417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a közneveléssel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés c) pont ca) és cb) alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés f) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés b) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés j) és x) pontjában, (4c) bekezdésében,

az 5. és a 8. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 8. pontjában,

a 6. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés n) pontjában,

a 9. alcím tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (1b) bekezdés c) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosítása

1. § Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Előrehozott érettségi vizsga a tanulói jogviszony fennállása alatt, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt egyes érettségi vizsgatárgyból első alkalommal letett érettségi vizsga, amely letehető

a) a 12. § (1) bekezdésében meghatározott idegen nyelvekből, informatikából a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban, továbbá

b) olyan érettségi vizsgatárgyból, amelyeknél a tanuló számára az adott vizsgatárgy vizsgájára való jelentkezés feltételeinek teljesítéséhez szükséges tantárgy, tantárgyak tanítása a középiskola helyi tanterve szerint a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző tanévek valamelyikében lezárul, először a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző második tanév május-júniusi vizsgaidőszakában, valamint az azt követő vizsgaidőszakokban."

2. § Az R1. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt abból a vizsgatárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben a jelentkező számára az adott tantárgyra vonatkozóan meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. Ha a tanuló olyan vizsgatárgyból kíván érettségi vizsgát tenni, amelyből középiskolájának helyi tanterve szerint nem tehet érettségi vizsgát, e vizsgatárgy esetében a jelentkezési feltételt vendégtanulói jogviszonyban, másik középiskolában teljesítheti. Az érettségi bizonyítvány megszerzése utáni, továbbá a középiskolai tanulmányok sikeres befejezését követően, tanulói jogviszonyon kívül tett érettségi vizsgán bármely vizsgatárgyból, az előzetes tanulmányok vizsgálata nélkül - idegen nyelv esetén a magyar köznevelési rendszer középiskoláiban tanított nyelvekből - tehető érettségi vizsga. A tanulói jogviszonyon kívül, a középiskolai tanulmányok sikeres befejezése nélkül érettségi vizsga nem tehető."

3. § Az R1. 26. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A vizsgabizottság elnöke az érettségi vizsga helyszínén az érettségi vizsga összes dokumentumába jogosult betekinteni."

4. § Az R1. 31 §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A középszintű testnevelés gyakorlati vizsga a vizsgabizottság elnökének előzetes írásbeli hozzájárulása esetén, a szóbeli vizsgákra vonatkozó szabályok betartása mellett, a középszintű szóbeli vizsgák időszakában vagy az írásbeli vizsgák időszaka után - az emelt szintű szóbeli vizsgák időszaka kivételével - a középszintű szóbeli vizsgák időszaka előtt is megszervezhető."

5. § Az R1. 51. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az érettségi bizonyítványok kiadásáról készített központi nyilvántartás az adott érettségi bizonyítványban foglalt vizsgaeredményeket és a vizsga záradékait is tartalmazza, a (2) bekezdés szerinti igazolványban ezeket is fel kell tüntetni. A 2005. január 1. után kiadott tanúsítványok és érettségi bizonyítványok esetében az igazolvány alkalmas a másodlat helyettesítésére is."

6. § Az R1. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. § (1) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa az adott oktatási rendszer szerint érettségi bizonyítványhoz vezető képzésben középiskolai tanulmányok befejezését igazoló okiratnak minősül, a középiskolai tanulmányaikat magyarországi középiskolában befejezett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát.

(2) Amennyiben a jelentkező államilag elismert külföldi oktatási intézményben külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi rendszerű iskolában folytatott tanulmányait igazoló bizonyítványa a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) 13. § (1) bekezdése szerint egyenértékű a hazai érettségi bizonyítvánnyal, vagy az elismerési törvény 13. § (3) bekezdése alapján érettségi bizonyítványként elismerhető, a magyarországi érettségi bizonyítványt szerzett jelentkezőkkel azonos szabályok szerint tehet Magyarországon érettségi vizsgát."

7. § Az R1. 2. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

8. § Az R1.

a) 12. § (9) bekezdésében az "elfogadott jelentkezést" szövegrész helyébe az "elfogadott jelentkezést a jelentkezési határidő lejárta után" szöveg,

b) 2. számú melléklet ELSŐ RÉSZ 2. pontjába foglalt táblázat A:23 mezőjében a "Katonai" szövegrész helyébe a "Honvédelmi" szöveg

lép.

9. § Hatályát veszti az R1.

a) 15. § (1) bekezdés e) pontja,

b) 43. § (2) bekezdés c) pontjában az "és a szavazás eredményét" szövegrész.

2. A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet módosítása

10. § A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet 7. § (11) bekezdésében az "az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztériumba" szövegrész helyébe az "a Hivatalba" szöveg lép.

3. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosítása

11. § A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A miniszter által kiadott és közzétett kerettanterv eltérően rendelkezhet a szakgimnáziumra és a felnőttoktatásra vonatkozóan a Kormány rendeletében a tanulási területenként meghatározott alapóraszámokról, valamint a kötelező tanulásiterület- és tantárgystruktúráról."

12. § Az R2. Melléklet II. Rész II.3.2. pontjában az "oktathatók a klasszikus vagy az élő idegen nyelvek." szövegrész helyébe az "oktathatók a klasszikus vagy az élő idegen nyelvek. Ha a gimnáziumban a felnőttoktatás munkarendjében folyik a nevelő-oktató tevékenység, a második idegen nyelv oktatása nem kötelező." szöveg lép.

13. § Hatályát veszti az R2. Melléklet II. Rész II.2.1. pontjában az "a 11-12. évfolyamra meghatározott óraszámok és" szövegrész.

4. A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet módosítása

14. § A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 26/A. (4) bekezdésében az "olyan pedagógiai intézkedéseket" szövegrész helyébe az "olyan, az iskolai lemorzsolódás megelőzését támogató pedagógiai rendszerben megvalósuló pedagógiai intézkedéseket" szöveg lép.

15. § Hatályát veszti az R3.

a) 16/B. alcím címében az "és a tankönyvtámogatás" szövegrész,

b) 37/B. § (1) bekezdésében az "és a tankönyvtámogatás" szövegrész,

c) 37/B. § (2) bekezdésében az "és a tankönyvtámogatások" szövegrész,

d) 37/C. § (2) bekezdés b) pontja,

e) 37/C. § (4) bekezdés c) pontja,

f) 37/F. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja,

g) 37/S. § (1) bekezdésében az "és tankönyvtámogatás" szövegrész,

h) 37/S. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "és tankönyvtámogatásra" szövegrész,

i) 37/S. § (10) bekezdése,

j) 40. § (2) bekezdés d) pontjában az "az évfolyamok számát," szövegrész.

5. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

16. § A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R4.) 21. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A jelentkező a következő jogcímeken, a 6. § (1) bekezdés b) pontja és a 6. § (2) bekezdés e) pontja szerint a felvételi eljárás során]

"f) a középiskolai művészeti szakképzésben szervezett Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpontra;"

(jogosult.)

17. § Az R4. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

6. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosítása

18. § A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R5.) a 33. §-t követően a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

"IV/A. FEJEZET

A NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNYBEN PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRBEN, ÓRAADÓKÉNT FOGLALKOZTATOTTAK VÉGZETTSÉGI, SZAKKÉPZETTSÉGI KÖVETELMÉNYEI

33/A. § A nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak végzettségi és szakképzettségi követelményeit - a 33/B-33/O. §-ban meghatározott kivétellel - a 6. melléklet állapítja meg, az óraadó tanárok végzettsége és szakképzettsége tekintetében a 6. mellékletben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

33/B. § (1) Egyéb foglalkozást az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott alkalmazott tarthat.

(2) Az általános iskolában a tizenhat óráig tartó délutáni foglalkozások közötti szünetek, valamint az étkezések időtartama alatt a tanulók felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(3) Középiskolában a művészetek tanulási terület tantárgyait és a technika-gyakorlati foglalkozás tantárgyakat főiskolai végzettséggel és a tantárgynak megfelelő tanári szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(4) Az óvodapedagógus-munkakör betölthető konduktor-óvodapedagógusi, a tanítói munkakör pedig felsőfokú végzettséggel és konduktor-tanítói szakképzettséggel is. Egyéb foglalkozás tartására alkalmazható az is, aki konduktor-tanítói végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(5) Ha az óvoda reggel 8.00 óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten nevelési jellegű foglalkozást szervez, ezen időszakokban a gyermekek felügyeletét nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja.

(6) Az emelt szintű oktatás kivételével az iskolai nevelés-oktatás ötödik évfolyamán az adott tantárgy oktatására és pedagógus-munkakör betöltésére jogosít a szakkollégium elvégzését igazoló tanítói végzettség és szakképzettség.

(7) Idegen nyelv, nemzetiségi nyelv oktatására - minden iskolatípus bármely évfolyamán - alkalmazható az is, aki főiskolai szintű nyelvtanári vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.

(8) Az iskolai nevelés-oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán az etika tantárgy tanítására az alkalmazható, aki a tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, vagy az iskolai nevelés oktatás ötödik-nyolcadik évfolyamán pedagógus-munkakör betöltésére jogosító végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább hatvanórás pedagógus továbbképzés vagy szakirányú továbbképzés keretében elsajátította az etika oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

(9) Iskolai, kollégiumi könyvtárostanárnak vagy könyvtárostanítónak alkalmazható az is, aki a 6. mellékletben foglaltak szerint az iskolában, kollégiumban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító tanítói vagy tanári végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá iskolarendszeren kívüli oktatásban szerzett emelt szintű könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik.

33/C. § Az alkalmazáskor és a vezetői megbízáskor

a) a végzettség szintjének megfelelő tanári szakképzettségnek kell elfogadni a képzés szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel igazolt szakképzettséget, ha a felsőfokú iskolai tanulmányok keretében el kellett sajátítani a tantárgy oktatásának módszertanát; a feltételek meglétéről az oklevelet kiállító felsőoktatási intézmény igazolása vagy a leckekönyv alapján a munkáltató dönt;

b) főiskolai szintű iskolai végzettségnek és pedagógus szakképzettségnek kell elfogadni az óvónőképző intézetben, tanítóképző intézetben, szaktanár képzőben, az állami zenekonzervatóriumban szerzett pedagógus szakképzettséget;

c) pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevélnek kell elfogadni a pedagógia szakos előadói, a nevelőtanári, konduktori, konduktor-óvodapedagógusi és konduktor-tanítói, valamint a konduktor (tanító) és a konduktor (óvodapedagógus) szakképzettséget tanúsító felsőfokú iskolai oklevelet;

d) egyetemi végzettségnek és szakképzettségnek kell elfogadni a Magyar Testnevelési Főiskola által az 1975. évi 16. törvényerejű rendelet hatálybalépése előtt kiadott testnevelő-tanári szakképzettséget.

33/D. § Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú képzés, határozatlan időre alkalmazható, továbbá köznevelési szakértői tevékenységet végezhet

a) szakgimnáziumban, szakiskolában

aa) szakmai kerettantervben az adott szakmai tantárgyra vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában, aki érettségi végzettséggel és mestervizsgával,

ab) népzenész- és a szórakoztatózenész-képzésben népzenész I. és szórakoztatózenész I. vagy szakirányú emelt szintű szakképesítéssel,

ac) népi kézműves képzésben az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel,

b) alapfokú művészeti iskola

ba) elektroakusztikus képzésében az, aki zeneművészeti ágban szerzett pedagógus-szakképzettséggel és szórakoztatózenész I. vagy emelt szintű (billentyűs) szakképesítéssel,

bb) környezet-, kézműves kultúra, népművészet tanszakán, továbbá textil és bőrműves tanszakán az, aki népi játék és kismesterségek oktatója szakképesítéssel

rendelkezik.

33/E. § (1) Aki az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolás alapján a Kormánnyal kötött, törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés vagy tárcaközi megállapodás keretében idegen nyelven folytatott nevelési, oktatási tevékenység ellátására anyanyelvi tanárként érkezik Magyarországra, mentesül a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvényben szabályozott elismerési eljárás alól. Az elismerési eljárás alóli mentesítés az oktatásért felelős miniszter által kiállított igazolásban megjelölt időtartamra, összesen legfeljebb öt tanévre szól. Az e bekezdés szerinti anyanyelvi tanárral létesített óraadói megbízási jogviszonyra nem kell alkalmazni az Nkt. 4. § 21. pontjában az óraszámra vonatkozóan meghatározott korlátozást.

(2) Az anyanyelvi tanárt küldő állam, vagy az államközi megállapodás alapján nevesített közvetítő szervezet igazolást állít ki arról, hogy az anyanyelvi tanár a küldő országban, az alap- és középfokú oktatásban pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú oklevéllel rendelkezik.

33/F. § Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, a nemzetiségi óvodai nevelésben, a nemzetiségi iskolai nevelésben-oktatásban legfeljebb három évre szóló határozott időre foglalkoztatható az is, aki - az OH igazolása alapján - olyan külföldi oklevéllel rendelkezik, amellyel az adott államban pedagógus munkakört betölthet, és tanulmányait az adott nemzetiség nyelvén folytatta.

33/G. § Ha a tantárgy vagy a tantárgyi modul vonatkozásában nincs megfelelő hazai felsőfokú képzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, az iskolában az adott tantárgy, tantárgyi modul tanítására határozatlan időre alkalmazható, valamint az adott tantárgy, tantárgyi modul vonatkozásában az érettségin vizsgáztató tanár lehet az is, aki a Nemzeti alaptantervben az adott pedagógiai szakaszban az érintett műveltségi terület, több műveltségi terület vagy tantárgyi tartalom összevonásával kialakított komplex tantárgy vagy tantárgyi modul esetében az adott komplex tantárgyba, tantárgyi modulba bevont bármely műveltségi terület, tantárgy tanítására feljogosító szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, valamint

a) a tantárgynak, tantárgyi modulnak megfelelő szakirányú továbbképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) az a) pontban meghatározott szakirányú továbbképzés hiányában legalább százhúsz órás pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tantárgy, tantárgyi modul oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket.

33/H. § Ha az intézmény a mindennapos testnevelést részben a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással valósítja meg, akkor a testnevelés tantárgy tanítására alkalmazható az is, aki az adott oktatásszervezési formához, műveltségterülethez igazodó szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkezik.

33/I. § (1) Az általános iskola 5-8. évfolyamán és az alapfokú művészeti iskolában a drámapedagógia tantárgyat tanítói és drámapedagógus szakirányú szakképzettséggel rendelkező pedagógus is taníthatja.

(2) Az artistaképzésben oktatói tevékenységre szakmai képzésre alkalmazható határozatlan időre az is, aki érettségivel és a művészi pályán szerzett legalább tízéves szakmai gyakorlattal rendelkezik.

33/J. § (1) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő hazai felsőfokú pedagógusképzés, vagy megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem látható el a feladat, a nemzetiségi óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban, kollégiumi nevelésben pedagógus-munkakört tölthet be, továbbá vezetői megbízást kaphat az is, aki a 6. mellékletben foglaltak vagy az átmeneti, továbbá a kivételi szabályok szerint pedagógus-munkakört tölthet be az óvodában, iskolában, kollégiumban, valamint az adott nyelvből legalább középfokú "komplex" típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

(2) A nemzetiségi nyelv oktatására a bolgár, a cigány (romani vagy beás), a görög, a lengyel, az örmény, a ruszin, az ukrán nyelv oktatása esetében alkalmazható az is, aki pedagógus szakképzettséggel és az adott nyelvből felsőfokú "komplex" típusú államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal rendelkezik.

33/K. § (1) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) technika-gyakorlati foglalkozás tantárgy oktatására, aki a tantárgynak megfelelő felsőfokú végzettséggel vagy felsőfokú szakoktatói vagy műszaki oktatói vagy mérnök tanár végzettséggel és szakképzettséggel,

b) óvodapedagógus-munkakörben, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

(2) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) gyógypedagógus-munkakörben, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel,

b) kollégiumban, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel

rendelkezik, abban az esetben, ha a bizonyítvány, oklevél megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig az adott pedagógus-munkakörben legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett.

(3) Pedagógus-munkakörben foglalkoztatható, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény vagy a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján vagy az azt megelőző felsőoktatási képzési rendszerben szerzett, a 6. mellékletben az adott pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt szakképzettségnek megfeleltethető vagy a szakiránynak megfelelő felsőfokú végzettséggel és pedagógus szakképzettséggel rendelkezik.

(4) Ha a munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, óvodapszichológusként, iskolapszichológusként ötéves határozott időre alkalmazható az is, aki pszichológus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik, de nem rendelkezik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus szakképzettséggel vagy szakiránnyal, feltéve, hogy öt éven belül vállalja a munkakör betöltéséhez szükséges szakképzettség, szakvizsga megszerzését.

(5) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor legfeljebb egy alkalommal a gyakornoki idő lejártáig szóló határozott idejű munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban gyakornokként alkalmazható az is, aki a nyelvvizsga letétele kivételével a pedagógus-munkakör betöltéséhez előírt végzettséget és szakképzettséget igazoló oklevél kiadásának feltételeit teljesítette. Ebben az esetben a minősítő vizsga letételének feltétele az előírt nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése. Az e bekezdés alapján foglalkoztatott személyt az általa betöltött pedagógus-munkakörhöz előírt, megszerzendő végzettsége és szakképzettsége alapján kell besorolni.

(6) Ha a pedagógus-munkakör megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel nem tölthető be, akkor a megfelelő pedagógus-szakképzettség megszerzéséig, de legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki

a) a tantárgynak megfelelő szakmai tanár felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel,

b) felsőfokú végzettségi szinttel és a tantárgynak megfelelő, felsőoktatásban természettudomány képzési területen szerzett szakképzettséggel

rendelkezik, feltéve, hogy vállalja a megfelelő tanári szakképzettség megszerzését.

33/L. § A dráma és tánc, valamint dráma és színház tantárgyat 9-12. évfolyamon taníthatja az is, aki magyar nyelv és irodalom szakos tanári szakképzettséggel rendelkezik, valamint elsajátította a tantárgy oktatásához szükséges elméleti és módszertani ismereteket a 33/G. § b) pontja szerinti továbbképzésben, vagy a tantárgy szakirányának megfelelő felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel is rendelkezik.

33/M. § (1) Alapfokú művészeti iskolában, zeneművészeti ágban az azonos tanszakhoz tartozó tantárgyakat taníthatja az is, aki bármely, az adott tanszakhoz tartozó tantárgy tanításához megfelelő felsőfokú végzettségi szinttel és szakképzettséggel rendelkezik, továbbá legalább százhúsz órás akkreditált pedagógus-továbbképzés keretében elsajátította az adott tanszak tantárgyainak oktatásához szükséges módszertani ismereteket. E bekezdésben foglaltak szerint legfeljebb egy alkalommal, vagy több egymást követő jogviszony esetén mindösszesen öt évig határozott időre foglalkoztatható az is, aki vállalja a megfelelő pedagógus-továbbképzés elvégzését.

(2) Alapfokú művészeti iskolában szín- és bábművészeti ágban pedagógus munkakörben foglalkoztatható az is, aki

a) bármely pedagógus-szakképzettséggel és szakirányú továbbképzésben szerzett drámapedagógus-szakképzettséggel,

b) bábszínész-szakképzettséggel

rendelkezik.

33/N. § A két tanítási nyelvű iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat az taníthatja, aki

a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezik, vagy

b) a történelmet célnyelven taníthatja, vagy

c) pedagógus végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik és az anyanyelve megegyezik az iskola célnyelvével.

33/O. § Az e rendeletben foglaltaktól eltérően pedagógus-munkakörben foglalkoztatható

a) a digitális kultúra tantárgy oktatására, aki informatika vagy számítástechnika szakos tanári,

b) a technika és tervezés tantárgy oktatására, aki technika szakos tanári,

c) vizuális kultúra tantárgy oktatására, aki művészettörténet tanári,

d) hon- és népismeret tantárgy oktatására, aki történelem, magyar nyelv- és irodalom, vizuális kultúra, ének-zene szakos tanári

végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik."

19. § Az R5. 16. alcíme a következő 38. §-sal egészül ki:

"38. § Ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést, akkor a testnevelés tantárgy tanítására határozott időre, legfeljebb a 2024/2025. tanév kezdetéig alkalmazható, aki testnevelő-edzői szakképzettséggel vagy felsőfokú végzettséggel és sportoktatói vagy sportedzői szakképesítéssel rendelkezik."

20. § Az R5. a 3. melléklet szerinti 6. melléklettel egészül ki.

21. § Az R5.

a) 1. § (2) bekezdésében a "terjed ki." szövegrész helyébe a "terjed ki. A IV/A. fejezet hatálya az óraadókra is kiterjed." szöveg,

b) 1. § (4) bekezdésében az "a 16., 17., 18. és 19. § kivételével" szövegrész helyébe az "a 16. § (1)-(10) bekezdése, a 17. §, a 18. § és a 19. § kivételével" szöveg,

c) 6. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében a "bölcsődében, mini bölcsődében pedagógus munkakörben középfokú végzettséggel foglalkoztatott személyt, aki foglalkoztatási jogviszonya fennállása alatt a munkakörének betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerez" szövegrész helyébe a "bölcsődében, mini bölcsődében fennálló foglalkoztatási jogviszonya alatt pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges alap- vagy mesterfokozatot szerző, korábban középfokú végzettsége alapján besorolt személyt" szöveg,

d) 21/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "az Nkt. 3. mellékletében" szövegrész helyébe az "a 6. mellékletben" szöveg,

e) 27/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében az "egy tanévre, nevelési évre" szövegrész helyébe az "egy tanévre" szöveg

lép.

22. § Hatályát veszti az R5.

a) 1. § (4) bekezdésében, 36/A. § (1) bekezdés a) pontjában, 39/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "egységes óvoda-bölcsődében" szövegrész,

b) 3/A. §-a,

c) 17/A. § (2a) bekezdés b) pontjában az "egységes óvoda-bölcsődei" szövegrész,

d) 22. § (1) bekezdésében az "- a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével -" szövegrész.

7. Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosítása

23. § Az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R6.) 2. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) A Kormány az 5. § (2) bekezdés 20. pontjában és a 8. § f) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében az állami fenntartók Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerét a Klebelsberg Központ útján működteti.

(2) A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakrendszerei közül a központi elektronikus ügyintézési szakrendszer a szolgáltatásainak igénybevétele esetén a csatlakozott állami fenntartó és a fenntartásában lévő köznevelési intézmények vonatkozásában az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszernek minősül.

(3) A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakrendszerek működtetéséhez szükséges szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások (a továbbiakban: SZEÜSZ) szolgáltatója a SZEÜSZ-öket a csatlakozott állami fenntartók és a fenntartásukban lévő köznevelési intézmények részére a Klebelsberg Központ útján nyújtja. Ez nem zárja ki azt, hogy az állami fenntartó és a fenntartásában lévő köznevelési intézmény - ha a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer által nem támogatott feladatok ellátásához szükséges - a SZEÜSZ-öket közvetlenül is igénybe vegye.

(4) A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszerhez a tankerületi központokon és a fenntartásukban lévő köznevelési intézményeken kívül más állami fenntartó is csatlakozhat.

(5) A Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer elemei, működtetése, a csatlakozás módja és feltételei tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben, miniszteri rendeletben meghatározottak az irányadóak."

24. § Hatályát veszti az R6. 2. § (1) bekezdés h) pontja.

8. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet módosítása

25. § Nem lép hatályba a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 13/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 81. § 2. pontja.

9. A járványügyi készültségi időszak egyes oktatási intézkedéseiről

26. § A koronavírus-világjárvány által okozott fertőzés vagy fertőzött személyek megjelenése

a) a nevelési-oktatási intézményben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (5) bekezdése, illetve

b) a szakképző intézményben a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 111. §-a

szerinti megyére, fővárosra kiterjedő veszélyhelyzetnek minősül.

10. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) A 14. §, a 16. § és a 25. § 2021. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. §, a 8. § b) pontja, a 17. §, valamint az 1. és a 2. melléklet 2022. szeptember 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Az R1. 2. számú melléklet MÁSODIK RÉSZ "AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI cím KATONAI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGY ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI" alcíme helyébe a következő alcím lép:

" A HONVÉDELMI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. A vizsga formája

Középszinten: írásbeli, szóbeli

Emelt szinten: írásbeli, szóbeli

2. A honvédelmi alapismeretek érettségi vizsga célja

2.1. A vizsga azt hivatott megállapítani, hogy a vizsgázó:

2.1.1. tisztában van-e azzal, hogy a honvédelem nemzeti ügy;

2.1.2. tudja-e, hogy Magyarország védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében állampolgárainak a haza védelme iránti elkötelezettségére és áldozatkészségére is épít;

- 2.1.3. ismeri-e, mi az egyén és a közösség szerepe, kötelessége a haza biztonságát fenyegető helyzetekben, időszakokban;

- 2.1.4. ismeri-e a Magyar Honvédség helyét és szerepét a honvédelem rendszerében;

- 2.1.5. a honvédelem rendszerének ismeretében megérti-e, hogy mit jelent napjainkban az egyén szintjén a hazafiság és a hazaszeretet;

- 2.1.6. képes-e a tanult területekről írásban és szóban gondolatait összefüggően kifejteni, fogalmak, képek és források felhasználásával összehasonlításokat és elemzéseket készíteni;

- 2.1.7. képes-e a gyakorlatban alkalmazni az egyes témakörök ismeretanyagának elsajátítása során alkalmazott eszközöket;

- 2.1.8. képes-e bemutatni az alakias mozgás, tájékozódás, elsősegélynyújtás tanult fogásait;

- 2.1.9. szert tett-e olyan általános katonai műveltségre, amely segíti őt eligazodni a napi történésekben;

- 2.1.10. szert tett-e olyan, a hétköznapi életben is hasznos gyakorlati ismeretekre, amelyek segítenek fejleszteni az önfegyelmet, a kitartást és a magabiztosságot;

- 2.1.11. képes-e a katonai terminológia szakszerű alkalmazására.

2.2. A középszintű vizsgán a vizsgázóknak az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokról, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáiról kell számot adniuk. A vizsgakövetelményekben megfogalmazott témakörök lényegi ismeretanyagának reprodukálása, a fontosabb összefüggések felismerése, a gyakorlati ismeretek elsajátítása és az érettségi vizsgán történő bemutatása, továbbá a katonai terminológia használata a követelmény. A középszinten elsajátítandó témakörök elsősorban olyan ismereteket tartalmaznak, amelyek az állampolgárok alapvető honvédelmi ismereteihez járulnak hozzá.

2.3. Az emelt szintű vizsga elsősorban a katonai felsőoktatásba készülő vizsgázók képességeit és ismereteit vizsgálja. A vizsgázótól a középszintű követelményeket meghaladó,

bonyolultabb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőkészséget, összetettebb összehasonlítási és elemzési szempontokat követel meg, valamint a tények és az adatok tágabb körét kéri számon.

2.4. Tartalmi követelmények

2. melléklet a 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

Az R5. 2. melléklet 2. pontja a következő p) ponttal egészül ki:

(A felvételi eljárás során figyelembe vehető érettségi vizsgatárgyak

a választható közismereti vizsgatárgyak közül a magyar nyelven, a nemzetiségi és két tanítási nyelvű iskolákban a tanítás nyelvén letett)

"p) honvédelmi alapismeretek"

3. melléklet a 417/2020. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

"6. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelethez

A nevelési-oktatási intézményekben pedagógus-munkakörben alkalmazottak végzettségi és szakképzettségi követelményei

"