451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), c)-f), h)-n) pontjában, (2) bekezdés c) és e) pontjában, (3) bekezdés a)-g), k), m) és n) pontjában, (4) bekezdés a) és b) pontjában és (5) bekezdés b) pontjában,

a 157. § tekintetében az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 15. § (1) bekezdés a) és c) pontjában,

a 158. § (1) bekezdés c) pontja tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (4) bekezdésében,

a 158. § (2) bekezdése tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1)[2] A rendelet hatálya - a (2), (3) és (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) szerinti elektronikus ügyintézésre, az annak során eljáró szervezetekre és ügyfeleikre, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és igénybe vevőire, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és más szervek közötti informatikai együttműködésre terjed ki.

(2) A III. Fejezet hatálya a papíralapú közokiratról, papíralapú magánokiratról és papíralapú számviteli bizonylatról történő elektronikus másolat készítésére, az annak során eljáró személyekre terjed ki.

(3)[3] A 23/A. alcím hatálya az E-ügyintézési tv. szerinti szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások és a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtóira és azok E-ügyintézési tv. 42/A. § szerinti igénybevevőire, valamint az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletre terjed ki.

(4)[4] E rendelet szabályait kell alkalmazni a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 31. §-a szerint elektronikus úton elérhető egyablakos tájékoztatási és ügyintézési pont kialakítására és működtetésére.

(5)[5] A rendelet hatálya kiterjed a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerinti digitális állampolgárságra, a digitális szolgáltatások nyújtására és igénybevételére, a digitális szolgáltatást biztosító szervezetekre és a felhasználókra, a digitális állampolgárság keretalkalmazásra, a keretszolgáltatásokra, e szolgáltatások nyújtására a Kormány által kijelölt szervre, valamint a digitális állampolgárság szolgáltatóra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. digitalizálás: olyan eljárás, amely az analóg felépítésű információt számítástechnikai eszközök számára feldolgozható, digitális információvá alakítja át;

2. elektronikus űrlap: minden olyan elektronikus formában adatszolgáltatásra szolgáló felület, amelynél a megadandó adatok formája és tartalmi köre előre rögzített, és a kitöltést követően a megadott tartalommal elektronikus dokumentum jön létre;

3. folytonos védelem: az időben változó körülmények és viszonyok ellenére is megszakítás nélkül megvalósuló védelem;

4. hiteles elektronikus másolat: valamely nem elektronikus dokumentumról e rendelet szabályai szerint készült, azzal képileg vagy tartalmilag egyező, joghatás kiváltására alkalmas elektronikus eszköz útján értelmezhető adategyüttes;

5. képi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely biztosítja a papíralapú dokumentum - joghatás kiváltása szempontjából lényeges - tartalmi és formai elemeinek megismerhetőségét;

6. kockázattal arányos védelem: olyan védelem, mely biztosítja, hogy egy kellően nagy időintervallumban a védelem költségei arányosak legyenek a potenciális kárértékkel;

7. másolatkészítő rendszer: a másolatkészítés során alkalmazott hardver, szoftver, valamint ezek együttese;

8. nyilvános kulcsú infrastruktúra: kriptográfiai kulcspárral működő informatikai rendszertechnológia, amelynek működési elve, hogy ha egy elektronikus adatot, illetve dokumentumot a megadott kulcspár egyik kulcsának segítségével átalakítanak, akkor azt csak az adott kulcspár másik kulcs tagjával lehet az eredeti állapotába visszaállítani;

9. rendelkezésre állás: az elektronikus információs rendszerek az arra jogosult személyek számára történő elérhetőségének és az abban kezelt adatok felhasználhatóságának az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény szerinti biztosítása;

10. rendelkezésre állás célértéke: a rendelkezésre állási követelményhez rendelt, számmal és mértékegységgel meghatározott, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által vállalt, kötelezően teljesítendő érték;

11. tartalmi megfelelés: az elektronikus másolat azon tulajdonsága, amely szerint az - a hozzá kapcsolódó metaadatokkal együttesen - biztosítja a papíralapú dokumentum - a joghatás kiváltása szempontjából lényeges - tartalmi elemeinek megismerhetőségét, de nem biztosítja a képi megfelelést;

12. teljes körű védelem: a rendszer valamennyi elemére kiterjedő védelem;

13. visszavonási állapotinformáció szolgáltatás: hiteles, visszavonási állapotinformációkat tartalmazó szolgáltatás;

14. zárt védelem: az összes számításba vehető fenyegetést figyelembe vevő védelem;

15. zárt rendszer: rendeltetése szerint elkülönült elektronikus információs rendszer, amely kizárólagosan a speciális igények kielégítését, az e célra létrehozott szervezet és technika működését szolgálja, működése jogszabályon vagy meghatározott résztvevők közötti megállapodáson alapul, és harmadik felet nem érint.

16.[6] adat- és iratmegnevezések jegyzékének szerkesztőbizottsága: az adat- és iratmegnevezések jegyzékének összeállítását és folyamatos aktualizálását végző, az Elektronikus Ügyintézési Felügyeleten belül működő testület.

17.[7] Egységes Digitális Kapu: az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: SDG Rendelet) 2. cikk (1) bekezdése szerinti egységes digitális kapu;

18.[8] illetékes hatóság: az SDG Rendelet 3. cikk 4. pontja szerinti, az SDG Rendelet I., II. és III. mellékletében meghatározottak tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv;

19.[9] nemzeti koordinátor: az SDG Rendelet 28. cikkében meghatározott feladatokat hazai szinten ellátó, az e-közigazgatásért felelős miniszter által kijelölt szervezet.

20.[10] eDelivery hozzáférési pont: az SDG Rendelettel összhangban az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását szolgáló technikai rendszer műszaki és operatív előírásainak meghatározásáról szóló, 2022. augusztus 5-i (EU) 2022/1463 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: SDG-OOTS végrehajtási rendelet) 1. cikk 4. pontja szerinti eDelivery hozzáférési pont;

21.[11] közvetítő platform: az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 1. cikk 6. pontja szerinti közvetítő platform.

II. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁS

3. Az elektronikus ügyintézés biztosításának feltételei

3. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézés és az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét az E-ügyintézési tv. 25. §-ában foglaltaknak megfelelően, az Elektronikus Ügyintézési Felügyelet (a továbbiakban: felügyelet) által kiadott műszaki irányelvekre is figyelemmel kialakított informatikai rendszer útján biztosítja.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv felel azért, hogy az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét biztosító informatikai rendszer a jogszabályokban meghatározott követelményeknek megfeleljen.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha azzal rendelkezik, vagy azt használja - közzétehet olyan nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő nyilvános kulcsot vagy az ilyen kulcsot tartalmazó tanúsítványa nyilvántartásának elérhetőségére történő hivatkozást, amely lehetővé teszi, hogy az ügyfél az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére beadványait titkosítva küldje meg. Ilyen esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az ilyen módon titkosított küldemények fogadását és feldolgozását.

(4) Az E-ügyintézési tv. 17. § (2) bekezdésben foglalt esetekben e rendelet rendelkezéseit jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

3/A. §[12] (1) Az E-ügyintézési tv. 27. § (4) bekezdése szerinti önhibán kívüli akadályozottság hatálya alatt álló szerveket, az akadályozottság időtartamát, valamint azon, a szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket, ahol az akadályozottság fennáll, a 3. melléklet tartalmazza.

(2) A 3. melléklet II. pontjában megjelölt szerv az ott meg nem jelölt ügyekben nem áll az önhibáján kívüli akadályozottság hatálya alatt.

4. Az elektronikus kapcsolattartás egyes módjaival kapcsolatos részletszabályok

4. § (1) Elektronikus azonosítási szolgáltatás útján azonosított ügyfél esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles a hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton indított ügyet egyedi azonosítóval ellátni, az egyedi azonosítóról az ügyfelet tájékoztatni.

(2) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus út több ügyfél egyidejű részvételével akkor alkalmazható, ha a hangkapcsolat során egyértelműen elkülöníthetők és azonosíthatók az ügyfelek és az általuk tett jog- és egyéb nyilatkozatok, valamint minden ügyfél tekintetében teljesülnek az (1) bekezdésben és más jogszabályban előírt tájékoztatási és egyéb követelmények.

5. § Ha az elektronikus úton elérhető nyilvántartásból elektronikus úton elektronikus ügyintézést biztosító szerv végez lekérdezést, úgy - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a lekérdezést végző elektronikus ügyintézést biztosító szerv is köteles biztosítani a lekérdezésre adott válasz dokumentálását vagy egyéb úton való visszakereshetőségét.

6. § (1) Az elektronikus kézbesítés vagy adattovábbítás során az adatot küldő, illetve fogadó, azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek azonosítása, amelyek elektronikus ügyintézését központi vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által működtetett információs rendszer segíti, ezen információs rendszerekben alkalmazott azonosító alapján történik.

(2) Vélelmezni kell, hogy az E-ügyintézési tv. 57. § (2) bekezdés a) pontja szerinti elérhetőségről, illetve az (1) bekezdés szerinti információs rendszertől érkezett elektronikus dokumentumokat az abban megjelölt elektronikus ügyintézést biztosító szerv küldte, valamint azt, hogy az ezekre és az E-ügyintézési tv. 57. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elérhetőségekre, illetve az (1) bekezdés szerinti információs rendszernek küldött elektronikus dokumentumok a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szervhez érkeztek meg.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv joghatás kiváltására alkalmas küldeményét a (2) bekezdés szerinti elérhetőségéről vagy a (2) bekezdés szerinti információs rendszer útján küldi meg, ha nem vesz igénybe központi kézbesítési ügynök szolgáltatást. Tájékoztatást más elektronikus elérhetőségről, elektronikus levélben vagy hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton is nyújthat.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (3) bekezdés szerinti küldeményt nem tartalmazó elektronikus dokumentumokat megküldés helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti, vagy a 154. § (1) bekezdés szerinti címre megküldheti az ügyfél, az ügyfél képviselője, az eljárás egyéb résztvevője vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak.

(5) Ha az ügyben az E-ügyintézési tv. alapján elektronikus ügyintézésre köteles és nem köteles ügyfél is részt vesz, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles digitalizálni a papír alapon keletkezett iratokat az elektronikus ügyintézésre köteles félnek történő továbbításuk érdekében.

(6) Az (5) bekezdés szerinti esetben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikusan keletkezett iratokról hiteles papíralapú másolatot készíteni vagy készíttetni, ha az az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfélnek történő kézbesítésük érdekében, az ügyfél kérelmére vagy más okból szükséges.

(7) Ha a papír alapon keletkezett iratok elektronikus továbbítása szükséges elektronikus ügyintézést biztosító szervek között, a digitalizálásról az az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles gondoskodni, amelynek eljárása során az irat keletkezett.

(8) A digitalizálást vagy az elektronikus iratról hiteles papíralapú másolat készítését az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek 5 - különösen nagy mennyiségű irat esetén 10 - munkanapon belül kell elvégeznie, kivéve, ha az ügy intézési határideje ennél rövidebb.

(9) Ha az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján vagy azon keresztül kell megkeresnie, a megkeresést - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - papír alapon kell megküldeni.

(10) Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, vagy azt vállalta, és az elektronikus kapcsolattartáshoz való joga nem szünetel, valamint jogszabály alapján valamely együttműködő vagy elektronikus ügyintézést biztosító szerv útján kell őt megkeresni, a megkeresést elektronikusan kell továbbítani, és azt az ügyfél által megkeresett szerv a címzettnek elektronikusan továbbítja. A biztonságos kézbesítési szolgáltatás szolgáltatója ilyen esetben a kézbesítéssel kapcsolatos hiteles igazolásokat az ügyfél által megkeresett szervnek történt kézbesítésről küldi meg a feladónak.

(11) Ha az ügyfél elektronikus ügyintézésre köteles, de az elektronikus ügyintézéshez való joga törvényben előírt okokból szünetel, ügyeit nem elektronikusan is intézheti. E jogosultság - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem illeti meg akkor, ha az adott ügyet természetes személy is csak elektronikusan intézheti.

7. §[13] (1)[14] Ha az ügyfél úgy kíván az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás (a továbbiakban: e-Papír szolgáltatás) útján kérelmet, iratot, egyéb beadványt (a továbbiakban együtt: beadvány) benyújtani, hogy

a) az adott beadvány esetében jogszabály alapján az elektronikus kapcsolattartásra nincs lehetőség,

b) az elektronikus benyújtásra jogszabály további formai követelményeket állapít meg, vagy

c) az ügyre vonatkozóan az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 115. vagy a 116. § szerinti szolgáltatás szerinti elektronikus űrlapot rendszeresít,

- ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beadványt be nem nyújtottnak kell tekinteni, és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv erről, valamint az irat benyújtásának lehetséges módjairól az ügyfelet a kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségén a beadvány előterjesztésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja.

(2) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa elfogadott elektronikus űrlapokat szabályszerűen módosította, és az ügyfél korábbi, már nem alkalmazható elektronikus űrlapot használ, az így megküldött iratot be nem nyújtottnak kell tekinteni. Erről az ügyfelet automatikus hibaüzenettel értesíteni kell.

(3) Az (1) bekezdés b) és c) pontjaiban foglaltaktól eltérően benyújtottnak kell tekinteni a beadványt, ha az ügyfél az E-ügyintézési tv. 9. § (4) bekezdésében foglalt okokból a beadványát csak e-Papír szolgáltatás útján tudja elektronikusan benyújtani.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus kapcsolattartást általa rendszeresített interaktív alkalmazás útján is biztosíthatja, amelyet úgy kell kialakítani, hogy annak alkalmazásával

a) maradéktalanul megtehetőek legyenek azok a nyilatkozatok, amelyek megtételére jogszabály alapján a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szolgál,

b) valamennyi nyilatkozat esetében ellenőrizhető és utólag igazolható legyen, hogy azokat az ügyfél tette meg.

7/A. §[15] (1) Az elektronikus ügyintézési pont működtetője - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv javaslatára - dönt arról, hogy az adott ügy intézhető-e elektronikus ügyintézési ponton.

(2) Az elektronikus ügyintézési pont működtetője az (1) bekezdés szerinti döntését az ügy intézhetőségével kapcsolatos, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv működtetője által összeállított dokumentáció, valamint a rendelkezésre álló kapacitások és technológiai lehetőségek alapján hozza meg.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézési pontot az adott ügy tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező elektronikus ügyintézést biztosító szerv információs rendszerének kell tekinteni.

7/B. §[16] (1) Videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés esetén az E-ügyintézési tv. 17/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonosítás érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány (a továbbiakban: okmány) birtokában kezdeményezhető.

(2) Az azonosítás feltétele, hogy az azonosítás során használt elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint az ügyfél

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) mutassa be okmányát,

c) úgy mozgassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek, valamint

d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők az ügyfél által megadott vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél rendelkezésre álló adatokkal.

(3) Ha az azonosítás sikertelen, videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézésnek nincs helye.

(4) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, úgy az aláírás a mesterséges intelligencián alapuló hangleiratozás szolgáltatás útján pótolható úgy, hogy az ügyfél a videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés során tett nyilatkozatát az ügyintéző kérésére szóban megerősíti, majd az arról készült leiratozott dokumentumot, annak megismerését követően szóbeli nyilatkozatával ismételten jóváhagyja, és a dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv

a) legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjével és minősített időbélyegzővel,

b) a nevében nyilatkozatot tevő személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és minősített időbélyegzővel vagy

c) a nevében nyilatkozatot tevő személy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével

hitelesíti.

(5) A videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés során keletkezett érdemi nyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum megőrzési ideje megegyezik az adott ügytípus esetében előírt megőrzési idővel.

7/C. §[17] Az E-ügyintézési tv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszer biztosítására a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.

7/D. §[18] A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - érdemi, döntés megalapozására alkalmas, videokapcsolattal járó ügyintézést csak a 7/C. § szerinti szerv által nyújtott rendszer alkalmazásával végezhet.

7/E. §[19] (4) A Kormány az E-ügyintézési tv. 25. § (3) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez, az E-ügyintézési tv. szerinti az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges, a Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (a továbbiakban: SZEÜSZ) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (a továbbiakban: KEÜSZ) az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont j) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja.

5. Elektronikus azonosítási kötelezettség

8. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus azonosításnak az E-ügyintézési tv. 18. § (8) bekezdése szerint megállapított, az elektronikus kapcsolattartás során elvárt biztonsági szintjéről az egyes ügyek vagy ügyintézési cselekmények tekintetében előzetesen, az ügyleírásban tesz közzé tájékoztatást.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásban foglaltaknál magasabb biztonsági szintet nem követelhet meg.

(3) Az életvitelszerűen külföldön élő, Magyarországon bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldi természetes személy a Kormány által kijelölt szervnél az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldi személyek nyilvántartásába való felvétel iránti kérelemmel egyidejűleg a Kormány által kötelezően biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatáshoz szükséges ügyfél-regisztrációs nyilvántartásba vételre irányuló kérelmét is előterjesztheti.

6. Képviseleti jog igazolása

9. § Elektronikus ügyintézés esetén - ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben megalkotott kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott módok mellett a képviseleti jog igazolására jelen alcímben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

10. § (1) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az ügyfél az ügyintézési rendelkezésének nyilvántartását (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) vezető szerv által rendelkezésre bocsátott azonosító megadásával igazolja.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elfogadni akkor is, ha egyébként az adott ügyben a meghatalmazásra jogszabály űrlap alkalmazását írja elő, feltéve, hogy az űrlap által megkövetelt adatokat az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás tartalmazza.

(3) Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazásra az ügyfél és meghatalmazottja nem elektronikus ügyintézés esetén is hivatkozhat, a meghatalmazás nyilvántartási azonosítójának közlésével vagy a meghatalmazás képi formátumú papíralapú másolatának bemutatásával. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a rendelkezési nyilvántartásra irányadó szabályok szerint a rendelkezési nyilvántartásban ellenőrzi a meghatalmazás érvényességét, amely ellenőrzéshez igénybe veheti a rendelkezési nyilvántartás erre vonatkozó ügynök szolgáltatását.

(4) Az ügyintézési rendelkezésben tett, a rendelkezési nyilvántartásban elérhető meghatalmazás ellenőrzésének eredményét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rögzíti az ügy iratanyagában.

(5) Elektronikus ügyintézést önkéntesen vállaló ügyfél - törvény eltérő rendelkezése hiányában - csak olyan meghatalmazottat vehet igénybe, aki szintén elektronikusan jár el.

(6) Meghatalmazás akkor jelenthető be az elektronikus ügyintézést biztosító szerv telefonos ügyfélszolgálatán vagy az országos telefonos ügyfélszolgálaton (a továbbiakban együtt: telefonos ügyfélszolgálat) keresztül, ha

a) a meghatalmazó személye a részleges kódú telefonos azonosítási szolgáltatás vagy az elektronikus ügyintézést biztosító más szerv által alkalmazott, telefonon is felhasználható azonosítási eszköz útján azonosításra kerül,

b) a meghatalmazó az ügyintézési rendelkezésben a telefonos ügyintézést nem zárta ki, valamint az azonosításra nem írt elő a telefonon alkalmazhatónál magasabb biztonsági szintet, és

c) a meghatalmazásban szereplő eljárásban a hangkapcsolatot biztosító elektronikus út alkalmazása nem kizárt.

(7) A meghatalmazásról az ügyintézési rendelkezésben megadott elektronikus értesítési címen - gazdálkodó szervezet esetében a hivatalos elérhetőségén - a meghatalmazó, illetve - ha elektronikus elérhetősége az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából megállapítható - a meghatalmazott soron kívül értesítést kap.

11. § (1) A jogi képviselő - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - jogosult az általa készített és részére adott meghatalmazás elektronikus formába alakítására. Az elektronikus formába alakított meghatalmazást a jogi képviselő hitelesíti. A jogi képviselő az eredeti meghatalmazás megőrzéséről köteles a meghatalmazás megszűnését követő 5 évig gondoskodni.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - ellenkező bizonyításig köteles a képviseleti jog igazolásaként elfogadni a jogi képviselő által e rendelet szerint elektronikus formába alakított meghatalmazást abban az eljárásban, amelyben előterjesztették, de a jogi képviselő az eredeti meghatalmazást vagy annak hiteles másolatát köteles bemutatni azon elektronikus ügyintézést biztosító szervnek a felhívására, amely előtt azt felhasználta.

(3) Ha a meghatalmazás űrlaphoz kötött, úgy a jogi képviselő az űrlapon rögzíti a meghatalmazás előírt adatait, és az űrlapot hitelesíti.

(4) Ha az ehhez szükséges ügynöki szolgáltatás ezt lehetővé teszi, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a képviseleti jogosultságot az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból automatizált formában is ellenőrizheti.

7. Dokumentumhitelesítés

12. § (1) Hiteles az elektronikus dokumentum, ha

a) az teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül, és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,

b) a nyilatkozattevő vagy kiállító elektronikus ügyintézést biztosító szerv - illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának - legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látták el,

c) iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezték,

d) az aláíró vagy kiadmányozásra jogosult azt az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatással hitelesítette,

e) kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv zárt informatikai rendszerében történő felhasználás esetén a szerv zárt informatikai rendszerében rögzítették, vagy

f) jogszabályban meghatározott más módon hitelesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerint hitelesített elektronikus dokumentumba foglalt nyilatkozatról vélelmezni kell, hogy az a megtétele óta változatlan.

(3) Az E-ügyintézési tv. 21/A. § (4) bekezdése szerinti esetben az ügyfél a beadványát digitalizálja, és azt az (1) bekezdés a) és d) pontja szerint hitelesíti.

(4) Az (1) bekezdés b)-f) pontja szerint hiteles irat akkor közokirat, ha megfelel a törvényben meghatározott, a közokiratra vonatkozó további feltételeknek.

(5) Törvény az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt is megkövetelhet.

13. § (1) Ha a dokumentum az iratérvényességi nyilvántartásban szerepel, úgy a másolat és az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentum egyezése és az elektronikus dokumentum hitelessége akkor állapítható meg, ha

a) az elektronikus irat egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal,

b) a papíralapú irat tartalmi egyezése megállapítható az iratérvényességi nyilvántartásban elhelyezett elektronikus dokumentummal a képi megjelenés alapján.

(2) Zárt rendszerben azonosítás alapján feljegyzett hitelesítési adat vagy hozzárendelés alapján létrehozott elektronikus dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha az informatikai biztonságra vonatkozó előírásoknak megfelelően auditálással igazolt

a) a rendszer zártsága,

b) az azonosítás alapján történő hozzárendelés megfelelősége, valamint

c) a hitelességi információk megváltoztatása észlelhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti zárt rendszerben hitelesnek tekintett dokumentumok zárt rendszeren kívüli felhasználását az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a hitelesmásolat-készítés szabályai szerint készített másolattal teszi lehetővé.

14. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a 12. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadhatja el az ügyfél más elektronikus ügyintézést biztosító szerv előtt tett nyilatkozatát vagy más elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt adatot, ha a másik elektronikus ügyintézést biztosító szerv igazolja, hogy

a) a nyilatkozat megtételére, az adat rögzítésére az ügyfél azonosítását követően került sor,

b) a nyilatkozat vagy adat zárt rendszerben került tárolásra úgy, hogy a nyilatkozat, illetve adat megváltoztatása észlelhető.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek közötti adatkapcsolat és az annak keretében továbbított adat vagy dokumentum a 12. § (1) bekezdés e) pontja szerinti követelmények teljesülése hiányában is hitelesnek fogadható el, ha

a) az adattovábbítás automatikus információátadási felületének biztosítása olyan zárt rendszerek között történik, ahol a továbbított adat a zárt rendszeren belül mind az információ átadását biztosító szerv, mind az információt átvevő szerv oldalán hitelesként kezelt, vagy

b) jogszabály az elektronikus ügyintézést biztosító szervek és az adatok vagy dokumentumok megjelölésével kifejezetten így rendelkezik.

15. § (1) Zárt rendszer esetében hitelesnek kell tekinteni a dokumentumot, ha az a zárt rendszerben jön létre és kizárólag - harmadik felet nem érintve - a zárt rendszerben kerül kezelésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti dokumentum zárt rendszeren kívüli hitelesítéséhez a 12. § (1) bekezdés szerinti hitelesítése szükséges.

16. § A 12. § (3) bekezdésében foglalt eset kivételével, valamint ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, több nyilatkozattevő nyilatkozatát tartalmazó dokumentum akkor tekinthető hitelesnek, ha a 12. és 13. § rendelkezéseinek alkalmazásával azt valamennyi nyilatkozattevő hitelesítette, vagy azt valamennyi nyilatkozattevő tekintetében hitelesítették.

16/A. §[20] (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 325. § (1) bekezdés h) pontjára figyelemmel a kiállító saját kezű aláírására vagy egyéb biometriai jellemzőjére egyértelműen visszavezethető elektronikus aláírással történő dokumentum hitelesítési szolgáltatás csak olyan informatikai rendszeren és bizalmi szolgáltatáson keresztül nyújtható, amely

a) garantálja az aláírandó dokumentum teljes tartalmának hiteles megjelenítését és lehetőséget biztosít az aláíró számára a dokumentum tartalmának hiánytalan megismerésére,

b) garantálja a kézi aláírásra visszavezethető adatok és biometriai információk titkosított tárolását olyan módon, hogy ezen adatok és információk megismerésére csak szabályozott körülmények között, védett és zárt környezetben kerülhessen sor, kizárva az illetéktelen hozzáférést,

c) garantálja a hitelesített dokumentumnak a kézi aláírásra visszavezethető adatoktól és biometriai információktól való elválaszthatatlanságát,

d) a hitelesített dokumentumot, valamint a kézi aláírásra visszavezethető adatokat és biometriai információkat a titkosító és lenyomatképző algoritmusok avulása ellen is védett, hosszú távú hitelesség fenntartására alkalmas, digitális archívumba helyezi felülhitelesítésre és archiválásra alkalmas módon,

e) olyan eszközöket használ a kézi aláírásra visszavezethető adatok és biometriai információk rögzítésére, amely lehetővé teszi ezen adatok és információk igazságügyi írásszakértői felhasználását kézeredet-azonosítási eljárásban,

f) biztonságos, üzemeltető szervezete akkreditált független tanúsító szervezet által tanúsított információbiztonság-irányítási rendszerrel rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést elektronikus aláírási rendszerek, digitális archiválást végző alkalmazások, valamint zárt elektronikus információs rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal kell igazolni. A tanúsító szervezet által lefolytatott tanúsítási eljárásnak meg kell felelnie a 4. mellékletben foglalt feltételeknek.

8. Beadványok formátumai

17. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ebben az alcímben foglalt rendelkezések és a rá vonatkozó jogszabályok alapján határozza meg, hogy - az 1. mellékletben meghatározott, kötelezően elfogadandó - formátumokon túlmenően az elektronikus kapcsolattartás keretében milyen formátumú elektronikus dokumentumokat fogad el.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint elektronikus úton közzéteszi az (1) bekezdés szerinti fájlformátumokat.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a (2) bekezdés szerint közzétett formátumoktól eltérő dokumentumformátumot is elfogadhat az ügyféllel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározott feltételekkel. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a megállapodásban igényelheti a megállapodás szerinti egyedi formátum elfogadásával járó költségek megtérítését.

(4) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan formátumú dokumentumokat küld az ügyfél részére, amelyeket az ügyfél ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhető program segítségével olvasni tud. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv ettől eltérő formátumban is küldhet az ügyfélnek dokumentumot, ha az ügyféllel ebben megállapodott.

18. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv megtagadhatja az olyan elektronikus dokumentum elfogadását, amely aktív vagy változó adattartalmat tartalmaz. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ilyen dokumentumot akkor fogadhatja el, ha

a) az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint annak változó tartalmat nem tartalmazó dokumentummá alakításáról gondoskodik,

b) az adott eljárástípusban ez nincs kizárva,

c) a változó tartalom az ügy szempontjából releváns adatot nem tartalmaz, és

d) szükség esetén az ügyintézéshez szükséges mértékben, a felhasználására vonatkozó megállapításairól hivatalos feljegyzést készít.

19. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában csak olyan elektronikus űrlap és fájlformátum alkalmazása írható elő, amelynek a kitöltéséhez szükséges programok ingyenesen bárki számára elektronikusan elérhetőek.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az együttműködés során űrlapot és egyéb dokumentumformátumú dokumentumokat együttesen tartalmazó összetett adatszerkezetet előíró dokumentumformátumokat is alkalmazhat.

20. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv olyan űrlapot, amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül nem jeleníthető meg, és értelmezéséhez speciális program szükséges, csak akkor továbbíthat, ha

a) a címzett ennek fogadásához hozzájárult, vagy

b) jogszabály ezt írja elő.

(2) Ha az űrlap továbbításának az (1) bekezdésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az irat megküldését az űrlapról készített, annak elektronikus képi formáját vagy egyéb, teljes tartalmi egyezését biztosító elektronikus formáját tartalmazó, az elektronikus iratról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint készített hitelesített másolattal teljesíti. Ez esetben a másolatkészítés költségeinek megtérítésére nem jogosult.

(3) Az elektronikus űrlapot úgy kell kialakítani, hogy az azonos hatáskörben vagy feladatkörben eljáró szervek azt - saját egyedi jellegükre utaló eltérésen túl - egységesen használhassák.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus űrlap adatszerkezetét köteles úgy kialakítani, hogy az a kitöltéskor megadott adatokon túl az egyes adatok értelmezéséhez szükséges információt, mezőnevet tartalmazza, kivéve, ha törvény vagy kormányrendelet e feltételt nem kielégítő elektronikus űrlap vagy elektronikus űrlapkezelő rendszer alkalmazását írja elő.

21. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az elektronikus űrlapról képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú másolat készíthetőségét. A másolaton minden olyan, az elektronikus űrlapon feltüntetett adatelemek értelmezéséhez szükséges információt fel kell tüntetni, amely a kitöltéskor is megjelenítésre került. Nem kell a másolat részeként feltüntetni a kitöltést segítő segédinformációkat, amelynél külön dokumentumban történő képi formátumú elektronikus vagy papíralapú másolat létrehozhatóságát kell biztosítani.

22. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogosult az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolatot készíteni. A másolat tartalmi egyezése esetén a szerv azt a dokumentumon vagy kísérő iraton záradékolja, feltüntetve a formátumváltás tényét, idejét, a készítő nevét vagy gépi szolgáltatás igénybevétele esetén azonosítóját, valamint az eredeti irat hitelesítésével kapcsolatos információkat.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a másolat méretétől, mennyiségétől függően teljeskörűen vagy mintavételezéssel köteles meggyőződni a két formátumban ábrázolt információ egyezéséről.

(3) A másolatot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus dokumentumról hiteles, más formátumú elektronikus másolat készítésének tényét naplózni vagy egyéb módon rögzíteni.

22/A. §[21] Az elektronikus úton benyújtott beadványokban szereplő, a benyújtási jogosultság igazolása érdekében az ügyfél vagy az ügyfél képviselője által megadott személyes adatokat az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a benyújtási jogosultság sikeres ellenőrzéséig kezeli.

9. Az ügyfél rendelkezési joga

23. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles elektronikus úton lekérdezni az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartásából az ott tárolt információt

a) az elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási forma megválasztása tekintetében az ügyféllel történő első kapcsolatfelvételt megelőzően minden ügyben, ide nem értve azokat az eseteket, ahol az elektronikus kapcsolattartás alkalmazása jogszabály alapján kötelező,

b) az elektronikus azonosítási mód megválasztása tekintetében az elektronikus azonosításhoz kötött eljárási cselekmény elvégzését megelőzően,

c) a kapcsolattartási mód megválasztása tekintetében az ügyféllel történő kapcsolatfelvételt megelőzően, valamint az informatikai rendszer útján küldött üzenet befogadását megelőzően,

d) az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény tekintetében iratok kézbesítését megelőzően,

e) a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, valamint természetes személy hivatalos elérhetősége tekintetében iratok kézbesítését megelőzően,

f) az E-ügyintézési tv. 15. § (3) bekezdése szerinti kézbesítést kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen ismert elérhetőségre történő kézbesítést megelőzően,

g) az E-ügyintézési tv. 15. § (5) bekezdése szerinti tájékoztatási célú használatot kizáró rendelkezés tekintetében az ilyen tájékoztatási célú használatot megelőzően,

h) az arra vonatkozó kizáró nyilatkozat tekintetében, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az E-ügyintézési tv. 16. § (3) bekezdése szerinti, a kapcsolattartás lényeges körülményeiről és a megtett nyilatkozatokról készített összefoglalót elektronikus úton küldje meg, az ilyen összefoglaló kiküldését megelőzően.

23/A. §[22] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a lekérdezés során kizárólag azt az ügyintézési rendelkezést ismerheti meg, amely jellegénél fogva rá nézve hatályos, vagy amely vonatkozásában a hatályosságát tekintve az ügyfél olyan szervezeti kört jelölt meg, amelybe a szerv beletartozik.

24. § Az elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igényre vonatkozó rendelkezés érvényességének feltétele, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a szolgáltató által meghatározott, az Európai Unió szabványosító szervezete által legalább 3 évre előreláthatóan biztonságosnak minősített, nyilvános kulcsú infrastruktúrára épülő titkosító algoritmushoz alkalmas, titkosítási célú nyilvános kulcsot.

25. § (1)[23] Ha a nem gazdálkodó szervezet ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározta a hivatalos elérhetőség használatának körét, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyintézési rendelkezésben foglaltak szerint választja meg a kézbesítés módját.

(2)[24] Ha a kézbesítendő irat tekintetében használt hivatalos elérhetőségre történő kézbesítés során derül ki, hogy a megadott vagy a nyilvántartásban szereplő hivatalos elérhetőség hibás, úgy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv értesíti a rendelkezési nyilvántartást vezető szervet a hibás elérhetőség tényéről, és gazdálkodó szervezet esetében az E-ügyintézési tv. 14. § (8) bekezdése, egyéb esetben az E-ügyintézési törvény 15. § (3) bekezdése szerint jár el.

10. Az iratok megismerése, másolatkészítés

26. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a folyamatban lévő ügyben az ügyfél által megismerhető irat, kép-, hangfelvétel (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: irat) elektronikus úton történő megismerését és az arról való másolatkészítést (e § alkalmazásában együtt: az irat elektronikus úton történő megismerése)

a) azonosítást követően az irat, az irat hiteles vagy az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti másolata közvetlen letöltését vagy megtekintését biztosító megoldással,

b) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján az iratnak az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti másolata kézbesítésével,

c) az ügyfél által előterjesztett kérelem alapján, az elektronikus formában rendelkezésre álló irat vagy az irat hiteles elektronikus másolata kézbesítésével vagy

d) a (3) bekezdés szerinti esetben, illetve az ügyfél kérelmére az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által biztosított helyszínen terminál alkalmazásával

biztosítja.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyfél által megismerhető iratok listájának a megismerését az ügy lefolytatása során az (1) bekezdés a) pontja szerint folyamatosan biztosítja, vagy azt az ügyfél erre irányuló kérelmének az előterjesztésétől számított egy munkanapon belül az ügyfél részére kézbesíti.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv kizárólag az (1) bekezdés d) pontja szerinti módon biztosíthatja az olyan irat elektronikus úton történő megismerését, amelyről nem lehet másolatot készíteni.

(4) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, és jogszabály eltérően nem rendelkezik, az erre irányuló kérelem előterjesztését - ha jogszabály azt költségtérítés vagy díj fizetéséhez köti, ennek a megfizetését vagy a várható költségek előlegezését - követő tizenöt napon belül biztosítja

a) az elektronikus formában rendelkezésre nem álló irat, valamint

b) az ügyfél által meg nem ismerhető adatot is tartalmazó irat ügyfél által megismerhető tartalmának

elektronikus úton történő megismerését.

(5) Az ügyfél által megismerhető iratok listájának és a hiteles elektronikus formában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló irat megismerésének biztosításáért, valamint az elektronikus formában már az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló, az ügyfél által megismerhető irat megismerésének az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti biztosításáért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - költségtérítés vagy díj nem kérhető.

27. § (1) Ha jogszabály, ügyészség, bíróság vagy hatóság valamely elektronikus dokumentum zárt vagy elkülönített kezeléséről rendelkezik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a dokumentum elektronikus megismerését csak olyan informatikai megoldás útján teheti lehetővé, amely

a) az elektronikus dokumentumba betekintő személyének, jogosultságának, valamint a betekintés időpontjának a naplózásával biztosítja az elektronikus dokumentum megismerése jogszerűségének az ellenőrzését, vagy

b) az elektronikus dokumentum titkosításával biztosítja azt, hogy az elektronikus dokumentumot csak az arra jogosult ismerhesse meg.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti titkosítást az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez mint szervezethez rendelt titkosító kulcs útján kell elvégezni.

11. Másolatok felhasználása

28. § (1) Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az iratot hiteles papíralapú másolatként kézbesíti, és a másolatkészítésre szolgáltatót vesz igénybe, akkor

a) az ügyintézési határidő számítása szempontjából a hiteles papíralapú másolat postára adásának az időpontja irányadó,

b) a döntés akkor minősül kézbesítettnek, amikor a hiteles papíralapú másolat kézbesítésre kerül, vagy azt jogszabály alapján kézbesítettnek kell tekinteni.

(2) Ha az elektronikus ügyintézés során egyes eljárási cselekmények teljesítéséhez elektronikus iratot az ügyfél rendelkezése vagy jogszabály alapján nem lehet felhasználni, és az adott elektronikus irat információtartalma papír alapon megjeleníthető, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus iratról jogszabályban meghatározottak szerint papíralapú kiadmányt vagy másolatot készíthet vagy készíttethet.

29. § (1) A papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítását a szolgáltató úgy is nyújthatja, hogy egyúttal vállalja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó irat átvételét, majd az erről készített elektronikus másolatnak az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő továbbítását. A szolgáltató köteles rögzíteni és a papíralapú irat átvételekor igazolni az átvétel időpontját.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a beadvány az ilyen szolgáltató részére történő átadással előterjesztettnek minősül. Az elektronikus másolat elkészítését követően a szolgáltató az eredeti papíralapú iratot

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eltérő rendelkezése hiányában visszaadja vagy visszaküldi az ügyfélnek,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott rendszerességgel átadja az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által a jogszabályi előírások figyelembevételével meghatározott esetekben és feltételekkel megsemmisíti, vagy

d) ha a szolgáltató ilyen szolgáltatást is nyújt, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára megőrzi.

12. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére álló adatok igazolása

30. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a nála keletkezett vagy egyébként a rendelkezésére álló adatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját maga által hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti iratnak vagy a záradéknak jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tartalmaznia kell

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy képviselője legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét,

b) elektronikus időbélyegzőt,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a hitelesített és záradékolt elektronikus iratban igazolt adat az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az irat záradékolásakor és hitelesítésekor a rendelkezésére álló adattal megegyezik, valamint

d) szükség esetén az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek az igazolás felhasználásának korlátozására vagy feltételeire vonatkozó rendelkezéseit.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az e § szerinti igazolást, ha annak a jogszabályi feltételei fennállnak, az erre irányuló kérelem előterjesztését - ha jogszabály azt illeték vagy díj fizetéséhez köti, ennek megfizetését - követő tíz napon belül biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján kézbesíti az ügyfél részére.

(4) Zárt rendszerek közötti kapcsolat esetén az információátadási felületen kiadott információnál nincs szükség a (2) bekezdés szerinti záradékolásra, ha az üzenetközvetítő csatorna garantálja a közvetített információ, adat megváltoztathatatlanságát.

31. § (1) Az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése alkalmazásában az irat elektronikus formában akkor is az elektronikus ügyintézést biztosító szerv rendelkezésére áll, ha azt informatikai eszköz alkalmazásával maga szerkesztette.

(2) Az E-ügyintézési tv. 23. § (2) bekezdése szerinti irattovábbításért illeték, díj vagy más ellenérték az ügyféltől nem kérhető.

13. Az elektronikus dokumentumra történő rávezetés, feljegyzés, kijavítás, záradékolás, felülhitelesítés

32. § Ahol jogszabály valamely jognak, döntésnek, ténynek vagy más adatnak iratra történő feljegyzését vagy rávezetését rendeli el, valamely irat záradékolásáról vagy kijavításáról rendelkezik, az az elektronikus irat esetében történhet

a) az eredeti irathoz elektronikus formában történő csatolással úgy, hogy a csatolás egyértelmű hozzárendeléssel, elválaszthatatlan módon történik, majd az irat a csatolt adatokkal együtt felülhitelesítésre kerül, vagy

b) - ha az eredeti elektronikus irat lehetővé teszi - az adatszerkezetének kiegészítésével és felülhitelesítésével, feltéve, hogy ezzel az eredeti hitelesítési információk nem sérülnek.

14. Iratkezelés, megőrzési kötelezettség teljesítése

33. § (1) Elektronikus ügyintézés esetén az egyes iratkezelési feladatok olyan szakrendszerben is megvalósíthatóak, amelynek alapfunkciója nem az iratkezelési műveletek végrehajtásának támogatása.

(2) Önmagában az (1) bekezdés szerinti szakrendszerben végzett csoportmunka - ideértve az e célra történő szignálást - nem minősül a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény szerinti tanúsítás köteles tevékenységnek.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szakrendszer úgy is megvalósítható, hogy több elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére együttes (közös) iratkezelést valósít meg.

(4) A közfeladatot ellátó szervnek nem minősülő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az ügyben keletkezett iratot, kép- és hangfelvételt [a (4)-(7) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban együtt: elektronikus irat] - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - e rendelet szerint köteles megőrizni. A megőrzést az elektronikus ügyintézést biztosító szerv jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltató igénybevételével is megvalósíthatja.

(5)[25] Az elektronikus iratokat olyan irattárolási megoldás alkalmazásával kell megőrizni, amely az elektronikus irat hitelességének tartós megőrzését is biztosítja.

(6) A (4) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv iratkezelési szabályzatot készít, amely tartalmazza legalább:

a) az elektronikusan tárolt iratok körének meghatározását,

b) az elektronikus iratkezelés, irattárolás szabályait,

c) az elektronikusan tárolt iratok megőrzési idejét,

d) az elektronikus iratok selejtezésének rendjét.

(7) A (4) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv esetében, ha a papíralapú iratról hiteles elektronikus másolat készült, és annak megőrzése biztosított, az eredeti papíralapú irat selejtezhető, kivéve, ha:

a) a papíralapú iratot az ügyfél számára vissza kell szolgáltatni,

b) az elektronikus másolat nem tartalmaz minden, a joghatás kiváltása és a bizonyító erő szempontjából lényeges tartalmi és formai elemet,

c) a papíralapú irat megőrzését jogszabály előírja.

15. Az elektronikus tájékoztatás szabályai

34. § (1) A jogszabály által előírt nyilvános elektronikus tájékoztatást az interneten keresztül, a széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal olvasható, folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon kell közzétenni. A nyilvános elektronikus tájékoztatás felületeit minden esetben akadálymentesen hozzáférhetővé kell tenni fogyatékossággal élő személyek számára is.

(2) A tájékoztatást a tájékoztatás tartalmától függően legalább az alábbi kormányzati honlapokon kell közzétenni:

a)[26] a magyarorszag.hu honlapon az elektronikusan intézhető ügyekhez kapcsolódó szolgáltatások összesített listáját, valamint az elektronikusan intézhető ügyekre vonatkozó tájékoztatást magyar és angol nyelven, az üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást, az elektronikus fizetési és elszámolási rendszerhez (a továbbiakban: EFER) csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatók listáját, az általuk nyújtott szolgáltatásokat és az EFER csatlakozáshoz a fizetési megoldás szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszert,

b) a kormany.hu honlapon a kormányzati szintű hivatali tájékoztatást, amely elsősorban nem ügyintézéshez kötődő információ,

c)[27]

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatókat a személyre szabott ügyintézési felületen is elérhetővé kell tenni.

(4) Az elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatókat az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében a 38. § szerinti tudástárra alapozva kell megjeleníteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatási felületen kívül elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatás csak a (2) bekezdés szerinti tájékoztatási felületeken elérhető tájékoztatással azonos tartalom garantálása mellett tehető elérhetővé.

35. § (1) A tájékoztatásban szereplő információk körét úgy kell megállapítani, hogy az a hasonló feladatot ellátó intézmények tájékoztatásával összhangban legyen, és ne eredményezzen azonos tárgyra indokolatlanul párhuzamos tájékoztatást.

(2) Ha azonos adatkör közzétételére több, azonos hatáskörű hatóság is köteles, a tájékoztatásról a központi illetékességű, legmagasabb fokon eljáró hatóság útján is gondoskodhatnak.

36. § A közzétett hivatalos tájékoztatás aktuális vagy korábbi - legfeljebb 5 évre visszamenő - tartalmáról - a kért információkörre kiterjedően - kérelemre hiteles elektronikus igazolást kell kiállítani a kérelmező részére.

37. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az E-ügyintézési tv. 26. § (1) bekezdése szerint tájékoztatni az ügyfeleket

a) elektronikus elérhetőségeiről;

b) ügyfélszolgálata elérhetőségéről;

c) az adatkezeléssel kapcsolatos lényeges körülményekről;

d) az üzemszünet, üzemzavar esetén követendő eljárásrendről;

e) az E-ügyintézési tv. 10. § b) pontja szerint igénybe vehető elektronikus útról;

f) az E-ügyintézési tv. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerint igénybe vehető elektronikus azonosítási szolgáltatásokról;

g) az elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető eljárásokról, az elektronikus űrlapok elérhetőségeiről;

h) az eljárásért fizetendő terhek elektronikus megfizetésének módjáról.

37/A. §[28] (1) A digitális állampolgárság szolgáltató a dap.gov.hu honlapon teszi elérhetővé

a) a digitális állampolgárság nyilvántartáshoz,

b) a digitális állampolgárság keretalkalmazáshoz,

c) a nemzeti digitális irattárcához,

d) a keretszolgáltatásokhoz és

e) a felhasználói profil aktiválásához és inaktiválásához

kapcsolódó tájékoztatókat, valamint a szolgáltatásra irányadó általános szerződési feltételeket.

(2) A digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgárság nyilvántartáshoz kapcsolódó tájékoztatási kötelezettségeket az (1) bekezdés szerinti honlap útján teljesíti.

(3) A digitális állampolgárság szolgáltató az (1) bekezdés szerinti honlap útján teljesíti az (1) bekezdés szerinti szolgáltatásokra vonatkozóan az üzemszünettel, üzemzavarral kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét.

38. § (1)[29] A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kérelemre intézhető és intézni tervezett ügykörökkel kapcsolatos feladat- és hatáskörök, valamint az országos telefonos ügyfélszolgálat általi előzetes tájékoztatás ellátásának szakmai megalapozottsága érdekében digitális adatbázist (a továbbiakban: tudástár) működtet. A tudástár a tájékoztató tartalmak tekintetében háromféle kommunikációs tartalmat alkalmaz: teljes jogi tartalom, ügyintézők részére elérhető tartalom és az ügyfelek számára publikált tartalom. A tudástár alkalmazásszintű üzemeltetésén kívüli informatikai üzemeltetését a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. végzi.

(2) A tudástár tekintetében:

a) formai hiba: a tudástár szakmai tartalmát, az ügykör jogszabályoknak megfelelő elintézhetőségét nem befolyásoló, de a tudástár alkalmazását megnehezítő elírás, hiányosság;

b) tartalmi hiba: a tudástár szakmai tartalmát közvetlenül érintő, az ügykör elintézhetőségét közvetlenül befolyásoló probléma.

(3) A tudástár szakmai csoportosításban, a csoportok egyedi sajátosságainak figyelembevételével tartalmazza

a) a közigazgatási hatósági eljárásokra vonatkozó, a b) és c) pontba nem tartozó feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

b) a közterhek beszedésével kapcsolatos feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

c) az önkormányzati feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

d) az igazságszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat,

e) az egyéb közszolgáltatási feladatkörökre vonatkozó tájékoztatásokat.

(4) A tudástár tartalmazza az országos telefonos ügyfélszolgálat előzetes tájékoztatási, ügyindítási és ügyintézési szolgáltatásaihoz szükséges információkat is.

(5) A tudástár működtetője gondoskodik

a) a nyilvántartás vezetéséhez, az adattartalom feltöltéséhez és szelektív eléréséhez szükséges programok működtetéséről,

b) a jogszabályban kijelölt vagy önként vállalt adatkörre vonatkozó adatmenedzselési feladatok ellátásáról.

39. § (1) A tudástár tartalmának feltöltéséért, módosításáért, a tartalom naprakészen tartásáért felelős:

a) a 38. § (3) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az adott hatósági eljárás szabályozásáért felelős szakminiszter,

b) a 38. § (3) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az állami adóhatóság,

c)[30] a 38. § (3) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében a szabályozásért felelős szakminiszter,

d) a 38. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében - az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével - az igazságügyért felelős miniszter,

e)[31] a 38. § (3) bekezdés e) pontja szerinti tájékoztatók tekintetében az egyéb közszolgáltatási feladatkör szabályozásáért felelős szakminiszter, a digitális állampolgársághoz kapcsolódó tájékoztatók tekintetében a digitális állampolgárság szolgáltató.

(2) Köztestület feladat- és hatáskörébe tartozó ügyben a szakminiszter a köztestület véleményét kikéri.

(3) Ha egy ügykör tekintetében több szakminiszter érintett, az ügykörhöz kapcsolódóan a tudástár tartalmának hatályosítását a szabályozási területért első helyen felelős szakminiszter köteles elvégezni.

(3a)[32] Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elektronikus űrlap-szolgáltatással érintett ügykörök esetén a Magyar Államkincstár jelzi a tudástárban, hogy az adott ügykör elektronikus űrlap kitöltésével kezdeményezhető-e.

(4) A tudástárba új ügykör bejegyzésére, a tudástárban lévő ügykörök tartalmának módosítására, illetve törlésére a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter formai és tartalmi ellenőrzését követően kerülhet sor.

(5) Formai hiba észlelése esetén a formai hibát a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti felelős egyidejű értesítése mellett kijavítja.

(6) Tartalmi hiba észlelése esetén a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti felelőshöz fordul, aki köteles a tartalmi hiba kijavításáról a megkeresés kézhezvételét követő 3 munkanapon belül gondoskodni. Tartalmi hiba kijavítására csak a szakminiszter egyetértésével kerülhet sor.

(7) Ha tartalmi hiba kijavításának módjáról vagy annak szükségességéről vita van a közigazgatás szervezéséért felelős miniszter és az (1) bekezdés szerinti felelős szakminiszter között, a felek kötelesek a vitát egyeztetés keretében megkísérelni rendezni.

16. Országos telefonos ügyfélszolgálat

40. § A 16. alcím vonatkozásában:

1.[33] csatlakozott ügyfélszolgálat: 1818-as számon hívható, az országos telefonos ügyfélszolgálathoz csatlakozott olyan telefonos ügyfélszolgálat, mely a 8. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásában közvetlenül vesz részt, és a Kormányzati Ügyfélvonal működtetője által meghatározott szolgáltatási szabályok alapján működik;

2.[34] kapcsolattartási csatorna: a 8. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat és az ügyfelek között rendelkezésre álló szóbeli és elektronikus kapcsolattartási formák, ilyen különösen a telefon, internetprotokollon alapuló telefon (VoIP), telefax, rövid szöveges üzenet (SMS), azonnali válaszadást lehetővé tevő chatszolgáltatás, a fórum, az elektronikus levél (e-mail) és az élő videóképes telekommunikációs csatorna;

3. Kormányzati Ügyfélvonal: 1818-as rövidített hívószámon elérhető telefonos ügyfélszolgálat, mely a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálat bázisaként működik;

4. központi időpontfoglaló rendszer: a kormányablakok, okmányirodák és a csatlakozott ügyfélszolgálatok személyes ügyfélfogadására időpontfoglalást központilag biztosító rendszer;

5.[35] közreműködő: azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek és elektronikus ügyintézési szolgáltatók, valamint a digitális állampolgárság szolgáltató, melyek együttműködnek a 8. pontban meghatározott országos telefonos ügyfélszolgálattal, de közvetlenül nem vesznek részt a telefonos ügyfélszolgálati feladatok ellátásban;

6. második szintű szakmai háttértámogatás: csatlakozott ügyfélszolgálatot működtető szerv, valamint a közreműködő által biztosított szakmai segítségnyújtó szolgáltatás;

7. működtető: a Kormány által az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetésére kijelölt felelős szerv;

8. országos telefonos ügyfélszolgálat: online hozzáférés lehetőségét is biztosító telefonos ügyfélszolgálati hálózat, amely a Kormányzati Ügyfélvonalból és a csatlakozott ügyfélszolgálatokból áll.

41. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - országos illetékességgel jár el.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetéséért felelős szervként a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.

42. § Az országos telefonos ügyfélszolgálat

a) elektronikus úton a www.1818.hu honlapon, valamint más elektronikus felületeken keresztül,

b) telefonon, Magyarországról a 1818 rövidített hívószámon, valamint a www.1818.hu honlapon vagy az ügyfelek részére más felületeken közzétett további hívószámokon érhető el.

43. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére nyújtott szolgáltatásait, kapcsolattartási csatornáit, valamint az ügyfélfogadási időt honlapján, valamint a magyarorszag.hu honlapon is közzéteszi.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat közvetlen kétoldalú telefonos kapcsolatot tart fenn a 112-es hívószámú egységes európai telefonos segélyhívóval.

44. § (1)[36] Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfelek részére az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) elektronikus ügyintézés támogatása;

b) általános tájékoztatás keretében:

ba) a teljes körű államigazgatási ügyintézésre vonatkozó információnyújtás,

bb) a honlapján megjelölt, konkrét ügykörökre vonatkozó tájékoztatás;

c) az Ügyfélkapu-regisztrációval már rendelkező felhasználó részére a regisztrációhoz tartozó felhasználónevének telefonon keresztüli megismerésének biztosítása;

d) egyéb jogszabályban meghatározott szolgáltatások.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - a működtetője, és az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv által kötött megállapodása alapján - a következő szolgáltatásokat nyújthatja:[37]

a) központi időpontfoglalás biztosítása;

b)[38] az ügyfelek által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben

ba) telefonos azonosítás,

bb) telefonos ügyindítás vagy ügyintézés,

bc) videotechnológiás kapcsolattal történő ügyindítás vagy ügyintézés;

c) egyedi hatósági ügyekben a folyamatban lévő ügy aktuális állapotával kapcsolatos tájékoztatás nyújtása (a továbbiakban: státuszinformáció).

(3) Az országos telefonos ügyfélszolgálat közigazgatási hatósági jogkör ellátására jogosult a (2) bekezdés b) és c) pontja vonatkozásában.

(4)[39] Ha az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok teljesítése során az ügyfél olyan bejelentést tesz, amely a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló törvény szerinti panasznak minősül, az az országos telefonos ügyfélszolgálat rendszerében kerül rögzítésre, kezelése a törvény rendelkezései szerint történik, továbbítását az érintett szervhez és erről az ügyfél értesítését az országos telefonos ügyfélszolgálatot működtető szerv ügyintézője is elláthatja.

(5) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az (1) bekezdés b) pontja szerinti tájékoztatás keretében - ha a feladat- és határkörrel rendelkező szervvel erről megállapodott -

a) a hívást a feladat- és határkörrel rendelkező szerv telefonos ügyfélszolgálatára továbbkapcsolhatja, vagy

b) kezdeményezheti, hogy a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv az ügyfelet visszahívja.

(6)[40] A feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a működtetővel a (2) bekezdés szerinti megállapodást csak a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeletét vagy irányítását ellátó szerv jóváhagyásával kötheti meg.

45. § (1) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások biztosítása az országos telefonos ügyfélszolgálat telefonos ügyfélszolgálati rendszerén keresztül valósul meg az alábbi rendszerek, valamint információ- és adatforrások igénybevételével:[41]

a) tudástár;

b) Kormányzati Ügyfélvonal munkafolyamat-támogató rendszere;

c) kormányhivatalok munkafolyamat-kezelő rendszerei, valamint az okmánynyilvántartás;

d) központi időpontfoglaló rendszer;

e) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által átadott és elektronikus honlapján közzétett információk;

f) a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és közreműködő szervek nyilvántartásai, szakrendszerei, valamint az általuk szolgáltatott adatok, információk;

g)[42] a csatlakozott ügyfélszolgálatokat működtető szervek és közreműködő szervek által átadott tudásanyag, szakmai ismeretek.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok és információk helytállóságáért és pontosságáért az információ- és adatforrást biztosító szerv önállóan felel.

46. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat egységes tevékenységének ellátásában

a) részt vesz

aa) a Kormányzati Ügyfélvonal,

ab) a csatlakozott ügyfélszolgálat;

b) együttműködik a közreműködő.

(2) Olyan államigazgatási szerv, amely az (1) bekezdésben nem szerepel, az e rendeletben meghatározott adatok, információk szolgáltatásával hozzájárul az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatainak ellátásához.

47. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat feladatai ellátásának biztosítására az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetője a csatlakozni kívánó szervvel és az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel egyedileg együttműködési megállapodást köt, amely tartalmazza különösen:[43]

a) az ügyfélszolgálatot működtető szerv

aa) adatait,

ab) tevékenységének meghatározását,

ac) az ügyfélfogadásra vonatkozó információkat, valamint

ad) a kapcsolattartó személyének és elérhetőségének megjelölését;

b) a 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtására vonatkozó és ahhoz kapcsolódó adminisztratív, műszaki, valamint adatvédelmi követelményeket és feltételeket;

c) az együttműködésből eredő felelősségi szabályokat;

d) a képzések, oktatások részletszabályait;

e) az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 1. § (1) bekezdés 9. pontja szerinti biztonsági esemény bekövetkezése esetén értesítendő személyek megnevezését, beosztását, elérhetőségét;

f) továbbá az e rendeletben és a szolgáltatási szabályzatban nem szabályozott, ügyfélszolgálati és informatikai együttműködéshez szükséges részletszabályokat.

(2) Az együttműködési megállapodásban foglaltak a szolgáltatási szabályzatban meghatározottaktól kizárólag az országos telefonos ügyfélszolgálat működtetőjének szakmai mérlegelése eredményeképpen történő jóváhagyásával térhetnek el.

48. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat a hét minden napján 0-24 órában működik, az egyes feladatok ellátásáról a szolgáltatási szabályzatban és az együttműködési megállapodásokban rögzített rend szerint gondoskodik.

(2) A 44. §-ban foglalt szolgáltatások nyújtását

a) hivatali munkaidőben a 46. § (1) bekezdés a) pontja aa) és ab) alpontjában foglalt ügyfélszolgálatok együttesen,

b) azon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja aa) alpontjában foglalt ügyfélszolgálat önállóan végzi.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a Kormányzati Ügyfélvonal ügyintézője az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézőjeként úgy jár el, mint a hatáskörrel rendelkező szerv ügyintézője.

(4) A csatlakozott ügyfélszolgálat köteles a Kormányzati Ügyfélvonal számára a szolgáltatási szabályzatban foglalt módon rendelkezésre bocsátani az egységes működés biztosításához szükséges adatokat, információkat, így különösen

a) az általános tájékoztatáshoz szükséges általános ügy- és folyamatleírásokat;

b) elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó felhasználói leírásokat;

c) az általa használt időpontfoglalási rendszerre vonatkozó ismertetőt;

d) az általa biztosított telefonos ügyindításra, telefonos ügyintézésre vonatkozó szabályozást;

e) folyamatban lévő ügyek státuszára vonatkozó információkat;

f) adatvédelemmel kapcsolatos információkat.

(5) A csatlakozott ügyfélszolgálat a (4) bekezdésben felsorolt adatokban és dokumentumokban bekövetkező változásokról haladéktalanul tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik az a)-d) pontok vonatkozásában a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.

(6) A csatlakozott ügyfélszolgálat a 44. §-ban meghatározott feladatok ellátását vagy az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokat is érintő váratlan üzemzavarról vagy tervezett üzemszünetről elektronikus úton tájékoztatja a Kormányzati Ügyfélvonalat, továbbá gondoskodik legalább a magyarorszag.hu honlapon történő közzétételről.

(7) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv köteles értesíteni a Kormányzati Ügyfélvonalat a megadott elektronikus levelezési címen a leállásokról, ha az kihatással lehet bármely kapcsolattartási csatornán az ügyfelek kiszolgálására.

(8) A (7) bekezdésben foglalt értesítésnek tartalmaznia kell a Kormányzati Ügyfélvonal által történő ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat.

(9)[44] Ha az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv a (7) bekezdésben foglalt értesítést, illetve a (8) bekezdés szerinti ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információkat nem biztosítja, abban az esetben a Kormányzati Ügyfélvonal jogosult közvetlenül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szerv vezetőjétől tájékoztatást kérni.

49. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat - a hívás fogadásával egyidejűleg - a hívásmenedzselő automata hívásfogadó rendszere által tájékoztatja az ügyfelet, amely kiterjed különösen

a) a nem 0-24 órában nyújtott szolgáltatások esetén az egyes szolgáltatások nyújtására vonatkozó hívásfogadási időre,

b) a hangfelvétel készítésére és az adatkezeléshez történő önkéntes hozzájárulásra.

(2) Az országos telefonos ügyfélszolgálat belső adatvédelmi szabályzatát köteles a hivatalos honlapján elérhetővé tenni. A szabályzatban az adatkezelés időtartamaként öt évnél hosszabb adatkezelési időt nem lehet megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

(3) Az országos telefonos ügyfélszolgálat szolgáltatásainak igénybevételével kapcsolatosan keletkezett adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók.

50. § (1) Általános tájékoztatás nyújtásához az ügyfél azonosításra nem kötelezhető.

(2) Tájékoztatás nyújtása során az országos telefonos ügyfélszolgálat ügyintézője az ügyfél kérésére a szolgáltatási szabályzatban foglaltak szerint felvilágosítást ad az ügyfél által választott kommunikációs csatornán.

(3) Ha a kért információ nem áll közvetlenül rendelkezésre, és további különleges szakértelem szükséges, az ügyintéző második szintű szakmai háttértámogatást vesz igénybe.

(4) A második szintű szakmai háttértámogatást biztosító szerv elektronikus úton fogadja az ügyintéző megkeresését, és 1 munkanapon belül

a) szakszerűen tájékoztatja az ügyfelet, melyről egyidejűleg az ügyintézőnek elektronikus úton visszajelzést küld, vagy

b) szakszerű tájékoztatást küld az ügyintéző részére további ügyfél-tájékoztatás céljából.

(5) Az 46. § (2) bekezdésében foglalt szervek kötelesek az országos telefonos ügyfélszolgálat megkeresésére haladéktalanul tájékoztatást nyújtani, ha a rendelkezésre álló információk nem elegendőek a 44. §-ban foglalt feladatok teljesítéséhez.

(6) Az (5) bekezdésben foglalt feladat ellátásához az 46. § (2) bekezdésében foglalt szervek az országos telefonos ügyfélszolgálat felé megjelölik a kapcsolattartó személy vagy szervezeti egység megnevezését és elérhetőségét.

51. § (1) Az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfél kérelmére ügyének intézése érdekében:

a) meghatározott ügyekben telefonos ügyindítás;

b) meghatározott ügyekben telefonos ügyintézés;

c) elektronikus ügyintézés támogatása

szolgáltatást nyújt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szolgáltatásokat automata hívásfogadó rendszeren keresztül vagy ügyintéző közreműködésével biztosítja.

(3)[45] Az (1) bekezdés a) és b) pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyeket a tájékoztatójában a honlapján közzéteszi. A 44. § (2) bekezdése alapján, a 47. § (1) bekezdés szerinti megállapodásban rögzíteni kell azt, hogy az országos telefonos ügyfélszolgálat hatósági ügyekben milyen hatósági intézkedéseket tehet, ezt a tájékoztatóban az országos telefonos ügyfélszolgálat közzéteszi. Az országos telefonos ügyfélszolgálat a megállapodásban rögzített hatósági feladatok intézésére jogosult. Hatósági ügynek nem minősülő ügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének kell tekinteni.

(3a)[46] Az (1) bekezdés c) pontja tekintetében az országos telefonos ügyfélszolgálat az ügyfél-tájékoztatáshoz szükséges információk megszerzése érdekében jogosult közvetlenül az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, az elektronikus ügyintézési szolgáltató és az országos alkalmazásüzemeltető szervtől tájékoztatást kérni. A megkeresett szerv köteles 5 napon belül elektronikusügyintézés-támogatáshoz szükséges információkat biztosítani.

(4)[47] Ha az országos telefonos ügyfélszolgálat hatósági ügyben jár el, a döntéseivel szemben az ügyben eljáró hatóságra irányadó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.

(5) Az országos telefonos ügyfélszolgálat egyedi ügyekben történő státuszinformáció nyújtása, ügyindítás és ügyintézés során az ügyfél azonosítása tekintetében a külön jogszabályban irányadó rendelkezések figyelembevételével köteles eljárni.

17. Üzemszünet, üzemzavar

52. § (1) Ha jogszabály a rendelkezésre állásra vonatkozó célértéket nem határozza meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az elektronikus ügyintézési szolgáltatása elérhetőségének biztosítása érdekében a rendelkezésre állásra vonatkozó célértékeket vállalni.

(2) A rendelkezésre állás vállalt célértékét az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles az adott ügyre vonatkozó tájékoztatójában feltüntetni.

53. §[48] (1) Az E-ügyintézési tv. 27. § (2) bekezdése szerinti előre tervezett - üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó - technikai tevékenységre vonatkozó tájékoztatást a digitális állampolgárság szolgáltató, a szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, vagy ha a technikai tevékenység kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv működési körébe esik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a személyre szabott ügyintézési felületen, valamint saját honlapján köteles a technikai tevékenység tervezett kezdő időpontja előtt 3 nappal közzétenni, továbbá arról értesíteni a felügyeletet. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:[49]

a) a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját (nap, óra, perc pontossággal),

b) a technikai tevékenységgel pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását,

c) ha a tervezett technikai tevékenység az elektronikus ügyintézés módosulásával jár, a módosítás pontos leírását, valamint a felhasználásban bekövetkező változások leírását,

d) ha az elektronikus ügyintézés olyan elektronikus felületen is elérhető, amelyet a technikai tevékenység nem érint, a felület elérhetőségét.

(2) Előre nem tervezett üzemszünet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó esemény (a továbbiakban együtt: üzemzavar) bekövetkezése esetén a szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, vagy ha az üzemzavar kizárólag az elektronikus ügyintézést biztosító szerv működési körébe esik, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az üzemzavar bekövetkezését követően haladéktalanul a személyre szabott ügyintézési felületen, valamint saját honlapján köteles soron kívül tájékoztatást közzétenni. A tájékoztatásban fel kell tüntetni:[50]

a) az üzemzavarral pontosan érintett ügyintézési szolgáltatások meghatározását,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a szabályozott vagy a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás ügyfélszolgálati elérhetőségét,

c) ha az elektronikus ügyintézés más elektronikus felületen is elérhető, és az üzemzavar ezt a felületet nem érinti, a működő felület elérhetőségét.

(3) A szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elvégzett (1) bekezdés szerinti tevékenységről, valamint a (2) bekezdés szerinti üzemzavarról szóló nyilvántartást a személyre szabott ügyintézési felületen és a saját honlapján is hozzáférhetővé teszi. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a technikai tevékenység, illetve az üzemzavar pontos időpontját és időtartamát, továbbá a szabályozott vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás nyújtója, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által kiadott tájékoztatást.

54. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a törvény, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta az elektronikus ügyintézést biztosító szerv elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszerének működését.

(2)[51] Az (1) bekezdésben foglaltak értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha az ügyfelet az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében olyan tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta, amely az általa igénybe vett digitális állampolgárság keretalkalmazás, nemzeti digitális irattárca, keretszolgáltatás, SZEÜSZ vagy KEÜSZ használatát érintette.

III. FEJEZET

A PAPÍRALAPÚ DOKUMENTUMOKRÓL ELEKTRONIKUS ÚTON TÖRTÉNŐ MÁSOLAT KÉSZÍTÉSÉNEK SZABÁLYAI

18. Általános szabályok

55. § (1) A papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolatkészítő biztosítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, és azt, hogy minden - az aláírás vagy bélyegző elhelyezését követően az elektronikus másolaton tett - módosítás érzékelhető legyen.

(2) Papíralapú dokumentumról történő digitalizálás során a másolat készítője elkészíti az elektronikus másolatot, megállapítja a papíralapú dokumentum és az elektronikus másolat képi vagy tartalmi megfelelését, majd ellátja az elektronikus másolatot hitelesítési záradékkal - "Az eredeti papíralapú dokumentummal egyező" - és a (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő elektronikus aláírással vagy bélyegzővel, és ha az időpont feltüntetése szükséges, elektronikus időbélyegzővel látja el.

(3) Ha a papíralapú dokumentum tulajdonságai miatt az elektronikus másolat nem tartalmazza a papíralapú dokumentum teljes tartalmát, a (2) bekezdésben foglaltakon túl azt is fel kell tüntetni, hogy a másolat a digitalizálás alapjául szolgáló papíralapú dokumentumot mely részében tartalmazza. Az igénylő ilyen rendelkezése esetén a másolatkészítő elektronikus kivonatot is készíthet a papíralapú dokumentumról, a másolaton rögzítve azt, hogy a készített elektronikus kivonat a papíralapú dokumentumot mely részében, a dokumentumba foglalt információtartalmat milyen korlátozásokkal tartalmazza.

(4) A másolaton minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt vagy olyan, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást kell elhelyezni, amelyre vonatkozóan a bizalmi szolgáltató kizárja az álnév használatát, és igazolja, hogy a regisztráció alapjául szolgáló személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványban foglalt névvel betű szerint azonos a tanúsítványba foglalt név.

(5) Több dokumentumon is elhelyezhető egy elektronikus aláírás vagy bélyegző, illetve egy időbélyegző, valamint a (2) bekezdés szerinti megjelölések több dokumentumon együttesen is elhelyezhetőek. Ez esetben a dokumentumok a továbbiakban csak együtt kezelhetőek.

(6) A másolatkészítéssel megbízott vagy arra feljogosított személyek körét belső szabályzatban kell meghatározni.

(7) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítő rendszer olyan részletességű dokumentációjával, amelyből a rendszerrel szemben e rendeletben megállapított követelmények teljesülése megállapítható, vagy a rendszer gyártója/forgalmazója által kiállított, a megfelelésre vonatkozó igazolással.

(8) A másolatkészítőnek rendelkeznie kell a másolatkészítés eljárási és műszaki feltételeit, valamint a kapcsolódó felelősségi kérdéseket tartalmazó másolatkészítési szabályzattal. A másolatkészítő a másolatkészítési szabályzatot nyilvánosan, elektronikus úton közzéteszi.

19. Automatikus másolatkészítés

56. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha

a) a másolatkészítés külső beavatkozástól mentes zárt rendszerben történik;

b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást;

c) a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.

(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható. Ha jogszabály az eredeti dokumentum megsemmisítését lehetővé teszi, az eredeti dokumentum megőrzését ilyen esetben is legalább addig biztosítani kell, amíg a másolat olvashatóságát (megnyithatóságát) a másolatkészítő vagy a másolatot felhasználó nem ellenőrizte és vissza nem igazolta.

(3) Az automatikusan készített másolatot elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel kell ellátni.

(4) Automatikus másolatkészítés esetében az 55. § rendelkezései alkalmazandóak.

20. Elektronikus másolatkészítés a közokirat kiállítására jogosult által

57. § (1) Papíralapú közokiratról vagy papíralapú magánokiratról történő elektronikus másolat készítése során a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az 55. és 56. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az elektronikus másolatot

a) olyan elektronikus aláírással vagy bélyegzővel látja el, amely megfelel az e rendeletben és az elektronikus ügyintézési szolgáltatások nyújtására felhasználható elektronikus aláíráshoz és bélyegzőhöz kapcsolódó követelményekről szóló 137/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében dokumentum hitelesítésére alkalmazható elektronikus aláírással vagy bélyegzővel szemben meghatározott követelményeknek, vagy

b) az e rendelet II. Fejezetében meghatározott egyéb módon hitelesíti.

(2) Ha a közokirat vagy arról hiteles másolat kiállítására jogosult az 56. § szerinti automatikus másolatkészítési eljárást ügyfelek vagy más szervek számára megküldendő iratok esetében alkalmazza, köteles egyedileg ellenőrizni a másolatok egyezőségét.

21. Elektronikus másolatkészítés gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról

58. § (1) Ha a papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet állította ki, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi vagy tartalmi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő, minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el.

(2) Ha a papíralapú közokiratot, a más által kiállított papíralapú teljes bizonyító erejű magánokiratot vagy egyéb magánokiratot a gazdálkodó szervezet őrzi, akkor az erről az okiratról készített elektronikus másolat esetén e gazdálkodó szervezetnek mint másolatkészítőnek a papíralapú okiratnak való képi megfelelést kell biztosítania. A másolatkészítő az elektronikus másolatot az 55. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek megfelelő minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel vagy elektronikus aláírással látja el, és arra elektronikus időbélyegzőt helyez el.

IV. FEJEZET

A SZABÁLYOZOTT ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS A KÖZPONTI ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI SZOLGÁLTATÁSOK

22. Általános követelmények

59. § (1)[52] A SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltató, valamint a digitális állampolgárság szolgáltató (a IV. és V. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) a SZEÜSZ, a KEÜSZ, a keretalkalmazás, a nemzeti digitális irattárca, valamint a keretszolgáltatások (a IV. és V. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltatás) nyújtása során köteles teljesíteni az e Fejezetben meghatározott követelményeket.

(1a)[53] A SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatója az együttműködő szerv szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmét (a továbbiakban: SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatás iránti kérelem) annak beérkezésétől számított 30 napon belül megvizsgálja.

(1b)[54] A SZEÜSZ, illetve KEÜSZ szolgáltatás iránti kérelem elfogadása esetén a szolgáltató az elfogadásról szóló tájékoztatás közlését követő 90 napon belül köteles éles üzemben csatlakoztatni az együttműködő szervet. A szolgáltató e kötelezettsége alól csak abban az esetben mentesül, ha az együttműködő szerv a csatlakozáshoz előírt feltételeket nem teljesítette.

(2) A szolgáltató a szolgáltatás nyújtásához az alábbi követelményeknek megfelelő informatikai eszközöket, rendszereket és termékeket köteles használni:

a) az eszközök, rendszerek és termékek megbízhatóak, teljesítik a külön jogszabályban meghatározott biztonsági követelményeket, és biztosítják a jogszabályban foglalt további követelményeknek, különösen a műszaki előírásoknak és személyi feltételeknek való megfelelést,

b) a rendszerek, berendezések és termékek biztosítják, hogy a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtása során keletkezett adatokhoz arra jogosulatlan személyek nem férhetnek hozzá.

60. §[55] Ha valamely kijelölt szolgáltató által nyújtott szolgáltatás igénybevételét jogszabály valamely elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára kötelezően előírja, a szolgáltatás csak olyan elérhetőség és rendelkezésre állás mellett nyújtható, amely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv eljárási cselekményeit nem akadályozza.

61. § (1)[56] A szolgáltató a szolgáltatás működésével kapcsolatos panaszok, kérdések fogadására telefonos ügyfélszolgálatot tart fenn, valamint erre szolgáló elektronikus űrlapon vagy elektronikus levélben vagy az ügyfél és a szolgáltató közötti kölcsönös és összefüggő adatcserét és kétirányú kapcsolatot biztosító elektronikus rendszerben a bejelentések fogadását biztosítja. A szolgáltató telefonos ügyfélszolgálata az országos telefonos ügyfélszolgálathoz csatlakozhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés alapján a szolgáltató 30 napon belül köteles

a)[57] ha az alapos, megtenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a szolgáltatás rendeltetésszerűen igénybe vehető, használható legyen, és erről a bejelentőt tájékoztatni,

b) ha az nem alapos, a bejelentés elutasításáról és annak indokairól, valamint a (3) bekezdés szerinti eljárás lehetőségéről a bejelentőt tájékoztatni.

(3) Ha a szolgáltató nem biztosítja az általános szerződési feltételek teljesülését, és az igénybevevő az (1) bekezdés szerinti bejelentése alapján a hibát határidőben nem javítja ki, vagy a bejelentést elutasítja, az igénybevevő a felügyeletnél panaszt tehet.

(4) A felügyelet a panaszt az E-ügyintézési tv. 47. § (2) és (3) bekezdésének megfelelő alkalmazásával bírálja el, és ha a panasz alapos, a szolgáltatót határozatban kötelezi a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásra.

(5)[58] A szolgáltató a szolgáltatás nyújtása során tett nyilatkozatait és az egyéb ezzel összefüggő iratokat a jogszabályban foglaltak, valamint a hatósággal, illetve az ügyféllel kötött megállapodás szerint köteles megőrizni.

62. §[59] Vélelmezni kell, hogy a szolgáltatást az arra feljogosított személy használja.

62/A. §[60] A Kormány az IdomSoft Zrt. útján a SZEÜSZ és KEÜSZ csatlakozások támogatására egységes támogató informatikai rendszert üzemeltet.

Egységes működés, együttműködési képesség

63. § (1)[61] A szolgáltatók a szolgáltatásokat úgy alakítják ki és úgy szolgáltatják, hogy azok alkalmasak legyenek az elektronikus ügyintézést biztosító és az együttműködő szervek informatikai rendszerei közötti együttműködésre.

(2)[62] A felügyelet az (1) bekezdés szerinti együttműködés előmozdítása érdekében ajánlásokat bocsát ki, valamint együttműködik a szolgáltatóval a szolgáltatás e követelménynek megfelelő kialakítása érdekében.

Általános szerződési feltételek

64. § (1)[63] Szolgáltatás a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételek alapján nyújtható. A szolgáltató és a szolgáltatás igénybe vevője közös megegyezéssel eltérhetnek a felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételekben foglaltaktól.

(2)[64] Ha a szolgáltató több szolgáltatást együttesen nyújt, a szolgáltatások tekintetében jogosult egységes, összevont általános szerződési feltételek, illetve szolgáltatási szabályzat készítésére.

(3) Az általános szerződési feltételek tartalmazzák legalább az alábbiakat:

a) a szolgáltatási időszakot, rendelkezésre állást,

b) a szolgáltatások elérhetőségét, jogosultsági kérdéseket,

c) a felhasználói támogatás feltételeit,

d) a funkcionalitást,

e) az igénybevétel technikai feltételeit, ideértve a műszaki és adminisztratív feltételeket,

f) az igénybevétel pénzügyi feltételeit,

g) a bejelentések, panaszok kezelésének rendjét,

h) a szolgáltató felelősségére vonatkozó rendelkezéseket.

(4)[65] A felügyelethez benyújtott általános szerződési feltételeket, valamint azok módosítását a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint haladéktalanul közzéteszi.

(5)[66] Ha a szolgáltatás bizalmi szolgáltatásnak minősül, a (3) bekezdésben előírt információkat az általános szerződési feltételek helyett a szolgáltatási szabályzat is tartalmazhatja.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó szervezési feltételek

65. § (1) A szolgáltató a SZEÜSZ, KEÜSZ nyújtásához köteles kijelölni és a felügyelet felé bejelenteni az alábbiakat:

a) a szolgáltatásért felelős vezető személyét,

b) a szolgáltatás ellenőrét,

c) a szolgáltatás biztonsági felelősét.

(2) Ha a SZEÜSZ, KEÜSZ jellege megköveteli, a szolgáltató műszaki, technikai jellegű kérdésekben illetékes kapcsolattartót is kijelöl, akinek elérhetőségét az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

66. § A SZEÜSZ-t, KEÜSZ-t - az adott SZEÜSZ-re, KEÜSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezés hiányában - legalább félévente a biztonsági felelős útján, évente pedig az az ellenőr útján az általános szerződési feltételeknek vagy szolgáltatási szabályzatnak megfelelés szempontjából ellenőrizni kell. Az ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A szolgáltatásnyújtásra vonatkozó biztonsági követelmények

67. § (1) A szolgáltatás nyújtásához alkalmazott informatikai rendszernek biztosítania kell, hogy:[67]

a) a rendszerben található adatok gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása az adatkezelést szabályozó törvényi előírások betartásával történjen (törvényes adatkezelés),

b) a rendszerben kezelt, tárolt adatot csak az arra jogosultak és csak a jogosultságuk szintje szerint ismerhessék meg, használhassák fel, illetve rendelkezhessenek annak felhasználásáról (bizalmasság),

c) a rendszerben kezelt adat tartalma és tulajdonságai az elvárttal megegyezzenek - ideértve a bizonyosságot abban, hogy az elvárt forrásból származik, és a származás ellenőrizhetőségét, bizonyosságát is -, továbbá a rendszerelemek a rendeltetésüknek megfelelően használhatóak legyenek (sértetlenség),

d) a rendszerben kezelt adatokat, illetve az informatikai rendszer elemeit az arra jogosultak a szükséges időpontban és időtartamra használhassák (rendelkezésre állás),

e) érvényesüljenek a zárt, teljes körű, folytonos és a kockázatokkal arányos védelem követelményei.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesülése érdekében a szolgáltatónak meg kell felelnie az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvény és végrehajtására kiadott rendeletekben foglalt feltételeknek, és a szolgáltatást - valamint, ha elkülönült egységet alkotnak, a részszolgáltatást - nyújtó informatikai rendszert is e jogszabályok szerinti biztonsági osztályba kell sorolni.

23. Kötelezően igénybe veendő központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások

68. § Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani az e-Papír szolgáltatás útján előterjesztett beadványok befogadását, ha az adott ügytípus elektronikus űrlappal nem támogatott.

23/A. Egyes, az állam által biztosított elektronikus szolgáltatások piaci szereplők általi igénybevétele[68]

68/A. §[69] (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv (a továbbiakban: piaci szereplő) az EFER tranzakciós díjak és a Magyar Államkincstár által alkalmazott, átutalási műveletekhez kapcsolódó díjak, a kormányzati hitelesítésszolgáltató tanúsítvány szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak kivételével nem köteles díj fizetésére, és jogosult a SZEÜSZ, valamint KEÜSZ igénybevételére, ha a piaci szereplő[70]

a) az állami vagy önkormányzati költségvetési szerv,

b) jogszabályban meghatározott, kizárólag központi költségvetési forrásból fedezett vagy központi költségvetési forrásból 100%-ig támogatott állami közfeladatának elősegítése érdekében,

c) a Kormány rendeletében a kormányzati informatikai beszerzésekre kijelölt központi beszerző szerv jogszabályban meghatározott közfeladata elősegítése érdekében, vagy

d) az egyetemes postai szolgáltató jogszabályban meghatározott közfeladata elősegítése érdekében

e)[71] állami viszontgarancia melletti készfizető kezességet vállaló hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás.

veszi igénybe a SZEÜSZ-t, valamint a KEÜSZ-t.

(2)[72] A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz, valamint a Kormány által biztosított szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatások, az összerendelési nyilvántartás és a központi azonosítási ügynök szolgáltatás, valamint a szolgáltatások használatához technikailag szükséges, a kormányzati hitelesítés szolgáltató által nyújtott tanúsítványszolgáltatás 68/B. § (4) bekezdésében meghatározott díjmentes igénybevételére jogosult az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv is.

(3) Az E-ügyintézési tv. 42/B. § (1) bekezdése szerinti célra az E-ügyintézési tv. 42/B. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató jelen alcím rendelkezései szerint jogosult a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszt SZEÜSZ-ként és KEÜSZ-ként igénybe venni.

68/B. §[73] (1) A 68/A. § (1) bekezdésébe nem tartozó piaci szereplő a SZEÜSZ, KEÜSZ tartalmával azonos tartalmú, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatást (a továbbiakban: PKASZ) jelen alcímben meghatározottak szerint igényelhet.

(2) A PKASZ szolgáltatója a vele azonos tartalmú SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatója (a továbbiakban együtt: kijelölt szolgáltató).

(3)[74] Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a PKASZ-hoz a 2. melléklet szerint kialakított díj megfizetése ellenében, a kijelölt szolgáltató által közzétett általános szerződési feltételekben foglaltak elfogadásával csatlakozhat.

(4) A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz, valamint a Kormány által biztosított szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartás és a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, valamint a szolgáltatások használatához technikailag szükséges, a kormányzati hitelesítés szolgáltató által nyújtott tanúsítványszolgáltatást az E-ügyintézési tv. 1. § 30a. pontjában szabályozott központi állami szolgáltatásként díjmentesen veheti igénybe az a piaci szereplő, amely jogszabály alapján kötelezett, illetve jogosult

a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott vagy

b) a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz KEÜSZ-höz csatlakozott és azon keresztül adatot szolgáltató

ba) elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

bb) állami vagy önkormányzati költségvetési szerv vagy

bc) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság

által kezelt nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adatok szolgáltatására, illetve igénybevételére.

(5) Az (1) bekezdés alá tartozó piaci szereplő nem csatlakozhat az alábbi szolgáltatásokhoz:

a) PKASZ gépi igénybevételéhez technikailag szükséges tanúsítvány szolgáltatások kivételével a kormányzati hitelesítésszolgáltató által nyújtott szolgáltatás,

b) személyazonosító igazolványhoz tartozó elektronikus aláírás hitelesítési és az ehhez kapcsolódóan nyújtott időbélyegzés szolgáltatás szolgáltatója által nyújtott szerepkör-tanúsítvány szolgáltatás,

c)[75]

d)[76]

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

f)[77]

g)[78]

h) a 94. § (4) bekezdése szerinti ügynöki szolgáltatás,

i) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás,

j) a 81/A. § (2) bekezdése és a 132. § (2) bekezdése szerinti magánkulcs tárolási szolgáltatás,

k) a mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás,

l) a mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás,

m) a mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens.

(6) Az (1) bekezdésében megjelölt piaci szereplő biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódóan egy hivatali tárhelyet igényelhet.

(7) A szolgáltatásnyújtás általános szerződési feltételekben vállalt folyamatosságának és biztonságának elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő elsődleges biztosítása céljából a kijelölt szolgáltató korlátozhatja és szüneteltetheti a szolgáltatás nyújtását az (1) bekezdés szerinti piaci szereplővel szemben. A korlátozás és szüneteltetés megtörténtéről a kijelölt szolgáltató a szolgáltatás ÁSZF-jében meghatározott módon értesíti az érintett piaci szereplőt.

(8) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a PKASZ-hoz akkor csatlakozhat, ha a kijelölt szolgáltató kapacitásai rendelkezésre állnak-e szolgáltatások nyújtására. A kijelölt szolgáltató a csatlakozó szerv által megküldött tervezett kapacitásigényt figyelembe véve tesz javaslatot a felügyeletnek a csatlakozásra.

68/C. §[79] (1) Nincs helye a 68/B. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő és a kijelölt szolgáltató közötti szerződés megkötésének és a szolgáltatás igénybevételének, ha

a) az igénybevétel veszélyezteti más igénybe vevők vagy az érintett szolgáltatók információbiztonságát,

b) az igénybevétel veszélyezteti az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére nyújtott szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítását,

c) a PKASZ biztosítása a szolgáltató számára aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna,

d) a PKASZ-t igénybe vevő információs rendszer vagy szolgáltatás közrendbe vagy jóerkölcsbe ütközik,

e) a piaci szereplő a kijelölt szolgáltató által az ÁSZF-ben előírt technikai feltételeknek nem felel meg, vagy

f) az érintett információs rendszer jogszabályban foglalt egyéb feltételnek nem felel meg.

(2) A kijelölt szolgáltató a PKASZ igénybevételére vonatkozó szerződést felmondhatja

a) az (1) bekezdés szerinti okból, vagy

b) ha a csatlakozó nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

68/D. §[80] (1) A piaci szereplő az elektronikus információs rendszerét úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ csatlakozásához szükséges

a) körben alkalmas legyen a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásokkal való együttműködésre,

b) módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza.

(2) A piaci szereplő a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ csatlakozás esetében az elektronikus információs rendszerét úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az megfeleljen a szolgáltató által meghatározott és a honlapján közzétett technológiai biztonsági, informatikai biztonsági követelményeknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben jelzett feltételeknek való megfelelésről a 68/A. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő a kijelölt szolgáltató felé nyilatkozik.

(4) A piaci szereplő által igénybe vett SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök és PKASZ-ok használatával összefüggő üzemzavart vagy információbiztonsági incidenst a piaci szereplő az érintett szolgáltatás kijelölt szolgáltatója felé haladéktalanul jelzi.

68/E. §[81] (1) A piaci szereplő csatlakozási kérelmét a kijelölt szolgáltatóhoz nyújtja be, amely tartalmazza

a) az igénybe venni kívánt szolgáltatás megnevezését,

b) PKASZ esetében a csatlakoztatni kívánt rendszer műszaki leírását, a csatlakozáshoz szükséges fejlesztések bemutatását,

c) PKASZ esetében az információbiztonsági követelmények megvalósulásának bemutatását,

d) PKASZ esetében a 68/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot,

e) a tervezett kapacitásigény nagyságát,

f) a tervezett igénybevétel időszakát (munkaidőben, munkaidőn túl, éjszaka)

g) PKASZ esetében a díjfizetési kötelezettség vállalását,

h) közérdek teljesítése céljából vagy közfeladat ellátása esetén az erről szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza a jogszabályi kijelölést.

(2) A 68/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölt szolgáltató a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja, és dönt a csatlakozásról.

(3) PKASZ esetében a PKASZ szolgáltató a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja, és amennyiben

a) megfelelőnek találja, erre vonatkozó nyilatkozatot tesz, és a kérelmet, valamint a nyilatkozatát megküldi a felügyeletnek,

b) az a jelen alcímben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelem indokolással ellátott elutasításnak javaslatával megküldi a felügyeletnek.

(4) PKASZ esetében a felügyelet a beérkezett dokumentumokat megvizsgálja, és dönt az igénybevételről, amelyet megküld a kijelölt szolgáltatónak.

68/F. §[82] (1) PKASZ esetén a szerződés megkötéséhez, valamint a szerződés felmondásához a Digitális Magyarország Ügynökség Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: DMÜ) jóváhagyása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést a DMÜ nem köteles indokolni.

68/G. §[83] (1) A kijelölt szolgáltató a csatlakozást követően köteles tájékoztatni a felügyeletet a SZEÜSZ, KEÜSZ vagy PKASZ piaci szereplő általi csatlakozásról. A felügyelet a piaci szereplő általi csatlakozásról nyilvántartást vezet.

(2) A SZEÜSZ, KEÜSZ valamint PKASZ piaci szereplő általi csatlakozása esetében a felügyelet az E-ügyintézési tv. 46-48. §-ában és e rendeletben foglalt rendelkezések szerint jár el.

68/H. §[84] A piaci szereplőt az elektronikus kapcsolattartás szabályai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a SZEÜSZ és KEÜSZ, valamint a PKASZ használata során elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a piaci szereplőnél ügyet intéző természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet pedig ügyfélnek kell tekinteni azzal, hogy - ha a természetes személy esetében törvény, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében jogszabály eltérően nem rendelkezik - az E-ügyintézési tv. kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.

24. Az egyes szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések

Elektronikus azonosítási szolgáltatás

69. § (1) Ügyfelek számára elektronikus azonosítás SZEÜSZ az Európai Parlament és a Tanács a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014/EU rendelete (a továbbiakban: eIDAS rendelet) szerinti alacsony biztonsági szintű elektronikus azonosítási rendszer keretében is nyújtható.

(2) A központi azonosítási ügynök (a továbbiakban: KAÜ) KEÜSZ szolgáltatója köteles elérhetővé tenni a KAÜ-n keresztül az általa közzétett technikai specifikációnak megfelelő, a felügyelet által nyilvántartásba vett elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

(3) Az azonosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos, nyilvánosan elérhető tájékoztatásoknak az azonosítás biztonsági szintjére, a használatával kapcsolatos kockázatokra vonatkozó, teljes körű tájékoztatást kell tartalmaznia.

(4) Az azonosítási szolgáltatás SZEÜSZ szolgáltatója köteles az azonosítást kérő részére tájékoztatást adni:

a) az alkalmazott azonosításnak az eIDAS rendelet szerinti biztonsági szintjéről, valamint

b) az alkalmazott azonosítási technikáról.

70. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviseletében eljáró természetes személyek közül - e tevékenységük ellátása során -

a) fontos és bizalmas munkakörben foglalkoztatott személyek kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől,

b) az a) pontban megjelölt személyeken kívül az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont a)-i) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevében kiadmányozási joggal rendelkező vagy egyébként jognyilatkozat tételére jogosult személy kizárólag jogszabályban kijelölt államigazgatási szervtől, kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett szervezettől

vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

(2) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv

a) a szerv nevében jognyilatkozat-tételhez felhasznált vagy nem nyilvános adatok elérésében biztonsági szerepet ellátó azonosításhoz csak jogszabályban kijelölt állami szerv vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet,

b) egyéb esetben csak jogszabályban kijelölt állami szervtől vagy kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezettől vagy a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló kormányrendelet alapján igénybe vett azonosítási szolgáltatótól

vehetnek igénybe elektronikus azonosítási SZEÜSZ-t.

A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás

71. § (1) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatás alkalmazása esetében az ügyfél

a) a tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás esetében a kártya tárolóelemén található azonosító adat olvasásával és az állandó személyazonosító igazolványhoz tartozó PIN kód,

b) részleges kódú telefonos azonosítás esetében felhasználói azonosító és jelszó,

c) ügyfélkapu esetében a felhasználói neve és jelszava vagy ezek mellett még a választott második hitelesítési tényező

d)[85] videotechnológián keresztül történő azonosítás (a továbbiakban: VKTA) esetében személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa bemutatásával és videojellel készített arcképének a nyilvántartásban tárolt arcképével való összevetésének

alkalmazásával azonosítja magát.

(2) Tárolóelemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást a tárolóelemmel rendelkező állandó személyazonosító igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtásával lehet igényelni.

(3) A korlátozottan cselekvőképes kiskorú és cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú önállóan is jogosult az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti eszköz igénylésére.

(4) A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást (a továbbiakban: KÜNY) vezető szerv megállapodás alapján, a kihelyezéssel kapcsolatos költségei teljes megtérítése mellett jogosult munkahelyen vagy nyilvános eseményen kihelyezett ideiglenes regisztrációt működtetni.

(5) A Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatásra való felhasználási jogosultság megszűnik

a) a KÜNY-ben való regisztráció megszűnésével,

b) a felhasználó ez irányú kérelmére.

72. § (1) A felhasználó ügyfélkapu létesítését a 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolvány birtokában elektronikusan is kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az ügyfélkapu létesítéséhez szükséges személyes adatokon túl meg kell adni a felhasználó 2016. január 1-jét követően kiállított érvényes személyazonosító igazolványának okmányszámát és a személyazonosító igazolvány kiadásáról szóló kormányrendelet szerinti regisztrációs kódot (a továbbiakban: regisztrációs kód).

(3) A regisztrációs adatbázis adatkezelője a természetes személyazonosító adatokat, az állampolgárságot és az okmányszámot összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartás adataival, továbbá ellenőrzi a személyazonosító igazolvány érvényességét és a regisztrációs kód megfelelőségét.

72/A. §[86]

72/B. §[87] (1) A felhasználó VKTA-regisztrációját érvényes, személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány birtokában, annak bemutatásával elektronikusan, videokapcsolaton keresztül kezdeményezheti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti regisztráció az azonosítási szolgáltatás első alkalommal történő igénybevétele során jön létre.

(3) Ha a felhasználó még nem regisztrált a KÜNY-ben, illetve nem rendelkezik KÜNY-tárhellyel, az (1) bekezdés szerinti regisztráció során megadhatja a KÜNY-tárhely létesítéséhez szükséges e-mail-címet.

72/C. §[88] (1) VKTA-regisztráció során a Kormány által kijelölt szolgáltató (e § alkalmazásában a továbbiakban: kijelölt szolgáltató) az e §-ban foglaltak szerint jár el.

(2) A VKTA-regisztráció esetén kijelölt szolgáltató az azonosítást az arcképelemzési nyilvántartásról és az arcképelemző rendszerről szóló 2015. évi CLXXXVIII. törvény 12/B. §-a alapján végzi el.

(3) A kijelölt szolgáltató biztosítja, hogy a felhasználó a VKTA-regisztráció feltételeit részletesen megismerje, és ahhoz kifejezetten hozzájáruljon.

(4) A sikeres VKTA-regisztráció feltétele, hogy a videotechnológiával történő azonosítást lehetővé tévő elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen a felhasználó nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint a felhasználó

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) mutassa be a regisztrációhoz használt személyazonosság igazolására alkalmas okmány (a továbbiakban: okmány) azonosítóját,

c) úgy mozgassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek, valamint

d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők a felhasználó által megadott, valamint a kijelölt szolgáltatónál rendelkezésre álló adatokkal.

(5) A kijelölt szolgáltató köteles megbizonyosodni arról, hogy az okmány alkalmas a VKTA-regisztrációra, így

a) az okmány megfelel az okmányt kiállító hatóság előírásainak,

b) az egyes biztonsági elemek - különösen a hologram, a kinegram vagy ezekkel megegyező más biztonsági elemek - felismerhetők és sérülésmentesek, és

c) az okmány azonosítója megegyezik a felhasználó által közölt okmányazonosítóval, felismerhető és sérülésmentes.

(6) VKTA-regisztráció során a kijelölt szolgáltató az e §-ban és az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott feladatait gépi úton is biztosíthatja.

(7) Nincs helye VKTA-regisztrációnak, ha a regisztráció az e §-ban foglaltaknak nem felelt meg.

Biztonságos kézbesítési szolgáltatás

73. § (1) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatban biztosítja az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését:

a) az üzenet fogadásának igazolása: ha a küldőtől átvett üzenetet a kézbesítési rendszer átvette, akkor erről a feladó számára feladást igazoló elektronikus okirat (e § alkalmazásában a továbbiakban: okirat) áll rendelkezésre;

b) sértetlenség: az üzenet és a kézbesítést igazoló okirat észrevétlenül nem változtatható meg sem a kézbesítés során, sem a kézbesítést követően;

c) az átvevő igazolása: az üzenet átvevője csak a címzett vagy a feljogosított helyettes átvevő lehet, és a feladó számára a tényleges átvevőt az átvétellel kapcsolatos okirat igazolja;

d)[89] sikertelen kézbesítés igazolása: a feladónak okirat áll rendelkezésére arról az esetről is, ha a kézbesítés a megadott határidőn belül sikertelen; az igazolás a meghiúsulás időpontját és - ha azonosítható - okát tartalmazza.

e)[90] visszahívott dokumentum igazolása: a feladónak és a címzettnek okirat áll rendelkezésére arról az esetről, ha a feladó a címzett által át nem vett dokumentumot sikeresen visszahívta a címzett tárhelyéről.

(2) A biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak továbbá biztosítania kell, hogy a címzett számára az üzenet elkülönített, a szolgáltató felügyelete alatt álló informatikai rendszerben legalább az (1) bekezdés d) pontja szerinti okirat kiállításáig hozzáférhető.

(3) A biztonságos kézbesítési szolgáltatás alapjául szolgáló informatikai rendszernek biztosítania kell a rendszer zártságát, a jogosulatlan változtatások kizárását. A szolgáltató köteles e követelményeknek való megfelelést a felügyelet részére tanúsítvánnyal igazolni, majd a szolgáltatás nyújtása során a tanúsítványt annak lejárta előtt folyamatosan megújítani, az új tanúsítványt a felügyeletnek benyújtani.

74. § A biztonságos kézbesítési szolgáltató köteles általános szerződési feltételeiben szabályozni az üzenet feladásának és fogadásának feltételeit, így különösen, hogy

a) a feladó mely címzettnek küldhet üzenetet,

b) a feladó milyen formátumú üzeneteket küldhet (különösen mellékletek csatolhatósága, méret- és formátummegkötések),

c) a feladó az üzenetet hol és milyen módon adhatja fel,

d) a szolgáltató az üzenetet mikor és milyen módon bocsátja a címzett rendelkezésére,

e) a címzett miként rendelkezhet a nevében az üzenet fogadására jogosult helyettes átvevőről,

f) a címzett miként rendelkezhet arról, hogy a meghatározott időtartam alatt vagy a jövőben részére érkező üzeneteket másik biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz tartozó címre továbbítsák, az üzenet fogadását visszautasítsák,

g) a szolgáltatás során a címzettet vagy a feladót a másik fél, illetve a szolgáltató milyen módon azonosíthatja,

h) az üzenet feladása és fogadása milyen esetben és milyen módon igényli a szolgáltató közreműködését,

i) az üzenet feladását, illetve az átvételt igazoló igazolást ki állítja ki, és ahhoz milyen módon jut hozzá a feladó, illetve a címzett,

j) melyek a kézbesítéssel, illetve a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tevékenységek elvégzésével kapcsolatos időbeli korlátok, és ezek túllépésének mi a következménye,

k) a szolgáltató az általa továbbított üzenet tartalmát megismerheti-e, helyre tudja-e állítani, és ha igen, milyen esetben,

l)[91] az át nem vett üzenetekkel kapcsolatos eljárásrendet,

m) milyen informatikai és nem informatikai eszközökkel biztosítja a szolgáltató a levéltitok megőrzését, valamint

n) a szolgáltatón, a feladón és a címzetten kívül ki és milyen esetben ismerheti meg az üzenet tartalmát.

75. § (1)[92] A 73. § (1) bekezdése szerinti kézbesítéssel kapcsolatos események tekintetében a szolgáltató haladéktalanul olyan igazolást állít ki, amely a kézbesítési esemény adatait megfelelően igazolja. A szolgáltató az igazolást a feladó biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyén helyezi el, és a kézbesítési események adatait - kiállított igazolásonként vagy együttesen - tárolja.

(2) A szolgáltató az igazolásokat alapvetően elektronikus formában biztosítja, de - ha a vonatkozó KEÜSZ nyújtására jogosult - a kézbesítést kérő vagy címzett kérésére a rájuk vonatkozó igazolásról hiteles papíralapú másolatot készít.

(3) Az (1) bekezdés szerinti igazolás a szolgáltató részéről legalább fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel hitelesített és időbélyegzővel ellátott, valamint tartalmazza a feladó megnevezését, az üzenet lenyomatát és az érkeztetőszámot.

76. §[93] A biztonságos kézbesítési szolgáltatás igénybevételével kézbesített iratnál az átvételre jogszabály eltérő rendelkezése hiányában 5 munkanapot kell biztosítani. Ha a címzett a küldeményt a határidőn belül nem veszi át, és az átvételt nem tagadja meg, akkor a kézbesítésről - az első kézbesítési kísérletre vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az 5. munkanap elteltét követő első munkanapon másodszor is értesítést kap.

77. § Jogszabály egyes beadványok benyújtását biztonságos kézbesítési szolgáltatásnak nem minősülő elektronikus kézbesítési szolgáltatás alkalmazása esetén is lehetővé teheti, ha az az E-ügyintézési tv. szerinti hivatalos elérhetőség feltételeinek megfelel.

Kormányzati hitelesítésszolgáltatás

78. § Az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerinti elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat a kormányzati hitelesítésszolgáltató nyújtja.

79. § (1) Kormányzati hitelesítésszolgáltatás nyújtójaként csak állami szerv vagy kizárólag állami tulajdonban lévő szervezet jelölhető ki.

(2) Központi államigazgatási szerv - az autonóm államigazgatási, valamint az önálló szabályozó szervek kivételével -, valamint az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek kizárólag a kormányzati hitelesítésszolgáltatótól igényelheti az E-ügyintézési tv. 34. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatásokat. A kormányzati hitelesítésszolgáltató más elektronikus ügyintézést biztosító szervnek is nyújthatja e szolgáltatásokat.

80. § (1) A kormányzati hitelesítésszolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége nem haladhatja meg a kibocsátástól számított 4 évet.

(2) A kormányzati hitelesítésszolgáltató szolgáltatási szabályzata, illetve hitelesítési vagy időbélyegzési rendje elkülönített mellékletben tartalmazhat minősített adatot.

Kormányzati elektronikus aláírás és aláírás-ellenőrzési szolgáltatás[94]

81. § (1) A szolgáltatás keretében a szolgáltató biztosítja az elektronikus dokumentumon elhelyezett elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességének ellenőrzését.

(2) A szolgáltató köteles biztosítani az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző ellenőrzését az elektronikus dokumentum alapján, függetlenül attól, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző a dokumentumhoz kapcsolt, vagy külön adatszerkezetként kezelendő.

(3) Az ellenőrzés részeként a szolgáltató

a) ellenőrzi az elektronikus aláírás, elektronikus bélyegző érvényességét, valamint

b) a dokumentum ellenőrizhetősége esetén ellenőrzi a dokumentum sértetlenségét,

c) az ellenőrzés eredményéről igazolást állít ki.

(4) A tanúsítvány érvényességét a szolgáltató

a) ha az rendelkezésre áll és ingyenes, azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatással, vagy

b) ha az azonnali tanúsítványállapot-igazoló szolgáltatás nem érhető el, a visszavonási állapotinformációk segítségével

ellenőrzi.

(5) A szolgáltató biztosítja az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2011/130/EU határozat módosításáról szóló 2014/148/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott szabványformátumok feldolgozására vonatkozó rendelkezéseknek történő megfelelést.

81/A. §[95] (1) A szolgáltatás keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi a dokumentum elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, valamint időbélyegzővel történő hitelesítését.

(2) A szolgáltató biztosítja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv - amennyiben ezt igényli - az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához szükséges magánkulcsot a szolgáltatáson belül biztonságosan tárolja, és megfelelő azonosítás után a tárolt magánkulcs használatával hitelesítse az elektronikus dokumentumot.

Kézbesítési szolgáltatás

82. § (1) A kézbesítési szolgáltatás keretében a SZEÜSZ szolgáltató közreműködik valamely elektronikus nyilatkozat (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: üzenet) kézbesítésével összefüggő egy vagy több alábbi tevékenységben, illetve ezen tevékenységek bizonyításában:

a) az üzenet átvétele a feladótól,

b) az üzenet továbbítása a címzettnek vagy a kézbesítésben közreműködő köztes harmadik személynek,

c) az üzenetnek a címzett rendelkezésére bocsátása olyan módon, hogy a címzett a kézbesített üzenet tartalmát értelmezhető módon megismerhesse, és így az üzenetről tudomást szerezhessen (jelen alcím alkalmazásában a továbbiakban: az üzenet fogadása),

d) az üzenet tárolása a címzett számára legfeljebb az általános szerződési feltételekben meghatározott időpontig,

e) az üzenet titkosítása vagy egyéb módon történő olvashatatlanná tétele az üzenet fogadásáig, valamint az üzenet fogadása végett az üzenet titkosításának feloldása vagy az üzenet olvashatóvá tétele,

f) a feladó vagy a címzett értesítése a kézbesítéssel kapcsolatos egyes tényekről,

g) a feladó vagy a címzett kézbesítési szolgáltatással kapcsolatos egyes nyilatkozatainak tárolása.

(2) Kézbesítési szolgáltatásnak minősül a felügyelet által kiadott ajánlásban megadott műszaki követelményeket kielégítő, internetes felületen biztosított dokumentum le-, illetve feltöltés biztosítása is, ha

a) feltöltés esetén a címzett elektronikus ügyintézést biztosító szerv a felületen egyértelműen azonosított, illetve

b) letöltés esetén a letöltést csak azonosítás mellett, kizárólag a címzettnek teszik lehetővé.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt tevékenységeket az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy SZEÜSZ szolgáltató is végezheti. Az egyes tevékenységek több SZEÜSZ szolgáltató között is megoszthatóak.

(4) A SZEÜSZ szolgáltató a kézbesítési szolgáltatáshoz külön szolgáltatásokat biztosíthat, így különösen

a) címlistára történő továbbítást,

b) üzenet illetéktelen megismerés elleni fokozott védelmét biztosító szolgáltatást, valamint

c) időponthoz kötött kézbesítést.

83. § (1) A kézbesítési szolgáltatás igénybevételének feltétele, hogy a feladó megadja a címzettnek a SZEÜSZ szolgáltató által értelmezhető és kezelhető kézbesítési címét.

(2) Kézbesítési címként az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által küldött értesítéseknél az ügyfél ügyintézési rendelkezésében megadott hivatalos vagy annak megfelelő elérhetőség vehető figyelembe. Ha az ügyfél ilyet nem adott meg, vagy a megadott cím hibás, a kézbesítés céljára felhasználható

a) az eljárás során az ügyfél által megadott elektronikus elérhetőség vagy

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a SZEÜSZ szolgáltató által egyébként nyilvántartott elektronikus elérhetőség.

(3) A címzett által megadott kézbesítési cím létezéséről, működőképességéről a SZEÜSZ szolgáltató a feladást megelőzően nem köteles meggyőződni.

(4) Arról az üzenetről, amelyet a SZEÜSZ szolgáltatón kívül álló okból a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek nem lehet kézbesíteni, a feladó részére igazolást szükséges kiállítani, és számára elérhetővé tenni.

(5) Ha a kézbesíthetetlen üzenet a feladó részére nem küldhető vissza, a SZEÜSZ szolgáltató az üzenetet törli.

Hivatali tárhely

84. § (1)[96] A kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó hivatali tárhely a kijelölt szolgáltató által az együttműködő szervek, valamint a költségvetési szervnek minősülő, adószámmal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára nyújtott hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tárhely, biztonságos kézbesítési szolgáltatási cím.

(2) A hivatali tárhely biztosítja

a)[97] az ügyfél vagy más együttműködő szerv által az erre szolgáló alkalmazáson vagy internetes felületen keresztül elküldött elektronikus űrlapok és elektronikus dokumentumok elérését, valamint

b)[98] az ügyfél vagy más együttműködő szerv számára elektronikus küldemény feladását.

(3)[99] Az együttműködő szerv köteles gondoskodni arról, hogy a hivatali tárhelyre érkezett üzenetek minden munkanapon átvételre kerüljenek.

(4)[100] A költségvetési szervnek vagy nonprofit szervezetnek minősülő együttműködő szervek, valamint a költségvetési szervnek minősülő, adószámmal nem rendelkező gazdálkodó szervezetek számára a hivatali tárhely létesítése és fenntartása díjmentes.

(5)[101] A szolgáltató a hivatali tárhelyre érkezett üzeneteket az átvétel napját követő 5. munkanapon - a gépi automatizált letöltések esetén az átvételt követően azonnal - a tárhelyről törli. Átvétel hiányában az üzenetet a szolgáltató a - második megkereséstől számított 5 munkanap elteltével - meghiúsulást követően törölheti.

85. § (1) A hivatali tárhely használója, azon keresztül valamely szervezet nevében tevékenységet végző

a)[102] a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatással (a továbbiakban: KASZ) rendelkező és annak segítségével magát azonosító természetes személy,

b)[103] az együttműködő szervnek a hivatali tárhelyhez csatlakozott regisztrált programja, informatikai rendszere vagy

c)[104] jogszabályban erre alkalmasnak megjelölt, az együttműködő szerv jogosultságkezelő rendszerével azonosított, a jogosultságkezelő rendszerrel erre feljogosított természetes személy

lehet.

(2) A szolgáltató és a szervezet nyilvántartja a hivatali tárhely kezelésére az adott szervezetnél felhatalmazott képviselőt és az adott szervezeten belüli további felhasználókat (a továbbiakban együtt: a szervezet nevében eljárni jogosult személyek). A szervezet esetében a szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartását a szervezet által a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselő végzi.

(3)[105] A hivatali tárhely igénybevételéhez az együttműködő szervnek csatlakoznia kell a szolgáltató rendszeréhez.

(4) A szolgáltató a hivatali tárhely kezelésére felhatalmazott képviselőkről történeti nyilvántartást vezet, hogy megállapítható legyen, adott időszakban ki volt feljogosítva a hivatali tárhely kezelésére és az adott szervezet nevében eljárni jogosult személyek nyilvántartására.

(5) A hivatali tárhellyel rendelkező szervezetek teljes nevét, rövidített nevét és a hivatali tárhely rendszerben használt azonosítóját a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(6)[106] A gazdálkodó szervezetnek minősülő együttműködő szerv az általa kijelölt, központi jellegű hivatali tárhelyét az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a rendelkezési nyilvántartásba bejelenti.

(6a)[107] Hivatali tárhelyet ügyfélként használó piaci szereplő központi jellegű hivatali tárhelyét az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elektronikus elérhetőségként a rendelkezési nyilvántartásba bejelenti, egyúttal gondoskodik a 89. § szerinti tárhelyének megszüntetéséről.

(7) Ahol e rendelet a dokumentum megküldését az ügyfél hivatalos elérhetőségére írja elő, ott hivatali tárhellyel rendelkező ügyfél esetén a hivatalos elérhetőség alatt hivatali tárhelyet kell érteni.

(8)[108] A helyi önkormányzat - választása szerint -

a) a képviselő-testület és annak a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott szervei esetében egyaránt az önkormányzat saját nevére szóló hivatali tárhelyét használja, vagy

b) az önkormányzati hivatali tárhely használata mellett a képviselő-testület egyes szervei részére jogosult önálló hivatali tárhelyet is használni.

(9)[109] Ha a helyi önkormányzat - a (8) bekezdés b) pontja alapján - több hivatali tárhellyel rendelkezik, akkor ezek vonatkozásában köteles az ügyfeleket, valamint az együttműködő szerveket arról tájékoztatni, hogy melyik hivatali tárhelyet milyen célra lehet igénybe venni.

86. § A szolgáltató a biztonságos kézbesítési szolgáltatás SZEÜSZ-re vonatkozó szabályokon túl biztosítja, hogy

a)[110] az ügyfelek az erre szolgáló alkalmazással készített elektronikus űrlapot és elektronikus dokumentumokat tudjanak küldeni az együttműködő szervek hivatali tárhelyére, valamint

b)[111] az együttműködő szervek elektronikus dokumentumot tudjanak küldeni az ügyfelek és más együttműködő szerv elektronikus tárhelyére.

87. § (1) A hivatali tárhely megszűnik, ha

a)[112] az együttműködő szerv a hivatali tárhely megszüntetését igényli,

b)[113] az együttműködő szerv megszűnik.

(2)[114] A hivatali tárhely az együttműködő szerv, illetve a tárhely megszűnésének bejelentésétől, illetőleg a megszűnésnek a szolgáltató tudomására jutásától nem fogad dokumentumokat, és a bejelentéstől, illetve a tudomásra jutástól számított 30. napon megszűnik.

KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely

88. § (1) Az E-ügyintézési tv. 35. § (3) bekezdése szerint a biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója az ügyfél részére a biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő tárhelyet biztosít. Vélelmezni kell, hogy a KÜNY-tárhelyről érkező küldemény feladója a KÜNY-ben szereplő, a tárhely használatára jogosult természetes személy.

(1a)[115] Ha a felhasználó a KASZ-ra történő regisztrációkor nem igényelt KÜNY-tárhelyet, azt utólagosan, KASZ-szal történő azonosítás útján, elektronikus levelezési címe megadásával elektronikusan is igényelheti.

(2) Ha az ügyfél a Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásokra vonatozó valamennyi regisztrációját megszünteti, a szolgáltató felfüggeszti a szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg az ügyfél ismételten regisztrál valamely Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatásra.

(3) A felhasználó megszüntetés iránti kérelme esetén annak beérkezését követően a KÜNY-t vezető szerv tájékoztatja a szolgáltatót, aki

a) ha megállapítja, hogy a tárhely üres, haladéktalanul megszünteti a tárhelyet, és erről a felhasználót tájékoztatja;

b)[116] ha a tárhely nem üres, a szolgáltató haladéktalanul figyelmeztető üzenetet küld a felhasználó hivatalos elérhetőségére, melyben 5 munkanapos határidővel kéri a tárhely kiürítését. E határidő leteltével megszünteti a tárhelyet.

(4) A megszüntetésre kerülő tárhelyen tárolt adatokat a szolgáltató helyreállíthatatlan módon törli.

(5) Ha a KÜNY-t vezető szerv arról szerez tudomást, hogy a felhasználó elhalálozott, kezdeményezi a szolgáltatónál az elhunyt személy tárhelyének vizsgálatát.

(6) Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhalálozott tárhelyén nem található dokumentum, haladéktalanul gondoskodik a tárhely megszüntetéséről.

(7) Ha a szolgáltató a tárhelyvizsgálat eredményeképpen megállapítja, hogy az elhunyt tárhelyén található dokumentum, a dokumentumok letárolását követően az ügyfél tárhelyen elérhető összes adatát visszavonhatatlanul törli, és a tárhelyet haladéktalanul megszünteti.

(8) A megszüntetéssel egyidejűleg a szolgáltató tájékoztatja a KÜNY-t vezető szervet a megszüntetésről és a dokumentumok letárolásának tényéről, aki a dokumentumok átvételének módjáról és helyéről tájékoztatja a hagyatéki leltár felvételére hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot, amely a hagyatékátadás jogerőre emelkedéséről szolgáltatót a KÜNY-t vezető szerv útján értesíti.

(9) A szolgáltató a hagyatékátadás jogerőre emelkedésétől számított 1 évig őrzi meg a dokumentumokat, melyeket az örökös kérelmére, e jogosultságának igazolását követően bocsátja rendelkezésére. Ha a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított 1 éven belül a szolgáltatóhoz nem érkezik ilyen kérelem, a szolgáltató gondoskodik a korábban a tárhelyről letárolt dokumentumok helyreállíthatatlan módon való törléséről.

88/A. §[117] Egyéni vállalkozó az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elérhetőségként a Kormány által biztosított tárhelyek közül a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyét jelenti be a rendelkezési nyilvántartásba.

Gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhely

89. § (1)[118] A kézbesítési szolgáltatáshoz kötődő, biztonságos kézbesítési szolgáltatási címnek minősülő, a kijelölt szolgáltató által a gazdálkodó szervezetek számára biztosított tárhelyre (a továbbiakban: cégkapu) a hivatali tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók. A gazdálkodó szervezet egy cégkapuval rendelkezik. A gazdálkodó szervezet adószámmal rendelkező szervezeti egysége jogosult további cégkapu regisztrálására, mely esetben a gazdálkodó szervezetre vonatkozó rendelkezések az adószámmal rendelkező szervezeti egység tekintetében alkalmazandók.

(2) Gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti.

(3)[119] A cégkapu regisztrációja osztott. A szolgáltató kizárólag a cégkapu kezelésére az adott gazdálkodó szervezetnél felhatalmazott természetes személyt (a továbbiakban: cégkapumegbízott) regisztrálja, az adott gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu igénybevételével elektronikus kapcsolattartásra jogosult további felhasználók (a továbbiakban: a gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyek) regisztrációját a cégkapumegbízott végzi.

(3a)[120] A gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult személyeknek a (3) bekezdés szerinti regisztrációja az érintett elfogadó nyilatkozatával válik hatályossá.

(4) A szolgáltató a (3) bekezdés szerinti személyeket nyilvántartja és biztosítja számukra a hozzáférést a KAÜ-n keresztüli azonosítást követően a cégkapuhoz.

(5) A cégkapu szolgáltató - ha a gazdálkodó szervezet ezzel ellentétesen nem rendelkezik - a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu címet a rendelkezési nyilvántartásba, mint a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége, bejelenti. Ha a gazdálkodó szervezet működéséhez jogszabály által rendszeresített nyilvántartásba vétele szükséges, a cégkapu szolgáltató e jogosultságával csak akkor él, ha a gazdálkodó szervezet a rá vonatkozó nyilvántartásban szerepel.

(6)[121] A cégkapu használója

a) azon keresztül a gazdálkodó szervezet nevében tevékenységet végző, elektronikus azonosítás szolgáltatás útján magát azonosító természetes személy, valamint

b) a gazdálkodó szervezetnek a cégkapuhoz csatlakozott informatikai rendszere

lehet.

(7) A cégkapu szolgáltató a szolgáltatást megszünteti, ha azt a gazdálkodó szervezet kéri, vagy ha annak a cégkapu használatára vonatkozó jogosultsága megszűnt.

(8) A cégkapu-megszüntetésre vonatkozó állapot bekövetkezéséről a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv a cégkapu szolgáltatót tájékoztatja.

(9)[122] A gazdálkodó szervezet küldemény átvételére jogosult meghatalmazottjának kell tekinteni:

a) azt a dokumentumot vagy kézbesítési esemény igazolását fogadó személyt, aki részére a cégkapumegbízott az adott cégkapuhoz hozzáférést biztosított vagy

b) a gazdálkodó szervezetnek a cégkapuhoz csatlakozott informatikai rendszerét.

Vélelmezni kell azt is, hogy a cégkapuról érkező küldemény az adott cégkapu használatára jogosulttól származik.

(10) A gazdálkodó szervezet nevében történő eljárási jogosultság megszűnésekor a cégkapumegbízott törli a nyilvántartásból a korábban feljogosított személy azonosító adatait, illetve a hozzáférési jogosultságait.

(10a)[123] A gazdálkodó szervezet nevében eljárni jogosult a cégkapu felületén jelezheti az azonosító adatai, illetve a hozzáférési jogosultságai törlésének igényét a cégkapumegbízott felé.

(10b)[124] A cégkapumegbízott megvizsgálja a (10a) bekezdés szerinti igény indokoltságát, és ennek megfelelően a (10) bekezdés szerint jár el, vagy az igényt elutasítja.

(10c)[125] Ha a cégkapumegbízott a (10a) bekezdés szerinti jelzés megtételétől számított 30 napig nem jár el a (10b) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, a szükséges intézkedést a cégkapu-szolgáltató teszi meg.

(11) A gazdálkodó szervezet a cégkapumegbízott jogosultságának megszűnéséről 5 munkanapon belül, az új cégkapumegbízott bejelentésével egyidejűleg köteles értesíteni a szolgáltatót.

(12) A szolgáltató a cégkapumegbízottakról történeti nyilvántartást vezet, hogy tanúsítani lehessen, adott időszakban ki volt feljogosítva a cégkapu kezelésére.

90. § (1)[126] A cégnyilvántartásban szereplő gazdálkodó szervezet a nyilvántartásba vételre irányuló kérelmének beküldése és a kérelmének a nyilvántartást vezető szerv által történő visszaigazolása után, a visszaigazolásban a nyilvántartást vezető szerv által megadott egyedi azonosító birtokában is igényelhet cégkaput.

(2)[127] A cégkapu szolgáltató az (1) bekezdésben foglalt esetben a szolgáltatást az igénylést követő 90. napon megszünteti, ha a gazdálkodó szervezet az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban nem szerepel.

(3) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § m) pontjában kijelölt szolgáltató - közszolgáltatási szerződés alapján - az E-ügyintézési tv. 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti elektronikus kapcsolattartásra szolgáló tartós tárhelyet 300 MB méretig díjmentesen biztosítja minden gazdálkodó szervezet számára. A szolgáltató biztosítja, hogy a küldemények mérettől függetlenül is beérkezzenek a tárhelyre.

91. §[128] (1) Az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivő e tevékenysége során a Kormány által biztosított tárhely szolgáltatások közül a cégkaput használja. Ebben az esetben a gazdálkodó szervezet alatt az egyéni ügyvédet, az európai közösségi jogászt, valamint az egyéni szabadalmi ügyvivőt kell érteni, aki a regisztráció során a saját nevében jár el.

(2) A kamarai jogtanácsos, valamint a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet saját iparjogvédelmi feladatainak és képviseletének ellátására foglalkoztatott szabadalmi ügyvivő és európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: képviselő) elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége e tevékenysége ellátása során

a) az általa képviselt szervezet eltérő rendelkezése hiányában e szervezet elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetősége;

b) a képviselő KÜNY-regisztációjához kapcsolódó tárhelye, ha az általa képviselt szervezet elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőséggel nem rendelkezik, vagy így rendelkezik.

25. Az egyes központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések

Az ügyfél ügyintézési rendelkezésének nyilvántartása

92. § (1) A rendelkezési nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatója legalább az alábbi tárgykörökben biztosítja az ügyfél számára jognyilatkozat, rendelkezés tételének lehetőségét:

a) elektronikus kapcsolattartás megengedhetőségére vonatkozó rendelkezés,

b) ügyfél által lehetővé tett elektronikus vagy nem elektronikus kapcsolattartási formák,

c) azonosítással kapcsolatos követelmények,

d)[129] hivatalos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségek,

e) elektronikus dokumentumok titkosítására vonatkozó igény,

f) elektronikus ügyintézési cselekményekről időszaki értesítés igénylése,

g) képviseletre vonatkozó jognyilatkozatok.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben tehető jognyilatkozatok körét - ideértve az (1) bekezdésben nem szereplő lehetséges jognyilatkozatok körét - a szolgáltató az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzéteszi.

(3) A rendelkezési nyilvántartás szolgáltatója biztosítja, hogy az ügyfél az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzítse a 24. §-ban meghatározott követelményeknek megfelelő titkosítási célú nyilvános kulcsot.

(4)[130] Ha az ügyfél a Dáptv. szerinti aktív felhasználói profillal rendelkezik, a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv értesítése alapján a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv az (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt rendelkezési tételekkel összefüggésben kizárja az ügyfél általi módosítás lehetőségét, és az alábbi rendelkezéseket rögzíti:

a) az (1) bekezdés a) pontjával összefüggésben csak elektronikus kapcsolattartás engedhető meg,

b) az (1) bekezdés b) pontjával összefüggésben csak elektronikus kapcsolattartási forma engedhető meg,

c) az (1) bekezdés d) pontjával összefüggésben csak a Dáptv. 25. § (1) bekezdése szerinti tárhely engedhető meg.

(5)[131] Ha az ügyfél Dáptv. szerinti inaktív felhasználói profillal rendelkezik, a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv értesítése esetén a rendelkezési nyilvántartást vezető szerv törli az ügyfélhez kapcsolódó (4) bekezdés a)-c) pontjában foglalt rendelkezéseket.

93. § (1) Az ügyintézési rendelkezés első alkalommal kizárólag személyes megjelenés mellett tehető. Az első alkalommal történő ügyintézési rendelkezéstétel során az ügyintézési rendelkezés tételét biztosító szerv

a) természetes személy esetében

aa) a nyilatkozattevő személyazonosságát személyazonosító okmánnyal ellenőrzi, valamint

ab) közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a nyilatkozattevő által használt okmányokat és adatokat,

b) szervezet esetében

ba) a szervezetnek megfelelő közhiteles nyilvántartásban ellenőrzi a szervezet adatait,

bb)[132] a szervezet nevében nyilatkozó személyt az a) pont szerint azonosítja, és ellenőrzi a képviseleti jogosultságát,

bc)[133]

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az első rendelkezés az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásának felületén, elektronikus úton is megtehető

a) az eIDAS Rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítóeszközzel vagy

b) természetes személy ügyfél esetében, ha rendelkezik KASZ-szal, és azzal azonosítja magát,

c)[134] gazdálkodó szervezet esetében, ha a képviseletében eljáró természetes személy rendelkezik KASZ-szal, azzal azonosítja magát, és képviseleti jogosultságát is igazolja.

(3)[135] A telefonos ügyfélszolgálatnál tett nyilatkozatot az ügyfél azonosítását követően az ügyfélszolgálat írásban rögzíti, és a személyhez rendelést záradékban igazolja.

(4)[136] A szolgáltató az ügyintézési rendelkezések nyilvántartása alapján kiállított, általa hitelesített igazolásban automatikus információátadás útján, a 134. § szerinti ügynöki szolgáltatás igénybevételével vagy más, automatizált feldolgozásra alkalmas módon tájékoztatja az elektronikus ügyintézést biztosító szervet vagy más szolgáltatót az ügyintézési rendelkezés tartalmáról.

94. § (1)[137] Az ügyfél az ügyintézési rendelkezése keretében a meghatalmazását megadhatja:

a) a szolgáltató által közzétett lista szerint létrehozott űrlapon, vagy

b) az a) pontban meghatározott listán nem szereplő ügy tekintetében az ügy megjelölésével, szabadszöveges meghatározással.

(2) Az ügyintézési rendelkezésben adott meghatalmazás automatizált ügyintézés céljára kizárólag az (1) bekezdés a) pontja szerinti meghatalmazás esetében használható fel.

(3) Az ügyintézési rendelkezésben meghatalmazás telefonon is adható, valamint elfogadható. A szolgáltató a meghatalmazással kapcsolatos jognyilatkozatokat telefonos ügyfélszolgálatán, a Kormány által kötelezően nyújtott, telefonos személyazonosításra alkalmas azonosítási szolgáltatások közül a szolgáltató által lehetővé tett azonosítási technikák közül, az ügyfél ügyintézési rendelkezésében engedélyezett azonosítás megkövetelése mellett fogadja.

(4)[138] Az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető szerv ügynöki szolgáltatás útján, az e-ügyintézést biztosító szerv kérelme alapján az egyes képviseleti jogosultságokat tartalmazó nyilvántartásokból

a) ellenőrizheti és - sikeres ellenőrzés esetén - igazolhatja a képviseleti jogosultságot, valamint

b) a 116. § (5)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően biztosíthatja az űrlap képviselettel összefüggő adatokkal történő kiegészítését.

(5) A meghatalmazott az ügyben a képviseleti jogosultságát az ügyintézési rendelkezések nyilvántartására hivatkozással is igazolhatja. A meghatalmazást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy más szolgáltató a meghatalmazás azonosítójának vagy a meghatalmazott azonosító adatainak megadásával kérdezheti le.

95. § Nem elektronikus ügyintézés esetén az elektronikus űrlapon adott meghatalmazásról az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - az ügyfél vagy meghatalmazottja kérelmére - az eljáró szerv számára a meghatalmazás érvényességének e rendeletben előírt, a rendelkezési nyilvántartásban történő lekérdezése céljából képi formátumú elektronikus, valamint papíralapú hiteles vagy nem hiteles másolat készítését biztosítja. A papíralapú másolaton a meghatalmazás nyilvántartási azonosítóját is fel kell tüntetni.

96. § A szolgáltató a halál, illetve a jogutód nélküli megszűnés időpontjától számított 10 év elteltével törli a személyre vonatkozó adatokat.

Iratérvényességi nyilvántartás

97. § (1) Az iratérvényességi nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: nyilvántartás) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által készített elektronikus dokumentumok, illetve az elektronikus dokumentumokról készített papíralapú hiteles másolatok tartalmának és hitelességének ellenőrzését biztosító nyilvántartás, amely a nyilvántartásban elhelyezett iratok hitelességét jelen alcím szerinti megoldásokkal biztosítja.

(2) A nyilvántartásba bejegyzést csak

a) az adott iratot kiadmányozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

b) az iratról hiteles másolatot készítő szervezet, valamint

c) az irat hitelességéről igazolás kiállítására jogosult szerv vagy szervezet

tehet.

(3) A szolgáltató a nyilvántartásra vonatkozó általános szerződési feltételekben rögzíti, hogy a nyilvántartás tartalmához történő hozzáférés milyen feltételekkel lehetséges.

(4) Az iratérvényességi nyilvántartás igénybevétele legfeljebb az E-ügyintézési tv. 18. § (6) bekezdése szerinti azonosításhoz köthető.

(5) A szolgáltató köteles gondoskodni az illetéktelen hozzáférés megakadályozásáról.

98. § (1) Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltató általi nyújtása során a nyilvántartás az eredeti elektronikus irat elérhetőségi adatait, az irat lenyomatát, valamint az irat szöveges tartalmának lenyomatát tartalmazza. Ebben az esetben az eredeti elektronikus irat megőrzéséről és elérhetőségéről az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása KEÜSZ-t igénybe vevő csatlakozott szervezet gondoskodik. Az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása kijelölt szolgáltatója a hiteles másolaton köteles elhelyezni az irat lenyomatát, az irat szöveges tartalmának lenyomatát, valamint az eredeti elektronikus irat, illetve az iratérvényességi nyilvántartásban tárolásra kerülő lenyomatok elérhetőségi adatait. A lenyomatokat és a dokumentum elérhetőségét az iratérvényességi nyilvántartásban is el kell helyeznie.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a papíralapú másolat hitelesnek tekintendő, ha az ellenőrzési folyamat során a papíralapú irat egyezése megállapítható az eredeti elektronikus dokumentummal, és az eredeti irat lenyomatának és az iratérvényességi nyilvántartásban rögzített lenyomatnak az egyezése is megállapítható. Ha az ellenőrzés során az egyezés nem állapítható meg, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum, valamint a papíralapú másolat hitelessége az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által tárolt elektronikus dokumentum tartalma, a papíralapú másolat tartalma, valamint az ezek alapján képzett, illetve a nyilvántartásban tárolt lenyomatok összevetése alapján állapítandó meg.

Elektronikus fizetési és elszámolási rendszer

99. § Jelen alcím alkalmazásában

1.[139] célszámla: jogszabály által a fizetés teljesítésére meghatározott fizetési számla, illetve a fizetési számlához kapcsolódó alszámla;

2. csatlakozott szervezet: az a szervezet, amely az EFER KEÜSZ szolgáltatásainak igénybevétele érdekében teljesíti a 101. § (1) bekezdése szerinti feltételeket;

3. EFER elszámolási számla: a csatlakozott szervezetnek a Magyar Államkincstár által vezetett pénzforgalmi számlája, amely az EFER igénybevételével indított fizetések elszámolására szolgál;

4. EFER működtetője: jogszabályban az EFER működtetésére kijelölt közigazgatási szerv;

5. EFER üzemeltetője: jogszabályban az EFER üzemeltetésére kijelölt jogi személy vagy más szervezet;

6.[140] elfogadó: az a csatlakozott szervezet vagy a csatlakozott szervezet által képviselt szervezet, amellyel a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató POS (point of sale) végfelhasználói szerződést köt a feléje teljesítendő fizetési kötelezettségek ellenértékének a fizetési megoldás szolgáltató elfogadási körébe tartozó fizetőkártyákkal történő kiegyenlítésére;

7. elfogadóhely: az elfogadó használatában álló, POS terminállal felszerelt helyiség;

8.[141] csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató: olyan elektronikus fizetési megoldásokat nyújtó szolgáltató, aki az EFER működtetőjével kötött megállapodás alapján vállalja, hogy elektronikus fizetési megoldásokat biztosít az E-ügyintézési tv. 1. § 14. pontja szerinti elektronikus fizetési módokhoz;

8a.[142] fizetési ígérvény: a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató által a 105. § (1) bekezdése alapján átadott üzenet, amely a fizetés visszavonhatatlan megindításának elektronikus igazolása;

9. fizető fél: az a természetes személy vagy szervezet, amely a csatlakozott szervezet felé teljesítendő fizetési kötelezettséget az EFER igénybevételével teljesít;

10. kormányablak: a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának integrált ügyfélszolgálata;

11.[143] okmányiroda: a nyilvántartást vezető szervnek, a Kormány rendeletében kijelölt kormányhivatalnak, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) okmányirodai feladatokat ellátó szervezeti egysége, amely útján a járási hivatal ellátja a hatáskörébe utalt közigazgatási hatósági feladatait;

12. POS terminál: a pénztárba épített vagy különálló elektronikus berendezés, amely az elfogadóhelyen a bankkártyás fizetés lebonyolításának eszköze;

13. POS Végfelhasználói Nyilatkozat: az elfogadóknak a POS Végfelhasználói Szerződés szempontjából legfontosabb adatait tartalmazó adatlap.

100. §[144] Az EFER működtetője az EFER igénybevételével történő fizetés érdekében megállapodást köt azzal a fizetési megoldás szolgáltatóval, aki a megállapodásban vállalja, hogy az EFER-rel és a csatlakozott szervezetekkel való kapcsolattartásra az erre a célra biztosított csatlakozófelületet használja, továbbá vállalja, hogy megfelel a magyarorszag.hu honlapon a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatók számára közzétett technikai feltételrendszernek.

101. § (1)[145] Az EFER-hez az a szervezet csatlakozhat, amely az EFER működtetőjével a csatlakozás műszaki jellemzőinek meghatározása és - ahol ez felmerül - a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatókat megillető tranzakciós díjak megtérítése érdekében megállapodást kötött, és ezt követően teljesítette a jogszabályban és a megállapodásban a csatlakozásra meghatározott kötelezettségeket.

(2) Az EFER szolgáltatásainak nyújtása és igénybevétele során az EFER és a csatlakozott szervezetek közötti kapcsolattartásra az EFER-en erre a célra biztosított csatlakozófelület és biztonságos csatorna szolgál.

102. § (1)[146] Az EFER-en keresztül a fizetési számlák közötti fizetési mód azon típusai érhetők el, amelyekre az EFER működtetője és a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató megállapodást kötött.

(2)[147] A magyarorszag.hu honlapon történő közzététel érdekében az EFER üzemeltetője folyamatosan adatot szolgáltat a honlap működtetője részére a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatókról és az általuk az EFER igénybevételével nyújtott szolgáltatásokról.

103. § A csatlakozott szervezet lehetőséget biztosíthat több fizetési kötelezettség egy fizetési tranzakcióvá történő összevonására. A fizetési kötelezettség teljesítése során részteljesítés nem lehetséges.

104. § (1) Az EFER igénybevételével történő fizetés kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet az alábbi adatokat adja át az EFER részére:

a) a fizetendő összeget, a célszámla számát, a 103. § szerinti esetben pedig a fizetendő összeget és annak bontását jogcímek, összegek és célszámlák szerint,

b) a csatlakozott szervezet által képzett, az adott fizetési folyamathoz rendelt fizetési ügyazonosítót,

c) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével,

d) a fizető fél által a fizetési kötelezettség teljesítése céljából megadott fizetési adatokat,

e) az előkészített fizetési megbízás csatlakozott szervezet által meghatározott érvényességi idejét,

f) a fizetési megbízás elszámolásához szükséges további adatokat.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosító első 8 karaktere a csatlakozott szervezetnek az EFER működtetője által megadott egyedi azonosítója. A fizetési ügyazonosító képzési szabályait egyebekben a csatlakozott szervezet határozza meg azzal, hogy annak egyedinek kell lennie, és személyes adatot kizárólag törvény felhatalmazása alapján tartalmazhat. A fizetési ügyazonosító legfeljebb 23 karakterből állhat.

(3) Az EFER az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás alapján az alábbi adatokat adja át a fizetetési kötelezettségét az EFER igénybevételével teljesítő fizető fél csatlakozott fizetési megoldás szolgáltatója részére:[148]

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a fizető félnek a fizetési folyamat kezdeményezésekor a csatlakozott szervezet felé irányuló kifejezett kérése esetén az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt további adatokat,

b) az (1) bekezdés b)-e) pontja szerinti további fizetési adatokat.

(4)[149] A csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató a csatlakozási megállapodásban vállalja, hogy az általa az EFER-en keresztül teljesítendő fizetési megbízás jóváhagyását vagy elutasítását a fizető fél részére legfeljebb az (1) bekezdés e) pontja szerinti időpontig teszi lehetővé az EFER-től a (3) bekezdés szerint átvett adatoknak megfelelően.

105. § (1) A csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató a fizetési megbízás fizető fél általi jóváhagyását követően a csatlakozási megállapodásban meghatározott formai és tartalmi követelményeknek megfelelő elektronikus igazolást állít ki. A fizetési ígérvény tartalmazza:[150]

a) a fizetett összeget,

b) a fizetés jóváhagyásának időpontját,

c) a 104. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót,

d) a fizetés EFER elszámolási számlájának számát, a POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés kivételével, valamint

e)[151] a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató azon nyilatkozatát, hogy az igazolásban megjelölt fizetési megbízás teljesítését elindította.

(2)[152] Ha a fizető fél elutasítja a 104. § (1)-(3) bekezdése szerint előkészített fizetést, vagy a 104. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érvényességi idő lejár, a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató által kiállított igazolás a fizetési megoldás szolgáltató erre vonatkozó nyilatkozatát, a 104. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetendő összeget, valamint a 104. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fizetési ügyazonosítót tartalmazza.

(3)[153] Átutalással történő fizetés esetén a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató a fizetési ígérvényt és a (2) bekezdés szerinti igazolást az EFER részére elektronikus úton küldi meg. Az EFER a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató által átadott igazolást a csatlakozott szervezet részére elektronikus úton továbbítja.

(4)[154] POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetés esetén a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató a fizetési ígérvényt és a (2) bekezdés szerinti igazolást közvetlenül a csatlakozott szervezet részére küldi meg. A csatlakozott szervezet a csatlakozott fizetési megoldás szolgáltató által átadott igazolást az EFER részére elektronikus úton továbbítja.

106. § (1) A 104. § (1) bekezdése szerinti adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Ha az adatokban hibát, eltérést észlel - ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével -, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a csatlakozott szervezetnek. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a csatlakozott szervezet a 104. § (1) bekezdése szerinti adatokat adja át az EFER részére.

(2)[155] A fizetési ígérvényben szereplő adatokat az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi. Ha az adatokban hibát, eltérést észlel - ideértve, ha az átutalandó főösszeg számszakilag nem egyezik meg a jogcímek szerinti részösszegek összegével -, akkor az adatokat a hiba, eltérés megjelölésével visszaküldi a fizetési megoldás szolgáltatónak. A hiba kijavítása, az eltérés megszüntetése után a fizetési megoldás szolgáltató a fizetési ígérvényben szereplő adatokat adja át az EFER részére.

107. § (1) Az EFER igénybevételével a csatlakozott szervezet elszámolási számlájára teljesített fizetések célszámlákra történő elszámolása érdekében az EFER működtetője a 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján átadott bontásnak megfelelően, a kincstári számlavezető rendszer által feldolgozható formátumban az EFER útján előkészíti az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetését.

(2)[156] A csatlakozott szervezet gondoskodik az EFER elszámolási számlára jóváírt összegek célszámlákra való átvezetéséről az (1) bekezdésben szereplő feldolgozható formátum használatával.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében a Magyar Államkincstár megállapodást köthet a csatlakozott szervezettel, ha a csatlakozott szervezet tíznél több célszámla felett rendelkezik rendelkezési jogosultsággal, és a csatlakozott szervezet és a célszámla felett rendelkezésre jogosult szervezet eltér egymástól.

108. §[157] Az EFER működtetője az EFER útján ellenőrzi a fizetési megoldás szolgáltató által a fizetési ígérvényben igazolt összeg EFER elszámolási számlán történő jóváírását.

109. § (1)[158] A fizetési megoldás szolgáltatót a 100. § szerinti megállapodás alapján megillető díjakat az erre vonatkozóan kiállított, ellenőrzött számla alapján az EFER működtetője fizeti meg.

(2)[159] Az (1) bekezdés szerinti díjaknak a csatlakozott szervezetek felé teljesített fizetésekre eső részét az EFER működtetője a csatlakozási megállapodás, valamint a csatlakozott szervezet erre vonatkozó, a csatlakozott szervezet fizetési megoldás szolgáltatójához benyújtott felhatalmazó levele alapján beszedési megbízás útján továbbhárítja a csatlakozott szervezetekre.

110. § (1)[160] A kormányablakok és okmányirodák tekintetében a csatlakozott szervezet az e-közigazgatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium, amely az informatikai rendszerén keresztül biztosítja a kormányablakok és okmányirodák számára az EFER szolgáltatáshoz szükséges fizetési feltételeket.

(2) A járási hivatal a fizetési kötelezettség POS terminálon kezdeményezett bankkártyás fizetéssel történő teljesítésének lehetőségét az (1) bekezdés szerinti informatikai rendszer igénybevételével, a kormányablakok tekintetében a kormányablakok működésének személyi és technikai feltételeiről miniszteri rendeletben, az okmányirodák esetében az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott technikai feltételeknek megfelelően biztosítja.

(3)[161] A POS terminálok használatára, valamint a bankkártyás fizetés lebonyolítására vonatkozó szabályokat tartalmazó POS Végfelhasználói Nyilatkozatot a fizetési megoldás szolgáltató részére a (2) bekezdés szerinti, az okmányirodák működésének személyi és technikai feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti elfogadók egyénileg írják alá. A POS Végfelhasználói Nyilatkozat aláírásáig az elfogadóhelyeken a fizetőkártya-elfogadó szolgáltatás nem vehető igénybe.

Az elektronikus fizetések és elszámolások részletes szabályai

111. § (1) Az EFER szolgáltatáshoz nem csatlakozott elektronikus ügyintézést biztosító szervek az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint kötelesek közzétenni bankszámlaszámukat, és lehetővé tenni az eljárásukkal összefüggő illeték- és díjfizetési kötelezettségek bankkártyával vagy banki átutalással erre a bankszámlaszámra történő megfizetését.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek kötelesek a fizető fél által megadott adatok alapján intézkedni a befizetett összegnek a célszámlára történő elszámolása érdekében. Ha a fizető fél által megadott adatok ehhez nem elegendőek, és a hiányzó adatokat hiánypótlás útján sem lehetett beszerezni, a befizetett összeget visszautalják a fizető félnek.

Azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés

112. § (1) Az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés (a továbbiakban: AVDH) KEÜSZ keretében a szolgáltató a személyhez rendelésről kiállított igazolást elektronikus dokumentumba vagy az elektronikus dokumentumhoz kapcsolt záradékba foglalja, és azt - a hitelesítendő nyilatkozattal együtt - minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzővel, valamint minősített időbélyegzővel hitelesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás tartalmazza

a) az ügyfél nevét és a rendelkezésére álló azonosító adatok közül az ügyfél által megjelölt és az AVDH szolgáltatója által az azonosítási szolgáltatónál, a központi azonosítási ügynök, a rendelkezési nyilvántartás vagy az összerendelési nyilvántartás igénybevételével lekérdezett adatokat, valamint

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(3) Ha a nyilatkozatot több személyhez kell rendelni, a szolgáltató az egyes személyekhez rendelés során az (1) és (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) Az e § rendelkezései szerint kiállított okirat teljes bizonyító erejű magánokirat.

113. § (1) Az AVDH KEÜSZ elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára a nevében eljáró személy nyilatkozatának hitelesítésére az e §-ban meghatározott eltérésekkel nyújtható.

(2) A szolgáltató részére a nyilatkozattevő személyére vonatkozó azonosító adatokat a hitelesítést kérő hivatali programrendszer adja át a hivatali programrendszerben alkalmazott felhasználó azonosítási rendszer adatai alapján.

(3) A szolgáltató által kiállított igazolás tartalmazza

a) a nyilatkozattevő nevét, beosztását, szervezeti egységét, a szervezet megnevezését és a nyilatkozattevő szervezeten belüli egyedi azonosítóját,

b) a nyilatkozat további azonosító adatait.

(4) Az e § szerint hitelesített okirat közokirat, ha azt bíróság, közjegyző, ügyész vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állította ki.

Űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás

114. § (1)[162] Az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás (a továbbiakban: e-Űrlap szolgáltatás) biztosítja a jogszabályban meghatározott szerv vagy szolgáltató meghatározott technikai előírásoknak megfelelő elektronikus űrlapok ügyfél általi kitöltését, elektronikus ügyintézést biztosító szervhez való elektronikus azonosítással egybekötött benyújtását.

(2)[163]

(3)[164] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles vagy e-Űrlap szolgáltatás igénybevételére, vagy az E-ügyintézési tv. szerinti interaktív alkalmazás vagy saját, a 19-21. § szerint kialakított online elektronikus űrlap biztosítására azon ügyek esetében, amelyeknél a beérkezett általános célú elektronikus kéreleműrlapok száma havi rendszerességgel eléri a 100 darabszámot.

[165]

115. §[166]

[167]

116. § (1)[168] Az e-Űrlap szolgáltatás a központi azonosítási ügynök szolgáltatáson keresztül elérhető elektronikus azonosítási megoldással azonosított ügyfél számára érhető el.

(2) A szolgáltató az elektronikus űrlapot olyan formátumban állítja elő,

a) amelynek adattartalma ember által olvasható és értelmezhető formában a széles körben elterjedt irodai vagy böngészőprogramokkal közvetlenül megjeleníthető, és

b) amely automatizált feldolgozásra alkalmas, strukturált módon tartalmazza az űrlap adattartalmát.

(3) A szolgáltató biztosítja az űrlaphoz elektronikus dokumentumok, beleértve az e § szerinti elektronikus űrlapok csatolhatóságát.

(4) A szolgáltatás része a kitöltött űrlapot és csatolmányait tartalmazó elektronikus dokumentum hivatali tárhelyre történő kézbesítésre átadása a biztonságos kézbesítési szolgáltatás részére.

(5)[169] A szolgáltató az azonosítás során megismert, valamint az űrlapon megadott adatok alapján az elektronikusan hozzáférhető nyilvántartásokból - ideértve az ügyintézési rendelkezések nyilvántartását vezető szerv ügynöki szolgáltatásán keresztül történő hozzáférést is - az űrlap adatokkal történő kiegészítését biztosíthatja. Az űrlap automatikus kitöltésű adatainál az űrlapot rendszeresítő, az adott űrlapra a szolgáltatás nyújtását igénylő elektronikus ügyintézést biztosító szerv az adatokra vonatkozó adatkezelési jogát az igénye bejelentésekor igazolja.

(6)[170] Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles biztosítani, hogy az űrlap automatikus kitöltésű rovatai csak olyan adatokat tartalmazzanak, amelyekre az adatkezelési jogosultsága fennáll.

116/A. §[171] (1)[172] Az e-Űrlap szolgáltatást az elektronikus ügyintézést biztosító szerv mind ügyindításkor, mind az ügyintézés további lépéseiben igénybe veheti. A szolgáltató - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - külön megállapodás alapján ezt a szolgáltatást az ügyintézést biztosító szerv által alkalmazott szakrendszerhez illesztve is nyújthatja.

(2)[173] A szolgáltató az e-Űrlapot az ügyfelek részére a 128. § (1) bekezdése szerinti szolgáltatáson elérhetővé teszi.

[174]

117. §[175]

[176]

118. §[177]

Az ügyfél időszaki értesítése az elektronikus ügyintézési cselekményekről

119. § (1)[178] Az ügyfél ügyintézési rendelkezésében meghatározhatja azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek körét, amelyek nevében a szolgáltató elektronikus úton, egy vagy több meghatározott elektronikus elérhetőségen,

a) a (7) bekezdés szerinti keretek között meghatározott időszakonként összesítve értesítést küld az ügyfelet érintően már lezajlott vagy jövőben várható ügyintézési cselekményekről,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által meghatározott időpontban értesítést küld mindazon körülményről, amelyet az elektronikus ügyintézést biztosító szerv úgy ítél meg, hogy az ügyfelet közvetlenül érinti,

amelyek tekintetében azt az elektronikus ügyintézést biztosító szerv információs rendszere a szolgáltatás keretében biztosítja.

(2) Az ügyfél az értesítést csak azon elektronikus ügyintézést biztosító szervek tekintetében igényelheti, amelyek a jelen alcímben szabályozott KEÜSZ-höz csatlakoztak.

(3)[179]

(4)[180]

(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az ügyfél az értesítés keretében igényelheti azt is, hogy a szolgáltató értesítse különösen

a) a KASZ igénybevételével történő azonosítási cselekményekről,

b) az ügyfél ügyintézési rendelkezésére vonatkozó lekérdezésekről (ide nem értve az ügyfél képviselője általi bejelentkezéseket),

c) az ügyfélre vonatkozó, az adott időszakban elektronikus ügyintézést biztosító szerv részéről és részére történt adattovábbításokról,

d) az iratkezelési rendszerekben az ügyféltől érkeztetett iratokról, valamint

e) az iratkezelési rendszerekből az ügyfélnek küldött iratokról.

(6) Az ügyfél kérheti, hogy az értesítés az alábbi adatokat tartalmazza:

a) csak a szervezet megnevezését, az esemény megjelölését és időpontjának meghatározását vagy

b) ahol ismert, ott az esemény azonosítását és adatait is.

(7) Az ügyfél az időszakos értesítésről szóló ügyintézési rendelkezésben legalább 15, legfeljebb 90 napos értesítési időszakot határozhat meg. Az első időszakos értesítés határidejét az ügyintézési rendelkezés megtételétől kell számítani.

(8) A hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton lefolytatott eljárási cselekmények tényét az ügyfél elektronikus ügyintézési cselekményekre vonatkozó időszaki értesítése az ügyfél ilyen irányú kérése esetén tartalmazza.

120. §[181] (1) Az értesítéshez szükséges adatokat

a) a 119. § (1) bekezdés b) pontja szerinti üzenetküldés esetén a csatlakozott szerv és az érintett más szolgáltató küldi meg az esemény bekövetkezésekor a szolgáltatónak,

b) a 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzenetküldés esetén a szolgáltató kéri le a csatlakozott szervektől és az érintett más szolgáltatóktól. Ebben az esetben a csatlakozott szervek és szolgáltatók kötelesek az adott időszakban történt, a 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eseményekről az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv általi időszaki értesítés szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton tájékoztatni.

(2) Az adatközlésre irányuló hozzájárulást a szolgáltató

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az adatszolgáltatást követően,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén az adatszolgáltatást megelőzően

ellenőrzi a rendelkezési nyilvántartásban.

Papíralapú irat átalakítása hiteles elektronikus irattá

121. § (1)[182] A papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása során

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv saját feladatkörében,

b)[183]

c) a papíralapú irat hiteles elektronikus irattá alakítása KEÜSZ kijelölt szolgáltatója a III. Fejezetben foglaltak szerint

jár el az e §-ban foglalt eltérésekkel.

(2) Az elektronikus másolatot a következő metaadatok elhelyezésével kell létrehozni, és azt egyértelműen az eredeti papíralapú dokumentumhoz rendelni:

a)[184]

b)[185]

c) a másolatkészítő szervezet elnevezése és - ha a másolatkészítés nem az automatikus másolatkészítés 55. §-ban meghatározott szabályai szerint történik - a másolat képi vagy tartalmi egyezéséért felelős személy neve;

d) a másolatkészítő rendszer, illetve a másolatkészítési szabályzat pontos megnevezése és verziószáma;

e) a másolatkészítés időpontja;

f) az irányadó másolatkészítési rend elérhetősége.

(3) A szolgáltató másolatkészítés során tartalmi megfelelés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzést nem alkalmazhat.

(4) A szolgáltató a szolgáltatás során az igénybevevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása

122. § (1) Az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítását az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, valamint a Kormány által kijelölt szervezet jelen alcím rendelkezései szerint végezheti.

(2) Ha az elektronikus dokumentum papír alapon történő hiteles megjelenítésének műszaki feltételei adottak, a másolatban rögzíteni kell:

a) az elektronikus dokumentum szöveges és ábrázolt tartalmát,

b)[186] kiadmányozott dokumentum esetén a záradékban az eredeti iratot kiadmányozó személy, valamint az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nevének szöveges megjelenítését és egyértelműen beazonosítható módon az aláírás időpontját, elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum esetén a bélyegzőhöz tartozó tanúsítvány szerint a bélyegző létrehozóját meghatározó adatokat,

c) záradékban az elektronikus dokumentum azonosítására vagy a másolat készítésére vonatkozó azon adatokat, amelyek az a) pont szerinti tartalomból nem állapíthatóak meg, de a másolatot kérő erre vonatkozóan megfelelő adatot szolgáltatott,

d) "az elektronikus dokumentumban foglaltakkal egyező tartalmú irat" záradékszöveget,

e) a papíralapú másolat keltezését,

f) a másolat hitelesítésének módja szerint a másolatkészítő szervezet elnevezését és a másolatkészítésért felelős, a másolat hitelesítésére jogosult személy aláírását és bélyegzőlenyomatát, az iratérvényességi nyilvántartás szabályai szerinti hitelesítését vagy a (4) bekezdés szerinti hitelesítésre történő utalást.

(3) Ha az elektronikus dokumentum jellemzőire tekintettel arról papíralapú másolat nem készíthető, vagy a készített papíralapú másolat nem tartalmazza az elektronikus dokumentum teljes tartalmát, a másolatot készítő elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha az műszakilag megvalósítható - olyan papíralapú kivonatot készít az elektronikus dokumentumról, amely hivatalos felhasználásra alkalmas. A másolatot készítő elektronikus ügyintézést biztosító szerv ilyen esetben más elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy az ügyfél számára biztosítja az elektronikus dokumentum megismerését.

(4) A papíralapú másolat úgy is elkészíthető, hogy a szolgáltató a teljes, hitelesített elektronikus dokumentumot elhelyezi a papíralapú másolaton, az adatok elektronikus leolvashatóságát biztosító kód formájában. A papíralapú másolat e kód alapján hiteles, ha a kód alapján visszaállított eredeti elektronikus dokumentum megegyezik a papíralapú másolattal.

(5) A másolatkészítő a másolat elkészítését megelőzően köteles ellenőrizni azt, hogy az eredeti elektronikus irat az aláírás és a másolatkészítés időpontja között megváltozott-e, továbbá, hogy az aláírás időpontjában az azt hitelessé tevő tanúsítvány érvényes volt-e. A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatok tartalmazzák a sértetlenség ellenőrzését igazoló, valamint a hitelesség ellenőrzését lehetővé tevő információkat.

123. § Elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása szolgáltatást olyan szervezet végezhet, amely teljesíti az alábbi személyi követelményeket:

a) a másolatkészítésért felelős személy büntetlen előéletű, és

b) a szolgáltató által bevezetett ellenőrzési rendszerben a szolgáltató szabályzata szerint független ellenőr végzi a másolatkészítés szabályszerűségének ellenőrzését.

124. § (1) A másolat automatikusan is elkészíthető, ha

a) a másolatkészítés zárt rendszerben történik, amelynek külső beavatkozástól mentes, az eredeti és a másolat összerendelését tekintve garantáltan hibamentes működését auditálás igazolja,

b) a másolatkészítő rendszer megfelelő műszaki és szervezési megoldással biztosítja a másolat olvashatóságát és a mintavételezésen alapuló minőségbiztosítást.

(2) Automatikus másolatkészítés esetén a dokumentumonkénti tartalmi ellenőrzés helyett véletlenszerű mintavételezésen alapuló ellenőrzés is alkalmazható.

(3) Automatikus másolatkészítés esetén a záradék tartalmazza az automatikus másolatkészítés tényét.

125. § Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerből történő irattovábbítás során az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítása esetén a szolgáltató a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. részére is biztosítja a másolatkészítés során a technikai ellenőrzés lehetőségét.

126. § (1) A szolgáltató általános szerződési feltételeiben vagy szolgáltatási szabályzatában köteles rögzíteni az elektronikus dokumentum átvételének, a másolatkészítésnek a rendjét, valamint a másolatkészítés teljesítésének feltételeit. A másolatkészítés vállalt határideje legfeljebb 1 munkanap lehet, és - ha az elektronikus irat hiteles papíralapú irattá alakítását megrendelő elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy ügyfél a papíralapú másolat postai küldeményként való feladását igényli - a szolgáltatónak a papíralapú másolatot az elkészítését követő munkanapon postára kell adnia.

(2)[187] A szolgáltató általános szerződési feltételeiben, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel kötött megállapodásában szabályozza a másolatkészítésre átvett elektronikus dokumentumokkal kapcsolatos teendőit.

(3) A szolgáltató a szolgáltatás során az igénybevevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

Központi Azonosítási Ügynök

127. § (1) A KAÜ KEÜSZ keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi a vele együttműködő azonosítási szolgáltatásokat, ideértve

a) az azonosítási mód azonosítandó személy általi megválasztásának lehetővé tételét,

b) az azonosítandó személy által kiválasztott azonosítási szolgáltatónál a konkrét azonosítás szükség szerinti végrehajtatását.

(2) A KAÜ KEÜSZ-ön keresztül elérhető legalább

a) valamennyi, a Kormány által kötelezően nyújtott azonosítási szolgáltatás,

b) az elektronikus azonosítási SZEÜSZ-ök, valamint

c) az eIDAS rendelet 6. cikk (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő elektronikus azonosítás.

(3) A KAÜ KEÜSZ igénybevételével történő azonosítás során szükség szerint

a) az ügyfél a KAÜ KEÜSZ által elérhetővé tett lehetőségek közül az igénybe venni kívánt azonosítási módot megválasztja,

b) az ügyfél az általa megválasztott módon azonosítja magát,

c)[188] a KAÜ szolgáltatója megadja az azonosítást kérő felé az eIDAS rendelet és az E-ügyintézési tv. alapján az azonosítási szolgáltató által átadott adatokon kívül az azonosítás eredményeképpen megkapott azonosítót, vagy jelzi az azonosítás sikertelenségét az azonosítást kérőnek,

d)[189] a KAÜ szolgáltatója az eIDAS rendelet és az E-ügyintézési tv. alapján vagy ha az ügyfél ügyintézési rendelkezésében erre feljogosította, és az azonosítást kérő ezt igényli, az összerendelési nyilvántartás, a rendelkezési nyilvántartás és az egyedi azonosítást nyilvántartó szerv adatszolgáltatása alapján az azonosítást kérőnek az igényelt egyedi leíró adatokat (a továbbiakban: attribútum), illetve az annak megfelelő összerendelési nyilvántartásban szereplő bejegyzés elemet, illetve az összerendelési nyilvántartás szolgáltatója ügynöki szolgáltatása révén megkapott attribútumokat adja meg,

e)[190] az eIDAS rendelet hatálya alá tartozó határon átnyúló azonosítás esetében a KAÜ szolgáltatója az azonosítást kérő felé az ügyfél hozzájárulása alapján továbbítja a tagállami szolgáltató által kért, természetes személyazonosító adatokat.

(4) A KAÜ szolgáltatója felel az általa nyújtott azonosítási mozzanatok és kapcsolódó szolgáltatások megfelelőségéért. A szolgáltatás nyújtása során az elektronikus azonosítás igénybevétele esetén az azonosítás megfelelőségéért az azonosítási szolgáltató felel.

(5) A KAÜ szolgáltatója az azonosítást kérő felé megadhatja a képviseleti jogosultságra vonatkozó információkat az ehhez szükséges, 94. § (4) bekezdés szerinti ügynöki szolgáltatás révén.

Személyre szabott ügyintézési felület

128. § (1) A személyre szabott ügyintézési felület (a továbbiakban: SZÜF) KEÜSZ-t az ügyfelek 127. § (2) bekezdése szerinti elektronikus azonosítóeszközök használata mellett vehetik igénybe.

(2) A SZÜF-ön keresztül elérhető elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatói - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyfélnek a saját szolgáltatásuk megkezdéséhez szükséges azonosításához elfogadják a SZÜF-re történő belépéskor alkalmazott azonosítást.

(3) Ha az elektronikus ügyintézési szolgáltatás szolgáltatója a SZÜF-re történő belépéskor alkalmazottnál magasabb biztonsági szintű azonosítóeszköz használatát követeli meg, az elektronikus ügyintézési szolgáltatás használatának megkezdésekor kötelezheti az ügyfelet a magasabb biztonsági szintű azonosítóeszköz alkalmazására.

(4) A SZÜF-ön elérhető SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatója részére, valamint az igénybe vett elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtó elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére, erre irányuló kérésük esetén a SZÜF szolgáltatója az azonosítási szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatot azonosítási célból elérhetővé teszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti eseten kívül SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltató, illetve elektronikus ügyintézést biztosító szerv az érintett adatok szolgáltatását az ügyféltől csak akkor kérheti, ha a SZÜF szolgáltatója által rendelkezésre bocsátott adatok valóságtartalma tekintetében kétsége merül fel, vagy annak igazolását jogszabály előírja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti korlátozás nem terjed ki a szolgáltató azon azonosítás kéréseire, amikor biztonsági megfontolásból szükséges az ügyfél ismételt azonosítása, függetlenül annak biztonsági szintjétől.

(7)[191] Az 1. § (4) bekezdése szerinti, elektronikus úton elérhető egyablakos tájékoztatási és ügyintézési pont kialakításáról és működtetéséről a SZÜF szolgáltatója - az infrastruktúra és alkalmazásüzemeltetés és -fejlesztés tekintetében a SZÜF szolgáltatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően - gondoskodik.

[192]

129. §[193]

130. §[194]

[195]

131. §[196]

[197]

132. §[198]

Általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás

133. § (1) Az e-Papír szolgáltatás KEÜSZ keretében a szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél az E-ügyintézési tv. 18. § (2) bekezdése szerinti azonosítását követően az elektronikus ügyintézést biztosító szervhez szabad szöveges beadványt terjesszen elő, ha a beadvány elektronikus úton történő előterjesztését a jogszabály nem zárja ki, és a beadvány elektronikus úton történő előterjesztésére jogszabály további formai követelményt nem állapít meg.

(2) Az e-Papír szolgáltatás keretében előterjesztett beadványhoz a szolgáltató által meghatározott formátumban a szolgáltató által meghatározott méretkorláton belül melléklet csatolható.

(3) Közüzemi szolgáltató esetén az e-Papír szolgáltatás keretében az elektronikus űrlap kötelező eleme az ügyfél ügyfélazonosítója, ha rendelkezik ilyennel.

(4) Az e-Papír szolgáltatás keretében előterjesztett beadvány, illetve a válasz kézbesítéséről vagy annak eredménytelenségéről a szolgáltató legalább a beadvány előterjesztését, időpontját és tartalmát igazoló visszaigazolást tesz letölthetővé az ügyfél számára, vagy a biztonságos kézbesítés szabályai szerint kézbesít az ügyfél kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségére.

Összerendelési nyilvántartás

134. § (1)[199] Az összerendelési nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatója összerendelési nyilvántartást vezet a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a központi idegenrendészeti nyilvántartásban, valamint az elektronikus ügyintézést igénybe vevő, külföldön élő természetes személyek személyi nyilvántartásában szereplő valamennyi élő természetes személyre vonatkozóan (a továbbiakban: természetes személyek összerendelési nyilvántartása).

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban kezelt adatok változásáról, így különösen az érintett személy haláláról nyilvántartást vezető szervek értesítik az összerendelési nyilvántartást kezelő szervet.

(3) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából a természetes személyt

a) halála,

b) magyar állampolgárságának megszűnése,

c) nem magyar állampolgár magyarországi tartózkodási státuszának megszűnése

esetén, az erre vonatkozó tény közhiteles nyilvántartásába történő bejegyzését követő 5 éven belül törölni kell.

(4)[200]

(5) Az összerendelési nyilvántartásból csak előzetesen regisztrált szervezetek számára, kizárólag automatizált interfész útján, a jogosultságuk ellenőrzését követően, a jogosultságuknak megfelelő adatokra vonatkozóan szolgáltatható adat.

(6) Az összerendelési nyilvántartásból történő adatszolgáltatás

a) időpontját,

b) az érintett azonosításához szükséges adatokat,

c) a szolgáltatott adatok megjelölését,

d) az adatszolgáltatás címzettjét,

e) az adatszolgáltatás címzettjének jogosultságát megalapozó jogszabályi rendelkezést és az adatszolgáltatás célját

naplózni kell.

(7)[201] A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából az arra jogosult személy részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó

a) titkosított kapcsolati kód vagy

b) természetes személyazonosító adatok

alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő természetes személy titkosított kapcsolati kódja szolgáltatható.

(8)[202] Az összerendelési nyilvántartás KEÜSZ szolgáltatója attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatásként a (7) bekezdésben meghatározott szolgáltatáson túl az együttműködő szerv, a SZEÜSZ szolgáltatója, továbbá a KEÜSZ szolgáltatója részére indokolt kérelem alapján az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

a) az arra jogosult részére az általa jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján a természetes személy természetes személyazonosító adatainak szolgáltatása, az érintett nyilvántartásokat kezelő szervek bevonásával,

b) egy egyedi azonosítóhoz tartozó más nyilvántartásban alkalmazott egyedi azonosító vagy a természetes személyazonosító adatok szolgáltatása, a természetes személy egyedi vagy az ügyintézési rendelkezések nyilvántartásában rögzített hozzájárulása alapján,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által jogszerűen kezelt, természetes személyre vonatkozó titkosított kapcsolati kód alapján az ügyintézési rendelkezését leíró attribútumok szolgáltatása, az érintett nyilvántartást kezelő szerv bevonásával.

(9) Az attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatást igénybe vevő szerv az összerendelési nyilvántartás szolgáltatója részére a szolgáltatás igénybevétele céljának megjelölésével egyidejűleg igazolni köteles

a) az érintett adatok kezelésének jogszerűségét a vonatkozó jogszabályi rendelkezés megjelölésével, vagy

b)[203] az ügyfél hozzájárulását az azonosított ügyfél ügyintézésének lefolytatásához szükséges leíró attribútumainak kezeléséhez.

(10) Az attribútum szolgáltatási ügynöki szolgáltatás

a) közvetlen szolgáltatáseléréssel vagy

b) elektronikus ügyfélazonosítás esetén - közvetetten a KAÜ KEÜSZ szolgáltatáson keresztül

érhető el.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénybevevő a választott azonosítási módtól függő azonosító adattal igényelheti az érintett ügyfél attribútumait.

Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz[204]

134/A. §[205] A 134/A-134/J. § alkalmazásában

1.[206] autentikációs token: valamely csatlakozott szerv részére a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz (a továbbiakban: KKSZB) Rendszerfelhatalmazási Nyilvántartása által generált webtoken, amely biztosítja a KKSZB-n elérhető valamely szolgáltatásnak a szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv által engedélyezett célból és jogalapon történő igénybevételét az adott csatlakozott szerv hitelesítése útján;

2. Rendszerfelhatalmazási Nyilvántartás: a KKSZB azonosítási, jogosultság- és szolgáltatáskezelési rendszere, amely ellátja a csatlakozott szervekkel, azok KKSZB-n nyújtott szolgáltatásaival, továbbá a KKSZB működtetésével kapcsolatos jogosultság- és szolgáltatáskezelési, valamint azonosítási feladatokat;

3. szolgáltatáskatalógus: az egyes, a KKSZB-hez csatlakozó nyilvántartások, SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök és szakrendszerek elektronikusan nyújtott szolgáltatásainak információátadási leírásait és a kapcsolódásra vonatkozó egyéb technikai információkat tartalmazó adatbázis.

134/B. §[207] (1)[208] A KKSZB szolgáltatója biztosítja az E-ügyintézési tv. Harmadik Része szerinti informatikai együttműködés biztonságos feltételeit, egyes SZEÜSZ-ök és KEÜSZ-ök elérhetőségét (a 134/B-134/H. §-ok alkalmazásában a továbbiakban együtt: KKSZB szolgáltatás) azon együttműködő szervek részére, amelyek megfelelnek a csatlakozás műszaki és adminisztratív feltételeinek és megállapodást kötnek a szolgáltatóval (a továbbiakban: csatlakozott szervek). A csatlakozás műszaki és adminisztratív feltételeit a KKSZB szolgáltató által közzétett szolgáltatási szabályzat, a KKSZB szolgáltatásra vonatkozó csatlakozási megállapodás, illetve az általános szerződési feltételek tartalmazzák.

(2)[209] A KKSZB a csatlakozott szervek által a KKSZB szolgáltatáson keresztül zajló információátadásban tanúsítvány alapú titkosított adatforgalmat biztosít, a KKSZB az igénybevételével továbbított üzenetek tartalmát nem ismeri meg, azokat kizárólag továbbítja. Az átadott adatok tartalmáért és az adattovábbítás címzettje jogosultságának ellenőrzéséért az adatot átadó csatlakozott szerv a felelős. A KKSZB szolgáltatás keretében továbbított üzenetek e rendelet előírásának megfelelő hitelesítéséért és titkosításáért az adatot átadó csatlakozott szerv felelős. A KKSZB felelős a biztosított csatorna biztonságáért.

(3) A KKSZB igénybevételére csak az igénylő KKSZB által elvégzett azonosítását, valamint a KKSZB elérési jogosultsága ellenőrzését követően kerülhet sor.

(4)[210]

(5) A csatlakozott szerv az alábbi szerepkörök ellátására köteles természetes személyt kijelölni:

a) információátadás esetén:

aa) szolgáltatásfelelős,

ab) szolgáltatáskatalógus-kezelő,

b) információ fogadása esetén kapcsolattartó.

134/C. §[211] (1) A csatlakozott szerv vállalja a szolgáltatási szabályzatban, valamint az általános szerződési feltételekben meghatározott, a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó adminisztratív és technikai feltételek teljesítését. A KKSZB szolgáltatója a csatlakozást akkor biztosítja, ha ellenőrizte, hogy a csatlakozott szerv a feltételeket teljesítette.

(2) A KKSZB szolgáltatója a jóváhagyott szolgáltatásokról szolgáltatáskatalógust vezet. A KKSZB-n csak a szolgáltatáskatalógusba bejegyzett KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás biztosítható.

134/D. §[212] Ha a csatlakozott szerv a szolgáltatáskatalógusban szereplő valamely szolgáltatást kívánja igénybe venni, akkor az adott szolgáltatás igénybevételére vonatkozó kérelmet terjeszt elő annak szolgáltatója részére. A szolgáltatást nyújtó csatlakozott szerv a kérelem elfogadása esetén a kérelem elfogadásának a tényét a Rendszerfelhatalmazási Nyilvántartásban rögzíti.

134/E. §[213] (1) A 150. §-ban foglalt esetek kivételével a KKSZB szolgáltatáshoz való csatlakozás megszüntethető a csatlakozott szerv indokolt kérelmére, valamint megszüntetendő a felügyelet E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdés d) pontja szerinti döntése alapján.

(2)[214] Ha a csatlakozott szerv szolgáltatást is nyújt a KKSZB-n, kizárólag abban az esetben szüntethető meg kérelme alapján a csatlakozása, ha a szolgáltatás további biztosításáról más csatlakozott szerv útján gondoskodik, vagy ha az általa nyújtott szolgáltatás jogszabályi előírás alapján a továbbiakban már nem nyújtható. A csatlakozás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a csatlakozott szerv a megszüntetés tervezett időpontját legalább 3 hónappal megelőzően köteles előterjeszteni a KKSZB szolgáltatója számára. Ha a KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás jogszabályi előírás alapján történő korlátozása vagy megszűnése kihirdetésének időpontja 3 hónapnál rövidebb, a csatlakozott szerv a bejelentését a jogszabály kihirdetését követő 8 napon belül megteszi.

(3)[215] Ha a KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás jogszabállyal ellentétes információkat továbbít, és a jogsértő tevékenység másként nem hárítható el, a felügyelet kötelezi a KKSZB szolgáltatóját az adott KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás teljesítésének felfüggesztésére vagy a csatlakozott szerv csatlakozásának szüneteltetésére. A felfüggesztés vagy szüneteltetés csak a jogsértő állapot megszüntetését követően szüntethető meg, a felügyelet döntése alapján.

134/F. §[216] (1)[217] A KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás szolgáltatója biztosítja a szolgáltatásának keretében megvalósuló valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos észlelhetetlen módosítás lehetőségét kizárja.

(2) A naplónak tartalmaznia kell legalább

a) a KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás keretében kért, valamint továbbított üzenetek megjelölését, az információátadást igénylő megjelölésével,

b) az információátadást igénylő azonosításának, valamint elérési jogosultsága ellenőrzésének az eredményét,

c) a KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás nyújtásának vagy elutasításának az időpontját, valamint

d) a KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás igénybevételével lezajlott információátadásra vonatkozó információkat.

(3) A KKSZB-n keresztül nyújtott szolgáltatás szolgáltatója a naplónyilvántartásban szereplő adatokat történeti nyilvántartásban kezeli.

134/G. §[218] (1) A KKSZB Rendszerfelhatalmazási Nyilvántartás a KKSZB azonosítási, jogosultság- és szolgáltatáskezelési rendszere, amely a csatlakozott szervekkel kapcsolatban legalább az alábbi, a KKSZB működéséhez technikailag szükséges adatokat kezeli:

a) csatlakozott szerv azonosító adatai,

b) az adott csatlakozott szerv által nyújtott vagy igénybe vett elektronikus ügyintézési szolgáltatásra/információs rendszerre vonatkozó adatok,

c) az elektronikus információs rendszernek az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény előírásainak megfelelően meghatározott biztonsági osztálya,

d) az E-ügyintézési tv. 38. § (4) és 36. § (2) bekezdésére figyelemmel a csatlakozott szerv képviseletére kijelölt személy azonosítását szolgáló személy neve, beosztása, szerepköre, munkahelyi elektronikus elérhetősége, felhasználóneve és jelszava,

e) az adott csatlakozott szerv által igénybe vett szolgáltatás használatának célja és jogalapja,

f) a csatlakozási, a szolgáltatás elérési jogosultság és a szolgáltatás nyújtás iránti kérelem adatai és a kérelem státuszára vonatkozó információk,

g) információátadási szolgáltatást igénybe vevő szerv részére kiállított autentikációs token adatai.

(2) A KKSZB szolgáltatója a Rendszerfelhatalmazási Nyilvántartásban történő műveletekről naplónyilvántartást vezet. A műveleti napló legalább az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a tevékenységet végző személy azonosító/regisztrációs adatai,

b) elvégzett tevékenység megnevezése, időpontja,

c) egyéb, a műveletre vonatkozó releváns információ.

(3) A (2) bekezdés szerinti napló nem tartalmazza a KKSZB szolgáltatáson keresztül továbbított üzeneteket.

134/H. §[219] A KKSZB-hez SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltató is csatlakozhat. Csatlakozására a 134/A-134/G. §-okat alkalmazni kell azzal, hogy csatlakozott szerv alatt SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatót kell érteni. A SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltató a KKSZB-hez történő csatlakozását a csatlakozási megállapodást követően 3 napon belül a felügyeletnek bejelenti.

Mesterséges Intelligenciával támogatott szolgáltatások[220]

134/I. §[221] (1) Mesterséges intelligenciával támogatott, a Kormány által biztosított központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás

a) a mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás (a továbbiakban: hangképzés szolgáltatás), amely az elektronikusan rendelkezésre álló szöveget gépi úton hangalapú beszéddé alakító szolgáltatás;

b) a mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás (a továbbiakban: hangleiratozás szolgáltatás), amely az élő beszédet, valamint az archív-mentett médiaanyagokban a digitálisan rögzített beszédet írásos szöveggé alakító szolgáltatás és

c) a mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens, amely olyan szoftvermegoldás, amely képes az emberek között megvalósuló párbeszédhez rendkívül hasonló beszélgetés lefolytatására és interaktív kommunikációra valós személy közreműködésével kollaboratív módon, illetve valós személy beavatkozása nélkül, automatizáltan, és képes gépi öntanuló folyamat révén a fejlődésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatója az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, valamint az ügyfél nyilatkozata megőrzése tekintetében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

134/J. §[222] A hangképzés szolgáltatás KEÜSZ keretében a kijelölt szolgáltató biztosítja az ügyfél által elektronikus formában megfogalmazott szöveg, valamint egyéb, gépi úton feldolgozható szöveg mesterséges intelligencia segítségével hangalapú beszéddé alakítását, az írott szöveg felolvasását lehetővé teszi.

134/K. §[223] (1) Hangleiratozás szolgáltatás során az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által szóban elmondottakat szöveghűen, hitelesen tartalmazza, ha azt a nyilatkozatot tevő jóváhagyta. A nyilatkozatot tevő - elektronikus kapcsolattartás keretében - írásban is módosíthatja a dokumentumot. Ebben az esetben a módosított és jóváhagyott dokumentumot kell a nyilatkozattevő hiteles írásbeli nyilatkozatának tekinteni.

(2) Ha jogszabály valamely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó nyilatkozat, vagy elektronikus űrlap esetén írásbeli nyilatkozatot ír elő, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv lehetővé teheti, hogy az ügyfél a nyilatkozatát mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás segítségével foglalja írásba, vagy az elektronikus űrlapot mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás segítségével töltse ki. Ebben az esetben az így létrejött dokumentumot és űrlapot az ügyfél írásbeli nyilatkozatával azonos joghatásúnak kell tekinteni.

(3) A hangleiratozás szolgáltatás során - az E-ügyintézési tv 18. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a személyes jelenléttel járó ügyintézésre is figyelemmel - a kijelölt szolgáltató biztosítja az ügyfél által kitölteni kívánt szöveges mező tekintetében az élő beszéd, illetve az archív-mentett médiaanyagokban elhangzott beszéd írott szöveggé alakítását, továbbá lehetővé teheti hangalapú programvezérléssel az elektronikus dokumentumkészítést.

(4) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, a nyilatkozatot

a) az ügyfél oldalán a szolgáltató,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv oldalán a szolgáltató vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített időbélyegzővel látja el.

(5) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a leiratozott szöveget ellenőrizhesse, abban módosítást hajtson végre. A leiratozott szöveg ügyfél által jóváhagyott példányát az ügyfél ilyen irányú kérelme esetén a szolgáltató megküldi az ügyfél tárhelyére.

(6) Az ügyfél jogosult a hangleiratozás szolgáltatás alapján létrejövő hangalapú dokumentumot a szolgáltatótól a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül átvenni.

(7) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy a szolgáltatása alapján létrejövő szöveges dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul átvehesse.

134/L. §[224] (1) A mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztenst az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - az ügytől, valamint az ügyhöz kapcsolódó technológiai lehetőségektől függően - hangkapcsolat, videokapcsolat vagy írásbeli kommunikáció használata során is alkalmazhatja.

(2) Törvény vagy a kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - emberi közreműködés nélkül - mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens útján indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.

(3) A 134/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás használata során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, ha a szolgáltatás használata során emberi közreműködés nélkül jár el. Kérelemre induló ügyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy az ügyfél e szolgáltatás nélkül is intézhesse az ügyét.

(4) Ha jogszabály az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, a nyilatkozatot

a) az ügyfél oldalán a szolgáltató,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv oldalán a szolgáltató vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített időbélyegzővel látja el.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést az (1) bekezdés szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.

(6) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy a szolgáltatása alapján létrejövő hangalapú vagy szöveges dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul átvehesse.

Szerepkör-tanúsítási központi platform szolgáltatás[225]

134/M. §[226] (1) A szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás (a továbbiakban: SZTSZ) KEÜSZ a tanúsítvány alany (a továbbiakban: alany) szerepköre tanúsításában közreműködő szolgáltatás. A szolgáltató az alany részére biztosítja az elektronikus dokumentumon a szerepkör-tanúsítvány elhelyezését.

(2) Az SZTSZ az együttműködő szerv és a 68/A. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő által vezetett szerepkör-nyilvántartásban szereplő alany szerepkörének tanúsítása során vehető igénybe.

(3) A szolgáltató nyilvántartja, és honlapján közzéteszi a csatlakozott szerepkör-nyilvántartás és az abban található szerepkör megnevezését.

(4) Az SZTSZ során az alany a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványa használatával az aláíró kliensprogramban tett kérésére, a szolgáltató az alany szerepkörének szerepkör-nyilvántartásban történő azonosítását követően a szerepkör-tanúsítvány kiállítója részére átadja a 134/O. § (2) bekezdése, illetve a 134/P. § szerinti adatokat.

(5) A szolgáltató biztosítja a szolgáltatásának keretében megvalósuló valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos észlelhetetlen módosítás lehetőségét kizárja. A naplónak tartalmaznia kell legalább

a) a szolgáltatás keretében kért, valamint továbbított információk megjelölését, az információátadást igénylő megjelölésével,

b) a szolgáltatás nyújtásának vagy meghiúsulásának az időpontját, a meghiúsulás okát.

(6) A szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt adattartalmakat a valós idejű adatszolgáltatás során a kliensprogram felé értelmezhetően visszajelzi.

134/N. §[227] Az SZTSZ során a szerepkörre vonatkozó információátadás KKSZB szolgáltatás igénybevételével történik.

Szerepkör-tanúsítási szolgáltatás[228]

134/O. §[229] (1) Az alany számára a szerepkör-tanúsítvány szolgáltató szabványos, géppel értelmezhető, az elektronikus dokumentumon az alany szerepkörét tanúsító, rövid érvényességi idejű szerepkör-tanúsítványt állít ki.

(2) A szerepkör-tanúsítvány tartalmazza

a) az alany nevét,

b) az alany tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványa e-aláírási funkciójához kapcsolódó elektronikusaláírás-tanúsítványára való hivatkozást,

c)[230] a szerepkör-tanúsító szolgáltató legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét,

d) az alany szerepkörét,

e) az alany szerepköre érvényességének időpontját,

f) a külön szabályzatban meghatározott adatokat.

(3) A szerepkör tanúsítása az aláíró természetes személyazonosító adatai vagy a szerepkör-nyilvántartásban nyilvántartott egyedi azonosítója alapján történik.

134/P. §[231] A szerepkör-tanúsítvány a 134/O. § (2) bekezdésében foglalt adatokon felül - amennyiben az rendelkezésre áll - tartalmazhatja az alany[232]

a) szervezeti egységét,

b) a szervezet megnevezését és

c) az aláíró szervezeten belüli egyedi azonosítóját.

134/Q. §[233] Szerepkör-tanúsítvány az alábbi szerepkörök tanúsítására vehető igénybe:

a) kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy hivatásos, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati jogviszonyon, közalkalmazotti jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon, továbbá egyéb, ezekbe nem tartozó, központi államigazgatási szervnél vagy az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél betöltött jogviszonyon alapuló beosztás, tisztség, munkakör vagy rendfokozat,

b) bíró, igazságügyi alkalmazott,

c) ügyész, ügyészségi alkalmazott,

d) közjegyző,

e) önálló bírósági végrehajtó.

Automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer[234]

134/R. §[235] (1) Az automatikus közigazgatási döntéshozatali rendszer (a továbbiakban: AKD) lehetővé teszi, hogy annak használatával

a) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv automatikus döntéshozatali eljárást folytasson le,

b) az arra jogosult elektronikus ügyintézést biztosító szerv automatikus információátvétel útján az eljárás lefolytatásához szükséges adatokat átvegye, és

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a döntést elektronikusan hitelesítse.

(2) Az AKD biztosítja a mérlegelést igénylő ügyekben a döntési javaslat készítésének lehetőségét.

134/S. §[236] (1) Az AKD biztosítja

a) az automatizált feldolgozásra alkalmas, strukturált módon előállított elektronikus űrlapon az elektronikus ügyintézést biztosító szervekhez benyújtott kérelmek feldolgozását, valamint a döntéshozatal támogatását,

b) a szolgáltatási szabályzatban meghatározott általános célú részszolgáltatásokat,

c) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek számára szervezetspecifikus részszolgáltatások kialakításának lehetőségét,

d) az automatikus döntéshozatalhoz szükséges ügyintézési folyamatok kialakításának lehetőségét a b) és c) pontban megjelölt részszolgáltatások felhasználásával,

e) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által összeállított döntéshozatali folyamat AKD-ban való végrehajtását, valamint

f) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részéről eljáró személy automatikus döntéshozatalhoz szükséges ügyintézési folyamatba történő beavatkozásának lehetőségét.

(2) Az AKD lehetővé teszi, hogy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az AKD-ban biztosított módon a döntéshozatalhoz szükséges adatok beszerzése érdekében gépi szolgáltatás útján, automatikus információátadás keretében az adatokat nyilvántartó szervezettől - a vonatkozó jogszabályi követelményeknek megfelelően - adatot igényelhessen. Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az AKD szolgáltatás igénybevételekor nyilatkozik, hogy az automatikus döntéshozatalhoz szükséges, a szolgáltatásban beállított adatigénylése kizárólag olyan adatokra irányul, amelyekre az adatkezelési jogosultsága fennáll.

(3) Az AKD-n keresztül elérhető SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatója részére, valamint az automatikus döntéshozatalt nyújtó elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére erre irányuló kérés esetén az AKD szolgáltatója az azonosítási szolgáltató által rendelkezésre bocsátott adatot azonosítási célból elérhetővé teszi.

V. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI FELÜGYELET

26. A felügyelet eljárására és a felügyeleti vizsgálatra vonatkozó részletes szabályok

135. § A felügyelet feladata:

a)[237] a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok megalkotásának, módosításának kezdeményezése;

b) az elektronikus ügyintézést érintő jogszabálytervezetek véleményezése;

c)[238] a szolgáltatások, az elektronikusan intézhető ügyek és az elektronikus ügyintézést biztosító szervek nyilvántartása;

d)[239] a szolgáltatások ellenőrzése;

e) a hozzá érkező bejelentések kivizsgálása;

f) az elektronikus ügyintézést biztosító szervek az E-ügyintézési tv.-ben meghatározott kötelezettségei teljesítésének ellenőrzése;

g) az információforrások regiszterének, az adat- és iratmegnevezések jegyzékének a vezetése;

h) az információátadási szabályzatok és információátadási megállapodások bejelentésének fogadása;

i) műszaki irányelvek elfogadása;

j) az együttműködő szervek az E-ügyintézési tv.-ben szabályozott tevékenységeinek felügyelete.

136. § (1) A felügyelet ellenőrzi, hogy a szolgáltató és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos jogszabályban, foglalt követelményeknek megfelel-e, a szolgáltató a nyilvánosságra hozott tájékoztatóiban és általános szerződési feltételeiben foglaltakat, valamint - ha van ilyen - szerződési feltételeit betartja-e, valamint ellenőrzi a felügyelet korábbi döntéseinek végrehajtását.

(2) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdése szerinti intézkedés megtétele során figyelembe veszi a megállapított mulasztásnak az ügyfelekre és az érintett szervek működésére, továbbá intézkedésének az ügyfelekre gyakorolt hatását, valamint - adott esetben - más szolgáltatásra való átállás lehetőségét, annak költségét és időigényét.

(3) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az E-ügyintézési tv. 28. § (1) bekezdése szerint a következő adatokat köteles bejelenteni a felügyeletnek:

a) nevét, székhelyét, hivatalos elektronikus elérhetőségét;

b) kapcsolattartójának nevét és elektronikus elérhetőségét, ha a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult;

c)[240] azon ügyeket, amelyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét biztosítja, és ennek kezdő időpontját,

d)[241]

136/A. §[242] (1) Az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdés c) pontja és 48. § (2) bekezdés f) pontja szerinti esetekben - figyelembe véve e rendelet 142. §-a szerinti rendelkezést - a felügyelet - a jogsértés mértékétől függően, a jogsértés által okozott kár és joghátrány figyelembevételével - a bírság mértékét a következők szerint állapítja meg:

a) a bírság mértéke tízezer forinttól ötszázezer forintig terjed, ha a jogsértés csak egy ügyfelet érintett, akinek a jogsértésből jelentős hátránya nem származott;

b) a bírság mértéke ötszázezer forinttól ötmillió forintig terjed, ha

ba) a jogsértés több ügyfelet érintett,

bb) az érintett ügyfélnek a jogsértésből jelentős hátránya származott, vagy

bc) a felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel vagy a KEÜSZ vagy SZEÜSZ szolgáltatóval szemben az a) pont szerinti jogsértés miatt egy éven belül már az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdés c) pontjában vagy 48. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazta;

c) a bírság mértéke ötmillió forinttól ötvenmillió forintig terjed, ha

ca)[243] a felügyelet az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel vagy a KEÜSZ vagy SZEÜSZ szolgáltatóval a b) pont szerinti jogsértés miatt egy éven belül az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdése vagy 48. § (2) bekezdése szerinti szankciók bármelyikét eredménytelenül alkalmazta,

cb) a jogsértés miatt az ügyfél személyes adatait az adatkezelésre jogosultsággal nem rendelkező szerv vagy személy megszerezte, vagy

cc) a jogsértés több ügyfélnek jelentős hátrányt okozott.

(2) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 46. § (5) bekezdése, valamint az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezmények alkalmazása esetében - az E-ügyintézési tv. 48. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével - ismételt ellenőrzéssel meggyőződik az intézkedés eredményességéről, a jogszabálysértésnek az elektronikus ügyintézést biztosító szerv vagy a KEÜSZ vagy SZEÜSZ szolgáltató általi megszüntetéséről.

27. Elektronikus ügyintézés vállalásának bejelentése

137. § (1)[244] Az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti, az elektronikus ügyintézést vállaló szerv (a továbbiakban: vállaló szerv) nyilvántartásba vétel céljából a következő adatokat köteles bejelenteni a felügyeletnek a felügyelet által rendszeresített űrlapon:

a) nevét, székhelyét, hivatalos elektronikus elérhetőségét;

b) kapcsolattartójának nevét és elektronikus elérhetőségét, ha a kapcsolattartó az adatai kezeléséhez hozzájárult;

c)[245] azon ügyeket, amelyekben az elektronikus ügyintézés lehetőségét az E-ügyintézési tv. és végrehajtási rendeleteinek szabályai szerint biztosítja;

d)[246]

e)[247]

f) az elektronikus ügyintézés biztosításának tervezett kezdő időpontját.

(2)[248]

(3)[249]

(4)[250] A vállaló szerv a vállalt ügy felügyelet által történő nyilvántartásba vételét követően

a) 30 napon belül köteles a vállaláshoz szükséges SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatás igénybevételére irányuló kérelmet a szolgáltatóhoz benyújtani, és

b) köteles a vállaláshoz szükséges SZEÜSZ és KEÜSZ szolgáltatásokhoz az 59. § (1b) bekezdése szerint éles üzemben csatlakozni.

(4a)[251] A vállaló szerv a kérelem benyújtásának tényét és az igénybe vett szolgáltatásokhoz éles üzemben történő csatlakozás tényét haladéktalanul bejelenti a felügyelet részére.

(5)[252] A vállalt ügy

a) a vállaló szerv alap- vagy főtevékenységébe tartozó,

b) az ügyfelek széles körét érintő, kiemelt jelentőségű és

c) jó erkölcsbe nem ütköző

olyan ügy lehet, amely esetében a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások felhasználása érdemileg növeli meg az ügyintézés hatékonyságát, csökkenti a polgárok bürokratikus terheit, és az állami szolgáltatások fenntartásának érdekét nem sérti vagy veszélyezteti.

(6)[253]

28. A szolgáltatásnyújtás bejelentése

138. § (1)[254] A szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megkezdésére irányuló szándékot, valamint a megkezdés tervezett időpontját elektronikusan, a felügyelet által közétett tájékoztatás szerint bejelenteni.

(2) A szolgáltató a bejelentéshez köteles csatolni:

a) a szolgáltatás részletes műszaki leírását,

b) a szolgáltatás pontos meghatározásához szükséges eljárási, adminisztrációs szabályokat, szabályzatokat, folyamatleírásokat, hitelesítési rendet, ahol az értelmezett,

c) a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket,

d) a szolgáltató katasztrófaelhárítási eljárásra vonatkozó szabályzatát,

e) a külön jogszabályban meghatározott biztonsági és egyéb műszaki követelményeknek való megfelelést alátámasztó dokumentumokat, valamint

f)[255] a független tanúsító szerv által kiadott, a jogi, az informatikai minőségügyi és az informatikai biztonsági vizsgálat eredményeit egyaránt tartalmazó teljes körű jogi és informatikai audit jelentést.

(3) A bejelentés szükség esetén intézkedési tervet tartalmaz, amelyben foglaltak teljesülését a felügyelet ellenőrzi.

(4) A felügyelet megkeresése alapján a szolgáltatás nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárásban a szolgáltatás információbiztonságának véleményezése érdekében a bejelentést a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság - a megkereséstől számított 8 napon belül - véleményezi.

(5)[256] A felügyelet - ha a nyilvántartásba vétel megtagadásának indoka nem áll fenn - a szolgáltatót a bejelentésben közölt adatoknak megfelelően bejegyzi a szolgáltatókról vezetett nyilvántartásába, és - ha hiánypótlás nem szükséges - a bejelentés időpontjától számított 30 napon belül a nyilvántartásba vétel tényét visszaigazolja.

(6) A felügyelet megtagadja a nyilvántartásba vételt, ha

a) a bejelentésben foglalt adatok a hiánypótlás ellenére a szolgáltató vagy az általa végezni kívánt tevékenység azonosítására, illetve a nyilvántartásba vételre nem alkalmasak,

b) a szolgáltatás nyújtása a benyújtott információk alapján nem alkalmas a biztonságos igénybevételhez.

(7)[257] A szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint a szolgáltatás nyújtásának megszűnését 30 napon belül köteles bejelenteni a felügyeletnek.

(8) A felügyeletnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatókról szóló nyilvántartását a felügyelet a honlapján közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(9) A felügyelet vizsgálata kiterjed

a) a műszaki követelmények,

b) az eljárási feltételek,

c) a biztonsági követelmények,

d) a szolgáltatási feltételek,

e) az a) és d) pontok teljesülését garantáló szolgáltatási képesség,

f) a szolgáltatáshoz kapcsolódó járulékos feltételeknek való megfelelés és

g) a szolgáltatás jogszabályoknak való megfelelése

vizsgálatára.

(10) Ha a (9) bekezdés szerinti valamely követelményre rendelkezésre áll a felügyelet által közzétett ajánlás, és a szolgáltató az ajánlás alkalmazásáról nyilatkozik, a felügyelet az ellenőrzés során az ajánlásban rendezett kérdésekben kizárólag az ajánlásnak való megfelelést ellenőrzi.

(11) A szolgáltató a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontját köteles a bejegyzés iránti kérelem benyújtását követő 3 hónapon túli időpontban megjelölni.

138/A. §[258] A szolgáltató által benyújtott szolgáltatási szabályzat legalább a 64. § (3) bekezdése szerinti információkat tartalmazza.

139. §[259]

140. § (1) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során mérlegelési jogkörében figyelembe veszi az érintett szolgáltatásra irányadó műszaki előírásokat és a kérelemben foglalt szolgáltatás egyedi sajátosságait.

(2) A felügyelet a jogszabályban foglalt követelményeknek való megfelelés vizsgálata során helyszíni szemlét is lefolytathat, és kérheti a szolgáltatás műszaki jellemzőinek, működésének részletes bemutatását.

(3) A felügyelet döntésében köteles a figyelembe vett műszaki előírásokat nevesíteni, és ha a szolgáltatásra irányadó műszaki előírásoktól eltért, köteles az eltérést megindokolni.

141. §[260]

142. §[261] A felügyelet a bizalmi szolgáltatásnak is minősülő szolgáltatás szolgáltatások ellenőrzése tekintetében minden esetben egyeztet az E-ügyintézési tv. 91. § (1) bekezdése szerinti bizalmi felügyelettel. A felügyelet nem vizsgálja a szolgáltatásnak a bizalmi szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályoknak való megfelelőségét.

29. A szolgáltatásnyújtás megszüntetése

143. § (1) A szolgáltató köteles a felügyelet részére a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése előtt legalább 90 nappal a szolgáltatás befejezését bejelenteni, és azt az elektronikus tájékoztatás szabályai szerint közzétenni.

(2) A bejelentés nem mentesíti a szolgáltatót a megállapodások alapján vállalt vagy jogszabály által kötelezően előírt szolgáltatási időszak biztosításától.

(3) Ha a szolgáltatás nyújtását nem jogszabály írja elő kötelezően, a felügyelet jogosult a szolgáltatás megszüntetésének idejét legfeljebb 6 hónappal elhalasztani, ha a szolgáltatás nyújtásának megszüntetése az elektronikus ügyintézés során zavarokat okozhat. A szolgáltató - ha a szolgáltatást nem jogszabályi kötelezés alapján nyújtja - mentesülhet e szolgáltatási kötelezettsége alól, ha teljes értékűen azonos, a felügyelet nyilvántartásában szereplő szolgáltatás az igénybevevők rendelkezésére áll, az átállásra elegendő időt biztosít, és az igénybevevők esetleges átállási költségét a tevékenységét megszüntető szolgáltató viseli.

30. A koordinációs eljárás részletes szabályai

144. § (1)[262] A koordinációs eljárás a felügyelet speciális, az elektronikus ügyintézést biztosító, illetve az együttműködő szervet szakmailag segítő eljárása, amely nem minősül közigazgatási hatósági eljárásnak.

(2) A felügyelet a koordinációs eljárás során javaslatainak előkészítése érdekében információkat kér az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szervtől, az érintett szervekkel konzultációt folytat, a helyszínen felméri az E-ügyintézési tv. és e rendeletben foglalt feltételek teljesüléséhez szükséges adatokat.

(3) A felügyelet munkatársai a koordinációs eljárás során tudomásukra jutott információkat a (4) bekezdés szerinti kivétellel kötelesek bizalmasan kezelni.

(4) Ha a felügyelet a koordinációs eljárás során olyan információ birtokába jut, amely információbiztonsági kockázatot jelenthet, haladéktalanul értesíti az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletéért felelős hatóságot.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szerv - a Kormány rendeletében meghatározott kivételekkel - nem köteles a felügyelet javaslatában foglaltak végrehajtására, de jeleznie és indokolnia kell a felügyeletnek a javaslatban foglaltaktól történő eltérést.

(6) A felügyelet a koordinációs eljárás eredményéről összefoglalót készít, amelyet az elektronikus ügyintézést biztosító vagy együttműködő szervnek megküld.

31. Műszaki irányelvek elfogadására és közzétételére vonatkozó szabályok

145. § (1) A felügyelet az E-ügyintézési tv. 78. § (1) bekezdése szerinti műszaki irányelvek tervezetét véleményezésre elektronikus úton megküldi az informatikáért felelős miniszternek és a szolgáltatóknak.

(2) A felügyelet a műszaki irányelvek előkészítése során indokolt esetben egyeztet a nemzeti, európai vagy nemzetközi szabványügyi vagy szabványkibocsátó szervekkel.

(3) Az elfogadott műszaki irányelveket a felügyelet a honlapján nyilvánosan közzéteszi.

(4) A felügyelet a műszaki irányelvek előkészítése során figyelmet fordít a fogyatékossággal élő személyek egyenlő esélyű hozzáférésének másokkal azonos alapon történő biztosítására.

V/A. FEJEZET[263]

AZ EGYSÉGES DIGITÁLIS KAPUHOZ VALÓ CSATLAKOZÁSSAL ÉS ANNAK MŰKÖDTETÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK

145/A. §[264] E fejezet az SDG Rendeletben foglalt kötelezettségek végrehajtásához szükséges részletszabályokat állapítja meg.

145/B. §[265] (1) A 2. § 18. pontja szerinti illetékes hatóság elektronikus úton együttműködik a 2. § 19. pontja szerinti nemzeti koordinátorral.

(2) Az illetékes hatóság az SDG Rendeletben foglalt kötelezettségei teljesítéséhez jogosult a nemzeti koordinátortól tájékoztatást vagy iránymutatást kérni. A nemzeti koordinátor a megkereséstől számított 10 munkanapon belül tájékoztatást vagy iránymutatást ad az illetékes hatóság számára.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti megkeresés teljesítése - a kért tájékoztatás vagy iránymutatás jellegéből adódóan - az Európai Bizottság közreműködését igényli, a nemzeti koordinátor haladéktalanul megkeresi az Európai Bizottságot, ennek tényéről pedig tájékoztatja az illetékes hatóságot. A megkeresés Európai Bizottság általi megválaszolásának időtartama az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele.

(4) A nemzeti koordinátor jogosult az általa vagy az Európai Bizottság által meghatározott formában vagy szerkezetben tájékoztatást vagy adatot kérni az illetékes hatóságtól az SDG Rendeletben foglalt kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozóan. Az illetékes hatóság a megkereséstől számított 10 munkanapon belül - különösen indokolt esetben soron kívül - adatot szolgáltat vagy tájékoztatást nyújt a nemzeti koordinátor részére.

145/C. §[266] (1) Az illetékes hatóság az SDG Rendelet 9., 10. és 11. cikkében foglalt minőségi követelményeknek megfelelő tájékoztató leírást készít és tesz közzé a 4. cikkben meghatározott kötelezettség teljesítése érdekében az E-ügyintézési tv. 1. § 40. pontja szerinti személyre szabott ügyintézési felületen.

(2)[267] A személyre szabott ügyintézési felületen megjelenő tájékoztató leírások magyar nyelvű változatát a 38. § szerinti tudástárban kell rögzíteni, annak idegen nyelvű változatát pedig közvetlenül a személyre szabott ügyintézési felületen.

(3) Amennyiben az illetékes hatóság idegen nyelven nem nyújt tájékoztatást, az SDG Rendelet 12. cikk (1) bekezdésével összhangban a nemzeti koordinátor útján köteles kérni a tájékoztatás idegen nyelvre történő, az SDG Rendelet 12. cikke szerinti fordítását.

(4) A (2) bekezdés szerinti esetben az illetékes hatóság tájékoztatja a nemzeti koordinátort, ha az SDG Rendelet 12. cikk (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem angol nyelvre kéri az (1) bekezdés szerinti tájékoztató leírás fordítását. Ebben az esetben az illetékes hatóság kérelmét köteles megindokolni.

(5) A nemzeti koordinátor az SDG Rendelet 12. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározza azon tájékoztató leírások körét, amelyre vonatkozóan kéri az Európai Bizottságtól a 12. cikk (1) bekezdése szerinti fordítást. A kiválasztott tartalom köréről és a kiválasztás indokairól a nemzeti koordinátor tájékoztatja az illetékes hatóságot.

145/D. §[268] Ha valamely illetékes hatóság az SDG Rendelet 5. cikkében meghatározott információnak megfelelő tájékoztató leírást kíván az e rendelet 2. § 17. pontja szerinti Egységes Digitális Kapun közzétenni, azt a tájékoztató leíráshoz hozzáférést biztosító link nemzeti koordinátor részére történő megküldésével teheti meg.

145/E. §[269] (1) A nemzeti koordinátor tevékenységének ellátását tárcaközi koordinációs munkacsoport (a továbbiakban: koordinációs munkacsoport) segíti.

(2) A koordinációs munkacsoportot

a) a nemzeti koordinátor,

b) a felügyelet által delegált személyek, továbbá

c) az illetékes hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladat ellátásáért felelős miniszter által kijelölt személy

alkotja.

(3) A koordinációs munkacsoport a nemzeti koordinátor tevékenységét illetően közreműködik

a) az illetékes hatóság SDG Rendeletben foglalt feladatai teljesítésének figyelemmel kísérésében,

b) az Egységes Digitális Kapun elhelyezendő tájékoztató leírásoknak, elektronikus ügyintézési szolgáltatásoknak, továbbá segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásoknak az SDG Rendeletben megállapított minőségi követelmények szerinti vizsgálatában, továbbá

c) bármely, a nemzeti koordinátor SDG Rendeletben vagy e fejezetben meghatározott feladatainak ellátásában.

(4) Az illetékes hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladat ellátásáért felelős miniszter a koordinációs munkacsoport munkájában történő részvétel céljából kijelölt személyről tájékoztatja az e-közigazgatásért felelős minisztert.

145/F. §[270] Az illetékes hatóság a nemzeti koordinátor részére a 145/B. § (4) bekezdése szerinti határidőn belül továbbítja

a) az SDG Rendelet 19. cikkében meghatározott linkeket tartalmazó adattár számára továbbítandó linkeket,

b) az SDG Rendelet 20. cikk (2) bekezdésében meghatározott segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatás leírását és elérhetőségét.

145/G. §[271] (1) Ha - a nemzeti koordinátor vagy az Európai Bizottság vizsgálata alapján - az SDG Rendeletben megállapított valamely követelmény nem teljesül, a nemzeti koordinátor - az adott követelmény kapcsán felelős szervezet, vagyis az illetékes hatóság vagy a SZÜF szolgáltató tájékoztatásával egyidejűleg - megkeresi a felügyeletet, amely feladat- és hatáskörében

a) felhívja az illetékes hatóságot vagy a SZÜF szolgáltatót az általa biztosított szolgáltatásnak az SDG Rendeletben megállapított követelmények szerinti nyújtására, továbbá

b) felhívja az illetékes hatóságot vagy a SZÜF szolgáltatót, hogy a feladatkörébe tartozó, megtett intézkedésekről és a szolgáltatásnyújtási követelmények teljesítéséről vagy a szolgáltatás minőségének helyreállításáról a felügyelet, továbbá a nemzeti koordinátor részére számoljon be.

(2) Az illetékes hatóság vagy a SZÜF szolgáltató az (1) bekezdés szerinti felhívásnak a felügyelet által meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni.

(3) Ha az illetékes hatóság vagy a SZÜF szolgáltató az (1) bekezdés szerinti felhívásnak az abban megjelölt határidőn belül nem tesz eleget, a felügyelet - a nemzeti koordinátor tájékoztatásával egyidejűleg - határidő tűzésével ismételten felhívja az SDG Rendeletben meghatározott követelmények teljesítésére.

(4) Az ismételt felhívás teljesítésének elmaradása esetén a felügyelet közigazgatási hatósági ügynek nem minősülő felügyeleti vizsgálatot folytat, amelynek eredményeként felügyeleti jelentés készül. A felügyeleti jelentés az illetékes hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó közfeladat ellátásáért felelős miniszter részére, vagy a SZÜF szolgáltató esetén a szolgáltató vezető tisztségviselője részére megküldésre kerül. A felügyeleti jelentés a személyes adatok kivételével nyilvános.

(5) A felügyeleti jelentés kormányzati portálon való publikálását a (4) bekezdés rendelkezéseivel összhangban a felügyelet rendeli el.

145/H. §[272] Az E-ügyintézési tv. 1. § 40. pontja szerinti személyre szabott ügyintézési felület szolgáltatás tekintetében kijelölt szolgáltató gondoskodik az Egységes Digitális Kapun a 145/C. § szerint közzétett tájékoztató leírások weboldalaira vonatkozó, az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1121 bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikkében meghatározott statisztikai adatok e cikk szerinti gyűjtéséről és továbbításáról.

145/I. §[273] (1) A SZÜF szolgáltató a szolgáltatási tevékenységére vonatkozó kijelölésének megfelelően az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 2. cikke szerinti, az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszerbe illeszkedő módon gondoskodik

a) az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 4. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében és a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelő módon a közvetítő platform létrehozásáról és működtetéséről,

b) az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 3. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátása érdekében az eDelivery hozzáférési pont létrehozásáról, telepítéséről és működtetéséről.

(2) Az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 3. cikke alapján a 2. cikk szerinti, az egyszeri adatszolgáltatást támogató technikai rendszerhez Magyarország részéről egyetlen egységes hazai eDelivery hozzáférési pont csatlakozik.

(3) A SZÜF szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott feladatai keretében ellátja az SDG-OOTS végrehajtási rendelet 5. szakasz 17. cikke szerinti naplózási, valamint a 3. és 4. szakasz szerinti szolgáltatási feladatokat.

145/J. §[274] (1) Az illetékes hatóság együttműködik a SZÜF szolgáltatóval az SDG Rendelet 14. cikk (11) bekezdésében és a 145/I. §-ban foglalt feladatok végrehajtása érdekében.

(2) A SZÜF szolgáltató ellátja az e fejezetben és az SDG Rendeletben nem közvetlenül a nemzeti koordinátor feladat- és hatáskörébe utalt, valamint a 145/I. §-ban foglalt feladattal kapcsolatos adminisztratív feladatokat, valamint ezen adminisztratív feladathoz kapcsolódóan az illetékes hatóságokkal való közvetlen kapcsolattartást.

(3) Az illetékes hatóságokkal való sikeres együttműködés és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében a nemzeti koordinátor a 145/G. § szerinti felügyeleti eljárást kezdeményezhet a SZÜF szolgáltató jelzése alapján.

V/B. FEJEZET[275]

DIGITÁLIS ÁLLAM MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDELKEZÉSEK

Digitális állampolgárság előregisztráció[276]

145/K. §[277] (1) A Dáptv. 63. § (11) bekezdése szerinti előregisztráció esetében a 14. életévét betöltött polgár a személyazonossága megállapítását - az ideiglenes személyazonosító igazolvány kivételével - személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványával a Dáptv. 63. § (12) bekezdésében előregisztrációra kijelölt szervnél (a továbbiakban e § alkalmazásában: szolgáltató) kezdeményezi.

(2) Ha a polgár az előregisztrációkor rendelkezik vagy az azt megelőző évben rendelkezett személyazonosságát igazoló érvényes okmánnyal, akkor - az ideiglenes személyazonosító igazolvány kivételével - a személyazonossága megállapításához azt felhasználhatja.

(3) A személyazonosság sikeres megállapítását követően a szolgáltató egyszer felhasználható, az előregisztrációs adatok megjelenítésére szolgáló adattároló kódot (a továbbiakban: adattároló kód) és az ahhoz tartozó biztonsági kódot ad át a polgár részére.

Digitális állampolgárság felhasználói profil[278]

145/L. §[279] (1) A digitális állampolgárság felhasználói profil (a továbbiakban: felhasználói profil) használatát a digitális állampolgárság szolgáltató a 64. § szerint készített általános szerződési feltételek szerint biztosítja a felhasználó részére.

(2) A felhasználói profil aktiválása során a felhasználó a digitális szolgáltatásokkal összefüggő kapcsolattartás érdekében megadja elektronikus levelezési címét és telefonszámát.

(3) A sikeres aktiválásról a digitális állampolgárság szolgáltató a digitális állampolgárság keretalkalmazás útján értesíti a felhasználót.

145/M. §[280] (1) A Dáptv. 64. § (1) bekezdése szerinti felhasználói profil inaktiválását a 14. életévét betöltött felhasználó a Dáptv. 63. § (12) bekezdése szerinti szervnél személyesen kérelmezheti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a felhasználói profil inaktiválása során a felhasználó személyazonosságának ellenőrzését a digitális állampolgárság előregisztráció vonatkozó szabályai szerint végzi. A személyazonosság megállapítását követően a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a felhasználói profil inaktiválásáról igazolást állít ki.

(3) A felhasználói profil inaktiválásáról kiállított igazolás tartalmazza a felhasználó

a) természetes személyazonosító adatait,

b) digitális állampolgár azonosítóját,

c) a felhasználói profilja inaktiválásának tényét, idejét és

d) az elektronikus kapcsolattartás kizárására vonatkozó rendelkezése rendelkezési nyilvántartásba történő bejegyzését.

(4) A Dáptv. 64. § (2) bekezdése szerinti esetben a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv a digitális állampolgárság szolgáltatón keresztül értesíti a felhasználót a felhasználói profil inaktiválásáról. Az értesítés közvetett módon, a felhasználó által kezdeményezett kérdésre adott válaszként is megvalósítható.

(5) A felhasználó a felhasználói profil inaktiválását követően annak ismételt aktiválásig a Dáptv. 52. §-ban foglalt digitális keretszolgáltatásokat nem veheti igénybe, valamint a 145/Q. § szerinti tárhely szolgáltatást a tárhely szolgáltatója az inaktiválás időszakára felfüggeszti.

(6) A felhasználói profil ismételt aktiválására abban az esetben kerülhet sor, ha a felhasználó a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szerepel, és számára új személyi azonosító képzésére nem került sor.

Digitális állampolgárság keretalkalmazás[281]

145/N. §[282] (1) A digitális állampolgárság keretalkalmazás (a továbbiakban: keretalkalmazás) igénybevételével és a digitális állampolgárság szolgáltató által a 64. § szerint készített általános szerződési feltételek elfogadásával a felhasználó az eAzonosítás és az eAláírás igénybevételét is kezdeményezi.

(2) A keretalkalmazás az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szolgáltatások (a továbbiakban: alkalmazásszolgáltatás) igénybevételét biztosítja:

a) hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése az igénylés szerinti kérelem adatok bűnügyi nyilvántartó szerv felé történő továbbításával, valamint a kérelem tárgyában hozott döntés letöltése,

b) nemzeti digitális irattárca szolgáltatás,

c) időpontfoglalás egyes kormányablak ügyek tekintetében.

(3) A keretalkalmazás használata érdekében a mobiltelefon regisztrációját újra el kell végezni, ha

a) a felhasználó az első regisztrációtól eltérő további mobiltelefonon is használni kívánja a keretalkalmazást,

b) a felhasználó a szolgáltató felé jelzi, hogy a regisztrációval érintett mobiltelefonját elvesztette, eltulajdonították vagy használhatatlanná válik,

c) a felhasználó törli, majd újra letölti a keretalkalmazást,

d) a felhasználó felhasználói profilját inaktiválja,

e) a felhasználó felhasználói profilját a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv inaktiválja, valamint

f) az általános szerződési feltételekben meghatározott további esetben.

(4) A keretalkalmazás életesemény-alapú szolgáltatás keretében nyújtja a (2) bekezdés a) és c) pont szerinti alkalmazás-szolgáltatást.

Nemzeti digitális irattárca[283]

145/O. §[284] A nemzeti irattárca szolgáltatás keretében az alábbi szolgáltatások érhetők el:

a) a felhasználóra saját magára vonatkozó adatok közhiteles nyilvántartásból való lekérdezése és megjelenítése,

b) az a) pont szerinti adatok - közhiteles nyilvántartásból történt lekérdezésük tényét a digitális állampolgárság szolgáltató általi hitelesítését követő - megosztása,

c) nemzeti digitális irattárca szolgáltatás keretében rendőri igazoltatás során a személyazonosság, illetve vezetési jogosultság igazolását támogató szolgáltatás.

Az eAzonosítás keretszolgáltatás[285]

145/P. §[286] (1) Az eAzonosítás keretszolgáltatás útján biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás a Dáptv. 63. §-a szerinti sikeres regisztrációt követően aktív felhasználói profillal, a keretalkalmazás használatával vehető igénybe.

(2) Az eAzonosítás keretszolgáltatás használata során a felhasználó biometrikus azonosító adat vagy az általa választott azonosító kód alkalmazásával azonosítja magát.

(3) A (2) bekezdés szerinti biometrikus azonosító adat a felhasználó arcképe vagy ujjnyomata. Az eAzonosítás útján biztosított elektronikus azonosítás biometrikus azonosító adat alkalmazásával akkor sikeres, ha az azonosítás során rögzített biometrikus adat megegyezik a keretalkalmazáshoz regisztrált mobiltelefonban tárolt biometrikus adattal.

(4) A felhasználó felhasználói profiljának inaktiválása, valamint a 145/N. § (3) bekezdése szerinti esetben a szolgáltató felfüggeszti az eAzonosítás keretszolgáltatás használatát.

(5) A természetes személyek összerendelési nyilvántartásából az eAzonosítás szolgáltatás nyújtásához a digitális állampolgárság szolgáltató részére az általa kezelt digitális állampolgár azonosító alapján a kérelemben megjelölt nyilvántartásban szereplő természetes személy titkosított kapcsolati kódja szolgáltatható.

145/Q. §[287] (1) Az eAzonosítás keretszolgáltatás szolgáltatója (e § alkalmazásában a továbbiakban: szolgáltató) a Dáptv. 46. § (5) bekezdése szerinti, biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyet biztosít a felhasználó részére.

(2) Vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti tárhelyről érkező küldemény feladója a digitális állampolgárság nyilvántartásban szereplő, a tárhely használatára jogosult természetes személy.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tárhelyre a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhelyre vonatkozó rendelkezések az e §-ban foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

(4) Ha a felhasználó nem rendelkezett a Kormány által kötelezően biztosítandó azonosítási szolgáltatáshoz kapcsolódóan tárhellyel, a tárhelyhez kapcsolódó értesítésekhez címezhető elektronikus levelezési cím megegyezik a 145/L. § szerint megadott elektronikus levelezési címmel. Az e bekezdés szerinti elektronikus levelezési címet a felhasználó megváltoztathatja.

(5) Amennyiben a felhasználó a Dáptv. 46. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján is jogosult a Dáptv. 46. § (5) bekezdése szerinti tárhely használatára, számára a tárhelyet e § szerint kell biztosítani.

(6) Ha a felhasználó a digitális állampolgár felhasználói profilját inaktiválja, a szolgáltató felfüggeszti a szolgáltatás nyújtását mindaddig, amíg a felhasználó újra aktiválja a felhasználói profilját.

(7) A felhasználó digitális állampolgárság azonosítójának törlése esetén a digitális állampolgárság nyilvántartást vezető szerv haladéktalanul értesíti a szolgáltatót a tárhely megszüntetése érdekében.

Az eAláírás keretszolgáltatás[288]

145/R. §[289] (1) Az eAláírás keretszolgáltatás a Dáptv. 63. §-a szerinti sikeres regisztrációt követően aktív felhasználói profillal vehető igénybe.

(2) A felhasználó digitális állampolgárság felhasználói profiljának inaktiválása, valamint a 145/N. § (3) bekezdése szerinti esetben a digitális állampolgárság szolgáltató kezdeményezi az eAláíráshoz kapcsolódó tanúsítvány érvényességének felfüggesztését.

A digitális állampolgárság szolgáltató feladatai[290]

145/S. §[291] (1) A digitális állampolgárság szolgáltató az általános szerződési feltételek módosításáról annak hatálybalépését legalább 10 munkanappal megelőzően a keretalkalmazáson keresztül és a 37. § (1) bekezdése szerinti honlapon tájékoztatja a felhasználót. E rendelet eltérő rendelkezése hiányában az általános szerződési feltételek módosításának elfogadása ráutaló magatartással történik.

(2) A digitális állampolgárság szolgáltató az e Fejezet szerinti feladatai megvalósítása érdekében jogosult a szükséges és elégséges mértékben adatokat az adatot elsődleges adatként nyilvántartó szervtől átvenni és továbbítani.

VI. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉST BIZTOSÍTÓ, VALAMINT EGYÉB SZERVEK INFORMATIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

32. Együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szervek

146. § Az E-ügyintézési tv. 105. § (5) bekezdés b) pontja alapján az E-ügyintézési tv. Harmadik Része szerinti együttműködésre kijelölt közfeladatot ellátó szervek a felsőoktatási intézmények.

33. Az együttműködő szervek közzétételi kötelezettségének teljesítése

147. § (1) Az együttműködő szerv az E-ügyintézési tv. Harmadik Része szerinti közzétételi kötelezettségeinek saját, az együttműködő szervek tájékoztatására szolgáló honlapján keresztül, az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető, kereshető, nyomtatható és megtekinthető módon tesz eleget.

(2) Az együttműködő szervek tájékoztatására szolgáló honlapot egyértelműen meg kell különböztetni az ügyfelek tájékoztatására szolgáló honlaptól.

(3) Az E-ügyintézési tv. 67. §-a szerinti egységes információátadási szabályzatot az azt elfogadó együttműködő szerv teszi közzé az (1) bekezdés szerint. Az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó együttműködő szervek közzétételi kötelezettségük teljesítése során az egységes szabályzat internetes elérhetőségét teszik közzé.

34. Az informatikai együttműködést korlátozó vagy akadályozó üzemszünet, üzemzavar

148. § (1) Az együttműködő szerv köteles az informatikai együttműködést biztosító szolgáltatása elérhetőségének biztosítása érdekében a rendelkezésre állásra vonatkozó célértékeket vállalni.

(2) Az együttműködő szerv köteles az információátadási szabályzatában feltüntetni:

a) a rendelkezésre állás vállalt célértékét, számítási módját;

b) a rendelkezésre állást érintő események kezelési eljárásának leírását.

149. § (1) Az E-ügyintézési tv. 56. § (2) bekezdése szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni legalább:

a) a technikai tevékenység tervezett kezdő és záró időpontját, nap, óra és perc pontossággal;

b) a technikai tevékenységgel pontosan érintett informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás meghatározását, funkcionalitásukban bekövetkező változásokat;

c) ha a tervezett technikai tevékenység az informatikai együttműködésben változást, korlátozást vagy akadályt eredményez, a változás, korlátozás vagy akadály pontos leírását, valamint az informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás igénybevételében bekövetkező változások leírását;

d) a technikai tevékenység ideje alatt alkalmazható egyéb informatikai és nem informatikai együttműködési szolgáltatás, forma vagy megoldás leírását.

(2) Az E-ügyintézési tv. 56. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásban fel kell tüntetni legalább:

a) az üzemzavar leírását;

b) az üzemzavar elhárításának várható időtartamát;

c) az informatikai együttműködés egyéb lehetőségét.

35. Automatikus információátadásra köteles együttműködő szervek

150. §[292] (1)[293] Az alábbi nyilvántartások és adatbázisok adatai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a nyilvántartást vagy adatbázist vezető együttműködő szerv, ennek hiányában a nyilvántartást vagy adatbázist működtető együttműködő szerv, továbbá ezen nyilvántartások vagy adatbázisok vezetésére, illetve működtetésére jogszabályban kötelezett valamennyi szervezet a KKSZB KEÜSZ útján jogszabályban rögzítettek szerint automatikus információátadási szolgáltatást nyújt, vagy azt központi szolgáltatásként a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe veszi, amelynek keretében biztosítja az alábbi nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő egyes adatok átadásának lehetőségét automatikus információátadás útján:

1. a központi címregiszter,

2. a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

3. az ingatlan-nyilvántartás,

4. a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis,

5. az állami foglalkoztatási szerv feladatainak ellátásához szükséges nyilvántartás,

6. az egységes szociális nyilvántartás,

7. az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás,

8. a földhasználati nyilvántartás,

9. a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképek,

10. a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás,

11. az egészségbiztosítási nyilvántartás,

12. a központi útiokmány-nyilvántartás,

13. a közúti közlekedési nyilvántartás,

14. a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány tulajdonosainak nyilvántartása,

15. a kulturális örökségvédelmi nyilvántartás,

16. a cégnyilvántartás,

17. a civil szervezetek nyilvántartása,

18. a központi idegenrendészeti nyilvántartás,

19. a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által kezelt nyilvántartási rendszerek,

20. a kötvénynyilvántartás,

21. az egyéni vállalkozók nyilvántartása,

22. a természetes személyek közhiteles országos adósságrendezési nyilvántartása,

23. a földművesekről, a mezőgazdasági termelőszervezetekről és a mezőgazdasági üzemközpontokról vezetett nyilvántartás,

24. a hitelbiztosítéki nyilvántartás,

25. a gondnokoltak nyilvántartása,

26. az elektronikus ügyintézést igénybe vevő külföldiek személyi nyilvántartása,

27. az Integrált Jogalkotási Rendszer adattára,

28. a lakáscélú állami támogatásban részesített személyek szerződéses adatainak nyilvántartása,

29. a Pénzbeli és Természetbeni Ellátások nyilvántartása,

30. az élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer adatainak nyilvántartása,

31. az Erdészeti Szakigazgatási Információs Rendszer nyilvántartása,

32. a Támogatási Életút Bázis Adatok nyilvántartása,

33. az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása,

34. a Rehabilitációs Szakigazgatási Rendszer adatainak nyilvántartása,

35. az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér adatainak nyilvántartása,

36. az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer adatainak nyilvántartása,

37. az elektronikus fogyasztóvédelmi szakrendszer,

38. az Áldozatsegítő / Jogi Segítségnyújtás (ÁS/JS) szakrendszer,

39. a Pártfogói Iktató és Nyilvántartó Rendszer nyilvántartása,

40. a Felügyelői Ellenőrzések Informatikai és Iktató Rendszere nyilvántartása,

41. az őstermelői nyilvántartás,

42. a Közúti Központi Információs Rendszer adatainak nyilvántartása,

43. a Felsőoktatási Információs Rendszer nyilvántartása,

44. az ipar- és kereskedelmi szakrendszer.

45.[294] a digitális állampolgárság nyilvántartás.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adat kizárólag a KKSZB KEÜSZ szolgáltatáson keresztül vehető igénybe.

150/A. §[295] (1) Ha jogszabály a 150. §-ban megjelölt adatbázis vagy nyilvántartás tekintetében önálló adatfeldolgozót jelöl ki, az adatfeldolgozó feladata, hogy biztosítsa a 150. § szerint a KKSZB KEÜSZ útján az automatikus információátadás technikai lehetőségét, vagy annak lehetőségét, hogy azt központi szolgáltatásként az adatfeldolgozó a KKSZB KEÜSZ szolgáltatójától igénybe vegye.

(2) Ha a 150. §-ban megjelölt adatbázist vagy nyilvántartást több szerv vezeti, a nyilvántartás vagy adatbázis működtetéséért felelős szerv a szakmai irányítást ellátó szerv egyetértésével csatlakozik a KKSZB KEÜSZ szolgáltatáshoz.

(3) Nem kell a KKSZB KEÜSZ-t igénybe venni az E-ügyintézési tv. 51. § (2) bekezdésében foglalt esetekben.

36. Az információátadási szabályzat és az információátadási megállapodás adattartalma[296]

151. §[297] (1) Az információátadási szabályzat az E-ügyintézési tv.-ben és a 148. § (2) bekezdésében meghatározottakon túlmenően tartalmazza

a) az együttműködő szerv

aa) nevét,

ab) adószámát,

b) az E-ügyintézési tv. 65. § (3) bekezdése szerinti információk, valamint azon információk tekintetében, amelyek vonatkozásában az együttműködő szerv elektronikus információátadásra köteles

ba) az információ nyilvántartását, illetve az irat kezelését elrendelő jogszabályi rendelkezés tételes megjelölését,

bb) az információ jogszabályban meghatározott megnevezését,

bc) azt, hogy az információ az együttműködő szervnek elsődleges vagy másodlagos információforrásként áll rendelkezésére,

bd) ha az információ másodlagos információforrásként áll rendelkezésre, az elsődleges információforrás megjelölését,

be) azt, hogy az információ egyszerű vagy automatikus információátadás útján vehető át az együttműködő szervtől,

bf) az együttműködő szerv által vezetett nyilvántartásokat, azok jogszabályi megjelölését, valamint azt, hogy az adott nyilvántartásban mely információ közhiteles és a nyilvántartás mely egyéb információt tartalmaz,

c) ha az együttműködő szerv egységes információátadási szabályzat hatálya alatt áll, az egységes információátadási szabályzat megjelölését,

d)[298]

e)[299]

f) az információátadási szabályzat módosítása esetén követendő eljárást, valamint ezen belül az információátadási szolgáltatás igénybevevői tájékoztatásának a rendjét, valamint

g) az egyes információátadási szolgáltatások megszüntetésének a rendjét.

(2) Az egységes információátadási szabályzat az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat az egységes információátadási szabályzatot kiadó együttműködő szerv, valamint az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó valamennyi együttműködő szerv tekintetében tartalmazza, a b)-g) pont szerinti adatokat az egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozó szervek tekintetében tartalmazza.

(3) Az olyan együttműködő szerv információátadási szabályzata, amely egységes információátadási szabályzat hatálya alá tartozik, az (1) bekezdés b)-g) pontjának csak azokat az adatait tartalmazza, amelyben az egységes információátadási szabályzattól eltér.

(4) Az információátadási megállapodás

a) tartalmazza a megállapodást megkötő együttműködő szervek mindegyikének az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatait,

b) az (1) bekezdés b)-g) pontjának csak azokat az adatait tartalmazza, a megállapodásban részes együttműködő szervenként, amelyekben az információátadási vagy az egységes információátadási szabályzattól eltér,

c) valamennyi a megállapodásban részes együttműködő szerv tekintetében tartalmazza annak az információátadási és egységes információátadási szabályzatnak a megjelölését, amelynek a hatálya alatt áll.

37. Az információátadási szabályzat és megállapodás bejelentése

152. §[300] (1)[301] Az információátadási szabályzatot az együttműködő szerv honlapján, valamint a 34. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módon közzéteszi.

(2) A felügyelet támogató informatikai rendszert működtet az információátadási szabályzatok, megállapodások és ezek módosításai elkészítéséhez, benyújtásához. A felügyelet a 152/A. §-ban meghatározott információforrások regiszterét, valamint a 152/B. §-ban meghatározott adat- és iratmegnevezések jegyzékét ezen informatikai rendszerben vezeti.

(3) A (2) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez történő hozzáférést, valamint az adatok módosítását - ide nem értve a bárki számára hozzáférhető internetes felületen történő hozzáférést - a felügyelet rendszere naplózza. Az együttműködő szerv az elektronikus azonosítási szolgáltatás útján történő azonosítást követően fér hozzá a (2) bekezdés szerinti informatikai rendszerhez.

(4)[302] Az együttműködő szerv az információátadási szabályzatot a 151. § szerinti adattartalommal elektronikusan köteles előterjeszteni.

(5)[303]

(6) A felügyelet az információátadási szabályzat és módosítása adatait a szabályzat kézhezvételétől számított tizenöt - egységes információátadási szabályzat esetében harminc - napon belül megvizsgálja, és ha[304]

a) megfelel a jogszabályi rendelkezéseknek, az információforrások regiszterén átvezeti,

b) nem felel meg az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek, kifogással él az információátadási szabályzattal szemben,

c) az információforrások regisztere naprakész vezetéséhez szükséges információk rendelkezésre állása másképp nem biztosítható, felügyeleti vizsgálatot indít.

(7) A (6) bekezdés b) pontja szerinti kifogás előterjesztése esetén az együttműködő szerv köteles a szabályzatot 30 napon belül a kifogásban foglaltaknak megfelelően módosítani.

(8)[305]

(9)[306]

(10)[307]

(11) E § rendelkezéseit az egységes információátadási szabályzat és az információátadási megállapodás bejelentése, valamint az információátadási szabályzat, az egységes információátadási szabályzat és az információátadási megállapodás módosításának bejelentése során is alkalmazni kell azzal, hogy az információátadási megállapodást bármely abban részes együttműködő szerv bejelentheti.

37/A. Az információforrások regisztere[308]

152/A. §[309] (1)[310] Az információforrások regisztere azon információk tekintetében, amelyek vonatkozásában az együttműködő szerv elektronikus információátadásra köteles, tartalmazza a 151. § szerinti adatokat.

(2) Az információforrások regisztere az (1) bekezdés szerinti adatokat - az adatok első rögzítését követően öt évig - visszakereshető formában tartalmazza.

(3) A felügyelet az információforrások regiszterét a 34. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott módon közzéteszi.

37/B. Adat- és iratmegnevezések jegyzéke[311]

152/B. §[312] (1) Az adat- és iratmegnevezések jegyzéke tartalmazza

a) az információforrásoknál rendelkezésre álló leggyakoribb azonos típusú adatok és iratok terminológiailag egységes megjelölését,

b) az információforrásoknál rendelkezésre álló leggyakoribb azonos típusú adatok és iratok olyan definícióját vagy tartalmi körülírását, amely alapján az a) pont szerint megjelölt információ egyértelműen beazonosítható mind az információforrás, mind az információ átvételére jogosult együttműködő szerv számára,

c) szükség szerint az adat továbbításának javasolt formátumát,

d) szükség szerint az információk kezelését elősegítő egyéb információkat, valamint

e) annak a megjelölését, hogy az adat- és iratmegnevezés mely időponttól és - megszűnése esetén - meddig alkalmazandó.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti időpont nem lehet korábbi, mint az adat- és iratmegnevezés közzétételét követő harmincadik nap.

(3) Az adat- és iratmegnevezések jegyzékét szerkesztőbizottság állítja össze és aktualizálja. A szerkesztőbizottság a jegyzék összeállításába a Központi Statisztikai Hivatalt bevonja és véleményét figyelembe veszi. Véleményeltérés esetén a felügyelet egyeztetést követően hozza meg döntését.

(4) Az adat- és iratmegnevezések jegyzékét a felügyelet honlapján közzéteszi.

(5) Bármely együttműködő szerv indoklással ellátott javaslatot tehet a felügyeletnek valamely adat- vagy iratmegnevezésnek a jegyzékbe történő bejegyzésére, módosítására vagy a jegyzékből történő törlésére. A szerkesztőbizottság álláspontjának kialakításához írásbeli állásfoglalást kérhet az információforrás és az információ átvételére jogosult együttműködő szervek képviselőitől.

37/C. Az informatikai együttműködés felügyeleti vizsgálata[313]

152/C. §[314] A felügyelet E-ügyintézési tv. 76. §-a szerinti felügyeleti vizsgálata különösen az alábbiakra terjed ki:

a) az együttműködés alapelveinek érvényesülése,

b)[315] az adatkezelési tevékenységek nyilvántartása vezetésének megfelelősége,

c) az informatikai együttműködés technikai alapkövetelményeinek történő megfelelés,

d) a biztonságos elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetőség, valamint elektronikus levélcím megfelelősége, elérhetősége és jogszabályi követelményeknek megfelelő működése,

e) elsődleges és másodlagos információforrásból rendelkezésre álló információk beszerzése és ellenőrzése,

f) automatikus információátadási felület rendelkezésre állása és működése, összerendelési nyilvántartás alkalmazása,

g) központi és elektronikus ügyintézési szolgáltatások igénybevétele,

h) a döntéshozatal és a nyilatkozattétel területén megvalósuló együttműködés,

i) a címadatot tartalmazó nyilvántartások együttműködése,

j) az információátadási szabályzat tartalmára, közzétételére, módosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása, az információátadási szabályzatban foglaltak gyakorlati megvalósulása,

k) az információátadási megállapodásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása és az információátadási megállapodásban foglaltak gyakorlati érvényesülése.

VII. FEJEZET

AZ ELSŐDLEGES INFORMÁCIÓFORRÁSBÓL RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ INFORMÁCIÓK AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2015. ÉVI CCXXII. TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOTT KÖRE

153. § Az E-ügyintézési tv. 60. § (3) bekezdés c) pontja szerinti elsődleges információforrásnak minősül az E-ügyintézési tv. hatálya alá nem tartozó állami intézménynél keletkezett, közhiteles nyilvántartásban nem szereplő információ.

VIII. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS KAPCSOLATTARTÁSRA VONATKOZÓ ELÉRHETŐSÉGEK AZ ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS ÉS A BIZALMI SZOLGÁLTATÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAIRÓL SZÓLÓ 2015. ÉVI CCXXII. TÖRVÉNYBEN NEM SZABÁLYOZOTT TÍPUSAI

154. § (1) Az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó elérhetőségeknek az E-ügyintézési tv.-ben nem szabályozott típusai a következők:

a) rövid szöveges üzenet (SMS) fogadására szolgáló elérhetőség,

b) elektronikus levél (e-mail),

c) telefax,

d) elektronikus azonosítási szolgáltatás nélkül használt telefon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti elérhetőségek igénybevételével történő elektronikus kapcsolattartásra

a) az ügyfél kérésére vagy

b) azonnali beavatkozást igénylő esetekben (súlyos kár vagy életveszély fennállása vagy bekövetkezésének lehetősége)

kerülhet sor.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekre jogkövetkezménnyel járó iratot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv nem küldhet.

(4) Az ügyfél az E-ügyintézési tv. 18. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozatát az (1) bekezdés szerinti elérhetőségekről és az elektronikus ügyintézést biztosító szerv (1) bekezdés szerinti elérhetőségeire is hitelesítés nélkül megküldheti.

VIII/A. FEJEZET[316]

KÉP-, HANG-, KÉP- ÉS HANGFELVÉTEL KÖZPONTI TÁROLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

154/A. §[317] A Kormány az E-ügyintézési tv. szerinti kép-, hang-, kép- és hangfelvételek központi tárolására tárhelyszolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t (a továbbiakban: tárhelyszolgáltató) jelöli ki.

154/B. §[318] A tárhelyszolgáltató a központi tárhely használatára kötelezettek és adatmegismerésre jogosultak számára az adatokhoz való hozzáférést az általa üzemeltetett jogosultági rendszeren keresztül biztosítja.

154/C. §[319] A központi tárhely használatára kötelezettek a tárhelyszolgáltató által meghatározott formátumban töltik fel az állományokat.

154/D. §[320] (1) A központi tárhely használatára kötelezettek és adatmegismerésre jogosultak jogszabályban meghatározott jogosultságuknak megfelelően férhetnek hozzá az adatokhoz.

(2) A tárhelyszolgáltató a tárhely működtetése során naplózza az ahhoz történő valamennyi hozzáférést, illetve ennek kísérletét.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

38. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

155. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. január 1-jén lép hatályba.

(2)[321] 2018. december 31-ig a 150. §-ban megjelölt együttműködő szervtől más együttműködő szerv az automatikus információátadást a KKSZB KEÜSZ-ön kívül 2018. január 1-jét megelőzően kiépített más információátadási csatornán is igénybe veheti, ha a csatorna megfelel a biztonságos elektronikus kapcsolattartás feltételének vagy a 14. § (2) bekezdésének.

(2a)[322] Az együttműködő szerv a 150. §-ban megjelölt feladatát 2019. január 1-jétől köteles ellátni.

(3)[323] A 36. alcímben foglaltak, valamint a III. Fejezet kivételével e rendelet rendelkezéseit 2018. január 1-jétől kötelező alkalmazni.

(4) E rendelet rendelkezéseit az elektronikus ügyintézést biztosító szerv 2018. január 1-jét megelőzően akkor köteles alkalmazni, ha az elektronikus ügyintézést az E-ügyintézési tv. 108. § (2) bekezdése szerint vállalta.

(5)[324]

(6)[325]

(7)[326]

(8)[327]

(9)[328]

(10)[329] Ahol jogszabály tudástárat említ, ott a 38. és 39. § szerinti tudástárfejlesztés elkészüléséig és beüzemeléséig a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 2016. december 31-én hatályos 3. alcíme szerinti tudástárat kell érteni. A 38. és 39. § szerinti tudástárfejlesztés elkészülését és beüzemelését közigazgatás szervezéséért felelős miniszter - az e-közigazgatásért felelős miniszter egyetértésével - a beüzemelés naptári napjának megjelölésével, azt megelőző legalább 15 nappal korábban a Hivatalos Értesítőben közzéteszi.

(11)[330]

(11a)[331]

(11b)[332]

(12) A SZEÜSZ r. szerinti ügyfélkapus tárhely a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó szolgáltatás megkezdését követően az adott KÜNY-ben szereplő személy tárhelyébe integrálódik.

(13) Az a szervezet, amely a SZEÜSZ r. szerinti hivatali kapuval rendelkezik, és hivatali tárhely használatára nem jogosult, 2017. december 31-ig kérheti, hogy a hivatali kapuja a cégkapuba integrálódjon. 2018. január 1-jétől e szerv a hivatali kapu szolgáltatást nem használhatja.

(14)[333]

(15)[334]

(16)[335] Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában elektronikus ügyintézés során a kézbesítésre és a kézbesítési vélelemre, illetve a kézbesítési fikcióra a dokumentum küldésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

(17)[336]

(18)[337] A felügyelet az adat- és iratmegnevezések jegyzékének kiinduló adattartalmát a központi címregiszter, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása, az ingatlan-nyilvántartás, az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás és az egészségbiztosítási nyilvántartás adatai alapján állapítja meg.

(19)[338] E rendeletnek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 221/2017. (VIII. 7.) Korm. rendelettel megállapított 152. § (2) és (3) bekezdését 2018. július 1-jétől kell alkalmazni.

(20)[339]

(21)[340] Az egyéni vállalkozó eltérő rendelkezése hiányában az egyéni vállalkozók nyilvántartásában 2017. december 31-én szereplő egyéni vállalkozó hivatalos elérhetősége az a KÜNY-tárhely, amellyel az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervvel 2017. december 31-ig a kapcsolatot tartotta. A KÜNY-t vezető szerv az egyéni vállalkozó nevében a KÜNY-regisztrációhoz kapcsolódó tárhely szolgáltatás kijelölt szolgáltatója közreműködésével a tárhely azonosításához szükséges adatokat a rendelkezési nyilvántartás és az egyéni vállalkozók nyilvántartása részére, mint az egyéni vállalkozó hivatalos elérhetőségét átadja.

(22)[341] A 115. § 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseit a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére történő ÁNYK-űrlapok benyújtására 2021. december 31-ét követően is alkalmazni kell.

(23)[342]

155/A. §[343] (1) E rendeletnek az elektronikus ügyintézéssel kapcsolatos egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 361/2017. (XI. 30.) Korm. rendelettel megállapított 23/A. alcímében foglaltakat 2018. július 1-jéig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltatótól igénybe venni kívánt SZEÜSZ vagy KEÜSZ esetén a szerződéskötést a piaci szereplő 2018. február 15-éig kezdeményezheti, e határidő elmulasztása esetén 2018. július 1-jét megelőzően a piaci szereplő nem köthet szerződést SZEÜSZ vagy KEÜSZ igénybevételére.

(3) A (2) bekezdés szerinti kezdeményezésben a piaci szereplő megjelöli a SZEÜSZ vagy KEÜSZ használatára vonatkozó, tervezett napi kapacitásigényét.

(4) A Kormány rendeletében kijelölt szolgáltató - ha a szerződéskötésnek nincs akadálya, azt a tulajdonosi jogokat vagy felügyeletet gyakorló miniszter jóváhagyta, és a kapacitás rendelkezésre áll - a szerződést 2018. június 30-ig köti meg.

155/B. §[344] Ha jogszabály alapján az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv feladata ellátására a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatást vesz igénybe, 2018. június 30-ig a 23/A. alcímben foglalt rendelkezések alkalmazása nélkül díjmentesen jogosult a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatás, valamint hivatali tárhely szolgáltatás igénybevételére.

155/C. §[345] Az E-ügyintézési tv. 42/B. §-ában foglaltakat 2023. január 31-ig a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni.

155/D. §[346] (1) E rendeletnek a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 618/2022. (XII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 68/F. §-ában foglaltakat a 2023. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E rendeletnek a Módr. által módosított 2. melléklet 2. pontjában foglaltakat a Módr. hatálybalépését megelőzően keletkezett jogviszonyokra is alkalmazni kell.

155/E. §[347] 2024. július 1-jétől a digitális állampolgárság nyilvántartás támogatja a korábban a KÜNY által támogatott szolgáltatásokat.

155/F. §[348] (1) A digitális állampolgárság szolgáltató a 138. § szerinti bejelentést 2024. július 31-ig köteles megtenni.

(2) A digitális állampolgárság szolgáltató az (1) bekezdés szerinti bejelentéshez

a) a szolgáltatás műszaki leírását,

b) a szolgáltatás pontos meghatározásához szükséges eljárási, adminisztrációs szabályokat, szabályzatokat, folyamatleírásokat és

c) a szolgáltatásra vonatkozó általános szerződési feltételeket

köteles csatolni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésre a 138. § (11) bekezdését és a 138/A. §-t nem kell alkalmazni.

39. Az Európai Unió jogának való megfelelés

156. §[349] (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6-8. cikkeinek és 15. cikk (7) bekezdésének, valamint az illetékes hatóságok által a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján elektronikusan aláírt dokumentumok országhatáron átnyúló feldolgozására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2011/130/EU határozat módosításáról szóló 2014/148/EU bizottsági végrehajtási határozatban meghatározott szabványformátumokra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 154/B. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

156/A. §[350] Ez a rendelet az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. október 2-i 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi (EU) rendeletben meghatározott, Egységes Digitális Kapu létrehozására és működtetésére vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja.

156/B. §[351] Ez a rendelet az egységes digitális kapu szolgáltatásaira vonatkozó felhasználói statisztikáknak és visszajelzéseknek az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő gyűjtéséről és megosztásáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1121 bizottsági végrehajtási rendeletnek való megfelelést szolgálja.

156/C. §[352] Ez a rendelet az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban az igazolások határokon átnyúló automatizált cseréjét és az egyszeri adatszolgáltatás elvének alkalmazását szolgáló technikai rendszer műszaki és operatív előírásainak meghatározásáról szóló, 2022. augusztus 5-i (EU) 2022/1463 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

40. Módosuló rendelkezések

157. §[353]

41. Hatályon kívül helyező rendelkezések

158. § (1) Hatályát veszti

a)[354]

b)[355]

c)[356]

(2)[357]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez[358]

Az elektronikus ügyintézést biztosító szervek által kötelezően elfogadott elektronikus dokumentumformátumok

2. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez[359]

A piaci szereplő és az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerv részére biztosított SZEÜSZ/KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásért fizetendő díj megállapításának és beszedésének szabályai

1. A kijelölt szolgáltató jelen mellékletben meghatározott, jogszabályban biztosított észszerű nyereséget is tartalmazó díjakat számol fel szolgáltatásonként, a szolgáltatáshoz csatlakozási igényt benyújtott piaci szereplő és az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerveknek.[360]

a) Csatlakozási díj: a kijelölt szolgáltató csatlakozásonként csatlakozási díjat számol fel a szolgáltatáshoz való csatlakozást követően.

b) Havidíj: a kijelölt szolgáltató csatlakozásonként havonta fizetendő fix díjat állapít meg, mely a rendelkezésre állás és a szolgáltatás felhasznált volumenének hányadosából kalkulált összeg.

c) Tranzakciós díj: a kijelölt szolgáltató tranzakciós díjat számol fel az adott szolgáltatás igénybevételi tranzakció száma és a tranzakció egységdíjának szorzata alapján azon szolgáltatás esetében, ahol az igénybevétel tranzakcióalapú és mérhető. A tranzakciós díj havi díjban megállapított tranzakciószám felett fizetendő.

2. A SZEÜSZ/KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásért fizetendő díjakat tartalmazó számlát - a kormányzati hitelesítés szolgáltatás kivételével - a DMÜ állítja ki a piaci szereplőnek, valamint az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerveknek. Az összerendelési nyilvántartás szolgáltatásért fizetendő díjakat tartalmazó számlát - a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős miniszter és a DMÜ között kötött megállapodás alapján - a DMÜ állítja ki.[361]

3. A díjak összegét és megfizetésének módját a kijelölt szolgáltató a honlapján közzéteszi.

3. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez[362]

4. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez[363]

A 16/A. § (2) bekezdése által előírt tanúsítási eljárásnak meg kell felelnie a következő követelményeknek:

1. A tanúsító szervezet a tanúsítványát független akkreditált vizsgáló laboratórium által kiadott értékelési jelentés alapulvételével, valamely - informatikai termékek és rendszerek technológiai biztonsági értékelési követelményeit tartalmazó - szabvány vagy nyilvános műszaki követelményrendszer előírásainak való megfelelés alapján állítja ki.

2. A tanúsítási eljárásban igazságügyi írásszakértői szakvéleménnyel kell alátámasztani a kézi aláírásra visszavezethető adatok és biometriai információk rögzítésére használt eszközök és alkalmazás komponensek kézeredet-azonosítási eljárásban való felhasználhatóságát.

3. A tanúsítási eljárásban figyelembe kell venni az elektronikus aláírórendszerekre, adatmegőrzési rendszerekre, bizalmi szolgáltatásokra, valamint biztonsági funkciókat megvalósító rendszerekre vonatkozó irányadó európai szabványok releváns követelményeit.

4. A tanúsítási eljárásban külső és belső sérülékenység vizsgálatot kell végezni.

5. A tanúsított rendszer, illetve szolgáltatás akkor felel meg a zártsági és biztonsági elvárásoknak, ha

5.1. a kézi aláírásra visszavezethető adatokat és biometriai információkat olyan módon kezeli, hogy azok mind létrehozáskor, mind a teljes életciklusuk alatt - figyelembe véve az algoritmusok avulási lehetőségeit is - sértetlenek, mindenkor üzemszerűen elérhetőek maradnak és védettek a nyilvánosságra kerüléstől;

5.2. megfelelő szintű, fizikailag védett környezetben üzemeltetett;

5.3. elemei azonosíthatóak és dokumentáltak;

5.4. üzemeltetési folyamatai szabályozottak, dokumentáltak és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek;

5.5. változáskezelési folyamatai biztosítják, hogy a rendszer paraméterezésében és a szoftverkódban bekövetkező változások csak tesztelt és dokumentált módon valósulhatnak meg;

5.6. végfelhasználói hozzáférés mind alkalmazási, mind pedig infrastruktúra szinten szabályozott, dokumentált, a kiemelt jogosultságok szabályozottak, dokumentáltak és a vonatkozó szabályzat szerinti gyakorisággal ellenőrzöttek;

5.7. vírus és más rosszindulatú programok elleni védelme biztosított;

5.8. az aláírás létrehozásához használt fokozott biztonságú elektronikus bélyegző minősített tanúsítványon alapul, és a kapcsolódó aláíró kulcs tárolása hardveresen, nemzetközi tanúsítvánnyal rendelkező aláírás-létrehozó eszközben történik;

5.9. adatkommunikációs és rendszerkapcsolatai dokumentáltak és ellenőrzöttek annak érdekében, hogy az adatkommunikáció bizalmassága, sértetlensége és hitelessége biztosítható legyen;

5.10. a kiemelt jogosultságokkal elvégzett tevékenység naplózása megvalósul, a naplófájlok sérthetetlensége biztosított és a kritikus rendkívüli eseményekről automatikus figyelmeztetések generálódnak;

5.11. üzemeltetésében és használatában részt vevő személyek rendszeres biztonságtudatossági oktatáson vesznek részt, valamint a szervezet dolgozóinak munkaügyi szabályozása megfelel a biztonsági előírásoknak.