2023. évi XXVIII. törvény
a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról
1. Az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvény hatályon kívül helyezése
1. § Hatályát veszti az egyes szociális ellátásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 1996. évi XXII. törvény.
2. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
2. § (1) A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 42. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosult gyermek bölcsődei ellátása történhet a többi gyermekkel közös bölcsődei csoportban vagy speciális bölcsődei csoportban."
(2) A Gyvt. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(7) A jogszabályban meghatározott szakmai, módszertani feladatokat
a) gyermekek napközbeni ellátása esetén a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szervezet,
b) a hozzátartozók közötti erőszak elleni fellépéssel összefüggésben a családpolitikáért felelős miniszter által kijelölt szervezet, illetve
c) az a) és b) pont alá nem tartozó esetben a szociálpolitikai feladatok ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv
[az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: módszertani feladatokat ellátó szerv] látja el."
(3) A Gyvt. 96. §-a a következő (12a) és (12b) bekezdéssel egészül ki:
"(12a) A családpolitikáért felelős miniszter a (7) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szervezet feladatainak ellátásához egyedi támogatást nyújt.
(12b) A (7) bekezdés b) pontja alapján kijelölt szervezet feladatkörében
a) szakmai szempontból monitorozza a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszert,
b) szakmai iránymutatásokat, ajánlásokat és útmutatókat fogalmaz meg,
c) szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos javaslatot fogalmaz meg,
d) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban statisztikát vezet,
e) a hozzátartozók közötti erőszak tárgyában és az áldozatokat segítő ellátórendszer működésével kapcsolatban kutatásokat folytat,
f) a hozzátartozók közötti erőszak áldozatait segítő ellátórendszerben dolgozók számára továbbképzést és tapasztalatcserét biztosít, valamint
g) szakmai tanácsadást nyújt."
(4) A Gyvt. 128. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3b) Személyesen megtett jognyilatkozatnak kell tekinteni a kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton megtett jognyilatkozatot. Az ügyfél kérelmére a gyámhatóság a jognyilatkozat kép- és hangkapcsolatot egyidejűleg biztosító elektronikus úton történő felvételét - az örökbefogadási és a származás megállapításával összefüggő ügyek kivételével - nem tagadhatja meg."
3. § A Gyvt. 51. § (10) bekezdésében a "kapcsolati" szövegrész helyébe a "hozzátartozók közötti" szöveg lép.
3. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
4. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/E. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "a) pont" szövegrész helyébe az "e bekezdés" szöveg lép.
4. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
5. § (1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha a gyermeket a - közös szülői felügyeletet gyakorló - külön élő szülők felváltva, azonos időtartamban nevelik és gondozzák, a családi pótlékra 50-50%-os arányban mindkét szülő jogosult."
(2) A Cst. 29. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Anyasági támogatásra jogosult)
"d) a vér szerinti apa, ha a szülő nő az anyasági támogatás igénylését megelőzően meghal, és a gyermekről a vér szerinti apa saját háztartásában gondoskodik."
(3) A Cst. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cst. 34. §-a a következő (2)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén - feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik.
(2) A gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása - ha a szülő ezt vissza nem utasítja - hivatalból induló eljárás keretében történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült, amely a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2b) A (2) bekezdésben meghatározott gyermekre, illetve gyermekekre tekintettel a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az egészségbiztosító havonta utólag, az előző hónapra vonatkozóan adatot szolgáltat a központi családtámogatási szerven keresztül a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79/B. §-a alapján.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a gyermekgondozási díjban részesült személy és a gyermek, illetve gyermekek természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, a gyermekgondozási díj folyósításának utolsó napját, továbbá a folyósítási bankszámlaszámot vagy a folyósítási címet tartalmazza."
(4) A Cst. 37. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Biztonságos kézbesítési szolgáltatási címmel rendelkező ügyfél esetén a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, valamint a központi családtámogatási szerv a döntését és az általa kiállított más iratot vagy értesítést - a választott kapcsolattartási formára tekintet nélkül - az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézési rendelkezésében nem zárta ki. A kézbesítésre az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kézbesítés második sikertelen megkísérlését követően a küldemény nem minősül kézbesítettnek, és a családtámogatási ügyben eljáró hatóság, illetve a központi családtámogatási szerv postai úton intézkedik az irat vagy értesítés kézbesítéséről."
(5) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
"i) az állami foglalkoztatási szerv a gyermekek után járó támogatások lekérdezése, nyilvántartásba vétel, ellátás megállapítása érdekében szükséges adatokat"
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
(6) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő j)-o) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
"j) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges adatokat,
k) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásához szükséges adatokat,
l) az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése érdekében szükséges adatokat,
m) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása, egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében szükséges adatokat,
n) az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat,
o) a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat"
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
5. A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény módosítása
6. § (1) A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. törvény (a továbbiakban: Fétám tv.) 6. § (3)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(3) A támogatást a (2) bekezdés a) és c) pontja esetében a gyermek javára a Start-számláját vezető számlavezető a naptári évet követő év március első munkanapjáig igényli a kiutalónál. A számlavezető a támogatásra jogosult gyermekekről készített kimutatást a kiutalóval kötött szerződés szerint küldi meg a kiutalónak. A kimutatás tartalmazza a gyermekek adóazonosító jelét, Start-számláik nyilvántartási számát és a támogatásra jogosító befizetések összegét.
(4) A Magyarországon nevelésbe vett gyermekekről, valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekekről az e törvényben biztosított támogatásokhoz az adatokat a kiutaló az általa vezetett nyilvántartásból kérdezi le a naptári évet követő év március első munkanapján.
(5) A támogatást a kiutaló a (3) bekezdés alapján kapott igénylésben feltüntetett befizetések után a benyújtási határidő lejártától, (2) bekezdés b) pontja szerinti támogatás összegét a (4) bekezdés szerinti lekérdezéstől számított 30 napon belül utalja a számlavezetőhöz.
(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott határidő felróható elmulasztása esetén a számlavezető, illetve a kiutaló a támogatás összege után napi 3,5 ezrelék késedelmi kamatot fizet a Start-számla javára."
(2) A Fétám tv. 7. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A kiutaló Start-számlával nem rendelkező gyermek esetében)
"b) a nevelés naptári évben fennálló időtartamával arányosan a 6. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül évi 24 ezer forint támogatást,
c) a tárgyévben legalább hat hónapi Magyarországon nevelésbe vett és a tárgyévet követő év február 1-jén is nevelés alatt álló, 2005. december 31-ét követően született gyermek javára a b) pont szerinti támogatáson felül további 24 ezer forint támogatást"
(ír jóvá.)
(3) A Fétám tv. 9/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"9/B. § A 6. § (4) bekezdésében meghatározottak teljesítéséhez a kiutaló az általa vezetett nyilvántartásból lekérdezi
a) azon gyermekek természetes személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, akik a tárgyévben 7. vagy 14. életévük betöltésének napján végleges határozat alapján Magyarországon nevelésbe vett gyermekek voltak, azzal, hogy a kiutaló vizsgálja, hogy a nevelésbe vétel időtartama elérte-e a hat hónapot, továbbá, hogy a gyermekek a tárgyévet követő év február 1-jén is nevelésben álltak, valamint
b) azon gyermekek személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, akik a tárgyévben 7. vagy 14. életévük betöltése napján rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre voltak jogosultak."
(4) A Fétám tv. 7. § (8) bekezdés b) pontjában a "(4)" szövegrész helyébe az "(5)" szöveg lép.
7. § Hatályát veszti a Fétám tv.
a) 5. § (14) bekezdés e) pont ec) alpontjában az "a 6. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján" szövegrész,
c) 10. § (2) bekezdésében az "a 6. § (5) bekezdése szerinti irat, valamint" szövegrész.
6. Az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény módosítása
8. § Hatályát veszti az egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló 2007. évi CXXI. törvény 81. § (1), (3) és (6)-(22) bekezdése.
7. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása
9. § Hatályát veszti a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 15. § (1) bekezdésében és 16. § (3) bekezdésében a "faxon vagy" szövegrész.
8. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása
10. § (1) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 38. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(8) Ha a jelentkező az érettségi vizsgára a köznevelési feladatot ellátó hatóságnál jelentkezik, a köznevelési feladatot ellátó hatóságnak - jogszabályban szabályozott eljárás szerint - a vizsgajelentkezésre vonatkozóan meghozott döntése ellen jogszabálysértésre hivatkozással fellebbezésnek van helye a döntés kézhezvételét követő öt napon belül kormányrendeletben meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A másodfokú hatóság a döntését nyolc napon belül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.). szerinti elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal és - az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módnak megfelelően, ennek hiányában elektronikusan - a fellebbezővel, papíralapon benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli a köznevelési feladatot ellátó hatósággal, valamint - az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában - postai úton megküldi a fellebbezőnek.
(9) A középfokú felvételi eljárás keretében tett központi írásbeli felvételi vizsga vizsgadolgozatának értékelésére vonatkozó, az iskola által hozott döntés ellen - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - a szülő, a tanuló, a döntés kézhezvételétől számított három napon belül, kizárólag a hivatalos javítási-értékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén fellebbezést nyújthat be a jogszabályban meghatározott hatósághoz. A fellebbezés benyújtására meghatározott határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A fellebbezés elbírálására jogosult hatóság döntését az észrevétel benyújtását követő nyolc napon belül az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikusan benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli - az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módnak megfelelően, ennek hiányában elektronikusan - a fellebbezővel és az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton az iskolával, papíralapon benyújtott fellebbezés esetén az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus úton közli az iskolával, valamint - az ügyfél ügyintézési rendelkezésében foglalt kapcsolattartási módon, ennek hiányában - postai úton megküldi a fellebbezőnek."
(2) Az Nkt. 27. alcíme a következő 46/A. §-sal egészül ki:
"46/A. § (1) A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a szülőtől, a törvényes képviselőtől vagy a tanulótól nem kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tanévet követő évtől a tanulói jogviszony - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt időtartam alatt a tanulói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a hivatalt."
(3) Az Nkt. 94. §-a a következő (4i) bekezdéssel egészül ki:
"(4i) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Nemzeti Tehetség Program finanszírozására vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg."
11. § Az Nkt. 47. § (11) bekezdésében a "köznevelésért" szövegrész helyébe a "gyermek- és ifjúságpolitikáért" szöveg lép.
12. § Hatályát veszti az Nkt.
a) 97. § (2)-(6), (9), (10), (12), (13), (18), (20)-(20b), (21a)-(23), (29) bekezdése,
b) 99/E. §-a,
c) 99/G. §-a, valamint
d) 99/H. §-a.
9. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása
13. § A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 24. alcíme a következő 43/A. §-sal egészül ki:
"43/A. § (1) A hallgatói jogviszony - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(2) Ha a hallgatói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a hallgatói jogviszony igazolása céljából az oktatási hivatalt."
10. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény hatályon kívül helyezése
14. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló 2015. évi LXV. törvény.
11. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény hatályon kívül helyezése
15. § Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi LXXX. törvény.
12. Az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény hatályon kívül helyezése
16. § Hatályát veszti az oktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXX. törvény.
13. Az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény hatályon kívül helyezése
17. § Hatályát veszti az egyes családtámogatási tárgyú, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2017. évi CLXXVIII. törvény.
14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása
18. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"31. § A tanulmányokat folytató tanuló, hallgató jogviszonyát
a) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a közreműködő intézmény által a tárgyidőszakra kiadott, érvényesítő matricával ellátott, nappali típusú diákigazolvány,
b) a közreműködő intézmény által kiadott, az a) pont szerinti diákigazolványra való jogosultságról szóló igazolás,
c) az oktatási igazolványokról szóló kormányrendelet szerint a tanköteles kor felső határát az adott tanévben betöltő tanuló esetén az érvényesítő matrica nélküli diákigazolvány
tanúsítja, az a) és b) pont szerinti esetben az igazolás vagy a diákigazolvány érvényességi idején belül, a c) pont szerinti esetben a tanévet követő október 31-éig."
15. Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény hatályon kívül helyezése
19. § Hatályát veszti az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény.
16. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása
20. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 11. alcíme a következő 56/A. §-sal egészül ki:
"56/A. § [A tanuló jogviszony igazolása]
(1) A tankötelezettség időtartama alatt, annak a tanévnek a végéig, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti, a tanulói jogviszony igazolása - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a szülőtől, a törvényes képviselőtől, a tanulótól nem kérhető.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tanévet követő évtől a tanulói jogviszony - törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott kivétellel - érvényes diákigazolvánnyal igazolható.
(3) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt időtartam alatt a tanulói jogviszony fennállása tekintetében a bíróság vagy közigazgatási hatóság eljárásában kétség merül fel, a bíróság vagy a hatóság megkeresheti a tanulói jogviszony igazolása céljából a szakképzési államigazgatási szervet."
17. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása
21. § Hatályát veszti a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 100. § (10) bekezdésében az " , a 40. § (3) bekezdése" szövegrész.
22. § Nem lép hatályba a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény 40. § (3) bekezdése.
18. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása
23. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 1. melléklet 1. pont a)-c) alpontja.
19. Záró rendelkezések
24. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.
(2) A 2. § (1)-(3) bekezdése, a 3. §, a 4. §, az 5. § (1), (2) és (5) bekezdése, a 10. § (3) bekezdése és a 11. § 2023. július 1-jén lép hatályba.
(3) A 10. § (2) bekezdése, a 13. §, a 18. §, a 20. § és a 23. § 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) Az 5. § (4) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.
(5) Az 5. § (3) bekezdése 2024. július 1-jén lép hatályba.
(6) Az 5. § (6) bekezdése, a 21. § és a 22. § 2025. január 1-jén lép hatályba.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke