65/2021. (II. 15.) Korm. rendelet

egyes köznevelési és szakképzési tárgyú, valamint a jelnyelvoktatói névjegyzék vezetésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés j) pontjában és (4d) bekezdésében,

a 3. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés a) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (6) bekezdés a) pontjában,

az 5. alcím és a 3. melléklet tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4e) bekezdés c) pontjában,

a 7. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában,

a 8. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeit az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) - a tanuló képzési ágazatának megfelelő ágazati és a vizsgaszabályzat 2. számú melléklet 4. pontjában foglalt táblázatban meghatározott ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgy esetén a szakképesítésért felelős miniszterrel, több szakképesítésért felelős miniszter esetén valamennyivel egyetértésben - adja ki. A központi vizsgakövetelményeket a 2. számú melléklet szerinti általános vizsgakövetelmények, valamint az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények alkotják. A központi vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét."

2. § Az R1. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a 3. számú melléklet szerinti általános követelmények, valamint az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények alkotják. A központi vizsgakövetelmények kiadása előtt - a nemzetiségeket érintő kérdések tekintetében - be kell szerezni az országos nemzetiségi önkormányzat véleményét."

3. § Az R1. a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § A vizsgarészek a következők lehetnek: szóbeli, írásbeli, gyakorlati."

4. § (1) Az R1. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A gimnázium, a szakgimnázium és a technikum (a továbbiakban együtt: középiskola) a közismereti oktatás két befejező évfolyamán a kötelező vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló - választása szerint - mind a középszintű, mind az emelt szintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni. A szakgimnázium és a technikum az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben a kötelező közismereti vizsgatárgyból biztosítja, hogy a tanuló a középszintű érettségi vizsgára fel tudjon készülni."

(2) Az R1. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A gimnázium legalább két, a szakgimnázium és a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül egy vizsgatárgyból a helyi tantervében, oktatási programjában (a továbbiakban együtt: helyi tanterv) meghatározottak szerint lehetővé teszi az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést. E döntéséhez kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az emelt szintre történő felkészítés mellett a kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül gimnáziumban legalább három, szakgimnáziumban és technikumban legalább kettő vizsgatárgyból a helyi tantervben meghatározottak szerint lehetővé kell tenni a középszintű vizsgára történő felkészülést. A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában az idegen nyelv vizsgatárgyak egy vizsgatárgynak minősülnek."

5. § Az R1. 20. § (7) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A 6. § (7) bekezdése szerint a vizsgázó kérelmére, az igazgató engedélye alapján]

"e) a látási fogyatékos, a mozgásszervi fogyatékos tanuló a nyomtatott nem enciklopédikus szótár helyett a szótár digitalizált, világháló-kapcsolattal nem rendelkező változatát is használhatja."

6. § Az R1. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A középszintű szóbeli tételsorokat a kérdező tanár, vagy a kormányhivatal által működtetett vizsgabizottság esetén a Hivatal a központi vizsgakövetelményekre épülő vizsgatárgyakhoz a központi vizsgakövetelmények, illetve középiskolában a helyi tantervekben található témakörök alapján állítja össze. A tételsorokat a Hivatal elektronikus formában átadja a kormányhivatalnak. A tételsorról legalább egy másolati példányt készíteni kell."

7. § (1) Az R1. 41. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A szakgimnáziumban, szakképző iskolában és a technikumban az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzésekben tanulói jogviszonyban tett, valamint a középiskola elvégzése után, tanulói jogviszonyon kívül befejezett érettségi vizsgák esetében az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és az iskolai rendszerű nevelésben-oktatásban szerzett, államilag elismert szakképesítéssel vagy szakmával rendelkezik."

(2) Az R1. 41. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6b) Szakgimnáziumban tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány kiállítható akkor is, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a szakgimnázium pedagógiai programjában számára előírt képesítő vizsgát sikeresen letette."

(3) Az R1. 41. §-a a következő (6c) bekezdéssel egészül ki:

"(6c) Technikumban a tanulói jogviszonyban az érettségi bizonyítvány akkor állítható ki, ha a vizsgázó sikeresen teljesítette a kötelező vizsgatárgyak érettségi vizsgáit, és emellett a technikum szakmai programjában számára előírt szakmai vizsgát sikeresen letette."

8. § Az R1. 45. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni,)

"d) - a szakképző intézmény tanulója esetében - az arra vonatkozó záradékot, hogy a vizsgázó a kötelezően választható vizsgatárgy helyett szakmai vizsgát tett."

9. § Az R1. 50. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az érettségi bizonyítvány rovatainak kitöltésekor a vizsgatárgyak felesleges rovatait egy-egy vízszintes vonallal érvényteleníteni kell. Ha a vizsgázó csak négy kötelező érettségi vizsgatárgyból tesz érettségi vizsgát, és számára az érettségi vizsgabizonyítvány e jogszabály alapján kiállítható, a törzslapon és az érettségi bizonyítványban azt a megfelelő záradék alkalmazásával rögzíteni kell."

10. § Az R1. Átmeneti és vegyes rendelkezések című alcíme a következő 60/E-60/L. §-sal egészül ki:

"60/E. § A technikumban érettségire felkészítő szakmai oktatásban - ideértve a kizárólag érettségi vizsgára történő felkészítésben részt vevőket is - felnőttképzési jogviszonyban tanulókra e rendeletnek a tanulói jogviszonyban lévő tanulókra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

60/F. § Ha az érettségi bizonyítvány az Nkt. 6. § (1b) bekezdése értelmében a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére képesít, az érettségi bizonyítványban, tanúsítványban fel kell tüntetni az erre vonatkozó kötelező záradékot.

60/G. § Az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetében a szóbeli tételeket az írásbeli vizsgák befejezését követően a Hivatal állítja össze a központi vizsgakövetelmények alapján.

60/H. § Az ágazati és az ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak esetén - az Előadó-művészet ágazathoz tartozó ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el a szóbeli tételsorokat.

60/I. § (1) E rendeletnek az egyes köznevelési és szakképzési tárgyú, valamint a jelnyelvoktatói névjegyzék vezetésével összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló 65/2021. (II. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 3. számú melléklete szerinti új vizsgakövetelményeket - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -első alkalommal a 2023/2024. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni, azzal, hogy az a vizsgázó, aki a 2020/2021. tanévben - a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 2020. szeptember 1-jétől hatályos rendelkezései alapján - kezdte meg középiskolai tanulmányait, előrehozott érettségi vizsgát is e követelmények alapján tehet.

(2) E rendeletnek a Módr. által megállapított 3. számú melléklete szerinti honvédelmi alapismeretek vizsgatárgy vizsgakövetelményeit első alkalommal a 2021/2022. tanév május-júniusi vizsgaidőszakban kell alkalmazni.

60/J. § A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő nevelési-oktatási évfolyamok kivételével - biztosítja, hogy a tanuló

a) képzési ágazatának megfelelő ágazati,

b) ágazaton belüli specializáció

szakmai vizsgatárgya érettségi vizsgájára - választása szerint - mind a közép, mind az emelt szinten fel tudjon készülni.

60/K. § A 2022/2023. tanév május-júniusi vizsgaidőszak befejezéséig a szakgimnázium, a technikum - az érettségi vizsgára felkészítő két évfolyamos képzések kivételével - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyon kívül legalább egy vizsgatárgyból a helyi tantervében meghatározottak szerint teszi lehetővé az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülést.

60/L. § A 2. számú melléklet szerinti általános vizsgakövetelmények, valamint az ezekhez az Nkt. 6. § (1a) bekezdése szerint kiadott részletes vizsgakövetelmények szerinti központi vizsgakövetelmények alapján - az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyak kivételével - legkésőbb a 2023/2024. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban tehető vizsga. Az ágazati és ágazaton belüli specializáció szakmai vizsgatárgyakból legkésőbb a 2024/2025. tanév október-novemberi vizsgaidőszakban lehet érettségi vizsgát tenni."

11. § Az R1. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

12. § Az R1. a 2. melléklet szerinti 3. számú melléklettel egészül ki.

13. § (1) Az R1.

1. 5. § (1) és (2) bekezdésében, 11. § (7) bekezdésében, 26. § (2) bekezdésében, 57. § (3) bekezdés a) pontjában az "az iskola" szövegrész helyébe az "a középiskola" szöveg,

2. 6. § (7) bekezdésében az "az Nkt. 56. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe az "az Nkt. 56. § (1) bekezdése vagy a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 60. § (2) bekezdése" szöveg,

3. 12. § (7) bekezdésében a "köznevelési intézménynek" szövegrész helyébe a "középiskolának" szöveg,

4. 13. § (3) bekezdésében az "az Nkt.-ban" szövegrész helyébe az "a kormányrendeletben" szöveg,

5. 13. § (6) bekezdésében a "Hivatalban" szövegrész helyébe a "kormányhivatalban" szöveg,

6. 17/A. § (2) bekezdésében a "köznevelési intézmény a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendeletnek az egyes vizsgatárgyakra vonatkozó vizsgaleírásaiban" szövegrész helyébe a "középiskola a tantárgyi bizottság működéséhez szükséges, az egyes vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményeiben" szöveg,

7. 18/A. § (2) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

8. 18/B. § (2) bekezdésében, 58. § (4) bekezdésében, 1. számú melléklet I. Nyomtatványok cím *-gal szereplő lábjegyzetében az "az oktatásért felelős miniszter" szövegrész helyébe az "a miniszter" szöveg,

9. 18/C. § (2) és (3) bekezdésében, 18/D. § (1)-(3) bekezdésében az "iskola" szövegrészek helyébe az "intézmény" szöveg,

10. 18/C. § (2) bekezdésében az "iskolák" szövegrész helyébe az "intézmények" szöveg,

11. 19. § (4) bekezdésében a "vizsgakövetelménye" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelménye" szöveg,

12. 21. § (1) bekezdésében a "fekete színű tintával" szövegrész helyébe a "fekete színű, nem halványuló, nem radírozható tintával" szöveg,

13. 27. § (2) bekezdésében a "vizsgatárgyak követelményei" szövegrész helyébe a "vizsgatárgyak központi vizsgakövetelményei" szöveg,

14. 30. § (5) bekezdésében a "részletes vizsgakövetelményében" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelményeiben" szöveg,

15. 31. § (2) bekezdésében a "részletes követelményeitől" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelményeitől" szöveg,

16. 31. § (2) bekezdésében a "tételeknek a vizsgakövetelmények" szövegrész helyébe a "tételeknek a központi vizsgakövetelmények" szöveg,

17. 31. § (4) bekezdésében az "általános követelményei vagy az akkreditált vizsgatárgy követelményei" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelményei" szöveg,

18. 36. § (1) bekezdésében a "részletes" szövegrész helyébe a "központi" szöveg,

19. 40/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "Hivatal, az ágazati szakmai vizsgatárgyak esetén a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal készítteti el, és a Hivatal" szövegrész helyébe a "Hivatal készítteti el, és ezt követően" szöveg,

20. 41. § (1) bekezdés a)-c) pontjában az "1" szövegrész helyébe a "0" szöveg,

21. 41. § (2) bekezdésében a "tanuló" szövegrész helyébe a "vizsgázó" szöveg,

22. 41. § (2) bekezdésében az "írásbeli vizsga" szövegrész helyébe az "írásbeli vagy gyakorlati vizsga" szöveg,

23. 41. § (2) bekezdésében a "részletes követelményeiben" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelményeiben" szöveg,

24. 41. § (8) bekezdésében a "vizsgakövetelmények" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelmények" szöveg,

25. 48. § (1) bekezdésében, 53. § (9) bekezdésében az "iskola" szövegrész helyébe a "középiskola" szöveg,

26. 53. § (1) bekezdésében a "Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén" szövegrész helyébe a "miniszter rendelete határozza meg, hogy mely és hány tantárgy oktatása folyik nemzetiségi nyelven" szöveg,

27. 53. § (3) bekezdésében az "a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelve" szövegrész helyébe az "a miniszter rendelete" szöveg,

28. 58. § (1) bekezdésében a "középiskolát," szövegrész helyébe a "középiskolát, kormányhivatalt," szöveg,

29. 59. § (3) bekezdésében a "telefax, távbeszélő" szövegrész helyébe az "e-mail, telefon" szöveg,

30. 60/A. § (4) bekezdésében a "részletes vizsgakövetelményekben" szövegrész helyébe a "központi vizsgakövetelményekben" szöveg

lép

(2) Az R1.

a) 18/A. § (2) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,

b) 41. § (2) bekezdésében az "írásbeli teljesítménye elérte" szövegrész helyébe az "írásbeli teljesítménye, középszintű digitális kultúra vizsgatárgyból tett vizsga esetén, ha a vizsgázó gyakorlati teljesítménye elérte" szöveg

lép.

14. § Hatályát veszti az R1.

a) 6. § (3) bekezdése,

b) 10. § (2) bekezdésében a " , szakképzési centrum" szövegrész,

c) 18. § (4) bekezdése,

d) 19. § (1) és (2) bekezdésében a "részletes követelmény és" szövegrész,

e) 20. § (7) bekezdés b) pontjában a "(pl. számítógép, írógép)" szövegrész,

f) 21. § (2) bekezdésében a "részletes vizsgakövetelmény és" szövegrész,

g) 41. § (2) bekezdésében a "Több vizsgarész esetén az egyes vizsgarészeken elérhető pontszámot az adott vizsgatárgy részletes vizsgakövetelménye határozza meg." szövegrész,

h) 45. § (3) bekezdés c) pontja,

i) 2. számú melléklete.

2. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

15. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 37/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő e) ponttal egészül ki:

[Az átlagbér alapú támogatás az után a nevelési-oktatási intézményben vagy pedagógiai szakszolgálati intézményben (a továbbiakban együtt: köznevelési intézmény), a gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás a nevelési-oktatási intézményben nevelt, oktatott olyan gyermek, tanuló után vehető igénybe,]

"d) aki szakképzési feladatellátás esetén az adott tanévre vonatkozó szakképzési megállapodásban meghatározott keretlétszámban szerepel, és

e) aki rendelkezik oktatási azonosító számmal."

16. § Az R2. 37/C. § (2) bekezdés a) pontja a következő ad) alponttal egészül ki:

(A kérelmet

az átlagbér alapú támogatásra vonatkozóan)

"ad) a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok becsült átlaglétszáma,"

(alapján, a miniszter és a kincstár által közösen meghatározottak szerint és a kincstár honlapján közzétett adatlapon kell benyújtani köznevelési intézményi, fenntartói szinten összesített formában, feladatellátási helyenként, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében intézményenként.)

17. § Az R2. 37/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A fenntartó a minősített pedagógusok és a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok tárgyévi foglalkoztatotti létszámának változása miatt bekövetkező lemondást vagy pótigényre vonatkozó bejelentést köznevelési intézményenként, a minősített pedagógusokra vonatkozóan az előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban október 31-éig kezdeményezi."

18. § Az R2. 37/D. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A fenntartó az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolja]

"e) szakképzési feladatellátás esetén a megkötött szakképzési megállapodást,"

19. § Az R2. 37/F. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Igazgatóság a rendelkezésére álló okiratok alapján - a b) pontban meghatározott kivétellel -]

"aa) a gyermek, tanulói létszám alapján járó átlagbér alapú támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptemberdecember hónapjára 8/12 és 4/12 arányban, a minősített pedagógus után járó bérnövekményt előmeneteli rendszerben megállapított fokozat szerinti bontásban a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban, a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok után járó kiegészítő támogatást a tárgyév január-augusztus és szeptember-december hónapjára 8/12 és 4/12 arányban,"

(állapítja meg a fenntartót megillető támogatásokat.)

20. § Az R2. 37/F. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A támogatások igénylésénél és megállapításánál, ha a finanszírozott pedagógus létszám megállapításához szükséges gyermek- és tanulólétszám nem egész szám, a létszámot feladatellátási helyenként egy tizedesjegyre kerekítve kell megállapítani."

21. § Az R2. 37/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A fenntartó a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás megindítását követő nyolc napon belül köteles bejelenteni az Igazgatóságnak az eljárás megindítását. A bejelentéshez csatolni kell az eljárás megindításáról a hivatalos lapban közzétett közleményt. Amennyiben az Igazgatóság tudomására jut, hogy a fenntartó csődeljárás, végelszámolás vagy felszámolási eljárás alatt áll, és a fenntartó nem tett eleget nyolc napon belül a bejelentési kötelezettségnek, az Igazgatóság a csődeljárás, végelszámolás, felszámolási eljárás befejezéséig felfüggeszti a támogatás folyósítását."

22. § Az R2. 37/M. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) E § alkalmazásában jegybanki alapkamaton a támogatások jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni."

23. § Az R2. 37/N. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a késedelembe esés napjától a jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd részével megegyező mértékű késedelmi pótlékot fizet addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti. Késedelmi kamat számításakor a jegybanki alapkamaton a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamatot kell érteni.

(4) Az Igazgatóság a fenntartó teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmére a fizetési kötelezettség teljesítésére legfeljebb tizenkét havi részletfizetést engedélyezhet. A részletfizetéssel érintett összeget a kérelem benyújtásának napját magában foglaló naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat terheli. A részletfizetésben engedélyezett havi összeg a fenntartó kérelmére a folyósítandó támogatásból is levonható. A részletfizetési kérelemről az Igazgatóság soron kívül dönt. Köznevelési tevékenységének megszüntetése vagy szüneteltetése miatt támogatásban nem részesülő fenntartó részére részletfizetés nem engedélyezhető."

24. § Az R2. 37/O. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az Igazgatóság felülvizsgálja a támogatások igénylésének és elszámolásának jogszerűségét.

(1a) Ha a fenntartó befizetési kötelezettsége 10%-kal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatások összegét, az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart.

(1b) A felülvizsgálat megszervezése során biztosítani kell, hogy legalább négyévenként valamennyi fenntartónál sor kerüljön helyszíni ellenőrzésre, amely a Polgári Törvénykönyv szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra, támogatásokra és köznevelési intézményekre kiterjeszthető."

25. § Az R2. 37/S. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A hit- és erkölcstanoktatásra beiratkozott tanulók tárgyév október 1-jei becsült létszáma módosítása miatt a bevett egyház a támogatásra vonatkozó pótigényét vagy lemondását október 31-éig nyújthatja be. (4) A (2) bekezdésben foglalt igénylés alapján

a) január-augusztus hónapokra a tárgyévet megelőző év október 1-jei ténylétszám szerint 8/12 arányban,

b) szeptember-december hónapokra a tárgyév október 1-jei becsült létszám alapján 4/12 arányban

állapítja meg az Igazgatóság a támogatást."

26. § Az R2.

a) 37/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "vezetnek és" szövegrész helyébe a "vezetnek," szöveg,

b) 37/C. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "a tárgyév január 1-jei pedagógus ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám," szövegrész helyébe a "becsült átlaglétszáma," szöveg,

c) 37/C. § (2a) bekezdésében a "pedagógusok létszámát" szövegrész helyébe a "pedagógusok és a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok létszámát" szöveg,

d) 37/C. § (2a) bekezdésében a "két" szövegrész helyébe az "egy" szöveg,

e) 37/F. § (3) bekezdés a) pontjában a "foglalkoztatottak létszámát, továbbá a minősített pedagóguslétszámot" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottak, továbbá a minősített pedagógusok átlaglétszámát" szöveg,

f) 37/F. § (3) bekezdés a) pontjában a "bontásban, valamint" szövegrész helyébe a "bontásban, a nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok létszámát, valamint" szöveg,

g) 37/N. § (6) bekezdésében a "fenntartó (5) bekezdés" szövegrész helyébe a "fenntartó a (2) bekezdés a) pont, valamint az (5) bekezdés" szöveg,

h) 37/N. § (6) bekezdés a) és b) pontjában az "esedékessé válását követő öt napon belül" szövegrész helyébe az "esedékessé válás határidejéig" szöveg,

i) 37/S. § (1) bekezdésében a "kapcsolódó átlagbér alapú támogatás" szövegrész helyébe a "kapcsolódó átlagbér alapú és tankönyvtámogatás" szöveg,

j) 37/S. § (2) bekezdés a) pontjában a "ténylétszám alapján" szövegrész helyébe a "ténylétszám, valamint a tárgyév október 1-jei becsült létszám alapján" szöveg,

k) 42. § (3) bekezdés a) pontjában a "nevelési-oktatási," szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási, a szakképző" szöveg

lép.

27. § Hatályát veszti az R2.

a) 37/S. § (2) bekezdés b) pontja,

b) 37/S. § (5) bekezdése,

c) 37/S. § (6) bekezdése,

d) 38/A. § (1) bekezdésében a "72. § (4) bekezdésében," szövegrész.

3. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet módosítása

28. § Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet 1. melléklet III. AZ ÓVODAI NEVELÉS FELADATAI cím, Az egészséges életmód alakítása alcím ötödik francia bekezdésében a "telítetlen-zsírtartalmú" szövegrész helyébe a "telítettzsír-tartalmú" szöveg lép.

4. Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet módosítása

29. § Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet 3. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

(A Kormány a Hivatalt jelöli ki)

"w) a Jelnyelvoktatói Névjegyzék vezetésére."

5. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

30. § A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) a következő 39/R. §-sal egészül ki:

"39/R. § Aki a 3. § (1) bekezdése alapján a 2022. évben a Pedagógus I. fokozatba történő besorolásától számított 9 év szakmai gyakorlatot szerzett, minősítési eljárásban legkésőbb 2023. évben köteles részt venni."

31. § Az R3. 14/A. § (5) bekezdésében az "a)-d)" szövegrész helyébe a "b) és d)" szöveg lép.

32. § Az R3. 6. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

33. § Az R3. 27. §-ában a "26. § (1) és (2)" szövegrész helyébe a "24. § (1) bekezdése, a 26. § (1) és (2)" szöveg lép.

6. A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

34. § A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről szóló 501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet 9/N. § (2) bekezdésében a "február 15-éig" szövegrész helyébe a "március 25-éig" szöveg lép.

7. A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása

35. § A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 341. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"341. § (1) A nem állami szakképző intézmény tekintetében a jogszabály alapján igénybe vehető működési támogatás, átlagbér alapú támogatás és ezek összesített egyenlegének rendezése keretében járó támogatás, gyermek- és tanulóétkeztetéshez nyújtott támogatás igénylésére, folyósítására, elszámolására és ellenőrzésére a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] III/A. Fejezetét kell alkalmazni, azzal, hogy köznevelési alapfeladat alatt a szakképzési alapfeladatot, köznevelési intézmény alatt a szakképző intézményt, pedagógus alatt az oktatót és a pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottat, oktatásért felelős miniszter alatt a szakképzésért felelős minisztert, Oktatási Hivatal alatt a szakképzési államigazgatási szervezetet, a köznevelés információs rendszere alatt a szakképzés információs rendszerét kell érteni.

(2) A nem állami szakképző intézmény tekintetében az átlagbér alapú támogatás legfeljebb olyan mértékig vehető igénybe, ami a fenntartói megállapodásban meghatározott képzési szerkezetből, illetve az együttműködési megállapodásban meghatározott keretszámból következik. A 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 37/D. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez csatolni kell a fenntartói megállapodást, illetve az együttműködési megállapodást."

8. A közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

36. § Hatályát veszti a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 27. § (3) bekezdésében

a) a "7. §, a 8. § b) pontja, a" szövegrész, valamint

b) az "az 1. és" szövegrész.

37. § Nem lép hatályba a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet 7. §-a, 8. § b) pontja és 1. melléklete.

9. Záró rendelkezések

38. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetése napján 23 órakor lép hatályba.

(2) A 2. §, a 12. §, a 13. § (2) bekezdése és a 2. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. § (2) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § c) és i) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 65/2021. (II. 15.) Korm. rendelethez

Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"MEZŐGAZDASÁGI ISMERETEK ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A vizsga formája

Középszinten: írásbeli és szóbeli.

Emelt szinten: írásbeli és szóbeli.

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei részét képezik az ágazati szakképzési kerettantervekről szóló miniszteri rendelet által előírt ismereteknek, készségeknek és képességeknek.

A mezőgazdasági ismeretek ágazati szakmai érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

- rendelkezik-e korszerű állattenyésztési alapismeretekkel,

- képes-e felidézni a gazdasági állatok anatómiáját és az egészséges szervezet élettani működését, különösen a szaporítás és a termék-előállítás vonatkozásában,

- képes-e takarmányozástani ismereteinek birtokában állatai okszerű takarmányozására, a gazdaságos termékelőállítás megvalósítására,

- rendelkezik-e alapvető műszaki ismeretekkel az erőgépek és az állattenyésztés gépei területén,

- ismeri-e az alapvető munkavédelmi előírásokat, a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi, környezeti feltételeit,

- ismeri-e a munkavédelem alapvető jogi hátterét,

- képes-e az állattartás és -tenyésztés optimális feltételeinek kialakítására, az állatok jólétének biztosítására, egészségük megőrzésére,

- alkalmas-e önálló gazdálkodás megtervezésére, a megfelelő gazdálkodási forma kiválasztására, annak működtetésére, megszüntetésére,

- ismeri-e a munka világát szabályozó előírásokat, az alapvető munkajogi és adózási szabályokat,

- rendelkezik-e a gazdálkodáshoz szükséges alapvető gyakorlati tudnivalókkal.

Emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga további célja annak mérése, hogy a vizsgázó

- megfelelően tájékozott-e

- a mezőgazdaság nemzetgazdasági szerepét,

- az állattenyésztési, a takarmányozási és állategészségügyi, műszaki és munkavédelmi ismeretek elméleti alapjait és azok kapcsolódási pontjait,

- a gazdálkodási ismereteket és azok alkalmazását illetően,

- rendelkezik-e elegendő szakmai tudással a mezőgazdasági gazdálkodás területén ahhoz, hogy önálló feladatellátásra legyen képes, illetve munkacsoportot irányítson.

A fent felsoroltak tudásmérése során szükséges meggyőződni arról, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi képességekkel, kompetenciákkal:

- szakmai nyelv- és szóhasználat, beszédkészség,

- személyes szakmai kompetenciák,

- szakmai ismeretek alkalmazása.

Tartalmi követelmények

KÖZÉPSZINT

EMELT SZINT

"

2. melléklet a 65/2021. (II. 15.) Korm. rendelethez

"3. számú melléklet a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelethez

1. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.1. KÖTELEZŐ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.1.1. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.1.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.1.1.1. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A vizsgakövetelményekben a vizsga mindkét szintjén meghatározó szerepet töltenek be a szövegértés, az írásbeli és szóbeli szövegalkotás képességei és tevékenységei. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és irodalmi ismeretek, amelyek a Kárpát-medencei és az európai kulturális hagyomány mellett a jelen világának, a jelen kultúrájának megértéséhez elengedhetetlenek, amelyek szükségesek az önálló tájékozódáshoz, az ítélőképességhez, az érzelmi, a szociális, az intellektuális élmények megéléséhez és kifejezéséhez. A magyar nyelv és irodalom érettségi vizsgája olyan kitüntetett alkalom, amely az alábbi célokat követve teszi lehetővé a vizsgázó nyelvi kultúrájának és irodalmi műveltségének minősítését és értékelését.

Az érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) hogyan tudja alkalmazni nyelvi, nyelvhasználati, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a múlt és a jelenkor nyelvi, kulturális jelenségeinek megértésében;

b) hogyan képes tudását, gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban, a szükséges és lehetséges tartalmakkal, szerkezetben és stílusban;

c) tud-e önállóan reagálni különböző korszakok különböző műfajú szépirodalmi, köznapi, tudományos szövegeinek gondolataira, állításaira, következtetéseire;

d) képes-e élethelyzetek, döntési szituációk, etikai kérdések, gondolatok, érzelmek, magatartások, szociális beállítódások, elvek, eszmék, érzelmek árnyalt bemutatására, értelmezésére;

e) képes-e felelős munkavállalóként és állampolgárként hétköznapi szövegek megértésével, a munkához, az állampolgári léthez szükséges szövegek létrehozásával élni a szövegek adta lehetőségekkel;

f) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, nyelvi-irodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai;

g) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit, gondolatait világos nyelvi formában előadni, véleményt alkotni;

h) képes-e különböző alkotói magatartások, kifejezésmódok megkülönböztetésére, összevetésére, különböző szövegek elemzésére, összehasonlítására, értelmezésére, értékelésére;

i) felismeri-e egy-egy korszak kifejezésmódjának, művészetének találkozási pontjait;

j) tud-e irodalmi és nem irodalmi szövegek, kérdésfelvetések és válaszok sokféleségében tematikusan és kronológiailag tájékozódni.

A középszintű vizsga a köznapi kommunikációban, a magyar nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember kommunikációs képességeit, nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja, így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint az értés, értelmezés, magyarázat, véleményalkotás, reflektálás képességének bizonyítását várja el.

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vizsga a vizsgázóktól a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási, önállóbb ítéletalkotási képességeket várja el, az olvasottság, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések tágabb körét kéri számon.

1.1.1.2. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.1.2.1. Középszintű vizsga

1.1.1.2.1.1.

A vizsga részei

1.1.1.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.1.2.2.1. A vizsga részei

1.1.2. NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.2.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.2.1.1. A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga célja

A nemzetiségi nyelv és irodalom érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e az anyanyelvi műveltség tartalmi és magatartásbeli elemeivel;

b) elsajátította-e megfelelő szinten a nyelvhasználati képességeket a beszédértésben, a beszédben, a szövegértés és a szövegalkotás tevékenységében;

c) hogyan tudja alkalmazni nyelvi, irodalmi és fogalmi ismereteit, olvasói tapasztalatait a nyelvi és kulturális jelenségek megítélésében;

d) ismeri-e az adott nyelvhez kapcsolódó kultúrát, illetve nemzetisége kultúráját, nyelvi sajátosságait, valamint a kisebbségeket érintő aktuális kérdéseket Magyarországon és Európában;

e) tudja-e gondolatait, véleményét szóban és írásban előadni a vizsgafeladatoknak megfelelő műfajban;

f) elsajátította-e a közlés szándékához, céljához, tartalmához, helyzetéhez való stiláris alkalmazkodás képességét;

g) elsajátította-e a szövegalkotás tartalmi és formai követelményeit;

h) tájékozott-e az adott anyanemzet és magyarországi nemzetisége irodalmában;

i) képes-e az irodalmi és nem irodalmi szövegek sokféleségében és kérdésfeltevéseiben eligazodni;

j) érvényre jut-e önálló gondolkodása, problémaérzékenysége, lényegkiemelő és rendszerező képessége, nyelviirodalmi kultúrájának egyéni sajátosságai;

k) tud-e logikusan érvelni, következtetni, döntési szituációkban eligazodni;

l) képes-e mondanivalóját világos nyelvi formában, szabatosan, árnyaltan kifejezni;

m) ismeri-e a nyelvművelés kérdését és jelentőségét, tudatában van-e az anyanyelv közösség- és identitásformáló funkciójának.

1.1.2.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsga a vizsgázóktól az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismeretek, tények, összefüggések szűkebb körét kéri számon.

1.1.2.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a nemzetiségi nyelv használatában és az irodalomban tájékozódni tudó ember nyelvi, irodalmi műveltségét, szövegértő és szövegalkotó képességeit, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja.

Így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Számon kéri továbbá az olvasottságot, a nyelvi, irodalmi, fogalmi ismereteket, a tények és összefüggések széles körű felismerését.

Vizsgálja továbbá, hogy a vizsgázó a szövegelemző tevékenységében felismeri-e a műalkotások belső világát, annak megjelenési formáját, a kronológiai és kifejezésbeli összefüggéseket.

Az emelt szint a magasabb nyelvi készségek mellett a nyelvhasználati képességek biztonságát feltételezi a nyelvi, irodalmi ismeretek befogadásában és interpretálásában.

1.1.2.2. HORVÁT NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.2.1. Középszintű vizsga

1.1.2.2.1.1. A vizsga részei

1.1.2.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.2.2.1. A vizsga részei

1.1.2.3. NÉMET NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.3.1. Középszintű vizsga

1.1.2.3.1.1. A vizsga részei

1.1.2.3.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.3.2.1. A vizsga részei

1.1.2.4. ROMÁN NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.4.1. Középszintű vizsga

1.1.2.4.1.1. A vizsga részei

1.1.2.4.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.4.2.1. A vizsga részei

1.1.2.5. SZERB NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.5.1. Középszintű vizsga

1.1.2.5.1.1. A vizsga részei

1.1.2.5.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.5.2.1. A vizsga részei

1.1.2.6. SZLOVÁK NEMZETISÉGI NYELV ÉS IRODALOM VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.2.6.1. Középszintű vizsga

1.1.2.6.1.1. A vizsga részei

1.1.2.6.2. Emelt szintű vizsga

1.1.2.6.2.1. A vizsga részei

1.1.3. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.3.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.3.1.1. A történelem érettségi vizsga célja

A történelem érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal;

b) rendelkezik-e alapvető ismeretekkel a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

c) birtokában van-e a részletes követelményekben meghatározott alapvető történelmi tények ismeretének, elsajátította-e a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit;

d) tudja-e használni a történelmi szakszókincset és kulcsfogalmakat;

e) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

f) elsajátította-e azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

g) képes-e a múlt és a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól és jelenségeiről árnyalt, megalapozott véleményt alkotni;

h) képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

i) fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

j) képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

1.1.3.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban a felsőoktatásban továbbtanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázókról a középszintű követelményeket meghaladó szélesebb körű és mélyebb történelmi ismereteket, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, összetettebb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat, valamint magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb ítéletalkotási készségeket vár el.

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a történeti gondolkodás kialakulásához szükséges alapokkal;

b) rendelkezik-e alapvető ismeretekkel a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

c) birtokában van-e az alapvető történelmi tények ismeretének a részletes követelményekben meghatározott, elsajátította-e a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit;

d) tudja-e használni a történelmi szakszókincset és kulcsfogalmakat;

e) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

f) elsajátította-e azokat a képességeket, készségeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja;

g) képes-e a múlt és a jelen társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális folyamatairól és jelenségeiről árnyalt, megalapozott véleményt alkotni;

h) képes-e a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni;

i) fel tudja-e használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze;

j) képes-e az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben.

1.1.3.2. TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.3.2.1. Középszintű vizsga

1.1.3.2.1.1. A vizsga részei

1.1.3.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.3.2.2.1. A vizsga részei

1.1.4. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.4.1.1. A matematika érettségi vizsga célja

A matematika érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó

a) tud-e logikusan gondolkodni, rendelkezik-e megfelelő matematikai probléma- és feladatmegoldó, valamint absztrakciós, analizáló és szintetizáló képességgel;

b) tud-e állításokat, egyszerűbb gondolatmenetű bizonyításokat szabatosan megfogalmazni, áttekinthető formában leírni;

c) elsajátította-e a mindennapi életben használatos számolási technikákat, rendelkezik-e biztos becslési készséggel, az önellenőrzés igényével;

d) képes-e statisztikai gondolatok megértésére, intelligens felhasználására, a függvény- vagy függvényszerű kapcsolatok felismerésére és értékelésére;

e) képes-e a leírt síkbeli és térbeli szituációk elképzelésére, tud-e ezekhez ábrát készíteni, és ennek segítségével az adott konstrukcióban gondolkodni, számolni;

f) képes-e a tanult ismereteket más tantárgyakhoz kapcsolódó feladatokban alkotó módon alkalmazni;

g) képes-e hétköznapi szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, egy-egy gyakorlati kérdés megoldásához matematikai modellt alkotni, különböző problémamegoldó stratégiákat alkalmazni;

h) képes-e a függvénytáblázat, a zsebszámológép és különböző matematikai segédeszközök célszerű alkalmazására; a mindenkori tárgyi feltételek függvényében, azokkal szinkronban a matematikai eszközökkel való problémamegoldásban a programozható számológép, a grafikus kalkulátor és a számítógép használata fokozatosan követelménnyé válhat.

1.1.4.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak mérése, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a felsőfokú matematikai tanulmányokhoz szükséges alapokkal;

b) képes-e hipotéziseket megfogalmazni, és sejtéseit bizonyított állításaitól megkülönböztetni;

c) milyen szintű kombinatív készséggel rendelkezik, mennyire kreatív a gondolkodása;

d) képes-e gondolatmenetében érthetően, világosan alkalmazni a matematikai modellalkotás következő lépéseit: probléma megfogalmazása, matematikai formába öntése, összefüggések keresése, az eredmények matematikai módszerekkel történő kiszámítása, igazolása, értelmezése.

Az ismeretek legnagyobb része a középszinten és az emelt szinten egyaránt megjelenik. Ezen ismeretek feldolgozásában az emelt szintet az igényesebb felépítés, az összetettebb alkalmazás, a nehezebb feladatok jellemzik. A követelmények leírásában gyakran szereplő "szemléletes" jelző azt fejezi ki, hogy az adott fogalom matematikailag precíz ismerete nem követelmény. A matematika tanításában csak spirálisan lehet haladni, így több téma, pl. az analízis - a felkészülésre fordítható idő alatt - a középiskolai tanulmányok végére is csak szemléletes formában tanítható meg, és csak bizonyos alkalmazásokat tesz lehetővé.

1.1.4.2. MATEMATIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.4.2.1. Középszintű vizsga

1.1.4.2.1.1. A vizsga részei

1.1.4.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.4.2.2.1. A vizsga részei

1.1.5. ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.5.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.5.1.1. Az idegen nyelv érettségi vizsga célja

Az idegen nyelv érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait megvalósítani.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga a nyelvoktatás pragmatikus, kognitív és személyiségfejlesztő céljai közül csak a pragmatikus cél megvalósulását méri, vagyis azt, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a kommunikatív kompetencia meghatározott szintjével. Bár nagyon fontos, hogy a tanulók a tanítási folyamat során ismereteket szerezzenek a világról, a nyelvről és a célkultúrákról, ezeket az ismereteket az idegen nyelvi érettségi vizsga közvetlen módon nem méri. Ezek az ismeretek azonban megjelennek a vizsgafeladatokban használt autentikus anyagokban.

A vizsga mindkét szinten a négy nyelvi alapkészséget: az olvasott szöveg értését, a hallott szöveg értését, a beszédkészséget és íráskészséget, valamint a nyelvhelyességet méri. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját is. Ezért a nyelvtani és lexikai kompetenciát mindkét szinten külön vizsgarész keretében is mérik. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsga középszintje a B1, az emelt szint pedig a B2 szintnek felel meg.

1.1.5.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e a fontosabb információkat megérteni olyan olvasott és hallott, köznapi, egyszerű, eredeti idegen nyelvű szövegekben, amelyek gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak. A vizsga azt is méri, hogy vizsgázó tud-e kommunikálni hétköznapi helyzetekben, és tud-e egyszerű, összefüggő szöveget alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak.

1.1.5.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e megérteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb, konkrét vagy elvont témájú írott és hallott idegen nyelvű szövegek fő gondolatmenetét, és követni tudja-e a hosszabb, összetettebb érveléseket is. A vizsga azt is méri, hogy a vizsgázó képes-e idegen nyelven mind szóban, mind írásban folyamatosan és természetes módon kifejezni magát, világos, jól szerkesztett szöveget létrehozni, és eközben megbízhatóan használja-e a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket, továbbá indokolni tudja-e véleményét.

1.1.5.2. ÉLŐ IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.5.2.1. Középszintű vizsga

1.1.5.2.1.1. A vizsga részei

1.1.5.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.5.2.2.1. A vizsga részei

1.1.6. LATIN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.1.6.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.1.6.1.1. A latin nyelv érettségi vizsga célja

Az élő nyelvek tanulásakor megismerhető más kultúrák a latin nyelv esetében térbeli helyett időbeli eltérést mutatnak: saját európai és nemzeti múltunk jelentős kulturális értékeinek felfedezését. Az élő nyelvek köznapi beszédhelyzetekben történő alkalmazásával szemben latin nyelvtudásukat a vizsgázók írott szövegek megértéséhez alkalmazzák, mely szövegek az egyidejű emberi kapcsolatok kialakításának lehetősége helyett általános esztétikai, erkölcsi értékkel vagy történeti fontossággal bírnak.

A latin nyelv érettségi vizsga célja kettős. Vizsgálja egyrészt a latin nyelv elemeinek és szabályainak gyakorlott és tudatos használatát, másrészt pedig Európa latin nyelvű kultúrájának térbeli és időbeli kereteiről, szakaszairól, megjelenési formáiról elsajátított ismereteket, ennek keretében az antik eredetű köznyelvi és szaknyelvi kifejezéseink helyes és tudatos használatát.

A latin nyelv érettségi vizsgájának célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e a pontos szövegértésre, azok megfelelő szóbeli előadására és fordítására;

b) rendelkezik-e a más idegen nyelvek tanulására is érvényes grammatikai tudatossággal;

c) képes-e az európai kultúra alapjairól szerzett ismeretei közvetítésére, ezek összekapcsolására a magyar kultúrával.

A követelményeket a nyelvtudás egyes elemeire bontva határozzuk meg: készségek és nyelvi eszköztár. Az összetett célrendszer sajátos témák megadásával is jár. A kulturális ismeretek és az azok forrásaiként szolgáló szöveganyag egymással szervesen összefüggő rendszerként foghatók fel.

A vizsga két szintje közötti különbség a megértendő, illetve lefordítandó szövegek fajtájában, összetettségében, terjedelmében, a nyelvi készségek, lexikai és leíró nyelvtani ismeretek elsősorban mennyiségi különbségében, valamint a feladatok típusában mutatkozik meg.

1.1.6.2. LATIN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.1.6.2.1. Középszintű vizsga

1.1.6.2.1.1. A vizsga részei

1.1.6.2.2. Emelt szintű vizsga

1.1.6.2.2.1. A vizsga részei

1.2. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1.2.1. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.1.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.1.1.1. Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga célja

Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a demokratikus jogállam felépítését, intézményeit és működését;

b) ismeri-e az alapvető emberi jogokat, tisztában van-e saját állampolgári jogaival és kötelességeivel;

c) tisztában van-e a családi szerepek sajátosságaival és a családi szocializáció jelentőségével;

d) felkészült-e a demokratikus közéletben való részvételre, helytállásra a munka, illetve az üzleti élet területén;

e) tudja-e azonosítani a magyar nemzettudat sajátosságait, érti-e a nemzeti identitás jelentőségét az egyén és a közösség szempontjából;

f) felismeri-e a haza védelmének fontosságát, ismeri-e a honvédelem feladatköreit, és az ezekkel járó, minden magyar állampolgárra vonatkozó kötelezettségeket;

g) elsajátította-e azokat az ismereteket és készségeket, amelyek a mindennapi ügyintézésben való tájékozódását segítik;

h) érti-e a környezeti fenntarthatóság jelentőségét a mindennapi életben, az egyén, a család, a település, a régió és az állam szintjén, valamint globális perspektívában;

i) ki tudja-e fejteni önálló véleményét gazdasági vagy ökológiai témákról;

j) képes-e pénzügyi döntéseit körültekintően és megalapozottan meghozni;

k) tájékozott-e a munkavállalással kapcsolatos szabályokban.

Az állampolgári ismeretek érettségi vizsga rendeltetése - a tantárgy alapvető céljaival összefüggésben - az, hogy felmérje, mennyire sajátította el a vizsgázó a tudatos és felelős állampolgári léthez szükséges lényeges ismereteket és kompetenciákat, tudja-e alkalmazni azokat az eljárásokat, készségeket, amelyek a társadalmi részvételéhez, mindennapi boldogulásához szükségesek. A középszintű vizsga a vizsgázóktól az alapvető állampolgári ismeretek mellett az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a tantárgy témaköreiben az ítéletalkotás készségének meglétét várja el.

1.2.1.2. ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.1.2.1. Középszintű vizsga

1.2.1.2.1.1. A vizsga részei

1.2.2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.2.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.2.1.1. A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja

A belügyi rendészeti ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a főbb rendészeti fogalmakat, a rendészeti szervek feladatrendszerét, szervezetét, erőit, eszközeit,

b) tudja-e a rendészeti szerveket egymástól megkülönböztetni, rámutatni azok azonosságaira és különbözőségeire,

c) képes-e a rendészeti szervekkel szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani,

d) ismeri-e a rendészeti szervek működését meghatározó jogszabályok főbb rendelkezéseit,

e) elsajátította-e azokat az ismereteket, amelyekkel fel tudja ismerni a tanult szabálysértési és bűncselekményi tényállásokat, tudja-e azokat értelmezni,

f) ki tudja-e választani az elsősegélynyújtáshoz, a terepen történő tájékozódáshoz, a szakmai feladatok ellátásához szükséges eszközöket,

g) tudja-e az eszközöket szakszerűen és célszerűen használni,

h) képes-e gondolatait szabatosan, szaknyelven megfogalmazni,

i) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége.

1.2.2.2. BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.2.2.1. Középszintű vizsga

1.2.2.2.1.1. A vizsga részei

1.2.2.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.2.2.2.1. A vizsga részei

1.2.3. BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE (VILÁGNÉZETILEG ELKÖTELEZETT ISKOLÁK RÉSZÉRE) ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.3.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.3.1.1. A Bibliaismeret - Hit Gyülekezete (Világnézetileg elkötelezett iskolák részére) érettségi vizsga célja

A bibliaismeret oktatásának feladata, hogy a tanuló megismerje az ó- és újszövetségi Szentírást, és így segítse a tanulót hitének erősödésében, elmélyítésében, keresztény világnézet és életvitel kialakításában. Nem lehet ugyanakkor az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése. A bibliaismeret tantárgyi érettségi célja meggyőződni arról, hogy a vizsgázó

a) ismeri a teljes ó- és újszövetségi Szentírás tartalmát, valamint az egyén, a család és a társadalom más csoportjai, a nemzet és az egész emberiség számára szóló üzenetét;

b) tisztában van a Szentírásban lefektetett erkölcsi normákkal, képes azokat a mindennapi élet helyzeteire vonatkoztatni;

c) ismeri az egyes témákhoz tartozó legfontosabb szentirati szakaszokat;

d) képes a bibliai eseményeket történelmi összefüggéseikben megragadni;

e) képes rövidebb bibliai részletek önálló értelmezésére, ismeri a legfontosabb értelmezési szempontokat, módszereket;

f) képes a bibliai könyvek értelmezése során lexikonok, kézikönyvek, térképek önálló használatára;

g) képes az olvasottakról önállóan véleményt kialakítani;

h) képes ismereteit szóban és írásban világosan kifejezni.

1.2.3.2. BIBLIAISMERET - HIT GYÜLEKEZETE ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.3.2.1. Középszintű vizsga

1.2.3.2.1.1. A vizsga részei

1.2.3.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.3.2.2.1. A vizsga részei

1.2.4. BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.4.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.4.1.1. A biológia érettségi vizsga célja

1.2.4.1.1.1. A biológia érettségi vizsga általános céljai

A biológia érettségi vizsga szintjei egymásra épülnek, de a vizsgázói tudás más-más típusát mérik.

A biológia érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó a megfelelő szinten

1. ismeri-e a kísérleti és megfigyelési eszközök, a műveletek és az elméleti háttér tekintetében a részletes követelményekben meghatározott biológiai vizsgálatok célját és módszereit;

2. képes-e kritikusan elemezni az egyes módszerek, konkrét vizsgálatok problémáit, korlátait;

3. képes-e felismerni a tudományosan vizsgálható problémákat, érti-e a bizonyítás vagy cáfolat jelentőségét, adott esetben tud-e erre alkalmas módszert javasolni;

4. rendelkezik-e az élő természetről alkotott emberi tudás eredetéről, megbízhatóságáról szóló, történeti szemléletű és tudományosan megalapozott elképzelésekkel;

5. képes-e egyszerűbb biológiai vizsgálatokat elvégezni, a tapasztalatait rögzíteni, azok alapján következtetést megfogalmazni;

6. ismeri-e a biológia kulcsfogalmait és alapvető elméleteit, képes-e ezeket a történeti kialakulásukkal, adott esetben a társtudományokkal összefüggésben értelmezni;

7. képes-e a biológiai tudásához kapcsolódó, etikailag is fontos kérdésekben tudományosan megalapozottan érvelni;

8. képes-e a biológiai rendszerek többszintű szerveződésében tájékozódni, egy jelenség vizsgálatában a megfelelő szinteket figyelembe venni;

9. ismeri-e az emberi szervezet felépítését és működését, képes-e a betegségek, diszharmonikus állapotok tüneteit és egyéb jellemzőit ezzel összefüggésben értelmezni;

10. rendelkezik-e saját testi és pszichés fejlődéséről alkotott, folyamatszemléletű, biológiai működéseit figyelembe vevő elképzelésekkel;

11. ismeri-e a betegségmegelőzés és az egészséges életmód szabályait;

12. rendelkezik-e az egyed feletti szerveződési szintű rendszerek felépítéséről és működéséről alkotott elképzelésekkel, képes-e ennek alapján a bennük végbemenő folyamatokat elemezni, előrejelzéseket tenni;

13. tud-e különféle információtípusokat célszerűen átalakítani, képi információkat szövegesen értelmezni, infografikákat alkotni, azokból következtetéseket levonni;

14. képes-e biológiai vonatkozású kérdésekben véleményt alkotni, vitákban tudományos tényekre alapozottan érvelni;

15. képes-e a természet- és környezetvédelem alapvető problémáit és azok lehetséges megoldási módjait a biológiai mellett a gazdasági és társadalmi szempontokból is vizsgálni;

16. érdeklődik-e az élő természettel, egészségünkkel kapcsolatos kérdések iránt, van-e ezekről szélesebb körű tájékozottsága.

1.2.4.1.1.2. Középszinten:

A középszintű biológia érettségi vizsga műveltségi jellegű, követelményei a biológia kulcsfogalmainak és elméleteinek átfogó ismeretét, a mindennapi életben való alkalmazáshoz szükséges gondolkodási képességeket kérik számon. A vizsga témakörei a gyakorlathoz közelebb állnak, számuk és mélységük kisebb, kevésbé elvontak.

1.2.4.1.1.3. Emelt szinten:

Az emelt szintű biológia érettségi vizsga szakértői jellegű, követelményei a bővebb tartalmi tudást, a kulcsfogalmak és elméletek mélyebb ismeretét, új összefüggésekben és problémák megoldásában való alkalmazását, a gyakorlottabb természettudományos gondolkodást kérik számon.

A vizsga témakörei részben a középszinthez kapcsolódnak, de a biológia tudományának elvontabb területeit is tartalmazzák, valamint igénylik a szerveződési szintek közötti összefüggések felismerését is.

1.2.4.2. BIOLÓGIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.4.2.1. Középszintű vizsga

1.2.4.2.1.1. A vizsga részei

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.4.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.4.2.2.1. A vizsga részei

1.2.5. CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.5.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.5.1.1. A célnyelvi civilizáció érettségi vizsga célja

A célnyelvi civilizáció érettségi vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a célnyelvi civilizáció tantárgy témakörei kapcsán tanult ismeretekkel;

b) ismeri-e a célországban élő emberek életmódját, szokásait, hagyományait;

c) helyesen használja-e a témakörökkel kapcsolatos fogalmakat;

d) birtokában van-e azoknak a képességeknek, amelyekkel az egyes eseményeket, jelenségeket értelmezni tudja;

e) rendelkezik-e azokkal a képességekkel, elemzési módszerekkel, amelyekkel értelmezni tudja a jelenkor eseményeihez vezető összefüggéseket;

f) tud térben és időben tájékozódni a célországok történelmében, földrajzában, gazdaságában, egyes művészeti ágaiban;

g) képes-e a forrásokat megérteni és értelmezni;

h) képes-e saját tapasztalatait, élményeit általános formában megfogalmazni, vagy a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra tud-e konkrét példákat és eseteket mondani;

i) képes-e pontos ismeretekkel alátámasztva meghatározni a célország és a magyar kultúra közötti hasonlóságokat és különbségeket;

j) rendelkezik-e a szociális viselkedés megfelelő formáival, kellő nyitottsággal és toleranciával a más kultúrkörben élő embertársai iránt;

k) képes-e folyékonyan, szabatosan, a megfelelő szókincset használva beszélni a célország kultúrájáról.

1.2.5.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés egyszerűbb formáit várja el.

1.2.5.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a középszintű követelményeket meghaladó ismeretanyagot, kifejezőkészséget, elemzési és összehasonlítási szempontokat, önálló ítéletalkotási készséget vár el.

1.2.5.2. CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.5.2.1. Középszintű vizsga

1.2.5.2.1.1. A vizsga részei

1.2.5.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.5.2.2.1. A vizsga részei

1.2.6. DIGITÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.6.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.6.1.1. A digitális kultúra érettségi vizsga célja

A digitális kultúra érettségi vizsga célja, hogy a vizsgázó bebizonyítsa az általános műveltség részét képező digitális kompetenciák és informatikai ismeretek elsajátításának mértékét. A vizsgázó bizonyítsa be, hogy

a) képes kiválasztani a probléma megoldáshoz szükséges informatikai eszközöket;

b) képes a feladatok megoldásához az informatikai erőforrások integrált használatára;

c) önállóan tudja kezelni és a problémamegoldáshoz célszerűen használni az alkalmazói rendszereket;

d) képes problémamegoldáshoz az adatokat kiválasztani és típusalgoritmusokat használni;

e) felismeri az informatikai és társadalmi kölcsönhatásokat;

f) képes a digitális kultúra területén a szakmai fejlődésre.

1.2.6.1.1.1. Emelt szinten:

Az emelt szinten a felsoroltakon túl az érettségi vizsga célja annak vizsgálata, hogy a vizsgázó képes

a) a problémamegoldáshoz algoritmust készíteni és számítógépes megvalósítását elkészíteni;

b) problémák megfogalmazására és komplex eszközhasználattal azok megoldására;

c) számítógépes dokumentumok tervezésére, elkészítésére és publikálására a világhálón.

A digitális kultúra gyakorlatorientált tárgy, ezért meghatározó szerepe van a számítógépen végzett feladatmegoldásnak. Minden gyakorlati vizsgafeladatot számítógéppel kell megoldani.

1.2.6.2. DIGITÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.6.2.1. Középszintű vizsga

1.2.6.2.1.1. A vizsga részei

1.2.6.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.6.2.2.1. A vizsga részei

1.2.7. DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.7.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.7.1.1. A dráma érettségi vizsga célja

A dráma érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e a dráma és a színház értő befogadására, az alkotások értelmezésére;

b) tudja-e használni a megismert fogalmi készletet a látott drámamunka vagy előadás elemzésében;

c) rendelkezik-e a részletes vizsgakövetelményekben meghatározott területeken végzett tevékenységhez szükséges kompetenciákkal;

d) tudja-e alkalmazni színháztörténeti és elméleti ismereteit;

e) képes-e kifejezni magát különböző dramatikus tevékenységi formákban, improvizációs szöveges, illetve mozgásos feladatokban, és adottságaihoz mérten részt tud-e vállalni színházi jellegű előadás létrehozásában.

1.2.7.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól a drámai művek, színházi előadások művészi eszközeinek felismerését, azonosítását; az alapvető színházi eszközök és néhány színészi technika gyakorlati alkalmazását várja el.

1.2.7.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga a drámai művek és színházi előadások művészi eszközeinek széles körű felismerését, azonosítását, valamint a színházi eszközrendszer elemzését, a színészi technikák elmélyültebb gyakorlati alkalmazását várja el.

1.2.7.2. DRÁMA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.7.2.1. Középszintű vizsga

1.2.7.2.1.1. A vizsga részei

1.2.7.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.7.2.2.1. A vizsga részei

1.2.8. ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.8.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.8.1.1. Az ének-zene érettségi vizsga célja

1.2.8.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e jól artikuláltan, tisztán intonálva, zeneileg formáltan énekelni;

b) tudja-e kottaolvasási ismereteit alkalmazni a lapról olvasáskor;

c) képes-e a tanult zeneművek hallás utáni felismerésére, a zeneszerzők, a műfajok, a korszakok meghatározására;

d) ismeri-e a zenetörténeti korok általános jellemzőit;

e) tud-e stílusjegyek alapján zenetörténeti korszakokat meghatározni;

f) képes-e az irodalmi, képzőművészeti és építészeti mint társművészeti, valamint a történelmi kapcsolódások felvázolására;

g) képes-e dallamátírásra a tanult hangnemekben;

h) képes-e zenei alkotótevékenységben megnyilvánulni.

1.2.8.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt-szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e az esztétikai és előadói szempontoknak megfelelő éneklésre, artikulációra, biztos intonációra, frazeálásra, formálásra;

b) képes-e társas zenélésre, képes-e alkalmazkodni és így élményt nyújtóan énekelni;

c) tudja-e alkalmazni zenei ismereteit a lapról olvasáskor;

d) tud-e tájékozódni a zeneirodalom kiemelkedő alkotásai között;

e) képes-e zeneművek meghallgatása alapján a stílusok, zeneszerzők, művek, műfajok, formák, szerkesztési módok felismerésére, meghatározására;

f) fel tud-e tárni összefüggéseket, történelmi kapcsolódásokat, és képes-e az irodalom, képzőművészet, építészet, tánc és színház mint társművészeti kapcsolatok kifejtésére;

g) a műelemzésekben tudja-e tanult ismereteit alkalmazni;

h) képes-e a zenei hallás és íráskészségek megfelelő szintű alkalmazására;

i) képes-e hangközök, hangzatok lejegyzésére, éneklésére és megnevezésére;

j) képes-e diktálás alapján egy- és kétszólamú dallamok lejegyzésére a tanult hangnemekben; k) képes-e zenei alkotótevékenység során megnyilvánulni, dallamokat és variációikat megalkotni.

1.2.8.2. ÉNEK-ZENE ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.8.2.1. Középszintű vizsga

1.2.8.2.1.1. A vizsga részei

1.2.8.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.8.2.2.1. A vizsga részei

1.2.9. FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.9.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.9.1.1. A filozófia érettségi vizsga célja

1.2.9.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) meg tudja-e különböztetni a hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmódot;

b) elsajátította-e a tartalmi követelményekben meghatározott alapismereteket (filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban);

c) tudja-e a tanult filozófiai alapfogalmakat, szakkifejezéseket alkalmazni;

d) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

e) képes-e eredeti forrásból merített, rövid filozófiai szöveget értelmezni;

f) képes-e a különböző filozófiai álláspontokat megkülönböztetni;

g) felismeri-e a kiemelt korszakok művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjait.

1.2.9.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e hétköznapi problémát a filozófia szintjén megfogalmazni;

b) filozófiatörténeti vagy problémacentrikus kontextusban elsajátította-e a követelményekben meghatározott alapismereteket;

c) tudja-e alkalmazni a tanult filozófiai alapfogalmakat, és képes-e azok többrétegű értelmezésére;

d) tud-e logikusan érvelni, következtetéseit világos nyelvi formában előadni;

e) képes-e eredeti forrásból merített filozófiai szöveget értelmezni;

f) képes-e az önálló kérdésfeltevésre és véleményalkotásra;

g) képes-e a meghatározott filozófiai problémára adott válaszok összehasonlítására;

h) rá tud-e mutatni egy korszak művészetének, tudományának és filozófiájának találkozási pontjaira;

i) tud-e a válaszok sokféleségében kronológiailag tájékozódni.

1.2.9.2. FILOZÓFIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.9.2.1. Középszintű vizsga

1.2.9.2.1.1. A vizsga részei

1.2.9.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.9.2.2.1. A vizsga részei

1.2.10. FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.10.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.10.1.1. A fizika érettségi vizsga célja

1.2.10.1.1.1. Középszinten:

A középszintű fizika érettségi alapvetően olyan vizsga, ami a fizika tantárgy elsajátítása során szerzett műveltséget kéri számon. Célja azok számára vizsgalehetőséget nyújtani, akikhez közel áll a természettudományos gondolkodás, akik kíváncsiak arra, hogy a környezetünkben található eszközök, megfigyelhető folyamatok hogyan értelmezhetők, írhatók le a fizika eszközrendszerével. A középszintű érettségi feladataiban különös hangsúlyt nyernek az általános természettudományos kompetenciák, és az is, hogy a vizsgázó hogyan tudja együtt kezelni más természettudományos ismereteivel.

A vizsgált problémák a feladat típusától függetlenül elsősorban kontextusban, a napi élethez kötődően jelennek meg. A vizsga széleskörű ismeretrendszerre épül, amely a részletes vizsgakövetelményekben szereplő elvárt ismereteken túl olyan új ismeretek feldolgozását is elvárja, amelyeket a vizsga feladatai explicit módon tartalmaznak. A vizsgázói teljesítményt az érettségi részletes követelményekben rögzített kompetenciákkal összhangban ezen új információk megértése, értelmezése, kezelése jelenti.

A középszintű vizsga hivatott mérni és értékelni, hogy a vizsgázó milyen szinten áll az alábbi tárgyi tudásanyag és kompetenciák meglétének terén:

1. össze tudja-e kapcsolni a mindennapokban tapasztalt jelenségeket a modern kor technikai eszközeinek működésével és azok hétköznapi használatával;

2. milyen szintű a tudása az alapvető természettudományos megismerési módszerek ismerete, alkalmazása terén;

3. el tudja-e végezni az alapmennyiségek mérését;

4. el tud-e végezni egyszerű számításokat;

5. el tud-e végezni egyszerűen lefolytatható fizikai kísérleteket, a kísérleti tapasztalatokat ki tudja-e értékelni;

6. milyen szinten képes grafikonok, ábrák és folyamatábrák készítésére, értékelésére, elemzésére;

7. milyen mértékben sajátította el a mértékegységek, mértékrendszerek használatát;

8. képes-e a vizsga szintjének megfelelő szakkifejezések szabatos használatára szóban és írásban;

9. milyen mértékben képes induktív és deduktív következtetésre a tárgyban;

10. milyen mértékben képes analógiás következtetésre;

11. képes-e adatok, ábrák kiegészítésére, adatsorok, ábrák, diagramok, grafikonok elemzésére, felhasználására;

12. képes-e tudományos és áltudományos szövegek/információk elkülönítésére; téves információk azonosítására;

13. rendelkezik-e a napjainkban felmerülő, fizikai ismereteket is igénylő problémák lényegének megértésének képességével;

14. milyen szinten áll a mindennapi életben használt eszközök működésének megértésében;

15. milyen tudással rendelkezik a fizikatörténet legfontosabb eseményeiről időrendben;

16. képes-e a környezetvédelemmel összefüggő problémák felismerésére és megértésére, milyen szintű a tudása a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő problémák megértése és a lehetséges megoldási lehetőségek ismerete tekintetében;

17. milyen szintű a tudása a jelen tudományos kihívásaival kapcsolatban;

18. milyen szintű az önálló ismeretszerzés, kutatás, projektmunka elvégzésére való képessége;

19. milyen mértékű a tudása a más természettudományos tantárgyak kapcsolódó középszintű kulcsfogalmainak megértésében.

1.2.10.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű fizika érettségi elsősorban a felsőoktatásban a fizikusi és mérnöki, valamint az orvosi pályára készülők szakirányú érettségije. Célja, hogy a vizsgára való felkészülés előkészítse a felsőfokú tanulmányi követelményeknek való megfelelést. Az emelt szintű érettségi vizsga során jelentős szerepet kapnak az összetett számítási feladatok. A vizsga elsősorban az érettségi követelmények általános leírásában szereplő természettudományos ismereteket kéri számon, azonban törekszik a feladatok és problémák kontextusba helyezésére is, továbbá a mindennapi élet problémáinak megragadására. Az emelt szintű érettségi elsődleges célnak a részletes vizsgakövetelményekben rögzített tartalmi elemek mind teljesebb számonkérését tekinti.

Az emelt szintű érettségi vizsga hivatott mérni és értékelni, hogy a vizsgázó milyen szinten áll az alábbi tárgyi tudásanyag birtokában és kompetenciák megléte terén:

1. elsajátította-e a követelményekben előírt ismereteket;

2. képes-e az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat áttekinteni, felismerni;

3. tudja-e ismereteit jelenségek értelmezésében, problémák megoldásában - a megfelelő matematikai eszközöket is felhasználva - alkalmazni;

4. járatos-e a fizika tanult vizsgálati és következtetési módszereiben;

5. ismeri-e a természettudományos gondolkodás, a természettudományok művelése során egyetemessé fejlődött megismerési módszerek alapvető sajátosságait, felismeri-e alkalmazásukat;

6. képes-e a tanultak alapján lefolytatható fizikai mérés, kísérlet megtervezésére és elvégzésére, valamint a kísérleti tapasztalatok kiértékelésére, következtetések levonására, grafikonelemzésre;

7. rendelkezik-e a mértékekkel, mértékrendszerekkel, mennyiségekkel összefüggő gyakorlatias látásmóddal és arányérzékkel, pontosan használja-e a mértékegységeket;

8. képes-e a tananyag által közvetített műveltségi anyag logikai csomópontjait képező, alapvető fontosságú tényeket és az ezekből következő alaptörvényeket, összefüggéseket szabatosan kifejteni, megmagyarázni;

9. képes-e a mindennapi életet befolyásoló fizikai természetű jelenségeket értelmezni;

10. ismeri-e a legfontosabb technikai eszközök, rendszerek működési elveit, és képes-e megérteni az összetettebb eszközök működését;

11. rendelkezik-e több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő, összetett fizikai feladatok, problémák megoldási képességével;

12. tájékozott-e a legfontosabb fizikatörténeti és kultúrtörténeti vonatkozásokban;

13. képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák megértésére és elemzésére;

14. képes-e a környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő, összetettebb problémák felismerésére és megértésére;

15. képes-e a környezettudatossággal és energiahatékonysággal összefüggő, összetettebb problémák megértésére és a lehetséges megoldási lehetőségek mérlegelésére;

16. milyen mértékű a tudása a más természettudományos tantárgyak kapcsolódó emelt szintű kulcsfogalmainak megértése terén.

1.2.10.2. FIZIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.10.2.1. Középszintű vizsga

1.2.10.2.1.1. A vizsga részei

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.10.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.10.2.2.1. A vizsga részei

1.2.11. FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.11.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.11.1.1. A földrajz érettségi vizsga célja

1.2.11.1.1.1. Középszinten:

A középszintű földrajz érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e a köznapi műveltség részét képező földrajzi-környezeti ismeretekkel, továbbá, hogy a vizsgázó

a) képes-e összekapcsolni ismereteit a mindennapokban tapasztalható természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jelenségekkel, folyamatokkal;

b) rendelkezik-e a földrajzi-környezeti szemlélet- és gondolkodásmód alapjaival;

c) képes-e eligazodni a témákhoz kapcsolódó információhordozókban, belőlük adatokat, tényeket megállapítani, tudja-e értelmezni az információkat, illetve tud-e levonni alapvető következtetéseket azokból;

d) jártas-e a különböző fajta térképeken közölt információk olvasásában, értelmezésében;

e) képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban;

f) képes-e egyszerű gyakorlati és alapvető számítási feladatok elvégzésére, az eredmények értelmezésére;

g) képes-e saját megfigyelésekből, vizsgálódásokból szerzett információk összegző értelmezésére, írásbeli és szóbeli bemutatására.

1.2.11.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű földrajz érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a felsőfokú tanulmányokhoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

b) képes-e felismerni az ismeretanyag belső összefüggéseit, az egyes témakörök közötti kapcsolatokat;

c) tudja-e alkalmazni ismereteit a természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti jelenségek és folyamatok értelmezésében;

d) jártas-e a földrajzi-környezeti tartalmú információhordozók kiválasztásában és használatában, a bennük közölt információk feldolgozásában, értelmezésében;

e) képes-e azokból következtetések levonására, összefüggések és törvényszerűségek megállapítására;

f) rendelkezik-e a több témakör ismeretanyagának logikai összekapcsolását igénylő problémák, feladatok felismerésének és megoldásának képességével;

g) képes-e földrajzi ismereteiről logikusan felépített, szabatosan megfogalmazott formában számot adni szóban és írásban, illetve milyen szinten képes különböző típusú írásbeli feladatok megoldására;

h) képes-e a földrajzi-környezeti tartalmú információkkal kapcsolatos egyszerű vázlatrajzok, folyamatábrák, keresztmetszeti rajzok és térképvázlatok készítésére és azok értelmezésére.

A vizsga sikeres teljesítéséhez szükség van az általános iskolában tanult tananyagrészek szintézisére és a középiskolában elsajátított ismeretek alapján történő újraértelmezésére.

1.2.11.2. FÖLDRAJZ ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.11.2.1. Középszintű vizsga

1.2.11.2.1.1.

A vizsga részei

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.11.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.11.2.2.1. A vizsga részei

1.2.12. GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.12.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.12.1.1. A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja

A gazdasági ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) megismerkedett a közgazdaságtan tudomány fogalmaival, azokat egyértelműen képes azonosítani, helyesen használja. Emelt szinten a fogalmak jelentésváltozatait is képes megkülönböztetni;

b) képes önállóan is új ismereteket gyűjteni az őt körülvevő gazdasági környezetről, gazdálkodási szabályokról, a háztartások, üzleti élet gazdálkodási szokásairól;

c) képes megszerzett ismereteit személyes formában - önálló véleményeként - elmondani;

d) tud a felvetődő általánosabb kérdésekre és problémákra konkrét példákat és eseteket mondani;

e) jártas a modellalkotásban, elvonatkoztatásban annyira, hogy saját élményeit és tapasztalatait képes általános formában is megfogalmazni;

f) meg tudja különböztetni a lényeges és lényegtelen információkat, és ez alapján képes adott forrásokból információk gyűjtésére és következtetések levonására;

g) felismeri azokat a különbségeket és azonosságokat, amelyek alapján képes meglátni, szintetizálni a gazdasági ismeretek és a hozzá kapcsolódó tudományterületek összefüggéseit, amelyekről már hallott, tanult;

h) jártas a problémák felismerésében, a feladatok helyes értelmezésében és megoldások keresésében;

i) képes a gazdasági jellegű problémák alternatív megoldásainak értékelésére, otthonosan mozog a várható eredmények becslésében;

j) egyszerű, emelt szinten bonyolultabb mutatószámok kiszámítását elsajátította, azokat képes gazdasági értelemben használni:

k) képes egy adathalmazból többféle feladat megoldására.

1.2.12.2. GAZDASÁGI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.12.2.1. Középszintű vizsga

1.2.12.2.1.1. A vizsga részei

1.2.12.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.12.2.2.1. A vizsga részei, ha az Írásbeli vizsga projekt

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó) választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.12.2.2.2. A vizsga részei, ha az írásbeli vizsga központilag készült feladatsor

1.2.13. HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.13.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.13.1.1. Ah hittan érettségi vizsga célja

A hittan oktatásnak kettős feladata van: egyrészt segít a tanulók hitének ébresztésében, elmélyítésében, az istenszeretet növekedésében, a fiatalok a keresztény/keresztyén életgyakorlatba történő bevezetésében, másrészt oda kell eljuttatnia a diákokat, hogy felfogják az isteni igazság teljességét.

Az érettségi vizsgán mérhető és értékelhető a hitoktatás folyamán elsajátított ismeret a Szentháromság egy Istenről, az ő egyházáról, egyházának tanításáról és küldetéséről a világban.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

A követelményekben

a) hangsúlyosan szerepelnek a képességjellegű követelmények, valamint azok az elemzési szempontok és vallási ismeretek, amelyek segítségével a vizsgázó aktualizálni tudja felekezete tanításait, el tud igazodni korunk erkölcsi kérdéseiben,

b) nagy figyelmet kapnak a korszerű biblia és teológiai ismeretek, valamint azok a készségek és ismeretek, amelyek egyháza tanításának komplex és időszerű bemutatásához szükségesek,

c) fontos szerepet kapnak azok az ismeretek, amelyek egyháza jelenkori társadalmi, szociális és kulturális tevékenységét és azokat az erőfeszítéseket mutatják be, amelyeket egyháza az emberiség üdvösségének érdekében fejt ki.

A vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik-e a keresztény/keresztyén élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

b) tudja-e használni az alapvető vallási terminológiákat, a vallási fogalmakat, a szakkifejezéseket, a szaknyelvet;

c) ki tudja-e fejezni ismereteit szóban és írásban;

d) elsajátította-e azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel felekezetének tanításait korszerűen be tudja mutatni;

e) jártas-e a bibliai szövegek olvasásában és értelmezésében;

f) látja-e a kapcsolatot a Biblia tanítása és mai életünk között: látja-e azokat az erkölcsi értékeket, amelyek pozitívan alakíthatják életünket és világunkat, valamint ismeri-e a kereszténység/keresztyénség alapvető válaszait a személyes és végső kérdésekre;

g) képes-e vallási ismereteit a dialógus és az ökumené szellemében mások számára közvetíteni;

h) birtokában van-e felekezetének, egyházának történetében a részletes követelményekben meghatározott alapvető tényeknek.

Az érettségi vizsga témaköreit és részletes követelményeit az egyes felekezetek tanterveik alapján fogalmazzák meg.

1.2.13.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga a vizsgázóktól az alapvető hittani ismereteket, kifejezőképességet, az ismeretek rendszerezési képességét, a hittani tudás alkalmazását, valamint az erkölcsi ítéletalkotás képességét várja el.

1.2.13.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban az egyházi felsőoktatásban tovább tanulni szándékozó vizsgázó képességeit és ismereteit vizsgálja. A középszintű követelményeket meghaladó komplex ismereteket, összetettebb teológiai kérdések világos előadását, korszerű bibliai és egzegetikai ismereteket, magasabb fokú gondolkodási műveleteket, önállóbb vélemény- és ítéletalkotási készségeket vár el.

1.2.13.2. EVANGÉLIKUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.2.1. Középszintű vizsga

1.2.13.2.1.1. A vizsga részei

1.2.13.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.2.2.1. A vizsga részei

1.2.13.3. KATOLIKUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.3.1. Középszintű vizsga

1.2.13.3.1.1. A vizsga részei

1.2.13.3.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.3.2.1. A vizsga részei

1.2.13.4. REFORMÁTUS HITTAN ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.13.4.1. Középszintű vizsga

1.2.13.4.1.1. A vizsga részei

1.2.13.4.2. Emelt szintű vizsga

1.2.13.4.2.1. A vizsga részei

1.2.14. HONVÉDELMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.14.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.14.1.1. A honvédelmi alapismeretek érettségi vizsga célja

A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó

a) tisztában van-e azzal, hogy a honvédelem nemzeti ügy;

b) tudja-e, hogy Magyarország védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében állampolgárainak a haza védelme iránti elkötelezettségére és áldozatkészségére is épít;

c) ismeri-e, mi az egyén és a közösség szerepe, kötelessége a haza biztonságát fenyegető helyzetekben, időszakokban;

d) ismeri-e a Magyar Honvédség helyét és szerepét a honvédelem rendszerében;

e) a honvédelem rendszerének ismeretében megérti-e, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet;

f) képes-e a tanult területekről írásban és szóban gondolatait összefüggően kifejteni, fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni;

g) képes-e a gyakorlatban alkalmazni az egyes témakörök ismeretanyagának elsajátítása során alkalmazott eszközöket;

h) képes-e bemutatni az alakias mozgás, tájékozódás, elsősegélynyújtás tanult fogásait;

i) szert tett-e olyan általános katonai műveltségre, amely segíti őt eligazodni a napi történésekben;

j) szert tett-e olyan, a hétköznapi életben is hasznos gyakorlati ismeretekre, amelyek segítenek fejleszteni az önfegyelmet, a kitartást és a magabiztosságot;

k) képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására.

1.2.14.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsgán a vizsgázónak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adnia. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása, továbbá a katonai terminológia használata a követelmény. A középszinten elsajátítandó témakörök elsősorban olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek az állampolgárok alapvető honvédelmi ismereteihez járulnak hozzá.

1.2.14.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő vizsgázók képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó, bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb

1.2.14.2. HONVÉDELMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.14.2.1. Középszintű vizsga

1.2.14.2.1.1. A vizsga részei

1.2.14.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.14.2.2.1. A vizsga részei

1.2.15. JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.15.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.15.1.1. A judaisztika érettségi vizsga célja

A judaisztika érettségi vizsga célja, hogy az érettségiző számot adjon arról, hogy

a) rendelkezik a zsidó élet és gondolkodásmód kialakításához szükséges alapfogalmakkal;

b) érti és használni tudja az alapvető judaisztikai szaknyelvet és fogalmakat;

c) rendelkezik alapvető Bibliaismerettel;

d) ismeri a zsidó naptárt és a zsidó ünnepeket;

e) tisztában van a zsidó élet fontosabb állomásaival;

f) tudja a kóserság alapelemeit;

g) rendelkezik alapvető ismeretekkel a zsidó otthon és a zsinagóga vonatkozásában;

h) felismeri a parancsolatok hatását a mai életünkre;

i) ismeri a zsidó történelem fontosabb eseményeit és összefüggéseit;

j) érzékeli a zsidó etika és filozófia sajátosságait;

k) jellemezni tudja a magyarországi zsidóságot irányultsága, szervezetei alapján;

l) tisztában van a zsidó állam létével;

m) képes ismereteit a dialógus szellemében, mások számára is közvetíteni.

Nem lehet az érettségi vizsga célja a személyes hit számonkérése.

1.2.15.1.1.1. Középszinten:

A középszintű vizsga az érettségiző vizsgázóktól pontos ismereteket, megfelelő kifejezőkészséget, az elemzés, rendszerezés alapvető egyszerűbb formáját várja el.

1.2.15.2. JUDAISZTIKA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.15.2.1. Középszintű vizsga 1.2.15.2.1.1. A vizsga részei

1.2.16. KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.16.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.16.1.1. A kémia érettségi vizsga célja

1.2.16.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsgán elsősorban a megismert elemek és vegyületek tulajdonságait kell értelmeznie, illetve kísérletekkel igazolnia a vizsgázónak. Ehhez szükség van a kizárólag általános iskolában tanult anyagrészek szintézisére, a középiskolában tanult ismeretek alapján történő újraértelmezésére. A középszintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

a) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

b) rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

c) ismeri-e a természettudományos megismerési módszereket;

d) ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

e) ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

f) tudja-e értelmezni a megismert anyagok tulajdonságait és változásait;

g) képes-e egyszerű kémiai számításokat elvégezni;

h) képes-e egyszerű kémiai kísérleteket elvégezni, megtervezni, illetve értelmezni;

i) képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

j) ismeri-e a kémiai elveken és módszereken alapuló környezetvédelem legfontosabb összefüggéseit;

k) kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

1.2.16.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsgán a kémiatanulás során megismert elemek és vegyületek tulajdonságainak ismeretén túl a vizsgázó legyen képes megbecsülni különböző elemek, vegyületek tulajdonságait. Az emelt szintű vizsga hivatott mérni, hogy a vizsgázó

a) képes-e ismereteit szóban és írásban előadni;

b) rendelkezik-e a természettudományos gondolkodás alapjaival;

c) ismeri-e a kémiatudomány legfontosabb történeti vonatkozásait;

d) ismeri-e és tudja-e alkalmazni a természettudományos megismerési módszereket, rendelkezik-e a felsőoktatási tanulmányokhoz szükséges természettudományos alapismeretekkel;

e) ismeri-e az alapvető kémiai fogalmakat és összefüggéseket;

f) tudja-e használni a megismert kémiai fogalmakat és összefüggéseket az elemek és vegyületek tulajdonságainak és változásainak értelmezésénél;

g) képes-e egyszerű kémiai kísérleteket tervezni, szakszerűen elvégezni, illetve értelmezni;

h) képes-e kémiai számításokat elvégezni, számításai végeredményét megfelelő pontossággal megadni;

i) képes-e munkájához kiválasztani és használni táblázatok adatait;

j) tud-e példát mondani a kémia gyakorlati alkalmazására és veszélyeire;

k) kémiai ismeretei alkalmasak-e korszerű ökológiai világkép kialakulásához.

1.2.16.2. KÉMIA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.16.2.1. Középszintű vizsga

1.2.16.2.1.1. A vizsga részei

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.16.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.16.2.2.1. A vizsga részei

1.2.17. KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.17.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.17.1.1. A közigazgatási ismeretek érettségi vizsga célja

A közigazgatási ismeretek választható közismereti érettségi vizsga követelményeiben középszinten két alapvető elvárás fogalmazódik meg. Egyrészt az, hogy a vizsgázó minél több ismeretet gyűjtsön az állam működéséről és szolgáltató funkciójáról. Másrészt az érettségi célja annak bemutatása, hogy a vizsgázó a megszerzett ismereteire hagyatkozva mennyire képes eligazodni a közszolgálatban, és tudását mennyiben képes alkalmazni a mindennapokban.

A közigazgatási ismeretek érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri-e a közigazgatás alapvető intézményeit, a közigazgatás szervezetrendszerét, feladatait;

b) meg tudja-e egymástól különböztetni az államszervezet főbb intézményeit, azok funkcióját;

c) képes-e az állam működésével szemben támasztott elvárásokról önálló véleményt alkotni, véleményét érvekkel alátámasztani;

d) ismeri-e a központi és a területi-helyi szervek működését meghatározó főbb jellemzőket;

e) ismeri-e a közigazgatás személyi állományának legfontosabb sajátosságait;

f) meg tudja-e különböztetni az alapvető jogokat;

g) ismeri-e az állampolgárság keletkezésének, megszerzésének, megszűnésének legfontosabb szabályait;

h) ismeri-e az Európai Unió alapintézményeit;

i) ismeri-e a civil szervezetek közigazgatásban betöltött szerepét;

j) képes-e gondolatait szabatosan megfogalmazni, a tanult fogalmakat helyesen alkalmazni;

k) teljesítményében kifejeződik-e önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége;

l) előadásmódja a szakmai elvárásoknak megfelelően határozott, meggyőző-e.

Az érettségi vizsga elsősorban az elsajátított ismereteket méri, illetve az alapvető ismeretek számonkérésén túl legfőképpen arra irányul, hogy a vizsgázó képes-e megérteni a közszolgálat működését. A közigazgatási ismeretek vizsgatárgy közép- és emelt szintű vizsgakövetelményei között a különbség az ismeretek mennyiségében, mélységében és megközelítési módjában nyilvánul meg. A témakörökhöz tartozó részletezett tematikus követelmények elsajátítását a vizsgázó középszinten a saját tapasztalatait és kutatását is tartalmazó projektmunka keretében, illetve annak szóbeli "megvédésében", továbbá a tételes szóbeli vizsgafeleletében kell, hogy igazolja. Az emelt szintű írásbeli vizsgán a vizsgázó többnyire források elemzésével, kompetenciaalapú feladatok megoldásával ad számot közigazgatási ismereteiről. A vizsgafeladatok a tananyagban való általános tájékozottságot, az egyszerű összefüggések felismerését, a praktikus ismeretek birtoklását és alkalmazásának képességét mérik.

1.2.17.2. KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.17.2.1. Középszintű vizsga

1.2.17.2.1.1. A vizsga részei

1.2.17.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.17.2.2.1. A vizsga részei

1.2.18. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.18.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.18.1.1. A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi vizsga célja

A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi vizsga célja, hogy vizsgalehetőséget biztosítson a különféle mozgóképi és médiaszövegek értelmezésében megmutatkozó elemzési-interpretációs és kritikai képesség bizonyítására. A mozgóképkultúra és médiaismeret érettségi alkalmat ad annak megállapítására is, hogy a vizsgázó tisztában van-e a média - és különösen az audiovizuális média és az internet - társadalmi szerepével és működés módjával.

A vizsga célja, hogy a vizsgázó az alapszintű médiaismereti felkészültség birtokában, illetve a mozgókép kultúrtörténetének és stílustörténetének, részben a mozgókép formanyelvének ismeretében, illetve adott film, filmrészlet, televíziós műsor-műsorrészlet, digitális szöveg vagy internetes forrás alapján a következőkkel bizonyítsa felkészültségét:

a) bemutatja, hogy a stílus és a megjelenítés formája hogyan utal a szerzőre, a tapasztalati valóság és a virtuális valóság kapcsolatára, a gyártási, illetve a társadalmi és kulturális körülményekre;

b) jellemzi valamely tömegfilmi műfajtát témaválasztásban, a motívumhasználatban és az elbeszélésmódban megfigyelhető hasonlóságok alapján, egy-egy arra alkalmas film segítségével;

c) ismerteti egy-egy jelentős alkotó életművét a szerző legfontosabb műveinek alapján;

d) megtervez és meg is valósít néhány beállításból álló értelmes mozgóképi szövegrészletet vagy egyéb médiaszöveget;

e) bizonyítja, hogy rendelkezik a tömegkommunikációs eszközök tudatos használatának képességével, tájékozódik a sajtóműfajok, az audiovizuális műsortípusok, internetes szöveg- és kommunikációs formák, a globális monitor kultúra világában;

f) jellemzi azokat az érintkezési módokat, ahogyan a médiaintézmények kapcsolatba kerülnek a politikával, a társadalmi és kulturális eseményekkel, a mindennapi élettel;

g) ismeri a médiaintézmények működésének gazdasági alapjait, valamint a gyártók és a közönség közötti kapcsolatrendszert;

h) önálló ítéletet alkot néhány ismert médiakritikai elmélet által megfogalmazott problematikáról és azok helytállóságáról;

i) teljesítményében kifejeződik önálló gondolkodása, problémalátása, lényegkiemelő és rendszerező képessége, kreativitása, mozgóképi kultúrájának egyéni sajátosságai, értékválasztásai.

A mozgóképkultúra és médiaismeret középszintű érettségi vizsgája lehetővé teszi a vizsgázó mozgókép-nyelvi kultúrájának, filmműveltségének és a médiatársadalmi szerepét illető tájékozottságának minősítését és értékelését. A vizsgázó teljesítménye mutatja, hogy milyen minőségű és mélységű tudással rendelkezik ezen a téren, továbbá azt is, hogy ismereteit milyen módon tudja önálló produktumok létrehozásával (projektmunka), valamint írásban megjeleníteni. Az emelt szintű érettségi vizsgán részben a mű- és stílustörténeti ismeretanyag, a fogalmi tájékozottság, részben a mű-és műsorelemzési képesség, valamint a médiajelenségekre vonatkozó - társadalmi-gazdasági ismeretekre támaszkodó - kritikai képesség tekintetében várható el mélyebb és alaposabb ismeretanyag. A középfokú vizsgától mindennek árnyaltabb-személyesebb alkalmazása és magasabb színvonalú kifejtése különbözteti meg.

1.2.18.2. MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.18.2.1. Középszintű vizsga

1.2.18.2.1.1. A vizsga részei

1.2.18.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.18.2.2.1. A vizsga részei

1.2.19. NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.19.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.19.1.1. A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja

A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja, hogy az integráló, több tantárgy és műveltségi terület tartalmait egyesítő jellegéből következően ötvözze a vizsgakövetelményekben a történelem, a néprajz, a földrajz, a szociológia, a nyelvtörténet és nyelvjárástan, az építészettörténet, a zenetörténet és az állampolgári ismeretek elemeit, továbbá, hogy a vizsgabizottság megállapíthassa, milyen mértékben képes a vizsgázó a hazai nemzetiség helyzetét, aktuális gondjait önállóan értelmezni, mérlegelni, a nemzeti-etnikai identitás megőrzésének tennivalóit megfogalmazni.

A nemzetiségi népismeret érettségi vizsga célja annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

a) ismeri az adott nemzetiség történetének alapvető jellemzőit, a nemzetiségi anyanemzet történetének legfontosabb eseményeit és összefüggéseit, Közép- és Délkelet-Európa népei együttélésének történeti jellemzőit;

b) megismerkedett az adott nép, népcsoport sajátos kultúrájával, annak egyes területeivel, megkülönböztető jegyeivel;

c) át tudja tekinteni és be tudja mutatni az adott nemzetiség kultúrájának fejlődését;

d) ismeri az adott nép, népcsoport hazai településterületeit, azok természet- és gazdaságföldrajzi meghatározóit;

e) tudja elemezni a földrajzi tényezők hatását az adott nemzetiség mindennapi életkörülményeire, életmódjára;

f) be tudja mutatni a nemzetiségen, mint társadalmi csoporton belül az eltérő érdekviszonyokat, a közösségi kapcsolatok alakulását, szervezeti kereteit;

g) rendelkezik ismeretekkel az irodalmi és beszélt nyelv változatairól; be tudja őket mutatni; ismeri azokat a nyelvi-történeti hatásokat, amelyek alakították az adott nemzetiség által használt és beszélt nyelvet;

h) ismeri az adott nemzetiség által beszélt nyelvhez kapcsolódó írott nyelvi emlékeket, össze tudja őket vetni a mai köznyelvvel, irodalmi nyelvvel;

i) be tudja mutatni az adott népcsoport épített környezetének sajátos vonásait, és a népcsoportok közötti kölcsönhatásokat;

j) átfogó ismeretekkel rendelkezik az adott nép, népcsoport zenei kultúrájáról;

k) tudja alkalmazni a legfontosabb zenei alapfogalmakat;

l) be tudja mutatni mindazokat a szervezeti, politikai kereteket, amelyek között a nemzetiségek megőrizhetik sajátos kultúrájukat, erősíthetik önazonosságukat;

m) ismeri a jogszabályi, törvényi hátteret, annak alkalmazását a gyakorlatban;

n) képes egy projektet megtervezni, amelyben komplex módon feltár egy témát vagy problémát a nemzetiség helyzetében.

1.2.19.1.1.1. Középszinten:

A középszintű érettségi vizsga a vizsgázóktól az emelt szintű követelményektől egyszerűbb rendszerezési, alkalmazási, összehasonlítási és elemzési szempontokat vár el, illetve a nemzetiségi népismeret fogalmi ismereteinek, tényeinek, összefüggéseinek szűkebb körét kéri számon.

1.2.19.1.1.2. Emelt szinten:

Az emelt szintű vizsga nemzetiségi népismeret fogalmi ismereteinek, tényeinek, összefüggéseinek bővebb körét kéri számon, amelynél a vizsgázó műveltségét, problémalátását, problémamegoldó gondolkodását vizsgálja. Így a vizsga a vizsgázóktól a mindennapi életben és az önművelésben szükséges ismeretszerzési eljárásokat, írásbeli és szóbeli kifejezőképességet, a rendszerezés és alkalmazás formáit, az elemzés, az értelmezés és az önálló ítéletalkotás képességének bizonyítását várja el.

Vizsgálja továbbá, a fogalmi ismereteket, tények és összefüggések széles körű felismerését.

Az emelt szintű vizsga célja a fentieken túl annak tanúsítása, hogy a vizsgázó

a) rendelkezik a felsőoktatásban való továbbtanuláshoz szükséges tantárgyi alapismeretekkel;

b) látja és tudja értelmezni azokat a konfliktusokat, amelyeket a nemzetiségi közösséghez tartozó egyén él át többes kötődése következtében;

c) elemezni tudja az interetnikus környezetben élő emberek, közösségek helyzetét az önazonosság fenntartása szempontjából;

d) képes elemezni esettanulmányokat, amelyekben a tolerancia és a konszenzusos együttműködés kérdése áll a középpontban;

e) ismeri és tudja értelmezni a globalizációnak és a modernizációnak a nemzetiségekre gyakorolt hatásait;

f) tud logikusan érvelni egy adott probléma megoldását célzó elképzelés mellett.

1.2.19.2. A HORVÁT, A NÉMET, A ROMA/CIGÁNY, A ROMÁN, A SZERB, A SZLOVÁK, VALAMINT A SZLOVÉN NEMZETISÉGI NÉPISMERET ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.19.2.1. Középszintű vizsga

1.2.19.2.1.1. A vizsga részei

1.2.19.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.19.2.2.1. A vizsga részei

1.2.20. TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.20.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.20.1.1. A természettudomány érettségi vizsga célja

A természettudomány érettségi vizsga fő célja, hogy egy egységes természetszemléleten alapuló, hatékony gondolati eszköz meglétét igazolja, és egyben elő is mozdítsa. A szaktárgyi érettségikkel szemben nem annyira az adatok, képletek, megoldási sémák ismeretét követeli meg, hanem inkább a tájékozódó képességet, a megoldandó kérdések meglátását és helyes megfogalmazását, a rendelkezésre álló adatok mérlegelését, ábrázolását, az összefüggések felismerését.

Az érettségi vizsgakövetelmények a biológia, kémia, fizika, valamint a földrajz tantárgyak kerettantervének megfelelően csoportosított részletei - tehát nincs bennük olyan tartalom, mely e tárgyak valamelyikében ne szerepelne.

Ezért a vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e tárgyi ismereteit életszerű helyzetekben alkalmazni;

b) képes-e összetett probléma elemzésére;

c) tud-e egy állítást igazolni vagy cáfolni adatok, grafikonok elemzésével;

d) képes-e adatokból, adatsorokból, grafikonokból, ábrákból következtetéseket levonni, összefüggéseket felismerni;

e) képes-e kísérletek vagy megfigyelések eredményeit értelmezni;

f) felismeri-e a hasonlóságokat és különbségeket egyes jelenségek, folyamatok, rendszerek között;

g) képes-e döntések következményeinek értékelésére kívánatosságuk alapján;

h) képes-e térbeli és időbeli minták, struktúrák és funkciók kapcsolatának elemzésére.

1.2.20.2. A TERMÉSZETTUDOMÁNY ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.20.2.1. Középszintű vizsga

1.2.20.2.1.1. A vizsga részei

*Projektmunka készítését csak az a vizsgázó választhatja, aki érettségi bizonyítvánnyal nem rendelkezik, és tanulói jogviszonyban van.

1.2.21. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.21.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.21.1.1. A testnevelés érettségi vizsga célja

A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le.

A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására;

b) rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával;

c) rendelkezik-e olyan szintű motoros képességekkel, amelyek lehetővé teszik a tanult mozgásformák eredményes végrehajtását;

d) képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására;

e) rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek űzéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek bemutatására.

Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó

a) tudja-e értelmezni a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását;

b) ismeri-e az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait;

c) ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit;

d) tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét;

e) ismeri-e az iskolában tanult és az olimpiai játékokon szereplő sportágakat;

f) ismeri-e a kiemelkedő magyar sportsikereket;

g) ismeri-e az olimpiai játékok történetét, tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét.

1.2.21.2. TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.21.2.1. Középszintű vizsga

1.2.21.2.1.1. A vizsga részei

1.2.21.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.21.2.2.1. A vizsga részei

1.2.22. VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA

1.2.22.1. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

1.2.22.1.1. A vizuális kultúra érettségi vizsga célja

A vizuális kultúra érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó rendelkezik-e az alábbi kompetenciákkal:

1. a vizuális jelenségek megfigyelése, széles körű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése;

2. a vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata az alkotó tevékenység során, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése;

3. a különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák gyakorlati alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, sokrétű értelmezése, mérlegelő szemléletű megítélése;

4. a köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával, hagyományos, mozgóképi és digitális eszközhasználattal;

5. vizuális információk tudatos befogadása pontos vizuális megfigyelés és megfelelő értelmezés alapján;

6. tárgyak, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, más tantárgy tananyagtartalmaként megismert, természet- vagy társadalomtudományban jelen lévő, vagy más művészeti ág tevékenységrendszerében használt fogalmak kifejezése különböző vizuális eszközökkel;

7. személyes érzések kifejezése változatosan használt vizuális eszközökkel;

8. tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése és a tapasztalatok felhasználása alkotásban, tervezésben;

9. a környezettudatos gondolkodás elveinek megjelenítése a környezetkultúra témakör jellemző alkotó-tervező tevékenységeiben;

10. a képzetekben gazdag képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése;

11. időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése, elemzése és felhasználása saját célú alkotás létrehozásában;

12. vizuális megjelenések kultúraközvetítő szerepének megértése és bemutatása az egyetemes, európai és magyar művészet példáival, és a tanulságok felhasználása alkotásban;

13. a magyar vizuális kultúra jelentősebb alkotásainak, alkotóinak ismerete és az ismeretek felhasználása alkotó munkában;

14. a magyar népművészet, díszítőművészet, tárgykultúra, építészet jellemző példáinak ismerete és felhasználása változatos célú alkotó munkában;

15. az adott feladatnak megfelelő képalkotó technikák ismerete és használata alkotó munkában;

16. a vizuális megjelenések leírása, elemzése és értelmezése során a reflexiók szemléletes és szakszerű megfogalmazása, szöveges és képi megjelenítéssel is;

17. a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati feladataiban megismert fogalmak, szakkifejezések helyes használata;

18. vizuálisan feldolgozható problémahelyzetek önálló felismerése, kreatív megoldása, alkotói folyamat önreflektív bemutatásával, analóg és a digitális prezentációs technikák használatával;

19. különböző mediális produktum elemzése, összehasonlítása a vizuális jelrendszer, kommunikációs szándék és hatáskeltés szempontjából, és a tanulságok felhasználása saját célú digitális képalkotásban;

20. technikai képnél és digitális környezetben a manipuláció és a befolyásolás vizuális eszközeinek felismerése, értelmezése, bemutatása.

1.2.22.2.VIZUÁLIS KULTÚRA ÉRETTSÉGI VIZSGA LEÍRÁSA

1.2.22.2.1. Középszintű vizsga

1.2.22.2.1.1. A vizsga részei

1.2.22.2.2. Emelt szintű vizsga

1.2.22.2.2.1. A vizsga részei

"

3. melléklet a 65/2021. (II. 15.) Korm. rendelethez

Az R3. 6. mellékletében foglalt táblázat a következő 34. sorral egészül ki: