369/2022. (IX. 29.) Korm. rendelet

kormányzati igazgatási szünet elrendeléséről és a kormányzati igazgatási szünetre alkalmazandó veszélyhelyzeti szabályokról[1]

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. § (3) és (4) bekezdésére,

a 6. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról szóló 2022. évi VI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) A Kormány a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) 132. § (1) bekezdése alapján kormányzati igazgatási szünetet (a továbbiakban: igazgatási szünet) rendel el - a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 2. § 14. pontjában meghatározott külképviseletek kivételével -valamennyi, a Kit. 2. § (1) bekezdése szerinti kormányzati igazgatási szervre (a továbbiakban: kormányzati igazgatási szerv). Az igazgatási szünetre nem alkalmazandó a Kit. 129. § (1) bekezdése és 132. § (2)-(3) bekezdése.

(2) Az igazgatási szünet 2022. december 22. napjától 2023. január 6. napjáig tart.

(3) A munkáltatói jogkör gyakorlója - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - köteles az igazgatási szünetre eső valamennyi munkanapra szabadságot kiadni a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott személyek (a továbbiakban: foglalkoztatott) részére, azzal, hogy

a) ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik,

b) először a 2022. évben esedékes szabadságot kell kiadni,

c) ha a b) pont szerinti szabadság nem elegendő, a 2023. évben esedékes szabadságot kell kiadni.

(4) A (3) bekezdés és a 3. § (1) bekezdése nem alkalmazandó azokra a napokra, amikor a foglalkoztatott a jogviszonyára irányadó jogszabály alapján mentesül a rendelkezésre állási, illetve a munkavégzési kötelezettség alól.

(5) Ha a foglalkoztatott jogviszonya az igazgatási szünet alatt szűnik meg, és a foglalkoztatott nem rendelkezik igénybe vehető szabadsággal az igazgatási szünet időtartamára vonatkozóan, a foglalkoztatott mentesül a rendelkezésre állási, valamint a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, azzal, hogy a mentesülés időtartamára a foglalkoztatott az illetményével megegyező összegű díjazásra - külön megállapodás nélkül - jogosult.

2. § (1) Az igazgatási szünet időtartama alatt - a 3. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel - a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik.

(2) Az igazgatási szünet időtartama nem számít bele

a) a kormányzati igazgatási szervek előtt folyó hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe,

b) azon bírósági eljárások határidejébe, amelyekben kormányzati igazgatási szerv félként vesz részt,

c) a közigazgatási per indítására szolgáló határidőbe,

d) a kormányzati igazgatási szerv által megkötött szerződésben meghatározott kötelezettség szerződésszerű teljesítésének határidejébe,

e) a Közszolgálati Döntőbizottság eljárásának határidejébe, valamint

f) az e rendelet hatálya alá nem tartozó szerv előtt folyó olyan eljárás ügyintézési határidejébe, amelyben a kormányzati igazgatási szerv ügyfélként vesz részt, illetve kormányzati igazgatási szervvel szemben indult, vagy kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti megkeresésével jár.

g)[2] a postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 42. § (1) bekezdése, valamint a postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti rendelkezésre tartási határidőbe.

(3) Az (1) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell a Közszolgálati Döntőbizottságra is.

(4) Az (1) bekezdés kormányzati igazgatási szerv feladatainak ellátására vonatkozó rendelkezését, valamint a (2) bekezdést az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 11. §-a szerinti automatikus döntéshozatali eljárásban nem kell alkalmazni.

(5) A (2) bekezdés d) pontja alkalmazása esetén az érintett kötelezettségvállalás pénzügyi teljesítésének 2023. évre áthúzódó összegét a központi költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt maradványának kell tekinteni, ha a pénzügyi teljesítés legkésőbb 2023. január 31-én megtörténik.

(6)[3] Az igazgatási szünet időtartama alatt az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 84. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7)[4] Az ingatlanügyi hatóság által

a) 2023. január 9-én postai kézbesítés útján átvett,

b) az igazgatási szünet alatt elektronikusan érkezett és 2023. január 9-én az ingatlanügyi hatóság hivatalos tárhelyén lévő, valamint

c) a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet 22. § a) pontja szerint beérkezett

ingatlan-nyilvántartási iratokat 2023. január 9. napján beérkezettnek és kézbesítettnek kell tekinteni, továbbá azokat az ingatlanügyi hatóság 2023. január 9-ei érkezéssel széljegyzi a tulajdoni lapon.

3. § (1) A kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter elrendelheti a kormányzati igazgatási szerv foglalkoztatottjai vonatkozásában az igazgatási szünet alatti munkavégzést, továbbá meghatározhatja az érintett kormányzati igazgatási szerv igazgatási szünet alatti - 2. § (1) bekezdésétől eltérő - működésének és ügyfélfogadásának rendjét.

(2) Az igazgatási szünet alatt felmentési, illetve felmondási idejét töltő foglalkoztatott számára az (1) bekezdés alapján az igazgatási szünet azon részére rendelhető el munkavégzés, amely vonatkozásában nem mentesítette a munkáltató a munkavégzési kötelezettség alól a foglalkoztatottat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a miniszter a foglalkoztatott jogviszonyának létesítő okiratában meghatározottól eltérő munkavégzési helyet is kijelölhet, azzal, hogy ebben az esetben a Kit. 99. § (4) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(4)[5] A foglalkoztatottat az (1)-(3) bekezdésben foglaltakról az igazgatási szünet alatti munkavégzés időpontját legalább két nappal megelőzően, rövid úton tájékoztatni kell.

(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben az érintett foglalkoztatottra az elrendelt munkavégzés idejére nem alkalmazandó az 1. § (3) bekezdése.

(6) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásakor a munkavégzés elrendelésére és a munkavégzés eltérő helyének kijelölésére

a) a miniszterek vonatkozásában a miniszterelnök,

b) a Miniszterelnöki Kormányiroda foglalkoztatottjai vonatkozásában a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára

jogosult.

(7)[6] Az igazgatási szünet alatti munkavégzés elrendelése esetén - a beosztás szerinti munkaidőt meg nem haladó időtartamú munkavégzés esetén - a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény rendkívüli munkavégzés ellenértékére vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

4. § (1) Ha a kormányzati igazgatási szerv olyan épületben működik, ahol az épületben csak az e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatottakat foglalkoztatnak, és az igazgatási szünet időtartama alatt nincs munkavégzés, az épületben az igazgatási szünet időtartama alatt kizárólag az épület üzemeltetéséhez, illetve őrzésvédelméhez szükséges személyi állomány tartózkodhat.

(2) Az érintett kormányzati igazgatási szerv vezetőjének kérelmére az (1) bekezdés alkalmazása alól a Miniszterelnökséget vezető miniszter mentesítést adhat.

5. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 6. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

6. §[7]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] A 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése 58. pontja alapján a 2022. október 31-én hatályos szöveggel 2022.11.01-jén újból hatályba lép. (Hatályon kívül helyezésére lásd: e rendelet 6. § (2) bekezdés)

[2] Beiktatta a 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2022.11.11.

[3] Beiktatta a 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2022.11.11.

[4] Beiktatta a 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2022.11.11.

[5] Módosította a 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2022.11.11.

[6] Beiktatta a 460/2022. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2022.11.11.

[7] Hatályon kívül helyezve e rendelet 6. § (2) bekezdése, valamint a 425/2022. (X. 28.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése 58. pontja alapján. Hatálytalan 2022.11.01.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére