2023. évi LXXVI. törvény
a pénzügyi közvetítő rendszert érintő törvények jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról
1. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény módosítása
1. § A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Etv.) 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A Mehibre és az általa végzett nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységére a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt (a továbbiakban: Bit.) - az e törvény 25. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak kivételével - nem kell alkalmazni. Amennyiben a Mehib piacképes kockázatú biztosítási tevékenységet is végez, a Mehibre és az általa végzett piacképes biztosítási tevékenységére a Bit. szabályait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni."
2. § Az Etv. 2. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Az Eximbank az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően exporthoz, beszállítói ügylethez, exportcélú befektetésekhez, belföldi székhelyű gazdálkodó szervezetek, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalatai befektetéseihez, beruházásaihoz, forgóeszközigényeihez, külföldi beruházásokhoz, importhoz kapcsolódóan, illetve a Kormány egyedi döntése alapján egyéb célokból nyújtott hitel és kölcsön kiváltása céljából is végezhet hitel és pénzkölcsön nyújtási tevékenységet azzal, hogy a tagi kölcsön kiváltásának finanszírozása a Kormány egyedi döntése alapján lehetséges."
3. § Az Etv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A Mehib az e törvény szerinti felhatalmazás alapján teljeskörűen jogosult az (1) bekezdés szerinti ágazatokban a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenység, valamint a nem-piacképes biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenységek végzésére."
4. § Az Etv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Eximbank a Mehib részére, a Mehib pedig az Eximbank részére, az e törvényben meghatározott tevékenységeken kívül, pénzügyi szolgáltatásnak és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásnak, vagy biztosítási tevékenységnek nem minősülő, a Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR'08) szerint a következő tevékenységeket végezheti üzletszerűen:
a) TEÁOR'08 81 Építmény üzemeltetés, zöldterület-kezelés,
b) TEÁOR'08 82 Adminisztratív-, kiegészítő egyéb üzleti szolgáltatás,
c) TEÁOR'08 62 Információ-technológiai szolgáltatás,
d) TEÁOR'08 69 Jogi, számviteli, adószakértői tevékenység és
e) TEÁOR'08 78.30 Egyéb emberierőforrás-ellátás, -gazdálkodás."
5. § Az Etv. 6. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az állam a központi költségvetés terhére visszavonhatatlanul készfizető kezesként felel az Eximbank által)
"d) nyújtott, a hitelfelvevőt terhelő, a Kormány határozatában megjelölt hitel- és pénzkölcsönből"
(eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért.)
6. § Az Etv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"8. § Az e törvény alapján vállalt jogszabályi állami kezességgel kapcsolatosan - a 6. § (1) bekezdés d) pontja szerinti kormányhatározat eltérő rendelkezése hiányában - az állam kezességvállalási díjat nem számol fel."
7. § (1) Az Etv. 8/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Eximbank a 6. § (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti, a Mehib a 6. § (2) bekezdése szerinti állami kezesség beváltásából eredő, az államot megillető követeléseket - ideértve a kamatot és a késedelmi kamatot is - a központi költségvetés javára köteles behajtani, vagy harmadik személy útján behajtatni. Az Eximbank és a Mehib a követelés behajtása, vagy harmadik személy útján történő behajtatása során az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseinek figyelembevételével köteles eljárni az e törvényben foglalt eltérésekkel."
(2) Az Etv. 8/A. §-a a következő (1a), (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az Eximbank és a Mehib jogosult az (1) bekezdés szerinti követelés behajtása során a követelés rendezéséről megállapodni (ideértve az átütemezést, részletfizetést is), valamint a követelés értékesítéséről dönteni, ha a megállapodás, illetve értékesítés alapján a várható megtérülés eléri a követelés összegét.
(1b) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti követelés
a) behajtása során a követelés részleges elengedésére kerül sor és ezáltal a követelés összegének teljes megtérülése nem várható, vagy
b) a követelés értékesítése során az értékesítés eredményeként a vételár nem éri el a követelés összegét,
és valószínűsíthető, hogy a további behajtási tevékenységgel szemben a követelés részleges elengedése, illetve a követelés értékesítése kedvezőbb a központi költségvetés számára, úgy az (1a) bekezdés szerinti megállapodás megkötéséhez, valamint a követelés értékesítéséhez az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. Az Eximbank és a Mehib a döntés meghozatalához köteles az államháztartásért felelős miniszter részére bemutatni a követelés részleges elengedésének, a követelés értékesítésének indokait a behajtás körülményeinek és a költségeinek ismertetése mellett. Külföldi kötelezettel szemben fennálló követelés esetén az államháztartásért felelős miniszter a külgazdasági ügyekért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.
(1c) A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont c)-g) alpont alapján behajthatatlan követelésről a behajthatatlanná minősítést követő év végén az állam e törvény erejénél fogva lemond. E követelésekről az Eximbank és a Mehib a lemondást követő 30 napon belül írásban tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert."
8. § Az Etv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"15. § (1) Az Eximbank és a Mehib ügyvezetésének és ügyvitelének ellenőrzését a felügyelőbizottság végzi.
(2) Az Eximbank felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg a Mehib felügyelőbizottsági tagjává, a Mehib felügyelőbizottsági tagja egyidejűleg az Eximbank felügyelőbizottsági tagjává jelölhető."
9. § (1) Az Etv. 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az Eximbank és a Mehib esetében nem szükséges felügyeleti engedély a vezető állású személyek megválasztásához vagy kinevezéséhez."
(2) Az Etv. 18. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) E szakasz alkalmazásában a Mehib vezető állású személyének minősülnek az igazgatóság tagjai és a felügyelőbizottság tagjai, valamint a vezérigazgató és annak helyettesei."
10. § Az Etv. 19. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
"(4) Az Eximbank és a Mehib - figyelemmel a 14. § (2) bekezdésében és a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra is -döntéshozatali testületeibe ugyanazon tagok, illetve munkavállalók választhatók meg, illetve nevezhetők ki (a továbbiakban: összevont szervezet). A Eximbank, valamint a Mehib összevont szervezetében közös munkavállalókat is foglalkoztathat a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti több munkáltató által létesített munkaviszony keretében."
11. § Az Etv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"24. § (1) Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény 1. § (1) bekezdésében meghatározott üzleti titok és a Hpt.-ben meghatározott banktitok megtartására vonatkozó kötelezettség nem terjed ki - a Hpt.-ben meghatározott szerveken túlmenően - a miniszter által vezetett minisztérium, közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium részére adott adatszolgáltatásra, valamint a Mehib részére továbbított, valamint a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon továbbított adatokra sem.
(2) Az Eximbank esetében - az ügyfél személyének, az ügylet összegének kivételével - banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az Eximbank rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik."
12. § Az Etv. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A Mehib állam készfizető kezessége mellett végzett tevékenységére a Bit. biztosítási titokra vonatkozó rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni."
13. § Az Etv.
a) 1. § (5) bekezdésében a "belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata" szöveg,
b) 1. § (5a) bekezdés 3. pontjában a "továbbá az egyéni vállalkozó" szövegrész helyébe "az egyéni vállalkozó, a befektetési alap, továbbá az MRP szervezet" szöveg,
c) 2. § (1) bekezdésében a "belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet" szövegrész helyébe a "belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet, illetve a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet leányvállalata" szöveg, valamint az "és azok érdekében létrejött" szövegrész helyébe az "az előbbiekhez, illetve az ezek érdekében létrejött" szöveg,
d) 3. § (2) bekezdésében az "az (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "az (1a) bekezdés szerinti" szöveg, valamint a "beszállítói ügyletekhez, exportcélú befektetésekhez, magyar befektetők külföldi befektetéseihez és belföldi értékesítésekhez," szövegrész helyébe a "magyar befektetők külföldi befektetéseihez," szöveg,
e) 6. § (9) bekezdésében az "az Eximbankot és a Mehib Rt.-t nem terheli a kezességi szerződés fennállása esetén a Ptk. 6:429. § alapján" szövegrész helyébe az "az Eximbankot és a Mehibet nem terheli a Ptk. 6:418. § alapján" szöveg,
f) 7. § (5) bekezdésében a "b) és c) pontjában" szövegrész helyébe a "b), c) és f) pontjában" szöveg,
g) 13. § (1) bekezdésében a "6. § (1) bekezdés b) pontjában" szövegrész helyébe a "6. § (1) bekezdés a)-d) pontjában" szöveg,
h) 18. § (2) bekezdésében az "A Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától, valamint a Bit. 53. § (4)-(5) bekezdésétől, az 54. §-ától és a 69. §-ától eltérően az Eximbank vagy a Mehib Rt." szövegrész helyébe az "A Mehib, illetve - a Hpt. 137. §-ától és 155. §-ától eltérően - az Eximbank" szöveg,
i) 25. § (2) bekezdésében a "miniszter által vezetett minisztérium és az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium" szövegrész helyébe a "miniszter által vezetett minisztérium, a közigazgatásfejlesztésért felelős miniszter, a külgazdaságért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, valamint az általuk vezetett minisztérium" szöveg,
j) 1. § (1) bekezdésében, a 2. § (1) bekezdés ga) pontjában, a 3. § (1) bekezdésében, a 3. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontjában, a 3. § (11) bekezdésében, a 4/C. §-ban, a II. Fejezet címében, az 5. §-ban, a 6. § (2) és (6) bekezdésében, a 7. § (1) bekezdés c) pontjában, a 13. § (1) és (2) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében, a 16. § (1) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésében, a 18. § (6) bekezdésében, a 19. § (2) és (3) bekezdésében, a 21. § (3) bekezdés d) pontjában, a 24/A. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. § (3) bekezdésében, a 26. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, a 26. § (2) bekezdésében és a 27. § (2) bekezdésében a "Mehib Rt." szövegrész helyébe a "Mehib" szöveg,
k) a 3. § (2) bekezdésében, a 14. § (2) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében a "Mehib Rt." szövegrészek helyébe a "Mehib" szöveg,
l) 1. § (2) bekezdésében a "Mehib Rt.-ben" szövegrész helyébe a "Mehibben" szöveg,
m) a 3. § (10) bekezdésében és a 6. § (3) bekezdésében a "Mehib Rt.-nek" szövegrész helyébe a "Mehibnek" szöveg,
n) 8/A. § (2) bekezdésében a "Mehib Rt.-t" szövegrész helyébe a "Mehibet" szöveg,
o) 19. § (3) bekezdésében a "Mehib Rt.-nél" szövegrész helyébe a "Mehibnél" szöveg,
p) 1. § (4) bekezdésében és az V. Fejezet címében a "Mehib Rt.-re" szövegrész helyébe a "Mehibre" szöveg
lép.
14. § Hatályát veszti az Etv.
a) 1. § (4) bekezdésében a "jogi személyekre vonatkozó" szövegrész,
b) 2. § (1) bekezdés ga) pontjában a "bankközi piacon" szövegrész,
c) 2. § (1e) bekezdésében a "külgazdaságért felelős" szövegrész,
d) 16. § (1) bekezdésében az " , akinek feladatait és hatáskörét az igazgatóság határozza meg" szövegrész, valamint
2. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása
15. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42/E. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:]
"ab) a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben a külföldi állampolgárok számára hirdetett, idegen nyelven folyó képzés kivételével, vagy magyar állampolgárként külföldi felsőoktatási intézményben teljes idejű képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,"
16. § Az Ebtv. 42/G. § (1) bekezdés b) pontjában a "Tbj. 5. §-a" szövegrész helyébe a "Tbj. 6. §-a" szöveg lép.
3. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
17. § A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
"(1) Az anyasági támogatás és a családi pótlék megállapítása intézetben született, Magyarországon élő, magyar állampolgár újszülött esetén - feltéve, hogy a szülő ezt vissza nem utasítja - az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján elektronikusan megkapott adatok alapján hivatalból induló eljárás keretében történik.
(2) A gyermekgondozást segítő ellátás megállapítása hivatalból induló eljárás keretében történik azon szülő esetében, aki gyermeke után gyermekgondozási díjban részesült, amely a gyermek 2. életévének, ikergyermekek esetén a 3. életévének betöltésével szűnt meg.
(2a) Az (1) és (2) bekezdés szerinti eseteken kívül a családtámogatási ellátásokat írásban benyújtott kérelem alapján lehet megállapítani.
(2b) A (2) bekezdésben meghatározott gyermekre, illetve gyermekekre tekintettel a gyermekgondozást segítő ellátás hivatalból történő megállapításához az egészségbiztosító adatot szolgáltat a központi családtámogatási szerven keresztül a családtámogatási ügyben eljáró hatóság részére a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 79/B. §-a alapján legkésőbb a kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató számára előírt adatszolgáltatási határidőt követő munkanapon.
(2c) A (2b) bekezdés szerinti adatszolgáltatás a gyermekgondozási díjban részesült személy és a gyermek, illetve gyermekek természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási azonosító jelét, adóazonosító jelét, a gyermekgondozási díj folyósításának utolsó napját, továbbá a folyósítási bankszámlaszámot vagy a folyósítási címet tartalmazza."
18. § A Cst.
a) 8. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "intézményben tanulmányokat" szövegrész helyébe az "intézményben tanulói jogviszony keretében tanulmányokat" szöveg,
b) 36/A. § (1) bekezdésében az "A családtámogatási ügyben eljáró hatóság" szövegrész helyébe az "Az igényelbíráló szerv" szöveg,
c) 36/A. § (2) bekezdésében a "családtámogatási szerv" szövegrész helyébe a "családtámogatási szerv, illetve a családtámogatási kifizetőhely" szöveg
lép.
19. § (1) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
"j) a nyomozó hatóság a törvényben meghatározott feladatainak ellátása érdekében szükséges adatokat"
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
(2) A Cst. 49/C. § (2) bekezdése a következő k)-p) ponttal egészül ki:
(Az egységes szociális nyilvántartásból)
"k) a Családi Csődvédelmi Szolgálat a természetes személyek adósságrendezési eljárásához szükséges adatokat,
l) a pártfogó felügyelői szolgálat a pártfogó felügyelői feladatok végrehajtásához szükséges adatokat,
m) az egészségbiztosítási szerv az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése érdekében szükséges adatokat,
n) a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátás megállapítása, egyeztetési eljárás lefolytatása érdekében szükséges adatokat,
o) az áldozatsegítő szolgálat az áldozatsegítő támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat,
p) a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezéséhez szükséges adatokat"
(közvetlen lekérdezéssel díjmentesen elérheti.)
20. § (1) A Cst. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az igényelbíráló szerv - ideértve a családtámogatási ügyben eljáró hatóság vezetőjét is a méltányossági jogkörének gyakorlása során -, valamint a központi családtámogatási szerv természetes személyről adatokat a családtámogatási ellátások megállapítása, folyósítása, ellenőrzése, valamint a jogalap nélkül felvett ellátások visszakövetelése céljából - TAJ számon - tart nyilván."
(2) A Cst. 45. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
"k) a jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban fennálló követelések keresetből történő levonása esetén a fizetésre kötelezett személy foglalkoztatójának neve, székhelye és adószáma."
4. A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény módosítása
21. § A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a továbbiakban: MFB tv.) 2. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. §-ban meghatározott tevékenységi körében - az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében, részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen)
"h) az európai uniós források, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott források közvetítésében és ezen feladatához kapcsolódó hitel- és tőkefinanszírozásban, garancia nyújtásában és kezesség vállalásában, vissza nem térítendő támogatás nyújtásában;"
22. § (1) Az MFB tv. 3. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Az MFB Zrt. az (1) bekezdésben meghatározott körben, a (2) bekezdés szerinti pénzügyi szolgáltatási tevékenységeken túlmenően - jogszabály, vagy az érintett minisztériumokkal, vagy más jogi személyekkel kötött szerződés alapján - az elkülönített állami pénzalapokból, a fejezeti kiadási előirányzatokból és európai uniós forrásokból, valamint az ezek felhasználásáról szóló jogszabályok által meghatározott forrásokból finanszírozott programokhoz kapcsolódó feladatokat láthat el, így különösen:
a) támogatott pályázatok kezelését;
b) döntés-előkészítést;
c) pénzügyi lebonyolítást;
d) monitoring végzését;
e) a forrásfelhasználás és a támogatott cél megvalósításának vizsgálatát;
f) visszatérítendő, valamint vissza nem térítendő európai uniós források jogszabálysértő, nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználásából származó követelések érvényesítését, ide nem értve az adók módjára történő behajtást;
g) tanácsadást; valamint
h) egyéb, az a)-g) pontban foglaltakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat."
(2) Az MFB tv. 3. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) A (3) bekezdésben meghatározott forrásokkal kapcsolatos feladatkörében az MFB Zrt. jár el a bírósági és a hatósági eljárásokban a visszafizetési kötelezettséggel kihelyezett források behajtása érdekében, ideértve a követelések és a biztosítékok érvényesítését is."
(3) Az MFB tv. 3. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A hallgatói hitelrendszerről szóló jogszabályban meghatározott Diákhitel szervezet számára nyújtott szolgáltatások teljesítése érdekében a Diákhitel szervezet a személyes adatokat továbbítja az MFB Zrt.-nek. Az MFB Zrt. a személyes adatokat kizárólag e szolgáltatások nyújtása céljából jogosult kezelni, mindaddig, amíg a hallgatói hitelszerződés alapján a Diákhitel szervezetet vagy a hallgatót jogok illethetik meg, illetve kötelezettségek terhelhetik."
(4) Az MFB tv. 3. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:
"(15) Az MFB Zrt. veszteségmérséklés céljából pénzügyi intézménytől hitelállományt vehet át és követelést vásárolhat."
23. § (1) Az MFB tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Az MFB Zrt. idegen devizában meghatározott, éven túli lejáratú forrásbevonását a miniszterrel egyeztetve, az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett végzi."
(2) Az MFB tv. 5. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) Az MFB Zrt., az NTH Nemzeti Tőkeholding Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, a Diákhitel Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint ezen gazdasági társaságok közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaságok az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 8. §-a alkalmazásában együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülnek."
24. § Az MFB tv. 8. § (1b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1b) Az (1) bekezdés alkalmazása során az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 39. pontjától eltérően az MFB Zrt. tekintetében nem minősül ügyfélcsoportnak azoknak az ügyfeleknek a köre, amely ügyfelek részére az MFB Zrt. befektetési jegy lejegyzése vagy megvásárlása céljából nyújtott kölcsönt, és amelyek a befektetési alapra, az alapkezelőre, az alapkezelők keresztkapcsolataira, vagy a befektetési alap portfóliójában lévő eszközökkel kapcsolatos jogra vagy kötelezettségre tekintettel képeznének egyetlen kockázati tényezőt."
25. § Az MFB tv. 13/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) E § rendelkezéseit az 1. mellékletben szereplő pénzügyi intézményekre, az MFB Zrt. közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedésével működő pénzügyi intézményekre, vagy az 1. mellékletben meghatározott gazdálkodó szervezetek részesedésével működő pénzügyi intézményekre is megfelelően alkalmazni kell."
5. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény módosítása
26. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 12/B. § (8) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Kötvény kibocsátására jogosult:)
"f) törvényben vagy kormányrendeletben erre feljogosított szervezet."
27. § A Tpt. 227. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi."
28. § A Tpt. 299. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Tőzsde alapító tagjaként az alapítás alatt lévő tőzsdében minősített befolyást csak olyan személy szerezhet, aki a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű, aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt, és akinek az adóhatósággal, vámhatósággal, illetve a társadalombiztosítási szervvel szemben tartozása nincs."
29. § A Tpt. 300. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2a) Minősített befolyással rendelkező természetes személy a tőzsde alapítására vonatkozó engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a Felügyelet felé - a 357. § (3a) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy a 357. § (3) bekezdésében meghatározott bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
30. § A Tpt. 356. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Szabályozott piacnál, tőzsdénél, központi szerződő félnél, illetve központi értéktárnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki,)
"e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
6. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény módosítása
31. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKV. törvény) 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés alapján a hitelező meghatározott kölcsönösszeg - fizetési számlák közötti fizetési mód alkalmazásával történő - fizetését vállalja az induló vállalkozásnak minősülő társaság mint adós részére a vállalkozás tevékenységének bővítéséhez, illetve megerősítéséhez, ide nem értve az ingatlanvásárlás és az éven túli lejáratú értékpapír-vásárlás finanszírozásának lehetőségét, valamint vállalja a (7) bekezdés szerinti bejelentés megtételét. Ezzel egyidejűleg az adós társaság és tagjai vagy részvényesei vállalják, hogy a szerződésben meghatározott, az adós társaságban megvalósuló tőkeemelési esemény bekövetkezésekor a tőkévé konvertálható kölcsönkövetelés hitelező általi, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatásával az adós társaság törzstőkéjét új törzsbetétek teljesítésével, illetve alaptőkéjének új részvények forgalomba hozatalával a szerződésben meghatározott mértékben és módon felemelik (a továbbiakban: konverzió)."
(2) A KKV. törvény 9/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés megkötését követő 5 napon belül, valamint a konverzióról annak létesítő okiratban történő átvezetésének megtörténtétől számított 5 napon belül a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 42/J. §-ában meghatározottak szerint bejelentést kell tennie."
7. A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény módosítása
32. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 22. § (1a) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Befektetési vállalkozásnál, befektetési holding társaságnál és vegyes pénzügyi holding társaságnál vezető állású személynek az választható meg, illetve az nevezhető ki, aki)
"d) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt;"
33. § A Bszt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"23. § Az árutőzsdei szolgáltató az üzletág irányítására olyan személyt nevez ki, aki legalább két év szakirányú szakmai gyakorlattal rendelkezik és aki - a 22. § (6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - igazolja, hogy a 22. § (5) bekezdése szerinti bűncselekményi kör tekintetében büntetlen előéletű és nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
34. § A Bszt. 37. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A befektetési vállalkozásban minősített befolyással az rendelkezhet,)
"e) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
35. § A Bszt.
a) 6. § d) pontjában a "kibocsátáskereskedelmi egységhez" szövegrész helyébe a "kibocsátási egységhez" szöveg,
b) 159/A. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg
lép.
8. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása
36. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 1. §-a a következő e)-g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
"e) hitelminősítő intézet: a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1060/2009/EK rendelet) szerint nyilvántartásba vett hitelminősítő intézet,
f) hitelminősítési szolgáltatás: a 1060/2009/EK rendelet szerinti hitelminősítés,
g) pénzügyi eszköz: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti pénzügyi eszköz."
37. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény a következő 7/K. és 7/L. §-sal egészül ki:
"7/K. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközt bocsát ki (a továbbiakban: kibocsátó) és a kibocsátással összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a kibocsátott pénzügyi eszköz futamidejének végéig megtartania.
(2) Abban az esetben, ha a kibocsátott pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a kibocsátó az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a kibocsátott eszközről rendelkezni jogosult.
(3) A kibocsátó korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.
(4) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a kibocsátó akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja.
7/L. § (1) Ha a köztulajdonban álló gazdasági társaság vagyona terhére pénzügyi eszközbe fektet be (a továbbiakban: befektető) és a befektetéssel összefüggésben hitelminősítő intézet hitelminősítési szolgáltatását veszi igénybe, akkor a hitelminősítő intézetet kötelező a befektetés futamidejének végéig megtartania.
(2) Abban az esetben, ha a pénzügyi eszköz nem rendelkezik futamidővel, úgy addig köteles megtartani a befektető az (1) bekezdés szerinti hitelminősítő intézetet, ameddig a pénzügyi eszközről rendelkezni jogosult.
(3) A befektető korlátozás nélkül jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni abban az esetben, ha a korábban megbízott hitelminősítő intézet 1060/2009/EK rendelet szerinti engedélyét visszavonták.
(4) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a befektető akkor jogosult új hitelminősítő intézetet megbízni, ha a korábban igénybe vett hitelminősítő intézet megbízatását az új hitelminősítő intézet megbízatásától kezdődően legalább három évig fenntartja."
9. A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény módosítása
38. § A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
"13. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálog - ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is - fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön, ideértve a halasztott fizetés vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönt is,"
39. § Az Fhtv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) Jelzáloghitel esetén a hitelező a hitelszerződésből eredő tartozás megszűnését követő 10 munkanapon belül a fogyasztó rendelkezésére bocsátja a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásból való törléséhez szükséges okiratot."
40. § Az Fhtv.
a) 5. § (1) bekezdésében a "hitelszerződés megkötését megelőzően" szövegrész helyébe a "hitelszerződés megkötését megelőzően a személyre szóló tájékoztatással és a közvetítő tájékoztatási kötelezettségével összhangban" szöveg,
b) 14/A. § (3) bekezdés b) pontjában az "életbiztosítással" szövegrész helyébe a "megtakarítási célú életbiztosítással" szöveg,
c) 14/B. § (4) bekezdésében az "értékbecslőnek" szövegrész helyébe a "hitelnyújtás folyamatától független értékbecslőnek" szöveg
lép.
10. A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosítása
41. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.)
a) 93. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az "Engedély nélkül" szövegrész helyébe az "Engedély nélkül vagy bejelentés hiányában" szöveg,
b) 93/A. § (1) bekezdésében a "93. § (1) bekezdés a) pontja vagy (2) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe a "93. § (1) bekezdés a) pontja" szöveg
lép.
42. § Hatályát veszti az MNBtv. 93. § (2) bekezdése.
11. Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény módosítása
43. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény (a továbbiakban: Fsztv.) 29. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Pénzforgalmi intézménynél, elektronikuspénz-kibocsátó intézménynél nem lehet vezető állású személy az, aki)
"h) a közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
44. § Az Fsztv. 60. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal, Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF),"
[szemben e szerveknek a pénzforgalmi intézményhez, elektronikuspénz-kibocsátó intézményhez intézett adatkérése, illetve írásbeli megkeresése esetén.]
45. § Az Fsztv. 70/A. §-ában a "bankszünnap" szövegrész helyébe a "bankszünnap és az üzemszünet" szöveg lép.
12. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény módosítása
46. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 6. § (5) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Nem minősül pénzkölcsön nyújtásának)
"f) a tőkévé konvertálható kölcsönnek a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti korlátozott körű, egy naptári évben legfeljebb tizenöt alkalommal történő nyújtása, amennyiben a nyújtott kölcsönök összesített állománya
fa) természetes személy esetében a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozóival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet,
fb) jogi személy esetében a kapcsolt vállalkozásaival összeszámítottan legfeljebb kettőmilliárd forint azzal, hogy egy vállalkozás részére átadott összeg legfeljebb százötvenmillió forint lehet
ide nem értve a pénzügyi intézmény által kötött ilyen ügyleteket."
47. § A Hpt. 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Független közvetítő, valamint jelzáloghitel közvetítői tevékenységet végző függő közvetítő - ide nem értve a hitelintézetet - csak olyan jogi személy, egyéni cég és egyéni vállalkozó lehet,
a) akinek vezető állású személye - ideértve az egyéni vállalkozót is -
aa) büntetlen előéletű,
ab) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,
ac) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
ad) legalább három év szakirányú szakmai gyakorlattal, valamint a közvetítőkre előírt szakmai végzettséggel rendelkezik,
b) akinek mindenkor rendelkezésére áll a tevékenységéből eredő károk biztosításához szükséges felelősségbiztosítás."
48. § A Hpt. 137. § (4) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(Pénzügyi intézménynél és vegyes pénzügyi holding társaságnál nem lehet vezető állású személy az, aki)
"e) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
49. § (1) A Hpt. 199/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) Ha a Felügyelet megállapítja, hogy a közvetítő fióktelepe megsértette a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló törvényben, az MNB tv.-ben, valamint a végrehajtási jogszabályokban foglalt, a (2a) bekezdésben meghatározott követelményeket, akkor kötelezi a fióktelepet a jogsértő helyzet megszüntetésére. Ha a Felügyelet határozata ellenére a fióktelep nem szünteti meg a jogsértő helyzetet, a Felügyeletnek meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a szabályellenes helyzet megszüntetésére, amelyről egyidejűleg tájékoztatja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát."
(2) A Hpt. 199/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A Felügyelet által a közvetítő fióktelepénél vizsgált követelmények:
a) a kereskedelmi kommunikációra,
b) a hitelszerződés megkötését megelőző tájékoztatásra,
c) a közvetítő tájékoztatási kötelezettségére,
d) a jelzáloghitelek feltételeinek kialakítására, a hiteltanácsadásra, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtására,
e) a foglalkoztatottak szakmai ismereteire,
f) a teljes hiteldíj mutató számítására,
g) a fogyasztóra vonatkozó információk bekérésére és ellenőrzésére és
h) a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásához kapcsolódó kötelezettségre
vonatkozó előírások."
50. § A Hpt. 286. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A hitelintézet a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatása vagy annak körébe tartozó bármely résztevékenység vonatkozásában munkanapokon történő, négyórás időtartamot meg nem haladó előzetesen tervezett szüneteltetésére üzemszünetet, négy órás időtartamot meghaladó előzetesen tervezett szüneteltetésére bankszünnapot tarthat, amennyiben annak feltételeit üzletszabályzatában vagy az ügyféllel kötött szerződésében előzetesen meghatározta.
(2) A hitelintézet az üzemszünet tényét és az üzemszünettel érintett szolgáltatások körét legalább hét nappal megelőzően, a bankszünnap tényét és a bankszünnappal érintett szolgáltatások körét legalább harminc nappal megelőzően köteles
a) az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségében és - ha internetes honlappal is rendelkezik - az internetes honlapján meghirdetni,
b) az ügyféllel kötött szerződésben meghatározott közvetlen módon a szolgáltatással érintett ügyfelét tájékoztatni, valamint
c) a Felügyeletnek bejelenteni."
51. § A Hpt. 204/A. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg lép.
13. A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény módosítása
52. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 6. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezetének és XI. Fejezetének rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell."
53. § A Kbftv. 7. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
"(9) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenység végzése során a Bszt. X. Fejezetének és XI. Fejezetének rendelkezéseit az adott tevékenységre megfelelően alkalmazni kell."
54. § A Kbftv. 19. § (6a) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A (6) bekezdésben foglaltak figyelembevétele mellett]
"a) ingatlanalapot vagy vegyes alapot is kezelő befektetési alapkezelő befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személy tekintetében - kizárólag az ingatlanalapok vagy vegyes alapok vonatkozásában - szakmai gyakorlatként ingatlanforgalmazónál, ingatlanalapot kezelő befektetési alapkezelőnél szakirányú területen,"
[munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött idő is szakmai gyakorlatnak számít.]
55. § A Kbftv. 21. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(1) A befektetési alapkezelő minősített befolyással rendelkező tagja csak olyan személy lehet,
a) aki mentes a befektetési alapkezelő óvatos, körültekintő és megbízható (a továbbiakban együtt: prudens) működését veszélyeztető befolyástól,
b) aki jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
c) aki büntetlen előéletű,
d) aki nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt,
e) aki biztosítani képes a befektetési alapkezelő megbízható, gondos tulajdonosi irányítását és ellenőrzését, valamint
f) akinek üzleti kapcsolatrendszere és tulajdonosi szerkezete átlátható és ezáltal nem zárja ki a befektetési alapkezelő feletti hatékony felügyelet gyakorlását.
(2) A befektetési alapkezelő vezető állású személye, a befektetés-kezelési tevékenységet, a befektetési eszközök és tőzsdei termékek kereskedését irányító személyek, üzleti tevékenységét irányító személye csak az lehet, aki
a) jó üzleti hírnévvel rendelkezik,
b) büntetlen előéletű,
c) nem áll közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt."
56. § (1) A Kbftv. 67. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap létrehozható)
"a) a befektetési alap által megszerezhető elsődleges eszközök alapján, amelynek típusait jogszabály határozza meg (elsődleges eszközkategória típusa);"
(2) A Kbftv. 67. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(10) A kockázati tőkealapok és a magántőkealapok kivételével a befektetési alapok befektetési jegyei szakmai és lakossági befektetőknek egyaránt forgalmazhatóak."
57. § (1) A Kbftv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nyilvános befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - kétszázmillió forint."
(2) A Kbftv. 68. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje egymilliárd forint."
(3) A Kbftv. 68. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A zártkörű befektetési alap legkisebb induló saját tőkéje - a (2a) és (2b) bekezdésben foglalt kivétellel -százmillió forint."
(4) A Kbftv. 68. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) Az ingatlanalap és vegyes alap legkisebb induló saját tőkéje ötszázmillió forint.
(2b) A kockázati tőkealap és magántőkealap legkisebb induló saját tőkéje kettőszázötvenmillió forint."
58. § A Kbftv. 197. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét az MNB által - az értékpapírtitokra vonatkozó szabályok betartásával - a befektetési alapkezelőkről, valamint a befektetési alapokról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a gazdasági folyamatok és azok fejlesztésének elemzése, értékelése és tervezése céljából a miniszter részére."
59. § A Kbft. 3., 5. és 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
60. § A Kbftv.
a) 16. § (1) bekezdésében az "ingatlanalap" szövegrész helyébe az "ingatlanalap vagy vegyes alap" szöveg,
b) 19. § (8) bekezdés c) pontjában az "ingatlanalapot" szövegrész helyébe az "ingatlanalapot, illetve vegyes alapot" szöveg,
c) 64. § (9) bekezdés f) pontjában az "ingatlanalapok" szövegrész helyébe az "ingatlanalapok és vegyes alapok" szöveg,
d) 69. § (2) bekezdés d) pontjában, 77. § (1) és (2) bekezdésében, 116. § (1) bekezdésében, 132. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 164. § (1) bekezdés b) pont bj) alpontjában az "ingatlanalap" szövegrész helyébe az "ingatlanalap és vegyes alap" szöveg,
e) 69. § (3) bekezdésében az "Ingatlanalap" szövegrész helyébe az "Ingatlanalap és vegyes alap" szöveg,
f) 78. § (1) bekezdésében az "ingatlanalap," szövegrész helyébe az "ingatlanalap, vegyes alap," szöveg,
g) 108. § (3) bekezdésében az "értékpapíralap" szövegrész helyébe a "befektetési alap" szöveg
lép.
61. § Hatályát veszti a Kbftv. 164. § (1) bekezdés b) pont be) alpontjában az "(értékpapíralap, ingatlanalap, kockázati tőkealap vagy magántőkealap)" szövegrész.
14. A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény módosítása
62. § A pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről szóló 2014. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Szantv.) 68. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha egy globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez egynél több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a 68/D. § (4) bekezdésének alkalmazásában a (3) bekezdés szerinti összeget a szanálási feladatkörében eljáró MNB meghatározza minden szanálás alá vonható szervezetre, vagy ezen harmadik országbeli szervezetre és az EU-szintű anyavállalatra, mintha az EU-szintű anyavállalat lenne a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény egyetlen szanálás alá vonható szervezete."
63. § A Szantv. 68/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(4) Ha ugyanahhoz a globálisan rendszerszinten jelentős intézményhez több olyan globálisan rendszerszinten jelentős intézmény tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősül, vagy olyan harmadik országbeli szervezet tartozik, amely szanálás alá vonható szervezetnek minősülne, ha EGT-államban telepedne le, akkor a szanálási feladatkörében eljáró MNB tárgyalásokat folytat a többi érintett hatósággal és a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény szanálási stratégiájával összhangban megállapodik az érintett hatóságokkal az 575/2013/EU rendelet 72e. cikkének alkalmazásáról és minden olyan korrekcióról, amely
a) a 68. § (4) bekezdés alapján minden egyes szanálás alá vonható szervezetre, vagy olyan harmadik országbeli, EGT-államban történő letelepedése esetén szanálás alá vonható szervezetnek minősülő szervezetre megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk a) pontjában meghatározott értékek összege, valamint
b) a 68. § (4) bekezdés alapján az EU-szintű anyavállalatra megállapított és az 575/2013/EU rendelet 12a. cikk b) pontjában meghatározott értékek összege
közötti különbség minimalizálásához vagy kiküszöböléséhez szükséges azzal, hogy az a) pont szerinti összeg nem lehet kisebb, mint a b) pont szerinti összeg."
64. § A Szantv. 151. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Ez a törvény)
"c) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"
(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)
15. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása
65. § A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: KFItv.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) E törvény hatálya a Magyarországon közfinanszírozású támogatásból megvalósuló kutatás-fejlesztésre és innovációra, az innovációs ökoszisztéma fejlesztésére, valamint az ezekhez kapcsolódóan Magyarországon nyújtott szolgáltatásokra terjed ki."
66. § A KFItv. a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:
"VI/B. FEJEZET
INNOVÁCIÓS ÖKOSZISZTÉMA FEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK
13/F. Az innovációs ökoszisztéma fejlesztést elősegítő finanszírozás speciális jogi eszközeivel kapcsolatos nyilvántartás
42/J. § (1) A Kkv. tv. 9/A. §-a alapján a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó hitelezőnek a Kkv. tv. 9/A. § (7) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét a Kormány által kijelölt szerv részére, a (2) bekezdés szerinti adattartalommal, az erre a célra létrehozott elektronikus felületen kell teljesítenie.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza
a) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó természetes személy hitelező esetén a hitelező természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét,
ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét és idejét,
ae) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,
b) a tőkévé konvertálható kölcsönt nyújtó jogi személy hitelező esetén a hitelező jogi személy
ba) cégnevét,
bb) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,
c) a tőkévé konvertálható kölcsönt igénybe vevő induló vállalkozás
ca) cégnevét,
cb) cégjegyzékszámát,
d) a tőkévé konvertálható kölcsön nyújtására irányuló szerződés szerinti kölcsönösszeget forintban kifejezve,
e) a bejelentés időpontját.
(3) A Kormány által kijelölt szerv az (1) bekezdés szerinti bejelentésekről - az innovációs ökoszisztéma fejlesztése céljából - a (2) bekezdés szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.
(4) A tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter irányítási jogköre ellátásához szükséges mértékben jogosult megismerni a (2) bekezdés szerinti adatokat.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésekről vezetett nyilvántartás adatairól a Kormány által kijelölt szerv a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának biztosítása céljából a Magyar Nemzeti Bank megkeresésére adatot szolgáltathat.
(6) A Kormány által kijelölt szerv a (2) bekezdés szerinti adatokat tizenöt évig kezeli, ezt követően törli a nyilvántartásból."
16. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény módosítása
67. § A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bit.) 69. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki)
"d) közgazdasági vagy pénzügyi jellegű munkakör vagy tevékenység vonatkozásában foglalkozástól vagy tevékenységtől eltiltás hatálya alatt áll."
68. § A Bit. 137. §-a a következő d) ponttal egészül ki:
(Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha)
"d) a biztosító érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi."
69. § (1) A Bit. 138. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"b) az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal, az ügyészséggel, valamint a szabálysértési hatósági jogkörében eljáró rendőrséggel és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal,"
[szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
(2) A Bit. 138. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn]
"t) a lábon álló növénykultúrára kötött mezőgazdasági biztosítási szerződésekben szereplő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel,"
[szemben, ha az a)-j), n), s), t) és u) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.]
70. § A Bit.
a) 381. §-ában a "137-143. §-ban" szövegrész helyébe a "137-143. §-ban [ide nem értve a 137. § d) pontját]" szöveg,
b) 407. § (4) bekezdés h) pontjában és a 412. § (3) bekezdés h) pontjában a "szakképesítés" szövegrészek helyébe a "közgazdasági középfokú végzettség, illetve szakképzettség, gazdaságtudományi szakképesítés, illetve szakképzettség, biztosításközvetítő szakképesítés" szöveg,
c) 430. § (8) bekezdésében a "nyilvántartása alapján" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában szereplő adatai alapján (időközbeni névváltozás esetén a névváltozás figyelembevételével)" szöveg
lép.
17. A családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvény módosítása
71. § (1) A családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: 2023. évi XXVIII. törvény) 24. § (6) bekezdésében az "Az 5. § (6) bekezdése, a 21. §" szövegrész helyébe az "A 21. §" szöveg lép.
(2) Nem lép hatályba a 2023. évi XXVIII. törvény
(3) Hatályát veszti a 2023. évi XXVIII. törvény 24. § (5) bekezdése.
18. Záró rendelkezések
72. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
(2) A 21. §, a 22. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 23. § (1) bekezdése, a 24. § és a 25. § a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.
(3) A 15. §, a 16. §, a 18. §, a 19. § (1) bekezdése, a 20. §, az 5-12. alcím, az 55. §, az 58. §, és a 15-16. alcím 2024. január 1-jén lép hatályba.
(4) A 17. §, az 54. §, az 56. §, az 57. §, az 59. §, a 60. §, a 61. §, a 71. § (2) bekezdés a) pontja és 71. § (3) bekezdése és az 1. melléklet 2024. július 1-jén lép hatályba.
(5) Az 52. és 53. § 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 19. § (2) bekezdése, a 71. § (1) bekezdése és 71. § (2) bekezdés b) pontja 2025. január 1-jén lép hatályba.
73. § Ez a törvény
a) a lakóingatlanokhoz kapcsolódó fogyasztói hitelmegállapodásokról, valamint a 2008/48/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról szóló 2014. február 4-i 2014/17/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja,
b) az 575/2013/EU rendeletnek és a 2014/59/EU irányelvnek a több pontból kiinduló szanálási stratégiával rendelkező globálisan rendszerszinten jelentős intézmények prudenciális kezelése, valamint a szavatolótőkére és a leírható, illetve átalakítható kötelezettségekre vonatkozó minimumkövetelménynek való megfelelés szempontjából figyelembe vehető instrumentumok közvetett jegyzésére vonatkozó módszerek tekintetében történő módosításáról szóló 2022. október 19-i (EU) 2022/2036 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
Novák Katalin s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke
1. melléklet a 2023. évi LXXVI. törvényhez
1. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet 1. pont 1.13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
"1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa"
2. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"25. Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
25.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
25.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
25.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
25.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
25.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
25.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
25.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
25.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
25.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása"
3. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet 1. pont 1.13. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
"1.13. A befektetési alap jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa"
4. A Kbftv. 3. melléklet II. Fejezet 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
"36. Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések
36.1. Annak megjelölése, hogy hozamtermelő vagy értéknövekedési céllal kiválasztandó ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
36.2. Annak megjelölése, hogy milyen funkciójú (lakás, kereskedelmi, ipari stb.) ingatlanokba fektet az ingatlanalap, vegyes alap
36.3. Annak megjelölése, hogy mely országokban fektet be az ingatlanalap, vegyes alap
36.4. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma összegszerűen
36.5. Egy ingatlan, illetve ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog értékének maximuma az összes eszközhöz viszonyítottan
36.6. Az építés alatt álló ingatlanok maximum aránya
36.7. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok
36.8. Az ingatlanalapra, vegyes alapra háruló kockázatok kezelésének módja, a kockázatkezelés stratégiája és megvalósításának főbb elvei
36.9. Az alap nyilvántartásba vételét megelőző forgalomba hozatal kapcsán történt apportálás esetén az apportálandó ingatlanok részletes bemutatása
36.10. Amennyiben a befektetési alap, vegyes alap eltér a nyilvános ingatlanbefektetési alapokra vonatkozó kölcsönfelvételi korlátoktól, az eltérés lehetőségének és indokának részletes bemutatása"
5. A Kbftv. 5. melléklet 1. pont 1.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A befektetési alap alapadatai)
"1.12. A befektetési alap külön jogszabály szerinti elsődleges eszközkategória típusa"
6. Kbftv. 7. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:
"A nyilvános ingatlanalapok, vegyes alapok éves és féléves jelentésében közzéteendő kiegészítő információk"