országvagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy megfelelően indokolt kérésére -végrehajtási jogi aktus útján részben vagy egészben érvénytelenítheti egy földrajzi árujelző oltalmának hatályát az Unióban a következő körülmények közül egy vagy több fennállása esetén:

a) a földrajzi árujelző a származás szerinti szerződő fél területén már nem áll oltalom alatt;

b) a földrajzi árujelző már nem szerepel a nemzetközi lajstromban;

c) a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (2) bekezdésében megállapított kötelező elemeknek vagy a Közös Végrehajtási Szabályzat 5. szabályának (3) bekezdése szerinti, a minőségre, hírnévre vagy jellemzőkre vonatkozó adatoknak való megfelelés már nem biztosított.

10. cikk

A védjegyekhez fűződő viszony

11. cikk

A tagállamokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján már lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A termékek minden olyan eredetmegjelölését illetően, amely az e rendelet 1. cikkében említett rendeletek valamelyike értelmében oltalmat élvez és amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam - választásának megfelelően - kérelmezi az alábbiak egyikét:

a) az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az érintett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz; vagy

b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdésben említett választásáról.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam - a Bizottsággal koordinálva - a Nemzetközi Irodával közösen ellenőrzi, hogy a genfi szöveg szerinti lajstromozás céljából szükség van-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabályának (4) bekezdése értelmében elvégzendő módosításokra.

A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza a tagállamot a szükséges módosítások meghatározására és a Nemzetközi Iroda értesítésére. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett rendeletek valamelyikének hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó minden olyan eredetmegjelölést illetően, amely az említett rendeletek egyike értelmében sem élvez oltalmat, és amely olyan tagállamból származik, amely részes a Lisszaboni Megállapodásban, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam - választásának megfelelően - kéri az alábbiak egyikét:

a) az eredetmegjelölés érintett rendelet szerinti lajstromozása; vagy

b) az adott eredetmegjelölés lajstromozásának törlése a nemzetközi lajstromból.

Az érintett tagállam 2022. november 14-ig értesíti a Bizottságot az első albekezdés szerinti választásáról és benyújtja a vonatkozó kérelmet.

Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam - a földrajzi árujelző alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozásának időpontjától számított egy éven belül - kéri az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozását, amennyiben az említett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz. Az (1) bekezdés harmadik és negyedik albekezdése alkalmazandó.

Ha az alkalmazandó rendelet szerinti lajstromozás iránti kérelem elutasításra került, és a kapcsolódó közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségeket már kimerítették vagy ha nem kérték az e bekezdés harmadik albekezdése szerinti, a genfi szöveg alapján történő lajstromozást, az érintett tagállam haladéktalanul kéri az említett eredetmegjelölés lajstromozásának törlését a nemzetközi lajstromból.

Az említett tagállamok emellett a területükről származó ilyen eredetmegjelöléseknek a Lisszaboni Megállapodás szerinti nemzetközi lajstromba történő bejegyzése iránti további bejelentéseket is benyújthatnak, ha teljesülnek az alábbi feltételek:

a) az érintett tagállam eljuttatta a Bizottsághoz az ilyen eredetmegjelölések lajstromozása iránti bejelentés tervezetét; ezen értesítésben a tagállamnak bizonyítékkal kell szolgálnia arra vonatkozóan, hogy a kérelem teljesíti a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelményeket; valamint

b) a Bizottság az említett értesítéstől számított két hónapon belül nem adott ki kedvezőtlen véleményt a kérdésben; kedvezőtlen véleményt csak az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően lehet kiadni, és csakis olyan kivételes és kellően indokolt esetekben, amikor az a) pont értelmében megkövetelt bizonyíték nem támasztja alá kellőképpen a Lisszaboni Megállapodás szerinti lajstromozásra vonatkozó követelmények teljesülését vagy ha a lajstromozás kedvezőtlen hatást gyakorolna az Unió kereskedelempolitikájára.

Abban az esetben, ha a Bizottság további információkat kér a második albekezdés a) pontja szerinti értesítéssel kapcsolatban, a kért információ kézhezvételétől számítva egy hónapos határidő áll a Bizottság rendelkezésére, hogy intézkedjen.

A Bizottság haladéktalanul tájékoztatja a többi tagállamot a második albekezdés a) pontja szerinti értesítésekről.

12. cikk

A harmadik országokból származó, a Lisszaboni Megállapodás alapján lajstromozott eredetmegjelölésekre vonatkozó átmeneti oltalom

Az (1) bekezdésben említett oltalom:

a) helyébe egy adott eredetmegjelölést illetően az uniós oltalmi rendszer alapján biztosított oltalom lép, ha azt az érintett harmadik országnak a genfi szöveghez történő csatlakozását követően az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat értelmében biztosítják, feltéve hogy az e rendelet 7. cikke értelmében meghozott határozat alapján biztosított oltalom az adott tagállamban fenntartja az adott eredetmegjelölés oltalmának folytonosságát;

b) egy adott eredetmegjelölést illetően megszűnik, amikor a nemzetközi lajstromozás hatálya megszűnik.

13. cikk

Díjak

A genfi szöveg 7. cikke értelmében fizetendő, a Közös Végrehajtási Szabályzatban meghatározott díjakat az a tagállam viseli, ahonnan a földrajzi árujelző származik, vagy a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy, vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett. A tagállamok előírhatják, hogy az adott természetes vagy jogi személy vagy az adott kedvezményezett a díjak egy részét vagy teljes összegét megfizesse.

14. cikk

Különleges pénzügyi hozzájárulás

Ha a Külön Unió bevételei a genfi szöveg 24. cikke (2) bekezdésének v. pontja szerinti forrásokból származnak, az Unió az éves költségvetésében e célra rendelkezésre álló eszközök keretei között különleges hozzájárulást biztosíthat.

15. cikk

Bizottsági eljárás

A Bizottságot a következő termékek esetében a 182/2011/EU rendelet szerinti alábbi bizottságok segítik:

a) az 1308/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó borászati termékek esetében az említett rendelet 229. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó bizottság;

b) a 251/2014/EU rendelet 3. cikkében meghatározott ízesített borászati termékek esetében az említett rendelet 34. cikke által létrehozott, az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság;

c) a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 2. cikkében meghatározott szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 47. cikke által említett, a szeszes italokkal foglalkozó bizottság;

d) az 1151/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdése első albekezdésének hatálya alá tartozó mezőgazdasági termékek és élelmiszerek esetében az említett rendelet 57. cikke által létrehozott, a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság.

16. cikk

Nyomon követés és felülvizsgálat

A Bizottság 2021. november 14-ig értékeli az Uniónak a genfi szöveg alkalmazásában való részvételét, és főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Az értékelésnek többek között az alábbi szempontokon kell alapulnia:

a) az uniós jog alapján oltalomban részesülő és lajstromozott olyan földrajzi árujelzők száma, amelyekre vonatkozóan nemzetközi lajstromozás iránti bejelentést nyújtottak be, és azok az esetek, amelyekben harmadik szerződő felek megtagadták az oltalmat;

b) a genfi szöveg részes harmadik országai számának változása, és a Bizottság által az említett szám növelésére tett lépések, valamint az, hogy milyen hatást gyakorol a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos hatályos uniós jog a genfi szöveg harmadik országokat érintő vonzerejére; továbbá

c) a harmadik országokból származó olyan földrajzi árujelzők száma és típusa, amelyeket az Unió elutasított.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A Bizottság nyilatkozata a földrajzi jelzések uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről

"A Bizottság tudomásul veszi az Európai Parlament 2015. október 6-i állásfoglalását a földrajzi jelzések európai uniós oltalmának nem mezőgazdasági termékekre való esetleges kiterjesztéséről.

A Bizottság 2018 novemberében - egy 2013. évi tanulmány kiegészítéseként - megbízást adott egy tanulmány elkészítésére, hogy további gazdasági és jogi bizonyítékokat szerezzen a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések egységes piacon belüli oltalmáról, valamint hogy további adatokat gyűjtsön a versenyképességről, a tisztességtelen versenyről, a hamisításról, a fogyasztói véleményekről, a költségekről és előnyökről, valamint arról, hogy a nem mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzések oltalma területén létező modellek mennyire hatékonyak az arányosság elvének fényében.

A minőségi jogalkotás elveivel összhangban és a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban meghatározott kötelezettségvállalásoknak megfelelően a Bizottság elemezni fogja a tanulmányt, valamint az Uniónak a Genfi Szöveg szerződő feleként való részvételéről szóló jelentést - az Uniónak az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről szóló rendelet nyomonkövetéséről és felülvizsgálatáról szóló cikkben foglaltak szerint -, valamint mérlegelni fogja a lehetséges további lépéseket."

A Bizottság nyilatkozata a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárásról

"A Bizottság megjegyzi, hogy jóllehet a rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében meghatározott eljárás az Unió kizárólagos hatáskörére tekintettel jogi szükségszerűség, a jelenlegi uniós vívmányokkal összefüggésben a Bizottság csak kivételes és kellően indokolt esetben lépne fel. A tagállamokkal folytatott konzultációk során a Bizottság mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a kedvezőtlen vélemény kibocsátásának elkerülése érdekében az aggályokat a tagállamokkal közösen oszlassa el. A Bizottság kijelenti, hogy az esetleges kedvezőtlen véleményről az érintett tagállam írásbeli értesítést kapna, amely értesítés az EUMSZ 296. cikke értelmében tartalmazná annak indokolását. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a kedvezőtlen vélemény nem zárná ki az ugyanazon eredet megjelölésre vonatkozó újabb kérelem benyújtásának lehetőségét, amennyiben a kedvezőtlen vélemény indokait megfelelően kezelték vagy azok már nem állnak fenn."

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.), részben 2021. május 24-ig hatályos.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32019R1753 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32019R1753&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02019R1753-20191024 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02019R1753-20191024&locale=hu

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére