43/2022. (XII. 19.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrségnél foglalkoztatott hivatásos állomány alkalmasságvizsgálatáról, valamint egészségügyi és pszichológiai ellátásáról

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 36. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 88. § (5a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (2) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével -,

a 38. alcím tekintetében a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 341. § (1) bekezdés 13. pont a) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 66. § (1) bekezdés 2., 7. és 16. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Országgyűlési Őrségre és az Országgyűlési Őrségnél hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyre terjed ki.

(2) A II. Fejezet hatálya az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába jelentkező személyre is kiterjed.

(3) A 90. § és a 98. § hatálya a korábban az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozott rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult személyre, valamint szolgálati nyugdíjasra is kiterjed.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. adminisztratív vagy hatósági szerepkör: az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében meghatározott alapfeladatba (a továbbiakban: az Országgyűlési Őrség alapfeladata) tartozó adminisztratív vagy hatósági feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely nagyrészt belső térben végzett szellemi munkával, alapvetően hivatali rendben történő szolgálatteljesítéssel, valamint könnyű vagy közepesen nehéz fizikai és pszichikai megterheléssel jár,

2. alkalmasságvizsgálat: a hivatásos állomány tagjának, a hivatásos állományba jelentkezőnek olyan vizsgálata, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megfelel-e a hivatásos szolgálat általános vagy az adott szolgálati beosztásban ellátandó feladat specialitásaihoz igazodó alkalmassági követelményeinek, alkalmas-e a fokozott megterheléssel és igénybevétellel járó tevékenységek elvégzésére,

3. beavatkozó vagy intézkedő szerepkör: az Országgyűlési Őrség alapfeladatába tartozó feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munkával, fokozott fizikai és pszichés megterheléssel, esetenként zajterheléssel, illetve fokozott balesetveszély lehetőségével jár,

4. egészségfejlesztés: olyan, az egyén testi és lelki egészségi állapotának javítását célzó tevékenységek összessége, amelyek kívül esnek a kifejezetten gyógyító tevékenységeken; jelenti egyrészt az Országgyűlési Őrség oldaláról az egészséggel kapcsolatos szervezetfejlesztési, támogatási, egészségnevelési, mentálhigiénés tevékenységeket, másrészt a hivatásos állomány tagja oldaláról a megelőzés, az önsegítés érdekében tett erőfeszítéseket,

5. egészségügyi dokumentáció: egészségügyi és személyazonosító adatokat tartalmazó feljegyzés, nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,

6. ellenőrző orvosi vizsgálat: a szolgálatképtelenség harminc napon túli felülvizsgálata, amit a felülvizsgáló egység vezető főorvosa végez,

7. erősen traumatizáló esemény: az az eset, amely a közvetlenül vagy közvetve érintett személyek számára pszichés egyensúlyvesztést, akut stressz- vagy krízisállapotot vagy a későbbiekben poszttraumás pszichés megbetegedést okozhat; ide tartozik többek között a lőfegyverhasználat, valamint egyéb fokozott pszichés igénybevételt okozó szolgálati esemény, amely előre nem kategorizálható, így különösen ha a hivatásos állomány tagja a hivatalos személy elleni erőszak elszenvedője, gyermekbántalmazás, emberölés vagy öngyilkosság szemtanúja, illetve zsarolás vagy fenyegetés sértettje,

8. felülvizsgáló egység: a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos szolgálati jogviszonyban állók és rendvédelmi igazgatási alkalmazottak egészségügyi és pszichológiai ellátással összefüggő kérdéseiről szóló 2/2021. (I. 14.) BM rendelet [a továbbiakban: 2/2021. (I. 14.) BM rendelet] szerint meghatározott szervezeti elem,

9. felülvizsgáló egység vezető főorvosa: a 2/2021. (I. 14.) BM rendeletben meghatározottak szerint a felülvizsgáló egység vezetője,

10. felülvizsgálati eljárás: az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának egészségi alkalmasságvizsgálata során másodfokon született "Alkalmatlan" minősítés esetén az egészségi alkalmasság megítélésére irányuló eljárás,

11. FÜV határozat: a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja alkalmasságának felülvizsgálatát lezáró dokumentum,

12. FÜV bizottság: a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagjának alkalmasságát vizsgáló felülvizsgálati bizottság,

13. háziorvos: az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény szerinti háziorvos,

14. illeszkedésvizsgálat: az alkalmasságvizsgálat részét képező vizsgálat, amelynek során a vizsgált személynek a meghatározott szakterülethez vagy szolgálati beosztáshoz kötődően előre meghatározott kompetenciaelvárásoknak való megfelelése kerül értékelésre,

15. kategória-váltás: a hivatásos szolgálati jogviszony olyan módosítása, amely az alkalmasságvizsgálati kategóriák közötti váltást eredményez,

16. kategóriafeltétel: az Országgyűlési Őrség parancsnoka által a minden esetben kötelezően teljesítendő minimumfeltételen túl meghatározott, az alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó egészségi, pszichológiai és fizikai követelmény,

17. kompetencia: az Országgyűlési Őrség feladatainak hatékony elvégzéséhez szükséges készségek és képességek együttese, továbbá mindazon személyes jellemzők összessége, amelyek kihatással lehetnek a szolgálatteljesítésre; a kompetencia lehet

a) alapkompetencia,

b) irányítói kompetencia, valamint

c) vezetői kompetencia,

azzal, hogy ezek egymásra épülnek,

18. kompetenciavizsgálat: a pszichológiai alkalmasságvizsgálat részét képező illeszkedésvizsgálat egyik eleme, amelynek típusai

a) az alapkompetencia-vizsgálat,

b) az irányítóikompetencia-vizsgálat, valamint

c) a vezetőikompetencia-vizsgálat,

19. minimumfeltétel: azon egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságkategória követelmény, amelynek minden hivatásos állományban lévő személynek meg kell felelnie,

20. minisztérium: a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium,

21. pszichológiai dokumentáció: személyazonosító, pszichológiai és egészségügyi adatokat tartalmazó feljegyzés, amelynek része a gondozásokról készült feljegyzés is, továbbá nyilvántartás vagy bármilyen más módon rögzített adat, függetlenül annak hordozójától vagy formájától,

22. rendvédelmi alapellátó orvos: az Országgyűlési Őrségnek - vagy az Országgyűlési Őrségnek valamely rendvédelmi szervvel kötött megállapodása alapján - a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult orvosa,

23. rendvédelmi alapellátó pszichológus: az Országgyűlési Őrségnek - vagy az Országgyűlési Őrségnek valamely rendvédelmi szervvel kötött megállapodása alapján - a vizsgált személy elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult pszichológusa,

24. rendvédelmi szerv: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 1. § (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv,

25. rendvédelmi szerv vezető főorvosa: munkaköri leírásában a rendvédelmi szerv vezető főorvosaként kijelölt személy,

26. speciális szerepkör: az Országgyűlési Őrség alapfeladatába tartozó feladatok ellátására rendszeresített olyan szolgálati beosztás, amely fokozott fizikai igénybevétellel és jellemzően speciális egészségi és pszichikai megterheléssel jár,

27. sportszakember: az Országgyűlési Őrségnek a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítések jegyzékéről szóló kormányrendelet szerinti, egészségmegőrző és sportfoglalkozások, edzésprogramok vezetésére jogosító képesítéssel rendelkező, vagy fizikai alkalmasság felmérésében legalább kétéves sportszakmai tapasztalattal rendelkező foglalkoztatottja,

28. személyügyi szerv: az Országgyűlési Őrség parancsnokának munkáltatói döntéseit előkészítő, nyilvántartó és rendszerező humánigazgatási szakszolgálat, amelynek vezetője felelős az e rendeletben szabályozott munkáltatói intézkedéseket megalapozó eljárások jogszerűségéért, valamint a munkáltatói intézkedések szakszerű előkészítéséért,

29. Tanácsadó Testület: a belügyminiszternek a rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél végzett alkalmasságvizsgálatokkal összefüggő feladatainak ellátását segítő szakmai testület,

30. támogató szerepkör: az Országgyűlési Őrségnek az alapfeladatába nem tartozó adminisztratív, valamint az Országgyűlési Őrség operatív működését elősegítő feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztás, amelyet hivatali munkarendben, nagyrészt belső térben, képernyő előtt, ülőmunkával kell ellátni, és amely jellemzően szellemi munka, amelyhez kapcsolódó felelősség döntési kényszerrel, figyelmi terheléssel jár.

II. FEJEZET

A HIVATÁSOS ÁLLOMÁNY ALKALMASSÁGVIZSGÁLATA

3. Az alkalmasságvizsgálatok rendszere

3. § (1) A szolgálati követelmények érvényre juttatása érdekében a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálatra, valamint az egyes szolgálati beosztásra való alkalmasságát, egészségi, pszichológiai és fizikai állapotát a hivatásos szolgálati jogviszony létesítését megelőzően és annak fennállása alatt alkalmasságvizsgálat keretében vizsgálni és minősíteni kell.

(2) Az alkalmasságvizsgálat tartalmát tekintve lehet

a) egészségi,

b) pszichológiai vagy

c) fizikai

alkalmasságvizsgálat.

4. § Az alkalmasságvizsgálatok típusai

a) a hivatásos állományba kinevezést megelőző,

b) a véglegesítés előtti,

c) a kategória-váltáshoz kapcsolódó,

d) a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző,

e) a külszolgálathoz kapcsolódó,

f) az időszakos,

g) a soron kívüli és

h) az ismételt

alkalmasságvizsgálat.

5. § (1) Az alkalmasságvizsgálat Kétlépcsős Integrált Alkalmasságvizsgálati Rendszerben (a továbbiakban: KLIR) valósul meg.

(2) A KLIR alapelvei a következők:

a) az alkalmasságvizsgálat a betöltendő vagy a betöltött szolgálati beosztáshoz igazodik,

b) az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeknek, valamint az adott alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó kategóriafeltételeknek való együttes megfelelés az alkalmasság alapfeltétele,

c) a vizsgált személy hivatásos állományba való felvételével, illetve szolgálati beosztásba helyezésével kapcsolatos döntést - ha a minimumfeltételek és a kategóriafeltételek együttesen teljesültek - az egyes alkalmasságvizsgálatok eredményeinek ismeretében a munkáltatói jogkör gyakorlója hozza meg,

d) a támogatás és a fejleszthetőség keretében az Országgyűlési Őrség feladata, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket

da) az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés, valamint a hivatásos állomány tagjának mentálhigiénés támogatása,

db) az egyéni továbbképzési rendszer keretében a kompetenciák fejlesztése, valamint

dc) a fizikai erőnléti állapot fenntartása

érdekében.

6. §[1] Nem kerül sor alkalmasságvizsgálatra a hivatásos állomány azon tagja esetében, aki a Hszt. 77. § (1) bekezdés b) és f)-j) pontja szerinti rendelkezési állományban van, de nem tölt be szolgálati beosztást, esetükben alkalmasságvizsgálatot a rendelkezési állomány megszűnését megelőzően olyan időben kell kezdeményezni és a 63. §-ban foglaltak szerint elvégezni, hogy annak eredménye legkésőbb a rendelkezési állomány megszűnése napján ismert legyen.

7. § (1) A KLIR-t az Országgyűlési Őrség a Komplex Kompetencia Alapú Kiválasztási és Képzési Rendszer (a továbbiakban: KOMP-rendszer) elnevezésű informatikai keretrendszer igénybevételével folytatja le.

(2) A KOMP-rendszert a minisztérium működteti és külön megállapodás útján biztosítja az Országgyűlési Őrség részére az informatikai keretrendszer igénybevételét. Az informatikai keretrendszer alkalmazásából eredő, a személyes adatok kezelésével kapcsolatos részletes rendelkezésekről az általános adatvédelmi rendelet előírásai szerinti megállapodásban kell rendelkezni.

(3) Az Országgyűlési Őrség a minisztériumnak a hivatásos állomány létszáma alapján hozzájárulást (a továbbiakban: normatív hozzájárulás) fizet. Az Országgyűlési Őrség a normatív hozzájárulás útján fizeti meg a KOMP-rendszer igénybevételének díját. A normatív hozzájárulás alapja a rendvédelmi illetményalap 40%-a, amelyet az Országgyűlési Őrség minden év február 15-ig, az Országgyűlési Őrségnél a tárgyév január 1-jén foglalkoztatott hivatásos állomány létszáma 50%-ának alapulvételével, előirányzat-átadással teljesít.

8. § (1) A KOMP-rendszer igénybevétele során az Országgyűlési Őrség a következő, általa törvény alapján a hivatásos állomány tagjáról és a hivatásos állományába jelentkezőről kezelt alábbi adatokat használja fel:

a) név,

b) rendfokozat,

c) születési név,

d) születési hely,

e) születési idő,

f) anyja születési neve,

g) társadalombiztosítási azonosító jel,

h) lakóhely,

i) iskolai végzettség,

j) az egyes alkalmasságvizsgálatok rész-, összesített és végeredményei, valamint az alkalmassági minősítéseket tartalmazó dokumentumok.

(2) A KOMP-rendszer

a) biztosítja a kötelezően vizsgálandó pszichológiai kompetenciák mérésére alkalmas tesztrendszerek működését, a tesztek felvételét és kiértékelését,

b) biztosítja az egyéni továbbképzési rendszerrel való közvetlen kapcsolatot,

c) lehetőséget ad egyéni és összesített vélemények, jelentések és elemzések elkészítésére.

(3) A KOMP-rendszerben a hivatásos állomány személyi és szolgálati alapadatai a személyügyi alapnyilvántartás alapján, a Hszt. 107. §-a figyelembevételével kerülnek felhasználásra.

(4) A KOMP-rendszerben folyamatosan, de legkésőbb az alkalmasságvizsgálati minősítés dátumát követő negyedév első hónapjának 15-éig rögzíteni kell az elvégzett alkalmasságvizsgálatokra vonatkozó minősítéseket.

9. § (1) A KOMP-rendszerben rögzített adatokhoz való hozzáférést a jogosultságok differenciált kiosztásával kell biztosítani.

(2) A hivatásos állomány tagjának az alkalmasság minősítéséhez kapcsolódó adatait

a) a hivatásos állomány érintett tagja,

b) a Hszt. 329. (3) bekezdésében meghatározott munkáltatói jogkörök gyakorlása tekintetében az Országgyűlés elnöke,

c) az Országgyűlési Őrség parancsnoka és a személyügyi szerv, valamint

d) az alkalmasságvizsgálatot végző személy

kizárólag a részére biztosított informatikai hozzáférésen keresztül ismerheti meg.

(3) A KOMP-rendszer a pszichológiai kompetenciák mérésére használt felületen a pszichológiai vizsgálati adatokat elkülönítetten kezeli, ahhoz kizárólag a pszichológiai alkalmasságvizsgálatot végző személy részére biztosítható hozzáférés. Ezen felületről kizárólag a kompetenciamérés eredményei tehetők más személyek részére hozzáférhetővé.

(4) A hivatásos állomány tagjának egyéni továbbképzése részeként az egyéni továbbképzési terv kompetenciafejlesztési feladatainak meghatározására az alkalmasságvizsgálatok során rendszeres időközönként végrehajtott kompetenciamérés eredményei alapján kerül sor.

10. § Ha a hivatásos állomány tagjának alkalmasságvizsgálata során az orvos, a pszichológus vagy a sportszakember a vizsgált személy egészségi, pszichológiai, illetve fizikai állapotában az alkalmasságot kedvezőtlenül befolyásoló változásokat tapasztal, gondozási, fejlesztési programot javasol azok kiküszöbölésére.

4. Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll

11. § (1) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll az alkalmasságvizsgálatok végrehajtását segítő módszertani szakmai dokumentum. Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollt a Tanácsadó Testület véleményezését követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka adja ki.

(2) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határozza meg az egyes alkalmasságvizsgálatok vizsgálati módszertanát, amely magában foglalja

a) az alkalmazandó vizsgálati módszerek leírását az e rendeletben meghatározott elvárásokra figyelemmel,

b) az eredmények kiértékelési módszertanát, amely a pszichológiai vizsgálatok tekintetében az alkalmazott vizsgáló eljárások eredményeinek kritériumszintjét is magában foglalja, valamint

c) az eredmények alapján az alkalmasságvizsgálati véleményt tartalmazó minősítés kialakításának a szabályait.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban kell rögzíteni

a) a prevenciós kérdőív tartalmát, valamint

b) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket.

5. Az alkalmasságvizsgálati kategóriák

12. § (1) A szolgálati beosztásokat szerepkörökbe kell besorolni, amely során

a) a szolgálatellátás sajátosságaiból adódó valóságos és rendszeresen felmerülő - az életet, testi épséget, egészséget fenyegető - kockázatot,

b) a fegyverrel való szolgálatteljesítés, a fegyverhasználattal vagy annak lehetőségével járó helyzetek gyakoriságát,

c) a szolgálatteljesítés külső körülményeit,

d) a szolgálat ellátásához kapcsolódó belső körülményeket, valamint

e) a szakmai irányításból adódó többletfelelősséget, magasabb szakmai követelményeket

kell figyelembe venni.

(2) A szolgálati beosztások szerepkörök szerint az alábbi alkalmasságvizsgálati kategóriákba sorolhatók:

a) I. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör, amely nem tartozik az V. kategóriába,

b) II. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör, amely nem tartozik a VI. kategóriába,

c) III. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör, amely nem tartozik a VII. kategóriába,

d) IV. kategória: az a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör, amely nem tartozik a VIII. kategóriába,

e) V. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,

f) VI. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,

g) VII. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,

h) VIII. kategória: a tiszti vagy tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör, ha a közvetlen irányítása alatt a személyi állomány több tagja látja el feladatát,

i) IX. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó támogató szerepkör,

j) X. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó adminisztratív vagy hatósági szerepkör,

k) XI. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó beavatkozó vagy intézkedő szerepkör,

l) XII. kategória: a vezetői besorolási osztályba tartozó speciális szerepkör.

13. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot a fogadó szervnél betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó alkalmasságvizsgálati kategória szerint kell elvégezni

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának azon tagja esetében, aki szolgálati beosztásba történő vezényléssel a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervnél teljesít szolgálatot,

b) a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szerv hivatásos állományának azon tagja esetében, aki szolgálati beosztásba vezényléssel az Országgyűlési Őrségnél teljesít szolgálatot.

(2) Az Országgyűlési Őrség állományának azon - az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó - tagját, aki vezényléssel a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervnél teljesít szolgálatot az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába, vezetői beosztás esetén a IX. alkalmasságvizsgálati kategóriába kell besorolni, amelynek megfelelő alkalmasságvizsgálat végrehajtásáról a hivatásos állomány tagját rendelkezési állományban tartó Országgyűlési Őrség gondoskodik.

6. Az alkalmasságvizsgálatot végzők

14. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot

a) első fokon az Országgyűlési Őrség és valamely rendvédelmi szerv között megkötött megállapodás alapján a vizsgált személy elsőfokú egészségi alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult orvos vagy az Országgyűlési Őrség által foglalkoztatott orvos,

b) másodfokon az Országgyűlési Őrség és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv között megkötött megállapodáson alapuló kijelölés szerinti orvos,

c) másodfokon született "alkalmatlan" minősítés esetén a FÜV bizottság

végzi.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot

a) első fokon az Országgyűlési Őrség és valamely rendvédelmi szerv között megkötött megállapodás alapján, a vizsgált személy elsőfokú pszichológiai alkalmasságvizsgálatának elvégzésére jogosult pszichológus vagy az Országgyűlési Őrség által foglalkoztatott pszichológus,

b) másodfokon az Országgyűlési Őrség és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv között megkötött megállapodáson alapuló kijelölés szerinti pszichológus,

c) a másodfokon született "alkalmatlan" minősítés esetén a pszichológiai háromfős bizottság

végzi.

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot

a) első és másodfokon az Országgyűlési Őrség parancsnoka által belső szabályzatban meghatározott kijelölés szerinti sportszakember,

b) a másodfokon született "alkalmatlan" minősítés esetén a fizikai háromfős bizottság

végzi.

15. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy nem lehet a vizsgált személy Hszt. 2. § 13. pontja szerinti közeli hozzátartozója, valamint az, akitől a tárgyilagos megítélés egyéb okból nem várható el.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy jogszabályban és szakmai előírásban foglaltak szerint köteles az alkalmasságvizsgálatot elvégezni, és e tevékenysége során nem befolyásolható és nem utasítható.

16. § (1) A másodfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálaton a legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező, az Országgyűlési Őrség és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv között megkötött megállapodáson alapuló kijelölés szerinti szakember járhat el. Orvos esetében további feltétel a szakvizsga, pszichológus esetében a szakvizsga vagy szakpszichológusi szakképzettség megléte. A másodfokú fizikai alkalmasságvizsgálaton legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakember járhat el.

(2) Az egészségi és a pszichológiai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az első fokon hozott döntés meghozatalában, illetve az annak alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatban részt vett. A fizikai alkalmasságvizsgálathoz kapcsolódó fellebbezés elbírálásában nem vehet részt az, aki az elsőfokú döntést meghozta.

17. § (1) A pszichológiai háromfős bizottság

a) két tagja az Országgyűlési Őrséggel történő megállapodás alapján az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv által kijelölt, legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakképzettséggel rendelkező szakembere,

b) egy tagja az a) pontban foglalt általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől eltérő másik, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és szakvizsgával vagy szakpszichológusi szakképzettséggel rendelkező szakembere vagy a minisztérium szakmai irányításért felelős szakterületének képviselője.

(2) A fizikai háromfős bizottság

a) két tagja, a hivatásos állomány tagját foglalkoztató Országgyűlési Őrség legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakembere,

b) egy tagja valamely, a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal rendelkező sportszakembere vagy a minisztérium szakmai irányításért felelős képviselője.

(3) Az (1) bekezdés szerinti pszichológiai háromfős bizottság eljárásában nem vehet részt az, aki az első vagy másodfokon hozott döntés meghozatalában, illetve az azok alapjául szolgáló vizsgálatban, illetve alkalmasságvizsgálatokban részt vett.

(4) A (2) bekezdés szerinti fizikai háromfős bizottság eljárásában nem vehet részt az, aki az első vagy másodfokon hozott döntés meghozatalában részt vett.

7. Az alkalmasságvizsgálatok közös szabályai

18. § (1) Az alkalmasságvizsgálatok elrendelésével kapcsolatos iratokat a személyügyi szerv készíti elő kiadmányozásra. A személyügyi szerv gondoskodik továbbá arról, hogy a vizsgált személyről, valamint az általa betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztással kapcsolatos, az alkalmasságvizsgálatok végrehajtásához elengedhetetlen - a személyügyi szerv rendelkezésére álló - információk, előzményi adatok, minősítések a vizsgálatot végző orvos, pszichológus vagy sportszakember rendelkezésére álljon.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint a személyügyi szerv gondoskodik a szolgálati beosztást betöltő személyek vonatkozásában a vizsgálat elvégzéséhez szükséges szolgálati elöljárói visszajelzés beszerzéséről.

(3) Az alkalmasságvizsgálatra rendelő lapon fel kell tüntetni

a) a vizsgálatra rendelt személy nevét, rendfokozatát, születési névét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a vizsgálatra rendelt személy társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a hivatásos állományba vételt megelőző alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatra rendelt személy lakóhelyét,

d) a hivatásos állomány tagja esetén a betöltött szolgálati beosztás megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,

e) az elvégzendő alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:

ea) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,

eb) az alkalmasságvizsgálat típusa,

ec) az elsőfokú, a másodfokú, illetve a háromfős bizottsági eljárás vagy a felülvizsgálati eljárás megjelölése,

f) az elrendelt alkalmasságvizsgálat típusától függően a tervezett szolgálati beosztás megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,

g) a képernyős eszköz használatára vonatkozó információt,

h) az alkalmasságvizsgálat elrendelésének tényét, valamint

i) az elrendelő Országgyűlési Őrség parancsnokának nevét és aláírását.

19. § (1) Az alkalmasságvizsgálaton a vizsgálatra rendelt személynek a személyes megjelenése szükséges. Az alkalmasságvizsgálatot végző a vizsgálat megkezdése előtt ellenőrzi a vizsgálatra rendelt személy személyazonosságát.

(2) A vizsgálatra rendelt személynek az alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

a) a személyügyi szerv által kitöltött alkalmasságvizsgálatra rendelő lapot, valamint

b) az egészségi, pszichológiai és fizikai-erőnléti állapotára vonatkozó, az adott alkalmasságvizsgálat szempontjából szükséges dokumentációt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hivatásos állomány tagjának alkalmasságával kapcsolatos döntés a rendelkezésre álló dokumentumok alapján is meghozható a soron kívüli és az ismételt alkalmasságvizsgálat során, ha a vizsgálatra rendelt személy

a) egészségi állapota a személyes megjelenést nem teszi lehetővé,

b) betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, vagy

c) utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be,

és meglévő egészségügyi dokumentációjából az egészségi állapota megítélhető.

20. § (1) Az alkalmasságvizsgálat során el kell bírálni, hogy a vizsgált személy

a) egészségi, pszichológiai, fizikai szempontból a meghatározott követelményrendszer szerint alkalmas-e a betöltendő, illetve a betöltött szolgálati beosztás ellátására,

b) egészségének előre látható károsodása nélkül alkalmas-e egyes, fokozott igénybevétellel, veszéllyel járó szolgálati feladatok, munkatevékenységek elvégzésére,

c) szenved-e valamilyen fertőző betegségben, amely miatt szolgálati beosztásából adódóan széles körű fertőzést okozhat, vagy szenved-e olyan betegségben, amelynek következtében bármikor szolgálatképtelenné válhat, illetve amely gyógykezelését, gondozását, egyéb intézkedés megtételét teszi szükségessé.

(2) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett vizsgálathoz további - az általa elrendelhető vagy beutalható további vizsgálatok szerinti - szakvélemények vagy szakorvosi leletek beszerzését rendelheti el.

21. § (1) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa végzett alkalmasságvizsgálat eredményéről minősítő dokumentumot állít ki, amelyben rögzíteni kell

a) a minősítést és annak érvényességét,

b) "Alkalmatlan" minősítés esetén külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot,

c) "Korlátozással alkalmas" minősítés esetén a korlátozás fajtáját - így a gondozással vagy kategóriaváltással kapcsolatos, illetve egyéb megjelölést -, külön íven a minősítést megalapozó valamennyi okot, valamint az elrendelt, az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,

d) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú, háromfős bizottsági eljárás vagy felülvizsgálati eljárás esetén ennek tényét.

(2) A minősítő dokumentum (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti külön íve nem része a Hszt. 273. §-a szerinti személyi anyaggyűjtőnek.

(3) Az alkalmasságvizsgálatot végző személy az általa megállapított minősítésről igazolható módon köteles írásban tájékoztatni a vizsgált személyt.

22. § A minősítő dokumentum tartalmazza

a) a vizsgálatra rendelt személy nevét, rendfokozatát, születési névét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a vizsgált személy jelenlegi vagy tervezett szolgálati beosztásának megnevezését és alkalmasságvizsgálati kategóriáját,

c) az elvégzett alkalmasságvizsgálatra vonatkozó adatokat:

ca) tartalma szerint egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat,

cb) az alkalmasságvizsgálat típusa,

cc) az elsőfokú, a másodfokú, illetve a háromfős bizottsági eljárás vagy a felülvizsgálati eljárás megjelölése,

d) az alkalmasság minősítését és a minősítés érvényességét,

e) "Korlátozással alkalmas" minősítés esetén a korlátozás fajtáját - így a gondozással vagy kategóriaváltással kapcsolatos, illetve egyéb megjelölést -, valamint az alkalmasság visszanyerését célzó támogató intézkedések meghatározását,

f) "Korlátozással alkalmas" és "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés esetén azt az időpontot, ameddig a következő alkalmasságvizsgálatot el kell végezni,

g) a jogorvoslat lehetőségéről szóló tájékoztatást, illetve a minősítést követő hivatalból alkalmazott másodfokú, háromfős bizottsági eljárás vagy felülvizsgálati eljárás esetén ennek tényét,

h) az alkalmasságvizsgálatot végző személy szervezeti eleme szerinti bélyegzőjének lenyomatát, a minősítő nevét és aláírását, egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálatot végző orvos bélyegzőjének lenyomatát.

23. § (1) Az alkalmasságvizsgálat minősítését az alkalmasságvizsgálatot végző személy rögzíti a KOMP-rendszerben.

(2) A személyügyi szerv a tárgyévet megelőző év december 15-ig elkészíti az alkalmasságvizsgálati összesítő lapot. Az alkalmasságvizsgálati összesítő lap tartalmazza - a rendelkezésre álló minősítések és azok érvényességi ideje alapján - a hivatásos állomány tagja vonatkozásában a tárgyévben elvégzendő alkalmasságvizsgálatok meghatározását, ha nincs előírt alkalmasságvizsgálat, akkor e tényt rögzíti.

(3) Ha az alkalmasságvizsgálatot nem a vizsgált személy rendvédelmi alapellátó orvosa, rendvédelmi alapellátó pszichológusa, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakembere végzi, az alkalmasságvizsgálat minősítésével együtt a vizsgálat során keletkező dokumentációt - beleértve ebbe az orvosi titoknak, különleges adatnak minősülő orvosi leleteket, illetve pszichológiai teszteket, azok eredményeit, valamint a fizikai felmérő lapot - zárt borítékban csatolni kell a vizsgálatot kérő személyügyi szerv részére megküldendő minősítéshez. A zárt borítékban lévő orvosi, illetve pszichológiai leleteket, valamint a fizikai felmérő lapot - kivéve, ha hivatásos állományba kinevezésre alkalmatlanság miatt nem kerül sor - a személyügyi szerv továbbítja a rendvédelmi alapellátó orvosnak, a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak vagy az első fokon eljárni jogosult sportszakembernek. A továbbított zárt boríték felbontására, illetve az abban lévő adatok kezelésére csak a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve az első fokon eljárni jogosult sportszakember jogosult.

(4) A hivatásos állományba történő kinevezés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos a leletek kézhezvételét követően gondoskodik a hivatásos állomány újonnan kinevezett tagja vonatkozásában az egészségügyi törzskönyv megnyitásáról.

(5) A személyügyi szerv a minősítést és annak érvényességét tartalmazó dokumentumot a személyi anyaggyűjtőben helyezi el.

8. Az egészségi alkalmasságvizsgálat

24. § (1) Valamennyi alkalmasságvizsgálati kategória tekintetében egészségi minimumfeltételnek az tekintendő, ha a vizsgált személy mentes a hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségektől. A hivatásos szolgálat szempontjából általános kizáró oknak minősülő betegségeket a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer (a továbbiakban: BNO) alapján az 1. melléklet tartalmazza.

(2) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag az egészségi minimumfeltételeknek kell megfelelni.

25. § (1) A személyügyi szerv az egészségi alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint:

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: 30-39 éves kor között,

c) III. korcsoport: 40-49 éves kor között,

d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

26. § (1) A vizsgálatra rendelt személynek az egészségi alkalmasságvizsgálat során be kell mutatnia

a) a hivatásos állomány tagja esetén az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kitöltött, a (3) bekezdés szerinti kérdőívet,

b) a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat esetében a (4) bekezdés szerinti, a választott háziorvos által kitöltött kérdőívet.

(2) Nem kell bemutatni az (1) bekezdés b) pontja szerinti háziorvos által kitöltött kérdőívet, ha a vizsgált személy az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatának kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alkalmasságvizsgálatot végző orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. Ebben az esetben a rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér 2017. november 1-jét megelőző időszakokra vonatkozó nyilatkozattételt és dokumentumok bemutatását kérheti a hivatásos állományba jelentkező személytől.

(3) Az alkalmasságvizsgálathoz szükséges kérdőív tartalmazza

a) a vizsgálatra rendelt személy nevét, rendfokozatát, születési névét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasságvizsgálat esetén az esetlegesen korábban fennálló hivatásos szolgálati jogviszony tényére és a jogviszony megszűnésének időpontjára vonatkozó adatot,

d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,

e) a hivatásos állomány tagjának nyilatkozatát az adatok valóságnak való megfelelőségéről,

f) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy az egészségi alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg,

g) a hivatásos állomány tagjának aláírását.

(4) A hivatásos állományba kinevezést megelőzően kitöltendő háziorvosi kérdőív tartalmazza

a) a hivatásos állományba jelentkező nevét, rendfokozatát, születési névét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) a hivatásos állományba jelentkező társadalombiztosítási azonosítási jelét,

c) a hivatásos állományba jelentkezőnek a háziorvoshoz címzett kérelmét az egészségi alkalmasságvizsgálathoz az egészségi állapotra vonatkozó adatok megadására,

d) a betegségekre, kezelésekre, kórelőzményekre vonatkozó egészségügyi szakmai kérdéseket, amelyeket az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokoll határoz meg,

e) a háziorvos tájékoztatását arra vonatkozóan, hogy a hivatásos állományba jelentkezőnek az egészségi alkalmasságvizsgálathoz közölt adatainak kezelésére a Hszt. 107. §-a szerint kerül sor,

f) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.

27. § A vizsgált személy egészségi alkalmasságát az egyéni egészségi sajátosságok figyelembevételével kell minősíteni. Az elbírálás során figyelembe kell venni

a) a betegség súlyossági fokát és a vele járó funkcionális zavarokat,

b) a kóros elváltozások gyógyulási hajlamát, a szervezet kompenzáló képességét, az elváltozás prognózisát, későbbi következményeit, krónikussá válásának lehetőségét,

c) a megbetegedés, elváltozás szolgálatképességet befolyásoló hatását,

d) a vizsgált személy életkorát, betöltött vagy tervezett szolgálati beosztásának jellegét és sajátosságait, a megszerzett tapasztalatait, képzettségét,

e) a más alkalmasságvizsgálati kategóriában további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás lehetőségét.

28. § (1) Az egészségi alkalmasságvizsgálatot dokumentálni kell, az elvégzett orvosi vizsgálatok és az észlelt megbetegedés, fogyatékosság BNO szerinti kódszámának megjelölésével, amely dokumentum a vizsgált személy egészségügyi dokumentációjának részét képezi. A leletek és a vizsgálati adatok nem kerülnek a KOMP-rendszerbe, azok az egészségügyi törzskönyvben helyezendőek el.

(2) Az egészségi alkalmasságvizsgálat során írásban kell rögzíteni az egészségfejlesztés tekintetében végzett tevékenységeket. A rendvédelmi alapellátó orvos által készített dokumentációt a hivatásos állomány tagja aláírja.

9. A pszichológiai alkalmasságvizsgálat

29. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot az egészségi alkalmasságvizsgálattól elkülönítetten kell elvégezni.

(2) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat kiterjed a személyiség egészének, a kognitív képességeknek, a társas készségeknek, a társadalmi normáknak való megfelelési képességnek, valamint az e rendeletben előírt kompetenciáknak a vizsgálatára.

(3) A pszichológiai alkalmasságot

a) személyiségtesztek,

b) intelligenciatesztek,

c) papíralapú vagy műszeres figyelemvizsgálatok,

d) a KOMP-rendszer által támogatott kompetenciavizsgálatok,

e) az a)-d) pontban meghatározott vizsgálatok kombinációjának, valamint

f) - ha a vizsgált személy pszichológiai állapota indokolja - kiegészítő vizsgálatok

elvégzésével és a vizsgálat eredményeinek komplex kiértékelésével a vizsgálatot végző pszichológus minősíti.

(4) A pszichológiai minimumfeltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

(5) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a pszichológiai minimumfeltételeknek kell megfelelni.

30. § A pszichológiai alkalmasságvizsgálatot a KOMP-rendszer támogatásával a vizsgálatot végző pszichológusnak vagy az őt segítő asszisztensnek dokumentálnia kell, amelynek tartalmaznia kell a végrehajtott vizsgálatok időpontját, megnevezését, a végrehajtott vizsgálatok dokumentumait, eredményeit és kiértékelését. Az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus a kiértékelés során - a vizsgált személy által betöltött, illetve betöltendő szolgálati beosztáshoz igazodóan - figyelembe veszi a minimumfeltételeket, illetve az esetleges kategóriafeltételeket.

31. § (1) A pszichológiai alkalmasságvizsgálatnál elsősorban olyan vizsgálati módszerek alkalmazása javasolt, amelyeket magyar reprezentatív mintán bevizsgáltak és az eredményeiket publikálták. Az ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya körében legalább 30 fős, vagy

b) a rendvédelmi szervek állománya körében legalább 100 fős

reprezentatív mintán végrehajtott bevizsgálás, sztenderdizálás eredményei alapján kell kialakítani.

(2) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő pszichológiai értékelési módszertant, sztenderdeket folyamatosan - legfeljebb négyévente - felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.

(3) A pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételek vizsgálatára jogszerűen alkalmazható, korszerű vizsgálati eszközöket kell biztosítani, amelyről az Országgyűlési Őrségnek a pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat megállapodás alapján ellátó rendvédelmi szervvel kötött megállapodásában is rendelkezni kell. Amennyiben a pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat az Országgyűlési Őrség végzi, akkor a minimumfeltételek, illetve kategóriafeltételek vizsgálatára jogszerűen alkalmazható, korszerű vizsgálati eszközöket az Országgyűlési Őrség biztosítja.

32. § (1) A kompetenciavizsgálat keretében kötelezően vizsgálandó kompetenciákat a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A kompetenciavizsgálat során az (1) bekezdésben meghatározott kompetenciák kötelező vizsgálata mellett a II-VIII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében az Országgyűlési Őrség parancsnoka által - az egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatokat ellátóval történt előzetes egyeztetésre is figyelemmel - meghatározott további kompetenciák is vizsgálhatók, ha azok tudományosan megalapozottak és a vizsgálatukhoz rendelkezésre állnak a megfelelő vizsgálati eszközök.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelező kompetenciák vizsgálata során

a) elsőként a vizsgált személy egyéni kompetenciaprofilja kerül meghatározásra a KOMP-rendszer segítségével,

b) ezt követően a vizsgált személy egyéni kompetenciaprofilja illesztésre kerül a vizsgált személy által betöltött vagy betöltendő szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához és szakterületéhez illeszkedő specifikus kompetenciaprofil-elvárásrendszerhez, amelynek eredménye mentén a vizsgált személyek sorrendbe rendezhetők.

10. A fizikai alkalmasságvizsgálat

33. § (1) Fizikai alkalmasságvizsgálaton csak az a hivatásos állományba jelentkező vehet részt, aki írásbeli nyilatkozat alapján önként, saját felelősségére vállalja az előírt feladatok végrehajtását, és - a hivatásos állományba kinevezést megelőző fizikai alkalmasságvizsgálat esetében - rendelkezik harminc napnál nem régebbi háziorvosi igazolással.

(2) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmazza

a) a hivatásos állományba jelentkező következő adatait: név, születési név, születési hely, születési idő, anyja születési neve, lakóhely,

b) a hivatásos állományba jelentkező társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a hivatásos állományba jelentkező a háziorvosa felé megfogalmazott kérelmét az igazolás kitöltésére,

d) tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a fizikai alkalmasságvizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg,

e) a hivatásos állományba jelentkező aláírását,

f) a háziorvos tájékoztatása érdekében a fizikai alkalmasságvizsgálaton előforduló mozgásformák rövid bemutatását,

g) a háziorvos nyilatkozatát az egészségi adatok ismeretében a fizikai alkalmasságvizsgálaton történő részvétel esetleges ellenjavallatairól vagy azok hiányáról,

h) a háziorvos aláírását, orvosi bélyegzőjének és egészségügyi szolgáltató bélyegzőjének lenyomatát.

(3) Az (1) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás helyett a rendvédelmi alapellátó orvos által kitöltött igazolás is elfogadható akkor, ha nála a kórelőzményre vonatkozó egészségügyi adatok rendelkezésre állnak.

34. § A hivatásos állomány tagja a fizikai alkalmasságvizsgálaton akkor vehet részt, ha rendelkezik 30 éves életkor alatt három éven belül, 30 éves életkor felett két éven belül elvégzett egészségi alkalmasságvizsgálaton szerzett "Egészségileg alkalmas" minősítéssel.

35. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat az egyén fizikai munkavégző képességének vizsgálatára terjed ki.

(2) A személyügyi szerv a fizikai alkalmasság elbírálása szempontjából a vizsgálaton részt vevőket életkor alapján négy korcsoportba sorolja a következők szerint

a) I. korcsoport: 29 éves korig,

b) II. korcsoport: 30-39 éves kor között,

c) III. korcsoport: 40-49 éves kor között,

d) IV. korcsoport: 50 év és afeletti életkor.

(3) A (2) bekezdés szerinti besorolás alapja a tárgyévben betöltött életkor.

36. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elsőként a minimumfeltételeknek való megfelelés kerül ellenőrzésre. A fizikai minimumfeltételek között meghatározott gyakorlatsorok a keringési rendszer terhelhetőségét, illetve a láb és a felsőtest erő-állóképességét mérik. A gyakorlatok rendészeti munkához leginkább szükséges izomcsoportok és a kardiovaszkuláris rendszer terhelhetőségét vizsgálják.

(2) A fizikai minimumfeltételeket a 4. melléklet tartalmazza.

(3) Az I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében kizárólag a fizikai minimumfeltételeknek kell megfelelni.

37. § (1) A 4. melléklet szerinti feladatok közül a vizsgált személy - a feltételek rendelkezésre állása esetén - választása szerinti egy gyakorlatot végez el. A gyakorlat végrehajtása során a vizsgált személy korosztálya és neme szerinti minimum értéket kell teljesíteni a minimumfeltétel teljesítéséhez.

(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat során elvégzett gyakorlatok végrehajtásának értékelése pontozással történik.

(3) Az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérés során kapott pontszámok mentén a vizsgált személyek sorrendbe rendezhetőek.

38. § (1) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében a kategóriafeltételeket és az illeszkedésvizsgálat részét képező fizikai szintfelmérőnek a követelményrendszerét, valamint a konkrét vizsgálati módszertant úgy kell kialakítani, hogy elsősorban olyan módszerek alkalmazása javasolt, amelyek széles körben alkalmazott és egyben magyar mintán validált eljárások. Ilyen vizsgálati módszer esetén az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertant

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya körében legalább 30 fős, vagy

b) a rendvédelmi szervek állománya körében legalább 100 fős

reprezentatív mintán végrehajtott bevizsgálás, sztenderdizálás eredményei alapján kell kialakítani.

(2) A fizikai alkalmasságvizsgálat esetében saját fejlesztésű vizsgálati módszert kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha annak kidolgozását és működését követhető módon, a szakma szabályainak megfelelően dokumentálták, valamint legalább 30 fős reprezentatív mintán bevizsgálásra, sztenderdizálásra került az Országgyűlési Őrség hivatásos állományán.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban szereplő értékelési módszertan sztenderdjeit folyamatosan - legfeljebb négyévente - felül kell vizsgálni a KOMP-rendszerben rögzített adatok összegzett elemzésével.

39. § Az alkalmasságvizsgálatot végző sportszakember egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi az Országgyűlési Őrség parancsnokánál, ha a fizikai alkalmasságvizsgálat során olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi. Ebben az esetben a fizikai alkalmasságvizsgálat minősítését csak az egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni.

11. A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat

40. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állományba jelentkező megfelel-e a tervezett szolgálati beosztáshoz kapcsolódó követelményeknek.

(2) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a jelentkező számára melyik szakterülethez tartozó szolgálati beosztás lenne a legmegfelelőbb, valamint

b) annak meghatározása, hogy a jelentkező melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a jövőbeni hatékonyabb munkavégzése érdekében.

41. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során minden esetben vizsgálni kell az egészségi, pszichológiai és fizikai minimumfeltételeket, és ezt követően, ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás, a tervezett szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó

a) kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságvizsgálatból áll, valamint

b) illeszkedésvizsgálatot kell végezni, amelynek eredménye alapján - releváns esetben - az alkalmasságvizsgálatot végzőnek fel kell állítani a lehetséges jelöltek közötti sorrendet.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat

a) kompetenciavizsgálatból és

b) a fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből

áll, amely vizsgálat eredményei pontszámokban kerülnek kifejezésre.

(3) A (1) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető.

42. § (1) Ha a hivatásos állományba vételt az Országgyűlési Őrség által folytatott szakmai képzés előzi meg, az Országgyűlési Őrség a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot már a szakmai képzés megkezdését megelőzően elvégzi akkor is, ha a hivatásos állományba vételre csak a szakmai képzés sikeres teljesítését követően vagy a szakmai képzés meghatározott részének teljesítését követően kerül sor.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat a minimumfeltételeknek való megfelelés vizsgálatából és - ha ismert a betölteni kívánt szolgálati beosztás - az illeszkedésvizsgálatból, valamint a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatából áll.

43. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Alkalmatlan".

(2) "Alkalmas" minősítés esetén

a) a minősítés a hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmasság elbírálása során hat hónapig, az Országgyűlési Őrség által folytatott szakmai képzésre tekintettel elvégzett vizsgálat esetén tizenkét hónapig használható fel,

b) meg kell határozni azokat az alkalmasságvizsgálati kategóriákat, amelyekhez tartozó szolgálati beosztások betöltésére a jelölt alkalmas.

(3) "Alkalmatlan" minősítés esetén a jelölt újabb alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott "Alkalmatlan" minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

44. § (1) A hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni akkor is, ha a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésére

a) a Hszt. 36-40. §-a szerinti hivatásos állományba visszavétellel vagy

b) a Magyar Honvédség állományából történő áthelyezéssel

kerül sor.

(2) A hivatásos állományba visszavételt megelőző, a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése során - amennyiben rendelkezésre áll - a korábbi hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt keletkezett egészségügyi és pszichológiai dokumentációt is figyelembe kell venni.

12. A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat

45. § (1) Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állomány tagja esetében próbaidő kikötésére került sor.

(2) Véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése óta már legalább négy hónap eltelt.

(3) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat során az alkalmasságvizsgálatot végző - a Hszt. 50. §-ában foglaltakra figyelemmel - meggyőződik a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai és fizikai alkalmasságáról, továbbá vizsgálja a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot követően bekövetkezett, az alkalmasságra esetlegesen kedvezőtlen változások bekövetkeztét.

46. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagjának személyes megjelenése szükséges.

(2) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálatot a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat eredménye alapján, valamint a vizsgált személynek a kinevezés óta eltelt időszak alatt az egészségi, fizikai illetve pszichológiai állapotában bekövetkezett változások figyelembevételével kell lefolytatni.

(3) Az alkalmasságot az alkalmasságvizsgálatot végző

a) a rendelkezésre álló dokumentáció,

b) a legalább osztályvezető szolgálati beosztást betöltő szolgálati elöljárójának a Hszt. 50. § (2) bekezdés c) pontja szerinti értékelése, valamint

c) a személyes megjelenés során tapasztaltak

alapján minősíti.

(4) Ha a (3) bekezdés szerinti dokumentáció, értékelés vagy a személyes találkozás alapján kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának alkalmassága vonatkozásában, az alkalmasságvizsgálatot végző a hivatásos állományba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatot is elvégzi a 41. §-ban foglaltak szerint.

47. § (1) A véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Alkalmatlan".

(2) "Alkalmas" minősítés esetén meg kell határozni azokat az alkalmasságvizsgálati kategóriákat, amelyekhez tartozó szolgálati beosztások betöltésére a hivatásos állomány tagja alkalmas.

(3) "Alkalmatlan" minősítés esetén - ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás "Alkalmatlan" minősítése esetén - a hivatásos állomány tagja nem véglegesíthető, és gondoskodni kell a Hszt. 50. § (3) bekezdése alkalmazásáról.

13. A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat

48. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatra kerül sor minden olyan esetben, amikor a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 52. § (2) bekezdése szerinti hivatásos szolgálati jogviszony módosítására úgy kerül sor, hogy az általa betöltött szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik, kivéve azokat az eseteket, amikor a vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kell intézkedni.

(2) Ha valamely rendvédelmi szerv állományából az Országgyűlési Őrség állományába történő áthelyezésre kerül sor, az áthelyezést megelőzően is a kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot kell elvégezni, függetlenül attól, hogy az áthelyezést megelőző és az azt követő szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.

49. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett, más alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó új szolgálati beosztás követelményeinek.

(2) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja esetében az alkalmasságvizsgálati kategórián belül melyik szakterületen lévő szolgálati beosztásban valószínűsíthető a leghatékonyabb munkavégzés, valamint

b) annak meghatározása, hogy a vizsgált személy melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a tervezett szolgálati beosztásának jövőbeni hatékonyabb betöltése érdekében.

50. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat esetében a tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára kerül sor, amely

a) egészségi,

b) pszichológiai és

c) fizikai

alkalmasságvizsgálatból áll.

(2) A tervezett szolgálati beosztás szerinti kategóriafeltételeknek való megfelelés esetén illeszkedésvizsgálatra kerül sor, amely

a) kompetenciavizsgálatból és

b) a fizikai alkalmasságvizsgálat eredményét meghatározó pontszám alapján megállapított szintfelmérésből

áll, amely vizsgálat eredményei pontszámokban kerülnek kifejezésre.

(3) A (2) bekezdés szerinti illeszkedésvizsgálat eredményeként megállapított pontszámok mentén a vizsgált személyek sorrendbe állítására kerül sor, amely sorrend a döntésre jogosultat nem köti, az a vezetői döntést támogató információnak tekinthető. Ha az adott szolgálati beosztásra több alkalmas, a hivatásos állományba tartozó jelölt van, az alkalmasságvizsgálatot végző rangsort állít fel.

51. § (1) A kategória-váltáshoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra" vagy

b) "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra".

(2) "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra" minősítés esetén - ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra" minősítése esetén - a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgálattal érintett alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztásba.

(3) A hivatásos állomány tagja újabb ugyanazon alkalmasságvizsgálati kategóriára vonatkozó alkalmasságvizsgálatának lehetséges időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra" minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

(4) Az "Alkalmas a tervezett szolgálati beosztásra" minősítés esetén meg kell határozni az új alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás időszakos alkalmasságvizsgálatának esedékességét. Ha a vizsgálatnak megfelelően a szolgálati beosztás megváltozására sor kerül, az időszakos alkalmasságvizsgálat esedékességét ez az időpont határozza meg.

14. A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat

52. § (1) Vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálatra kerül sor, ha a hivatásos állomány tagját vezetői szolgálati beosztásba vagy másik vezetői szolgálati beosztásba tervezik kinevezni, függetlenül attól, hogy a szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriája megváltozik-e.

(2) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja, hogy a hivatásos állomány tagja megfelel-e a tervezett vezetői szolgálati beosztás követelményeinek, illetve ha az alkalmasságvizsgálati kategória is változik, megfelel-e az új vezetői szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó kategóriafeltételeknek.

(3) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat célja a (2) bekezdésben meghatározottakon túl

a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja esetében a vezetői alkalmasságvizsgálati kategórián belül melyik szakterületen lévő vezetői szolgálati beosztásban valószínűsíthető a leghatékonyabb munkavégzés, valamint

b) annak meghatározása, hogy a vizsgált személy melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a tervezett vezetői szolgálati beosztás jövőbeni hatékonyabb betöltése érdekében.

53. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat elvégzése és minősítése érdekében az alkalmasságvizsgálatot végző pszichológus az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának vezetőképzési rendszerének szabályait meghatározó miniszteri rendelet szerinti kompetenciavizsgálat eredményét megismerheti.

54. § A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat során

a) vizsgálni kell a betölteni kívánt vezetői szolgálati beosztás alkalmasságvizsgálati kategóriájához tartozó kategóriafeltételeket, valamint

b) el kell végezni az a) pont szerinti alkalmasságvizsgálati kategóriához kapcsolódó illeszkedésvizsgálatot.

55. § (1) Ha az adott vezetői szolgálati beosztásra több alkalmas, hivatásos állományba tartozó jelölt van, ezen illeszkedésvizsgálati eredmények alapján rangsort kell felállítani a jelöltek között aszerint, hogy a vezetői beosztásba kinevezni tervezett személyek vezetői kompetenciaprofilja milyen mértékben illeszkedik a kinevezésre jogosult vezető bevonásával előzetesen meghatározott, az egyes vezetői beosztások sajátosságait figyelembe vevő, súlyozással ellátott, az adott vezetői beosztáshoz rendelt elvárt vezetői kompetenciaprofil-összefüggésekhez.

(2) Az 54. § b) pontja szerinti illeszkedésvizsgálat során felhasználhatóak a rendészeti vezetőképzésbe bekerülést megelőző, a minisztérium által végrehajtott vezetőkiválasztási eljárás során megismert vezetői kompetenciaprofil adatok, ha azok négy évnél nem régebbiek.

(3) Ha a vezetői beosztásba tervezett személyről nem állnak rendelkezésre a (2) bekezdés szerinti kompetenciaprofil adatok, vagy a kinevezésre jogosult vezető a vezetői beosztásba tervezett személy beleegyezésével úgy dönt, az Országgyűlési Őrség parancsnokának kérésére a minisztérium a rendészeti vezetőképzés szabályait meghatározó miniszteri rendeletben szereplő módszertan alapján a vezetői kompetencia-felmérést húsz napon belül elvégzi. A megkereséshez mellékelni kell az érintettek írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adataik minisztérium részére történő továbbításához, valamint a személyes adataiknak a minisztérium által történő, a vezetői kompetencia-felmérés elkészítésének céljából történő kezeléséhez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti rangsor felállítása a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.

(5) A kinevezésre jogosult vezetőt döntésében az illeszkedésvizsgálat alapján felállított rangsor nem köti.

(6) Az Országgyűlés elnöke kinevezési hatáskörébe tartozók kinevezésekor az Országgyűlés elnöke a szolgálati érdekre tekintettel az (1)-(5) bekezdéstől eltérhet.

56. § (1) A vezetői szolgálati beosztásba kinevezést megelőző alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas a tervezett vezetői szolgálati beosztásra" vagy

b) "Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra".

(2) "Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra" minősítés esetén - ha a hivatásos állomány tagja fellebbezett, akkor a másodfokú eljárás "Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra" minősítése esetén - a hivatásos állomány tagja nem helyezhető a vizsgált vezetői alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó vezetői szolgálati beosztásba.

(3) A hivatásos állomány tagja újabb, azonos alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó alkalmasságvizsgálatának időpontját az alkalmasságvizsgálatot végző határozza meg, azzal, hogy az nem lehet kevesebb hat hónapnál, és nem lehet több egy évnél. Ha másodfokú eljárásra kerül sor, a másodfokú eljárásban hozott "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra" minősítés esetén a másodfokú döntésben is szükséges ezen időpont meghatározása.

15. Külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálat

57. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntése alapján külszolgálathoz kapcsolódó alkalmasságvizsgálatot lehet végezni a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján történő külszolgálat megkezdése előtt. A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat keretében egészségi, pszichológiai, továbbá - ha a hivatásos állomány tagja nem rendelkezik egy éven belüli fizikai alkalmasságvizsgálat tekintetében "Alkalmas" minősítéssel - fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni.

(2) Az egészségi és pszichológiai vizsgálatokat első és másodfokon a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete, az összesített minősítés megállapítását a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezetének kijelölt bizottságai végzik. Ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota orvosilag indokolja, a vizsgálatok elvégzéséhez más egészségügyi szakintézet közreműködése is igénybe vehető.

(3) A fizikai alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség sportszakembere végzi. Az alkalmasságvizsgálatok közül először a fizikai alkalmasságvizsgálatot kell végezni. További alkalmasságvizsgálatra az bocsátható, aki a fizikai alkalmasságvizsgálaton "Alkalmas" minősítést kapott.

58. § A külszolgálat megkezdése előtt elvégzendő alkalmasságvizsgálat alapján, a külszolgálat során érvényesülő felelősségi szinttől függően a hivatásos állomány tagjának legalább a IV., VIII. vagy XII. alkalmasságvizsgálati kategóriához tartozó kategóriafeltételeknek kell megfelelnie, amelyen túl a külszolgálat helye szerint meghatározott egészségi, alkalmassági és járványügyi követelményekre figyelemmel speciális, a szakmai szabályoknak megfelelő vizsgálatokra is sor kerülhet.

59. § (1) Ha az 57. § szerinti vizsgálatra sor került, a külszolgálatról történő hazatérést követő 72 órán belül a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete elvégzi a hivatásos állomány tagja záró egészségi és pszichológiai vizsgálatát. A záró vizsgálaton észlelt megbetegedés esetén a betegség jellegének megfelelő gyógykezelés, illetve kórházi, gyógyintézeti ellátást a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezete biztosítja a hivatásos állomány tagja részére.

(2) A rendvédelmi alapellátást végző orvos a hazatérést követően - a teljesített külszolgálat helyére és körülményeire tekintettel - fokozott figyelemmel kíséri a hazatért hivatásos állomány tagja egészségi állapotát.

16. Az időszakos alkalmasságvizsgálat közös szabályai

60. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszony fennállása alatt végzett időszakos alkalmasságvizsgálat azt vizsgálja rendszeres időközönként, hogy a hivatásos állomány tagja képes-e a szolgálatellátásában vagy magánéletében fennálló tényező okozta egészségi, pszichikai és fizikai megterhelés következményeinek a megfelelő kezelésével megőrizni az adott szolgálati beosztására vonatkozó alkalmasságát.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat elvégzésének célja az (1) bekezdésben meghatározottakon túl

a) az arra vonatkozó javaslat kialakítása, hogy a hivatásos állomány tagja melyik kompetenciáinak a fejlesztése javasolt a jövőbeni hatékonyabb szolgálatellátása érdekében, valamint

b) a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai, fizikai állapotának figyelemmel kísérése, valamint a megelőzés szempontjainak érvényesítése.

61. § (1) A hivatásos állomány tagja az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet tölt ki. Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőív célja a hivatásos állomány tagja alkalmasságának vizsgálatán túl a hivatásos állomány tagja egészségtudatos magatartásának a feltérképezése, továbbá összegzett elemzések készítése a hivatásos állomány valamennyi tagja egészségfejlesztési törekvéseinek szervezett támogatása érdekében.

(2) Az egészségfejlesztési prevenciós kérdőívet az alábbi adattartalommal szükséges kialakítani:

a) dohányzásra vonatkozó információk,

b) testmozgásra, sportolásra vonatkozó információk,

c) étkezési szokásokra, alkoholfogyasztásra vonatkozó információk,

d) családi kórelőzmények adatai,

e) alvási szokásokra vonatkozó információk,

f) munka, szabadidő eltöltésére vonatkozó információk,

g) egészségi állapot megítélésére vonatkozó információk,

h) tájékoztatás arra vonatkozóan, hogy az egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasság megállapítására irányuló vizsgálat során keletkezett adat kezelése a Hszt. 107. §-a alapján valósul meg.

62. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálatra

a) 30 éves életkor alatt háromévente,

b) 30 éves kortól kétévente

kerül sor.

(2) A gyakoriság meghatározásának alapja az utolsó minősítés évében betöltött életkor.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott életkori szabálytól eltérően a vizsgálatok gyakoriságára rövidebb - de legalább egy évet elérő - időtartam is meghatározható, ha

a) az Országgyűlési Őrség parancsnoka valamely alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó valamennyi szolgálati beosztás esetében az egészségi, a pszichológiai vagy a fizikai időszakos alkalmasságvizsgálatok gyakoriságának növelését rendeli el,

b) a rendvédelmi alapellátó orvos a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában - kizárólag az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően - rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt,

c) a rendvédelmi alapellátó pszichológus a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában - kizárólag az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően - rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt,

d) a sportszakember a vizsgálat alapján a vizsgált személy vonatkozásában - kizárólag az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat érvényességét érintően - rövidebb érvényességi idő meghatározásáról dönt.

63. § Időszakos alkalmasságvizsgálatra kerül sor abban az esetben is, ha a hivatásos állomány tagja a Hszt. 77. §-a szerinti rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezésre kerül. Ebben az esetben az időszakos alkalmasságvizsgálat keretében, kötelezően sor kerül a kategóriafeltételeknek való megfelelés vizsgálatára is.

64. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálat egészségi, pszichológiai és fizikai vizsgálatból áll, amelynek során a 68. § szerinti gyakorisággal pszichológiai kompetenciavizsgálatra is sor kerül.

(2) Az időszakos alkalmasságvizsgálat során - a hivatásos állomány tagja által betöltött beosztásra vonatkozó minimum-, illetve kategóriafeltételek figyelembevételével - annak vizsgálata, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmasságában történt-e változás az utolsó alkalmasságvizsgálata óta.

65. § (1) Az időszakos alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas" vagy

b) "Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges".

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti minősítés kialakításához az alkalmasságvizsgálatot végző személy további vizsgálatok elvégzését tartja szükségesnek, kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, a szükséges vizsgálatok pontos megjelölésével. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagjának az alkalmasságvizsgálatot végző által meghatározott időtartamban - legfeljebb hatvan napban - szükséges a vizsgálatot elvégeztetni vagy az alkalmasságvizsgálatot végző személy által elvégezhető vizsgálaton megjelenni. A kiegészítő vizsgálatok eredményére tekintettel az időszakos alkalmasságvizsgálatot végző dönt az (1) bekezdés szerinti minősítésről.

(3) "Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítés esetén soron kívüli alkalmasságvizsgálatra kerül sor, azzal, hogy

a) annak külön elrendelésére intézkedni nem kell,

b) a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot a minősítést követő egy hónapon belül le kell folytatni.

(4) "Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyidejűleg legfeljebb a soron kívüli alkalmasságvizsgálat lefolytatásának időpontjáig terjedő időtartamra javaslatot tehet az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére a vizsgált személy részére történő szolgálatmentesség engedélyezésére vagy arra, hogy meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék.

(5) "Soron kívüli alkalmasságvizsgálat szükséges" minősítés esetén a rendvédelmi alapellátó orvos egyidejűleg javaslatot tehet az Országgyűlési Őrség parancsnoka részére arra, hogy a vizsgált személyt egyes, meghatározott szolgálati feladatok ellátása alól mentesítsék, vagy ha annak feltételei fennállnak, maga intézkedik a vizsgált személy egészségügyi szabadságra vétele iránt.

66. § (1) Az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat során kizárólag a hivatásos állomány tagja egészségi állapotának ellenőrzésére, az előző alkalmasságvizsgálat óta kialakult vagy felismert megbetegedések kivizsgálására, gondozásba vételére kerül sor.

(2) A hivatásos állomány tagjának időszakos egészségi alkalmasságát az általa ellátott szolgálati beosztásra tekintettel kell elbírálni.

(3) Az Alkalmasságvizsgálati Szakmai Protokollban elrendelhető, hogy az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálaton a hivatásos állomány tagja a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendeletben meghatározott valamely népegészségügyi célú, célzott szűrővizsgálatok leletét bemutassa, azzal, hogy a hivatásos állomány tagja nem kötelezhető az ott meghatározottnál gyakoribb vizsgálatra.

(4) A jogszabályban meghatározott munka-egészségügyi vizsgálatok elvégzésére lehetőség szerint az időszakos egészségi alkalmasságvizsgálat keretében kell intézkedni.

67. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat a pszichés stabilitásra, a pszichés terhelhetőségre, a szolgálati feladatokból és a munkakörnyezetből adódó pszichés megterhelések kezelésére rendelkezésre álló erőforrások, stresszkezelési alternatívák felmérésére irányul.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatot megelőzően a hivatásos állományról való gondoskodás és a megelőzés hatékonyságának növelése érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró visszajelzést tölt ki, amelyben ki kell térni a vizsgált személy

a) munkavégzésének színvonalára a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján,

b) fegyelmi helyzetére a megelőző időszakos pszichológiai vizsgálat óta eltelt időtartam értékelése alapján és

c) tekintetében esetlegesen felmerült pszichológiai vonatkozású problémákra.

(3) A (2) bekezdés szerinti visszajelzés tartalmát a kitöltést követően a vizsgált személlyel ismertetni kell, amelyre a vizsgált személy helyben észrevételt tehet. A visszajelzést a vizsgálat megkezdése előtt, zárt - "különleges adatot tartalmaz" és "csak a rendvédelmi alapellátó pszichológus bonthatja fel" felirattal ellátott - borítékban a rendvédelmi alapellátó pszichológus részére kell továbbítani.

(4) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során felmerül a szolgálati beosztás betöltésére való alkalmasság megváltozása, az alkalmasságvizsgálat az adott alkalmasságvizsgálati kategóriára való alkalmasság vizsgálatára is kitérhet.

68. § (1) Ha az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a kompetenciavizsgálatok rendszeres időközönként történő megismétlése is szükséges, az egyéni továbbképzési rendszerhez igazodóan úgy kell meghatározni, hogy - a következő időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat időpontját is figyelembe véve - a hivatásos állomány tagja rendelkezzen négy éven belüli kompetenciaprofillal.

(2) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat keretében végzett kompetenciavizsgálat során

a) az I-IV. alkalmasságvizsgálati kategória esetében az alapkompetenciák vizsgálatára,

b) az V-VIII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében irányítói kompetenciavizsgálatra,

c) a IX-XII. alkalmasságvizsgálati kategória esetében vezetői kompetenciavizsgálatra

kerül sor.

(3) A kompetenciavizsgálat végrehajtása

a) a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében a rendvédelmi alapellátó pszichológus,

b) a (2) bekezdés c) pontja esetében az Országgyűlési Őrség parancsnokának közvetlen kezdeményezése alapján a minisztérium

feladata.

69. § (1) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat eredménye alapján a pszichológus javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy milyen képzések, fejlesztések javasoltak az egyén számára.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint képzési és fejlesztési javaslatokat a tárgyévet követő egyéni továbbképzési terv összeállítása során mérlegelni kell.

(3) Az időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálat során törekedni kell a hivatásos állomány tagja fejlődésének folyamatos nyomon követésére, valamint a szükség és az egyéni igény szerinti támogatására.

70. § (1) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat során a minimumfeltételek vizsgálata kötelező, továbbá az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönthet úgy, hogy emellett a kategóriafeltételek vizsgálatára is sor kerül.

(2) Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távol maradni egészségi okból, csak a rendvédelmi alapellátó orvos által kiállított eseti orvosi igazolással lehet.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka - a rendvédelmi alapellátó orvossal történt egyeztetésre is figyelemmel - az Országgyűlési Őrség vonatkozásában egységesen alkalmazandó iratminta alkalmazását rendelheti el az eseti orvosi igazolás vonatkozásában. Ilyen döntés hiányában az eseti orvosi igazolás iratmintáját a személyügyi szerv alakítja ki.

(4) Az eseti orvosi igazolás tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja születési nevét,

b) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálattól távolmaradás tényét, illetve a tervezett időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat időpontját,

c) az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának legkorábbi várható időpontjának meghatározását,

d) a rendvédelmi alapellátó orvos aláírását és orvosi bélyegzőjének lenyomatát.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton az eseti orvosi igazolásokkal igazolt orvosi felmentés alapján folyamatosan háromszázhatvanöt napot elérő időtartamban nem vesz részt, a közvetlen szolgálati elöljáró kezdeményezi az Országgyűlési Őrség parancsnokánál a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését.

71. § A hivatásos állomány tagja mentesül az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálaton való részvétel alól,

a) ha nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezték,

b) ha tartalékállományba helyezték, vagy

c) ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott belső szabályzatban meghatározott alkalmasságvizsgálati kategóriák esetében az ott meghatározott 55 vagy a fölötti életkor betöltése esetén.

72. § Az időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatok tapasztalata alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka gondoskodik a hivatásos állomány részére a szintfejlesztő programok kidolgozásáról és a fizikai-erőnléti állapot ennek megfelelő rendszeres fejlesztéséről.

17. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat

73. § (1)[2] A soron kívüli alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendeli el írásban. A soron kívüli alkalmasságvizsgálat elrendelésére abban az esetben kerül sor, ha kétség merül fel a hivatásos állomány tagjának egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságával kapcsolatban.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) alkalmasságot befolyásoló körülmény észlelése esetén elrendelheti egyes alkalmasságvizsgálati kategóriákba tartozó szolgálati beosztásokat betöltők soron kívüli alkalmasságvizsgálatát vagy egyes alkalmasságvizsgálatok hivatásos állomány egészére vagy meghatározott részére történő soron kívüli elvégzését,

b) soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el heveny foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő szolgálati baleset előfordulását követően,

c) soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot rendel el kilencven nap egybefüggő egészségügyi szabadságot követően.

d)[3] soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendel el a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus vagy a sportszakember javaslatára,

e)[4] soron kívüli alkalmasságvizsgálatot rendelhet el a szolgálati elöljáró javaslatára.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alól kivételt képez a hivatásos állomány várandós nő tagjának a Hszt. 147. §-a szerinti egészségügyi szabadságának időtartama, továbbá a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 148. §-a szerinti, gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága időtartama.

(4) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat során a soron kívüliségre okot adó körülmények célzott vizsgálatát kell elvégezni.

(5) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat esetében a minimumfeltételek és az érintett személy által betöltött szolgálati beosztáshoz tartozó kategóriafeltételek vizsgálatára kerül sor, amely lehet egészségi, pszichológiai vagy fizikai alkalmasságvizsgálat vagy ezek kombinációja.

(6) A soron kívüli alkalmasságvizsgálat a szolgálatképtelenség időtartama alatt is elvégezhető abban az esetben, ha a hivatásos állomány tagja vizsgálható állapotban van, függetlenül attól, hogy szolgálati feladatot aktuálisan nem lát el. Ebben az esetben a soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése során a vizsgáló orvos azt figyelembe véve alkot véleményt, hogy a hivatásos állomány tagja aktuális, a szolgálatképtelenségére okot adó betegségének, betegségeinek a jellemző gyógyulási időtartamát követően feltételezhetően visszanyeri-e az egészségi alkalmasságát.

74. § Ha a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat esetén a rendvédelmi alapellátó orvos pszichiátriai szakvélemény beszerzését tartja szükségesnek, amely azonban betegség fennállását - és így az egészségi szempontú alkalmatlanság megalapozását - nem igazolja, ugyanakkor a pszichológiai alkalmatlanság gyanúja fennáll, a rendvédelmi alapellátó orvos soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelését kezdeményezi a személyügyi szerven keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokánál.

75. § (1) Soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat esetén közvetlen szolgálati elöljárói vélemény beszerzése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy észlelhető-e munkahelyi viselkedéssel összefüggő probléma a soron kívüli alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló körülmény hátterében.

(2) Ha a pszichológiai alkalmasságvizsgálat során a vizsgálatot végző pszichológus olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelését kell kezdeményeznie a személyügyi szerven keresztül az Országgyűlési Őrség parancsnokánál.

(3) Pszichiátriai megbetegedés gyanúja esetén kötelező a vizsgált személy pszichiáter szakorvoshoz történő továbbküldése, azzal, hogy a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatra okot adó körülményt, adatot kizárólag a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus és a pszichiáter jogosult megismerni. Ebben az esetben a soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat minősítését csak a soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálatot követően, annak eredménye ismeretében lehet meghozni. Ha a pszichiátriai vizsgálat nem igazol pszichiátriai megbetegedést, az nem befolyásolja a pszichológiai vizsgálat minősítését, nem korlátozza a vizsgálatot végző pszichológust az általa szakmailag indokoltnak tartott minősítés meghozatalában.

(4) A soron kívüli pszichológiai vizsgálat végrehajtása érdekében a közvetlen szolgálati elöljáró a vizsgálat elrendelésekor a vizsgálat alá vont személyről közvetlen szolgálati elöljárói véleményt készít, amely a 67. § (2) bekezdésében meghatározott visszajelzés tartalmán túl tartalmazza a vizsgált személy

a) szakmai előmenetelére,

b) hivatásos szolgálati jogviszonyának fennállása alatti fegyelmi helyzetére,

c) viselkedésének jellegzetességeire,

d) felettesekkel, munkatársakkal való kapcsolatára, valamint

e) az esetleges hangulat- és viselkedésváltozásaira

vonatkozó információkat is.

76. § (1) Soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat esetén, ha a sportszakember olyan rendellenességre utaló jelet tapasztal, amely betegség fennállását feltételezi, soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat elrendelése is szükséges annak feltárása érdekében, hogy van-e egészségügyi ok a soron kívüli fizikai alkalmasságvizsgálat alapjául szolgáló okok hátterében.

(2) A fizikai alkalmatlanság esetén elrendelt soron kívüli egészségi alkalmasságvizsgálat során, ha a hivatásos állomány tagja "Alkalmas" minősítést kap, az alkalmasságot vizsgáló orvosnak a minősítő lapon nyilatkozni szükséges, hogy állhat-e a fizikai alkalmatlanság hátterében egészségügyi ok. Ha az alkalmasságot vizsgáló orvos nyilatkozata alapján fennáll a fizikai alkalmasságot is befolyásoló egészségügyi ok, az alkalmasságvizsgálatot végző orvosnak javaslatot kell tenni az ismételt fizikai alkalmasságvizsgálat végrehajtásának időpontjára is.

77. § A soron kívüli alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Ideiglenesen alkalmatlan",

c) "Korlátozással alkalmas" vagy

d) "Alkalmatlan".

78. § "Alkalmas" minősítés esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztásában tovább folytathatja a szolgálatteljesítést.

79. § (1) "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés kizárólag abban az esetben adható,

a) ha a hivatásos állomány tagja az aktuális egészségi, pszichológiai vagy fizikai állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre egyik alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozó szolgálati beosztás esetében sem, még korlátozással sem, és

b) ha feltételezhető, hogy az aktuális állapot ideiglenesen áll fenn, és megszűnése az alkalmasságvizsgálat minősítésétől számított háromszázhatvanöt napon belül várható.

(2) "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés esetén, ha a hivatásos állomány tagja

a) egészségi állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre, a Hszt. 147. §-a alapján őt egészségügyi szabadság illeti meg,

b) pszichológiai vagy fizikai állapota miatt nem alkalmas szolgálatteljesítésre, a Hszt. 77. § (1) bekezdés e) pontja alapján őt rendelkezési állományba kell helyezni.

(3) "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy az "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.

(4) A (3) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a feltételezhetően ideiglenesen fennálló alkalmatlanság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.

80. § (1) "Korlátozással alkalmas" minősítés esetén meg kell határozni

a) a korlátozás jellegét, amely különösen az alábbi korlátozás vagy ezek kombinációja lehet:

aa)[5]

ab) fegyver nélküli szolgálatteljesítéssel,

ac) gondozással,

ad) egyéb korlátozással, ebben az esetben pontosan meghatározandó a korlátozás fajtája,

b) a korlátozás időtartamát,

c) - ha szükséges - azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát vagy kategóriákat, amelybe tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állomány tagja elláthat.

(2) "Korlátozással alkalmas" minősítés esetén, ha a korlátozás a fegyver nélküli szolgálatteljesítésre vonatkozik, ezt meg kell állapítani, és a hivatásos állomány tagja részére olyan alkalmasságvizsgálati kategóriát kell meghatározni, amelybe tartozó szolgálati beosztást betölthet, az I., II., V., VI., IX., X. alkalmasságvizsgálati kategória megjelölésének feltüntetésével.

(3)[6]

(4) "Korlátozással alkalmas" minősítés első alkalommal legfeljebb hat hónapra adható, amely időtartam lejártát követően a minősítést az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében felül kell vizsgálni. "Korlátozással alkalmas" minősítés ezt követően szükség esetén alkalmanként legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható az ismételt alkalmasságvizsgálat keretében, azzal, hogy a "Korlátozással alkalmas" minősítés együttes időtartama nem haladhatja meg a háromszázhatvanöt napot.

(5) A (4) bekezdés szerinti időtartam alatt a hivatásos állomány tagja számára a korlátozott alkalmasság hátterében álló problémák rendezése érdekében gondozást kell biztosítani a rendvédelmi alapellátó orvos, a rendvédelmi alapellátó pszichológus, illetve a sportszakember célzott támogatásával, az alkalmasság visszaszerzése érdekében.

81. § (1) "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha nem feltételezhető, hogy a hivatásos állomány tagja alkalmassága egy legfeljebb háromszázhatvanöt napos támogatott időszakon belül visszaállna.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat automatikus elrendelésére kell intézkedni.

(3) A másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálat "Alkalmatlan" minősítése esetén

a) egészségi alkalmatlanság esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,

b) pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezően háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.

18. Az ismételt alkalmasságvizsgálat

82. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően kell elrendelni, ha a hivatásos állomány tagjának minősítése egészségi, pszichológiai vagy fizikai okból

a) "Ideiglenesen alkalmatlan" vagy

b) "Korlátozással alkalmas".

(2) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot a soron kívüli alkalmasságvizsgálatot követően akkor is a vizsgált személy eredeti szolgálati beosztására tekintettel kell elrendelni, ha a korlátozásra tekintettel a hivatásos állomány tagját alkalmasságvizsgálati kategória-váltással más szolgálati beosztásba helyezték.

(3) Az ismételt alkalmasságvizsgálatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka - a minősítés alapján, az ott meghatározott időtartamra is tekintettel - rendeli el írásban.

(4) Az ismételt alkalmasságvizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a 79. § (4) bekezdése vagy a 80. § (5) bekezdése szerinti gondozás, a 79. § (3) bekezdésében, illetve a 80. § (4) bekezdésében meghatározott időtartam alatt elérte-e célját.

83. § (1) Az ismételt alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Korlátozással alkalmas",

c) "Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása",

d) "Ideiglenesen alkalmatlan",

e) "Ideiglenesen alkalmatlan minősítés meghosszabbítása",

f) "Alkalmas kategória-váltással" vagy

g) "Alkalmatlan".

(2) A "Korlátozással alkalmas" és a "Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása" minősítések együttes időtartama a 79. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.

(3) Az "Ideiglenesen alkalmatlan" és az "Ideiglenesen alkalmatlan minősítés meghosszabbítása" minősítések együttes időtartama a 80. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamnál hosszabb nem lehet.

(4)[7] Az "Alkalmas kategória-váltással" minősítés esetén meg kell határozni azt az alkalmasságvizsgálati kategóriát vagy kategóriákat, amelybe tartozó szolgálati beosztást a hivatásos állomány tagja elláthat. Szervezeti egységen belül azonos besorolású másik szolgálati beosztás felajánlása esetén a Hszt. 53. § (2) bekezdése szerint kell eljárni. Amennyiben a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el,

a) egészségi ok esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,

b) pszichológiai vagy fizikai ok esetén háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.

(5) "Alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagjának alkalmassága a támogatott időszakot követően nem állt vissza, és egyetlen szolgálati beosztásra sem alkalmas, mert nem tudja teljesíteni a minimumkövetelményeket.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben intézkedni kell a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat elrendelésére.

(7) A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat "Alkalmatlan" minősítése esetén

a) egészségi alkalmatlanság esetén a felülvizsgálati eljárás szabályai szerint kell eljárni,

b) pszichológiai vagy fizikai alkalmatlanság esetén kötelezően háromfős bizottsági vizsgálatra kerül sor.

(8)[8] A másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálat "Alkalmas kategória-váltással" minősítése esetén a (4) bekezdésben meghatározott eljárásrend alkalmazandó.

19. Közös szabályok a másodfokú eljárásban

84. § (1) Másodfokú eljárásra

a) a 81. § (2) bekezdése és a 83. § (6) bekezdése alapján hivatalból, vagy

b) az a) pontba nem tartozó "Alkalmatlan" elsőfokú minősítés, az "Alkalmatlan a tervezett szolgálati beosztásra" elsőfokú minősítés vagy az "Alkalmatlan a tervezett vezetői szolgálati beosztásra" elsőfokú minősítés ellen az alkalmasságvizsgálattal érintett személy fellebbezése alapján

kerül sor.

(2) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy a hivatalból indított eljárás esetén az elsőfokú döntés kézhezvételét követő nyolc napon belül írásban észrevétellel élhet.

(3) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy az elsőfokú döntés ellen írásban, a fellebbezés indokainak megjelölésével a döntés kézhezvételét követő tizenöt napon belül - véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén nyolc napon belül - fellebbezést nyújthat be a személyügyi szerven keresztül az első fokon eljárt alkalmasságvizsgálatot végző személyhez.

(4) Az elsőfokú alkalmasságvizsgálatot végző személy a rendelkezésre álló iratokat, valamint a (3) bekezdés szerinti esetben a fellebbezést az elsőfokú vizsgálat során keletkezett leletekkel, dokumentumokkal és az alkalmassági minősítést tartalmazó értesítéssel együtt - a személyügyi szerven keresztül - haladéktalanul megküldi a másodfokú eljárást megállapodás alapján végző általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnek.

(5) A fellebbezés benyújtását követő vagy hivatalból indított másodfokú eljárás esetén az elsőfokú döntés meghozatalát követő negyvenöt napon belül - véglegesítés előtti alkalmasságvizsgálat esetén harminc napon belül - a másodfokon eljáró személy a minősítésről dönt.

85. § (1) A másodfokon eljáró személy a személyesen jelen lévő vizsgálata és meghallgatása, valamint a rendelkezésre álló dokumentáció alapján dönt. Ha szükséges, a másodfokon eljáró személy a döntés meghozatal előtt újabb vizsgálatokat rendelhet el.

(2) Az alkalmasságvizsgálattal érintett személy távolmaradása esetén öt napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni a vizsgálatra. Ha az ismételten kitűzött vizsgálaton sem jelenik meg az alkalmasságvizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a másodfokon eljáró személy.

20. A bizottsági vizsgálat

86. §[9] (1) A 81. § (3) bekezdés b) pontja, a 83. § (4) bekezdés b) pontja, valamint a 83. § (7) bekezdés b) pontja szerinti bizottsági vizsgálat vizsgálatra a 85. § (1) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy a háromtagú bizottság a minősítésről szótöbbséggel dönt.

(2) A bizottsági alkalmasságvizsgálat során az érintett személy megjelenésére, esetleges távolmaradására a 85. § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(3) A bizottsági alkalmasságvizsgálat minősítése lehet

a) "Alkalmas",

b) "Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan" vagy

c) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan".

(4) "Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan" minősítés esetén

a) az (5) bekezdés szerint kell eljárni, vagy

b) amennyiben a minősítés időpontjában már rendelkezésre állt olyan szolgálati beosztás, amelyet a hivatásos állományú tagja elláthat, abban az esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka ezen szolgálati beosztásra vonatkozóan intézkedhet az alkalmasságvizsgálati eljárás újbóli elrendelésére.

(5) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén intézkedni kell a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában, illetve a Hszt. 86. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések megtétele érdekében.

III. FEJEZET

A SZOLGÁLATI LŐFEGYVER IDEIGLENES BEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

87. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a (2) bekezdés szerinti kórképek, illetve állapotok fennállása esetén, az érintett személy közvetlen szolgálati elöljárójánál kezdeményezi a hivatásos állomány tagja szolgálati lőfegyverének ideiglenes bevonását.

(2) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonására az alábbi kórképek, illetve állapotok fennállása esetén kerülhet sor:

a) különböző típusú depressziók,

b) idült alkoholizmus, kábítószerrel és kábítószer-, illetve pszichotrop anyag tartalmú gyógyszerrel való visszaélés, illetve függőség,

c) organikus pszichoszindróma,

d) delíriumot megelőző állapot vagy delírium utáni állapot,

e) prepszichotikus állapotok, pszichózisok,

f) krízishelyzet, szuicid veszélyeztetettség,

g) kialakult vagy kialakulóban lévő kóros személyiségfejlődés,

h) tudatzavarral vagy görcsállapottal járó betegségek,

i) egyéb, az a)-h) pontban meghatározottakat előidéző kóros állapotok, betegségek, valamint

j) a lőfegyver biztonságos használatát befolyásoló más betegségek, kóros állapotok.

(3) A lőfegyver orvosi, illetve pszichológiai indokok alapján történő ideiglenes bevonását a rendvédelmi alapellátó orvos, illetve rendvédelmi alapellátó pszichológus a vonatkozó szakorvosi leletek és vizsgálati eredmények alapján szóban haladéktalanul, továbbá azt követően az első munkanapon írásban kezdeményezi az érintett közvetlen szolgálati elöljárójánál. Ezzel egyidejűleg, ha az orvosi szempontból indokolt, az érintettet a rendvédelmi alapellátó orvos keresőképtelennek nyilvánítja.

(4) A szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásával egyidejűleg - ha az ezt indokoló állapot észlelése nem soron kívüli alkalmasságvizsgálat keretében történt - haladéktalanul intézkedni kell a soron kívüli egészségi vagy soron kívüli pszichológiai alkalmasságvizsgálat elrendelésére és elvégzésére.

(5) Ha az érintett önvédelmi lőfegyver tartására engedéllyel rendelkezik, és szolgálati lőfegyverét ideiglenesen bevonták, a közvetlen szolgálati elöljáró a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásáról az önvédelmi lőfegyver tartását engedélyező hatóságot soron kívül értesíti. A közvetlen szolgálati elöljáró soron kívül értesíti az önvédelmi lőfegyver kiadását engedélyező hatóságot akkor is, ha a szolgálati lőfegyver ideiglenes bevonásának oka megszűnt.

IV. FEJEZET

A MEGKÜLÖNBÖZTETŐ JELZÉST HASZNÁLÓ GÉPJÁRMŰ VEZETÉSÉRE JOGOSÍTÓ ENGEDÉLY KIADÁSA ELŐTTI, ILLETVE AZ ILYEN ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐK ALKALMASSÁGI VIZSGÁLATA

88. § (1) Az alkalmasságvizsgálati kategóriáktól függetlenül közlekedéspszichológiai vizsgálatot kell végezni - a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálattal megállapított I. alkalmassági kategória minősítéssel rendelkezők kivételével - a megkülönböztető jelzést használó gépjármű vezetésére jogosító engedély kiadása előtt.

(2) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot a közúti járművezetők pályaalkalmassági vizsgálatáról szóló 444/2017. (XII. 27.) Korm. rendeletben meghatározott kritériumok és módszerek szerint kell elvégezni.

(3) Közlekedéspszichológiai vizsgálaton csak az vehet részt, aki gépjárművezetőként a közúti járművezetők egészségi alkalmasságának megállapításáról szóló 13/1992. (VI. 26.) NM rendeletben meghatározott 2. alkalmassági csoportba tartozók részére megállapított egészségi alkalmassági minősítéssel, valamint az időszakos pszichológiai alkalmasság vizsgálaton szerzett, érvényes "Alkalmas" minősítéssel rendelkezik.

(4) A közlekedéspszichológiai vizsgálatot első fokon a Rendőrségi Oktatási és Kiképző Központ, másodfokon az Országos Rendőr-főkapitányság végzi.

(5) A megkülönböztető jelzést használó gépjárművek vezetőinek előzetes és ezt követően ötévente rendszeres közlekedéspszichológiai vizsgálaton kell részt vennie.

(6) A közlekedés-pszichológiai vizsgálaton kizárólag "Megfelelő" vagy "Nem megfelelő" értékelés adható.

V. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS PSZICHOLÓGIAI ELLÁTÁS

21. A felülvizsgáló egység vezető főorvosának feladatai

89. § (1) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa felelős az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya vonatkozásában az alábbi feladatok végrehajtásáért:

a) az ideiglenes szolgálatképtelenség orvosi elbírálásának szakmai és gyakorlati kérdéseinek megvitatása érdekében konzultációs és ellenőrzési jogkör gyakorlása,

b) a FÜV bizottság vezetése,

c) az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet szerinti, a foglalkozási megbetegedés és fokozott expozíció szolgálati kötelmekkel, munkavégzéssel összefüggő jellegének megállapításához, minősítéséhez szükséges szakvélemény elkészítése,

d) a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással összefüggésben a Hszt. 225/A. § (2) bekezdése alapján a Becsületbíróság munkájában a hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot megállapító bizottság munkájában történő részvétel,

e) a Hszt. 82/B. §-a szerinti továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési eljárásban a munkavégzésre való alkalmasság kérdésében a FÜV Bizottság álláspontját tartalmazó döntésben szereplő vélemény elkészítése.

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosát akadályoztatása esetén feladatai ellátása során a belügyminiszter által kijelölt, legalább hároméves rendvédelmi tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvos helyettesíti.

22. A gyógyító-megelőző ellátás

90. § A hivatásos állomány tagja, az 1. § (3) bekezdése szerinti egészségkárosodási ellátásra jogosult személy, valamint szolgálati nyugdíjas gyógyító-megelőző egészségügyi ellátása, gondozása a rendvédelmi alapellátó orvos feladata. A rendvédelmi alapellátó orvos a gyógyító-megelőző ellátás keretében a beteget a betegsége szerinti járó- vagy fekvőbeteg-ellátást biztosító szakellátó helyre utalja, ha orvosi vizsgálata, gyógykezelése, gondozása megfelelően csak úgy biztosítható.

23. Az ideiglenes szolgálatképtelenség, illetve ideiglenes keresőképtelenség orvosi elbírálása

91. § (1) Ha a hivatásos állomány tagja betegség következtében szolgálatának ellátására ideiglenesen alkalmatlanná válik, a rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagját szolgálatképtelennek nyilvánítja.

(2) A hivatásos állomány tagja - ha egészségi állapota lehetővé teszi - haladéktalanul köteles szolgálatképtelenné nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját tájékoztatni, továbbá ha a szolgálatképtelenséget nem a rendvédelmi alapellátó orvos állapította meg, a szolgálatképtelenségről szóló igazolást az igazolás kiállításától számított három munkanapon belül a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

92. § (1) A hivatásos állomány tagja megbetegedése esetén - ha állapota nem indokolja járóbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg-szakellátás közvetlen igénybevételét - elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvoshoz köteles fordulni vizsgálat, gyógykezelés és a szolgálatképtelenség megállapítása céljából.

(2) Ha a jogszabály által keresőképtelenség megállapítására feljogosított orvos vagy a háziorvos állapítja meg a keresőképtelenséget, a hivatásos állomány tagja - ha egészségi állapota lehetővé teszi - köteles a 91. § (2) bekezdése szerinti igazoláson túl a szolgálatképtelenséggel kapcsolatos ügyintézés érdekében a keresőképtelenséggel összefüggő, azt alátámasztó minden egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz eljuttatni.

(3) A háziorvos a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelenségét ugyanazon betegséggel, sérüléssel összefüggésben legfeljebb tizennégy napra állapíthatja meg, amelybe nem számítható be a fekvőbeteg-szakellátás időtartama. A tizennégy napot meghaladó időtartamú szolgálatképtelenséget a rendvédelmi alapellátó orvos állapítja meg.

(4) A hivatásos állomány tagja a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményből történő elbocsátását követő három munkanapon belül köteles a szolgálati helye szerinti rendvédelmi alapellátó orvost tájékoztatni, és a kórházi zárójelentés egy példányát vagy annak másolatát részére átadni vagy megküldeni.

(5) A hivatásos állomány tagja szolgálatképessé válását egészségügyi szempontból elsősorban a rendvédelmi alapellátó orvos bírálja el, figyelemmel arra, hogy

a) ha a keresőképtelenséget a háziorvos állapította meg, akkor - a b) pontban foglalt kivétellel - lehetőség van arra is, hogy szükség esetén a keresőképessé - és ezáltal a szolgálatképessé - válást is a háziorvos bírálja el,

b) szolgálattal összefüggő munkahelyi baleset esetén a szolgálatképessé válást csak a rendvédelmi alapellátó orvos vagy a felülvizsgáló egység orvosa állapíthatja meg.

(6) A hivatásos állomány tagja a szolgálatképessé nyilvánításáról a közvetlen szolgálati elöljáróját haladéktalanul tájékoztatja, valamint - ha a keresőképességet és ezáltal a szolgálatképességet a háziorvos állapította meg - a keresőképessé válásról szóló igazolást, valamint az azt alátámasztó egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvoshoz három munkanapon belül eljuttatja.

(7) A hivatásos állomány tagjának nem kell a (2), a (4) és a (6) bekezdés szerinti egészségügyi dokumentációt a rendvédelmi alapellátó orvosnak eljuttatnia, ha az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/H. §-a alapján önrendelkezési nyilatkozattal hozzájárul az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatai szerinti kezeléséhez, és ezáltal az egészségi alapellátást végző rendvédelmi alapellátó orvos az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben (a továbbiakban: EESZT) az egészségügyi ellátásai során keletkezett leletekhez, ambuláns lapokhoz, zárójelentésekhez hozzáfér. A rendvédelmi alapellátó orvos az EESZT-ből az érintett szolgálatképessé válását követően a szolgálatképtelenség ideje alatt keletkezett egészségügyi dokumentációt az érintett egészségügyi törzskönyvében elhelyezi.

93. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos a hivatásos állomány tagja részére - a háziorvos által megállapított keresőképtelenség időtartamát is beleszámítva - egybefüggően legfeljebb harmincnapos időtartamra igazolhat szolgálatképtelenséget.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos a szolgálatképtelenség harminc napon túli meghosszabbításának szükségessége esetén harmincnaponként ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményez. Az ehhez szükséges egészségügyi dokumentációt - beleértve az egészségügyi törzskönyvet is - és az orvosi véleményt a rendvédelmi alapellátó orvos legkésőbb a szolgálatképtelenség huszonötödik napjáig terjeszti fel a felülvizsgálati egység vezető főorvosához.

(3) Nem kell ellenőrző orvosi vizsgálatot kezdeményezni, ha szolgálatképtelenség miatt az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány várandós nő tagja vonatkozásában rendelik el.

94. § Az ellenőrző orvosi vizsgálatra az egészségügyi dokumentáció - szükség esetén az érintett személyes megjelenése - alapján kerül sor, amely alapján a felülvizsgálati egység vezető főorvosa javaslatot tesz a rendvédelmi alapellátó orvosnak

a) a szolgálatképesség megállapítására,

b) a szolgálatképtelenség időtartamának meghosszabbítására - az esetleges fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményi kezelés időtartamát is figyelembe véve - további harminc napra,

c) a soron kívüli alkalmasságvizsgálatra, ha a vizsgálati eredmények alapján kétséges, hogy a hivatásos állomány tagja a számára maximálisan biztosítható háromszázhatvanöt nap egészségügyi szabadság alatt visszanyerheti az egészségi alkalmasságát, vagy

d) a b) és c) pontban foglaltak együttes alkalmazására.

95. § A 94. § szerinti dokumentációt az Állami Futárszolgálat útján kell megküldeni a felülvizsgáló egység vezető főorvosának.

96. § (1) Az egészségügyi szabadságot a hivatásos állomány tagjának szolgálatképtelensége esetén a szolgálatképessé válásáig, illetve a végső fogyatékosság kialakulásáig, a 93. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével az ellenőrző vizsgálat javaslata alapján a rendvédelmi alapellátó orvos harmincnaponként meghosszabbíthatja.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatképtelensége első napját megelőző háromszázhatvanöt napon belül már egészségügyi szabadságban részesült, ennek időtartamát az újabb szolgálatképtelenség miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamába be kell számítani.

(3) A (2) bekezdés szerinti háromszázhatvanöt napba nem kell beszámítani

a) a hivatásos állomány várandós tagjának a várandósság ideje alatt elrendelt egészségügyi szabadsága, illetve

b) a hivatásos állomány tagjának a Hszt. 148. §-a szerint gyermekápolás céljából igénybe vett egészségügyi szabadsága

időtartamát.

97. § A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a 89. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladata ellátása során helyszíni konzultációra és ellenőrzésre jogosult.

24. A pszichológiai alapellátás

98. § (1) A hivatásos állomány tagja, az 1. § (3) bekezdése szerinti egészségkárosodási ellátásra jogosult személy, valamint szolgálati nyugdíjas pszichés egyensúlyának, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálatellátásra való pszichológiai alkalmasságának a megőrzését, illetve pszichés egyensúlyvesztés esetén annak helyreállítását támogató pszichológiai alapellátás a rendvédelmi alapellátó pszichológus feladata.

(2) A pszichológiai alapellátás keretében a rendvédelmi alapellátó pszichológus egyéni vagy csoportos formában pszichológiai gondozást folytat a szakmai végzettségének megfelelő módszertan alapján, ha

a) azt a hivatásos állomány tagja vagy az egészségkárosodási ellátásra jogosult személy kéri,

b) a hivatásos állomány tagjának a pszichológiai alkalmasságvizsgálata során az alkalmasságot megállapító rendvédelmi alapellátó pszichológus a "Korlátozással alkalmas" vagy "Korlátozással alkalmas minősítés meghosszabbítása" minősítést adott, és a gondozást jelölte meg a korlátozás fajtájának,

c) azt a hivatásos állomány tagja részére annak szolgálati elöljárója - az érintett egyidejű tájékoztatása mellett - javasolja,

d) azt a rendvédelmi alapellátó orvos javasolja,

e) lőfegyver használatára került sor, illetve a hivatásos állomány tagja erősen traumatizáló eseményt élt át.

(3) A (2) bekezdés e) pontja szerinti esetben a szolgálati elöljáró haladéktalanul értesíti a rendvédelmi alapellátó pszichológust a lőfegyverhasználat vagy a traumatizáló esemény tényéről.

(4) A gondozáson való megjelenéseket dokumentálni kell. A feljegyzésben fel kell tüntetni a gondozásba vétel szakmai indokait, a gondozott megjelenésének időpontját, a főbb problémaköröket és megállapodásokat, a gondozás hatására bekövetkezett változásokat.

(5) Ha a pszichológiai gondozásra a (2) bekezdés d) vagy e) pontja alapján került sor, a gondozási folyamat lezárását követően a rendvédelmi alapellátó pszichológus a (4) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő feljegyzést készít, és a gondozás befejezésének tényéről tájékoztatja a rendvédelmi alapellátó orvost.

99. § (1) A rendvédelmi alapellátó orvos és a rendvédelmi alapellátó pszichológus a hivatásos állomány tagja egészségi alkalmasságának és a hivatásos állomány tagja pszichológiai alkalmasságának megőrzését, helyreállítását célzó tevékenységét egymással szorosan együttműködve végzi.

(2) A rendvédelmi alapellátó orvos dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó pszichológusnak, ha

a) a hivatásos állomány tagjánál támogatást igénylő pszichés állapotot észlel, vagy

b) a hivatásos állomány tagjának pszichiátriai kivizsgálását kezdeményezte.

(3) A rendvédelmi alapellátó pszichológus dokumentáltan jelzi a rendvédelmi alapellátó orvosnak, ha

a) a hivatásos állomány tagjánál olyan támogatást igénylő pszichés állapotot észlel, mely alapján indokoltnak látja a pszichés gondozás melletti egészségügyi szabadság engedélyezését, vagy

b) a hivatásos állomány tagjának egészségügyi kivizsgálását látja indokoltnak a pszichológiai problémák hátterében feltételezhető szomatikus ok feltárása, illetve kizárása érdekében.

(4) A rendvédelmi alapellátó orvost a rendvédelmi alapellátó pszichológus javaslata nem kötelezi, a rendvédelmi alapellátó orvos az érintett személyes vizsgálata alapján dönt az egészségügyi szabadság, illetve a szakorvosi vizsgálat szükségességéről.

VI. FEJEZET

A MEGVÁLTOZOTT EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÚ HIVATÁSOS ÁLLOMÁNYÚAK ALKALMASSÁGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

25. A felülvizsgálati eljárás

100. § (1)[10] A felülvizsgálati eljárás keretében kell az egészségi alkalmasság kérdésében dönteni, ha a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt

a) a 83. § (4) bekezdése szerint az ismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmas kategória-váltással" minősítést kapott, és a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott, alacsonyabb szolgálati beosztásnak minősülő szolgálati beosztást nem fogadja el,

b) a 81. § (3) bekezdése szerint a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítést kapott,

c) a 83. § (7) bekezdése szerint a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítést kapott, vagy

d) a 83. § (8) bekezdése szerint a másodfokon megismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmas kategória-váltással" minősítést kapott, és a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott, alacsonyabb szolgálati beosztásnak minősülő szolgálati beosztást nem fogadja el.

(2) A hivatásos állomány tagja alkalmasságának felülvizsgálatát az egészségi minimumfeltételek figyelembevételével kell végezni.

26. A felülvizsgálati eljárás elrendelése, megszüntetése

101. § (1)[11] A 100. § (1) bekezdése szerinti minősítésről a minősítést adó orvos a II. Fejezetben foglaltak szerint kiállított minősítő dokumentumot öt napon belül megküldi az Országgyűlési Őrség személyügyi szervének. A személyügyi szerv a minősítő dokumentum alapján - "Alkalmas kategória-váltással" minősítés esetén -, ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható, vagy a neki felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztást nem fogadja el, tizenöt munkanapon belül előkészíti a felülvizsgálati eljárás elrendelését. A személyügyi szerv ennek keretében intézkedik

a) a rendvédelmi alapellátó orvos véleményének,

b) a közvetlen szolgálati elöljáró véleményének és

c) a FÜV bizottság részére megküldendő egyéb dokumentumok

beszerzéséről.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi vélemény tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

b) a rövid kórelőzményt,

c) a jelenlegi panaszok és jelenlegi állapot ismertetését,

d) az eddig végzett gyógykezelések rövid leírását, utalva a szakorvosi leletekre, a laboratóriumi eredményekre, szakorvosi konzíliumi véleményekre, a rehabilitációs hatóság valamennyi határozatára,

e) - ha arra sor került - a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben történt ápolás helyét, időtartamát és okát, a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer szerinti BNO diagnózist,

f) azt a tényt, hogy a hivatásos állomány tagjának volt-e szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, és ha igen, annak rövid leírását, következményét,

g) a Hszt. 147. §-a szerinti egészségügyi szabadság időtartamára vonatkozó adatokat a megelőző három évben, évenként megjelölve az egészségügyi szabadság napjainak számát,

h) a folyamatos egészségügyi szabadság kezdetére vonatkozó adatot a kezdő naptári nap megjelölésével,

i) az egészségügyi szabadság Hszt. 147. § (2) bekezdése szerinti végső dátumát,

j) a kórismét latinul és magyarul,

k) a hivatásos állomány tagjának közúti vezetői engedélyének kategóriáját és érvényességének időpontját naptári nap megjelölésével,

l) annak megjelölését, hogy a hivatásos állomány tagja önvédelmi lőfegyverrel, illetve vadászfegyverrel rendelkezik-e, és ha igen, az egészségügyi érvényességi időpontot naptári nap megjelölésével,

m) a vizsgálatot végző orvos aláírását és bélyegzőjét.

(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a baleseti jegyzőkönyvet, a baleseti minősítő határozatot, és ha van, a rehabilitációs hatóság szakvéleményét is mellékelni kell az (1) bekezdés a) pontja szerinti orvosi véleményhez.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közvetlen szolgálati elöljáró véleménye tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

b) a hivatásos állomány tagja hivatásos szolgálatának rövid összefoglalását, ennek keretében a szolgálati helyek, szolgálati beosztások megjelölését, a hivatásos állomány tagjának szakmai értékelését,

c) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja egészségi állapota milyen mértékben befolyásolja a szolgálati feladatok ellátását,

d) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásában végzett munka milyen fizikai és szellemi megterheléssel jár,

e) annak leírását, hogy a hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítési képessége és magatartása milyen mértékben változott az utóbbi időben; tapasztalható-e nála fáradékonyság vagy idegi megterhelésre utaló jel - így különösen ingerlékenység, fáradékonyság, elbizonytalanodás, aggályoskodás vagy ellenkezőleg, gátlástalanság, agresszivitás -, esetleg túlzott mértékű alkoholfogyasztás vagy más káros szenvedély,

f) a szolgálati elöljáró aláírását.

(5) A FÜV Bizottságnak megküldendő dokumentáció tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy balesete miatt a másodfokú soron kívüli alkalmasságvizsgálaton vagy a másodfokú ismételt alkalmasságvizsgálaton "Alkalmatlan" minősítés alapjául szolgáló egészségügyi dokumentációt,

b) a hivatásos állomány tagjának egészségügyi törzskönyvét és annak tartozékait,

c) a rendvédelmi alapellátó orvos véleményét,

d) a közvetlen szolgálati elöljáró véleményét,

e) az érintett egészségi állapotára vonatkozó orvosi leleteket, különös tekintettel a felülvizsgálat alapját képező betegsége három hónapnál nem régebbi orvosi dokumentációjára, a vizsgálati leleteire,

f) valamennyi rendelkezésre álló - különösen az egy éven belüli - fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben kiállított zárójelentést, szakorvosi leletet,

g) a baleset, fokozott expozíciós eset, foglalkozási betegség esetén a minősítő határozatot, és ha van, a baleseti jegyzőkönyvet.

102. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a 101. § (1) bekezdése szerinti előkészítést követően haladéktalanul elrendeli a felülvizsgálati eljárást.

(2) A felülvizsgálati eljárás megindításának kezdő időpontja a felülvizsgálatra rendelő lap aláírásának dátuma.

(3) A felülvizsgálati eljárást elrendelő lap tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

b) a hivatásos állomány tagjának társadalombiztosítási azonosító jelét,

c) a hivatásos állomány tagja jelenlegi szolgálati beosztásának megnevezését,

d) az elrendelő Országgyűlési Őrség parancsnokának aláírását.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagját írásban tájékoztatja a felülvizsgálati eljárás elrendeléséről és az eljárással összefüggő jogairól és kötelezettségeiről.

(5) A hivatásos állomány felülvizsgálati eljárás alá vont tagja részére egészségügyi szabadság a szolgálatképtelenség megállapítására irányadó általános szabályok szerint engedélyezhető.

(6) Új felülvizsgálati eljárást kezdeményezni csak a korábbi felülvizsgálati eljárás megszüntetését, illetve a FÜV bizottság döntését követő háromszázhatvanöt nap elteltével lehet, kivéve, ha újabb, a szolgálatképességet tartósan befolyásoló baleset, betegség következett be, vagy a betegség súlyosbodott.

103. § A felülvizsgálati eljárást meg kell szüntetni, ha a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati jogviszonya a felülvizsgálati eljárás elrendelését követően megszűnt.

27. A FÜV bizottság döntésének előkészítése

104. § (1) A FÜV bizottság döntésének előkészítése során a felülvizsgáló egység vezető főorvosa az eljárás lefolytatásához szükséges iratokat áttanulmányozza, mely alapján jogosult

a) személyes vizsgálatot végezni, és

b) ha szükséges, a rendvédelmi alapellátó orvos bevonásával intézkedni további vizsgálatok elvégzésére.

(2) A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a felülvizsgálati dokumentáció FÜV bizottsághoz való beérkezését követő öt munkanapon belül gondoskodik a rehabilitációs hatóság szakvéleményének beszerzésére.

28. A FÜV bizottság megalakítása, működése

105. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgáló egység szervezetében működik.

(2) A FÜV bizottság három tagból áll. A FÜV bizottság tagja

a) a felülvizsgáló egység vezető főorvosa,

b) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező olyan orvosa, aki nem vett részt a hivatásos állomány érintett tagjának egészségi alkalmasságvizsgálatában, valamint

c) a b) pontban foglalt, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervtől eltérő másik rendvédelmi szerv legalább hároméves rendvédelmi szakmai tapasztalattal és rend- és honvédelmi alapellátás végzésére jogosító szakvizsgával rendelkező orvosa, aki nem vett részt a hivatásos állomány érintett tagjának egészségi alkalmasságvizsgálatában.

(3) A FÜV bizottság szükség szerint, a felülvizsgáló egység vezető főorvosa által meghatározott időpontban ülésezik.

106. § A felülvizsgáló egység vezető főorvosa a FÜV bizottság összehívása előtt legalább harminc nappal értesíti az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv, valamint a 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti rendvédelmi szerv vezető főorvosát, hogy a FÜV bizottság ülésére orvos kijelölése iránt intézkedjen. A rendvédelmi szerv vezető főorvosa haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket az orvos FÜV bizottsági ülésen történő részvétele érdekében. Az érintett orvos akadályoztatása esetén a rendvédelmi szerv vezető főorvosának feladata, hogy a 105. §-ban foglaltaknak megfelelő másik orvos részvételét biztosítsa.

107. § (1) A FÜV bizottság munkájába konzultációs joggal - a felülvizsgálati eljárás alapját képező betegségre figyelemmel - pszichológus bevonható. A pszichológus véleménye a FÜV bizottságot nem köti.

(2) A FÜV bizottság a minősítésről szóló döntését szótöbbséggel hozza.

(3) Az eljáró FÜV bizottság a FÜV bizottsági ülés időpontjáról az Országgyűlési Őrség parancsnokát legalább nyolc nappal az ülést megelőzően írásban értesíti, aki intézkedik az érintett személy felülvizsgálatra történő berendeléséről.

(4) A felülvizsgálati eljárást a felülvizsgálati dokumentációnak és a rehabilitációs hatóság véleményének a FÜV bizottsághoz érkezésének napjától számított harminc napon belül le kell folytatni.

29. A FÜV bizottság határozata és végrehajtása

108. § (1) A FÜV bizottság a felülvizsgálati eljárás során dönt a minősítésről, és orvos-szakmai véleményt készít, amelyet a FÜV határozatba foglal. A FÜV határozat tartalmazza

a) a minősítő részt, valamint

b) az orvos-szakmai véleményt.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti minősítő rész tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

b) a rehabilitációs hatóság vizsgálatával összefüggésben annak időpontját a naptári dátum megjelölésével, a kiadott irat iktatási számát, valamint a megállapított össz-szervezeti egészségi állapot mértékét,

c) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságáról szóló döntést,

d) az önvédelmi lőfegyver vagy vadászfegyver viselésére való egészségi alkalmasság felülvizsgálatának indokoltságáról szóló döntést,

e) a minősítést,

f) a FÜV bizottság elnökének és tagjainak aláírását,

g) az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának helyét és idejét.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti orvos-szakmai vélemény tartalmazza

a) a hivatásos állomány tagjának nevét, rendfokozatát, születési nevét, születési helyét, születési idejét, anyja nevét, lakóhelyét,

b) a rehabilitációs hatóság vizsgálatával összefüggésben annak időpontját a naptári dátum megjelölésével, a kiadott irat iktatási számát, valamint a megállapított össz-szervezeti egészségi állapot mértékét,

c) a rehabilitációs hatóság szakvéleményét, valamint az attól való eltérés részletes indokolását, az egyéb egészségügyi dokumentációk diagnózisai alapján az egészségügyi alkalmassági táblázat minősítő kódjait, illetve a betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer szerinti BNO kódokat,

d) ha a FÜV bizottság a 109. § (1) bekezdés b) pontja szerinti minősítést ad, és a hivatásos állomány megváltozott egészségi állapotú tagja a Hszt. 82/C. § (1) bekezdése szerinti körbe tartozik, a munkavégzésre való alkalmasságra vonatkozó állásfoglalást,

e) a közúti járművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálata szükségességére vonatkozó véleményt,

f) az önvédelmi lőfegyverrel vagy vadászfegyverrel rendelkezők esetében az ezzel kapcsolatos egészségi alkalmasság felülvizsgálata szükségességére vonatkozó véleményt,

g) a FÜV bizottság elnökének és tagjainak aláírását,

h) az (1) bekezdés szerinti döntés meghozatalának helyét és idejét.

109. § (1)[12] A FÜV bizottság minősítése lehet

a) "Hivatásos szolgálatra alkalmas",

b) "Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan" vagy

c) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan".

(2)[13] A "Hivatásos szolgálatra alkalmas" minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja a 100. § (2) bekezdése szerinti egészségi minimumfeltételeknek megfelel, és az általa betöltött szolgálati beosztás az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott belső szabályzatban az e rendelet szerinti I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik.

(3) A "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja egészségi állapota miatt a 100. § (2) bekezdése szerinti feltételeknek nem felel meg.

(4)[14] A "Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan" minősítés akkor adható, ha a hivatásos állomány tagja a 100. § (2) bekezdése szerinti egészségi minimumfeltételeknek megfelel, és az általa betöltött szolgálati beosztás az Országgyűlési Őrség parancsnoka által kiadott belső szabályzatban nem az e rendelet szerinti I. alkalmasságvizsgálati kategóriába tartozik.

110. § (1) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtt köteles személyesen megjelenni. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt, ha az érintett betegsége, sérülése miatt járó-, illetve mozgásképtelen, utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, és a meglévő egészségügyi dokumentációból az egészségi állapota megítélhető. A FÜV bizottság a meglévő orvosi dokumentáció alapján dönt akkor is, ha a hivatásos állomány FÜV bizottság elé berendelt tagja a FÜV bizottság előtt önhibájából nem jelenik meg.

(2) A hivatásos állomány tagja a FÜV bizottság előtti távolmaradása esetén nyolc napon belül igazolással élhet, ebben az esetben új időpontot kell kitűzni. Ha az ismételten kitűzött időpontban sem jelenik meg a vizsgálattal érintett személy, igazolásnak nincs helye, ebben az esetben a személyes megjelenése nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt a FÜV bizottság.

(3) A FÜV bizottság a döntését a hivatásos állomány tagjával a FÜV bizottság ülésén közli, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a FÜV bizottság határozata ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. A döntést a hivatásos állomány tagjának egészségügyi törzskönyvében fel kell tüntetni. Az egészségügyi törzskönyvet a FÜV bizottság elnöke írja alá és látja el bélyegzőjével. A döntést a kihirdetését követő nyolc napon belül határozatba kell foglalni.

(4) A FÜV határozatot meg kell küldeni a hivatásos állomány tagjának és a rendvédelmi alapellátó orvosnak.

(5) A FÜV határozat minősítő részét meg kell küldeni az Országgyűlési Őrség parancsnokának.

(6) A FÜV határozat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgáló egység irattárában kell elhelyezni.

111. §[15] A FÜV bizottság határozatának közlését követően

a) "Hivatásos szolgálatra alkalmas" minősítés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka a FÜV határozat közlésétől számított harminc napon belül intézkedik arra, hogy a hivatásos állomány tagja számára kezdeményezze a 100. § (2) bekezdése szerinti egészségi minimumfeltételeknek megfelelő szolgálati beosztás biztosítását,

b) "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítés alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka a FÜV határozat közlésétől számított tizenöt napon belül intézkedik

ba) a rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás megindítására, ha annak feltételei fennállnak, vagy

bb) a Hszt. 86. § (2) bekezdés a) pontjában és 86. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtására, vagy

c) "Szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan" minősítés esetén a b) pont ba) vagy bb) alpontjában foglaltakon túl az Országgyűlési Őrség parancsnoka a FÜV határozat közlésétől számított tizenöt napon belül, amennyiben a minősítés időpontjában már rendelkezésre állt olyan szolgálati beosztás, amelyet a hivatásos állományú tagja elláthat, abban az esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka ezen szolgálati beosztásra vonatkozóan intézkedhet az alkalmasságvizsgálati eljárás újbóli elrendelésére.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. Hatályba léptető rendelkezések

112. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-111. §, a 113. §, a 115-132. §, valamint az 1. melléklet 2023. január 1-jén lép hatályba.

31. Átmeneti rendelkezések

113. § E rendeletben foglaltaktól eltérően az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai egészségi és pszichológiai alapellátását és az elsőfokú egészségi és pszichológiai alkalmasságvizsgálatát - külön megállapodásban foglalt feltételek szerint - 2023. december 31-ig az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv látja el.

114. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka legkésőbb e rendelet kihirdetését követő tíz napon belül kiadja a Hszt. 106/A. §-a szerinti belső szabályzatot.

115. § (1) A hivatásos szolgálati jogviszonyban állók vonatkozásában a szolgálati beosztások alkalmasságvizsgálati kategóriába történő besorolásáról állományparancsban szükséges rendelkezni, amelyet a személyügyi szerv legkésőbb 2023. január 15-ig közöl a hivatásos állomány tagjával.

(2) A személyügyi szerv - a 2023. évi alkalmasságvizsgálatok tervezhetősége érdekében - a hivatásos állomány tagjának soron következő időszakos alkalmasságvizsgálatának évét - a 117. §-ban foglalt rendelkezésekre is figyelemmel - legkésőbb 2023. január 31-ig határozza meg.

116. § (1) A hivatásos állomány tagja vonatkozásában az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: ER.) alapján kiadott "Alkalmas" időszakos alkalmassági minősítés érvényességi ideje leteltének figyelembevételével kell az e rendelet szerinti időszakos alkalmasságvizsgálatra intézkedni.

(2) Az ER. alapján 2022. december 31-ig a pszichikai alkalmasság vizsgálata keretében kiadott minősítést a pszichológiai alkalmasságra vonatkozó minősítésnek kell tekinteni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően elvégzett hivatásos állományba kinevezés előtti alkalmassági vizsgálaton megállapított alkalmas minősítés az ER. 19. § (7) bekezdésében meghatározott időtartamban felhasználható.

117. § (1) A 2023. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány e rendelet szerinti

a) időszakos egészségi alkalmasságvizsgálatát első alkalommal a 2023. évben,

b) időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatát első alkalommal a 2023. évben,

c) időszakos pszichológiai alkalmasságvizsgálatát

ca) abban az esetben, ha az ER. szerinti időszakos pszichikai alkalmassági vizsgálatára a 2022. évben sor került, első alkalommal a 2024. évben,

cb) a ca) alpontba nem tartozó esetben első alkalommal a 2023. évben

kell elvégezni.

(2) A 2023. január 1-jén hivatásos szolgálati jogviszonyban álló állomány azon tagja, aki az ER. szerint fizikai alkalmassági vizsgálaton történő részvételre életkorából adódóan nem volt köteles, az e rendelet szerint időszakos fizikai alkalmasságvizsgálatra 2023. második félévében rendelhető. A fizikai alkalmassági követelményeknek való megfelelés érdekében ezen állomány részére az Országgyűlési Őrség intézkedik az állomány tájékoztatására, továbbá szükség szerint felkészítést szervezhet.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. Az "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés 2022. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 79. § (3) bekezdése szerinti háromszázhatvanöt napos határidőbe.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti időszakos alkalmassági vizsgálaton "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" minősítést kapott, a minősítésben meghatározott időpontban az e rendelet szerinti ismételt alkalmasságvizsgálatra kell őt rendelni. Az ismételt alkalmasságvizsgálaton az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni. A "Jelenlegi beosztására korlátozással alkalmas" minősítés 2022. évre eső, megszakítás nélküli időtartama beleszámít a 80. § (4) bekezdése szerinti időtartamba.

(5) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton "Alkalmatlan" minősítést kapott, de 2022. december 31-ig nem került sor a másodfokú eljárásra, ott a másodfokú eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(6) Ha a hivatásos állomány tagja 2023. január 1-jét megelőzően az ER. szerinti alkalmassági vizsgálaton másodfokon is "Alkalmatlan" minősítést kapott, de 2022. december 31-ig nem került sor az ER. szerinti felülvizsgálati eljárásra, ott az e rendelet szerint lefolytatandó háromfős bizottsági eljárás, illetve az e rendeletben meghatározottak szerint lefolytatandó felülvizsgálati eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

(7) Ha a hivatásos állomány tagja vonatkozásában 2023. január 1-jét megelőzően elrendelésre került az ER. szerinti soron kívüli alkalmassági vizsgálat, de arra 2022. december 31-ig nem került sor, az e rendelet szerinti soron kívüli alkalmasságvizsgálat szabályai szerint kell eljárni és az eljárás során az e rendelet szerint meghatározott követelményeknek való megfelelést kell vizsgálni.

118. § (1) Az e rendelet szerinti felülvizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozó szabályokat a 2023. január 1-ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) Az ER. alapján 2022. december 31-ig megindult felülvizsgálati eljárást az ER. szabályai szerint kell lefolytatni.

32. Az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet módosítása

119. §[16]

33. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának továbbképzési és vezetőképzési rendszeréről, rendészeti utánpótlási és vezetői adatbankjáról, valamint rendfokozati vizsgájáról szóló 26/2021. (VIII. 9.) BM rendelet módosítása

120. §[17]

121. §[18]

34. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról szóló 56/2012. (XI. 22.) BM rendelet módosítása

122. §[19]

35. Az Országgyűlési Őrség munkavédelmi feladatai és foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 23/2013. (VI. 11.) BM rendelet módosítása

123. §[20]

36. Az Országgyűlési Őrségnél alkalmazható rendvédelmi egészségkárosodási ellátásról szóló 56/2016. (XII. 22.) BM rendelet módosítása

124. §[21]

125. §[22]

126. §[23]

37. A belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendelet módosítása

127. §[24]

128. §[25]

129. §[26]

130. §[27]

131. §[28]

132. §[29]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 43/2022. (XII. 19.) BM rendelethez

A hivatásos szolgálat szempontjából kizáró oknak minősülő betegségek a nemzetközi osztályozásukra szolgáló kódrendszerben (BNO)

ABCD
1.FőcsoportEM-1: ÁLTALÁNOS KIZÁRÓ OKOK
- a rendvédelmi szervek teljes állományára vonatkozóan -
BNO
2.1.BNO-10-01 - Fertőző és parazitás betegségekTerápiára nem reagáló fertőző betegségek (tbc, HIV, hepatitis B, C)A00-B99
3.2.BNO-10-02 - DaganatokKezelhetetlen vagy terápiára nem reagáló rosszindulatú daganatok, súlyos szervi/mozgási funkciózavart vagy súlyos torzulást okozó jóindulatú daganatokC00-D48
4.3.BNO-10-03 - A vér és vérképző szervekTerápiára nem reagáló, vérképző rendszert és/vagy immunrendszert érintő rosszindulatú
daganatok
D50-D89
5.Súlyos immunkárosodott állapot (elsődleges vagy másodlagos vagy gyógyszeres terápia
okozta)
6.Súlyos és terápiára nem reagáló vérszegénység (hiányállapotokon kívül valamennyi
kórállapot)
7.Vérzékenység
8.4.BNO-10-04 - Endokrin, táplálkozási és
anyagcsere betegségek
Terápiára nem reagáló pajzsmirigytúltengés, kezelhetetlen pajzsmirigy-alulműködés
vagy pajzsmirigytúltengés
E00-E90
9.IV. stádiumú golyva/nyomási tüneteket okozó golyva
10.Stabilan nem beállítható egyéb endokrin betegségek
11.Testmagasság: 150 cm alatt
12.Testsúly: 40 kg alatt
13.5.BNO-10-05 - Mentális és viselkedészavarokElbutulásF00-F99
14.Kezelhetetlen/ismétlődő/tartós lefolyású szervi és tüneti mentális zavarok és
viselkedészavarok
15.Pszichoaktív szer addikciót kiváltó használata (kivéve dohányzás)
16.Alkoholfüggőség
17.Schizofrénia, schizotípiás és paranoid rendellenességek
18.A felnőtt személyiségzavarai, impulzuskontroll-zavarok
19.Mentális retardáció
20.Pervazív fejlődési zavarok (autizmus)
21.A viselkedés jellemzően gyermek- és serdülőkorban kezdődő és aktuálisan fennálló
egyes zavarai (mutismus, súlyos TIC, enuresis, encopresis)
22.6.BNO-10-06 - Az idegrendszer betegségeiTerápiára nem reagáló / ismétlődő gyulladásos idegrendszeri betegségekG00-G99
23.Elsődleges és másodlagos szisztémás idegrendszeri sorvadások (pl. ataxiák)
24.Terápiára nem reagáló / ismétlődő extrapiramidális és mozgási rendellenességek (kivéve:
enyhe essentiális tremor)
25.Az idegrendszer egyéb degeneratív megbetegedései
26.Súlyos maradványtünetekkel járó központi idegrendszeri demyelinisatios betegségek
(sclerosis multiplex)
27.Epilepsiák (kivéve: gyermekkori lázgörcs) - kivéve: gyógyszeres kezelés mellett legalább
1 év tünetmenetes állapot
G00-G99
28.Ismétlődő, átmeneti, igazolt ischaemiás attackok
29.Súlyos funkciózavart okozó mononeuropathiák
30.Maradványtüneteket okozó polyneuropathiák
31.Súlyos maradványtünettel vagy funkciókárosodással járó ideggyök és plexus
rendellenesség
32.Súlyos, nem kontrollált myasthenia gravis
33.Súlyos myopathia
34.Súlyos maradványtünetekkel gyógyult agyi bénulásos szindrómák
35.Hydrocephalus
36.7.BNO-10-07 - A szem és függelékeinek
betegségei
+6,0 és -6,0 D-nál erősebb szemüveg vagy kontaktlencse viselése (radiális keratotómia
után 6 hónappal, egyéb látásjavító műtét után 2 hónappal nem kizáró ok)
H00-H59
37.Közös látásélesség korrekcióval <0,5
38.Retinaleválás - kivéve: sikeres kezelés esetén
39.Terápiára nem reagáló / ismétlődő neuritis optica
40.Lagophtalmus
41.8.BNO-10-08 - A fül és a csecsnyúlvány
megbetegedései
A beszédfrekvenciákon 60 dB-t meghaladó halláscsökkenés korrekcióval együttH60-H99
42.9.BNO-10-09 - A keringési rendszer
betegségei
Ismétlődő reumás szívbetegségI00-I99
43.Kezeletlen vagy súlyos szövődményekkel járó magasvérnyomás-betegség
44.Tüdőembólia súlyos funkciókárosodással
45.Súlyos haemodinamikai következményekkel járó billentyűhiba
46.Szívizom-elfajulás NYHA St. II-IV. (szívelégtelenség)
47.Kezelhetetlen/malignus ventrikuláris és supraventrikularis ritmuszavarok,
48.ICD-beültetés utáni állapot - kivéve: preventív megfontolásból történt beültetést
követően, tartós panaszmentesség esetén
49.Kezelhetetlen sick sinus szindróma
50.Súlyos pitvari vagy kamrai sövényhiány
51.Súlyos maradványtünettel járó agyállományvérzés
52.10.BNO-10-10 - A légzőrendszer betegségeiKezelésre nem reagáló asthma bronchiale st. III-IV.J00-J99
53.Kezelésre nem reagáló COPD st. III-IV.
54.Súlyos légzészavart okozó tüdőbetegség
55.11.BNO-10-11 - Az emésztőrendszer
betegségei
Súlyos, szövődményes, nem fertőzéses vékony- és vastagbélgyulladásK00-K93
56.Heveny májelégtelenség
57.Decompenzált májcirrhosis
58.12.BNO-10-12 - A bőr és bőralatti szövet
betegségei
Nagy kiterjedésű, egyenruházat által nem fedett területen megjelenő krónikus
bőrbetegség
L00-L99
59.13.BNO-10-13 - A csont-izomrendszer és
kötőszövet betegségei
Súlyos maradványtünetekkel járó arthropathiákM00-M99
60.Súlyos maradványtünetekkel járó systemás kötőszöveti megbetegedések
61.Súlyos deformáló dorsopathiák
62.14.BNO-10-14 - Az urogenitális rendszer
megbetegedései
Krónikus veseelégtelenség st. III-IV.N00-N99
63.15.BNO-10-15 - Veleszületett rendellenességek,
deformitások és kromoszómaabnormitások
Súlyos funkciózavart okozó kórállapotokQ00-Q99
64.16.BNO-10-16 - A morbiditás és mortalitás
külső okai
Szándékos önártalomV01-Y98
65.17.BNO-10-17 - Terhesség, szülés és
a gyermekágy
O00-O99
66.18.BNO-10-18 - Sérülés mérgezés és külső okok
bizonyos egyéb következményei
S00-T98
67.19.BNO-10-19 - Az egészségi állapotot és
egészségügyi szolgálatokkal való kapcsolatot
befolyásoló tényezők
Z00-Z99
68.20.BNO-10-20 - Máshova nem osztályozott
panaszok, tünetek és kóros klinikai és
laboratóriumi leletek
Beszéd- és hangképzés jelentős zavaraiR00-R99

2. melléklet a 43/2022. (XII. 19.) BM rendelethez

A pszichológiai minimumfeltételek

1. A személyiség egészével kapcsolatos elvárások

1.1. Kiegyensúlyozott pszichés állapot

1.2. Életkornak megfelelő érettség

1.3. Átlag feletti érzelmi-indulati kontroll

1.4. Átlagos pszichés terhelhetőség, stresszel való megküzdési képesség

1.5. Átlagos alkalmazkodási képesség

1.6. Átlagos teljesítménymotiváció

2. Kognitív képességekkel kapcsolatos elvárások

2.1. Átlagos intellektuális képességek

2.2. Átlagos figyelmi, szenzomotoros képességek

3. Társas készségekkel kapcsolatos elvárások

3.1. Átlagos szóbeli kommunikációs készségek (beszédzavar, beszédhiba nélküli)

3.2. Átlagos írásbeli kommunikációs készségek

4. Társadalmi normáknak való megfelelés

4.1. Átlagos felelősségtudat

4.2. Szabálykövető, fegyelmezett magatartás, amelynek keretében elvárt a vizsgálatok során való együttműködés, azok szabályainak a betartása, a tesztek értékelhető kitöltése

4.3. Élettörténete mentes a kóros függőségektől (pl. játékszenvedély, alkoholfüggőség, drogfüggőség stb.)

4.4. Élettörténete mentes öngyilkossági kísérlettől, öngyilkosságra utaló magatartástól

3. melléklet a 43/2022. (XII. 19.) BM rendelethez

A kompetenciavizsgálat keretében kötelezően vizsgálandó kompetenciák

1. Egységes közszolgálati alapkompetenciák

1.1. Egyéni alapkompetenciák

ABC
1.NévDefinícióViselkedéses jegyek
2.I. Szabálykövetés,
fegyelmezettség
Képes a számára előírt szabályokat és normákat
elsajátítani, elfogadni és helyesen alkalmazni.
- Ismeri és elsajátítja a tevékenységéhez kapcsolódó szabályzókat.
- A normákat helyesen, az adott helyzetnek megfelelően alkalmazza.
- Elfogadja az alá-fölé rendeltségi viszonyokat.
3.II. ÖnállóságKépes ismereteire, tapasztalataira támaszkodva
folyamatos útmutatás és irányítás nélkül elvégezni a
számára meghatározott feladatokat.
- Számára meghatározott feladatok ellátása során nem igényel
útmutatást.
- Külső ösztönzés nélkül is folyamatosan elvégzi feladatait.
4.III. Határozottság,
magabiztosság
Saját képességeinek, lehetőségeinek ismeretében
képes a szervezet céljainak érvényesítése érdekében
határozottan fellépni.
- Hisz abban, hogy képességeivel eleget tud tenni a feladatoknak.
- Fellépése határozott, magabiztos.
5.IV. Hatékony
munkavégzés
Feladatát igényesen, körültekintően látja el. Képes a
rendelkezésre álló erőforrások optimális
felhasználására.
- Precízen, igényesen, körültekintően látja el munkáját.
- Önfejlesztési igény jellemzi.
- A megfogalmazott célok elérése érdekében végzi tevékenységét.
- Eredményességét az erőforrások optimalizálásával folyamatosan
javítja.
- Hibáinak korrigálásáért lépéseket tesz.
6.V. Problémamegoldó
készség
Képes a felmerülő problémák beazonosítására és
megoldási lehetőségek megfogalmazására.
A lehetséges alternatívákból képes kiválasztani azt,
amelyik az optimális megoldást eredményezi.
- Képes a felmerülő problémákat azonosítani.
- Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívákból képes
kiválasztani azt, amelyik az optimális megoldást eredményezheti.
- Problémák felmerülése esetén a lehetséges alternatívák közül
kiválasztott megoldást véghezviszi, vagy a megoldás érdekében
lépéseket tesz.
- A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörét meghaladó
döntéseket azonosítja, és azokat továbbítja.
7.VI. Döntési képességFelismeri a döntéshelyzeteket, és a rendelkezésre álló
információk alapján az adott helyzetben elvárható
optimális döntést hozza meg.
- A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörébe tartozó döntéseket
meghozza.
- A rendelkezésre álló információk alapján a legoptimálisabb döntést
hozza.
- A helyzethez mérten időben hozza meg a döntést.
8.VII. FelelősségvállalásA feladat végrehajtása során felismeri, szem előtt tartja
és vállalja döntéseinek, tetteinek következményeit, és
arról számot ad.
- Felismeri és felvállalja az adott helyzet által meghatározott és
megkövetelt felelősséget.
- Vállalja döntései következményét.
- Tetteiről számot mer és tud adni.
9.VIII. Pszichés
terhelhetőség
Nehéz, megterhelő helyzetekben is képes
teljesítőképességének megőrzésére, fenntartására.
- Stresszes helyzetben is hatékony teljesítményt nyújt
- Felmerülő akadályok ellenére is hatékony teljesítményt nyújt.
- Nehéz, kilátástalannak tűnő helyzetben is megőrzi
teljesítőképességét.
- Váratlan helyzetekben is hatékony teljesítményt nyújt.
- Alkalmazkodik a folyamatosan változó feladatokhoz és
helyzetekhez.
- Számára egyhangú helyzetekben is megfelelő teljesítményt nyújt.
10.IX. Érzelmi intelligenciaFelismeri és megérti saját és a másik személy érzelmi
állapotát, valamint az abból eredő viselkedések közötti
összefüggéseket, azokat a helyzetnek megfelelően
kezeli.
- Tisztában van saját érzelmi állapotával.
- Megérti a kapcsolatot saját érzelmei, gondolatai és viselkedése
között.
- A hatékony érzelemkezelés eredményeként viselkedését, reakcióit a
helyzetnek megfelelően alakítja.
- A másik személy érzelmi állapotát felismeri, beazonosítja.
- Mások érzelmi állapotát törekszik a helyzetnek megfelelően
befolyásolni.
- Uralkodik az indulatain.
- Ellenáll annak, hogy indulatokkal terhes helyzetbe sodródjon.
- Munkája során előítéletektől mentesen viselkedik.

1.2. Társas alapkompetenciák

ABC
1.NévDefinícióViselkedéses jegyek
2.X. Kommunikációs
készség
Képes a helyzetnek megfelelően érthetően kifejezni
magát szóban és írásban, valamint mások
kommunikációját megfelelő módon értelmezni.
- Érthetően, helyesen fejezi ki magát írásban.
- Érthetően fejezi ki magát szóban.
- Amikor kommunikációs zavart észlel, annak feloldására törekszik.
- Megosztja azokat az információkat, amelyek a hatékony feladat-végrehajtáshoz szükségesek.
3.XI. KonfliktuskezelésKépes ellentmondásos helyzetben olyan módszer
vagy stílus alkalmazására, amely hatására a konfliktus
csökkenthető.
- Képes felismerni, ha konfliktushelyzetbe kerül.
- Törekszik, hogy konfliktushelyzetben olyan megoldást alkalmazzon,
ami a normák adta kereteken belül az érintettek számára megfelelő.
4.XII. EgyüttműködésFeladata elvégzése érdekében tevékenységét,
magatartását másokkal összehangolja.
- A hiányzó ismeretek megszerzése érdekében közvetlen
munkakörnyezetében segítséget kér és ad.
- A feladatmegoldás érdekében törekszik a másokkal való
együttműködésre.
- Tevékenységét összehangolja munkatársaival.
- Közös feladat-végrehajtás során kiemelt figyelmet fordít társaira és
környezetére.
- Felismeri az együttműködés akadályait, és törekszik azok
elhárítására.
- Törekszik, hogy konfliktushelyzetben olyan megoldást alkalmazzon,
ami a normák adta kereteken belül az érintettek számára megfelelő.

2. Irányítói kompetenciák

2.1. Egyéni irányítói kompetenciák

AB
1.NévViselkedésjegyek
2.I. Szabálykövetés,
fegyelmezettség
- Ismeri és elsajátítja a tevékenységéhez kapcsolódó szabályzókat.
- Követi és határidőre elvégzi a kapott utasításokat.
3.II. Helyzetfelismerés- A helyzetek lényeges aspektusait gyorsan felismeri.
- A változó körülményekhez alkalmazkodik, viselkedését a helyzet lényeges aspektusaihoz igazítja.
- Képes a rendelkezésre álló erőforrásokat áttekinteni, számba venni.
4.III. Problémamegoldás,
kreativitás
- A felmerülő problémákat helyesen azonosítja.
- Problémák felmerülése esetén a lehetséges megoldási alternatívákból képes kiválasztani az optimálisat.
- Összetetten, egyszerre több szempontot is érvényesítve gondolkodik.
- Kiválóan emlékszik szóbeli és írásbeli információkra.
- Felismeri és elválasztja a lényegest a lényegtelentől.
- Felismeri az összefüggéseket, logikai kapcsolatokat.
- Problémamegoldás esetén eredeti ötletei vannak.
- Képes az ismert adatokat újszerűen összekapcsolni a megoldás érdekében.
- Észreveszi az adott helyzetben rejlő továbblépési lehetőségeket.
5.IV. Rendszerszemlélet (csak a
tiszti besorolási osztályba tartozó
szolgálati beosztások esetén)
- Előrelátó.
- Képes a stratégiai gondolkodásra.
- Képes a rendszerben való gondolkodásra.
- Projektszemlélet jellemzi.
6.V. Döntés, felelősségvállalás- A feladat elvégzése során keletkező, hatáskörébe tartozó döntéseket időben és optimálisan meghozza.
- A döntéshez szükséges információkat összegyűjti.
- Képes a döntési helyzetben felmérni a lehetséges alternatívákat.
- A hatáskörét meghaladó döntéseket azonosítja, azokat a megfelelő helyre továbbítja.
- Felismeri és felvállalja az adott helyzet vagy döntés által meghatározott és megkövetelt felelősséget.
- Vállalja a felelősséget saját munkahelyi csoportja tevékenységéért.
7.VI. Pszichés terhelhetőség- Váratlan és/vagy nehéz helyzetben is megőrzi teljesítőképességét.
- A stresszt hatékonyan kezeli.
- Uralkodik az indulatain.

2.2. Társas irányítói kompetenciák

AB
1.NévViselkedésjegyek
2.VII. Érzelmi intelligencia- A másik személy érzelmi állapotát felismeri, beazonosítja.
- Munkatársaival empatikus és toleráns.
- Jó kapcsolatteremtő képességgel rendelkezik.
3.VIII. Kommunikációs készség- Érthetően, helyesen fejezi ki magát szóban.
- Érthetően, helyesen fejezi ki magát írásban.
- Képes a mások által elmondottakat/leírtakat elemezni és értékelni.
- Extrovertált, kommunikatív, proaktív: ötleteit kommunikálja.
4.IX. Konfliktuskezelés,
együttműködés
- Felismeri, ha konfliktushelyzetbe kerül.
- Hatékonyan kezeli a konfliktusokat.
- Alapvetően kerüli a konfliktust, de ha a helyzet megkívánja, felvállalja azt.
- Motivált az együttműködésre, szereti a csapatmunkát.
- Törekszik rá, hogy együttműködve olyan megoldást találjon, amely az érintett felek számára elfogadható.

2.3. Specifikus irányítói kompetenciák

AB
1.NévViselkedésjegyek
2.X. Irányítás, motiválás- Általában irányítja azt a tevékenységet, amiben részt vesz.
- Véleményét mások számára meggyőző módon teszi közzé.
- Nehéz helyzetekben képes önmagát és társait is motiválni.
- Összetett helyzetekben, feladatokban ki tud alakítani fontossági sorrendet.
- Képes a rendelkezésre álló erőforrásokat áttekinteni, számba venni.
- Képes az elvégzendő folyamatokat átlátni, a feladatokat megtervezni.
- Fellépése határozott és magabiztos.
3.XI. Szervezőkészség- Összegyűjti a megfelelő információkat és adatokat, és szükség esetén a megfelelő helyre továbbítja.
- Megtervezi és megszervezi a munkát, kijelöli a feladatok, részfeladatok végrehajtóit.
- Felügyeli a végrehajtás folyamatát.
- Visszajelzést ad a feladatvégzésről.
- Több feladat egyidejű végrehajtása során képes figyelmét megosztani köztük.
- Összetett helyzetekben, feladatokban ki tud alakítani fontossági sorrendet.
- Képes az elvégzendő folyamatokat átlátni, a feladatokat megtervezni.
4.XII. Példamutatás,
következetesség
- Szakmai tevékenységében, általános emberi értékek terén példát mutat.
- Következetes.
- Elkötelezett, elhivatott, szervezetéhez lojális.

3. Egységes közszolgálati vezetői kompetenciák

3.1. Egyéni vezetői kompetenciák

ABC
1.NévViselkedésjegyek középvezetői szint
esetében
Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében
2.I. Szakmai ismeret
a. Szakmai elméleti ismeretek
b. Szakmai összefüggések, folyamatok ismerete
c. Testületismeret (hely- és személyismeret)
d. Szakmai tapasztalatok
- Elméleti ismereteit, a feladat
delegálásában, végrehajtásában
megszerzett szakmai tapasztalatát
a gyakorlatban hatékonyan alkalmazza.
- A munka- és szervezeti folyamatokat
átlátja, azokban magabiztosan
eligazodik.
- A feladat végrehajtatásában megszerzett
szakmai tapasztalatát a gyakorlatban
hatékonyan alkalmazza.
- A saját és az együttműködő szervezetek
rendszerét stratégiai szinten átlátja,
abban magabiztosan eligazodik.
3.II. Következetesség, kiszámíthatóság
a. Szabálytudat, fegyelmezettség
b. Elvárások támasztása, következetesség
- A feladatot határidőre, a szakma
szabályainak megfelelően elvégzi.
- A vonatkozó normák betartása mellett
döntéseiben, tevékenységeiben
következetes.
- Feladatmeghatározásai, elvárásai,
átláthatók, egyértelműek.
- Viselkedése kiszámítható.
- A feladatot határidőre, a szervezeti
értékeknek megfelelően elvégezteti,
visszaellenőrzi és ellenőrizteti.
- Feladatmeghatározásai, elvárásai
világosak, egyértelműek, lényegre
törőek, és összhangban állnak a szervezet
céljaival.
4.III. Cél- és feladatorientáltság
a. Tudatos, adekvát konfliktuskezelés
b. Érdekképviselet és -érvényesítés
c. Felelősségvállalás
- A célokat meghatározza és elfogadtatja,
azok között prioritást állít fel.
- A célokhoz kapcsolódó feladatokat
személyhez és határidőhöz kötötten
delegálja és visszaellenőrzi.
- Egész szervezetet érintő, stratégiai
célokhoz kötődő feladatokat delegál és
ellenőriztet.
5.IV. Kreativitás, innováció
a. Kreativitás, innováció
b. Nyitottság, ösztönzés
- Kezdeményező, nyitott az újszerű
megoldásokra, módszerekre, azokat
gyakorlatban alkalmazza.
- Felismeri, támogatja és ösztönzi az új
kezdeményezéseket.
- Ösztönzi és támogatja az innovatív
kezdeményezéseket és visszajelzéseket.
- Részt vesz a szervezeti kultúra folyamatos
megújításában.
6.V. Rendszerszemlélet, lényeglátás
a. Elemző gondolkodás, lényeglátás
b. Rendszergondolkodás c. Stratégiai
gondolkodás
- Rendszerben és folyamatokban
gondolkodik, összefüggések
felismerésére képes.
- Elemző-értékelő szemléletmód
(tevékenység) jellemzi.
- Stratégiában, rendszerekben,
egymáshoz kapcsolódó alrendszerekben
és folyamatokban gondolkodik.
- Szélesebb körű, távlati összefüggések
felismerésére képes.

3.2. Társas vezetői kompetenciák

ABC
1.NévViselkedésjegyek középvezetői szint
esetében
Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében
2.VI. Döntési képesség, felelősségvállalás
a. Döntés-előkészítés
b. Döntéshozás
- A célok elérését segítő hatékony
intézkedések érdekében időben,
határozott, egyértelműen
megfogalmazott döntést hoz.
- A sikeres feladat végrehajtása érdekében
szükség esetén döntését korrigálja,
megváltoztatja, ezért felelősséget vállal.
- A stratégiai célok elérését segítő
döntéseket hoz.
- Az alárendeltségébe tartozók döntéseit
szükség esetén megváltoztatja, és ezért
felelősséget vállal.
3.VII. Rugalmas alkalmazkodóképesség
a. Változó helyzethez való alkalmazkodás
b. Pszichés terhelhetőség, hatékony
stresszkezelés
- A munkavégzés során felmerülő külső és
belső problémák egyidejű kezelésére
képes.
- A változó helyzeteket felismeri, és
azokhoz rugalmasan alkalmazkodik.
- A stresszt hatékonyan kezeli.
- Külső, a szervezeti működés irányába
ható negatív nyomást csökkenti, és
pozitív átkeretezésre képes.
- Inspirálja és támogatja a változásokat.
4.IX. Reális önismeret, önfejlesztési igény
a. Reális önismeret
b. Önfejlesztési igény
- Felismeri saját határait és fejlesztendő
területeit.
- Önismereti és önfejlesztési igény jellemzi.
- Konstruktív kritikát elfogadja.
- Felismeri saját határait és fejlesztendő
területeit.
- Önismereti és önfejlesztési igény jellemzi.
- Konstruktív kritikát elfogadja.
5.X. Kommunikációs készség
a. Célok meghatározása
b. Feladatok személyhez kötése
- Kommunikációja nyílt, őszinte, hiteles,
kétirányú.
- Szóban és írásban világosan,
egyértelműen, érthetően fogalmaz.
- Képes a különböző helyzetekben
adekvátan kommunikálni.
- Strukturált, a szervezeti érdekeknek
megfelelően felépített, lényegre törő,
a másik fél érdekeit is figyelembe vevő
kommunikációt folytat minden szinten,
szervezeten kívül és a szervezeten
belül is.
6.XI. Konfliktuskezelés, érdekérvényesítés
a. Személyre szabott motiválás, fejlesztés
b. Személyészlelés, empátia, tolerancia
c. Hatékony együttműködés megteremtése
- A konfliktushelyzeteket felismeri, az
azokból adódó feszültségeket kezeli,
hatékony megoldásukra törekszik.
- A szervezeti egysége érdekeit
hatékonyan, a másik fél érdekeit is
figyelembe véve képviseli és érvényesíti.
- Munkája során együttműködésre,
partnerségre törekszik.
- A szervezetet érintő belső és külső
(társszervek, civil intézmények stb.
irányába) konfliktushelyzeteket felismeri,
az azokból adódó feszültségeket kezeli,
hatékony megoldásukat menedzseli.
- Az általa irányított szervezet vagy
szervezeti egység érdekeit befelé és
kifelé hatékonyan, a másik fél érdekeit is
figyelembe véve képviseli és érvényesíti.

3.3. Vezetői kompetenciák

ABC
1.NévViselkedésjegyek középvezetői szint
esetében
Viselkedésjegyek felsővezetői szint esetében
2.XII. Munkatársak motiválása, fejlesztése
a. Személyre szabott motiválás, fejlesztés
b. Személyészlelés, empátia, tolerancia
c. Hatékony együttműködés megteremtése
- Munkatársait ismeri, képességeikkel,
erősségeikkel, fejlesztendő területeikkel
tisztában van.
- Mindezt a munkakörülményekkel együtt
figyelembe véve képes a beosztottait
motiválni és fejleszteni.
- Beosztottaival szemben empatikus és
toleráns.
- Képes csapatot építeni.
- Az általa irányított és az alárendeltségébe
tartozó szervezeti egységet, valamint a
közvetlen munkatársait ismeri, azok
célorientált fejlesztésére törekszik.
3.XIII. Vezetői funkciók ellátása
a. Tervezés, szervezés
b. Irányítás, koordinálás, ellenőrzés
- Tervezi, szervezi, irányítja, koordinálja,
ellenőrzi a szervezeti egysége
tevékenységét.
- Az adott feladat eredményes ellátásához
szükséges erőforrásokat meghatározza,
és ezek hatékony felhasználását irányítja.
- A szervezet eredményes működéséhez
szükséges erőforrásokat megteremti, és
ellenőrzi ezek hatékony felhasználását.
4.XIV. Személyes példamutatás
a. Hitelesség
b. Szervezet iránti elkötelezettség
c. Minőségre törekvés, igényesség
- Szakmai tevékenységében, általános
emberi értékek területén, valamint a
szervezet iránti lojalitásában példát
mutat.
- Szakmai tevékenysége és előélete
példaértékű, megtestesíti az általános
emberi értékeket.
- A szervezetet hitelesen és méltóan
megjeleníti és képviseli.

4. melléklet a 43/2022. (XII. 19.) BM rendelethez

Fizikai minimumfeltételek

ABCDEFGHI
1.Korosztályok:18-29 év30-39 év40-49 év50 év és afelett
2.Nemek:férfiaknőkférfiaknőkférfiaknőkférfiaknők
3.Cooper-teszt futásban (választható)
a) pálya: sportpálya vagy sík területen, kimért,
belátható pálya
b) kiinduló helyzet: a rajtvonal mögött álló rajthelyzet
c) feladat: 12 perces futás
d) értékelés: 12 perc alatt megtett távolság méterben
2100 m1800 m1800 m1500 m1500 m1200 m1250 m1050 m
4.Cooper-teszt úszásban (választható)
a) pálya: 25 vagy 50 m-es úszómedence
b) kiinduló helyzet: rajtkövön rajthelyzet vagy
medencéből indulás
c) feladat: 12 perces úszás
d) értékelés: 12 perc úszás alatt megtett távolság méterben
500 m450 m400 m350 m350 m300 m300 m250 m
5.Cooper-teszt kerékpár-ergométeren (választható)
a) pálya: kerékpár-ergométer
b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon
c) feladat: 12 perces kerékpározás
d) értékelés: 12 perces kerékpározás alatt megtett távolság
méterben
e) eszközfelhasználás: stopperóra, kerékpár-ergométer
4900 m4000 m4000 m3400 m3400 m3000 m3200 m2500 m
6.Cooper-teszt evezős-ergométeren (választható)
a) pálya: evezős-ergométer
b) kiinduló helyzet: lábak a pedálon
c) feladat: 12 perces evezés
d) értékelés: 12 perces evezés alatt megtett távolság
méterben
e) eszközfelhasználás: stopperóra, evezős-ergométer
2300 m2000 m2100 m1800 m1900 m1500 m1700 m1300 m

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 97/2023. (XII. 28.) BM rendelet 1. §-a. Hatályos 2023.12.29.

[2] Módosította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 63. § a) pontja. Hatályos 2023.07.01.

[3] Beiktatta a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 56. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[4] Beiktatta a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 56. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[5] Hatályon kívül helyezte a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 63. § b) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[6] Hatályon kívül helyezte a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 63. § c) pontja. Hatálytalan 2023.07.01.

[7] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 57. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[8] Beiktatta a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 57. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[9] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 58. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[10] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 59. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[11] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 60. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[12] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 61. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[13] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 61. § (1) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[14] Beiktatta a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 61. § (2) bekezdése. Hatályos 2023.07.01.

[15] Megállapította a 24/2023. (VI. 30.) BM rendelet 62. §-a. Hatályos 2023.07.01.

[16] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[17] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[18] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[19] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[20] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[21] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[22] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[23] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[24] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[25] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[26] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[27] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[28] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

[29] Hatályon kívül helyezve a 2010. évi CXXX. törvény 12-12/B. §-a alapján.

Tartalomjegyzék