2022. évi XVIII. törvény

az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról

1. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény módosítása

1. § A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (1) bekezdésében a "támogatásból," szövegrész helyébe a "támogatásból, a párt országgyűlési képviselőcsoportja által az országgyűlési képviselőcsoport működési feltételeit biztosító költségvetési kiadási előirányzat terhére nyújtott támogatásból," szöveg lép.

2. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

2. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 40. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

3. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 95/K. §-sal egészül ki:

"95/K. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal elnöke, elnökhelyettese, a Versenytanács tagja az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 40. § (4) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Gazdasági Versenyhivatal elnökével, elnökhelyettesével, illetve a Versenytanács tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

3. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

4. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) Ha a 86. § (10) bekezdése szerinti időtartam lejárta előtt valamelyik választott tag megbízatása megszűnik, akkor az új tag jelölése és megválasztása a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint történik.

(2) Ha az új tag jelölése azonos országgyűlési ciklus idején történik, mint a Kuratórium tagjainak megválasztása, vagy ha ezen országgyűlési ciklust követő országgyűlési választások után a kormányoldali és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás nem történt, akkor a jelölésre a 86. § (2)-(4) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni úgy, hogy annak a - kormány-, illetve ellenzéki - oldalnak van jelölési joga, amelyik oldal jelölése alapján megválasztott, majd megszűnt megbízatású tag pótlására történik a jelölés.

(3) Ha az új tag jelölése azon országgyűlési ciklus után történik, amelynek ideje alatt a Kuratórium tagjait megválasztották, akkor - feltéve, hogy a Kuratórium megválasztásának országgyűlési ciklusát követő országgyűlési választások után a kormány- és az ellenzéki oldali képviselőcsoportok tekintetében változás következett be -az új tag személyére a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

(4) A (3) bekezdés szerinti jelöltállítás során a kormány- és az ellenzéki oldalon bekövetkezett változásokra - a parlamenti képviselőcsoportok valamely oldalhoz tartozásának megváltozására, új képviselőcsoport alakulására, megszűnésére - az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottságának tekintettel kell lennie.

(5) A jelölést követően az új tagot az Országgyűlés választja meg a már működő megválasztott Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra. A Kuratórium új tagja az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerint esküt tesz.

(6) Ha a Kuratórium elnökének vagy a Médiatanács által delegált tagjának szűnik meg a mandátuma annak lejárta előtt, a Médiatanács tizenöt napon belül új elnököt, illetve tagot delegál a Kuratórium tagjai mandátumának lejártáig terjedő időszakra."

5. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Médiatanács tagjaira

a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,

b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,

az Országgyűlés kulturális kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot."

6. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 128. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Médiatanács tagja a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

7. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény "A Hatóságra és eljárására vonatkozó átmeneti szabályok" alcíme a következő 218/D. §-sal egészül ki:

"218/D. § (1) A Médiatanács tagja az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 128. § (3) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Médiatanács tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

8. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 229. §-ában a "206-218/C. §-a" szövegrész helyébe a "206-209. § és 211-218/D. §-a" szöveg lép.

9. § Hatályát veszti a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 124. § (4)-(9) bekezdése.

4. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény módosítása

10. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Állami Számvevőszék elnökének személyére az Országgyűlés számvevőszéki ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot."

11. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke a megválasztását, az Állami Számvevőszék alelnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános.

(3) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

12. § Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 35/A. §-sal egészül ki:

"35/A. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 19. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, az Állami Számvevőszék elnökével, illetve alelnökével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

13. § Hatályát veszti az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény

a) 9. § (3) bekezdése,

b) 11. § (3) bekezdésében az "és a 19. § (2) bekezdésében" szövegrész.

5. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

14. § (1) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A köztársasági elnök a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a Hivatal honlapjáról a köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el."

(3) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetőjének kell bejelenteni."

(4) A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 6. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) A köztársasági elnök vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága (a továbbiakban: alkotmányügyi bizottság) elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az alkotmányügyi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az alkotmányügyi bizottság ellenőrzi.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az alkotmányügyi bizottság felhívására a köztársasági elnök köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak az alkotmányügyi bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről az alkotmányügyi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az alkotmányügyi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést."

15. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § Az 1., a 2., a 4., az 5. és a 7. alcím, valamint a 26. és 27. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül."

16. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 27. §-sal egészül ki:

"27. § (1) A köztársasági elnök az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetőjénél lévő, a köztársasági elnökkel közös háztartásban élő feleségének vagy férjének, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a Hivatal gazdasági ügyekért felelős vezetője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

17. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

a) 6. § (2) bekezdése,

b) 6. § (6) bekezdése,

c) 6. § (9) bekezdése,

d) 22. § (3) bekezdése.

6. Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény módosítása

18. § (1) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az alapvető jogok biztosa és helyettese vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának (a továbbiakban: Hivatal) főtitkára a Hivatal honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el."

(3) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a Hivatal főtitkárának kell bejelenteni."

(4) Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 9. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(7) Az alapvető jogok biztosa vagy helyettese vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.

(8) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az alapvető jogok biztosa, illetve helyettese köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba csak az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést."

19. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 45/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45/C. § (1) A Független Rendészeti Panasztestület 2020. február 27-én megszűnik, feladat- és hatáskörét az alapvető jogok biztosa látja el.

(2) A Független Rendészeti Panasztestület működése során keletkezett teljes irattári anyagot a Hivatal irattárában kell elhelyezni. A Független Rendészeti Panasztestület által kezelt adatok kezelésére az alapvető jogok biztosa jogosult."

20. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/E. §-sal egészül ki:

"45/E. § E törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 45/C. § (2) bekezdése hatálybalépését követően a 45/C. § (2) bekezdése szerinti irattári anyag további őrzéséhez, kezeléséhez és selejtezéséhez szükséges költségek biztosításáról a Hivatal gondoskodik."

21. § Az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény 15. alcíme a következő 45/F. §-sal egészül ki:

"45/F. § (1) Az alapvető jogok biztosa és helyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 9. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a Hivatal főtitkáránál lévő, az alapvető jogok biztosával, illetve helyettesével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a Hivatal főtitkára 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

22. § Hatályát veszti az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény

a) 9. § (2) bekezdése,

b) 9. § (6) bekezdése,

c) 9. § (9) bekezdése.

7. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosítása

23. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Hatóság elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a Hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el."

(3) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Hatóság elnöke a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a miniszterelnöknek bejelenti."

(4) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Hatóság elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni a miniszterelnök részére. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be."

24. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a következő 75/B. §-sal egészül ki:

"75/B. § (1) A Hatóság elnöke és elnökhelyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 42. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Hatóság elnökével, illetve elnökhelyettesével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

25. § Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXI. törvény 76. §-ában az "V. Fejezete" szövegrész helyébe az "V. Fejezete és 75/B. §-a" szöveg lép.

8. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény módosítása

26. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 7. és 8. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"7. § Az Alkotmánybíróság tagjaira az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága tesz javaslatot.

8. § (1) Ha az Országgyűlés a jelöltet nem választja meg, az Országgyűlés alkotmányügyi kérdésekkel foglalkozó állandó bizottsága még ugyanazon az ülésszakon, de legkésőbb tizenöt napon belül új javaslatot tesz.

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság új tagját az Országgyűlés az elődje megbízatási idejének lejártát megelőző kilencven napon belül választja meg. Az Alkotmánybíróság tagja az elődje megbízatásának megszűnését követő napon, ha pedig elődje megbízatásának megszűnését követően választották meg, vagy elődje megbízatása meghosszabbodott, a megválasztásáról szóló határozatban megjelölt napon lép hivatalba."

27. § (1) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Alkotmánybíróság tagja a megválasztását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) Az Alkotmánybíróság tagja vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a főtitkár az Alkotmánybíróság Hivatalának honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A vagyonnyilatkozatokat a főtitkár kezeli."

(3) Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a főtitkárnak kell bejelenteni."

28. § Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény a következő 74/B. §-sal egészül ki:

"74/B. § (1) Az Alkotmánybíróság tagja az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 11. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a főtitkárnál lévő, az Alkotmánybíróság tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a főtitkár 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

29. § Hatályát veszti az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

a) 11. § (2) bekezdése,

b) 20. § (6) bekezdése.

9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása

30. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A legfőbb ügyész a megválasztását, a legfőbb ügyész helyettese a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

31. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény a következő 165/T. §-sal egészül ki:

"165/T. § (1) A legfőbb ügyész és a legfőbb ügyész helyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 16. § (6) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a legfőbb ügyésszel, illetve a legfőbb ügyész helyettessel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

32. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 159. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe a "165/T. §-a, valamint" szöveg lép.

10. Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény módosítása

33. § (1) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Tanács elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 19/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága (a továbbiakban: mentelmi bizottság) tartja nyilván. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti a mentelmi bizottság elnökénél."

34. § Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 14. alcíme a következő 50. §-sal egészül ki:

"50. § (1) A Tanács elnöke az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 19/A. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Tanács elnökével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

11. Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény módosítása

35. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 2. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A házelnök)

"e) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket; megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,

f) az Országgyűlés megalakulását követően - a képviselőcsoport-vezetők erre irányuló indítványainak mérlegelésével - megállapítja a képviselők üléstermi helyét,"

36. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 4. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, a képviselők jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz azzal, hogy amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében változás következik be, azt a változást követő harminc napon belül bejelenti a Mentelmi, Összeférhetetlenségi, Fegyelmi és Mandátumvizsgáló Bizottságnak (a továbbiakban: Mentelmi Bizottság). A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."

37. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 5. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az Országgyűlés jegyzői)

"g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét,

h) segítik az ülést vezető elnököt a tárgyalási rend fenntartásában, valamint"

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 5. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Országgyűlés jegyzői)

"i) az országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezésben (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) megállapított esetben közreműködnek a képviselő és a nemzetiségi szószóló esküokmányának ellenőrzésében."

38. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik)

"b) a képviselőcsoportból való kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,"

39. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között)

"g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt, képviselői megbízatással nem rendelkező személyt,"

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 11. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei között)

"r) ellátja azokat a további feladatokat, amelyeket törvény vagy határozati házszabályi rendelkezés a hatáskörébe utal."

40. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők - független képviselők véleményét is mérlegelő - megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek."

41. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 19. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik)

"d) a képviselőcsoportból történő kilépésével, kizárásával, vagy ha a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetben másik képviselőcsoporthoz csatlakozik,"

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 19. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik)

"g) a felmentésével,"

42. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nemzetiségeket képviselő bizottság tagjai a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő (a továbbiakban: nemzetiségi képviselő), valamint a nemzetiségi szószóló."

43. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 28. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A képviselő az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény melléklete szerinti eskü letételéig és az esküokmány aláírásáig (a továbbiakban együtt: eskütétel) - az alakuló ülés megtartásával szükségszerűen együtt járó feladatok elvégzésének kivételével - az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein nem vehet részt, tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságba nem választható meg, valamint képviselőcsoport megalakításában nem vehet részt."

44. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 38/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nemzetiséghez tartozó képviselő, a nemzetiségi képviselő, valamint a nemzetiségi szószóló anyanyelvén is felszólalhat és irományt nyújthat be."

45. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 39. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A napirenden lévő önálló indítvány előterjesztője vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt - a (2a) bekezdésben foglalt kivétellel - az Országgyűlés nem tárgyalja."

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 39. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A köztársasági elnök erre irányuló előzetes írásbeli nyilatkozata alapján az általa benyújtott önálló indítvány a távollétében is tárgyalható. E rendelkezés nem érinti a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott előterjesztői kötelezettségek teljesítését."

46. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 40. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A nemzetiségi képviselő az állandó bizottságok és a törvényalkotási bizottság ülésein - az állandó bizottság, illetve a törvényalkotási bizottság elnökének döntése alapján, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő napirendi pont tárgyalásán külön döntés nélkül - tanácskozási joggal vehet részt."

47. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az ülés napirendjében feltüntetett időpontban legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés, illetve interpelláció vagy kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét. A nemzetiségi képviselő - a Házbizottság által a független képviselők számára biztosított lehetőségen felül - rendes ülésszakonként további egy, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő interpelláció elmondására is jogosult, amelynek tárgyalására olyan ülésen van lehetőség, amelyen független képviselő által benyújtott interpelláció elhangzására nem kerül sor."

48. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett távolléte esetén - ha a határozati házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek - előzetesen tájékoztatja a házelnököt a válaszadásra feljogosított személyről. A miniszterelnökhöz intézett kérdés megválaszolására a miniszterelnök - távolléte esetére - a miniszterelnök politikai igazgatóját is kijelölheti, ha a miniszterelnök politikai igazgatója képviselői megbízatással rendelkezik."

49. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha törvény az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselő állandó bizottság által történő jelölését írja elő, a jelölt személyére minden képviselőcsoport tehet javaslatot. A javaslattétel joga a bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoportot is megilleti.

(5) Az állandó bizottság a jelölési eljárás keretében a jelölésre javasolt személyeket meghallgatja. Az állandó bizottság jelölési eljárására és a jelölésre javasolt személyek meghallgatására a (2) és (3) bekezdést nem kell alkalmazni.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a jelölésre történő javaslattétellel és a jelöltállítással összefüggő napirendi pont tárgyalásán az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagját a részvételi és tanácskozási jog akkor is megilleti, ha a napirendi pont tárgyalására zárt ülésen kerül sor."

50. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 12. ponttal egészül ki:

[A házelnök]

"12. az Országos Atomenergia Hivatal elnöke és elnökhelyettese,"

[részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.]

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 44/A. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:

[A házelnök]

"16. a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága elnöke és elnökhelyettese,"

[részére a közjogi tisztség betöltésének igazolása céljából igazolványt (a továbbiakban: közjogi tisztségviselői igazolvány) állít ki.]

51. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 58. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, a 44. § (6) bekezdésében meghatározott esetben a képviselőcsoport vezetője vagy a képviselőcsoport általa megbízott tagja, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint - ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van - a nemzetiségi szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság más - nem bizottsági tag - képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat, és számára hozzászólási jogot adhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek."

52. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A köztársasági elnök által kijelölt személy az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén jelen lehet."

53. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 80. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) A képviselő a Kormány szakmai véleményező és javaslattevő - döntési joggal is rendelkező - testületében tag lehet és tisztséget láthat el."

54. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"87. § (1) A képviselő a képviselői megbízatásával összefüggésben tartózkodik bármely ajándék vagy hasonló juttatás elfogadásától, kivéve, ha azt az udvariassági szokásoknak megfelelően adják és becsült értéke nem éri el a 104. § (1) bekezdése szerinti képviselői tiszteletdíj 5%-át, vagy ha azt az Országgyűlés hivatalos képviseletében eljárva kapja.

(2) Egy képviselő akkor jár el az Országgyűlés hivatalos képviseletében, ha

a) nemzetközi kapcsolatokban vagy ünnepi alkalmakkor képviseli az Országgyűlést a házelnök nevében, vagy

b) a házelnök által engedélyezett hivatalos kiküldetésben egy bizottságot vagy egy parlamentközi küldöttséget képvisel.

(3) Az Országgyűlés hivatalos képviseletében kapott minden ajándékot át kell adni a házelnöknek, aki dönthet úgy, hogy a képviselő az ajándékot megtarthatja.

(4) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól kapott, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásaira és ingyenes használatba kapott dolgaira. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába."

55. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 33. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"33. Összeférhetetlenség alá nem eső tevékenységek"

56. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 90. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselő az eskütételét követő harminc napon belül, az eskütétel napján fennálló állapot szerint vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti tartalommal és formában azzal, hogy amennyiben a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében változás következik be, azt a változást követő harminc napon belül bejelenti a Mentelmi Bizottságnak."

57. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 91. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselő az eskütételétől vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, és erről haladéktalanul tájékoztatni a házelnököt. A képviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésén tanácskozási, szavazati és a 98. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogát nem gyakorolhatja, indítványt nem nyújthat be és javadalmazásra sem jogosult."

58. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A vagyonnyilatkozatokról a nyilvántartást a Mentelmi Bizottság vezeti.

(2) A vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a Mentelmi Bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el."

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi Bizottság felhívására a képviselő köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi Bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi Bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi Bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést."

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 94. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell."

59. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 97. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A képviselő részére az Országgyűlés Hivatala költségvetési szerv egészségügyi szolgáltatón (a továbbiakban: szolgáltató) keresztül egyes egészségügyi járóbeteg szakellátásokról gondoskodik.

(5) A jogosult részére a (4) bekezdés alapján igénybe vehető szakellátások körét az Országgyűlés Hivatala a szolgáltatóval kötött szakellátási szerződésben határozza meg.

(6) A (4) bekezdés szerinti szakellátás költségvetési fedezetét az Országgyűlés költségvetési fejezetében kell biztosítani."

60. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 98. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdéstől eltérően

a) a honvédelemmel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

b) a nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

c) a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja - a bizottság döntése alapján - a bizottság feladatai ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

d) ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat minősített adatok megismerésére felhatalmazást adott, a vizsgálóbizottság tagja - a vizsgálóbizottság döntése alapján - a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására

felhasználói engedély és titoktartási nyilatkozat nélkül, a minősített adat védelmére vonatkozó követelmények megtartásával jogosult."

61. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 109. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Egyéni választókerületben megválasztott képviselő esetében a (3) bekezdésben meghatározott összeg - ha a képviselő egyéni választókerületének területnagysága

a) 850 km2 alatt van - 10%-kal,

b) 850 és 1150 km2 között van - 20%-kal,

c) 1151 és 1400 km2 között van - 30%-kal,

d) 1401 és 1650 km2 között van - 40%-kal,

e) 1651 és 1900 km2 között van - 50%-kal,

f) 1901 km2 fölött van - 60%-kal

emelkedik."

62. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 111. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltakon túl az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására nem használható olyan ingatlan, amely olyan gazdasági társaság tulajdonában van, amelyben bármely képviselő közeli hozzátartozója vagy élettársa, vagy a (3) bekezdésben meghatározott személy, illetve ezek közeli hozzátartozója vagy élettársa a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, cégvezetője, ügyvezetője, felügyelőbizottsági tagja."

63. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A képviselőcsoport a működésével járó kiadásokra havonta

a) a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tízszeresének, valamint

b) - a képviselőcsoporthoz tartozó képviselőnként - a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 30%-ának megfelelő összegre jogosult az Országgyűlés Hivatala költségvetéséből."

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoportok listánként a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj tizenhétszeresére jogosultak, amelyet az adott közös listát állított pártok képviselőcsoportjai között egyenlő arányban kell felosztani."

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 113. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A független képviselő a képviselői tevékenységével járó kiadásokra a 104. § (1) bekezdésében meghatározott tiszteletdíj 50%-ának megfelelő összegre jogosult."

64. § (1) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A képviselőcsoport működését

a) a képviselőcsoport létszámától függően, ha annak létszáma

aa) nem haladja meg a tíz főt, öt fő,

ab) tizenegy-húsz fő közötti, hét fő,

ac) huszonegy-harmincnégy fő közötti, tíz fő,

ad) harmincöt-ötven fő közötti, tizenkettő fő,

ae) ötvenegy-hetven fő közötti, tizenöt fő,

af) hetvenegy-kilencven fő közötti, húsz fő,

ag) kilencvenegy-száztíz fő közötti, huszonöt fő,

ah) száztizenegy-százhúsz fő közötti, harminc fő,

ai) a százhúsz főt meghaladja, negyven fő, valamint

b) a képviselőcsoport létszámával megegyező számú

felső- vagy középfokú iskolai végzettségű, az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott személy segítheti."

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 115. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően a képviselők előző általános választásán közös országos listát állító és mandátumot szerző pártokhoz tartozó képviselőkből álló képviselőcsoportok listánként a képviselőik együttes létszámát alapul véve jogosultak a (2) bekezdés a) pontja szerinti foglalkoztatotti létszámra, azzal, hogy az így kapott foglalkoztatotti létszámot az adott közös listát állított pártok képviselőcsoportjai között mandátumarányosan kell szétosztani, a kerekítés általános szabályára figyelemmel. Amennyiben a kerekítés általános szabályára figyelemmel megállapított létszámok összege eltér a (2) bekezdés a) pontja szerinti létszámtól, úgy a kerekítés általános szabályára figyelemmel megállapított létszámok összegét kell alapul venni a keret megállapításakor."

65. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 38. alcíme a következő 118/A. §-sal egészül ki:

"118/A. § (1) A képviselőcsoport az országos listán mandátumot szerzett pártja részére a 118. § (5a) bekezdése szerinti keretmaradvány terhére támogatást nyújthat.

(2) A támogatás támogatási igény nélkül, egyedi döntés alapján, támogatói okirattal nyújtható. A támogatásról az országgyűlési képviselőcsoport vezetője dönt. A támogatás rendelkezésre bocsátása a keretek közötti szükséges átcsoportosításokat követően a képviselőcsoport előirányzat-felhasználási keretszámlájáról történhet. A támogatást a kedvezményezett hitelintézetnél vezetett fizetési számlájára történő átutalással kell teljesíteni."

66. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 119. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra a volt képviselő, ha a megbízatása megszűnését közvetlenül megelőző általános országgyűlési választáson mandátumot szerzett."

67. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 124/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124/A. § (1) Az Országgyűlés Hivatala könyvtárat, muzeális intézményt tart fenn, és közművelődési feladatokat is ellát.

(2) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó szervezeti egysége prézens könyvtárként, az állam- és jogtudomány, a politikatudomány, a legújabbkori magyar és egyetemes történelem, valamint a magyar parlament dokumentumainak országos feladatkörű tudományos, nyilvános szakkönyvtára és információs központja. Országos tudományos szakkönyvtári kiemelt feladata e körben a hazai szakirodalom teljes körű és a külföldi szakirodalom válogató jellegű beszerzése és feldolgozása, továbbá a külföldi parlamentek, az ENSZ és szakosított szervezetei, valamint az európai uniós szervezetek kiadványainak gyűjtése és feldolgozása. Az országosan szolgáltatott kötelespéldányokból gyűjtőkörének megfelelően egy példány illeti meg.

(3) Az Országgyűlés Hivatala muzeális intézményként működő szervezeti egysége országos szakmúzeum, amelynek feladata az Országgyűlés történetéhez, továbbá a Kossuth Lajos térhez és az Országház ipar- és képzőművészetéhez, valamint építéstörténetéhez kapcsolódó kulturális javak gyűjtése, őrzése, feldolgozása és közreadása. Feladatellátása során az országos szakmúzeumra vonatkozó jogszabályi előírások betartásával jár el.

(4) Az Országgyűlés Hivatala könyvtári tevékenységet ellátó, valamint muzeális intézményként működő szervezeti egysége

a) szakmai munkájának ellenőrzésére, értékelésére a kultúráért felelős miniszter a házelnök kezdeményezése alapján jogosult,

b) számára a házelnök kiemelt feladatot határozhat meg."

68. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 124/P. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"124/P. § (1) A rendkívüli munkaidőért járó szabadidőt az Országgyűlés Hivatalában száznyolcvan napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani.

(2) Az országgyűlési köztisztviselő és az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott munkavállaló a 97. § (4) bekezdése szerinti egyes egészségügyi járóbeteg szakellátások igénybevételére jogosult."

69. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 51. alcíme a következő 145/C. §-sal egészül ki:

"145/C. § (1) A képviselő és a nemzetiségi szószóló az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 1. melléklete szerinti tartalommal és formában - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint -2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) A képviselővel, illetve a nemzetiségi szószólóval közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a Mentelmi Bizottságnál lévő vagyonnyilatkozatát a Mentelmi Bizottság 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulása napján hatályos szabályokat kell alkalmazni."

70. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

71. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

1. 8. §-ában a "megszűnése esetén" szövegrész helyébe a "megszűnése vagy a tisztségviselő személyére vonatkozó változás esetén" szöveg,

2. 16. § (2) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságot" szöveg,

3. 17. § (4) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

4. 18. § (2) bekezdésében az "indítványa szerint" szövegrész helyébe az "indítványaira figyelemmel" szöveg,

5. 22. § (4) bekezdésében az "a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselők" szövegrész helyébe az "a nemzetiségi képviselők" szöveg,

6. 22. § (4a) bekezdésében az "a nemzetiségi listáról mandátumot szerző képviselő" szövegrész helyébe az "a nemzetiségi képviselő" szöveg,

7. 29. § (1) bekezdésében a "szószólók" szövegrész helyébe a "nemzetiségi szószólók" szöveg,

8. 29. § (2) bekezdésében a "szószóló" szövegrészek helyébe a "nemzetiségi szószóló" szöveg,

9. 29. § (3) és (4) bekezdésében, valamint 29/A. § (2)-(5) bekezdésében a "szószóló" szövegrész helyébe a "nemzetiségi szószóló" szöveg,

10. 29/A. § (1) bekezdésében a "szószólót" szövegrész helyébe a "nemzetiségi szószólót" szöveg,

11. 29/A. § (6) bekezdésében a "18. alcímnek" szövegrész helyébe a "18. és 18/A. alcímnek" szöveg,

12. 29/A. § (6) bekezdésében a "szószólóra" szövegrész helyébe a "nemzetiségi szószólóra" szöveg,

13. 44/A. § (2) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

14. 47. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "csökkenti" szövegrész helyébe a "csökkentheti" szöveg,

15. 51. § (1) és (2) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságtól" szöveg,

16. 51. § (3), (4) és (6) bekezdésében, 51/A. § (1) bekezdésében, 52/F. § a) és b) pontjában a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

17. 51. § (5) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságnak" szöveg,

18. 51. § (7) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrészek helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

19. 53. § (3) bekezdésében a "49/A. § (4) bekezdésében" szövegrész helyébe a "49/A. § (7) bekezdésében" szöveg,

20. 53. § (4) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottsághoz" szöveg,

21. 61/A. § (2) bekezdés b) pontjában az "a szószóló" szövegrész helyébe az "a nemzetiségi szószóló" szöveg,

22. 61/A. § (2) bekezdés h) pontjában a "87. § (7)" szövegrész helyébe a "87. § (5)" szöveg,

23. 71. § (2) bekezdésében az "(a továbbiakban: EUSZ)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: EUSz)" szöveg valamint az "(a továbbiakban: EUMSZ)" szövegrész helyébe az "(a továbbiakban: EUMSz)" szöveg,

24. 72. §-ában az "EUSZ" szövegrész helyébe az "EUSz" szöveg valamint az "EUMSZ" szövegrész helyébe az "EUMSz" szöveg,

25. 74. § (4) bekezdésében, 77. § (2) bekezdésében, 92. § (1) és (2) bekezdésében, 94. § (4) és (6) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrészek helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

26. 77. § (1) bekezdésében és 107/A. § (3) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságnak" szöveg,

27. 77. § (5) bekezdésében, 91. § (2)-(4) bekezdésében, 92. § (3) bekezdésében, 93. § (2) bekezdésében, 101. § (2) bekezdésében, 102. § (2) bekezdésében, 107/A. § (2), (4) és (5) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottság" szöveg,

28. 80. § (1) bekezdésében a "(2) és (2a) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2), (2a) és (2b) bekezdésben" szöveg,

29. 89. § nyitó szövegrészében a "házelnöknek köteles bejelenteni" szövegrész helyébe a "vagyonnyilatkozatában - az 1. mellékletben foglaltak szerint - köteles feltüntetni" szöveg,

30. 91. § (4) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságot" szöveg,

31. 103. § (1) bekezdésében a "jogviszonyban álló képviselő" szövegrész helyébe a "jogviszonyban álló képviselőnek" szöveg,

32. 107. § (11) bekezdésében a "szószólói" szövegrész helyébe a "nemzetiségi szószólói" szöveg,

33. 107/A. § (1) bekezdésében a "Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságtól" szövegrész helyébe a "Mentelmi Bizottságtól" szöveg,

34. 109. § (8) bekezdésében a "113. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "113. § (1) és (1a) bekezdésében" szöveg,

35. 110. § (3) bekezdésében a "113. § (1) bekezdésében" szövegrész helyébe a "113. § (1) és (1a) bekezdésében" szöveg,

36. 111. § (1a) bekezdésében a "111. § (3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(3) bekezdésben" szöveg,

37. 112. § (6) bekezdésében az "(1) bekezdése" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdése" szöveg,

38. 112. § (9) bekezdésében a "113. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "113. § (1) és (1a) bekezdése" szöveg,

39. 113. § (3) bekezdésében az "(1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésben" szöveg,

40. 115. § (3) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) és (2a) bekezdésben" szöveg,

41. 115. § (4) bekezdésében a "(2) bekezdés" szövegrész helyébe a "(2) és (2a) bekezdés" szöveg,

42. 115. § (6) bekezdésében a "(2) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2) és (2a) bekezdésben" szöveg,

43. 118. § (1) bekezdésében az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) és (1a) bekezdésében" szöveg,

44. 118. § (2) bekezdésében a "hajt végre" szövegrész helyébe a "hajthat végre" szöveg,

45. 124. § (1) bekezdésében a "Költségvetési bizottság" szövegrész helyébe a "Költségvetési Bizottság" szöveg,

46. 125. § (2) bekezdés h) pontjában a "törvényben," szövegrész helyébe a "törvényben előírt," szöveg,

47. 138. § (3) bekezdésében a "megtagadása," szövegrész helyébe a "megtagadása esetén," szöveg,

48. 146. § (2) bekezdésében a "145/B. §" szövegrész helyébe a "145/B. §, a 145/C. §" szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény

a) 23. § (5) bekezdése,

b) 89/A. §-a,

c) 90. § (2) bekezdése,

d) 94. § (3) bekezdése,

e) 113. § (1a) bekezdése.

12. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény módosítása

73. § (1) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a kinevezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Nemzeti Választási Iroda elnöke vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a választások hivatalos honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Nemzeti Választási Iroda elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el."

(3) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A Nemzeti Választási Iroda elnöke a vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a miniszterelnöknek jelenti be."

(4) A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a miniszterelnök felhívására a Nemzeti Választási Iroda elnöke köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban a miniszterelnök rendelkezésére bocsátani. Az ellenőrzés eredményéről az adatok megküldésével a miniszterelnök tájékoztatja a köztársasági elnököt. Az adatokba csak a miniszterelnök és a köztársasági elnök tekinthet be."

74. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 171. alcíme a következő 353/D. §-sal egészül ki:

"353/D. § (1) A Nemzeti Választási Iroda elnöke és elnökhelyettese az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 57. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint -2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Nemzeti Választási Iroda elnökével, illetve elnökhelyettesével közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

75. § A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 354. § (1) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "a 353/D. §, valamint" szöveg lép.

76. § Hatályát veszti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 57. § (6) bekezdése.

13. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása

77. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 157. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"157. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai a kinevezésüket, illetve megválasztásukat követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesznek. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozatot az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottsága tartja nyilván. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárást bárki kezdeményezheti az Országgyűlés elnökénél."

78. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 54. alcíme a következő 183/L. §-sal egészül ki:

"183/L. § (1) Az MNB elnöke, alelnökei és a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjai, valamint a felügyelőbizottság tagjai az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 157. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesznek vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, az MNB elnökével, alelnökével, a Monetáris Tanács 9. § (4) bekezdés c) pontjában meghatározott tagjával, illetve a felügyelőbizottság tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

14. A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény módosítása

79. § (1) A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Bizottság tagja a megválasztását, megbízatását követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

(2) A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A Bizottság tagja vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a főigazgató a Bizottság munkaszervezeteként működő Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a Bizottság tagja megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(4) A vagyonnyilatkozatokat a Hivatalt vezető főigazgató kezeli."

(3) A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a Hivatalt vezető főigazgatónak kell bejelenteni."

80. § A Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:

"40/A. § (1) A Bizottság tagja az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Bizottság tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

81. § Hatályát veszti a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló 2013. évi CCXLI. törvény 12. § (2) bekezdése.

15. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

82. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 182. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja a kijelölését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni."

83. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 197/B. §-sal egészül ki:

"197/B. § (1) A Tanács elnöke, alelnöke és tagja az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 182. § (6) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a vagyonnyilatkozat kezelőjénél lévő, a Tanács elnökével, alelnökével, illetve tagjával közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a vagyonnyilatkozat kezelője 2023. augusztus 1. napjáig őrzi.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

16. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

84. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 183. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"183. § [Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozata]

(1) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozatra az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatára vonatkozó szabályokat - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - kell megfelelően alkalmazni.

(2) A vagyonnyilatkozatokat a Miniszterelnöki Kormányiroda kezeli.

(3) A vagyonnyilatkozatban feltüntetett adatok tekintetében bekövetkezett változást a Miniszterelnöki Kormányirodának kell bejelenteni.

(4) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatának nyilvános, oldalhű másolatát a Miniszterelnöki Kormányiroda a honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el.

(5) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának (a továbbiakban: összeférhetetlenségi bizottság) elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely pontosan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, az összeférhetetlenségi bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát az összeférhetetlenségi bizottság ellenőrzi.

(6) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során az összeférhetetlenségi bizottság felhívására az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető köteles a vagyonnyilatkozatában feltüntetett jövedelem- és gazdasági érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az igazoló adatokba az összeférhetetlenségi bizottság tagjai tekinthetnek be. Az ellenőrzés eredményéről az összeférhetetlenségi bizottság elnöke tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, aki az összeférhetetlenségi bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(7) Az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A Miniszterelnöki Kormányiroda az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető vagyonnyilatkozatát az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező politikai felsővezető megbízatásának a megszűnését követő egy évig őrzi, azt követően megsemmisíti."

85. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 300. §-sal egészül ki:

"300. § [Átmeneti rendelkezés az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvényhez]

(1) A politikai felsővezető az e törvénynek az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvénnyel megállapított 183. § (1) bekezdése alkalmazásával - a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló állapot szerint - 2022. augusztus 5-ig tesz vagyonnyilatkozatot.

(2) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépése napján a Miniszterelnöki Kormányirodánál lévő, a politikai felsővezetővel közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek vagyonnyilatkozatát a Miniszterelnöki Kormányiroda 2023. augusztus 1. napjáig őrzi, azt követően megsemmisíti.

(3) Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2022. évi XVIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásokban az eljárás megindulásakor hatályos szabályokat kell alkalmazni."

86. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 16. § (6) bekezdésében a "183. § (2), (3) és (7) bekezdése" szövegrész helyébe a "183. § (2), (4) és (7) bekezdése" szöveg lép.

87. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

a) 184. § (2) bekezdése,

b) 185. § (3) bekezdése és

c) 195. § (4) bekezdés b) pontja.

17. Záró rendelkezések

88. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

(2) A 63. §, a 64. § és a 71. § 34., 35. és 37-43. pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

89. § (1) Az 1. alcím az Alaptörvény VIII. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 4-7. § és a 9. § az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 4. alcím az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 14. §, a 16. § és a 17. § az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) A 8. alcím az Alaptörvény 24. cikk (9) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(6) A 23. § és a 24. § az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(7) A 30. § és 31. § az az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 35-49. §, az 51. §, a 71. § 1-6., 19-22. és 46. pontja, valamint a 72. § a) pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(9) Az 53-62. §, a 69. §, a 70. §, a 71. § 25-27. és 29-38. pontja, a 72. § b)-d) pontja, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(10) A 71. § 7-12. pontja Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(11) A 71. § 14-18. pontja az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek és az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(12) A 71. § 28. pontja az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése és 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(13) A 73. §, a 74. § és a 76. § az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2022. évi XVIII. törvényhez

"1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

"