460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet

a különleges jogállású szerveknél és a helyi önkormányzatok képviselő-testületeinek hivatalánál elrendelhető igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról

A Kormány az Alaptörvény 53. cikk (1) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény 80. és 81. §-ára, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról szóló 369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdése szerinti időszakra igazgatási szünetet (a továbbiakban: igazgatási szünet) rendelhet el

a) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) 2. § (1) bekezdése szerinti különleges jogállású szerv tekintetében a különleges jogállású szerv vezetője,

b) a helyi önkormányzat képviselő-testületének polgármesteri hivatala, közös önkormányzati hivatala, a főpolgármesteri hivatal, a megyei önkormányzati hivatal és a közterület-felügyelet (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala) tekintetében a helyi önkormányzat képviselő-testülete.

(2) Az igazgatási szünet elrendelése esetén figyelembe kell venni

a) a munkahely és az álláshelyen ellátott feladatok, illetve a munkakörök sajátosságait,

b) azt, hogy az igazgatási szünet ne okozzon a különleges jogállású szerv, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala közfeladatainak ellátásában aránytalanul nagy sérelmet, és

c) azt, hogy a különleges jogállású szerv, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala halaszthatatlan közfeladatainak folyamatos és zavartalan ellátását biztosítani kell.

(3) A különleges jogállású szerv az igazgatási szünet elrendeléséről 2022. november 23-ig

a) tájékoztatást ad a szerv honlapján, és

b) kezdeményezi az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közlemény közzétételét a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.

(4) A Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben az igazgatási szünet különleges jogállású szervnél történő elrendeléséről szóló közleményt 2022. november 30-ig közzé kell tenni.

(5) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatát 2022. november 30-ig a helyben szokásos módon közzéteszi.

(6) Az igazgatási szünet elrendelése esetén a Küt. és a különleges jogállású szervre irányadó jogszabályok rendelkezéseit, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) és a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatottakra irányadó jogszabályok rendelkezéseit az e rendeletben megállapított eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a különleges jogállású szervnél, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatalánál foglalkoztatott személyek (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) részére, azzal, hogy

a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatottra irányadó jogszabály azon rendelkezése, amely szerint a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,

b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,

c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, és az igazgatási szünet alatti munkavégzés nem rendelhető el azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól.

(3)[1] Ha a foglalkoztatott jogviszonya az igazgatási szünet alatt, vagy az igazgatási szünet előtt megtett jognyilatkozat alapján az igazgatási szünetet követően szűnik meg, és a foglalkoztatott nem rendelkezik elegendő kiadható szabadsággal az igazgatási szünet időtartamára vonatkozóan, a foglalkoztatott a szabadságként ki nem adható munkanapok tekintetében mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól azzal, hogy a mentesülés időtartamára az illetményével megegyező összegű díjazásra - külön megállapodás nélkül - jogosult.

3. § (1) Az igazgatási szünet időtartama alatt - a foglalkoztatottak vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzés munkáltatói jogkör gyakorlója általi elrendelése kivételével - a különleges jogállású szerv, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

(2) Az igazgatási szünettel érintett különleges jogállású szerv, illetve helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala tekintetében az igazgatási szünet időtartama nem számít bele

a) az előtte folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe,

b)[2] azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben a szerv - ideértve a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalát is - vagy annak vezetője félként vagy a fél képviselőjeként vesz részt, ideértve azokat az eljárásokat is, amelyekben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény vagy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény soronkívüliséget ír elő,

c) a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,

d)[3] a szerv - ideértve a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatalát is - vagy vezetője által félként vagy a fél képviselőjeként megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,

e) az e rendelet hatálya alá nem tartozó szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben ügyfélként vesz részt, illetve amely vele szemben indult, vagy amely igazgatási szünet alatti megkeresésével jár,

f) az adott szerv, illetve annak vezetője által indított bármely jogorvoslati eljárás kezdeményezésnek határidejébe, valamint

g) a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe.

h)[4] a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a közérdekű adat megismerésére irányuló igények, továbbá a panaszok és közérdekű bejelentések, valamint az országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdések, továbbá bármely más szerv, illetve személy részéről történő megkeresés, vizsgálat, illetve felhívás ügyintézésének határidejébe,

i)[5] az igazgatási szünettel érintett szerv foglalkoztatottja által a szerv felé teljesítendő kötelezettség teljesítésének határidejébe.

(3) Az (1) bekezdés különleges jogállású szerv, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezését, valamint a (2) bekezdést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni.

(4) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazása esetén az érintett kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésének 2023. évre áthúzódó összegét a különleges jogállású szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványának kell tekinteni, ha a pénzügyi teljesítés legkésőbb 2023. január 31-én megtörténik.

(5) Az igazgatási szünet időtartama alatt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(6)[6] Ha a különleges jogállású szerv vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete hivatala a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek a veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 521/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet alkalmazásával tesz eleget és az igény teljesítésére vonatkozó határidő az igazgatási szünet időtartama alatt vagy azt követően jár le, figyelemmel arra, hogy igazgatási szünet időtartama a közérdekű adatigénylés teljesítésének határidejébe nem számít bele, az ilyen igénynek - a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló 2021. évi CXXX. törvény 26. §-ától eltérően - az igazgatási szünet időtartamát követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb 2023. január 14-ig kell eleget tenni.

(7)[7] Ha a képviselő-testület az igazgatási szünet elrendeléséről döntött, és a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) 21. § (3) bekezdése szerinti, az elővásárlási jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 60 napos határidő, vagy a Földforgalmi tv. 49. § (3) bekezdése szerinti, az előhaszonbérleti jog jogosultja számára jognyilatkozatának megtételére nyitva álló 15 napos határidő utolsó napja olyan nap, amely az igazgatási szünet idejére esik, akkor

a) a jognyilatkozatok benyújtásának határideje 2023. január 9. napjáig meghosszabbodik, és

b) a jegyző által a közzétételre kerülő szerződésen megjelölt, az elővásárlási vagy az előhaszonbérleti jog gyakorlására nyitva álló határidő az a) pontban meghatározott esetben nem alkalmazható.

(8)[8] Ha az eljárási, illetve ügyintézési határidő, valamint a (2) bekezdés i) pontja szerinti kötelezettség teljesítésének határideje - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - 2023. január 7. vagy 8. napján járna le, azt 2023. január 9. napján kell lejártnak tekinteni.

(9)[9] Ha az igazgatási szünettel érintett szervnél foglalkoztatott személy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének határideje az igazgatási szünet alatt, vagy 2023. január 7-10. napján telne le, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítésének határideje 2023. január 11. napja.

4. § (1) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója elrendeli a foglalkoztatottak vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzést, az igazgatási szünet alatt felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a foglalkoztatottat.

(2) Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet is kijelölhet, azzal, hogy ebben az esetben a Küt. 32. § (2) és (5) bekezdését, illetve a Kttv. 51. § (2) és (6) bekezdését alkalmazni kell.

(3) A foglalkoztatottat az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendeléséről, valamint az (1) és (2) bekezdésben foglaltakról az igazgatási szünet alatti munkavégzés időpontját legalább két nappal megelőzően, rövid úton tájékoztatni kell.

(4) Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén az érintett foglalkoztatottra az elrendelt munkavégzés idejére nem alkalmazandó a 2. § (1) bekezdése.

(5) Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelésekor - a beosztás szerinti munkaidőt meg nem haladó időtartamú munkavégzés esetén - a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandóak.

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[10] Ez a rendelet 2023. február 1-jén hatályát veszti.

6. §[11] (1) E rendeletnek az igazgatási szünettel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 565/2022. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépése előtt megkezdődött igazgatási szünetre is alkalmazni kell a Módr. hatálybalépésének időpontjától.

(2) A 3. § (2) bekezdés h) pontját a Módr. hatálybalépése előtt benyújtott és még folyamatban lévő, le nem zárult adatigénylés, panasz, közérdekű bejelentés, országgyűlési képviselők által benyújtott írásbeli kérdés, megkeresés, vizsgálat és felhívás vonatkozásában is alkalmazni kell.

(3) A különleges jogállású szerv vezetője, illetve a helyi önkormányzat képviselő-testülete - az 1. § (3) és (5) bekezdésétől eltérően - a Módr. hatálybalépését követően is elrendelheti az igazgatási szünetet azzal, hogy ebben az esetben

a) a különleges jogállású szerv haladéktalanul kezdeményezi az igazgatási szünet elrendeléséről szóló közleménynek a Hivatalos Értesítőben történő közzétételét,

b) a helyi önkormányzat képviselő testülete az igazgatási szünet elrendeléséről szóló határozatát a helyben szokásos módon haladéktalanul közzéteszi.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben - az 1. § (1) bekezdésétől eltérően - az igazgatási szünet kezdőnapja a közlemény, illetve a határozat közzétételének napját követő nap. Az igazgatási szünet utolsó napja a (3) bekezdés szerinti esetben is 2023. január 6. napja.

7. §[12]

8. §[13]

9. §[14]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök