2023. évi CVII. törvény

egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról

1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

1. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 12. § (3d) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[A tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz (3c) bekezdés szerinti elhelyezése esetén]

"e) a közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezett tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak."

2. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 14/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"14/A. § (1) Az országos közúton a közút kezelője - a rendőrség értesítésével - elszállíthatja azt a járművet, amely

a) a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos, vagy

b) a közútkezelői feladatok ellátását akadályozó, a forgalom által nem indokolt helyzetben van, vagy

c) a közúti ellenőrzéseket akadályozó helyzetben várakozik, vagy

d) a közút területén hátrahagyott módon várakozik.

(2) A jármű elszállítása esetén a járműhasználat akadályoztatása folytán keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.

(3) A közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének részletszabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.

(4) Az üzembentartó vagy a tulajdonos a közútkezelő értesítése alapján köteles a járművet az elszállítás és a tárolás költségeinek megtérítését követően elszállítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos ezen kötelezettségének a közútkezelő második értesítését követő 90 napon belül sem tesz eleget, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos az elszállítást követő 90 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet a hulladékká vált gépjárművekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó jármű esetén a hulladékról szóló törvény szerinti koncessziós társaságnak, más jármű esetén regisztrált bontó-hulladékkezelő részére átadni.

(5) Ha az elszállított jármű üzembentartója vagy tulajdonosa az értékesítést, a más módon történő hasznosítást vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadást követő 60 napon belül jelentkezik, a tulajdonos részére az értékesítésből, a más módon történő hasznosításból, vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadásból befolyt, a szállítással, a tárolással, és az értékesítéssel, más módon hasznosítással vagy a (4) bekezdés szerinti átvevő részére történő átadással kapcsolatban felmerült költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni.

(6) A közút kezelője a jármű elszállításához, továbbá a jármű tárolásához és értékesítéséhez - szerződés alapján -felelősségbiztosítással rendelkező közreműködőt vehet igénybe.

(7) A közút kezelője az e §-ban foglalt feladatai ellátásához szükséges személy- és járműazonosító adatokat azon időtartam alatt kezeli, ameddig a jármű elszállításával és őrzésével összefüggésben keletkezett jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

(8) A 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépkocsit, vontatót, pótkocsit vagy autóbuszt a település belterületén lévő ingatlanon akkor lehet tárolni, ha a települési önkormányzat jegyzője megállapítja az ingatlan tárolásra való alkalmasságát.

(9) Az ingatlan a (8) bekezdésben említett járművek tárolására akkor alkalmas, ha

a) az ingatlanon és annak környezetében az épített és a természeti környezetre tekintettel elegendő tér áll rendelkezésre a beparkolás és tárolás érdekében,

b) az ingatlan közvetlen környezete nem sűrűn lakott és

c) az ingatlanon tárolt, a (8) bekezdésben meghatározott járművek által okozott környezeti zaj vagy bűzhatás által okozott zavaró hatás - tekintettel a lakókörnyezet jellegére is - nem jelentős.

(10) Ha a (8) bekezdésben meghatározott járművek tényleges tárolási helyéül szolgáló székhely, telephely címe szerinti ingatlan tárolásra való alkalmasságáról a jegyzői döntés alapjául szolgáló körülmények megváltozása miatt az ingatlan a továbbiakban nem felel meg a (9) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járművek adott ingatlanon történő tárolásának megszüntetésére. Ha az üzembentartó vagy a tulajdonos a kötelezésnek határidőn belül nem tesz eleget, a jegyző 650 000 forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtja.

(11) Ha az ingatlannak a (8) bekezdésben említett járművek tárolására való alkalmassága a (9) bekezdés b) pontjában foglalt okból változott meg, a jegyző nem alkalmazhatja a (10) bekezdésben foglaltakat. Ebben az esetben a jegyző kötelezi az üzembentartót vagy a tulajdonost a (8) bekezdésben meghatározott járműveknek a megváltozott lakókörnyezethez igazodó mértékű tárolására.

(12) A települési önkormányzat jegyzője abban az esetben is vizsgálhatja a (9) bekezdésben foglalt feltételek fennállását és alkalmazhatja a (10) és (11) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket, ha a (8) bekezdésben meghatározott jármű tárolásának alkalmasságáról az érintett ingatlan vonatkozásában korábban döntés nem született."

3. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 15/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a várakozási díjat és a pótdíjat nem fizették meg, a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató 60 napos jogvesztő határidőn belül a jármű üzembentartója részére postai küldeményként vagy az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben szabályozott módon, illetve más egyéb igazolható módon megküldi a díj- és pótdíjfizetési felszólítást. A 60 napos jogvesztő határidőt a várakozási díj és a pótdíj megfizetését elmulasztó gépjármű-üzembentartónak a helyi önkormányzat, a 9/D. § (6) bekezdésében, valamint a Mötv. 16/A. §-ában meghatározott szolgáltató előtt ismertté válásától kell számítani."

4. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 21/K. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A közút - 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott - kezelője a közútkezelői hozzájárulás tekintetében érintett járműkategóriában egyedi adatlekérdezés útján jogosult a Nemzeti Tengelysúlymérő Rendszer alábbi adatainak átvételére:

a) a jármű honossága, rendszáma,

b) a jármű össztömege és tengelyterhelése,

c) a jármű tengelyeinek száma, a tengelyek közötti távolság,

d) az úthasználat helye és ideje,

e) a járműről és hatósági jelzéséről készített képfelvételek."

5. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Szilárd burkolatú közút és közforgalom elől el nem zárt magánút létesítéséhez, korszerűsítéséhez, építési engedélytől való eltéréséhez, és a nem kizárólag az építtető, építtetők tulajdonában álló területen megvalósuló földút létesítéséhez, építési engedélytől való eltéréshez (a továbbiakban együtt: építés), forgalom részére történő átadásához, megszüntetéséhez, elbontásához - mint fontos közérdekű és közcélú tevékenység végzéséhez - a közlekedési hatóság engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárások ügyintézési határideje 55 nap. A kérelemre indult eljárás esetében az ügyintézési határidő a kérelemnek a hatósághoz történő beérkezését követő első munkanapon kezdődik."

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29. § (16) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közlekedési hatóságnak be kell jelenteni:)

"c) vasúti átjáró átépítése, felújítása, korszerűsítése során szükséges ideiglenes terelőút kiépítését, vagy a meglévő, elzárt terelőút ideiglenes megnyitását a vasúti átjáró lezárását megelőzően legalább 8 nappal; az ideiglenes terelőút elbontását vagy elzárását a vasúti átjáró ismételt üzembe helyezését megelőzően legalább 8 nappal,"

6. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közlekedési hatóság a bejelentés nélküli, az engedély nélküli vagy az engedélytől eltérő útépítés, útmegszüntetés, elbontás esetén, valamint a bejelentés vagy engedély nélküli forgalomba helyezés esetén az építtetőt határozattal bírság megfizetésére kötelezi."

7. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 33/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedésekről - jogsértés megállapítása esetén - jegyzőkönyvet, az úthasználó személyazonosító okmányairól és a gépjármű azonosító okmányairól - ha rendelkezésre áll - másolatot kell készíteni."

8. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában:)

"34. tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz: a közúton közlekedők tájékozódását megkönnyítő vagy azt segítő, különböző szolgáltatások igénybevételének, kulturális, idegenforgalmi vagy egyéb tevékenység végzésének lehetőségét úticélként megjelölő, továbbá ezek irányát, távolságát vagy helyszínét mutató jelzést megjelenítő, közvilágítási-, villany- és telefonoszlopon elhelyezhető berendezés, amely tartalmazhat a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott szót, szóösszetételt, grafikai vagy egyéb ábrát, illetve szöveges vagy képi megjelenítést, jelet; a tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszköz nem minősül a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontjában meghatározott gazdasági reklámnak, reklámtáblának, reklámhordozónak, sem egyéb reklámcélú berendezésnek;"

9. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 8. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a Kormány, hogy)

"8. a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általános szabályait, a vizsgaközpont kijelölését és a vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés b) pont 37. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap

a miniszter, hogy)

"37. a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon veszteglő, a közútkezelői feladatok ellátását, valamint a közúti ellenőrzéseket akadályozó, továbbá a közút területén hátrahagyott járművek elszállításának, tárolásának és értékesítésének szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

"f) a miniszter, hogy a 18. § (7) bekezdésében, a 20. § (1) bekezdésében és a 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott bírság felhasználásának rendjét, az azzal összefüggő szabályokat az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben,"

(rendeletben állapítsa meg.)

10. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény

a) 15/A. § (2) bekezdésében a "díj fizetési" szövegrész helyébe a "díjfizetési" szöveg,

b) 18. § (1) bekezdésében az "állami alap- és középfokú oktatási intézményekben" szövegrész helyébe az "állami köznevelési közfeladat ellátásában vagy a szakképzési feladat ellátásában részt vevő szerveknél, az oktatási központnál, köznevelési és szakképzési intézményeknél" szöveg,

c) 21/M. § (3) bekezdés d) pontjában a "lévő, M2" szövegrész helyébe a "lévő, M1, M2" szöveg, a "M3, N2" szövegrész helyébe a "M3, N1, N2" szöveg és a "N3, O3" szövegrész helyébe a "N3, O1, O2, O3" szöveg

lép.

11. § Hatályát veszti a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 29/B. § (6) bekezdése.

2. A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása

12. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 2. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A miniszter látja el a fenntartható légijármű üzemanyagokkal kapcsolatos támogatási és fejlesztési feladatokat, valamint koordinálja azok végrehajtását."

13. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az e §-ban és a 33. § (1) bekezdésében meghatározott eljárások tekintetében sommás eljárásnak nincs helye."

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2d) bekezdés e)-j) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

"e) a léginavigációs szolgálatok tanúsítására, valamint felügyeletére irányuló,

f) a repülés-egészségügyi központok engedélyeinek kiadására és módosítására irányuló,

g) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér esetében a harmadik fél részére történő földi kiszolgálást végzők, valamint a saját kiszolgálásra jogosult repülőtér-használók kiválasztására irányuló,

h) az állami repülések céljára szolgáló repülőtér és a közös felhasználású repülőtér zajgátló védőövezetének kijelölésére irányuló,

i) az állami légiközlekedési szakszemélyzet szakirányú képzéséhez szükséges engedélyek, képző szervezet engedélyek kiadására és módosítására irányuló,

j) állami légiközlekedési szakszemélyzet oktatására használt repülésszimulációs oktatóeszköz engedélyének kiadására és módosítására irányuló,"

(hatósági eljárásokban.)

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 3. § (2d) bekezdése a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidő 150 nap)

"k) az állami légijárművekkel és a pilóta nélküli állami légijárművekkel előforduló balesetekkel és repülőeseményekkel kapcsolatos közigazgatási,

l) az állami légijármű és a pilóta nélküli állami légijármű típusalkalmassági vizsgálatára irányuló"

(hatósági eljárásokban.)

14. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 33. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvános repülőrendezvény megtartására a légiközlekedési hatóság, az állami célú légiközlekedéssel összefüggő feladatok tekintetében a katonai légügyi hatóság ad engedélyt."

15. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A repülőtér

a) közforgalom számára nyitva álló repülőtér, amelyet azonos feltételekkel bárki igénybe vehet, és amely lehet:

aa) nemzetközi kereskedelmi repülőtér,

ab) kereskedelmi repülőtér, vagy

ac) üzleti célú repülőtér,

b) közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér, amely - a 41. § (6)-(7) bekezdésében meghatározott esetek kivételével - az üzemben tartó engedélye alapján vehető igénybe, és amely lehet:

ba) polgári célú speciális repülőtér,

bb) állami repülések céljára szolgáló repülőtér,

bc) közös felhasználású repülőtér,

bd) feltöltőhely, vagy

be) mentőhelikopter leszállóhely."

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A leszállóhely közforgalom számára nyitva nem álló, a légijármű fel- és leszállására meghatározott ideig szolgáló terület, amelynek részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg, és amely lehet

a) rendezvények céljából létesített leszállóhely,

b) mezőgazdasági vagy munkavégzési célú leszállóhely, valamint

c) vízfelszínen létesített leszállóhely."

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Állandó határátkelővel rendelkező, menetrend szerinti nemzetközi forgalmat bonyolító kereskedelmi repülőteret a miniszter határozatával nemzetközi repülőtérnek nyilváníthatja (a továbbiakban: nemzetközi kereskedelmi repülőtér)."

16. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (EU) 2018/1139 parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá nem tartozó repülőtér üzembentartója repülőtérrendben

a) szabályozza:

aa) a légi járművek közlekedését a repülőtéren,

ab) a gyalogosok és a járművek közlekedését a repülőtéren,

ac) a repülőtéri létesítmények és berendezések használatát,

ad) a személyek és gépjárművek repülőtérre való be- és kiléptetésének rendjét,

ae) a repülőtér zajcsökkentésére alkalmazandó eljárásokat,

af) a magyar közlekedéspolitikával és a légiközlekedési politikával való összhang teljesülésének biztosítására vonatkozó követelményeket, intézkedéseket, így különösen a fejlesztési, a szolgáltatási, valamint a repülésbiztonsági teljesítménymutatókat,

ag) az elérhető szolgálatok rendelkezésre állását és üzemidejét,

ah) a rendelkezésre álló földi szolgáltatások és eszközök körét,

ai) a rendelkezésre álló mentési és tűzoltási képességet,

aj) a hóeltakarítási tervet, valamint

ak) a repülőtéren alkalmazandó változáskezelési eljárásokat, információkat;

b) rögzíti:

ba) a repülőtér földrajzi és adminisztratív adatait,

bb) a futópályák, műveleti mező, gurulóutak, valamint előterek adatait,

bc) a repülőtér vonatkozási pontjának 2 km sugarú körében található tereptárgyakra és akadályokra vonatkozó adatokat,

bd) a repülőtéren nyújtott meteorológiai információkat,

be) a repülőtéren rendelkezésre álló kommunikációs lehetőségeket, valamint

bf) a repülőtérre vonatkozó térképeket."

17. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 50/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Közzétett műszeres repülési eljárásokkal vagy különleges látvarepülési eljárásokkal nem rendelkező, közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér - kivéve az állami repülések céljára szolgáló repülőtér -üzembentartója gondoskodik a repülőtér földrajzi középpontjától mért legalább 2 km sugarú körben elhelyezkedő akadályok rendszeres felméréséről, valamint a fel-és leszállásra kijelölt területnek az akadálymentes védőövezetének a biztosításáról."

18. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény a következő 67/B. §-sal egészül ki:

"67/B. § (1) Az utas- és poggyászkezelésre engedéllyel rendelkező földi kiszolgáló a polgári légiközlekedés védelmének szabályairól és a Légiközlekedés Védelmi Bizottság jogköréről, feladatairól és működésének rendjéről szóló kormányrendeletben foglalt munkakörben foglalkoztatottja útján - a légiközlekedés védelme, valamint az utasok vagyontárgyai ellen irányuló jogsértő cselekmény felderítése, bizonyítása érdekében - elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül működtetett testkamerán megfigyelést folytat, amely során képfelvételt készít (a továbbiakban: felvétel), valamint kezeli a rögzített felvételt, emellett biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét.

(2) A földi kiszolgáló az (1) bekezdés szerinti felvételt az alábbi területen készíthet:

a) a légijárművek közvetlen közelében a poggyászrakodás során, a raktérajtók környékén és a raktérben, valamint

b) a raktérben zajló poggyászrakodási folyamat során a raktérajtók környékén és a raktérben.

(3) A földi kiszolgáló a felvételt a rögzítéstől számított 30. napon törli.

(4) A testkamerákat a tényleges rakodási folyamat megkezdése előtt az arra kijelölt felelős személy bekapcsolja, majd a rakodási folyamat végén kikapcsolja.

(5) A földi kiszolgáló a felvételt és az abban szereplő személyes adatot felhasználhatja a földi kiszolgáló munkavállalóját, megbízottját, a tevékenysége során kezelt poggyászt, valamint a berendezéseket, eszközöket és egyéb vagyontárgyakat érintő esemény, baleset, káreset körülményeinek, továbbá az utas- és poggyászkezeléssel összefüggő panaszbejelentések kivizsgálása érdekében.

(6) Az (1) bekezdésében meghatározott felvétel és az abban szereplő személyes adat

a) terrorcselekmény vagy más bűncselekmények, valamint szabálysértések megelőzése, felderítése és megszakítása,

b) nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési feladatok ellátása, valamint

c) katasztrófavédelmi, tűzvédelmi hatósági feladatok ellátása

céljából is felhasználható.

(7) A (6) bekezdés érdekében a földi kiszolgáló az (1) bekezdésében foglaltak szerint rögzített felvételt a légiközlekedési hatóság, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálat, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére, erre irányuló megkeresés esetén továbbítja.

(8) Akinek jogát vagy jogos érdekét a felvétel rögzítése vagy további felhasználása érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a felvételt a földi kiszolgáló a (3) bekezdésben meghatározottak szerint - jogainak gyakorlásához szükséges eljárás megindításáig - legfeljebb 90 napig ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió kötelező jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.

(9) Bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése esetén a földi kiszolgáló a felvételt haladéktalanul megküldi a megkereső részére. A földi kiszolgáló a felvételt a bíróság vagy hatóság részére történő megküldést követő 90. napon törli, kivéve, ha az (5) bekezdés szerinti vizsgálat lefolytatása miatt, vagy a (8) bekezdés szerint az érintett által előterjesztett kérelemben megjelölt ok miatt a felvétel további megőrzése indokolt.

(10) A (8) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg a (9) bekezdés szerinti megkeresés meg nem érkezik a földi kiszolgálóhoz, vagy az érintett által a (8) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben megjelölt indok miatt annak további kezelésére szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezését követő hat hónapig. A földi kiszolgáló köteles a jelen bekezdés szerinti hat hónapos törlési határidőt megelőzően legalább 30 nappal tájékoztatni az érintettet a törlés időpontjáról, valamint köteles kérni az érintett arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy kéri-e a felvétel további megőrzését. Ha az érintett a földi kiszolgáló felhívására nem nyilatkozik, úgy a felvételt a jelen bekezdésben foglaltak szerint törölni kell. Ha az érintett nyilatkozata alapján - az abban megjelölt indok miatt - a felvétel további megőrzésére szükség van, úgy a nyilatkozatot az (5) bekezdés szerinti új kérelemnek kell tekinteni.

(11) Az (5) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat esetén a felvételt a vizsgálat lezárását követő 15. napon törölni kell. Ha a földi kiszolgáló által az (5) bekezdés szerint lefolytatott vizsgálat eredményeként bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére kerül sor, a földi kiszolgáló a felvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról szóló bírósági, hatósági tájékoztatás kézhezvételét követő 15. napon törli.

(12) A repülőtér üzembentartója az (1) bekezdés szerinti elektronikus biztonságtechnikai rendszer alkalmazásának helyeiről a honlapján tájékoztatót tesz közzé."

19. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

"2. állami légijármű: a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba bejegyzett, honvédelmi, vám, rendvédelmi szervek vagy a rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló légijármű;"

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

"22. repülőtéri munkaterület: a 139/2014/EU bizottsági rendelet 1. melléklet 28. pontja szerinti fogalom;"

(3) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A törvény alkalmazásában)

"42. pilóta nélküli állami légijármű: honvédelmi, vám, rendvédelmi vagy rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvédelemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett légijármű, továbbá a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légijármű;"

(4) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 71. §-a a következő 58-68. ponttal egészül ki:

(A törvény alkalmazásában)

"58. kereskedelmi repülőtér: határátkelővel rendelkező, nem menetrend szerinti rendszeres utas, poggyász, áru és posta továbbítását végző légi forgalom céljaira létesített közforgalom számára nyitva álló repülőtér;

59. üzleti célú repülőtér: határátkelővel rendelkező, nem menetrend szerinti nemzetközi forgalmat bonyolító közforgalom számára nyitva álló olyan repülőtér, amely nem tartozik a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá;

60. polgári célú speciális repülőtér: olyan közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér, amely elsődlegesen szabadidős célú repülésre szolgál;

61. feltöltőhely: elsősorban az egészségügyi mentőrepülés légijárművei, és az üzemben tartási engedélyben meghatározott más légijárművek tüzelőanyaggal történő feltöltése céljából létesített közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér;

62. mentőhelikopter leszállóhely: kizárólag egészségügyi mentőrepülés céljából létesített, közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér;

63. rendezvények céljából létesített leszállóhely: országos vagy helyi jelentőségű rendezvényen részt vevő polgári légijárművek le- és felszállására meghatározott ideig szolgáló kijelölt terület;

64. mezőgazdasági vagy munkavégzési célú leszállóhely: feltöltőhely kivételével polgári légijárművel folytatott munkavégzés céljára szolgáló, le- és felszállásra meghatározott ideig szolgáló kijelölt terület;

65. vízfelszínen létesített leszállóhely: úszótalpas vagy úszótestes polgári légijárművek vízfelszínen történő le- és felszállására meghatározott ideig szolgáló a hajózási hatóság által engedélyezett vízterület;

66. általános légiforgalom: a 2018/1139 EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 21. pontjában meghatározott forgalom;

67. szabadidős célú repülés: sport, vagy rekreációs céllal végzett, nem gazdasági célú repülés;

68. sétarepülés: olyan gazdasági célú, légijárművel végzett személyszállítás, amikor a fel- és a leszállás ugyanazon a helyen történik."

20. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 73. § (3) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"n) a légiközlekedési vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,

o) a fenntartható légijármű üzemanyagokkal kapcsolatos műszaki, üzembentartási és felhasználási előírásokat."

21. § (1) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74/A. § (1) bekezdése a következő ny) ponttal egészül ki:

"ny) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet,"

(2) A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74/A. § (1) bekezdése a következő sz) ponttal egészül ki:

"sz) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti tanácsi rendelet,"

22. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

23. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

1. 2. § (1) bekezdés l) pontjában az "állami tulajdonú kereskedelmi" szövegrész helyébe az "állami tulajdonú nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi" szöveg,

2. 3. § (2e) bekezdés a) pontjában az "a kereskedelmi" szövegrész helyébe a "nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi" szöveg,

3. 3. § (3) bekezdésében az "államháztartásért" szövegrész helyébe az "adópolitikáért" szöveg,

4. 15. § (2) bekezdésében az "államháztartásért" szövegrész helyébe az "adópolitikáért" szöveg,

5. 39. § (2) bekezdésében a "nyilvános repülőtér" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló repülőtér" szöveg és a "polgári célú nem nyilvános repülőtér" szövegrész helyébe a "37. § (1) bekezdés b) pont ba), bd)-be) alpontjaiban meghatározott repülőterek" szöveg,

6. 41. § (1) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

7. 41. § (2) bekezdésében a "bonyolító kereskedelmi" szövegrész helyébe a "bonyolító nemzetközi kereskedelmi és kereskedelmi" szöveg,

8. 41. § (8) bekezdésében a "nem nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva nem álló" szöveg és a "polgári célú nem nyilvános" szövegrész helyébe a "37. § (1) bekezdés b) pont ba), bd)-be) alpontjaiban meghatározott repülőtér" szöveg,

9. 44. § (2) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

10. 50/A. § (1) bekezdés a) pontjában a "futópályáját és az egyéb közlekedési területeket" szövegrész helyébe az "egész területét" szöveg,

11. 50/A. § (1a) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

12. 50/B. § (1) bekezdésében a "nyilvános repülőtér és azon polgári célú nem nyilvános repülőtér esetében," szövegrész helyébe az "a közforgalom számára nyitva álló és azon közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér esetében - ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló repülőteret -," szöveg,

13. 51. § (1) bekezdésében a "nyilvános repülőterek és azon polgári célú nem nyilvános repülőterek" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló repülőterek és azon közforgalom számára nyitva nem álló repülőterek - ide értve az állami repülések céljára szolgáló és közös felhasználású repülőtereket -" szöveg,

14. 51. § (3) bekezdés a) pontjában az "a honvédelmi célú" szövegrész helyébe az "az állami" szöveg,

15. 51. § (3) bekezdés e) pontjában az "a honvédelmi célú" szövegrész helyébe az "az állami" szöveg,

16. 51. § (3) bekezdés f) pontjában az "a honvédelmi célú" szövegrész helyébe az "az állami" szöveg és a "nyilvános és polgári célú nem nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló és a közforgalom számára nyitva nem álló" szöveg,

17. 61/B. § (3) bekezdésében a "41. § (1a) bekezdésében" szövegrész helyébe a "légiforgalmi tájékoztatás rendjéről és a légiforgalmi tájékoztató szolgálat ellátásáról szóló miniszteri rendeletben" szöveg,

18. 66/A. § (6) bekezdésében a "Nyilvános" szövegrész helyébe az "A közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

19. 66/A. § (9) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

20. 67. § (2) bekezdésében a "nyilvános" szövegrészek helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

21. 67. § (3) bekezdésében a "nyilvános" szövegrészek helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

22. 67. § (4) bekezdésében a "nyilvános" szövegrészek helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

23. 67. § (6) bekezdésében az "A repülőtér üzembentartója" szövegrész helyébe az "A közforgalom számára nyitva álló repülőtér üzembentartója" szöveg,

24. 67. § (9) bekezdésében a "nemzetközi kereskedelmi repülőtér" szövegrész helyébe a "nemzetközi kereskedelmi és a kereskedelmi repülőtér" szöveg,

25. 67/A. § (3) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

26. 67/A. § (4) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

27. 67/A. § (5) bekezdésében a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

28. 69. § (2) bekezdésében a "Nyilvános" szövegrész helyébe az "A közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

29. 71. § 12. pont d) alpontjában a "repülőtér és" szövegrész helyébe a "repülőtér, a leszállóhely, és" szöveg,

30. 71. § 19. pontjában az "olyan kijelölt" szövegrész helyébe az "olyan - nem ideiglenesen - kijelölt" szöveg,

31. 71. § 41. pontjában a "nem nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva nem álló" szöveg,

32. 73. § (3) bekezdés a) pontjában a "nyilvános" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló" szöveg,

33. 74. § (2) bekezdés f) pontjában a "nyilvános és a polgári célú nem nyilvános repülőtér" szövegrész helyébe a "közforgalom számára nyitva álló és közforgalom számára nyitva nem álló repülőtér - ide nem értve az állami repülések céljára szolgáló repülőteret -" szöveg

34. 1. mellékletében foglalt táblázat A:61 mezőjében az "I. osztályú" szövegrész helyébe a "Nemzetközi kereskedelmi" szöveg,

35. 1. mellékletében foglalt táblázat A:62 mezőjében az "I. osztályú" szövegrész helyébe a "Nemzetközi kereskedelmi" szöveg,

36. 1. mellékletében foglalt táblázat A:63 mezőjében a "II. osztályú" szövegrész helyébe a "Kereskedelmi" szöveg,

37. 1. mellékletében foglalt táblázat A:64 mezőjében a "II. osztályú" szövegrész helyébe a "Kereskedelmi" szöveg

lép.

24. § Hatályát veszti a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény

a) 3. § (2b) bekezdés o) pontja,

b) 3. § (2e) bekezdés h) pontja,

c) 37/A. §-a,

d) 39. § (4) bekezdése,

e) 50/A. § (2d) bekezdése.

3. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása

25. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"3. csónak:

a) emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem haladja meg a kishajóra megállapított mértéket, vagy

b) szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 7 métert, névleges vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, motorteljesítménye legfeljebb 14,7 kW, ide nem értve az építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;"

4. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

26. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A miniszter látja el - az általa kijelölt szervezet útján -

a) a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat,

b) az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerszintű együttműködésének átfogó ellenőrzését,

c) a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelés biztosítását,

d) a vasúti rendszert érintő jelentős változtatások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzését."

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A (7) bekezdés szerinti kijelölt szervezet számára - jogszabályban meghatározott forrásból, a miniszter által vezetett minisztérium igazgatási előirányzata terhére - a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható."

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 3/B. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A miniszter megállapítja a Vasutak Együttműködési Szervezete tagállamainak vasúti társaságai között létrejött, a nemzetközi teherkocsi használati szabályokról szóló megállapodásban (a továbbiakban: PGV megállapodás) a Magyarországot megillető két szavazaton belül a PGV megállapodásban részes, Magyarországon bejegyzett vasúti társaságokat megillető részarányok meghatározásának módszerét."

27. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 44/A. § (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(16) Országos, térségi, elővárosi és városi pályahálózatba tartozó vasútvonalak és a honvédelmi célra használt saját célú vasúti pályahálózatok és vasúti üzemi létesítmények létesítése, felújítása és fejlesztése során a helyi önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon az építtető vagy megbízottja az ingatlanra a tulajdonos előzetes tájékoztatása mellett beléphet, a beruházáshoz szükséges munkákat elvégezheti. Az ingatlan tulajdonosa vagy használója ezen munkák végzését tűrni köteles, azok végzését nem akadályozhatja, valamint ezekért ellenértéket nem számolhat fel."

28. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 73. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője az öröklés kivételével vasúti társaságban sem közvetlen, sem közvetett tulajdoni részesedést nem szerezhet.

(3) A vasúti igazgatási szerv vasúti igazgatási feladatot ellátó kormánytisztviselője kinevezése előtt vagy öröklés útján szerzett - a (2) bekezdés szerinti - tulajdoni részesedését a kinevezésétől vagy a szerzéstől számított három hónapon belül köteles elidegeníteni, amelyről kötelezettségvállalási nyilatkozatot tesz."

29. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 76. § (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A vasúti igazgatási szerv határozata valamennyi ügyfélre nézve kötelező és azt más közigazgatási hatóság nem vizsgálhatja felül."

30. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 77. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A vasúti igazgatási szerv adatszolgáltatásra kötelezheti a pályahálózat-működtetőt az 56. § (3) bekezdése alapján létrejött együttműködésével kapcsolatban. Az eljárásba bevont pályahálózat-működtető képviselője a vasúti igazgatási szerv által meghatározott határidőn, de legfeljebb 8 napon belül rendelkezésre bocsátja a nemzetközi menetvonallal kapcsolatos panaszkezeléshez vagy vizsgálathoz szükséges, az eljárásban részt vevő pályahálózat-működtető székhelye szerinti tagállam igazgatási szervezete által igényelt információt. Az igazgatási szervezet jogosult az érintett nemzetközi menetvonallal kapcsolatos ilyen természetű információkat az eljárásban részt vevő vasúti igazgatási szerveknek továbbítani."

31. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vasúti igazgatási szerv a (4) bekezdés a) pontjában kapott információkat kizárólag a panasz elbírálása vagy a vizsgálat céljából használhatja fel a (4) bekezdés szerinti eljárásokban."

32. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 79/D. § (1) bekezdés b) pontja a következő bg) alponttal egészül ki:

"bg) a 79/B. § (1) bekezdés b)-d) pontjai alapján indított jogvitás eljárás esetén a vasúti igazgatási szerv határozhat úgy, hogy a döntés semmiféle változtatást nem igényel, vagy a bb) alpontban hozott döntés esetén iránymutatását a határozatba foglalja."

33. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 84/A. § (1) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A különleges kötöttpályás rendszerek e törvény 18. §-ában meghatározott mentességek közül az alábbiaknak felelnek meg:

a) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek a 18. § (1) bekezdés a) pontja szerinti különálló helyi és térségi vasúti pályahálózaton kizárólag városi, elővárosi vagy térségi vasúti szolgáltatást nyújtanak,

b) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek valamely, a 18. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgáltatást nyújtják, illetve

c) a különleges kötöttpályás közlekedési rendszerek olyan vállalkozó vasúti társaságok, amelyek valamely, a 18. § (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti szolgáltatást nyújtják."

34. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 85/N. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az e § szerinti eljárást követően nem kell alkalmazni

a) a 12-13. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi és térségi vasúti pályahálózatokra,

b) az 50-66 §, és 67/A-67/W. §-t a vasúti piac működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi vasúti pályahálózatokra."

35. § (1) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"6. a vasúti vizsgaközpont, valamint vasúti képzési módszertani központ kijelölését, a vasúti vizsgaközpont tevékenységének részletes szabályait,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdése a következő 3. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"3. a PGV megállapodásban a Magyarországon bejegyzett, a PGV megállapodásban részes vasúti társaságokat megillető két szavazat elosztásának módszerét,"

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"37. a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó, a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs, az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzésére, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítására vonatkozó, továbbá a vasúti rendszert érintő jelentős változások által felmerülő kockázatok kezelésének ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat,"

(rendeletben állapítsa meg.)

36. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény

a) 18. § (1) bekezdésben az "amely város, elővárosi" szövegrész helyébe "amely kizárólag városi, elővárosi" szöveg,

b) 38. § (3) bekezdésében a "Katonai Közlekedési Központ" szövegrész helyébe a "Logisztikai Támogató Parancsnokság" szöveg,

c) 70. § (1) bekezdésében a "javaslatára-a" szövegrész helyébe a "javaslatára - a" szöveg

lép.

5. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

37. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

"Országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése

40/W. § (1) Azon ingatlan tekintetében, amely nem áll az állam tulajdonában, de a területén olyan vasúti pálya vagy tartozéka található,

a) amely részét képezi a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 2. § 2. pont 2.13. alpontja szerinti országos jelentőségű vasútvonalnak, és

b) amelynek használatbavételi engedélye 2024. január 1-jét megelőzően véglegessé vált,

továbbá, ha fennállnak a 40/I. §-ban meghatározott feltételek, ezen alcím szerinti, az ingatlan tulajdoni viszonyának rendezése iránti eljárásnak van helye.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a 2. § o) pontjában meghatározott közérdekű céloknak megfelelően a 40/I. §-40/V. §-t kell alkalmazni, az ezen alcímben foglalt eltérésekkel. Az ezen alcímben és a 40/I. §-40/V. §-ban nem szabályozott kérdésekben e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Ahol a 40/I. §-40/V. §

a) utat, közutat, vagy országos közutat említ, azon az (1) bekezdés szerinti vasúti pályát és tartozékait,

b) országos közút által érintett földrészletet említ, azon az (1) bekezdés szerinti vasúti pálya és tartozéka által érintett földrészletet,

c) 40/H. § szerinti eljárást említ, azon az (1) bekezdés szerinti eljárást

kell érteni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárást az országos jelentőségű vasútvonal felett tulajdonosi jogokat gyakorló szerv kérheti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban nem alkalmazható a 14. §, a 21/A. §, a 24/C. §, a 31/A. §, a 35. §, a 37/B. §-39. §, és a 40/A. §.

40/X. § (1) A 40/W. § szerinti eljárásban az ingatlan tulajdonosa 2028. december 31-ig kérheti a közérdekű cél jogosultjának az eljárás iránti kérelem benyújtására kötelezését.

(2) A kisajátítási hatóság - az ingatlan tulajdonosának kérelmére - a 40/W. § szerinti eljárás iránti kérelem benyújtására a 40/W. § (4) bekezdésében meghatározott szervet kötelezi.

(3) A 40/W. § szerinti eljárásban, ha az országos jelentőségű vasútvonal építésének kezdő napja nem állapítható meg, a kártalanítási összeg esedékessége időpontjának a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját kell tekinteni.

(4) A 40/W. § szerinti eljárás megindítására vonatkozó kérelem 2029. július 1-éig nyújtható be a kisajátítási hatósághoz.

(5) A 40/W. § szerinti eljárásban a kisajátítási hatóság az országos jelentőségű vasútvonallal érintett ingatlan tulajdonjogi viszonyainak rendezése iránti eljárás megindításának ténye feljegyzése és elidegenítési tilalom feljegyzése iránt keresi meg az ingatlanügyi hatóságot."

6. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

38. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 51. §-a a következő (12)-(13) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A 35/A. § szerinti Központi Rendszerként működő, az IKOP-3.1.0-15-2017-00014 és az IKOP-3.2.0-15-2017-00028. azonosítószámú Helyközi Közösségi Közlekedési Információs Rendszer (HKIR) projektben létrehozott vagyonelemeket, vagyoni értékű jogokat a Nemzeti Mobilfizetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság és a KTI Kft., mint a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti Központi Rendszert működtető átadó szervezetek 2024. március 1-jével térítésmentesen kötelesek átadni a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zárkörűen Működő Részvénytársaság és a VOLÁNBUSZ Közlekedési zártkörűen működő Részvénytársaság, mint a közforgalmú személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok, adatbázisok és elektronikus adatkommunikációs technológiák egységességét és átjárhatóságát biztosító műszaki és technológiai előírásokról, a központi adatbázisokról és az azokhoz kapcsolódó központi szolgáltatásokról, továbbá a működtető szervezetek kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti Központi Rendszert működtető átvevő szervezetek részére.

(13) A (12) bekezdésben foglalt vagyonelemek, vagyoni értékű jogok átadására nem kell alkalmazni a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 18. §-ának rendelkezéseit."

39. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 35. § (4) bekezdésében az "és működtet" szövegrész helyébe az "és a szolgáltatók bevonásával működtet" szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 52. § (1) bekezdés d) pontja.

7. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

41. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 26. § (3) bekezdés d) pontjában a "70 napig" szövegrész helyébe a "2 évig" szöveg lép.

8. A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosítása

42. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Azt a reklámhordozót, valamint reklámhordozót tartó berendezést (a továbbiakban együtt: reklámeszköz), amelynek elhelyezése településkép-védelmi szempontból szabályos - így különösen, ha a reklámeszköz a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezhető -, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a reklámeszköz tulajdonosának kérelmére, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint bejegyzi az általa vezetett országos reklámkataszterbe. Nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely az országos reklámkataszterben nem szerepel.

(6) Az országos reklámkataszter - a reklámeszközök és az azokon történő reklámelhelyezések jelentette vizuális környezetterhelés országos léptékű nyomonkövethetősége, valamint az egyes reklámeszköz-típusokra vonatkozó, rendeletben foglalt követelmények egységes szempontok alapján történő érvényre juttatása céljából - a következő adatokat és nyilatkozatokat tartja nyilván:

a) a reklámeszköz típusa,

b) a reklámeszköz tulajdonosának

ba) természetes személyazonosító adatai, lakcíme és adóazonosító jele,

bb) gazdálkodó szervezet tulajdonos esetében annak adószáma,

c) a reklámeszköz elhelyezésére szolgáló ingatlan címe,

d) a reklámeszköz - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletében meghatározott - pontos elhelyezkedésére vonatkozó adatok,

e) a reklámeszköz létesítésének vagy elhelyezésének időpontja,

f) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletében foglalt további - személyes adatnak nem minősülő - adatok és nyilatkozatok."

43. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 11/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok - ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is - létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét az (1) bekezdésben foglaltaknál, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendeletnek a közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírásainál nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza."

44. § (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

"m) az országos reklámkataszter adattartalmának felhasználásával kapcsolatos szabályokat."

(2) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy az országos reklámkataszter vezetésével kapcsolatban az üzemeltetéssel és a nyilvántartással összefüggő részletes anyagi és eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartás vezetésével és üzemeltetéssel összefüggő díjakat rendeletben állapítsa meg."

45. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény a következő 16/D. és 16/E. §-sal egészül ki:

"16/D. § Azt a reklámeszközt, amelynek elhelyezésére e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 11/A. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőzően szabályszerűen került sor, a tulajdonosnak 2024. február 1-jéig be kell jelentenie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz az országos reklámkataszterbe történő bejegyzés érdekében. A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. Az e § szerinti reklámeszközre a 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott reklám-elhelyezési tilalom 2024. július 1-jéig nem alkalmazható.

16/E. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletének az e törvény Módtv.4.-gyel megállapított 11/B. § (1a) bekezdése, valamint a Módtv.4.-gyel módosított 12. § (2) bekezdés h) pontjának való megfelelését 2024. január 31-ig köteles biztosítani."

46. § A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény

a) 12. § (2) bekezdés h) pontjában a "számát, megjelenésük" szövegrész helyébe a "megjelenésének",

b) 15. § (3) és (4) bekezdésében a "2023. december 31." szövegrészek helyébe a "2025. június 30,",

c) 15/B. § (2) és (3) bekezdésében a "2023. december 31." szövegrészek helyébe a "2025. június 30.",

d) 18. § (2) bekezdésében a "2023. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2025. június 30-ig"

szöveg lép.

9. A Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény módosítása

47. § Nem lép hatályba a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény 113-115. §-a.

10. Záró rendelkezések

48. § (1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 8. §, a 18. §, a 20-22. §, a 27. §, a 8-9. alcím és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 3. § és a 6. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(4) A 15-17. §, a 19. § (2) és (4) bekezdése, a 23. § 1., 2. és 5-37. pontja és a 24. § c)-e) pontja 2024. április 1-jén lép hatályba.

49. § (1) Ez a törvény az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló, 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja; (2) Ez a törvény

a) a polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól és a 2320/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. március 11-i 300/2008/EK európai parlamenti tanácsi rendelet,

b) a fenntartható légi közlekedés egyenlő versenyfeltételeinek biztosításáról szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2405 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi CVII. törvényhez

"1. melléklet az 1995. évi XCVII. törvényhez

Felügyeleti díjak

"