2021. évi LXXXI. törvény

a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról[1]

A gazdaság-, társadalom-, természet- és orvostudományi képzési területek, ezen keresztül az innovatív vállalkozásokat támogatni kész magyar felsőoktatási intézményrendszer és környezetének megerősítése, a képzést folytató oktatók, kutatók, tanárok, valamint a képzésben részt vevők támogatása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. § (1) Az Országgyűlés felhívja a Kormányt, hogy az állam nevében tegye meg a szükséges intézkedéseket a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) közérdekű vagyonkezelő alapítvány formájában történő létrehozására.

(2)[2] Az Alapítvány létesítése során az állam képviseletében felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) jár el.

(3) Az Alapítvány alapító okiratában gondoskodni kell arról, hogy az alapítói jogok teljes körének gyakorlására az Alapítvány kuratóriuma kerüljön kijelölésre, azzal, hogy

a) az alapító, illetve a csatlakozó az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, az Alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat nem ruházhatja át; továbbá

b) az Alapítványhoz történő csatlakozásra kizárólag úgy kerülhet sor, ha a csatlakozó a csatlakozáskor legalább olyan mértékben adja át az alapítói joga gyakorlását a kuratóriumnak, amilyen mértékben az alapító azt megtette.

2. § (1) Az Alapítvány célja a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében

a) felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél kiadására jogosult, kollégiummal rendelkező felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: Intézmény) létesítése és fenntartása, felsőoktatási tevékenység ellátása érdekében, a magyar nemzet, valamint az Intézményben képviselt országok népei közötti szorosabb oktatási, kulturális kapcsolatok ösztönzése céljából,

b) az Intézmény alapítói, tulajdonosi, fenntartói jogainak gyakorlása, működési feltételei, intézményfejlesztési céljai megvalósításának és az oktatási feladatok ellátásának biztosítása,

c) oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése,

d) rászorultsági alapú támogatás biztosítása,

e) tehetséggondozó programok működésének támogatása.

f)[3] felsőoktatás nemzetköziesítésének fejlesztése.

(2) Az Alapítvány által végzett cél szerinti tevékenység:

a) az (1) bekezdésben meghatározott célok megvalósítása, és

b) az a) pontban foglaltak forrásának megteremtése érdekében történő vagyonkezelés mint jövedelemtermelő és vagyon gyarapítására irányuló tevékenység.

(3) Az Alapítvány (1) bekezdés szerinti tevékenysége, valamint az Alapítvány céljainak a preambulumban meghatározott célokkal összhangban történő megvalósítása közérdekű célnak, közérdekű tevékenységnek minősül.

2/A. §[4] (1) Az Országgyűlés egyetért azzal, hogy az Alapítvány a továbbiakban Tudás-Tér Alapítvány néven folytassa tovább tevékenységét.

(2) A Tudás-Tér Alapítvány közfeladata a diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, a kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése.

3. § Az Intézményt az Alapítvány a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján magyarországi székhellyel, államilag elismert felsőoktatási intézményként hozza létre és működteti.

4. § (1) A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény 3. § (6) bekezdése szerinti vagyonnövelés - ideértve az annak felhasználása körében harmadik személy javára teljesített kifizetést, illetve juttatást is - nem minősül törvény szerinti támogatásnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatás tekintetében az alapító okiratot az alapítói jogok gyakorlására kijelölt kuratórium módosítja.

(3) Az Alapítványra nem kell alkalmazni a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:379. § (1) és (2) bekezdésében, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2. § 7. pontjában, 17. § (1) bekezdésében és 23. §-ában foglalt rendelkezéseket. Az Alapítvány céljainak, közérdekű tevékenységének megvalósítását szolgáló gazdasági tevékenységet végez, így különösen az alapító által rendelt, az Alapítványhoz csatlakozók által juttatott, valamint az egyéb forrásból származó vagyont kezeli, azzal a felelős gazdálkodás követelményének sérelme nélkül szabadon gazdálkodhat.

5. § (1) Az Alapítvány 2. § szerinti tevékenységeit az állam

a) vagyonjuttatással,

b) támogatással,

c) adománnyal

biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti juttatásra nem kell alkalmazni az államháztartási szabályokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. § (1) bekezdésében és 13. § (4) és (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(4) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján - az Alapítvány vagyonkezelési tevékenységének, közérdekű céljának megvalósítása érdekében - az állam az (1) bekezdésben foglaltak szerint az Alapítvány részére ingyenesen juttatott vagyonelemeket nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti rendelkezéstől eltérően - adja az Alapítvány tulajdonába.

(5) Vagyonjuttatás úgy is adható, hogy az állam az Alapítvány vagy a fenntartásában álló jogi személy tulajdonában álló ingatlanon közvetlenül központi költségvetési forrásból célzott beruházást finanszíroz.

(6) Az állam az ingyenes vagyonjuttatáskor rendelkezhet akként is, hogy egyes vagyonelemek tekintetében a vagyonkezelés körébe tartozó szabad gazdálkodást oly módon korlátozza, hogy a vagyonelem tekintetében az alapító okiratban államot megillető elővásárlási jogot alapít.

(7) Ha az elővásárlási jog jogosultja az elővásárlási jogával a felhívást követő 90 napon belül nem él, akkor az elővásárlási jog megszűnik.

(8) Az Alapítvány céljai megvalósításához az államon kívüli más személy is támogatást adhat vagy adományt nyújthat.

(9) Az Alapítvány részére pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni juttatás, támogatás, adomány egyaránt adható, amelyek felhasználását az Alapítvány a számviteli törvény szerinti éves beszámolójában mutatja be.

(10) Az Alapítvány a piaci magánbefektető elvével összhangban gazdálkodási tevékenységet végezhet, ami nem veszélyeztetheti a közérdekű tevékenységének ellátását. E gazdasági tevékenységek költségeit és bevételeit számvitelileg elkülönítetten tartja nyilván. Az Alapítvány a részére juttatott vagyont és annak hozamát közvetlenül vagy közvetett módon a 2. § (1) bekezdése szerinti közérdekű célra fordítja.

(11) Az e § alapján történő vagyonjuttatást, támogatást, adományt úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

(12) Az Alapítvány az alapító okiratában meghatározott célok elérése érdekében pályázati eljárásban részt vehet, és pályázati támogatásban részesülhet.

(13) A közérdekű cél elérése érdekében az Alapítvány harmadik feleknek az európai uniós állami támogatási szabályok betartásával nyújthat támogatást.

(14) Az Alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja. A csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt.

6. § A 2. § (1) bekezdésében meghatározott célok ellátását szolgáló, az 1. mellékletben felsorolt állami tulajdonban lévő ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek.

6/A. §[5] (1) Az Országgyűlés úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, a 2. melléklet szerinti ingatlanok (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) a Budapest Diákváros beruházással kapcsolatos feladatok ellátása, a Diákváros kollégiumfejlesztési program egyetemi együttműködés keretében való megvalósítása, kollégiumfejlesztés és diákjóléti szolgáltatások fejlesztése, a Budapesten felsőoktatási jogviszonyban álló hallgatók elérhető és megfizethető lakhatásának biztosítása, lakhatási körülményeinek javítása és a továbbtanuláshoz való jog hatékony biztosítása, valamint az Ingatlanok által érintett terület és városrész megújítása mint közfeladatok, valamint törvényben meghatározott egyéb közfeladatok ellátása érdekében e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az Ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) független értékbecslő bevonásával állapítja meg és téríti meg Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és az Ingatlanok tekintetében esetlegesen fennálló vagyoni értékű jogok jogosultjai számára kártalanítás jogcímen 2025. március 31. napjáig.

(3) Az MNV Zrt. által a (2) bekezdés szerint megállapított forgalmi értéket az állammal szemben Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata és a vagyoni értékű jogok jogosultjai - a forgalmi érték vele való közlését követő 15 napon belül - bíróság előtt, polgári peres eljárásában vitathatja, amely azonban nem érinti az állam (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzését. A polgári peres eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül - a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett - igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott - esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

6/B. §[6] (1) Az Országgyűlés az Nvtv. 14. § (1) bekezdése alapján úgy rendelkezik, hogy a Budapest Főváros Önkormányzata, valamint a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti ingatlanokon (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlanok) 2025. január 1. napjával az üzemeltetési, fenntartási és kezelési feladatokat, valamint infrastruktúra-, út- és zöldfelület-fejlesztés megvalósítását mint közfeladatokat Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata helyett az állam látja el, valamint e közfeladatok ellátása érdekében az Ingatlanok e törvény erejénél fogva 2025. január 1. napjával ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az állam tulajdonába kerülnek.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített feladatok e törvény alkalmazásában állami feladatnak minősülnek.

(3) Az állam tulajdonjog-szerzése Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata felé a feladat- és hatáskörbeli változással kapcsolatos anyagi kiadások megtakarítása formájában ellentételezett.

(4) Az Ingatlanok tekintetében e § hatálybalépésének napjától az MNV Zrt. gyakorolja az államot megillető tulajdonosi jogokat és teljesíti a kötelezettségeket.

(5) A tulajdonosváltozáskor érvényes, az Ingatlanokat érintően fennálló használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések a magyar állam tulajdonszerzését követő 60 napon belül - a magyar állam mint jogutód tulajdonos és a szerződésben részes bérlő, vagyonkezelő és egyéb jogcímen használó közötti eltérő megállapodás hiányában - e törvény erejénél fogva megszűnnek.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt esetben a tulajdonosváltozás időpontjában fennállt használati, bérleti, vagyonkezelési vagy egyéb szerződések megszűnésére tekintettel keletkezett - igazolható, jogilag és összegszerűségében megalapozott - esetleges vagyoni kárt Budapest Főváros Önkormányzata, illetve Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata számára az állam az MNV Zrt. útján kártalanítás formájában megtéríti.

(7) Az állam tulajdonszerzését követően

a) a 3. melléklet 2. sora szerinti ingatlant "kivett magánút és beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként,

b) a 3. melléklet 3-5., 7-10., 12-24., 27. sora szerinti ingatlant "kivett magánút" megnevezésű ingatlanként,

c) a 3. melléklet 6., 11., 25. és 26. sora szerinti ingatlant "kivett beépítetlen terület" megnevezésű ingatlanként

kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az ingatlanügyi hatóságként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése megváltozásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése megváltozását, valamint az ingatlan helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap.

7. §[7] A Kormány legkésőbb 2024. június 30-áig beszámol az Országgyűlésnek az Intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.

7/A. §[8] Ha az Alapítvány a 2/A. § (1) bekezdése alapján a nevének megváltoztatásáról dönt, akkor a módosított névvel működő Alapítvány jár el az Alapítvány céljainak teljesítéséért, illetve látja el az e törvényben vagy más törvényben az Alapítvány számára meghatározott közfeladatokat.

8. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § Az 5. § (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

2. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez[9]

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképes önkormányzati tulajdonú ingatlanok

3. melléklet a 2021. évi LXXXI. törvényhez[10]

A magyar állam részére átadásra kerülő, forgalomképtelen önkormányzati tulajdonú ingatlanok