2022. évi LXIV. törvény
egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról
1. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bányafelügyelet engedélyezi:)
"g) a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kutatását, kinyerését, hasznosítását, az elsődlegesen gyógyászati vagy elsődlegesen mezőgazdasági célú termálvíz kitermelés kivételével,"
2. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 18. § a következő (4)-(10) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bányászati koncessziós tevékenység gyakorlása jogának (1) bekezdés szerinti átruházása esetén koncessziós pályázatot nem kell kiírni.
(4) A koncessziós szerződés aláírója (a továbbiakban: részesedést átadó) a jogosult koncessziós társaságban fennálló részesedését a koncessziós társaság tevékenysége alatt másra (a továbbiakban: részesedést átvevő) átruházhatja.
(5) A részesedést átvevő olyan természetes személy vagy átlátható szervezet lehet, aki vagy amely megfelel az átadóra koncessziós szerződésben vagy jogszabályban a részesedés-átruházás hatályba lépése napján meghatározott feltételeknek.
(6) Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket eléri, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása szükséges.
(7) Ha a részesedés-átruházás eredményeként a részesedést átadó koncessziós társaságban fennálló részesedése a 13. § (1) bekezdése szerinti értéket nem éri el, a részesedés-átruházáshoz a bányafelügyelet 6/B. § (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti előzetes hozzájárulása mellett a koncessziós szerződést is módosítani kell.
(8) A (7) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés - egyéb feltételek fennállta esetén - akkor módosítható, ha a részesedés-átruházás eredményeként a koncessziós társaságban a 13. § (1) bekezdése szerinti részesedéssel legfeljebb két részesedést átvevő rendelkezik, vagy ha a részesedést átadó és a részesedést átvevő részesedése a koncessziós társaságban 50-50%.
(9) A (8) bekezdés szerinti esetben a részesedést átvevő a részesedést átadó jogutódjaként felel a koncesszióba adóval szemben a részesedés-átruházás hatálybalépésétől a koncessziós társaság tevékenysége alatt a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért. Ha a 13. § (1) bekezdése szerinti mértéket elérő részesedéssel két részesedést átvevő rendelkezik, a 13. § (1) bekezdése szerinti követelmény teljesüléséért felelősségük egyetemleges.
(10) A (8) bekezdés szerinti esetben a koncessziós szerződés módosításában rendelkezni kell a részesedést átadó koncessziós szerződésben vagy jogszabályban meghatározott, a részesedés-átruházás hatálybalépése napján fennálló - (7) bekezdésben foglaltaktól eltérő - jogai és kötelezettségei tekintetében a részesedést átvevő vagy átvevők jogutódlásáról vagy annak hiányában az átadó felelősségének fennmaradásáról."
3. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "A bányajáradék" alcíme a következő 20/A. §-sal egészül ki:
"20/A. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog esetén, a szénhidrogénre megállapított bányatelekkel rendelkező bányavállalkozó, ha átlátható szervezetnek minősül és ezt igazolja, szerződéskötési díj megfizetése mellett kérelmezheti a Hatóságnál, hogy az általa mezőnként fizetendő bányajáradék mértékét szerződésben (e § alkalmazásában a továbbiakban: szerződés) határozzák meg. A kérelem alapján szerződéskötési kötelezettség nem áll fenn.
(2) A szerződéskötési díj a bányatelekben nyilvántartott - a szerződéssel érintett mező - bányafelügyelet által megállapított kitermelhető ásványi nyersanyag értékének 0,1%o-e, de mezőnként legfeljebb háromszázmillió forint. Az ásványvagyon értékét az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendelet szerint kell meghatározni. A bányavállalkozó a szerződéskötési díjat a szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül fizeti meg. Ha a bányavállalkozó a szerződéskötési díjat nem fizeti meg határidőre, a szerződés megszűnik.
(3) A Hatóság a szerződéskötés tekintetében mérlegeli a 20. § (8) bekezdésében foglaltakat és a szerződés nemzetstratégiai szempontú megalapozottságát, továbbá a szerződéskötés feltételeként a bányavállalkozó részére éves ásványi nyersanyag kitermelési mennyiséget állapít meg. Ha a bányavállalkozó a megállapított kitermelési mennyiséget nem teljesíti, a különbözet alapján számított bányajáradékot megfizeti. A bányavállalkozó nem köteles a szerződésben megállapított kitermelési mennyiség kitermelésére, ha annak műszaki, illetve földtani akadálya van, vagy vis maior helyzet adódott. Az akadály vagy a vis maior fennállását a bányavállalkozó igazolja.
(4) A bányajáradék-mértéket - a kérelem időpontjában alkalmazott e törvény szerinti százalékos mértéknél magasabb, de legfeljebb az eredeti érték 1,75-szörös mértékben - a Hatóság és a bányavállalkozó a szerződésben állapítja meg.
(5) A szerződés a miniszter egyetértésével köthető meg. A szerződés időbeli hatálya a húsz évet nem haladhatja meg, és egy alkalommal legfeljebb tizenöt évvel meghosszabbítható. A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.
(6) Ha a szerződés megkötését követően az ágazati jogi szabályozás megváltozása következtében a szerződésben megállapított bányajáradék vagy a szerződésben rögzített más közteher mértéke a bányavállalkozó hátrányára módosulna, vagy a bányavállalkozót a szerződésben rögzített egyéb gazdasági hátrány vagy jogi érdeksérelem érné, és az ágazati jogi szabályozás megváltozásának lehetősége a szerződés megkötésének időpontjában a bányavállalkozó számára nem volt előrelátható, úgy a bányavállalkozó az elszenvedett gazdasági hátránnyal vagy jogi érdeksérelemmel arányos egyösszegű vagy részletekben teljesítendő pénzbeli kompenzációra tarthat igényt.
(7) A (6) bekezdés alkalmazásában ágazati jogi szabályozásnak minősül az állam és az Európai Unió által alkotott valamennyi jogszabály és jogi tartalmú szabályozás, így különösen a bányajáradékra, a bányászati tevékenységre vonatkozó közterhekkel kapcsolatos és más jogi szabályozás, kötelezést tartalmazó szakmai előírás, szabvány, szabályzat és belső szabályozás, továbbá nemzetközi szerződés és megállapodás, amely bányászati vagy egyéb energiaipari tevékenységre vonatkozik."
4. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény "A bányászati tevékenység engedélyezése" alcímét követően a következő alcímmel egészül ki:
"Geotermikus energia kutatása és hasznosítása
21/A. § (1) Geotermikus energia kutatását a bányafelügyelet engedélye alapján lehet végezni.
(2) A bányavállalkozó a kutatási engedély alapján a kutatási területen kizárólagosan jogosult a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak a meghatározására szolgáló műszeres mérések, vizsgálatok, fúrások elvégzésére, továbbá a geotermikus védőidom kijelölésének a kezdeményezésére.
(3) A kutatás engedélyezése iránti kérelemhez mellékelni kell a kutatási munkaprogramot. A kutatási engedély megadásának feltétele a Hatóság elnökének rendeletében megállapított pénzügyi biztosíték nyújtása.
(4) A kutatási időszak legfeljebb négy év lehet, amely az engedélyezett időszak felével egy alkalommal meghosszabbítható.
(5) Ha a bányavállalkozó a kutatási engedélyben meghatározott kutatási feladatainak időarányos részét neki felróható okból nem hajtotta végre, a bányafelügyelet a kutatási engedélyt visszavonja.
(6) A bányavállalkozó az engedélyezett kutatási időszak utolsó napjától számított három hónapos jogvesztő határidőn belül - kutatási zárójelentés benyújtásával - kérheti a geotermikus védőidom megállapítását.
(7) A kutatási terület kialakítására és mértékére, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, valamint a kutatási engedély tartalmi követelményeire vonatkozó szabályokat a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(8) A bányafelügyelet a geotermikus kutatási területről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a) a kutatást engedélyező határozat számát és véglegessé válásának napját,
b) a kutatási terület közigazgatási megjelölését az érintett települések megnevezésével, valamint az egységes országos vetületi rendszer (a továbbiakban: EOV rendszer) szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási blokkok EOV rendszer szerinti koordinátákkal történő lehatárolását, a kutatási terület alap- és fedőlapját,
c) a kutatási engedély jogosítottjának nevét és lakóhelyét, illetve megnevezését és székhelyét,
d) a kutatásra engedélyezett időtartamot és
e) a kutatási engedély visszavonása esetén, a kutatási engedély megszűnésének napját.
(9) A (8) bekezdés szerinti nyilvántartás - a (8) bekezdés c) pontja szerinti adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
21/B. § (1) Geotermikus energiát kinyerni - a (6) bekezdés szerinti eset kivételével - a földkéreg e célra elhatárolt részéből (geotermikus védőidom) szabad.
(2) A geotermikus védőidomot kérelemre a bányafelügyelet jelöli ki. Geotermikus védőidomok nem lehetnek átfedésben. Ivó-, ásvány-, gyógy- és hévízcélú hasznosításra már igénybevett vízadók, víztestek geotermikus védőidomként nem jelölhetőek ki.
(3) Geotermikus védőidomként olyan térrészt lehet kijelölni, amely adott technológia alkalmazása mellett legalább huszonöt évig biztosítja a kinyerni tervezett geotermikus energia mennyiségét.
(4) A bányafelügyelet a geotermikus védőidomot kijelölő döntésében - a vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalása alapján - rendelkezik a kitermelhető termálvíz éves mennyiségéről, a kitermelt víz elhelyezésének módjáról és a vízkészletjárulék megállapításához szükséges adatokról.
(5) A geotermikus védőidomon belül e törvény hatálya alá nem tartozó geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmény építéséhez a bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges.
(6) A természetes felszíntől mért 150 m feletti földkéregrészig a geotermikus energia kinyerésének és hasznosításának engedélyezésére a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó, sajátos építményfajtákra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) A geotermikus energia (6) bekezdés alapján történő kinyerésére és hasznosítására a 3. §-t, a 20. §-t, a 21/B. § (8) bekezdését, a 25. § (2) bekezdés b) pontját, a 25. § (3a) bekezdés d) pontját és a 41. §-t alkalmazni kell.
(8) A geotermikusenergia-hasznosító létesítményekről, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségéről, valamint a megállapított geotermikus védőidomokról a bányafelügyelet nyilvántartást vezet.
21/C. § (1) Geotermikus energiát energetikai célra kinyerni és hasznosítani - a 21/B. § (6) bekezdése szerinti eset kivételével - a Hatósággal - a miniszter egyetértésével - kötött szerződés alapján lehet.
(2) A szerződés megkötésének feltétele, hogy a bányavállalkozó
a) rendelkezzen olyan jognyilatkozattal, illetve szándéknyilatkozattal, amely a kinyerni tervezett geotermikus energia hasznosítási célnak megfelelő felhasználását biztosítja,
b) rendelkezzen geotermikus védőidomot kijelölő végleges határozattal és
c) vállalja, hogy az adott hasznosítási célra felhasználni tervezett geotermikus energia éves mennyiségét kinyeri.
(3) A szerződés legfeljebb harmincöt évi időtartamra köthető, amely egy alkalommal, legfeljebb az eredeti időtartam felével meghosszabbítható.
(4) A szerződés meghosszabbítását annak lejárata előtt legalább hat hónappal korábban kell kezdeményezni. A határidő elmulasztása esetén a szerződést meghosszabbítani nem lehet.
(5) A szerződés tartalmazza a geotermikus energia-kinyerés célját, tervezett hasznosítási formáját és az alkalmazott kinyerési technológiát, valamint a (6) bekezdés szerinti vízvisszasajtolási kötelezettség teljesítésére vonatkozó rendelkezéseket.
(6) A bányavállalkozó a kitermelt vizet a technikai és földtani lehetőségekhez képest teljes mértékben visszasajtolja.
(7) A Hatóság a szerződést felmondhatja, ha a geotermikus energiát felhasználó személy nyilatkozik arról, hogy a bányavállalkozó a szolgáltatási kötelezettségét neki felróhatóan nem teljesíti.
(8) A bányavállalkozó a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a jogszabályváltozás számára olyan mértékben hátrányos, hogy a szerződés fenntartása a továbbiakban tőle már nem várható el. A felmondásnak valósnak, okszerűnek és részletesen indokoltnak kell lennie.
(9) A Hatóság a szerződést hat hónapos felmondási idővel felmondhatja, ha a bányavállalkozó
a) a tevékenységére vonatkozó jogszabályt vagy a rá vonatkozó hatósági döntés előírásait súlyosan megsértette és ennek tényét bíróság jogerősen vagy hatóság véglegessé vált döntéssel megállapította, vagy
b) a szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróható módon súlyosan megsértette.
(10) A (8) és (9) bekezdésben foglalt felmondási okokon túl a szerződés további felmondási okokat is rögzíthet.
(11) Ha a szerződés megszűnésekor a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására kiépített technológia továbbra is alkalmas a szerződés szerinti szolgáltatás teljesítésére, illetve a geotermikus rendszerhez kapcsolódó ellátatlan fogyasztó (a továbbiakban: ellátatlan fogyasztó) marad, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet pályázatot ír ki a Hatóság elnökének rendeletében foglaltak szerint.
(12) A Hatóság a pályázat nyertesével szerződést köt azzal, hogy a nyertes pályázati ajánlat feltételeinek vállalása esetén a Hatóság az ellátatlan fogyasztóval köt szerződést. Ha több ellátatlan fogyasztó is vállalja a feltételeket, a Hatóság a geotermikus rendszerről közvetlenül ellátott fogyasztóval köt szerződést.
(13) Ha a szerződés megszűnik és a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó jog új jogosultjának kijelölése céljából a bányafelügyelet pályázatot nem írhat ki vagy a pályázat eredménytelen, a bányafelügyelet a kijelölt geotermikus védőidomot törli a nyilvántartásából.
(14) A szerződés megszűnését követően - a (15) bekezdés szerinti eset kivételével - a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására szolgáló létesítmények tovább nem üzemeltethetőek, a bányavállalkozó - kivéve, ha a létesítmény más célú hasznosítása a szerződés megszűnését követő egy éven belül lehetséges - azokat elbontja és a területet helyreállítja.
(15) Ha a szerződés megszűnésekor ellátatlan fogyasztó marad, a bányavállalkozó a szolgáltatást a bányafelügyelet (11) bekezdés szerinti pályázat lezárulásának időpontjáról történő tájékoztatásának kézhezvételéig teljesíti.
(16) Ha a (11) bekezdés szerinti pályázat alapján történő kijelölés vagy a (14) bekezdés szerinti más célú hasznosítás meghiúsul, a bányavállalkozót terheli a (14) bekezdés szerinti bontási és helyreállítási kötelezettség."
5. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (4)-(6b) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a megállapított bányatelek jogosítottja bányatelkének vertikális bővítése céljából kapjon arra kutatási engedélyt.
(5) Nem kell alkalmazni az (1) és (3) bekezdést akkor sem, ha egy területnél geológiai vagy termelési szempontok alátámasztják, hogy a területtel határos bányatelek jogosítottja kapjon arra kutatási engedélyt, kivéve, ha a területtel úgy szomszédos egy nem a kérelmező jogosultságában álló bányatelek, hogy a két bányatelek között a Hatóság elnökének e törvény végrehajtására kiadott rendelete (e § alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk területe kialakítható.
(6) Ha a bányatelek jogosítottja kutatási adatokkal igazolja, hogy a bányatelek bővítéssel érintett terület kitermelhető ásványinyersanyag-vagyonnal rendelkezik, kutatás elvégzése nélkül kérelmezheti a bányatelkének módosítását.
(6a) Az (5) bekezdés szerinti terület nem lehet nagyobb, mint a rendelet szerinti szénhidrogénre vonatkozó egy kutatási blokk nagysága.
(6b) A (4) és (5) bekezdés szerinti esetben a kutatás engedélyezésére a nyílt területen történő ásványi nyersanyag kutatás engedélyezésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. §-a a következő (14)-(18) bekezdéssel egészül ki:
"(14) Ha egy szénhidrogén-lelőhely kutatására, ideértve a bányatelken belüli új mezők, telepek kutatását is, több bányavállalkozó jogosult, a szénhidrogén-lelőhely a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló rendelet szerinti kutatólétesítménnyel történő kutatását úgy is végezhetik, hogy megállapodásuk alapján az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területen történik meg a kutatási tevékenység.
(15) A koncessziós szerződés szerinti munkatervben vállalt kutatási tevékenység a (14) bekezdés szerinti módon nem teljesíthető.
(16) A bányavállalkozók a (14) bekezdés szerinti esetben a kutatási tevékenységüket önálló kutatási műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén a (14) bekezdés szerinti kutatási tevékenységet nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti. A bányavállalkozók a közöttük létrejött megállapodást a kutatási műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez mellékelik.
(17) A megállapodásban részes bányavállalkozó a (14) bekezdés szerinti kutatási adatok megismerésére és felhasználására korlátozás nélkül jogosult.
(18) A (14) bekezdés szerinti kutatás meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettségei alóli mentesülését."
6. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 29. §-a a következő (3)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A bányavállalkozók az (1) bekezdés szerinti esetben a szénhidrogén-lelőhely feltárását, kitermelését úgy is végezhetik, hogy az egyik bányavállalkozó jogosultságában álló területről történik meg a szénhidrogén kitermelése (e § alkalmazásában a továbbiakban: tényleges kitermelés). A bányavállalkozók az együttes művelési tervet ebben az esetben is elkészítik és a bányászati tevékenységet önálló műszaki üzemi terv alapján végzik. Az a bányavállalkozó, amelynek területén tényleges kitermelést nem végeznek, ezt a tényt a műszaki üzemi tervben ismerteti.
(4) A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés esetén a bányavállalkozók megállapodnak a költségviselésben és a tényleges kitermelésből való részesedés és annak elszámolásának szabályaiban. A megállapodást a tényleges kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyási kérelemhez kell mellékelni. A tényleges kitermelésből való részesedés mértékét a bányafelügyelet a tényleges kitermelési műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban állapítja meg.
(5) A bányafelügyelet a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó műszaki üzemi tervet nem hagyja jóvá, ha
a) a bányavállalkozók jogosultságában álló lelőhelyrészek ásványvagyonára vonatkozó adatok, ideértve a kihozatali tényező nagyságát is, nem ismertek,
b) az együttes művelési terv és a (4) bekezdés szerinti megállapodás nem áll rendelkezésre,
c) a kérelmezett kitermelési tevékenység ásványvagyon-veszteséget eredményezne,
d) a tényleges kitermelést végző bányavállalkozó nem igazolja a kitermelt szénhidrogén kitermelő berendezésen történő mérési lehetőségét, vagy
e) a tényleges kitermelésből való bányavállalkozói részesedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg.
(6) Ha a (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelésre vonatkozó szabályok és előírások megszegése miatt ásványvagyon-veszteség keletkezik, a bányafelügyelet a veszteséggel érintett ásványvagyon mennyisége és a 20. § szerinti bányajáradék mérték alapján a kiesett bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg.
(7) A (3) bekezdés szerinti tényleges kitermelés meghiúsulása nem eredményezi a bányavállalkozó e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szerinti kötelezettsége alóli mentesülését."
7. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 31. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Az építésügyi hatósági vagy az építésfelügyeleti hatósági jogkörben eljáró bányafelügyelet végleges döntése ellen a közlésétől számított tizenöt napon belül lehet közigazgatási pert indítani."
8. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"38. § (1) Az ingatlan tulajdonosa (kezelője, használója) köteles tűrni, hogy a bányavállalkozó vagy a földtani kutatásra jogosult az ingatlanon megfigyeléseket, méréseket végezzen, jeleket helyezzen el. A bányavállalkozó, valamint a földtani kutatásra jogosult e tevékenységével és az ingatlan rendeltetésszerű használatának ideiglenes akadályozásával vagy zavarásával okozott károkat a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.
(2) Az ingatlan tulajdonosa köteles tűrni, hogy a használaton kívüli mélyfúrás 36. § (4) bekezdése szerinti tulajdonosa vagy vagyonkezelője a mélyfúrás tájrendezését elvégezze. A tájrendezés során okozott károkat a mélyfúrás tulajdonosa vagy vagyonkezelője a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint téríti meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységnek minősül a szeizmikus mérések helyszínére történő behajtás, a mérési pontok és nyomvonalak kitűzése, a mérések elvégzése, ideértve a többdimenziós szeizmikus méréseket és a felvételezést is. A geofizikai mérések elvégzése nem minősül a termőföld védelméről szóló törvényben meghatározott termőföld időleges más célú hasznosításának.
(4) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték, egyéb gáz- és gáztermékvezeték, valamint a kutatási műveletekhez szükséges berendezés elhelyezése érdekében - megállapodás hiányában - a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője, továbbá az előkutatás végzésére jogosult az ingatlan használatára az építés, kutatás végzéséhez, annak befejezéséig, az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.
(5) Az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti.
(6) A szolgalom alapján a bányavállalkozó, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője és az előkutatás végzésére jogosult a tevékenység végzéséhez szükséges mértékben az ingatlan igénybevételére, ellenőrzés, javítás, karbantartás, kapacitásfenntartás és -bővítés, az üzemelés és a biztonság fenntartása, az üzemzavar megelőzése és elhárítása érdekében szükséges intézkedések végrehajtására. Az ingatlan igénybevétele során okozott kárt a bányakárokra vonatkozó szabályok szerint kell megtéríteni.
(7) A szolgalom alapításáról, továbbá a kártalanítás módjáról és mértékéről a bányavállalkozónak, az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetőjének és az előkutatás végzésére jogosultnak az ingatlan tulajdonosával, vagyonkezelőjével vagy használójával - harminc napos válaszadási határidőt tartalmazó ajánlat megküldésével -kell az egyezség létrehozását megkísérelnie. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. A szolgalom szerinti korlátozással megegyezően kell az ingatlanban keletkezett kárt megtéríteni.
(8) Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan vagy
ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste", "elköltözött", "ismeretlen" vagy "kézbesítés akadályozott".
(9) A (8) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg.
(10) Közterületen elhelyezendő bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték elhelyezésére vagy üzemeltetésére szolgalmi jogot alapítani nem lehet. A bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték közterületen történő elhelyezését, illetve üzemeltetését a közterület tulajdonosa tűrni köteles. A közterület igénybevételével - beleértve a közterület használati korlátázását is - okozott károkért az építtető kártalanítást fizet.
(11) Nem lehet szolgalmi jogot alapítani, ha a bányászati létesítmény, a szénhidrogén-szállítóvezeték és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték vasúti pályát, folyóvizek, csatornák területét érinti. Az ilyen terület építési tevékenységgel történő igénybevételére és a létesítmények üzemeltetésére az érintetteknek megállapodást kell kötni. A megállapodás alkalmas az építési jogosultság igazolására. A megállapodás nem korlátozhatja a (6) bekezdésben foglalt jogokat.
(12) Nem alapítható szolgalom, ha a 32. § (4) bekezdése szerinti feltételek nem teljesülnek.
(13) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a bányafelügyelet állapítja meg. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:27. §-ában és 5:164. §-ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik.
(14) A szolgalom alapítására irányuló kérelemben meg kell jelölni a szolgalom célját és a szolgalom gyakorlása megkezdésének várható időpontját. A kérelemhez mellékelni kell
a) a szolgalom alapítására vonatkozó szerződéses ajánlatot és annak közlését vagy a közlés sikertelenségét igazoló okiratot,
b) az ingatlan szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot és területkimutatást és
c) a szolgalom alapítását kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésére áll.
(15) A bányafelügyelet a szolgalom alapítása esetén fizetendő kártalanítás megállapítására az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt rendel ki, kivéve, ha a szolgalom alapítását kérő a szerződéses ajánlatát egy évnél nem régebbi igazságügyi szakértői vélemény alapján adta meg, és az igazságügyi szakértői véleményt a kérelméhez mellékeli. A szakértői vélemény ügyfelek részére történő megküldéséről a bányafelügyelet hivatalból gondoskodik.
(16) A szolgalom alapítási eljárás eljárási költségeit - ideértve az eljárásban kirendelt ügygondnok vagy eseti gondnok díját és költségeit is - a szolgalom alapítását kérő viseli.
(17) A bányafelügyelet a kérelemnek helyt adó határozatában külön rendelkezik a szolgalom alapításából eredő kárért megállapított kártalanítás mértékéről és az ingatlan birtokba bocsátásának időpontjáról. A bányafelügyelet a szolgalom alapítására vonatkozó végleges határozatával megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a szolgalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A határozathoz mellékelni kell az ingatlannak a szolgalommal érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(18) A kártalanítási összeget a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni és az azt követő 8 napon belül kell a bányafelügyelet részére a megfizetést igazolni.
(19) A kártalanítási összeget bírósági letétbe kell helyezni, ha
a) a kártalanításra jogosult a kártalanítási összeget nem veszi át,
b) a kártalanításra jogosult lakóhelye, székhelye ismeretlen,
c) a kártalanításra jogosult fizetési számlát nem jelöl meg és
ca) a kártalanítás fizetési számláról történő készpénzkifizetéssel, postai úton történő kifizetése eredménytelen vagy
cb) a kártalanításra jogosult magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkezik, vagy
d) a kártalanítás tekintetében számlakiállítási kötelezettséggel terhelt kártalanításra jogosult a határozat véglegessé válását követő 8 napon belül nem küldi meg a számlát a szolgalom alapítást kérő részére.
(20) Ha a szolgalom alapítását kérő és a többi ügyfél a kártalanítás tárgyában az eljárás alatt egyezséget kötött, a bányafelügyelet az egyezséget határozatába foglalja. A kártalanítás tárgyában kötött, a bányafelügyelet által jóváhagyott egyezséget a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek a szerződési nyilatkozatok megtámadására vonatkozó szabályai szerint lehet megtámadni.
(21) A bányafelügyelet döntésével szemben indított közigazgatási per során
a) a pert a szolgalom alapítást kérő ellen is meg kell indítani, a keresetlevelet a szolgalom alapítására vonatkozó döntés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani,
b) a bányafelügyelet a keresetlevelet az ügy irataival együtt három napon belül továbbítja a bírósághoz,
c) ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet tartalmaz, a bíróság annak tárgyában - a szolgalom alapítást kérőnek a perbeállítása, illetve a szolgalom alapítást kérőnek az azonnali jogvédelem iránt előterjesztett kérelemre vonatkozó nyilatkozattételére rendelkezésre álló öt nap lejártától számítottan vagy a perbeállítás szükségtelensége és a nyilatkozat rendelkezésre állása esetén - az iratoknak a bírósághoz érkezését követő öt munkanapon belül határoz, és határozatát haladéktalanul megküldi a feleknek,
d) a bíróság - tárgyalás tartása iránti kérelem esetén vagy, ha a tárgyalást maga tartja szükségesnek, és a keresetlevél a bíróság intézkedése nélkül alkalmas a tárgyalás kitűzésére - a keresetlevél beérkezését követő harminc napon belül tárgyalást tart,
e) a szolgalom jogalapjának vitatása esetén a bíróság a jogalap tekintetében harminc napon belül közbenső ítélettel döntést hoz, kivéve, ha
ea) a jogalap tekintetében igazságügyi szakértő kirendelése szükséges, és a szakértői vélemény előterjesztésére ezen időszak alatt az ügy bonyolultsága miatt nem kerülhet sor; ebben az esetben a közbenső ítéletet a szakértői vélemény előterjesztését követő tizenöt napon belül kell meghozni vagy
eb) a per ezen határidőn belül befejezhető.
(22) A koncessziós szerződésben az állam által vállalt kisajátítással kapcsolatban felmerült kiadásokat (kártalanítás, eljárási költségek stb.) a bányavállalkozó viseli. A kiadások összegét a bányavállalkozó a kisajátítási eljárásban az állam képviseletében eljáró szervezetnek megelőlegezi. Egyéb esetben a bányászati célból történő kisajátítást a bányavállalkozó harmadik személy kisajátítást kérőként kérheti, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítást, költségeket a bányavállalkozó megfizeti. A kisajátított ingatlan mindkét esetben az állam tulajdonába kerül, a kisajátított ingatlanon - a bányászati jogosultság időtartama alatt - a bányavállalkozót megilletik az ingatlan birtoklására és ingyenes használatára vonatkozó jogok.
(23) A bányászati célú kisajátítás esetén a bányavállalkozó kisajátított ingatlanra vonatkozó használati jogát az ingatlanügyi hatóság a véglegessé vált kisajátítási határozat alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba.
(24) Ha a bányászati célú kisajátítás feltételei állami tulajdonban álló ingatlan tekintetében állnak fenn, akkor az ingatlan tekintetében szolgalomalapítási eljárást kell lefolytatni a bányavállalkozó kérelmére attól függetlenül, hogy a bányászati célú igénybevétel az ingatlan rendeltetésszerű használatát kizárja."
9. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) Előmunkálati jog, vezetékjog, valamint használati jog az engedélyesnek az ingatlan tulajdonosával kötött megállapodása alapján keletkezik. Ha a használattal érintett ingatlan közös tulajdonban áll, a megállapodáshoz a tulajdonostársak tulajdoni hányad alapján számított többségi hozzájárulása szükséges. Megállapodás hiányában az előmunkálati jogot, a vezetékjogot, valamint a használati jogot a bányafelügyelet engedélyezi."
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 38/A. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(7) Az (5) bekezdés szerinti közös tulajdonban álló ingatlan esetében a megállapodás megkötéséhez való hozzájárulást vélelmezni kell az olyan tulajdonostárs részéről, akinek a megállapodás tervezetének közlése
a) nem lehetséges, mert
aa) személye bizonytalan vagy
ab) lakcíme, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen, vagy
b) meghiúsul, mert a postai küldemény azzal a jelzéssel érkezik vissza, hogy "nem kereste", "elköltözött", "ismeretlen" vagy "kézbesítés akadályozott".
(8) A (7) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában a tulajdonostárs személye bizonytalannak minősül, ha
a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy
b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja nem állapítható meg."
10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bányafelügyelet eljárása során az ügyintézési határidő)
"e) a 38. § szerinti szolgalom alapítási eljárás esetén 75 nap."
11. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
"12. a geotermikus energia kutatására, a kutatási terület kialakítására és mértékére, a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére, a kutatási engedély tartalmi követelményeire, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra, továbbá a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására,"
(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)
"18. a bányatelek megállapítására és módosítására, a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítására, a 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására," (vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)
12. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/I. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv9.) 8. §-a hatálybalépésekor folyamatban levő szolgalom alapítási eljárásokat a kisajátítási hatóság folytatja le az eljárás megindításakor hatályos rendelkezések szerint.
(4) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyezési eljárását a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.
(5) A Módtv9. 4. §-a hatálybalépésekor termálvíz kitermelésére vonatkozó vízjogi létesítési engedéllyel és vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízilétesítmény esetén a vízilétesítmény vízjogi üzemeltetési engedélyének módosítása vagy időtartamának meghosszabbítása esetén az eljárást a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezések szerint kell lefolytatni.
(6) A (4) és (5) bekezdés szerinti vízilétesítménnyel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására a Módtv9. 4. §-a hatálybalépését megelőző napon hatályos jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni."
13. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
a) 5. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében a "jóváhagyása, valamint" szövegrész helyébe a "jóváhagyása, a 21/C. § szerinti szerződés megkötése, valamint" szöveg,
b) 6/A. § (3) bekezdésében a "30" szövegrész helyébe a "hatvan" szöveg,
c) 15. §-ában az "5 éven, illetve a geotermikus védőidom kijelölésétől számított 3 éven belül a kitermelést, az energetikai célú hasznosítást nem" szövegrész helyébe az "öt éven belül a kitermelést nem" szöveg,
d) 22. § (2) bekezdésében az "ásványinyersanyag-, illetve geotermikusenergia-kutatási" szövegrész helyébe az "ásványinyersanyag-kutatási" szöveg,
e) 32. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdésben meghatározott létesítménnyel összefüggésben folytatott" szövegrész helyébe az "A bányászati" szöveg,
f) 32. § (3) bekezdésében az "állapítja meg." szövegrész helyébe az "állapítja meg. A biztonsági övezet csökkenthető, ha annak műszaki feltételei fennállnak." szöveg,
g) 50/A. § (1b) bekezdés 13. pontjában az "az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén" szövegrész helyébe az "az ásványi nyersanyag természetes előfordulási területén" szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
b) 9. § (2) bekezdésében a "vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai célra" szövegrész,
c) 9. § (2b) bekezdésében a "vagy a geotermikus energia kutatását és kinyerését" szövegrész,
d) 10. § (2) bekezdés a) pontjában a "geotermikus energia kinyerésére, hasznosítására" szövegrész,
e) 14. § (1) bekezdésében az " , illetve geotermikusenergia-kutatási" szövegrész és a "geotermikus energia és" szövegrész,
f) 20. § (8) bekezdés b) pontjában az " , illetve a geotermikus energia hasznosítás" szövegrész,
g) 22. § (1) bekezdésében a "vagy geotermikus energia" szövegrész,
h) 22. § (2) bekezdésében az " , illetve geotermikus energia" szövegrész és az " , a geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
i) 22. § (6) bekezdésében az " , illetve a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak" szövegrész és az " , illetve a geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
j) 22/B. §-a,
k) 26/A. § (1) bekezdésében az " , illetve a geotermikus védőidom kijelölését" szövegrész és az " , illetve geotermikus védőidom kijelölésének" szövegrész,
l) 32. § (2) bekezdésében az "az érintettek meghallgatásával" szövegrész,
m) 49. § 24. pontjában az "A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész." szövegrész.
2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása
15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
a) 15/A. § (1) bekezdésében a "vagy engedély" szövegrész helyébe a "vagy a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó hatósági szerződésben (a továbbiakban: bányafelügyeleti szerződés) engedélyezett vagy engedély" szöveg,
b) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "engedély, továbbá" szövegrész helyébe az "engedély, bányafelügyeleti szerződés, továbbá" szöveg,
c) 15/A. § (3) bekezdésében az "engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe az "engedéllyel, bányafelügyeleti szerződéssel rendelkező" szöveg,
d) 15/B. § (1) bekezdés b) pontjában az "engedélyben meghatározott" szövegrész helyébe az "engedélyben, bányafelügyeleti szerződésben meghatározott" szöveg,
e) 15/B. § (1) bekezdés c) pontjában a "ha a" szövegrész helyébe a "ha tevékenységét bányafelügyeleti szerződés nélkül vagy a" szöveg,
f) 15/C. § (1) bekezdés f) pontjában az "engedély szerinti" szövegrész helyébe az "engedély vagy bányafelügyeleti szerződés szerinti" szöveg,
g) 15/C. § (6) bekezdésében a "válásával, üzemi" szövegrész helyébe a "válásával, a bányafelügyeleti szerződés hatálybalépésével, üzemi" szöveg,
h) 28/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "eltekintve," szövegrész helyébe az "eltekintve - a termálvíz kitermeléssel történő geotermikus energia kinyerését és hasznosítását kivéve -," szöveg,
i) 29. § (2) bekezdésében a "létesítési engedélyben" szövegrész helyébe a "bányafelügyeleti szerződésben" szöveg,
j) 29. § (3) bekezdésében az "Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki" szövegrész helyébe az "Új vízjogi engedély abban az esetben adható vagy bányafelügyeleti szerződés akkor köthető" szöveg
lép.
16. § Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/C. § (8) bekezdésében az " , az adóévben" szövegrész.
3. A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása
17. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § n) pontjában az "és égési" szövegrész helyébe az "és hevítéssel, vagy égési" szöveg lép.
4. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása
18. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya az egyes,]
"j) szénhidrogén-kutatáshoz és -termeléshez kapcsolódó"
[nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítására, valamint az azokkal összefüggő, a Kormány által rendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügyekben (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) indult eljárásokra és e törvény szerinti egyéb eljárásokra terjed ki.]
19. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény
a) 6/O. § (1) bekezdésében a "közmű kiváltására" szövegrész helyébe a "közmű - a földgázszállító-vezeték kivételével - kiváltására" szöveg,
b) 6/P. § (1) bekezdésében a "közmű kiváltása" szövegrész helyébe a "közmű - a földgázszállító-vezeték kivételével - kiváltása" szöveg,
c) 11. § (1) bekezdés a) pontjában az "energetikai, közlekedésfejlesztési" szövegrész helyébe az "energetikai, energiahordozók kitermeléséhez kapcsolódó bányászati, közlekedésfejlesztési" szöveg
lép.
5. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény módosítása
20. § A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 19. § (5) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 19. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[Ha jogszabály másként nem rendelkezik az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló törvényben meghatározott]
"e) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre,
f) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeire, valamint
g) a dohányzási célú gyógynövénytermékre"
[is megfelelően alkalmazni kell.]
6. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása
21. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Magyarországon kizárólag e törvény betartásával folytatható
a) dohánytermék,
b) cigarettahüvely és cigarettapapír,
c) dohánylevél töltő,
d) elektronikus cigaretta,
e) utántöltő flakon, patron, nikotinmentes utántöltő flakon,
f) dohányzást imitáló elektronikus eszköz,
g) dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék,
h) az új dohánytermék-kategóriák kiegészítő termékeinek, valamint
i) a dohányzási célú gyógynövénytermék
kiskereskedelme."
22. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 16. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"16. dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy: a dohánytermék-kiskereskedő, a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személy és a 13. § (8a) bekezdése szerinti helyettes gyakorló."
23. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szakmai felügyeletét a Hatóság látja el, amelynek során mindenkor - e törvény alapvető céljának - a fiatalkorúak védelmének elsődlegessége alapján kell tevékenykednie."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Hatóság)
"l) a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyekről közhiteles nyilvántartást vezet és kötelezettségeik teljesítését ellenőrzi,"
24. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 10/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"10/C. § (1) A Hatóság közreműködik a dohányzás visszaszorítását és az egészségvédelmet érintő feladatokban
a) médiakampány szervezése, lebonyolítása, szakmai támogatása,
b) közösségi megjelenés,
c) sportrendezvényeken történő megjelenés,
d) a leszokást elősegítő szervezetekkel, egészségügyi intézményekkel történő együttműködés és
e) egészségvédelmi programokban történő részvétel
útján.
(2) A Hatóság a dohányzásról való leszokást támogató egészségvédelmi tájékoztatót készít, amelyet a dohánytermék-kiskereskedő választása szerint papír alapon megküld, illetve elektronikus úton elérhetővé tesz a dohánytermék-kiskereskedő részére."
25. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 11. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott esetben a dohánytermékek értékesítési helyén az 1. § (1) bekezdés b)-h) pontjában felsorolt termékek kiskereskedelme is folytatható, továbbá a (2) bekezdésben meghatározott esetben a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti termékek is forgalmazhatóak és szolgáltatások is nyújthatóak."
26. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A dohánybolt külső felületén a következőket kell jól láthatóan megjeleníteni:)
"c) a dohánybolt nyitvatartására vonatkozó adatok és az üzemeltető gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó neve és székhelye és
d) a koncessziós szerződésben vagy a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására feljogosított személy kijelölési okiratában meghatározott, dohányboltra utaló egységes jelzés."
27. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4a) A dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy szakmai tudását önképzés és kötelező képzés útján fejleszti. A képzés teljesítésének részletszabályait a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetéséről, szakmai képzés feltételeiről, annak teljesítéséről és díjáról szóló rendelete tartalmazza. Nem kötelező a képzés azon, a 10. § (1) bekezdése alapján a dohánytermék kiskereskedelmi tevékenység folytatására külön feljogosított személy részére, aki tevékenységét olyan településen folytatja, ahol az állandó lakosok száma a 4000 főt nem haladja meg."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem adható meg az engedély, ha)
"d) a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül a kérelmezővel szemben a 22. §-ban foglaltak szerint véglegesen 1 millió forintot meghaladó bírságot vagy 200 ezer - természetes személy esetén 100 ezer - forintot meghaladó mértékű eljárási bírságot szabtak ki."
(3) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) Az engedély jogosultja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység körébe tartozó, az engedély kiadásánál figyelembe vett tény vagy körülmény változását tizenöt napon belül bejelenti a Hatósághoz. Az engedély jogosultja a tevékenység végzési helyének módosítási szándéka esetén legalább harminc nappal a tevékenység végzési helyének tervezett megváltoztatását megelőzően kéri az engedély módosítását a Hatóságtól."
(4) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. §-a a következő (8a)-(8f) bekezdéssel egészül ki:
"(8a) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység jogosultjának kizárólag kiskorú örököse van, a kiskorú örökös abban az esetben válik a 18. életévének betöltését követően a koncessziós szerződésből eredő jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére jogosulttá, illetve kötelezetté, ha a koncessziós szerződésből eredő jogok és kötelezettségek gyakorlását nagykorúvá válásáig tőle
a) végintézkedésen alapuló öröklés esetében az örökhagyó végrendeletében megjelölt nagykorú személy, ennek hiányában
b) törvényes képviselője, vagy
c) ha a törvényes képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban tett és a Hatóság számára benyújtott nyilatkozattal nem vállalja, a kiskorú örököst a törvényes öröklési rendben követő nagykorú személy
[a továbbiakban az a)-c) pont együtt: helyettes gyakorló] teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt megállapodással átvállalja.
(8b) A (8) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatban a helyettes gyakorló személyét is meg kell jelölni.
(8c) A kiskorú örökös esetén a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket a helyettes gyakorlónak kell teljesítenie.
(8d) A helyettes gyakorló részére a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatása a kiskorú örökös nagykorúvá válásától számított hatvanadik napig terjedő időtartamra, vagy ha a koncessziós szerződés hatálya előbb megszűnik, akkor annak megszűnéséig a (8) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak - a (8b)-(8c) bekezdésben foglalt eltérésekkel történő - teljesítése esetén a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezhető. A kiskorú örökös nagykorúvá válását követően harminc napon belül köteles engedélyt kérni és a (8) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti feltételeket igazolni.
(8e) A 14. §-ban foglaltaktól eltérően nem szűnik meg a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság és nem kell új koncessziós pályázatot kiírni, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet a helyettes gyakorló folytatta, és a (8f) bekezdés alapján új helyettes gyakorló kerül kijelölésre.
(8f) Ha a (8d) bekezdés szerinti engedély hatálya a kiskorú örökös nagykorúvá válásáig megszűnik, akkor a Hatóság felhívásától számított hatvan napon belül a (8a), a (8c) és a (8d) bekezdésben foglaltak szerint új helyettes gyakorló jelölhető ki."
(5) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(14) E § rendelkezéseit - ha e törvény alapján dohánytermékek kiskereskedelmét végzi - a (4), (4a) és a (7a) bekezdést kivéve a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv által a 10. § (1) bekezdése szerint külön feljogosított személyre nem kell alkalmazni."
28. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 14. §-a a következő j) és k) ponttal egészül ki:
(A dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság megszűnik, és - ha e törvény másként nem rendelkezik - új koncessziós pályázatot kell kiírni:)
"j) ha a 10. § (1) bekezdése szerinti, dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására vonatkozó feljogosítást a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv visszavonja vagy a feljogosítás megszűnik,
k) ha a 13. § (8d) bekezdése szerinti kiskorú örökös nagykorúvá válását követően a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet nem folytatja."
29. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 15/D. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1) A dohánytermék-kiskereskedő valamennyi általa forgalmazott dohánytermékből - a szivarokat, az új dohánytermék-kategóriákat, valamint a füst nélküli dohánytermékeket kivéve - típusonként, márkajelzésenként, valamint - ha ilyen van - a márkajelzések minden alfajtája után egyet-egyet a dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan megjelenít. Ettől eltérően a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, kötelezően alkalmazandó színű (egységes) csomagolásban forgalomba kerülő dohánytermék vonatkozásában elegendő az adott márkajelzés egy alfajtáját kihelyezni. A szivarok kivételével minden olyan dohánytermék, amelynek csomagolása kombinált egészségvédő figyelmeztetést tartalmaz, csak úgy helyezhető az értékesítési csatornába (polchelyre), hogy a kombinált egészségvédő figyelmeztetés a fogyasztó felé láthatóvá váljon; minden egyéb esetben a terméket a csomagolás előlapjával kell megjeleníteni.
(1a) A dohányboltban a pultvonal felett, illetve az elkülönített helyen belül a fogyasztók számára jól láthatóan kizárólag dohánytermék jeleníthető meg."
30. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 15/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15/F. § A dohánytermék-kiskereskedő a készletéről, illetve annak forgalmáról a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendelete szerint nyilvántartást vezet, illetve elektronikus úton adatot szolgáltat."
31. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Hatóság dohánytermék-kiskereskedelmi ügyben - az e törvényben valamint a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvényben meghatározott eltérésekkel - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerint jár el."
32. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A Hatóság a törvényben felsorolt feladatai ellátása érdekében jogosult a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatainak kezelésére és feldolgozására. A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy személyes adatait a koncessziós szerződés vagy a 10. § (1) bekezdése szerinti külön feljogosítás megszűnését követő öt évig kezeli."
33. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy
a) az engedélyben vagy a kijelölési okiratban foglaltaktól eltér, továbbá ha az 1. § (1) bekezdésében felsorolt termékek üzletszerű értékesítésére vonatkozó vagy a Hatóság elnökének a kizárólag dohányboltban forgalmazható termékeken kívül dohányboltban forgalmazható termékekről és nyújtható szolgáltatásokról szóló rendelete szerinti jogszabályi rendelkezéseket megsérti,
b) az állammal szembeni kötelezettségét nem teljesíti,
c) a számára előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségnek nem tesz eleget vagy hamis adatot közöl, vagy
d) a fiatalkorúak különös védelmére vonatkozó, a 16. §-ban foglalt szabályokat megsérti."
(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A bírság összege a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személlyel szemben 30 ezer forinttól 10 millió forintig terjedhet, ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy)
"e) a 13. § (4a) bekezdése szerinti kötelező szakmai képzést nem teljesíti."
34. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Ha a dohánytermék-nagykereskedő, illetve más személy közvetve vagy közvetlenül e törvény által tiltott ajándékot, árengedményt vagy juttatást nyújt a dohánytermék-kiskereskedőnek vagy rá tekintettel másnak, az ajándékot, árengedményt, illetve juttatást nyújtót, továbbá azt, akinek érdekében ezen előnyök bármelyikét nyújtják, a Hatóság 30 ezer forinttól
a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja."
35. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 23/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23/A. § (1) Ha a dohánytermék-nagykereskedő a dohány-kiskereskedelmi ellátó felé az e törvény által előírt - így különösen a dohánytermékek kiszolgálására vonatkozó - kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a dohánytermék-kiskereskedőnek e törvénytől eltérően közvetlenül dohányterméket értékesít, akkor őt a Hatóság 30 ezer forinttól
a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 500 millió forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén legfeljebb 2 milliárd forintig,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében 500 ezer forintig, illetve a fogyasztók széles körének testi épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető, továbbá a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 5 millió forintig
terjedő bírsággal sújtja.
(2) Ha a dohánytermék-kiskereskedő a dohányterméket nem az e törvényben előírt módon szerzi be, akkor őt a Hatóság 5 milliótól 500 millió forintig terjedő bírsággal sújtja."
36. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/C. § és 23/D. §-sal egészül ki:
"23/C. § (1) Ha a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy az 1. § (2) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezést három éven belül ismételten megsérti, a Hatóság elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet legfeljebb harminc napos időtartamra történő ideiglenes bezárását.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a Hatóság különösen a következőket veszi figyelembe:
a) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy által három éven belül megvalósított e törvény szerinti korábbi jogsértést,
b) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy vonatkozásában a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendeletében foglaltak szerint a Hatóság rendelkezésére álló, a tárgyévet megelőző év készlet- és forgalmi adatait.
23/D. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítés) a bírság megfizetésére kötelezett (a továbbiakban e § alkalmazásában: kérelmező) kérelmére az e törvény alapján kiszabott közigazgatási bírságra engedélyezhető.
(2) Természetes személy kérelmező részére fizetési könnyítés engedélyezhető, ha igazolja vagy valószínűsíti, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel súlyos megterhelést jelent. Egyéb kérelmező részére fizetési könnyítés akkor engedélyezhető, ha igazolja, hogy a bírság azonnali vagy egyösszegű megfizetése a gazdasági tevékenységét ellehetetlenítené, amely esetben a Hatóság különösen a kérelmező gazdasági tevékenységének eredményességét vizsgálja az elmúlt két év alapján a bevallási és mérlegadatok figyelembevételével.
(3) Fizetési könnyítés abban az esetben engedélyezhető, ha a fizetési nehézség átmeneti jellegű és a bírság későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(4) A Hatóság a fizetési könnyítést engedélyező határozatában a fizetési könnyítést feltételhez kötheti.
(5) A fizetési könnyítést engedélyező határozat rendelkező részében fel kell hívni a kérelmező figyelmét arra, hogy ha a fizetési könnyítés feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a fizetési könnyítés érvényét veszti és a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.
(6) A fizetési könnyítés iránti kérelem benyújtása esetén a következő késedelmi pótlékot kell felszámítani:
a) a kérelem teljesítése esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a fizetési könnyítés engedélyezéséig,
b) a kérelem elutasítása esetén késedelmi pótlékot a bírsághatározat teljesítési határidejének lejártától a teljesítésig az általános szabályok szerint, azzal, hogy az a) pont alkalmazásakor a határozatban is közölni kell a késedelmi pótlék felszámítására vonatkozó a) pont szerinti adatot.
(7) A természetes személy kérelmezővel szemben végleges határozattal kiszabott közigazgatási bírságot a Hatóság kérelemre mérsékelheti, ha annak megfizetése a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A Hatóság a mérséklést - a kérelmező teljesítőképességéhez mérten - a bírságösszeg meghatározott részének megfizetéséhez köti.
(8) A megélhetés súlyos veszélyeztetettségének mérlegelésekor vizsgálandó a kérelmező és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók vagyoni, jövedelmi és szociális helyzete."
37. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/A. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:
"(14) E törvénynek az egyes bányászati és gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi LXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.5.) megállapított 11. § (1) bekezdésétől eltérően mindazok, akik a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését megelőző napon jogszerűen forgalmaztak az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti terméket, de a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépésétől számított 150 napig tovább forgalmazhatják azzal, hogy a Módtv.5. 41. § 4. pontjának hatálybalépését követően új terméket már nem szerezhetnek be."
38. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/C. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)
"f) a 4. § (2) bekezdésében, a 10. § (1) és (4) bekezdésében, a 10/B. § (5) bekezdésében, a 24/A. § (2)-(5), (8), (9), (11) és (13) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására köteles minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet,"
(rendeletben állapítsa meg.)
39. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 26. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy)
"h) a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára" (vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.)
40. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A Módtv.5. tervezetének 21. §-a, 37. §-a, 40. §-a, valamint a 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént."
41. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
1. II. Fejezet 1. Cím címében a "miniszter jogai" szövegrész helyébe a "miniszter, valamint a Hatóság jogai" szöveg,
2. 4. § (3) bekezdés g) pontjában a "dohánytermék-kiskereskedők" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek" szöveg,
3. 4/A. § (1) bekezdésében az "a miniszter" szövegrész helyébe az "az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)" szöveg,
4. 11. § (1) bekezdésében a "b)-h)" szövegrész helyébe a "b)-i)" szöveg,
5. 11. § (4) bekezdésében a "b)-h)" szövegrész helyébe az "b)-i)" szöveg,
6. 13. § (7a) bekezdésében az "engedélyes" szövegrész helyébe az "engedély jogosultja" szöveg,
7. 13. § (12) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozóra" szövegrész helyébe a "dohánytermék-kiskereskedőnek minősülő egyéni vállalkozóra" szöveg,
8. 14/A. § (1) bekezdésében a "tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe a "tevékenységet végző" szöveg,
9. 14/A. § (2) bekezdésében az "engedélyes" szövegrész helyébe az "engedély jogosultja" szöveg és az "érvényességére vonatkozó" szövegrész helyébe az "érvényességére, valamint a kijelölés időpontjára és a kijelölési okirat számára vonatkozó" szöveg,
10. 15. § (3) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmet folytató" szövegrész helyébe a "dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységet végző személy" szöveg,
11. 15. § (4) bekezdésében a "dohánytermék-kiskereskedelmet folytató" szövegrész helyébe a "dohánytermékkiskereskedelmi tevékenységet végző személy" szöveg,
12. 15/C. § (2) bekezdés c) pontjában a "dohánytermékek, vagy termékcsoportok kedvezőbb megjelenítését célzó" szövegrész helyébe a "dohánytermék(ek) kedvezőbb megjelenítésére vonatkozó" szöveg,
13. 15/D. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében az "Amennyiben" szövegrész helyébe a "Ha" szöveg és a "dohánytermék(ek), vagy termékcsoport(ok) kedvezőbb" szövegrész helyébe a "dohánytermék(ek) kedvezőbb" szöveg,
14. 15/D. § (6) bekezdésében az "A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat" szövegrész helyébe az "Az (1a) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a (2)-(5) bekezdést" szöveg,
15. 15/D. § (6) bekezdésében a "d)-h)" szövegrész helyébe a "d)-i)" szöveg,
16. 15/G. §-ában a "d)-h)" szövegrész helyébe a "d)-i)" szöveg,
17. 16/A. §-ában a "felvilágosítást megadni" szövegrész helyébe a "felvilágosítást, tájékoztatást megadni és a Hatóság által a 10/C. §-ban foglalt feladatainak ellátása kapcsán megküldött aktuális tájékoztatót - a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés egyes szabályairól szóló rendeletében meghatározott módon - a dohányboltban, valamint az elkülönített helyen kihelyezni, vagy elektronikus eszköz útján megjeleníteni" szöveg,
18. 17. § (2) bekezdésében a "3. § 8" szövegrész helyébe a "3. § (1) bekezdés 8" szöveg,
19. 22. § (4) bekezdésében a "23. § rendelkezései" szövegrész helyébe a " 23. § és a 23/C. § rendelkezései" szöveg,
20. 22. § (5) bekezdésében az "A (2)-(3) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az e törvény" szöveg,
21. 23. § (1) bekezdés b) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg,
22. 23. § (1) bekezdés c) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
23. 23. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
24. 23. § (2) bekezdés b) pontjában a "jogerős" szövegrész helyébe a "végleges" szöveg és a "jogerőssé" szövegrész helyébe a "véglegessé" szöveg,
25. 23. § (2) bekezdés d) pontjában a "kézhezvételétől" szövegrész helyébe a "közlésétől" szöveg,
26. 24/C. § c) pontjában a "d)-h)" szövegrész helyébe a "d)-i)" szöveg,
27. 26. § c) pontjában az "engedélyezésével" szövegrész helyébe az "engedélyezésére" szöveg,
28. 26. § f) pontjában a "folytatók" szövegrész helyébe a "végző személyek" szöveg és a "rendszerességére" szövegrész helyébe a "rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására," szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény
b) 4. § (3) bekezdés e) pontja,
c) 22. § (3) bekezdés záró szövegrészében a "Különös méltánylást érdemlő esetben a Hatóság a bírságot 50%-kal mérsékelheti." szövegrész,
d) 23. § (2) bekezdés c) pontja,
7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása
43. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 1. és 2. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"1. cigaretta:
a) a dohányrúd, amely meglévő állapotában dohányzásra alkalmas és nem minősül szivarnak, szivarkának vagy hevített terméknek,
b) a dohányrúd, amelyet egyszerű, nem ipari eljárással cigarettapapír-hüvelybe töltenek vagy cigarettapapír-lappal körbevesznek, és nem minősül hevített terméknek,
c) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) és b) pontban meghatározott kritériumoknak;
2. dohánygyártmány: a cigaretta, a szivar, a szivarka, a finomra vágott fogyasztási dohány, az egyéb fogyasztási dohány, a füst nélküli dohánytermék, a töltőfolyadék, a hevített termék, az új dohánytermék-kategóriák és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék, kivéve a kizárólag gyógyászati célra használt, gyógyhatású anyagot tartalmazó terméket, amely nem tartalmaz dohányt és jogszabályban meghatározott hatóság által kiadott hatályos forgalombahozatali engedéllyel rendelkezik;"
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdése a következő 9b. ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"9b. hevített termék:
a) az olyan dohányrúd és a teljesen vagy részben rúdtól eltérő formájú kapszula, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül,
b) az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az a) pontban meghatározott kritériumoknak;"
(3) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 3. § (4) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában a dohánygyártmányok adóztatására vonatkozóan)
"14. új dohánytermék-kategóriák: e törvény szerint cigarettának, szivarnak, szivarkának, fogyasztási dohánynak, hevített terméknek vagy töltőfolyadéknak nem minősülő, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben ekként meghatározott dohánytermék."
44. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 12. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megfizetett adó visszaigénylésére jogosult)
"d) a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék belföldről, kereskedelmi céllal másik tagállamba történő szállítása esetén a terméket feladó adóraktár engedélyes, jövedéki engedélyes kereskedő, bejegyzett feladó, kisüzemi bortermelő vagy eseti igazolt feladó, a szállítás 62. § (12) bekezdése szerinti befejezését követően,"
45. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 18. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a termékek feladását megelőzően a belföldön keletkező adófizetési kötelezettségnek megfelelő összegben jövedéki biztosítékot nyújt. E fejezet alkalmazásában szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállításának minősül a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék kereskedelmi célú belföldre szállítása is."
46. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[A (3) bekezdés f) pontja szerinti mennyiség]
"n) hevített termék esetében 800 darab."
(2) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 62. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 62. § a következő (8)-(14) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A másik tagállamba szabadforgalomban, kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék feladása esetén az 54. § (2)-(3) bekezdését, (4) bekezdés a) pontját, (6) bekezdését és (7) bekezdés b) pontját kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni, továbbá a rendeltetési hely csak ugyanazon tagállamon belüli, ugyanazon címzett által üzemeltetett szállítási helyre vagy a feladás helyére módosítható.
(7) Az állami adó- és vámhatóság a másik tagállam illetékes hatóságától kapott e-EKO-t megküldi a címzettnek.
(8) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék átvétele esetében az 55. §-t kell alkalmazni.
(9) Az üzemszünet kezdetének és végének időpontjára az 58. § (1) bekezdését kell alkalmazni.
(10) A másik tagállamba szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék üzemszünet során történő feladása esetében az 58. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(11) A másik tagállamból szabadforgalomban kereskedelmi céllal szállított jövedéki termék belföldi, üzemszünet során történő átvétele esetében az 59. §-t kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy e-TKO alatt e-EKO-t, az adófelfüggesztési eljárás alatt pedig szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(12) A szabadforgalomban végzett szállítás befejeződését - figyelemmel a (11) bekezdésre is - az elektronikus átvételi elismervény igazolja, amelyre a 61. § (2) bekezdését, (3) bekezdés a) pontját és (4)-(5) bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adófelfüggesztési eljárás alatt szabadforgalomban végzett kereskedelmi célú szállítást kell érteni.
(13) A töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék másik tagállamból, kereskedelmi céllal belföldre történő szállítása esetén az adófizetésre kötelezett személy a beszerzést megelőzően a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - értesíti az állami adó- és vámhatóságot. Ezekre a szállítmányokra a (6)-(12) bekezdést nem kell alkalmazni.
(14) A (6) bekezdéstől eltérően a töltőfolyadék, az új dohánytermék-kategóriák, a füst nélküli dohánytermék, a hevített termék és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék szabadforgalomba bocsátása esetén az e-EKO nem kerül továbbításra a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának. Ezen termékek esetén a szállítást az állami adó- és vámhatóság zárja le az uniós számítógépes rendszerben a termék címzett által történt átvételéről kiállított vagy a 61. § (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolás alapján."
47. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(Dohánygyártmányt és alkoholterméket csak zárjeggyel ellátva bocsáthat szabadforgalomba forgalmazási céllal az adóraktár engedélyese, importálhat az importáló és lehet belföldön forgalmazni, kivéve)
"n) a külföldre történő kiszállítási céllal szabadforgalomba bocsátott hevített terméket."
48. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 145. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(A jövedéki adó mértéke)
"h) a hevített termékre 35 forint darabonként (szálanként)."
49. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 150. §-a a következő (36) bekezdéssel egészül ki:
"(36) A 74. § rendelkezéseitől eltérően a jövedéki kiskereskedő és a kereskedelemről szóló törvény szerinti kiskereskedelmi tevékenységet folytató a zárjegy nélküli hevített terméket az Fdvtv. 24/A. § (14) bekezdésében meghatározott időpontig értékesítheti."
50. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 74. § (2) bekezdés c) pontjában a "62. § (6) bekezdés c) pont ca) alpontjában" szövegrész helyébe a "28. § (7) bekezdésében" szöveg lép.
8. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása
51. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 1. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:
"(1b) A Hatóság a hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat ellátó szerv."
52. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A dohánytermékek nyomonkövethetőségi rendszerének létrehozására és működtetésére vonatkozó műszaki előírásokról szóló, 2017. december 15-i (EU) 2018/574 bizottsági végrehajtási rendelet (a továbbiakban: Végrehajtási Rendelet) 3. cikk (1) bekezdése szerinti azonosítókibocsátó a Hatóság. A Hatóság mint azonosítókibocsátó látja el a Végrehajtási Rendelet 9. cikke szerinti csomagolási egység szintű és 13. cikke szerinti gyűjtőcsomagolás szintű egyedi azonosító (a továbbiakban: egyedi azonosító) létrehozásával és kibocsátásával kapcsolatos feladatokat."
(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A Hatóság látja el a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 92/H. § (2) és (5) bekezdésében meghatározott hulladékgazdálkodási kártalanítással összefüggő hatósági feladatokat."
53. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 4. alcíme a következő 6/A. §-sal egészül ki:
"6/A. § (1) A Hatóság a bányafelügyeleti, a szerencsejáték-felügyeleti és a dohánytermék-kiskereskedelem felügyeletével kapcsolatos hatósági feladatokat ellátó személy részére e minősége igazolására szolgálati igazolványt (a továbbiakban: igazolvány) állít ki.
(2) Az igazolvány személyes adatként tartalmazza
a) az (1) bekezdés szerinti feladatokat ellátó személy nevét, arcképmását, valamint
b) az igazolvány okmányazonosítóját és érvényességi ideje lejártának időpontját.
(3) Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg.
(4) A Hatóság az igazolvány kiállításához a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat az igazolvány megszemélyesítése céljából az igazolvány megszemélyesítését végző szervezet részére átadhatja, aki azokat az igazolvány megszemélyesítéséig kezeli.
(5) A Hatóság az igazolványokról nyilvántartást vezet, amely a (2) bekezdés szerinti személyes adatokat tartalmazza.
(6) Ha az igazolvány elveszett, eltulajdonították vagy megsemmisült, a Hatóság intézkedik az igazolvány okmányazonosítójának és az érvénytelenség tényének a Hivatalos Értesítőben történő közzététele iránt."
54. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 29. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)
"h) az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát."
55. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 13. § l) pontjában a "rendszerességére, az" szövegrész helyébe a "rendszerességére, az így keletkező közadatok újrahasznosítására, az" szöveg,
b) 13. § l) pontjában a "folytatók" szövegrész helyébe a "végző személyek országos képzési rendszerének működtetésére, szakmai képzés feltételeire, annak teljesítésére és díjára, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személyek" szöveg,
c) 13. § o) pontjában a "geotermikus védőidom" szövegrész helyébe a "geotermikus energia kutatására, a kutatási terület kialakítására és mértékére, a geotermikus energia kutatásának engedélyezésére, a kutatási engedély tartalmi követelményeire, a kutatási engedélyhez szükséges pénzügyi biztosítékra, az azonos bányavállalkozó jogosultságában álló kutatási területek számára, a geotermikus védőidom" szöveg, a "kijelölésére, valamint" szövegrész helyébe a "kijelölésére, a geotermikus energia kinyerésére és hasznosítására vonatkozó szerződésre, a szerződés megszűnése esetén az új jogosult kijelölése iránti pályázatra, valamint" szöveg, a "Bt. 26/A. §" szövegrész helyébe a "bányatelek megállapítására és módosítására, a Bt. 26/A. §" szöveg és a "határidő" szövegrész helyébe a "határidő meghosszabbítására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő" szöveg,
d) 29. § g) pontjában az "egyedi azonosító kód" szövegrészek helyébe az "egyedi azonosító" szöveg,
e) 34/D. § (1) bekezdésében a "2022. november 1-ig" szövegrész helyébe a "2024. november 1-ig" szöveg és a "2022. november 1. napja" szövegrész helyébe a "2024. november 1. napja" szöveg,
f) 34/D. § (2) bekezdésében a "2022. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2024. december 31-ig" szöveg
lép.
56. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény
a) 13. § o) pontjában az "és a geotermikus energia" szövegrész,
b) 13. § r) pontjában a "kód" szövegrész.
9. Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépése
57. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény
c) 59. § (5) és (6) bekezdése.
10. Záró rendelkezések
58. § (1) Ez a törvény - a (2)-(7) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2) A 2. §, a 3. §, az 5-10. §, a 12. §, a 13. § b), e) és f) pontja, a 14. § l) pontja, az 51. § és az 52. § (2) bekezdése 2023. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 3. alcím, az 5. alcím, a 21. §, a 33. § (1) bekezdése, a 34. §, a 35. §, a 37. §, a 40. §, a 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja, a 42. § c) pontja, a 43. §, a 46. § (1) bekezdése és a 47-49. § 2023. február 1-jén lép hatályba.
(4) A 44. §, a 45. §, a 46. § (2) bekezdése, az 50. § és a 9. alcím 2023. február 13-án lép hatályba.
(5) Az 1. §, a 4. §, a 11. § (1) bekezdése, a 13. § a), c), d) és g) pontja, a 14. § a)-k) és m) pontja, a 2. alcím, a 27. § (1) bekezdése, a 33. § (2) bekezdése, a 39. §, a 41. § 2. pontja, az 53. §, az 54. §, az 55. § b) és c) pontja és az 56. § a) pontja 2023. március 1-jén lép hatályba.
(6) A 24. § és a 41. § 17. pontja 2023. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 29. §, a 30. § és a 41. § 12-14. pontja 2024. január 1-jén lép hatályba.
59. § A 41. § 3. pontja az Alaptörvény 38. cikk (2) bekezdése, az 51. §, az 52. § és az 54-56. § az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.
60. § (1) Az 5. § a szénhidrogének kutatására, feltárására és kitermelésére vonatkozó engedélyek megadásának és felhasználásának feltételeiről szóló 1994. május 30-i, 94/22/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) A 17. § a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 2014/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3) A 44. §, a 45. §, a 46. § (2) bekezdése és az 50. § a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
61. § (1) E törvény 17. §-a, 20. §-a, 21. §-a, 37. §-a, 40. §-a, 41. § 4., 5., 15., 16. és 26. pontja, valamint az 60. § (2) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
(2) E törvény 7. és 9. alcíme tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Dr. Latorcai János s. k.,
az Országgyűlés alelnöke