2023. évi XCVI. törvény

igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/C. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben elrendeli a tiltott fizetési számlának az e törvény szerint tiltott szerencsejáték-szervezéssel összefüggő ideiglenes pénzforgalmi korlátozását. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.

(3) Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

(4) Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(5) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása esetén a tiltott fizetési számla terhére vagy javára teljesítendő fizetési megbízás vagy fizetési művelet - ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást - haladéktalanul visszautasításra vagy visszautalásra kerül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltató (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) részéről."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/C. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által - a 13/E. § (1) bekezdése szerint - közzétett tiltott fizetési számla száma alapján hajtja végre a tiltott fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. A külföldi pénzforgalmi szolgáltató által vezetett tiltott fizetési számla javára indított vagy terhére fogadott, határon átnyúló fizetési művelet teljesítését a belföldi pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla adatai alapján végrehajtott szűrés vagy azzal megegyező eredményt elérő technikai megoldás révén akadályozza meg, a tiltott fizetési számla javára teljesítendő fizetési megbízás visszautasításával, illetve a tiltott fizetési számla terhére fogadott fizetési művelet visszautalásával.

(7) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra, azonnal végrehajtható határozatban rendeli el.

(8) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásáról, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozásáról hozott döntésben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megjelöli a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ha ezen adatok a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlap tartalma alapján azonosíthatók. A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozása elrendelésének nem feltétele, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott szerencsejáték-szervezést végző személyét azonosítsa."

2. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 13/C. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozatának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzésének a kötelezettje - annak a döntésben való megjelölése nélkül - a pénzforgalmi szolgáltató, Magyarországon vezetett tiltott fizetési számla esetében a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató."

3. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A pénzforgalmi szolgáltató (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által engedélyezett szerencsejáték-szervezői tevékenységhez kapcsolódóan értékesítési vagy közvetítő tevékenységet szerződéses jogviszony alapján végző személyre, szervezetre vonatkozóan, ha az ilyen személy, szervezet ezen jogviszony fennállását a pénzforgalmi szolgáltató felé írásban igazolja."

4. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

a) tiltott szerencsejáték szervezését,

b) tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét,

c) tiltott reklám közzétételét vagy

d) közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését

valósítja meg.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával."

5. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje - annak döntésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 36/G. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során."

6. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. és 36/J. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36/I. § (1) A hozzáférhetetlenné tételt, illetve az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt,

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban, vagy

c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.

(2) A megszüntető döntésre a 36/G. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

36/J. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében a honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés és döntés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adat elérhetőségét, valamint - amennyiben az megállapítható - a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adattal tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését."

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény "Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele" alcíme a következő 36/K. §-sal egészül ki:

"36/K. § (1) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 36/G. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, domain-domain vagy domain-aldomain - hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és - a 36/G. § (1) bekezdése szerinti - döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 36/G. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi az egyszerűsített utánkövetéssel érintett elektronikus adat elérhetőségének adatait, valamint - ha az megállapítható - a tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését."

8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2. pont 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.)

"2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadáscsere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik."

9. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 13/D. § (3) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozását" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását" szöveg,

b) 13/E. § (1) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozása" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása" szöveg,

c) 13/E. § (2) bekezdésében az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés és a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

d) 13/E. § (3) bekezdésében az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

e) 13/E. § (4) bekezdésében a "hatósági döntés" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés kiadmányozását követő második munkanapon, illetve a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat" szöveg és az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

f) 13/E. § (5) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozásának" szövegrészek helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és pénzforgalmi korlátozásának" szöveg,

g) 13/E. § (6) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozásának" szövegrész helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és a pénzforgalmi korlátozásának" szöveg,

h) 13/E. § (8) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozása" szövegrész helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozása és pénzforgalmi korlátozása" szöveg,

i) 36/H. § (2) bekezdésében az "Az ideiglenes" szövegrész helyébe az "A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes" szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 13/D. § (4) bekezdése,

b) 28/A. § (8) bekezdésében "A korai kifizetés könyvviteli elszámolása a számvitelről szóló törvény szerinti előleg szabályainak megfelelően történik." szövegrész,

c) "Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele" alcím címében az "ideiglenes" szövegrész,

d) 36/G. § (3) bekezdésében az "ideiglenes" szövegrész.

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a területi kamara elnökségének hatáskörébe tartozó kamarai hatósági eljárás nyilvántartásba vagy névjegyzékbe való bejegyzésre vagy törlésre irányul, a nyilvántartásba való bejegyzésre vagy törlésre a területi kamara elnöksége haladéktalanul köteles."

12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg a közjegyzők illetékességi területét és a hagyatéki eljárásban alkalmazandó ügyelosztási rendet."

13. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, illetve saját irodája tekintetében a nyugalmazott közjegyző lehet"

14. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és

a) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

b) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

c) megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van,

a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki."

15. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti - a területi kamara elnöksége által jóváhagyott - állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, hogy a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel."

16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 34. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 34. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja és a 34. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző - akadályoztatása esetén pedig a területi kamara elnökének - előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34. § (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről - a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére - a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis"

17. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdés 25-27. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

"25. a közjegyzői okiratszerkesztésre vonatkozó egyes formai követelményekről,

26. minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja,

27. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról, és"

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

"28. a közjegyzői pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban nem rendezett kérdésekről"

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi és az országos kamara szervezeti és működési szabályzata, valamint az (1) bekezdés 1., 6., 9., 10., 11., 20., 21., 23. és 28. pontjában felsorolt szabályzatok kiemelt szabályzatok."

18. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha)

"a) közvádra üldözendő, 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt ellene vádat emeltek,"

(amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.)

19. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:]

"b) a közjegyzői állások számát és székhelyét, a közjegyzők illetékességi területét, valamint hagyatéki ügyekben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők között érvényesülő ügyelosztási rendet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,"

20. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "a törvényszékhez" szövegrész helyébe az "a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez" szöveg,

b) 151. § (2) bekezdésében a "valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot" szövegrész helyébe az "igazolja" szöveg,

c) 183. § k) pontjában az "okirat-szerkesztési eljárására" szövegrész helyébe az "okirat-szerkesztési, az okirat megőrzése iránti, a pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése iránti eljárására" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/A. § (2) bekezdésében a "végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a" szövegrész.

3. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2e) A Gazdasági Versenyhivatal az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatok ellátása során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal és az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti más tagállami hatóságokkal."

23. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/B. § A Gazdasági Versenyhivatal minden évben - ha az elnök törvény felhatalmazása alapján ettől eltérően nem rendelkezik - az augusztus 20-át megelőző tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig, valamint a december 24-e és január 1-je közötti időszakban tart igazgatási szünetet."

24. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell)

"b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 9., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve"

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bejelentő kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel élt. A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt."

25. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Gazdasági Versenyhivatal a panasz beérkezésétől számított hét napon belül visszajelzést küld a panaszosnak. A visszajelzés küldése mellőzhető, ha a panaszos ezt kéri vagy a panasz névtelen."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján a panasz beérkezésétől számított hat hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető."

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezártnak kell tekinteni, és erről a panaszost tájékoztatni kell."

26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 55/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg)

"e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, a tagállami versenyhatóságok, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok vagy az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok közti, vagy ezek egymás közötti levelezését, valamint az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal közötti levelezést, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,"

27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 61. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen]

"e) a 65/C. § (6) bekezdése szerinti tételes indokolási és az irat vagy iratrész egyértelmű azonosítását lehetővé tevő megjelölési kötelezettség elmulasztását."

28. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát]

"cb) a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja,

cc) a 75. § (5) bekezdése szerint visszavonja, vagy (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,"

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

"d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását, vagy"

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

"e) amennyiben a c) pont cb) alpontjának vagy a d) pontnak az alkalmazása nem indokolt, az eljáró versenytanács megállapítja a kötelezettség nem teljesítését, és bírságot szabhat ki."

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtásra a XII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el."

29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor."

30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/S. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a kijelölt kapuőr vállalkozás megfelel-e az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti kötelezettségeknek. Az e bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálónak a jelentés Európai Bizottság részére történő átadásáról szóló végzésével zárul. A jelentés a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat tartalmazza."

31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő XI/E. Fejezettel egészül ki:

"XI/E. FEJEZET

ELJÁRÁS AZ (EU) 2022/2560 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN

80/U. § (1) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát bármely, az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelettel a Bizottságra ruházott feladatai ellátásához szükséges információt. Ha az Európai Bizottságnak történő tájékoztatás megadásához szükséges információval más hatóság vagy szerv rendelkezik, a Gazdasági Versenyhivatal határidő tűzésével megkeresi e hatóságot vagy szervet. A megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörében eljárva észleli, hogy külföldi támogatás állhat fenn és az torzíthatja a belső piacot, az ezzel kapcsolatos információt az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint továbbítja az Európai Bizottságnak.

(4) Ha az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul,

b) a Gazdasági Versenyhivatal által végzett helyszíni kutatáson vagy az általa tartott meghallgatáson az Európai Bizottság tisztviselője és a tisztviselőt kísérő személy - a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett - részt vehet,

c) a helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé, és

d) ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(5) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során a Gazdasági Versenyhivatal tudomására jutott bizalmas információk kezelésére e törvénynek a korlátozottan megismerhető adatok kezelésére irányadó szabályai alkalmazandók."

32. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 43/G. § (3) bekezdése, 43/I. § (1a) és (5) bekezdése az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"e) 33. § (2e) bekezdése és XI/E. Fejezete a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

33. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 40. § (1) bekezdésében a "foglalkoztatási jogviszony és" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási jogviszony, a tartós külszolgálati kirendelés idejére létesített kormányzati szolgálati jogviszony és" szöveg,

b) 65/C. § (6) bekezdésében a "megjelölésével -" szövegrész helyébe a "megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon -" szöveg,

c) 75. § (6) bekezdésében a "bírságot szab" szövegrész helyébe a "megállapítja a kötelezettség nem teljesítését és bírságot szabhat" szöveg

lép.

4. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

34. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"28a. panasz:a fogyasztó vállalkozással szemben előterjesztett, a vállalkozásnak, vagy a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló kifogása, a kellékszavatossági, termékszavatossági vagy jótállási igény kivételével,"

35. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti panaszát a vállalkozással."

36. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 45/D. §-sal egészül ki:

"45/D. § (1) A fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a beszállás visszautasítására, a járat törlésére vagy késésére, a magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre, a csökkent mozgásképességű vagy különleges szükségletekkel rendelkező személyekre, valamint az utasok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásakor a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fogyasztót megillető kártalanítás, visszatérítés, átfoglalás vagy ellátás biztosítására, illetve a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt felmerült fogyasztói igények megtérítésére kötelezheti a vállalkozást."

37. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

"f) elrendelheti az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, vagy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a 48/A-48/C. § szerint,"

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

"g) elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását

ga) a jogszerű állapot helyreállításáig, ha az a fogyasztók életének, testi épségének vagy egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, vagy

gb) legfeljebb 30 napra, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz,"

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi."

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság elrendeli az üzlet bezárásáról szóló - a megállapított jogsértést és az üzletbezárás időtartamát is tartalmazó - jól látható tájékoztatás elhelyezését az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, a vállalkozás által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen legalább 10 másodpercig megjelenő, át nem ugorható módon, valamint - amennyiben a vállalkozás ilyennel rendelkezik - az adott üzletre vonatkozó reklámújságban."

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A fogyasztóvédelmi hatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - jogosult térítésmentesen minta és ellenminta vételére a termék minőségének, mennyiségének vagy összetételének vizsgálata céljából. A minta és az ellenminta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség."

(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, jogszabály vagy a vállalkozás eltérő rendelkezése hiányában a fogyasztóvédelmi hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a vállalkozásnak. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át."

38. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bírság összege

a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

aa) 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,

ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,

bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege

a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében

aa) 2 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 3 milliárd forintig,

ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig,

b) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

ba) 400 ezer forinttól 4 millió forintig,

bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet."

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdés szerinti árbevétel meghatározásakor a terméket a vállalkozás márkaneve alatt forgalmazók vagy a szolgáltatást a vállalkozás márkaneve alatt nyújtók éves nettó árbevételének összegét is figyelembe kell venni."

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

"c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét,

d) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 36. § (5a) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, vagy"

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

"e) a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét."

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (5) bekezdés, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdése szerinti esetekben az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bírság legkisebb összege az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében minden esetben 2 millió forint, az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében minden esetben 200 ezer forint.

(8) Ha a jogsértés olyan, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti kereskedelmi kommunikáció útján valósul meg, amely a családi kapcsolatot, a családi közösséget hangsúlyosan megjeleníti, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából különösen kiszolgáltatott személynek minősül az ilyen kereskedelmi kommunikációval megszólított családtagok köre."

39. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) A bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti, az ügyben irányadó bírságösszegből kell kiindulni, amely az eset lényeges körülményei, így különösen a 47. § (5) bekezdésében, valamint a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelésével a 47/C. §-ban meghatározott keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető.

(2) Az ügyben irányadó bírságösszeg

a) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben - a b) pont kivételével - 3 millió forint,

b) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben 6 millió forint,

c) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

d) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben - az e) pont kivételével - 550 ezer forint,

e) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben 600 ezer forint,

f) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 1 millió forint,

g) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

h) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 100 millió forint,

i) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben 2,2 millió forint,

j) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 3,5 millió forint.

(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(4) A véglegesen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

40. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 48/A-48/E. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedésként végzésben elrendelheti az olyan elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt hatósági ellenőrzést vagy hatósági eljárást folytat, ha az

a) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme,

b) a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy más különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme

érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje - annak a végzésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti végzést a fogyasztóvédelmi hatóság közli az ellenőrzés vagy az eljárás alá vont vállalkozással.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az (1) bekezdés szerinti végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

48/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha

a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása megszűnik,

b) a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárását megszünteti,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság a 48/A. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított 15 napon belül nem indít eljárást, vagy

d) a fogyasztóvédelmi hatóság határozatában az elektronikus adat törlésére kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, a határozat véglegessé válásának napján.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a fogyasztóvédelmi hatóság végzéssel haladéktalanul megszünteti, ha az elrendelés oka megszűnt.

(3) Az e § szerinti döntésre a 48/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltakról haladéktalanul értesíti az ellenőrzés vagy eljárás alá vont vállalkozást.

48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az Ákr. szerinti végrehajtás keretében is elrendelheti, ha

a) az elektronikus adat közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság véglegessé vált döntésében foglaltak alapján jogellenes,

b) az a) pont szerinti elektronikus adatra vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlését rendelte el, és

c) az elektronikus adat törlésére kötelezett vállalkozás a törlési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlésének időpontjáig rendeli el.

(3) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a 48/A. § (2)-(6) bekezdésében és a 48/B. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

48/D. § A fogyasztóvédelmi hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

48/E. § Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a döntés véglegessé válását követően megállapítja, hogy a döntésben foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain - közzétételével is megvalósul, akkor újabb hatósági eljárás mellőzésével az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó döntés végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani."

41. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 57. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:)

"b) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [45/D. §];"

42. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 22. § (5) bekezdésében az "A 21. § (4) bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe az "Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött testületi tagok arányára vonatkozó" szöveg,

b) 47. § (1) bekezdés e) pontjában a "szóló törvényben" szövegrész helyébe a "szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.)" szöveg,

c) 47. § (1) bekezdés h) pontjában az "ismételt" szövegrész helyébe a "3 éven belüli ismételt" szöveg,

d) 47. § (1b) bekezdésében a "bekezdés" szövegrész helyébe a "bekezdés b) vagy c) pontja" szöveg,

e) 47. § (4) bekezdésében az "Az (1) és (3) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "A fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható" szöveg,

f) 47/B. § (2) bekezdésében az "épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, továbbá" szövegrész helyébe az "épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, vagy" szöveg,

g) 47/C. § (1b) bekezdésében a "bekezdéstől" szövegrész helyébe a "bekezdéstől és a 48. § (1) bekezdésétől" szöveg,

h) 47/C. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

i) 47/C. § (3) bekezdésében az "Az (1) bekezdés alkalmazásában a" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

j) 47/C. § (5) bekezdés a) pontjában a "hat hónapon" szövegrész helyébe a "3 éven" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 43/A. § (2) bekezdésében a "visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i" szövegrész,

b) 46. § (5) bekezdése.

5. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

44. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

"a) családi és utónevét, valamint születési nevét,"

(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

"h) irodájának címét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,"

(3) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

"j) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit "közlemények" megjelöléssel,"

(4) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

"k) lakcímét (postacímét), telefonszámát, e-mail címét,"

(5) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (1) bekezdés m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza a természetes személy)

"m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével,

n) közvetítői igazolványának számát, és"

(6) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

"b) székhelyét, telefonszámát, e-mail címét,

c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát, valamint adószámát,"

(7) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdés e) és f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

"e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát és"

(8) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy)

"g) közvetítői tevékenységével kapcsolatos közleményeit "közlemények" megjelöléssel."

45. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A miniszter a kiállított közvetítői igazolványt a közvetítőnek az átvétel igazolása mellett átadja, vagy azt postai úton, hivatalos iratként megküldi a közvetítő részére."

46. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen, valamint a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük, amely alkalmakon a közvetítő - a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány megtekintésével - meggyőződik a felek személyazonosságáról."

47. § (1) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket)

"g) a 32. § (4) bekezdésében és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról, valamint"

(2) A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 30. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket)

"h) a közvetítői eljárásban létrejött megállapodás joghatásairól, az annak egyezségként történő jóváhagyását szolgáló eljárásokról, az igény bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében történő érvényesíthetőségének lehetőségéről."

48. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 31. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja, ha a közvetítői eljárás a felek által megkötött megállapodással zárul. A közvetítői eljárás eredménytelensége esetén az elévülés a közvetítői eljárás megindításától a közvetítői eljárás befejeződéséig nyugszik."

49. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

a) 11. § (2) bekezdés e) pontjában az "azt a" szövegrész helyébe az "azt - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel - a" szöveg,

b) 12. § (2) bekezdésében az "átadni" szövegrész helyébe a "visszaszolgáltatni" szöveg,

c) 17. § (1) bekezdésében az "ellenőrzésére." szövegrész helyébe az "ellenőrzésére vizsgálat lefolytatásával." szöveg,

d) 17. § (2) bekezdésében a "harminc" szövegrész helyébe a "tizenöt" szöveg

lép.

50. § Hatályát veszti a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény

a) 23. § (1) bekezdésében a " , telefax útján" szövegrész,

b) 24. § (1) bekezdésében a " , telefax útján" szövegrész.

6. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

51. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 50/D. §-ában a "szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény" szövegrész helyébe a "szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.)" szöveg,

b) 92/A. § (4) bekezdésében az "elrendelő határozat" szövegrész helyébe az "elrendelő határozat, végzés" szöveg,

c) 92/A. § (4) bekezdésében az "elrendelő határozat, végzés" szövegrész helyébe az "elrendelő határozat, végzés vagy az Szjtv. 36/K. § (1) bekezdése szerinti értesítés" szöveg,

d) 92/A. § (4) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a" szöveg,

e) 159/B. § (3) bekezdésében a "határozatok" szövegrész helyébe a "határozatok, végzések" szöveg,

f) 159/B. § (3) bekezdésében a "határozatok, végzések" szövegrész helyébe a "határozatok, végzések és az Szjtv. 36/K. § (1) bekezdése szerinti értesítések" szöveg,

g) 159/B. § (3) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a" szöveg,

h) 159/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "határozat" szövegrész helyébe a "határozat, végzés" szöveg,

i) 159/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "határozat, végzés" szövegrész helyébe a "határozat, végzés és az Szjtv. 36/K. § (1) bekezdése szerinti értesítés" szöveg,

j) 159/B. § (4) bekezdés a) pontjában a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a" szöveg,

k) 159/C. § (1) bekezdésében a "határozatainak" szövegrész helyébe a "határozatainak, végzéseinek" szöveg,

l) 159/C. § (1) bekezdésében a "határozatainak, végzéseinek" szövegrész helyébe a "határozatainak, végzéseinek és az Szjtv. 36/K. § (1) bekezdése szerinti értesítéseknek" szöveg,

m) 159/C. § (1) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a" szöveg,

n) 159/C. § (3) bekezdésében a "hivatali kapu" szövegrész helyébe a "biztonságos kézbesítési szolgáltatás" szöveg,

o) 159/C. § (4) bekezdésében a "határozatok" szövegrész helyébe a "határozatok, végzések" szöveg,

p) 159/C. § (4) bekezdésében a "határozatok, végzések" szövegrész helyébe a "határozatok, végzések és az Szjtv. 36/K. § (1) bekezdése szerinti értesítések" szöveg,

q) 159/C. § (4) bekezdésében a "bekezdése" szövegrész helyébe a "bekezdése vagy az Fgytv. 48/E. §-a" szöveg

lép.

7. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

52. § (1) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében különösen:)

"c) érzelmi segítséget,

d) tolmácsolási, fordítási segítséget, továbbá"

(nyújt a sérelem rendezéséhez.)

(2) A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az érdekérvényesítés elősegítése keretében az áldozatsegítő szolgálat az áldozatot a szükségletének megfelelő módon és mértékben hozzásegíti alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások, valamint más állami támogatások igénybevételéhez, ennek érdekében különösen:)

"e) egyéb segítséget"

(nyújt a sérelem rendezéséhez.)

53. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény "Az érdekérvényesítés elősegítése" alcíme a következő 26/C. §-sal egészül ki:

"26/C. § Az áldozatsegítő szolgálat az eset összes körülményének mérlegelése után az azt igénylő, a magyar nyelvet nem ismerő vagy fogyatékossága miatt jelnyelvi tolmácsolásra szoruló áldozatnak tolmácsolási, fordítási segítséget biztosíthat az e törvényben meghatározott áldozati jogok érvényesülése érdekében, ideértve az áldozat más eljárásban való részvétele érdekében szükséges tolmácsolási, fordítási segítséget. A fordítás és tolmácsolás költségét az áldozatsegítő szolgálat viseli. Ha a fordítás és a tolmácsolás költsége az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel merült fel, az áldozatsegítő szolgálat intézkedik annak érdekében is, hogy az áldozat büntetőeljárásban való részvételére tekintettel felmerült fordítási és tolmácsolási díjat és költséget - a bűnügyi költségként való kezelés érdekében - a büntetőeljárást lefolytató bíróság, ügyészség, vagy nyomozó hatóság felvegye a költségjegyzékbe."

8. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

54. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 1. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A cégbíróság a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján, elektronikusan tartja nyilván a cégadatokat, a cégiratokat, valamint a cégbíróság által lefolytatandó nemperes eljárások és egyéb ügyek elbírálása során keletkezett iratokat."

55. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 24. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott adat bejegyzésével egyidejűleg a cégbíróság az adat bejegyzésének alapjául szolgáló, a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelemhez csatolt létesítő okiratot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel látja el és intézkedik a létesítő okiratnak a cégjegyzék útján való megismerhetőségéről."

56. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat, valamint a cég neve (rövidített neve) mellett a "felszámolás alatt" ("f. a.") toldat bejegyzését, (amennyiben a felszámolási eljárást végelszámolási eljárás előzte meg, az arra utaló toldat törlését), a képviselet módja változásának bejegyzését, a korábbi képviseletre jogosultak törlésének mellőzése mellett a felszámolóra, illetve a felszámolóbiztosra vonatkozó, a 24. § (1) bekezdés h) pontja szerinti adatokat - külföldi székhelyű vállalkozás fizetőképtelenségére, illetve felszámolására vonatkozó eljárás bejegyzésének kivételével - a csődeljárást, illetve a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése alapján elektronikus úton kell rögzíteni a cégjegyzékben, a csődeljárást, illetve a felszámolást elrendelő jogerős végzés Cégközlönyben történő közzétételével egyidejűleg, azzal, hogy a felszámolóbiztos születési idejét és lakóhelyét (vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő értesítési címét) a cégjegyzék nem tartalmazza. A felszámolóbiztos adóazonosító jelét a cégjegyzék akkor tartalmazza, ha azt a felszámolási eljárást lefolytató bíróság végzése tartalmazza, vagy ha jogszabály így rendelkezik. Ha a felszámolási eljárás a cég jogutód nélküli megszűnésével befejeződik, e végzés jogerőre emelkedésének napjával a céget elektronikus úton, automatikusan kell törölni a cégjegyzékből."

57. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás során az elektronikus úton küldött okiratokat minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel kell ellátni, oly módon, hogy az időbélyegző alapján a minősített elektronikus aláírás használatára való jogosultság - az okirat aláírásának időpontjában való - fennállása megállapítható legyen. A jogi képviselő e kötelezettséget úgy is teljesítheti, ha a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet látja el minősített elektronikus aláírással és minősített időbélyegzővel. A cégbíróság által küldött elektronikus okirat közokiratnak minősül. Ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos jogi képviselő esetén az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott elektronikus aláírás és elektronikus bélyegző is használható."

58. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 40. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A cégbíróság az e törvényben előírt őrzési kötelezettségét az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus ügyintézést támogató rendszer útján látja el.

(3) Az őrzési kötelezettség ellátása során az elektronikus okiratot úgy kell megőrizni, hogy az kizárja az utólagos módosítás lehetőségét, folyamatosan biztosítsa a jogosultaknak az iratokhoz való hozzáférését, valamint az elektronikus okirat értelmezhetőségét (olvashatóságát). Az elektronikus okiratot védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, módosítás, törlés vagy megsemmisítés ellen is."

59. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 63. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

"(1f) Ha az (1e) bekezdés alapján történő adatátvezetés miatt a cég cégjegyzéke már nem tartalmaz minden adatot, amit e törvény előír, a cégbíróság a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező információk cégjegyzékbe történő bejegyzésével egyidejűleg felhívja a céget, hogy hatvan napon belül jelentse be a hiányzó adatokat. Ha a cég ennek nem tesz eleget, a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárást hivatalból folytat le azzal, hogy a 80. § (1) bekezdése szerinti figyelmeztetés alkalmazására nem kerül sor. Az (1e) bekezdés alapján a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül érkező, azonban a cégjegyzék részét nem képező adatokat a cégbíróság e törvény szerinti feladatai ellátása érdekében kezeli és a cégbíróság informatikai rendszere tárolja azon személy cégjegyzékből való törléséig, akire az adat vonatkozik."

60. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény a következő 131/U. §-sal egészül ki:

"131/U. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdését a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni."

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 131/U. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"131/U. § (1) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 36. § (2) bekezdését a 2024. január 1. napján és azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni.

(2) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XCVI. törvénnyel megállapított 24. § (2) bekezdését a 2024. március 1. napján és az azt követően benyújtott cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmekre kell alkalmazni."

61. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény

a) 15. § (3) bekezdésében a "felszámoló," szövegrész helyébe a "felszámoló, a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értékesítési rendszer működtetője," szöveg,

b) 25. § (1) bekezdés i) pontjában az "ezt a tényt is -," szövegrész helyébe az "ezt a tényt is -, jogi személy esetén székhelyét, és cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát," szöveg,

c) 26. § (1) bekezdés d) pontjában az "az ítélet" szövegrész helyébe az "a határozat" szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 26. § (3) bekezdésében az "E törvény 27. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 27. § (2) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (3) bekezdésének d) pontjában, a 27. § (4) bekezdésének ad) pontjában, továbbá a 27. § (5) bekezdésének c) pontjában meghatározott adatot a cégbíróság az eljáró bíróság elektronikus értesítése alapján szintén automatikus bejegyzéssel jegyzi be." szövegrész.

9. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

63. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/C. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelemnek tartalmaznia kell a következőket is:)

"b) az ellenérdekű félnek (alzálogjog kötelezettjének) mint kérelmezettnek a Pp. szerinti azonosító adatait; c) annak az ingatlannak az adatait, amelyet a főzálogjog terhel;"

64. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/E. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A kifogást visszautasító vagy elutasító végzést a kifogás előterjesztőjének kell kézbesíteni, aki a végzés ellen fellebbezéssel élhet. A bizonyítvány e végzés elleni fellebbezésre tekintet nélkül joghatás kiváltására alkalmas.

(6) Ha a közjegyző a kifogásnak helyt ad, a bizonyítvány hatálytalanságát végzéssel állapítja meg. A végzést és az annak alapjául szolgáló kifogást a hatálytalanná nyilvánított bizonyítvánnyal együtt a közjegyző kézbesíti a kérelmezőnek, aki a bizonyítvány hatálytalanságát megállapító végzés ellen fellebbezhet.

(7) Ha a bizonyítvány ellen kifogást nem terjesztettek elő, vagy a kifogást a közjegyző visszautasította, vagy elutasította, a bizonyítványt a kérelmezőnek kézbesíteni kell. A kérelmező a bizonyítvány ellen fellebbezhet."

65. § Hatályát veszti az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/B. § (1) bekezdésében a "követelést terhelő zálogjognak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba történő bejegyzésével a" szövegrész.

10. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

66. § A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény "A Gazdasági Versenyhivatal eljárására vonatkozó különös rendelkezések" alcíme a következő 27/A-27/E. §-sal egészül ki:

"27/A. § (1) Az eljáró versenytanács ideiglenes intézkedésként elrendelheti az olyan, elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt versenyfelügyeleti eljárás indult, és amelynek hozzáférhetetlenné tétele a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje - a szolgáltatók végzésben történő nevesítése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) Aki az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírságra a Tpvt. 61. §-át kell alkalmazni.

27/B. § (1) A vizsgáló - a Tpvt. 84/D. § (2) bekezdése szerinti végrehajtás keretében - végzéssel elrendelheti a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus adatnak, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele a Gazdasági Versenyhivatal véglegessé vált határozata alapján jogsértő, amennyiben a jogsértés megszüntetése és - a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel - súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges.

(2) A vizsgáló az (1) bekezdés szerinti végzésében elrendelheti, hogy az online felületre való belépéskor a fogyasztóknak címzett, a hozzáférhetetlenné tételről szóló kifejezett figyelmeztetés jelenjen meg.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a fogyasztók tájékoztatása érdekében az e § szerinti intézkedés időtartama alatt honlapján közzéteszi annak a honlapnak az elérhetőségét, amelynek tekintetében véglegessé vált döntésével hozzáférhetetlenné tételt rendelt el, valamint - amennyiben az megállapítható - a hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett honlapon a jogsértést megvalósító szervezet vagy személy nevét.

(4) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(5) Az (1) bekezdés szerinti végzésre a 27/A. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(6) A hozzáférhetetlenné tételt a vizsgáló végzéssel megszünteti, ha az elrendelés oka már nem áll fenn.

(7) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Tpvt. XII/A. Fejezetét kell alkalmazni.

27/C. § A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

27/D. § A Gazdasági Versenyhivatalt, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 27/A. § (1) bekezdésében és a 27/B. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan jogszerű tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

27/E. § Ha a Gazdasági Versenyhivatal az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a döntés véglegessé válását követően megállapítja, hogy a döntésben foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, más domain vagy aldomain - közzétételével is megvalósul, akkor újabb versenyfelügyeleti eljárás mellőzésével, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó döntés végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani."

11. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása

67. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 20. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kérelemben fel kell tüntetni:)

"a) a felek nevét, eljárásbeli állását, a jogosult Pp. szerinti azonosító adatait, valamint - ha azzal rendelkezik - az adószámát, a kötelezett ismert, Pp. szerinti azonosító adatait, de legalább lakóhelyét vagy székhelyét, valamint perbeli cselekvőképessége hiányában vagy nem természetes személy kötelezett esetén törvényes képviselőjének a nevét és kézbesítési címét, továbbá - ha a kötelezett, illetve a képviselője azzal rendelkezik - a kötelezett, illetve a képviselő adószámát;

b) meghatalmazottal történő eljárás esetén a jogosult képviselőjének a nevét, kézbesítési címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét, továbbá - ha azzal rendelkezik - adószámát;"

68. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az európai fizetési meghagyásos eljárásban kézbesítési megbízottat jelölni nem kell és a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésének nincs helye. Ha az iratokat belföldön kell kézbesíteni, a kézbesítésre e törvény, a Pp., valamint a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabály rendelkezéseit, másik tagállamba történő kézbesítés esetén pedig a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletet kell alkalmazni."

69. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 75. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

"b) 15. § (4a) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet"

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

70. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 34. § (1) bekezdés g) pontjában a "(4)" szövegrész helyébe az "(5)" szöveg lép.

12. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

71. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A jegyző és a közjegyző a hagyatéki eljárás lefolytatása céljából a hagyatéki eljárásban érdekelt természetes személy alábbi személyes adatait kezelheti:)

"a) természetes személyazonosító adatai, az örökösként érdekelt esetén személyi azonosítója és állampolgársága is,"

(2) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 116. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hagyatéki eljárás lefolytatása céljából történő adatkezelésnek minősül az is, ha a közjegyző a személyes adatokat a 91. § (2) bekezdésében foglaltak céljából kezeli."

13. A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény módosítása

72. § (1) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bírság összege

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében

aa) 1 millió forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,

ab) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 2 millió forinttól legfeljebb 3 milliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó gazdasági szereplő esetében

ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,

bb) a fogyasztók vagy felhasználók életét, testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető jogsértés esetén 200 ezer forinttól a gazdasági szereplő éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet."

(2) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A bírság kiszabása során az ügyben irányadó összegből kell kiindulni, amely a hatékonyság, az arányosság és a kellő visszatartó erő követelményének, valamint az eset lényeges körülményeinek mérlegelésével a (2) bekezdés szerinti keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető. Az ügyben irányadó bírságösszeg

a) a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alkalmazásában 3 millió forint,

b) a (2) bekezdés a) pont ab) alpontja alkalmazásában 50 millió forint,

c) a (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alkalmazásában 550 ezer forint,

d) a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja alkalmazásában 1 millió forint."

(3) A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény 16. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4b) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, a gazdasági szereplő eltérő rendelkezése hiányában a piacfelügyeleti hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a gazdasági szereplőnek. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át."

73. § A termékek piacfelügyeletéről szóló 2012. évi LXXXVIII. törvény

a) 15. § (12) bekezdésében a "vállalkozást" szövegrész helyébe a "gazdasági szereplőt" szöveg,

b) 16. § (4a) bekezdésében a "vállalkozás" szövegrész helyébe a "gazdasági szereplő" szöveg

lép.

14. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása

74. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 1. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E törvény hatálya kiterjed a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység nem Magyarország területén történő végzésére is, ha a tevékenység Magyarország területén lévő igénybe vevők felé irányul, különösen olyan esetekben, ha az magyar nyelven hozzáférhető, vagy azt Magyarország területén reklámozzák."

75. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bírság együttesen, illetve a 23. §, a 23/C. § és a 23/E. § (1) bekezdésének rendelkezései szerinti döntés mellett is kiszabható."

76. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény IV. Fejezete a következő 23/E-23/I. §-sal egészül ki:

"23/E. § (1) A Hatóság elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet valósít meg.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a Hatóság határozatlan időre rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható.

(3) Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatot a hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A határozat közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap.

(4) Ha a Hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a Hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a Hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végzővel való közlésére tekintet nélkül azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

23/F. § (1) A Hatóság 23/E. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje - annak a döntésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(3) A Hatóság 1 millió forinttól 5 millió forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely a 23/E. § és az e § szerinti kötelezettségének nem tesz eleget. A közigazgatási bírság a kötelezettség nemteljesítésének időtartama alatt ismételten is kiszabható.

(4) A Hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 23/E. §-ban foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

23/G. § A Hatóság az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más, a 23/E. § (1) bekezdése szerinti eljárásában felhasználhatja.

23/H. § (1) A Hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét megszünteti, ha

a) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,

b) az eljárás okafogyottá vált, vagy

c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.

(2) A megszüntető döntésre a 23/E. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

23/I. § Ha a hatóság a 23/E. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat (így különösen más IP-cím, más domain vagy aldomain) hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és - a 23/E. § (1) bekezdése szerinti - döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 23/E. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani."

77. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az 1. § (4) bekezdése tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént."

15. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

78. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:15. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Nincs szükség a gyámhatóság jóváhagyására nem tehermentes ingatlanszerzés esetén, ha a teher kizárólag ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett közérdekű használati jog."

79. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

a) 3:340. § (1) bekezdésében a "taggyűlésen" szövegrész helyébe a "közgyűlésen" szöveg,

b) 4:207. §-ában a "január" szövegrész helyébe a "február" szöveg és az "éves" szövegrész helyébe az "előző évre vonatkozó éves átlagos" szöveg

lép.

16. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

80. § (1) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"e) azokat a szerződéseket, amelyek esetén a jótállás kötelező, valamint - a kötelező jótállással érintett termékek körének kivételével - az ilyen jótállás feltételeit;"

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Felhatalmazást kap a fogyasztóvédelemért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a kereskedelemért felelős miniszterrel egyetértésben azon új tartós fogyasztási cikkek körét, amelyek esetén a jótállás kötelező, rendeletben határozza meg."

17. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

81. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

82. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 11. § (3) bekezdésében az "1.19. pontjában" szövegrész helyébe az "1.16. pontjában, 1.19. pontjában" szöveg lép.

83. § Hatályát veszti az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 53. § (1) bekezdése.

18. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása

84. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 22/F. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A figyelmeztető jelzés elhelyezése iránti eljárásban bírósági titkár nem járhat el."

85. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 12. § (3) bekezdésében az "a feladatkörében érintett" szövegrész helyébe az "az igazságügyért felelős" szöveg lép.

19. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

86. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Hatóság szervezeti és működési szabályzata a Hatóság elnökének hatáskörébe tartozó egyes ügyekben a kiadmányozási jogot a Hatóságnál közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőre átruházhatja, aki a döntés meghozatala során a Hatóság elnöke nevében jár el."

20. Záró rendelkezések

87. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 8. §, a 11-19. §, a 20. § b)-c) pontja, a 21. §, a 3. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, az 57. §, a 60. § (1) bekezdése, a 61. §, a 62. §, a 9. alcím, a 11. alcím, a 12. alcím, a 74. §, a 77. §, a 15. alcím, a 17. alcím és az 1. melléklet 2024. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 7. §, az 51. § c), f), i), l) és p) pontja, a 75. § és a 76. § az e törvény kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) A 20. § a) pontja, a 4. alcím, az 51. § d), g), j), m) és q) pontja, az 55. §, az 59. §, a 60. § (2) bekezdése, a 10. alcím, a 13. alcím, a 16. alcím és a 18. alcím 2024. március 1-jén lép hatályba.

(5) Az 56. § 2024. április 2-án lép hatályba.

(6) Az 54. § és az 58. § 2024. május 1-jén lép hatályba.

88. § (1) A 22. §, a 26. §, a 31. § és a 32. § (2) bekezdése a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

(2) A 24. §, a 25. § és a 32. § (1) bekezdése az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 26. § és a 30. § a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló, 2022. szeptember 14-i (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

(4) A 36. § és a 41. § a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5) Az 5. alcím, a 14. alcím és a 17. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(6) A 68. § az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló 2006. december 12-i 1896/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

(7) A 69. § a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.

89. § A 74. § tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Novák Katalin s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke

1. melléklet a 2023. évi XCVI. törvényhez

1. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 3. melléklet 1. pontja a következő 1.18-1.20. alponttal egészül ki:

(A Kamara által a szakértőjelöltekről vezetett szakértőjelölti névjegyzék a szakértőjelölt következő adatait, és a szakértőjelölt tevékenységére vonatkozó következő tényeket tartalmazza:)

"1.18. a mentor szakértői névjegyzék szerinti neve;

1.19. a mentor szakértői igazolványszáma;

1.20. a mentor nyilvántartási száma."

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére