2022. évi LIX. törvény

egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 39. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Nemzeti Foglalkoztatási Alap, mely a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével)

"d) a képzési rendszer fejlesztésének, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok támogatása,"

(2) Az Flt. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az Alapon belül - a pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a következő alaprészeket kell elkülöníteni:)

"c) a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprészt

ca) a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, az állami foglalkoztatási szerv által szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó állásbörze kiadásaira, az alaprész terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatos postaköltség finanszírozására és

cb) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására;"

2. § (1) Az Flt. 39/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felnőttképzési célú felhasználásáért a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározottak szerint felelős."

(2) Az Flt. 39/A. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felnőttképzési célú pénzeszközeinek felhasználásáról a felnőttképzésért felelős miniszter, valamint kezelő szervként a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium gondoskodik."

3. § Az Flt. 40. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható)

"i) a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok finanszírozására."

4. § Az Flt.

a) 39. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Alap, mely" szövegrész helyébe az "Alap" szöveg, a "célja" szövegrész helyébe a " , melynek célja" szöveg, a "képzési rendszer fejlesztéséhez" szövegrész helyébe a "képzési rendszer fejlesztéséhez és a felnőttképzéshez" szöveg,

b) 39/A. § (1) bekezdésében a "felhasználása kivételével" szövegrész helyébe a " , valamint a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felnőttképzési célú felhasználása kivételével" szöveg,

c) 39/A. § (10) bekezdésében a "kivételével" szövegrész helyébe az "és a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felnőttképzési célú részének kivételével" szöveg,

d) 47. § (1) bekezdésében a "szabályokat" szövegrész helyébe a "szabályokat - a foglalkoztatási és felnőttképzési alaprész felnőttképzési célú felhasználásával kapcsolatos feladatok kivételével -" szöveg

lép.

2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

5. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 69/C. § (5) bekezdésében, valamint 69/H. § (5) bekezdésében a "gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában" szövegrész helyébe a "Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg lép.

3. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

6. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 110. § (20) bekezdés záró szövegrészében az "alkalmazni" szövegrész helyébe az "alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az Etv. 18. § (2) bekezdés f) pontja szerinti felügyelet mellett történő tevékenységvégzés egy évnél rövidebb időtartamú is lehet" szöveg lép.

4. A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény módosítása

7. § A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: Elismerési törvény) 1. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) E törvény hatálya a XI/B. Fejezetben foglaltak alkalmazása tekintetében kiterjed mindazon természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervekre és szervezetekre, amelyek szabályozott szakmákhoz való hozzáférést vagy azok gyakorlását korlátozó törvényi és egyéb jogszabályi rendelkezések, közjogi szervezetszabályozó eszközök (a továbbiakban együtt: rendelkezések) előkészítésében részt vesznek."

8. § Az Elismerési törvény A felsőfokú végzettségi szint elismerése című alcíme a következő 14/B. §-sal egészül ki:

"14/B. § (1) Továbbtanulás esetén alapfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet az Európai Felsőoktatási Térség (a továbbiakban: Felsőoktatási Térség) valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer első fokozatát tanúsítja.

(2) Továbbtanulás esetén mesterfokozat végzettségi szintet tanúsítónak minősül az az államilag elismert külföldi oklevél, amelyet a Felsőoktatási Térség valamely részes államában annak a Felsőoktatási Térséghez való csatlakozását követően állítottak ki, és amely a Bolognai Nyilatkozat alapján létrejött felsőoktatási fokozatrendszer második fokozatát tanúsítja.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti oklevél által tanúsított szakképzettség elismerésére a 4. § (2) bekezdését kell alkalmazni.

(4) Ha a felsőoktatási intézmény megállapítja, hogy az (1) vagy a (2) bekezdés hatálya alá tartozó oklevélhez vezető képzés minőségbiztosítás szempontjából lényegesen különbözik az adott külföldi felsőoktatási intézmény vagy az adott külföldi ország hasonló okleveleihez vezető képzéseitől és ezért a kérelmező nem felkészült a további tanulmányokra, a külföldi oklevél továbbtanulás céljából való figyelembe vételét határozatban megtagadja."

9. § Az Elismerési törvény 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Egészségügyi szakképesítés elismerése esetében az eljáró hatóság - a kérelmező választása alapján - előírja, hogy a szakmai vizsga helyett teljes munkaidőben legfeljebb egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképesítésének megfelelő tevékenységet folytasson, ha annak révén is biztosítható, hogy a kérelmező a szakma magyarországi gyakorlásához szükséges szakmai ismeretekkel és nyelvismerettel rendelkezzen."

10. § Az Elismerési törvény 18. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az eljáró hatóság a szakképzettség elismerését feltételekhez kötheti. Ha a kérelmező képzése és a megfelelő hazai képesítéshez vezető képzés között alapvető különbség van, az eljáró hatóság előírhatja, hogy a kérelmező)

"f) az ápoló, az okleveles kiterjesztett hatáskörű ápoló, az orvos, a fogorvos, illetve a gyógyszerész szakképzettségként történő elismerés céljából teljes munkaidőben egy évig vagy ezzel egyenértékű részmunkaidőben, akkreditált egészségügyi szolgáltatónál, illetve akkreditált gyógyszertárban az egészségügyről szóló törvény szerinti felügyelet melletti, a szakképzettségnek megfelelő tevékenységet folytasson."

11. § Az Elismerési törvény

a) 4. § (6) bekezdésében a "hitéleti képzés szakképzettségének" szövegrész helyébe a "szakképzettség hitéleti szakon megszerezhető szakképzettségként történő" szöveg,

b) 13. § (4) bekezdésében az "országban." szövegrész helyébe az "országban, továbbá az a külföldi bizonyítvány, amely a kérelmezőt az adott országban felsőoktatási intézménybe történő jelentkezésre jogosítja, azonban amely nem felel meg a (2) bekezdés b) vagy c) pontjában foglaltaknak." szöveg,

c) 14. § (6) bekezdésében az "alapképzést" szövegrész helyébe az "alapképzést, mesterképzést" szöveg,

d) 18. § (1) bekezdés b) pontjában az "a jogszabály által" szövegrész helyébe az "az" szöveg,

e) 60/K. § (1) és (3)-(6) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "rendelkezések" szöveg,

f) 60/M. § (1) és (2) bekezdésében a "jogszabály" szövegrész helyébe a "rendelkezések" szöveg,

g) 60/N. § (1) bekezdésében a "jogalkotónak" szövegrész helyébe a "rendelkezések előkészítőjének" szöveg,

h) 60/N. § (2) és (3) bekezdése nyitó szövegrészében, (4) és (6) bekezdésében a "jogalkotó" szövegrész helyébe a "rendelkezések előkészítője" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az Elismerési törvény

a) 1. § (6) bekezdésében, 60/K. § (1) és (6) bekezdésében, valamint 60/M. § (1) bekezdésében a "jogszabályi" szövegrész.

b) 4. § (4) bekezdése.

5. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

13. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:

(Az idegenrendészeti hatóság az idegenrendészeti résznyilvántartásokból jogszabályban meghatározott feladataik ellátása céljából - törvényben meghatározott adatkörben -)

"v) az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv"

(részére továbbíthat adatot.)

6. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása

14. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: 2011. évi CXXXII. törvény) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § (1) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 13. §-ban meghatározott személyek esetében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a jogállásukat szabályozó törvények rendelkezéseit kell alkalmazni."

15. § A 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)

"f) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: adó- és vámhatósági szolgálati jogviszony) álló személy kirendeléssel vagy vezényléssel, valamint

g) - egyéb jogviszonyától függetlenül - munkaviszonyban álló személy"

(tölthet be.)

16. § A 2011. évi CXXXII. törvény a következő 13/A. §-sal egészül ki:

"13/A. § Nemzetbiztonsági ellenőrzéshez nem kötött munkakörben a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20. § (2) bekezdés c) pontjától eltérően a közalkalmazotti jogviszony létesítésének nem feltétele a magyar állampolgárság vagy a jogszabály szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezés, illetve a bevándorolt vagy letelepedett jogállás."

17. § A 2011. évi CXXXII. törvény a következő 15/B. §-sal egészül ki:

"15/B. § Az Egyetemen oktatói és kutatói munkakörben - a vezényelt, illetve kirendelt állomány kivételével - a Fenntartó előzetes tájékoztatása mellett létesíthető jogviszony."

18. § A 2011. évi CXXXII. törvény 16/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"16/A. § (1) A honvédségi szervezet, rendvédelmi szerv, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó és az Egyetemen megbízási szerződéssel foglalkoztatott óraadó oktatókat az Egyetem katonai, rendészeti, valamint nemzetbiztonsági alap- és mesterképzési szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni.

(2) A 16/E. § szerinti oktatókat az Egyetem szakjainak, továbbá doktori iskoláinak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni, azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni."

19. § A 2011. évi CXXXII. törvény 16/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közalkalmazotti jogviszonyt - a Kjt.-ben meghatározottakon túl - felmentéssel megszüntetheti az Egyetem, ha

a) - a 16/C. §-ban meghatározottól eltérő esetben - a feladatok hatékonyabb biztosítása érdekében a közalkalmazott munkakörében másik közalkalmazottat kíván alkalmazni,

b) a közalkalmazott a munkakörének betöltésére érdemtelenné vált,

c) az Egyetemen a teljes oktatói és tanári létszám által a teljes munkaidős foglalkoztatásra vetített tanításra fordított idő - munkáltató által a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerinti megemelése vagy csökkentése nélkül számított - kötelező óraszámai összegének és az Egyetem által elindított szakok képzési terve alapján megtartott tanórák számának aránya meghaladja az 1,25-ös arányszámot a két egymást követő tanulmányi félév átlagában, függetlenül a közalkalmazottra vonatkozó egyéni arányszámtól, illetve a foglalkoztatott - oktatói, kutatói, illetve oktatói, kutatói munkát segítő vagy bármely egyéb - munkakörétől, vagy

d) az intézményfejlesztési terv módosítására figyelemmel a közalkalmazott által végzett tevékenység egyetemi szintű célkitűzések közötti súlya csökkent vagy a közalkalmazott által végzett tevékenység a módosított intézményfejlesztési terv szerinti célok megvalósításához nem járul hozzá megfelelő mértékben."

20. § A 2011. évi CXXXII. törvény 16/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Érdemtelenségnek minősül különösen, ha a közalkalmazott a munkahelyén vagy azon kívül olyan magatartást tanúsít, amely

a) az Egyetem, a közigazgatási szervek, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek vagy a Magyar Honvédség, illetve ezek vezetőinek jó hírnevét vagy társadalmi megítélését hátrányosan befolyásolhatja, függetlenül attól, hogy e magatartás jogsértést megvalósít-e,

b) az Egyetem etikai kódexében vagy esélyegyenlőségi szabályzatában meghatározott előírásokat súlyosan sérti,

c) az Egyetem, illetve az Egyetem hallgatói vagy a 13. § (1) bekezdésében meghatározott személyek számára jogellenesen kárt okoz, vagy

d) vezetői beosztásához méltatlan."

21. § A 2011. évi CXXXII. törvény 1. alcíme a következő 16/E-16/H. §-sal egészül ki:

"16/E. § (1) Az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy - kivételesen, a szenátus döntése alapján - oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatható. A munkakör betöltésével kapcsolatos további feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.

(2) Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontja alapján adományozott címmel rendelkező személy részére az Egyetem szervezeti és működési szabályzata lehetővé teheti, hogy az Nftv. 52/B. §-ára is figyelemmel, címét - a címnek az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt elnevezésétől eltérő - az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló, a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott elnevezéssel viselje.

16/F. § Az Egyetem a szervezeti és működési szabályzatában munkaköröket határozhat meg speciális oktatási, képzési tevékenységre. E munkakörök betöltőit az Egyetem szakjainak akkreditációja során teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatóként kell figyelembe venni azzal, hogy e személyeket az Nftv. 9. § (3) bekezdés b) pontja szerinti számítás során figyelmen kívül kell hagyni.

16/G. § Az Egyetemen a Kjt. 57. § (3) bekezdése szerinti oktatással és neveléssel kapcsolatos munkák körét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

16/H. § Közalkalmazotti jogviszony - a Kjt.-ben meghatározott eseteken túl - a munka törvénykönyvéről szóló törvényben meghatározott feltételekkel határozott időre is létesíthető."

22. § (1) A 2011. évi CXXXII. törvény 17. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az Egyetemen a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:)

"g) nemzetközi főigazgató."

(2) A 2011. évi CXXXII. törvény 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az (1) bekezdés d), e) és g) pontjában meghatározott magasabb vezetői megbízás pályázat útján történő meghosszabbítása vonatkozásában az Nftv. 37. § (3) bekezdésében meghatározott korlátozás alól - a pályázati kötelezettséget nem érintve - a Fenntartó felmentést adhat."

23. § A 2011. évi CXXXII. törvény VI. Fejezete a következő 37. §-sal egészül ki:

"37. § Az Egyetem egyoldalú nyilatkozattal csatlakozhat bármely egységes állami beszerzési rendszerhez, és onnan egyoldalú nyilatkozattal távozhat, ide nem értve a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság által lefolytatott központi beszerzésekből az egyoldalú nyilatkozattal történő távozást."

24. § A 2011. évi CXXXII. törvény

a) 9/B. § (1) bekezdésében az "az innovációért és technológiáért" szövegrész helyébe az "a felnőttképzésért" szöveg,

b) 16/B. § (2) bekezdésében a "közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény" szövegrész helyébe a "Kjt." szöveg,

c) 16/D. § (3) bekezdés a) pontjában a "harminc" szövegrész helyébe a "százhúsz" szöveg,

d) 18. § (1) bekezdésében a "dékánt és a főtitkárt" szövegrész helyébe a "dékánt, a főtitkárt és a nemzetközi főigazgatót" szöveg,

e) 35. § (2) bekezdésében az "az innovációért és technológiáért" szövegrész helyébe az "a felnőttképzésért" szöveg,

f) 40. § (1) bekezdés d) pontjában a "tekintetében" szövegrész helyébe a "tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter," szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti a 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (2) bekezdése.

7. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

26. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben a miniszter által közzétett képzési és kimeneti követelmények alapján, az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzésben és szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor."

(2) Az Nftv. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Mesterképzés esetében - ide nem értve a pedagógusképzés és az államtudományi képzési terület mesterképzéseit - a (4a) bekezdésnek megfelelő felsőoktatási intézmény a képzési és kimeneti követelményeket és a tantervet szabadon készíti el azon a képzési területen, amelyen alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett. A felsőoktatási intézmény által szabadon elkészített tantervű képzés képzési és kimeneti követelményeit az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. Az ilyen képzés és az azon megszerezhető szakképzettség elnevezése nem lehet összetéveszthető más képzés vagy más szakképzettség elnevezésével."

(3) Az Nftv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az (1a) bekezdés szerinti szaklétesítésre az a felsőoktatási intézmény jogosult, amely a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) által elkészített értékelés alapján hatályos intézményakkreditációval rendelkezik."

27. § Az Nftv. 26. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az oktató - függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot - az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során - zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás kivételével - egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél figyelembe lehet őt venni, illetve más felsőoktatási intézmény által meghirdetett, zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló és videótartalom-kezelőt is alkalmazó tantárgy esetén az oktató írásban adott nyilatkozata alapján kreditenként húsz százalékkal elszámolható az oktató rendelkezésre állása az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során."

28. § Az Nftv. 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A költségvetési szervnél foglalkoztatott oktató és a kutató hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható, a magán és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktató és kutató esetében a szervezeti és működési szabályzat foglalkoztatási korhatárt állapíthat meg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a költségvetési szervnél foglalkoztatott oktatóra és kutatóra megállapított, e törvény szerinti foglalkoztatási korhatár. Főiskolai, illetve egyetemi tanár esetén a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszüntetésére a rektor jogosult."

29. § Az Nftv. 32. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata megállapíthatja mindazon tevékenységeket, amelyeket a (2) és (3) bekezdés szerinti címmel rendelkező végezhet."

30. § Az Nftv. 39. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) A hallgató a felsőoktatási intézményben az alapképzési szakjának megfelelő tanárszakon tanulmányokat folytathat, ekkor a 49. § (2) bekezdésében foglalt, a szabadon választható tárgyak mennyiségére vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni."

31. § (1) Az Nftv. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel a miniszter a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzéteszi:

a) a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok és osztatlan mesterképzések esetében a felsőoktatási intézmények meghirdetései során figyelembe vehető a felvételi pontszámítás alapjául szolgáló tantárgyak és az érettségi vizsgatárgyak körét,

b) azon alapszakok és osztatlan mesterképzések körét, amelyek esetében gyakorlati vizsga szervezhető."

(2) Az Nftv. 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A felsőoktatási intézmény a felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel közzéteszi felvételi követelményeit."

32. § Az Nftv. 42. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A felsőoktatási intézmény az (1) bekezdés a) pontja szerinti tanulmányi teljesítményről a tanulmányi rendszeréből a tárgyleírást (tematika) is tartalmazó mikrotanúsítványt állít ki és azt elektronikusan a tanulmányi rendszeren keresztül átadja azon felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerének, amellyel a vendéghallgató hallgatói jogviszonyban áll."

33. § Az Nftv. 46. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A miniszter évente - a 39. § (5) és (6) bekezdésében megállapított keretek között - határozattal állapítja meg azt, hogy mely, a felsőoktatási intézmények által folytatott szakos képzésen vehető igénybe magyar állami (rész)ösztöndíj. A határozatot Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni."

34. § Az Nftv. 47. § (6) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni)

"e) azt a félévet, amelyet a hallgató a 39. § (4a) bekezdése szerint felvett tanári mesterszakon vett igénybe, továbbá

f) a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben vagy a nem tanári osztatlan vagy mesterképzési szakot követően felvett tanári mesterszakon, valamint a 4 féléves tanári mesterszakon igénybe vett félévet."

35. § Az Nftv. 49. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6a) A kreditátviteli bizottság személyes adatokat nem tartalmazó pozitív döntéseit és azok érvényességi idejét, továbbá a felsőoktatási intézmény összes kurzusának, moduljának tárgyleírását a tanulmányi rendszerében minden hallgató és oktató számára hozzáférhetővé és a többi felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszere számára letölthetővé kell tenni."

36. § Az Nftv. 49. § (7a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni]

"e) menekült, oltalmazott, menedékes, befogadott hallgató"

[esetében.]

37. § Az Nftv. a következő 49/A. §-sal egészül ki:

"49/A. § A felsőoktatási intézmény gondoskodik az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek oktatásáról, a tanterv részeként biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a hallgató megszerezhesse a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismereteket. A felsőoktatási intézmény a tantervben foglaltak szerint biztosítja a tudásmérés lehetőségét a hallgató részére és értékeli az idegen szaknyelvi ismeretek megszerzését. A felsőoktatási intézmény a tantervben meghatározhat az idegen szaknyelvi ismeretként elfogadható államilag elismert nyelvvizsgát vagy más nyelvtudásmérést."

38. § (1) Az Nftv. 50. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerint kiadott végbizonyítványokról a felsőoktatási intézmény a tanulmányi rendszeréből közhiteles adatot szolgáltat, a végbizonyítványokról nyilvántartást vezet, a nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény a végbizonyítványt megszerző személy kérésére hiteles másolatot állít ki. A végbizonyítványt megszerző személy kérésére a végbizonyítványt elektronikus másolat formájában is ki kell adni, amelyet a felsőoktatási intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja."

(2) Az Nftv. 50. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A sikeres záróvizsgát tett hallgató szakdolgozatát vagy diplomamunkáját a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében teljes egészében tárolja, és azokról nyilvántartást vezet. A tárolt szakdolgozatokat és diplomamunkákat - jogszabályban meghatározottak szerint titkosított részek kivételével - a tanulmányi rendszeren keresztül korlátozás nélkül hozzáférhetővé és kereshetővé kell tenni."

39. § Az Nftv. 51. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga.

(2) A felsőoktatási intézmény az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül állítja ki és adja át a hallgató részére."

40. § Az Nftv. 51. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A kiadott oklevelekről és mikrotanúsítványokról a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszeréből közhiteles adatot szolgáltat, az oklevelekről és a mikrotanúsítványokról nyilvántartást vezet. E nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény az adott okiratot megszerző kérelmére hiteles másolatot állít ki. Az oklevelet és a mikrotanúsítványt megszerző személy kérésére elektronikus másolat formájában is kiállítja, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja."

41. § Az Nftv. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven. A hallgató kérésére az oklevélmellékletet nemzetiségi képzés esetében magyar nyelven és az érintett nemzetiség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetében magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. A hallgató kérésére az oklevélmelléklet szakirányú továbbképzés esetében is kiadható. A kiadott oklevélmellékletről a tanulmányi rendszerben elektronikus másolatot kell tárolni, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja. A kiadott oklevélmellékletről a felsőoktatási intézmény tanulmányi rendszerében meglévő nyilvántartás alapján a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletet megszerző kérelmére köteles másolatot kiadni. Az oklevélmellékletet megszerző személy kérésére az oklevélmellékletet elektronikus másolati formában is ki kell adni, amelyet az intézmény elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja."

42. § Az Nftv. 32. alcíme a következő 54/A. §-sal egészül ki:

"54/A. § Az alap- és középfokú oktatásban, képzésben részt vevő, hátrányos helyzetű tanulók felsőoktatási hallgatók általi tehetséggondozását, felzárkóztatását a Kormány a Tanítsunk Magyarországért mentorprogramon keresztül támogatja. A Tanítsunk Magyarországért mentorprogram keretében nyújtott ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg."

43. § (1) Az Nftv. 64. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:)

"a) a felsőoktatási feladatok ellátása körében szakmailag irányítja

aa) a Kormány rendeletében meghatározottak szerint a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek, az oktatási hivatalnak, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szervnek, valamint

ab) az Nkt.-ban, valamint miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az oktatási jogok biztosa hivatalának

a felsőoktatással összefüggő tevékenységét,"

(2) Az Nftv. 64. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A miniszter

a) engedélyezi a felsőoktatásban alkalmazható - integrált modulokkal és funkcionalitásokkal rendelkező - tanulmányi rendszereket,

b) meghatározza a tárgyakhoz és modulokhoz tartozó - tanulmányi rendszerben tárolt - tárgytematikák formai követelményeit."

44. § Az Nftv. 67. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott eljárásokban, valamint az alap- és mesterképzés, felsőoktatási szakképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti eljárásban - ide nem értve a 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény által a 15. § (1a) bekezdés szerint létesített, valamint azon a képzési területen indítandó mesterképzését, amelyen alapképzés és mesterképzés vagy osztatlan képzés folytatására korábban már jogosultságot szerzett - az oktatási hivatal beszerzi a MAB szakvéleményét. Az oktatási hivatal mesterképzés indítása esetén a (3) bekezdés c) pontja szerinti, valamint a (3) bekezdés e) pontjában meghatározott eljárásban megfogalmazott MAB szakértői véleményéhez kötve van."

45. § Az Nftv. 67. §-a a következő (4c) és (4d) bekezdésekkel egészül ki:

"(4c) A 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény a képzés nyilvántartásba vételét követő 3 éven belül köteles beszerezni a MAB vagy a (4b) bekezdés szerinti szervezet szakvéleményét, ha arra a képzés indítását megelőzően nem került sor. Ezen időpontig köteles a képzésre jelentkezők, illetve a képzésre felvett hallgatók figyelmét felhívni arra, hogy az adott képzés még nem rendelkezik külső minőségbiztosító értékelésével.

(4d) A 15. § (4a) bekezdésének megfelelő felsőoktatási intézmény a 15. § (1a) bekezdés szerint létesített mesterképzés létesítését a képzési és kimeneti követelménynek és a mintatantervnek az oktatási hivatalhoz és a képzési és kimeneti követelménynek a MAB-hoz történő megküldésével kezdeményezi."

46. § Az Nftv. 80. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A (2) bekezdés f)-h) pontja nem alkalmazható a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező, a bevándorolt vagy a letelepedett jogállású hallgató esetében."

47. § Az Nftv. 81. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az állam a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakmai képzéshez kapcsolódó első szakképesítés megszerzését az első képesítő vizsga letételéig az általa, illetve közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott, valamint az egyházi felsőoktatási intézményben ingyenesen biztosítja."

48. § Az Nftv. 101. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

"(9a) A művészeti felsőoktatásban az egyetemi tanári munkaköri cím adományozására és az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazásra vonatkozó, a 28. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelel az adott művészeti területen kifejtett művészi munkássága miatt Kossuth-díjban részesített oktató. A cím adományozásával kapcsolatos javaslathoz ebben az esetben a rektornak nem szükséges beszereznie a 69. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményt a MAB-tól."

49. § (1) Az Nftv. 108. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"28a. mikrotanúsítvány: tárgyleírást és kreditértéket is tartalmazó olyan igazolás, amely a felsőoktatási intézmény valamely kurzusának, moduljának elvégzése révén megszerzett tanulási eredményt igazoló közokirat;"

(2) Az Nftv. 108. §-a a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"29a. projektfeladat: olyan, tantárgyhoz vagy modulhoz tartozó tanulási és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, amelynek a középpontjában egy meghatározott téma áll, célja az önálló feladatvégzéssel megvalósuló kutatási tevékenység, amelynek végeredménye önálló produktum létrehozása, a probléma meghatározása, megoldása, és ahhoz az összefüggések feltárása;"

(3) Az Nftv. 108. §-a a következő 47a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"47a. videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett - az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő - tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására;"

(4) Az Nftv. 108. § 48. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"48. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének - értékeléssel egybekötött - ellenőrzési formája, amely projektfeladat megvalósításával is teljesíthető;"

50. § Az Nftv. 69. alcíme a következő 114/O. §-sal egészül ki:

"114/O. § (1) E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv5.) megállapított 49/A. §-át, valamint módosított 49. § (8) bekezdését, 50. § (1) bekezdését, 51. § (1) és (2) bekezdését - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a tanulmányaikat a 2022/2023. tanévben és azt követően megkezdő hallgatókra kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel módosított 51. § (1) bekezdését a 2021. augusztus 31-ét követően záróvizsgát tett, de oklevelet nem szerzett hallgatókra vagy volt hallgatókra is alkalmazni kell.

(3) A 15. § (1) bekezdésétől eltérően azon hallgatók esetében, akik

a) tanulmányaikat a 2022/2023. tanévet megelőzően kezdték meg, és

b) a Módtv5. hatálybalépésének napján a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsgával nem rendelkeznek

a Módtv5.-tel módosított 51. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a felsőoktatási intézmény által a tantervben meghatározott, az adott szakon szerezhető szakképzettség gyakorlásához szükséges idegen szaknyelvi ismeretek, valamint azok tudásmérésének szintje nem lehet szigorúbb, mint a Módtv5. hatálybalépését megelőzően a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott nyelvvizsga követelményszintje.

(4) E törvénynek a Módtv5.-tel módosított 53. § (5) bekezdés b) pontját a doktori képzésüket a Módtv5. hatálybalépését követően megkezdők esetében kell alkalmazni.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, ha a doktori szabályzat a Módtv5.-tel módosított 53. § (5) bekezdés b) pontja alapján kedvezőbb nyelvi feltételt állapít meg, rendelkezéseit azon hallgatók esetében is alkalmazni kell, akik doktori képzésüket a Módtv5. hatálybalépését megelőzően megkezdték, de doktori fokozatukat a Módtv5. hatálybalépésekor még nem szerezték meg."

51. § Az Nftv. 115. §-a a következő (35) bekezdéssel egészül ki:

"(35) A Gábor Dénes Főiskola 2023. február 1-jétől Gábor Dénes Egyetem megnevezéssel, alkalmazott tudományok egyetemeként működik."

52. § Az Nftv. 70. alcíme a következő 117/I. §-sal egészül ki:

"117/I. § (1) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés e) pontját a 2020/21. tanév őszi félévétől megkezdett párhuzamos tanárképzésekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv5.-tel megállapított 47. § (6) bekezdés f) pontját a 2022/23. tanév őszi félévétől megkezdett tanárképzésekre kell alkalmazni."

53. § Az Nftv. 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

54. § Az Nftv.

1. 2. § (6) bekezdésében az "előírt nyilvántartásokat" szövegrész helyébe az "előírt közhiteles adatokat szolgáltató és egyéb nyilvántartásokat" szöveg,

2. 6. § (3) bekezdésében a "dokumentumok" szövegrész helyébe a "dokumentumok, tanulmányi rendszerében kötelezően tárolt nyilvántartások és adatok " szöveg,

3. 17. § (2) bekezdésében a "szerint heti" szövegrész helyébe a "szerint - zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatás kivételével - heti" szöveg,

4. 19. § (1) bekezdésében a "kell érteni." szövegrész helyébe a "kell érteni. A felsőoktatási információs rendszer az intézményektől adatot kizárólag a tanulmányi rendszeréből fogadhat, és minden adatszolgáltatást elsősorban a tanulmányi rendszerbe kell teljesítenie." szöveg,

5. 25. § (3) bekezdésében "az eseti," szövegrész helyébe "az eseti, zárt rendszerű elektronikus távolléti oktatással megvalósuló, továbbá" szöveg,

6. 28. § (5) bekezdésében a "terület" szövegrész helyébe a "terület, illetve területek" szöveg,

7. 40. § (6) bekezdésében a "legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával" szövegrész helyébe az "a doktori iskola szabályzatában meghatározott, a tudományterület műveléséhez szükséges idegen nyelvismerettel" szöveg,

8. 42. § (2) bekezdésében az "igazolást" szövegrészt helyébe a "mikrotanúsítványt" szöveg,

9. 49. § (8) bekezdésében az "a nyelvvizsga" szövegrész helyébe az "az idegen szaknyelvi ismeretek tudásmérése" szöveg, a "vizsgán" szövegrész helyébe a "tudásmérés során" szöveg,

10. 53. § (5) bekezdés b) pontjában a "két" szövegrész helyébe az "egy vagy több" szöveg,

11. 54. §-ban a "programokat" szövegrész helyébe a "mentorprogramokat" szöveg,

12. 67. § (1) bekezdés c) pontjában a "Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot (a továbbiakban: MAB)" szövegrész helyébe a "MAB-ot" szöveg,

13. 74. § (4) bekezdésében a "hatvan" szövegrész helyébe a "harminc" szöveg,

14. 81. § (1) bekezdés a) pontjában a "beszámolók, vizsgák" szövegrész helyébe a "beszámolók, projektfeladatok, vizsgák" szöveg,

15. 82. § (2) bekezdésében a "terepgyakorlatok ismételt" szövegrész helyébe a "terepgyakorlatok, projektfeladatok ismételt" szöveg,

16. 107/A. § (4) bekezdésében az "a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában" szövegrész helyébe az "a Magyar Közlöny mellékletét képező Hivatalos Értesítőben" szöveg,

17. 108. § 1b. pontjában a "szociális munka" szövegrész helyébe a "diakónia és szociális munka" szöveg,

18. 108. § 5. pontjában az "öt" szövegrész helyébe a "legfeljebb öt" szöveg,

19. 108. § 28. pontjában a "hallgató" szövegrész helyébe a "hallgató, tanuló" szöveg,

20. 108. § 40. pontjában a "tíz" szövegrész helyébe a "legalább tíz, legfeljebb tizenkét" szöveg,

21. 108. § 43a. pontjában az "intézmény iratkezelésének biztosításához" szövegrész helyébe az "intézmény iratkezelésének, továbbá pénzügyi, számviteli, illetve bér- és humánügyviteli funkcióinak biztosításához" szöveg,

22. 108. § 49. pontjában a "digitális tananyaggal, továbbá" szövegrész helyébe a "digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá" szöveg,

23. 108. § 50. pontjában a "tananyagot, valamint" szövegrész helyébe a "tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint" szöveg,

24. 110. § (1) bekezdés 26. pontjában a "volt oktatójának, óraadó oktatójának" szövegrész helyébe az "oktatójának, óraadó oktatójának - ideértve a volt oktatót és óraadó oktatót is -" szöveg,

25. 110. § (3) bekezdésében b) pontjában a "pedagógusképzés," szövegrész helyébe a "pedagógusképzés, valamint az intézményi hatáskörben létesített mesterképzés" szöveg,

26. 114/B. §-ában a "2022. december" szövegrész helyébe a "2023. december" szöveg és a "2025/2026-os" szövegrész helyébe a "2026/2027-es" szöveg,

27. 117/G. §-ában a "2021. május 10-e" szövegrész helyébe a "2021. augusztus 31-e" szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti az Nftv.

1. 13. § (5) bekezdésében az "és legalább egy "C" típusú középfokú államilag elismert, - középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex - vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával" szövegrész,

2. 39. § (5) bekezdésében "- a mesterképzés kivételével - országosan egységes rangsorolás alapján" szövegrésze,

3. 47. § (7) bekezdésében az "- a 39. § (4a) bekezdése szerint felvett tanárszak kivételével -" szövegrésze,

4. 48/N. § (1) bekezdés b) pontja,

5. 48/N. § (2) bekezdés b) pontja,

6. 50. § (1) bekezdésében az "a nyelvvizsga letétele," szövegrész,

7. 51. § (3) bekezdése,

8. 52. § (4) bekezdése,

9. 59. § (4) bekezdése,

10. 79. § (1a) bekezdésében az "- egy alkalommal, legfeljebb tizenkettő hétig terjedő időtartamra -" szövegrész,

11. a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény 265. § (2) bekezdésével megállapított 80. § (2a) bekezdése,

12. 94. § (2) bekezdésében a " , továbbá a 13. § (5) bekezdésében előírt nyelvi követelmény nyelvvizsga-bizonyítvánnyal vagy azzal egyenértékű okirattal való igazolási kötelezettségétől" szövegrész,

13. 107. § (1) és (2) bekezdése,

14. 108. § 47. pontjában a "nyelvvizsga letételének és" szövegrész,

15. 110. § (1) bekezdés 8. pontjában a "nyelvi követelményeket," szövegrész, a "többletteljesítmények, beszámítása," szövegrész, az "a felvételt legalább két évvel megelőzően történő" szövegrész, valamint az "alapszakokat, amelyek esetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik," szövegrész,

16. 113. § (1) bekezdése.

8. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

56. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 2. §-a a következő 10a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"10a. tanulmányi rendszer: a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti szakgimnáziumok és szakiskolák a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmények, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatásai intézmények, valamint e törvény szerinti felnőttképzők által jogszerűen használt olyan oktatási, informatikai rendszer, amely a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe (a továbbiakban: FAR) elektronikusan - az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon - teljesít adatszolgáltatásokat,"

(2) Az Fktv. 2. §-a a következő 11a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"11a. videótartalom-kezelő: a tanulmányi rendszerbe vagy a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerbe (a továbbiakban együtt: képzési rendszerek) integrált streamelési (streaming) technológiával megvalósított mobil használatra is alkalmas videóplatform, amelyben a felhasználó a képzési rendszereken keresztüli egyéni autentikációval éri el a tantárgyaihoz vagy moduljaihoz tartozó videókönyvtárba szervezett - az oktatót, előadót és a prezentációját is megjelenítő - tartalmakat, továbbá amely lehetőséget biztosít a felhasználónak a videótartalomhoz rögzített egyéni és mentésre kerülő jegyzetelésre és a beállított tartalomjegyzék szerinti navigálásra, videókon belül bármely kimondott vagy megjelenített szóra való keresésre, az előadói és prezentációs nézet együttes vagy külön-külön nézetei közötti szabad váltásra, a kiajánlott nyelveken történő feliratozás előhívására,"

(3) Az Fktv. 2. § 12. és 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

"12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: a képzés olyan formája, amelyben az elméleti képzési ismeretanyag oktatása digitális tananyaggal, videótartalom-kezelővel, továbbá az oktató és hallgató együttműködése az informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszerrel valósul meg, amely során az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő hallgató vagy személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment-rendszer és a tanulmányi rendszer,

13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot, videótartalom-kezelő által biztosított tartalmat, valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató, webböngészőben megjelenítő, minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti, értékeli, valamint a tanulmányi rendszer számára közvetíti a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét, végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit, továbbá biztosítja az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy interaktív és távolléti kapcsolattal megvalósuló, teljes értékű együttműködését."

57. § Az Fktv. 5. alcíme a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzés kimeneti követelményeit meghatározó programkövetelményekről a felnőttképzésért felelős miniszter elektronikus nyilvántartást vezet. A programkövetelmény és a programkövetelményekről vezetett nyilvántartás nyilvános, azt a felnőttképzésért felelős miniszter a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerén keresztül közzéteszi.

(2) Programkövetelményre, annak módosítására és törlésére a felnőttképzésért felelős miniszternek bárki javaslatot tehet. Az eljárásban az ügyintézési határidő három hónap, a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti szakértő rendelhető ki. A kérelmező ügyfél a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, annak módosítása és törlése iránti eljárásért - a kérelem benyújtásával egyidejűleg - igazgatási szolgáltatási díjat fizet.

(3) Nem köteles a kérelmező a (2) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni az adott ágazat által kezdeményezett és jogszabály valamely munkakör betöltéséhez kapcsolódó szakképesítés megszerzésére vonatkozó programkövetelményének kérelme, valamint a szakgimnázium keretében az alaptevékenységéhez kapcsolódó szakmai képzést érintő kérelmek esetében. Az igazgatási szolgáltatási díj a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium bevétele.

(4) A szakképzésről szóló törvény szerinti ágazati készségtanács szakvéleményt adhat a felnőttképzésért felelős miniszter számára a szakmai képzés programkövetelményének nyilvántartásba vételével összefüggésben.

(5) A programkövetelményekről vezetett nyilvántartásból való törlés vagy módosítás a törölt vagy módosított programkövetelmény alapján - legkésőbb a törlés vagy módosítás időpontját megelőző naptári napon - indított szakmai képzést nem érinti. A programkövetelmény a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréből nem távolítható el, archiválására a digitális archiválás szabályait kell alkalmazni."

58. § Az Fktv. 7. alcíme a következő 13/C. §-sal egészül ki:

"13/C. § (1) A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény a felsőoktatási intézmény bármely tantárgyának, kurzusának, moduljának elvégzését követően a tanulási eredmény igazolására szolgáló, tárgyleírást, tematikát is tartalmazó mikrotanúsítványt állíthat ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott feltételek alapján.

(2) A szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai oktatás keretében megszerzett ismeretekről, készségekről a szakképzésről szóló törvényben meghatározott módon, tartalommal és feltételek alapján mikrotanúsítványt állíthat ki.

(3) A mikrotanúsítvány közokirat. E törvény alkalmazásában a mikrotanúsítvány elnevezéssel megegyező a "kredit igazolás" és a "micro-credentials" kifejezés.

(4) A mikrotanúsítványt a kiállítója által használt tanulmányi rendszerben elektronikusan kell kiállítani, tárolni és a FAR-ba - az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon - elektronikusan feltölteni, továbbá a mikrotanúsítvány kiállítója által elektronikus aláírásával és olyan szolgáltató által kiadott időbélyegzővel kell ellátni, amely e szolgáltatást minősített szolgáltatóként nyújtja."

59. § Az Fktv. 15. § (1) bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

(A felnőttképző)

"d) a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló, valamint a belső képzés kivételével az oktatás, képzés képzési csoport szerinti haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére, valamint befejezésének tervezett időpontjára azon oktatás, képzés esetében

da) amely részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból valósul meg, vagy

db) amelynek esetében a képzési hitelt nyújtó szerv legalább egy képzésben résztvevővel szerződést kötött"

(vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.)

60. § Az Fktv. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"15/A. § A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját, a képzési program előzetes minősítését elkészítő felnőttképzési szakértő nevét, a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő nyilvántartásba vételi számát és a képzési program előzetes minősítésének időpontját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti."

61. § Az Fktv. 16. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie:)

"a) a személyes jelenlétet igénylő kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, a személyes jelenlétet nem igénylő kontaktórás és nem kontaktórás foglalkozások esetében a jelenlétet, a képzési tevékenység teljesítését igazoló dokumentumokat,"

62. § Az Fktv. 10. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A felnőttképző

a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely

aa) megegyezik bármely, a szakképzésről szóló törvény szerinti szakma, részszakma vagy szakképesítés elnevezésével, a 2/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély alapján végzett részszakmára felkészítő szakmai oktatás vagy szakmai képzés kivételével,

ab) megegyezik bármely olyan képzés elnevezésével, amelyet kizárólag a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény, a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti felsőoktatási intézmény vagy a 2. § 5a. pontjában meghatározott jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés esetén az érintett jogszabályban meghatározott felnőttképző szervezhet,

b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást az a) pontban meghatározott képzéseken megszerezhető végzettségre vagy a képzés elvégzésével betölthető tevékenységre, munkakörre."

63. § Az Fktv. 23. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Az állam támogatást nyújthat)

"e) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerinti foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási és felnőttképzési alaprésze felnőttképzési célra (a továbbiakban: Alap felnőttképzési célú alaprésze) felhasználható részének terhére."

64. § Az Fktv. VIII. Fejezete a következő 12/A. alcímmel egészül ki:

"12/A. Az Alap felnőttképzési célú alaprészének felhasználása

24/A. § Az Alap felnőttképzési célú alaprésze pénzeszközeinek felhasználásáról, illetve az ezzel kapcsolatos feladatok ellátásáról - e törvényben és a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a felnőttképzésért felelős miniszter és kezelő szervként a felnőttképzésért felelős miniszter által vezetett minisztérium gondoskodik.

24/B. § (1) Az Alap felnőttképzési célú alaprésze tartalmazza a felnőttképzéshez kapcsolódó feladatok ellátásához, a felnőttképzési rendszer fejlesztéséhez, működtetéséhez és a szakképzési, felsőoktatási, foglalkoztatási és a felnőttképzési tevékenységek összehangolásához nyújtható támogatások kifizetésének előirányzati fedezetét.

(2) Az Alap felnőttképzési célú alaprésze tekintetében a felnőttképzésért felelős miniszter

a) dönt az Alap felnőttképzési célú alaprésze terhére egyedi döntés alapján nyújtható támogatásokról,

b) felelős az Alap felnőttképzési célú alaprésze

ba) felhasználásának jogszerűségéért és ellenőrzéséért,

bb) bevételei beszedésének elrendeléséért,

bc) követeléseinek behajtásáért, a pénzügyi garanciák érvényesítéséért,

c) ellátja az Alap felnőttképzési célú alaprészével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott egyéb feladatokat."

65. § (1) Az Fktv. 28. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"i) a programkövetelmény nyilvántartásba vételének rendjét, valamint az eljárásba bevonásra kerülő szakértőkre vonatkozó rendelkezéseket és a szakértői vélemény elkészítéséért fizetendő szakértői díj mértékét,"

(2) Az Fktv. 28. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

"j) az Alap felnőttképzési célú alaprészéből nyújtható támogatás mértékére, feltételeire, folyósítására, a támogatási célokra, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolásra és ellenőrzésre vonatkozó szabályokat"

(3) Az Fktv. 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy

a) az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése, valamint a 11/A. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét,

b) a szakképzésért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a programkövetelmény nyilvántartásba vételének tartalmi szabályait,"

(4) Az Fktv. 28. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy)

"c) rendeletben határozza meg a kontaktórás, távoktatási és zárt rendszerű elektronikus távoktatási képzési formában megvalósuló képzések szakszerű és jogszabálynak megfelelő megszervezéséhez, lebonyolításához, valamint az adatszolgáltatási kötelezettséghez kapcsolódó ellenőrzésének részlet szabályait,

d) rendeletben határozza meg a mikrotanúsítvány kiállítói által a FAR rendszerbe - az adatok elektronikus feldolgozására alkalmas módon - történő adatszolgáltatásának részletes szabályait."

66. § (1) Az Fktv. 16. alcíme a következő 32. §-sal egészül ki:

"32. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) megállapított rendelkezései szerint programkövetelményre, annak módosítására és törlésére vonatkozó javaslat 2023. március 1-jétől nyújtható be a felnőttképzésért felelős miniszternek azzal, hogy a 2023. március 1-jén a programkövetelmény nyilvántartásba vétele, módosítása és törlése tárgyában folyamatban lévő eljárásban a Módtv3.-nak a hatálybalépését megelőző napon hatályos, a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni."

(2) Az Fktv. 16. alcíme a következő 33. §-sal egészül ki:

"33. § E törvénynek a Módtv3.-mal megállapított 15. § (1) bekezdés d) pontja, 15/A. §-a, 16. § a) pontja, módosított 11. § (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezéseit a Módtv3. hatálybalépésének időpontjában folyamatban levő képzések esetében is alkalmazni kell."

67. § Az Fktv.

a) 11. § (1) bekezdés b) pontjában a "kötelezettségének" szövegrész helyébe a "kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak" szöveg,

b) 11. § (2) bekezdés c) pontjában a "felnőttképzési szerződést kell kötnie" szövegrész helyébe a "felnőttképzési szerződést kell kötnie, a képzés elvégzésének igazolására tanúsítványt kell kiállítania," szöveg,

c) 11. § (2) bekezdés e) pontjában a "kötelezettségének," szövegrész helyébe a "kötelezettségének, továbbá hirdetéseinek és tájékoztatóinak meg kell felelnie a 17/A. §-ban foglaltaknak," szöveg,

d) 13/B. § (1) bekezdésében az "A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén" szövegrész helyébe az "A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén - ide nem értve a szakképző intézmény 2/A. § (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységét -" szöveg,

e) 23. § d) pontjában a "képzésre" szövegrész helyébe a "képzésre és" szöveg

lép.

68. § Hatályát veszti az Fktv. 23. § c) pontjában az "és" szövegrész.

9. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

69. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az NKFI Alap éves részletes programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter terjeszti az NTT elé. Az NKFI Alap éves részletes programstratégiáját a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter - az NTT véleményének kikérését követően - hagyja jóvá. A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter a jóváhagyott programstratégiának megfelelően gondoskodik az NKFI Alap előirányzat-felhasználási tervének elkészítéséről és módosításáról."

10. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

70. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 2. §-a a következő o) ponttal egészül ki:

[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az oktatási nyilvántartásban az 1. § (1) bekezdése szerinti célból a természetes személy alábbi adatait kezeli:]

"o) nyilvántartás jogcímének adata."

71. § Az Onytv. 3. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a nyilvántartott külföldi állampolgárságú személyek 2. § i) és j) pontja szerinti adatairól - az e személy azonosítása, adatainak ellenőrzése és azok esetleges pontosítása céljából - térítésmentesen, elektronikus úton adatot igényelhet az idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervtől."

72. § (1) Az Onytv. 4. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A köznevelés információs rendszerének a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti alrendszereiből, valamint az (1) bekezdés c), g), i) és j) pontja szerinti szakrendszerekből az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által létrehozott, egyéni szinten és álnevesített formában, meghatározott adatokat tartalmazó kutatói adatbázisok létrehozhatók. Az így létrehozott kutatói adatbázisok - a megfelelő adatvédelmi garanciákat tartalmazó együttműködési megállapodásban szabályozva - tudományos kutatási és statisztikai célból, célhoz kötötten átadhatók tudományos kutatási tevékenységet végző költségvetési szervnek és az Nftv. 1. melléklete szerinti felsőoktatási intézménynek."

(2) Az Onytv. 4. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv az (1) bekezdés c) pontja szerinti szakrendszerből statisztikai adatgyűjtés keretében álnevesített formában statisztikai adatbázist hozhat létre, és adhat át a Központi Statisztikai Hivatalnak szakmai feladatellátásához, valamint az oktatásért felelős miniszternek a felsőoktatási intézmények állami finanszírozásával és ágazati irányítással összefüggő feladatai ellátásához."

73. § Az Onytv. 2. alcíme a következő 4/B. §-sal egészül ki:

"4/B. § Ha a felsőoktatási információs rendszerbe a 3. melléklet II. része és IV. rész 1-22. pontja szerinti személyes adatokat olyan felsőoktatási intézmény továbbította, amely utóbb jogutód nélkül megszűnt, akkor ezen adatokra tekintettel

a) az érintett a személyes adatainak helyesbítését az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervtől kérheti, illetve

b) a rendelkezésre álló adatok alapján az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv - az adatok pontossága érdekében - az adatokat hivatalból pontosítja."

74. § (1) Az Onytv. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző, a jelentkező, a jegyző, a közneveléssel, a szakképzéssel és a felsőoktatással összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók, intézmények, államilag elismert nyelvvizsgaközpontok a jogszabályokban meghatározottak szerint adatokat szolgáltatnak az oktatási nyilvántartásba. Az adatszolgáltatás helyességéért az adatszolgáltató felelős."

(2) Az Onytv. 6. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti, a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartása szakrendszer 5. melléklet szerinti adataiban történő változások követése, ellenőrzése céljából történő adatigényléshez az állami foglalkoztatási szervnek, a kincstárnak, a gyermekgondozást segítő ellátás, a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj és a gyermekgondozási díj nyilvántartásáért felelős szervnek, az anyakönyvi nyilvántartás központi nyilvántartó szervének, a családtámogatási ügyben eljáró hatóságnak, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival kapcsolatos eljárások lefolytatásért felelős rehabilitációs hatóságnak és az adóhatóságnak megküldheti a nyilvántartott személyek adatait, ez alapján]

"c) az adóhatóság a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak hazai munkaviszony létesítésére és időtartamára, a gyermekgondozást segítő ellátásnak, a csecsemőgondozási díjnak, az örökbefogadói díjnak és a gyermekgondozási díjnak a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgató részére történő folyósítás időtartamára, a (volt) magyar állami ösztöndíjas hallgatónak a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényben meghatározott álláskeresőként történő nyilvántartásba vételére, valamint az álláskeresőként eltöltött időtartamra,"

[vonatkozóan kért nyilvántartott adatokat átadja a magyar állami ösztöndíj feltételei teljesítésének nyilvántartásáért felelős szervnek.]

(3) Az Onytv. 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A korlátozottan cselekvőképes személy önállóan kezdeményezheti a (8) bekezdés szerinti adatmegtekintést, önállóan jelezhet adathiányt vagy hibás adatot, valamint önállóan kérelmezheti a megtekintett adatokról szóló igazolásokat."

75. § (1) Az Onytv. 7. § (15a) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(A képzési hitelhez kapcsolódóan)

"d) a Hallgatói személyi törzsből a képzési hitelre való jogosultság vizsgálata céljából az igénylőre vonatkozóan a 3. melléklet IV. rész 6. pontjában meghatározott adatokból a hiteligénylés időpontját megelőző két év alatt folytatott képzések kezdő dátuma és a képzések befejezésének dátuma,

e) a tanulói nyilvántartásból a képzési hitelre való jogosultság vizsgálata céljából az igénylőre vonatkozóan a 1. melléklet I. rész d) pontjában meghatározott adatokból a hiteligénylés időpontját megelőző két év alatt folytatott jogviszonyok keletkezésének és megszűnésének ideje"

(továbbíthatóak a Diákhitel Központnak.)

(2) Az Onytv. 7. §-a a következő (39) bekezdéssel egészül ki:

"(39) Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a felsőoktatási alkalmazotti személyi törzsben szereplő elektronikus levélcím használatával teljesítheti a miniszter által elrendelt kutatást."

76. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény

a) 3. § (3) bekezdésében az "a)-h) és j)-k)" szövegrész helyébe az "a)-h), k) és o)" szöveg,

b) 3. § (4) bekezdésében az "adategyeztetés" szövegrész helyébe az "adategyeztetés, valamint a törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges, rendelkezésére nem álló adatok beszerzése" szöveg,

c) 4/A. § a) pontjában a "korlátozását," szövegrész helyébe a "korlátozását, - a 4/B. § a) pontjában meghatározott kivétellel -" szöveg,

d) 6/A. § (2) bekezdés e) pontjában a "vállalkozóról és" szövegrész helyébe a "vállalkozóról, valamint" szöveg,

e) 7. § (19) bekezdésében a "személyre vonatkozó," szövegrész helyébe a "személy támogatási idejével összefüggő valamennyi adat, továbbá" szöveg,

f) 7/A. §-ában az "ellenőrzése" szövegrész helyébe az "ellenőrzése, továbbá a gyermekvédelmi ellátás szükségességének megállapítása" szöveg,

g) 3. melléklet I. Felsőoktatási intézménytörzs fejezet 1.2. pontjában a "kancellár" szövegrész helyébe a "kancellár, elnök" szöveg,

h) 3. melléklet I. Felsőoktatási intézménytörzs fejezet 1.3. pontjában a "felügyelőbizottság" szövegrész helyébe "felügyelő bizottság" szöveg,

i) 3. melléklet IV. nyitó szövegrészében a "2006. február 1-jén" szövegrész helyébe a "2006. február 1-jén - kapcsolódó 2005/2006. tavaszi félévvel -" szöveg,

j) 3/A. melléklet II. A képzési és személyi törzs fejezet 2. pont d) alpontjában a "tanúsítvány számát." szövegrész helyébe a "tanúsítvány számát, a tanúsítvány kiállításának helyszínét, időpontját, valamint kiállítójának nevét és beosztását." szöveg

lép.

77. § Hatályát veszti az Onytv.

a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában "a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zrt. szolgáltatja az általa kezelt, a 3. melléklet IV. rész 21. pontja szerinti adatot," szövegrész,

b) 6/B. § (3) bekezdése,

c) 3. melléklet I. 2.2. pontjában az " , elérhetősége (telefon, e-mail)" szövegrész,

d) 3. melléklet I. 4.2. pontjában az " , értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail)" szövegrész,

e) 3. melléklet I. 5. pontjában az " , értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail)" szövegrész,

f) 3. melléklet I. 6.1. pontjában az " , értesítési címe, elérhetősége (telefon, e-mail)" szövegrész,

g) 3. melléklet IV. 3. pontjában a "Magyarország területén való tartózkodásra jogosító okirat - a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány -," szövegrész.

11. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása

78. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 123. § (2) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"3. a szakmai képzés képzési programja meghatározásának szabályait,"

79. § Az Szkt. 99. § (2) bekezdés a) pontjában a "szakvéleményt ad" szövegrész helyébe a "szakvéleményt ad a felnőttképzésért felelős miniszter számára" szöveg lép.

80. § Hatályát veszti az Szkt.

a) 13. § (3), (3a) és (4) bekezdése,

b) 96. § (1) bekezdés d) pontja,

c) 123. § (3) bekezdésében a "13. § (3a) bekezdése és a" szövegrész.

12. A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény módosítása

81. § (1) A Soproni Egyetemért Alapítványról, a Soproni Egyetemért Alapítvány és a Soproni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVII. törvény) 3. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(12) A (12a) bekezdés szerinti eljárásokban hozott döntések véglegessé válását követően az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, Sopron, külterület 0516, 0514/1, 0514/2, valamint a 0517/1 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanok (a továbbiakban: ingatlanok) ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kerülnek, azzal, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket - ideértve az ingatlanok lőtérként történt használata időszakában bekövetkezett, valamint az ennek kapcsán keletkezett környezetvédelmi kötelezettségek teljesítését is - teljes körűen átvállalja."

(2) A 2020. évi XXXVII. törvény 3. §-a a következő (12a) bekezdéssel egészül ki:

"(12a) A (12) bekezdésben foglalt ingatlanokat "kivett lőtér" megnevezésű ingatlanként kell nyilvántartásba venni. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának átvezetésére irányuló eljárást az MNV Zrt. kérelmére az illetékes ingatlanügyi hatóság folytatja le. A művelés alól kivett terület elnevezése változásának ingatlan-nyilvántartási átvezetésére irányuló kérelemben kizárólag e törvénynek a művelés alól kivett terület elnevezése változását, valamint az ingatlanok helyrajzi számát tartalmazó rendelkezésére kell hivatkozni, további dokumentum benyújtása nem szükséges. Az ingatlanügyi hatóság ügyintézési határideje 15 nap."

13. A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény módosítása

82. § A Széchenyi István Egyetemért Alapítványról, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány és a Széchenyi István Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2020. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi XXXVIII. törvény) 2. alcíme a következő 3/C. §-sal egészül ki:

"3/C. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében -

a) az államnak

aa) a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitás-fejlesztési Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaságban és

ab) a TECHTRA Technológiai Transzfer Intézet Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaságban a tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti társasági részesedését, valamint

b) az Autóipari Próbapálya Zala Korlátolt Felelősségű Társaságban az állam tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti üzletrészt

[e § alkalmazásában az a) és b) pont a továbbiakban együtt: társasági részesedés] ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti társasági részesedést elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adást 2022. december 30. napjáig kell teljesíteni."

83. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/D. §-sal egészül ki:

"3/D. § (1) A 3/C. § (1) bekezdésében és a 3. mellékletben foglalt táblázatban meghatározott társasági részesedésnek az Alapítvány tulajdonába adása 3/C. § (3) bekezdése szerinti határidejét megelőzően az érintett gazdasági társaságokkal tulajdonosi ügyletként létrehozott támogatási jogviszony a társasági részesedés tulajdonosa változását követően is fennmarad azzal, hogy a támogatást nyújtó fejezetet irányító szerv a tulajdonos személyében beállt változást követő hatvan napon belül gondoskodik a támogatási jogviszony olyan irányú módosításáról, hogy az megfeleljen az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49/B. § (2) bekezdése szerinti ágazati támogatási jogviszonynak.

(2) Alapítói vagyonjuttatásként biztosítani kell az Alapítvány részére az Alapítvány céljainak megvalósításához, közfeladatának ellátásához szükséges további pénzügyi forrásokat, figyelemmel a 3/C. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatásra."

84. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/E. §-sal egészül ki:

"3/E. § A 3/C. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el, aki 2022. december 20. napjától a 3/C. § szerinti társasági részesedés felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."

85. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 3/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3/E. § (1) A 3/C. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el, aki 2022. december 20. napjától a 3/C. § szerinti társasági részesedés felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja.

(2) A 3/F. §-ban meghatározott intézkedések végrehajtása során az állam képviseletében a felsőoktatásért felelős miniszter jár el, aki az állami tulajdonszerzés időpontjával a 3/F. § szerinti társasági részesedés felett a tulajdonosi jogokat gyakorolja."

86. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 2. alcíme a következő 3/F. §-sal egészül ki:

"3/F. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése és a KEKVA tv. 12. §-a alapján - az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében - az állam tulajdonszerzését követően - az államnak a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságban a tulajdonában álló, 3. melléklet szerinti társasági részesedését ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Ha az Alapítvány a tulajdonába adott, (1) bekezdés szerinti társasági részesedést elidegeníti, az elidegenítésből származó bevételnek az elidegenítés költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítására és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátására köteles fordítani.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonba adást az állam tulajdonszerzését követő 15 napon belül kell teljesíteni."

87. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A 3/A. §, a 3/C. §, a 3/D. §, az 5. § (2) bekezdése, az 1. melléklet 6a., 59-61. sora, a 2. és a 3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

88. § A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

89. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény a 3. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

90. § (1) A 2020. évi XXXVIII. törvény

a) 3/D. § (1) bekezdésében a "3/C. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "3/C. § (1) bekezdésében, a 3/F. § (1) bekezdésében" szöveg,

b) 3/D. § (1) bekezdésében a "3/C. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "3/C. § (3) bekezdése és 3/F. § (3) bekezdése" szöveg,

c) 3/D. § (2) bekezdésében a "3/C. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "3/C. § (1) bekezdése, a 3/F. § (1) bekezdése" szöveg

lép.

(2) A 2020. évi XXXVIII. törvény 10. §-ában a "3/D. §" szövegrész helyébe a "3/D. §, a 3/F. §" szöveg lép.

14. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

91. § (1) A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CXLII. törvény) 5. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel a közfeladat ellátására rendelkezésre álló

a) a 2021. január 31-e előtt a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ központi költségvetési szerv vagyonkezelésében volt, az AKI Agrárközgazdasági Intézet Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság, valamint a Soproni Egyetem feladatellátásához át nem adott ingó vagyontárgyak, valamint

b) a Gödöllő belterület 5880 helyrajzi számú ingatlanban található, illetve ahhoz kapcsolódó ingó vagyontárgyak

az Egyetem tulajdonába kerülnek."

(2) A 2020. évi CXLII. törvény 5. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Az (5a) bekezdés szerint átszálló ingóságokról az (5a) bekezdés hatályba lépésétől számított 30 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingó vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

92. § Hatályát veszti a 2020. évi CXLII. törvény 4. mellékletében foglalt táblázat 4. sora.

15. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

93. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény (a továbbiakban: 2021. évi IX. törvény) a következő 31/C. §-sal egészül ki:

"31/C. § E törvénynek az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló 2022. évi LIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) módosított 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:17 mező 2. pontját a Módtv2. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell."

94. § A 2021. évi IX. törvény 1. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

95. § A 2021. évi IX. törvény 1. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

96. § A 2021. évi IX. törvény 13. § (2) bekezdésében az "alapító, illetve a csatlakozó" szövegrész helyébe az "alapító, a csatlakozó, illetve kizárólag a (9) bekezdés szerinti közfeladathoz rendelt vagyonkezelői jog alapítása során a Nemzeti Földügyi Központ" szöveg lép.

16. Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XII. törvény módosítása

97. § Az Eszterházy Károly Egyetem fenntartói jogának az Egri Főegyházmegye részére történő átadásáról és az ehhez kapcsolódó vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XII. törvény) 2. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

98. § A 2021. évi XII. törvény 4. § (6) bekezdésében az "a Számviteli tv. 50. § (4) bekezdése szerinti értékkel" szövegrész helyébe az "átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel" szöveg lép.

99. § Hatályát veszti a 2021. évi XII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 2-5., 18., 19., 21., 29. és 31-34. sora.

17. A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény módosítása

100. § (1) A Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványról, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány és a Debreceni Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XIII. törvény) 5. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló kormányrendelet szerinti minősítési eljárást követően a Debrecen külterület 01062/2, 015/2, 0212/3, 0212/4, 0319/3, valamint a Kisvárda külterület 0121/7, valamint a Nagykálló külterület 0475, 0488 helyrajzi számú állami tulajdonban lévő ingatlanok Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló kivett alrészletei az 5/A. § szabályai szerint az Egyetem vagyonkezelésébe kerülnek, azzal, hogy a vagyonkezelés kiterjed a telekalakítást követően létrejövő ingatlanokra."

(2) A 2021. évi XIII. törvény 5. § (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3c) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése, a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az Nftv.-ben meghatározott oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló, Debrecen belterület 19552 helyrajzi számú állami tulajdonban álló ingatlanból telekmegosztással létrejövő ingatlanokat ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel - e §-ban foglaltak alkalmazásával - az Egyetem tulajdonába kell adni, azzal, hogy az Egyetem az ingatlant terhelő kötelezettségeket teljes körűen átvállalja."

(3) A 2021. évi XIII. törvény 5. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A Debrecen 66003/10 helyrajzi számú ingatlant ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Egyetem tulajdonába kell adni. Az ingatlan tulajdonjogának átruházásával egyidejűleg az ingatlanra megtervezett kézilabda munkacsarnok engedélyes és kiviteli terveit ingyenesen az Egyetem tulajdonába kell adni a beruházás ütemezett megvalósítása céljából."

(4) A 2021. évi XIII. törvény 5. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Az olyan szerződéseket, amelyek ingatlanhoz kapcsolódóan lejáratkor vagyonnövekményt keletkeztetnek a szerződés eredeti szövege szerint a Magyar Állam javára az Egyetem vagyonkezelői jogának kikötése mellett, a fenntartóváltásra tekintettel akképp kell értelmezni, hogy az Egyetem vagyonszerzéséről rendelkeznek a szerződésben vagy szerződésekben szereplő felépítmény jellegű ingatlan, ingatlanok és ingóságok vonatkozásában, ha a vonatkozó ingatlan az Egyetem tulajdonába került."

(5) A 2021. évi XIII. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § (1) Az Egyetem közfeladatainak ellátása érdekében a 3. melléklet szerinti ingatlanok, valamint ingatlanrészek e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen továbbra is az Egyetem vagyonkezelésében maradnak.

(2) A közfeladat ellátása érdekében a 3. melléklet szerinti ingatlanok kapcsán az Egyetem vagyonkezelői joga tekintetében vagyonkezelői szerződés megkötése nem szükséges.

(3) Az Egyetem a Vtv. 27. § (7) bekezdése szerinti visszapótlási kötelezettség teljesítése alól e törvény erejénél fogva mentesül. Az Egyetem által az e törvény alapján végzett, a vagyonkezelt vagyonnal kapcsolatos tevékenység - ideértve a vagyonelemek hasznosítását is - közfeladatnak minősül.

(4) Az Egyetem által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. Az állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az Egyetem - a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül - a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(5) Az Egyetemet megilletik az Nvtv. 11. § (8) bekezdése szerinti tulajdonosi jogok és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, azzal, hogy az állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az építési tevékenység megvalósítása céljából az Egyetem által kezdeményezett hatósági eljárásokban a tulajdonosi joggyakorló hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(6) Az Egyetemre nézve a tulajdonosi joggyakorló mindenkor hatályos vagyonnyilvántartási és tulajdonosi ellenőrzési szabályzata külön elfogadás nélkül is kötelező. Az Egyetem köteles a vagyonkezelésében álló állami vagyont - az e törvény alapján történő vagyonkezelésbe adás jogcímén - nyilvántartásba venni, és arról az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet szerint adatot szolgáltatni a tulajdonosi joggyakorló részére.

(7) A 3. mellékletben szereplő ingatlanok telekalakítása esetén az újonnan kialakult oktatási, tudományos kutatási feladatok ellátását szolgáló önálló helyrajzi számú ingatlanokon fennálló vagyonkezelést a telekalakítás nem érinti."

(6) A 2021. évi XIII. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az 1. § (3)-(5) bekezdése, a 2. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 3. § (1) és (4) bekezdése, a 4. §, az 5. § (1), (3), (3a), (3c), (5), (8), (10), (11) és (12) bekezdése, a 6. §, a 9. §, valamint az 1. és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(7) A 2021. évi XIII. törvény 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(8) A 2021. évi XIII. törvény a 9. melléklet szerinti 3. melléklettel egészül ki.

18. A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény módosítása

101. § (1) A Nyíregyházi Egyetemért Alapítványról, a Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXI. törvény) a következő 3/A. és 3/B. §-sal egészül ki:

"3/A. § (1) A Napkor külterület 0178/27 helyrajzi számú ingatlan állami tulajdonban álló 68/100-ad tulajdoni hányadát (a továbbiakban: Ingatlanhányad) alapítói vagyoni juttatásként indulótőke növelése érdekében, ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az Alapítvány közérdekű céljainak megvalósítása és a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátása érdekében az Alapítvány tulajdonába kell adni.

(2) Az Ingatlanhányad tulajdonjogát az Alapítvány terhekkel és kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

(3) Az Alapítvány a részére tulajdonába adott Ingatlanhányadot - az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján - a tulajdonátruházási szerződésben meghatározott célokra használhatja fel. Ha az Alapítvány a tulajdonába adott Ingatlanhányadot értékesíti, az Ingatlanhányad átruházásából származó bevételnek az átruházás költségeinek kiegyenlítését követően fennmaradó részét a KEKVA tv. 1. mellékletében foglalt táblázatban meghatározott közfeladata ellátását szolgáló infrastruktúra-fejlesztési célok megvalósítására köteles fordítani. Az Alapítvány az Ingatlanhányad értékesítéséből származó bevételt működési költségek finanszírozására nem használhatja fel.

3/B. § Az Ingatlanhányad tekintetében a tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg az Alapítvánnyal."

(2) A 2021. évi XXI. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § Az 1. § (3)-(5) bekezdése, a 2. §, a 3. § (1), (4) és (5) bekezdése, a 3/A. §, a 4. §, az 5. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 6. §, a 9. §, valamint az 1. és 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

(3) A 2021. évi XXI. törvény 2. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

19. A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény módosítása

102. § (1) A Szegedi Tudományegyetemért Alapítványról, a Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány és a Szegedi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXIII. törvény) 3. alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § Az Alapítvány kezdeményezésére, az általa végzett közfeladat-ellátás hatékonyságának növelése érdekében meghozott alapítványi döntés esetén az állam nevében az MNV Zrt. gondoskodik a 3. melléklet szerinti ingatlan és a funkcionálisan hozzá kapcsolódó állami tulajdonú ingóságok 30 napon belül az ELI-HU Nkft. részére történő vagyonkezelésébe adásáról. Ezzel egyidejűleg az Egyetem vagyonkezelői joga megszűnik. A 8. § (4)-(7) bekezdésében foglalt kötelezettségeket e vagyonelemeknek az e § szerinti átadása tekintetében az ELI-HU Nkft.-re is alkalmazni kell."

(2) A 2021. évi XXIII. törvény 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"11. § Az 1. § (3)-(5) bekezdése, a 2. §, a 3. § (1) és (4) bekezdése, a 4. §, az 5. § (1) és (4)-(5) bekezdése, a 6. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 7. §, a 8. §, a 9. § (1) és (3) bekezdése, a 9/A. §, a 12. §, valamint az 1-3. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

20. Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény módosítása

103. § (1) Az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítványról, az Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: 2021. évi XXVI. törvény) 3. alcíme a következő 8/A. és 8/B. §-sal egészül ki:

"8/A. § A 8. § szerinti ingatlanjuttatásra tekintettel a közfeladat ellátására rendelkezésre álló, a jogelőd központi költségvetési szerv vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva, e § hatályba lépésének napjával az Egyetem tulajdonába kerülnek.

8/B. § Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni a rendelkezés hatályba lépésétől számított 30 napon belül, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel."

(2) A 2021. évi XXVI. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § (3)-(5) bekezdése, a 2. §, a 3. § (1) és (4) bekezdése, a 4. §, az 5. § (1), (5) és (7) bekezdése, a 6. § (2) bekezdése, a 7. § (1), (3) és (4) bekezdése, a 8. §, 8/A. §, a 11. §, valamint az 1. és a 2. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

21. A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény módosítása

104. § A Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvény 7. §-ában a "2022. december 31-éig" szövegrész helyébe a "2024. június 30-áig" szöveg lép.

22. Záró rendelkezések

105. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. §, a 11. § e)-h) pontja és a 12. § a) pontja az e törvény kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(3) A 2. alcím, a 15. §, a 25. §, az 54. § 16. pontja, az 56. §, az 58. §, a 60-62. §, a 65. § (4) bekezdése, a 66. § (2) bekezdése, a 67. §, a 68. § és a 76. § j) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

(4) Az 51. §, az 53. § és az 1. melléklet 2023. február 1-jén lép hatályba.

(5) Az 57. §, a 65. § (1) és (3) bekezdése, a 66. § (1) bekezdése és a 11. alcím 2023. március 1-jén lép hatályba.

(6) A 27. §, a 32. §, a 35. §, a 39. §, a 40. §, a 41. §, a 43. § (2) bekezdése, a 49. § és az 54. § 1-5., 8., 14., 15. és a 21-22. pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(7) Az 1. alcím, a 63. §, a 64. § és a 65. § (2) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.

(8) A 85. §, a 86. §, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § és a 4. melléklet a ZalaZONE Ipari Park Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság állami tulajdonba vételének cégjegyzékbe történő bejegyzését követő napon lép hatályba.

(9) A 85. §, a 86. §, a 89. § (2) bekezdése, a 90. § és a 4. melléklet hatálybalépésének naptári napját a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

106. § A 81. § (1) bekezdése, a 83. §, a 86. §, a 89. §, a 90. § (1) bekezdése, a 93-96. §, 100. § (2), (3), (4) és (7) bekezdése, a 101. § (1) és (3) bekezdése, a 102. § (1) bekezdése, a 103. § (1) bekezdése, a 3. melléklet, a 4. melléklet, az 5. melléklet, a 6. melléklet, a 8. melléklet és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

107. § (1) A 7. §, a 11. § e)-h) pontja, valamint a 12. § a) pontja a szakmák új szabályozásának elfogadását megelőző arányossági tesztről szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 8. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

"1. melléklet a 2011. évi CCIV. törvényhez

Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

"

2. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A 2020. évi XXXVIII. törvény 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 62. sorral egészül ki:

3. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

"3. melléklet a 2020. évi XXXVIII. törvényhez

Az Alapítvány részére történő vagyonjuttatás

"

4. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2020. évi XXXVIII. törvény 3. mellékletében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

5. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat B:17 mező 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. az alapítók által 50-50%-ban rendelt vagyonból, illetve annak hozamából, továbbá a csatlakozók és adományozók által juttatott vagyonból, illetve ezek hozamából, valamint az Alapítvány egyéb jövedelméből harmadik személy részére történő támogatásnyújtás

a) a gazdaságfejlesztés támogatása, különösen a gazdaságfejlesztési programok, továbbá a versenyképességet, a munkaerőpiacot, a szociális foglalkoztatást fejlesztő tevékenységek, programok támogatása, elősegítése érdekében,

b) a környezet védelmének elősegítése érdekében, különösen környezetvédelmi, fenntarthatósági, klímavédelmi, zöldfelület-védelmi tevékenységek és kutatások elősegítése, támogatása,

c) az élsport támogatása érdekében;"

6. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2021. évi IX. törvény 1. melléklet A) pontjában foglalt táblázat 25. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

7. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2021. évi XII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 12. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

2. A 2021. évi XII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 22. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

8. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2021. évi XIII. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat a következő 15a. sorral egészül ki:

9. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

"3. melléklet a 2021. évi XIII. törvényhez

Az Egyetem részére vagyonkezelésbe kerülő állami tulajdonú, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó ingatlanok

"

10. melléklet a 2022. évi LIX. törvényhez

1. A 2021. évi XXI. törvény 2. mellékletében foglalt táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép: