2023. évi XCVI. törvény

igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

1. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/C. § (2)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben elrendeli a tiltott fizetési számlának az e törvény szerint tiltott szerencsejáték-szervezéssel összefüggő ideiglenes pénzforgalmi korlátozását. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.

(3) Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával.

(4) Az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(5) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása esetén a tiltott fizetési számla terhére vagy javára teljesítendő fizetési megbízás vagy fizetési művelet - ide nem értve a hatósági átutalást és az átutalási végzés alapján történő átutalást - haladéktalanul visszautasításra vagy visszautalásra kerül a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi szolgáltató (a továbbiakban: pénzforgalmi szolgáltató) részéről."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/C. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által - a 13/E. § (1) bekezdése szerint - közzétett tiltott fizetési számla száma alapján hajtja végre a tiltott fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató. A külföldi pénzforgalmi szolgáltató által vezetett tiltott fizetési számla javára indított vagy terhére fogadott, határon átnyúló fizetési művelet teljesítését a belföldi pénzforgalmi szolgáltató a tiltott fizetési számla adatai alapján végrehajtott szűrés vagy azzal megegyező eredményt elérő technikai megoldás révén akadályozza meg, a tiltott fizetési számla javára teljesítendő fizetési megbízás visszautasításával, illetve a tiltott fizetési számla terhére fogadott fizetési művelet visszautalásával.

(7) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozását a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra, azonnal végrehajtható határozatban rendeli el.

(8) A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozásáról, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozásáról hozott döntésben a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megjelöli a tiltott szerencsejáték-szervezést végző nevét, lakcímét, székhelyét, adószámát, ha ezen adatok a tiltott szerencsejáték-szervezéshez használt honlap tartalma alapján azonosíthatók. A tiltott fizetési számla pénzforgalmi korlátozása, valamint ideiglenes pénzforgalmi korlátozása elrendelésének nem feltétele, hogy a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a tiltott szerencsejáték-szervezést végző személyét azonosítsa."

2. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 13/C. § (1) bekezdése szerinti pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozatának és a 13/C. § (2) bekezdése szerinti ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzésének a kötelezettje - annak a döntésben való megjelölése nélkül - a pénzforgalmi szolgáltató, Magyarországon vezetett tiltott fizetési számla esetében a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató."

3. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 13/G. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A pénzforgalmi szolgáltató (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettsége nem áll fenn a szerencsejáték-felügyeleti hatóság által engedélyezett szerencsejáték-szervezői tevékenységhez kapcsolódóan értékesítési vagy közvetítő tevékenységet szerződéses jogviszony alapján végző személyre, szervezetre vonatkozóan, ha az ilyen személy, szervezet ezen jogviszony fennállását a pénzforgalmi szolgáltató felé írásban igazolja."

4. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatban elrendeli a hozzáférhetetlenné tételét annak az elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adatnak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: elektronikus adat), amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele

a) tiltott szerencsejáték szervezését,

b) tiltott szerencsejátékban való részvételre ajánlat közzétételét,

c) tiltott reklám közzétételét vagy

d) közvetítő szolgáltatás keretében tiltott szerencsejáték közvetítését

valósítja meg.

(2) A hozzáférhetetlenné tétel kiterjed valamennyi olyan elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozására, amelyet az (1) bekezdés szerinti jogellenes tevékenységet megvalósító azonos tartalommal tesznek hozzáférhetővé vagy közzé. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét a szerencsejáték-felügyeleti hatóság határozatlan időtartamra rendeli el. Az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozat azonnal végrehajtható."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/G. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hatósági ellenőrzés során az (1) bekezdés szerinti jogsértő tevékenység megvalósulását észleli és a jogsértő tevékenység folytatásának megszakítása érdekében az szükséges, a hatósági eljárás befejezéséig hatósági intézkedésként végzésben az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendeli el. Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét elrendelő végzést a szerencsejáték-felügyeleti hatóság hirdetményi úton közli. A hirdetményt 3 napig kell a szerencsejáték-felügyeleti hatóság honlapján közzétenni. A végzés közlésének napja a hirdetmény közzétételét követő 3. nap. A végzés annak a tiltott szerencsejáték-szervezést végzővel való közlésére tekintet nélkül, azonnal végrehajtható.

(5) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés közigazgatási perben támadható meg.

(6) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt elrendelő végzés hatályát veszti az eljárást befejező döntés véglegessé válásával."

5. § (1) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság 36/G. § (1) és (4) bekezdése szerinti döntésének kötelezettje - annak döntésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató."

(2) A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/H. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A szerencsejáték-felügyeleti hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat a 36/G. § (1) bekezdésében foglaltak mellett olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során."

6. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/I. és 36/J. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"36/I. § (1) A hozzáférhetetlenné tételt, illetve az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a szerencsejáték-felügyeleti hatóság megszünteti, ha

a) az elrendelés oka megszűnt,

b) a büntetőügyben eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság, illetve az NMHH tájékoztatása alapján az elektronikus adattal kapcsolatban elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele kényszerintézkedés, illetve elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedés elrendelése vagy végrehajtása van folyamatban, vagy

c) a rendelkezés elektronikus hírközlési szolgáltatók általi végrehajtása a megadott adattartalommal kétséges lehet.

(2) A megszüntető döntésre a 36/G. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

36/J. § A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a jogkövető magatartás elősegítése, valamint a játékosok és a pénzforgalmi szolgáltatók tájékoztatása érdekében a honlapján az ezen alcím szerinti intézkedés és döntés végrehajtásának időtartama alatt közzéteszi a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adat elérhetőségét, valamint - amennyiben az megállapítható - a hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelésével érintett elektronikus adattal tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését."

7. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény "Elektronikus adat hozzáférhetetlenné tétele" alcíme a következő 36/K. §-sal egészül ki:

"36/K. § (1) Ha a szerencsejáték-felügyeleti hatóság a 36/G. § (1) bekezdése alapján elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a határozat véglegessé válását követően megállapítja, hogy a határozatban foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, domain-domain vagy domain-aldomain - hozzáférhetővé tételével vagy közzétételével is megvalósul, akkor ismételt hatósági eljárás és - a 36/G. § (1) bekezdése szerinti - döntéshozatal mellőzésével a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó, 36/G. § (1) bekezdése szerint hozott határozat végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani.

(2) A szerencsejáték-felügyeleti hatóság a honlapján közzéteszi az egyszerűsített utánkövetéssel érintett elektronikus adat elérhetőségének adatait, valamint - ha az megállapítható - a tiltott szerencsejáték-szervezést megvalósító szervezet vagy személy elnevezését."

8. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 37. § 2. pont 2.1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Tiszta játékbevétel: a tárgyhónapban befizetett tétek és a kifizetett nyeremények különbözete.)

"2.1. Tiszta játékbevétel távszerencsejáték esetén: a tárgyidőszakban befizetett téteknek a kifizetett nyereményekkel és az érvénytelen fogadások miatt a tárgyhónapban visszafizetett tétek összegével csökkentett összege, kivéve, ha a fogadás olyan rendszerben történik, amelyben a szervező nem visel saját kockázatot a fogadás tekintetében (fogadáscsere). Ilyen esetben a tiszta játékbevételt a játékosok felé a szervező által felszámított díjak vagy azokkal egy tekintet alá eső jutalékok képezik."

9. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 13/D. § (3) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozását" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi korlátozását és ideiglenes pénzforgalmi korlátozását" szöveg,

b) 13/E. § (1) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozása" szövegrész helyébe a "pénzforgalmi korlátozása és ideiglenes pénzforgalmi korlátozása" szöveg,

c) 13/E. § (2) bekezdésében az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés és a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

d) 13/E. § (3) bekezdésében az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

e) 13/E. § (4) bekezdésében a "hatósági döntés" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés kiadmányozását követő második munkanapon, illetve a pénzforgalmi korlátozást elrendelő határozat" szöveg és az "a pénzforgalmi korlátozást" szövegrész helyébe az "az ideiglenes pénzforgalmi korlátozást elrendelő végzés vagy a pénzforgalmi korlátozást" szöveg,

f) 13/E. § (5) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozásának" szövegrészek helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és pénzforgalmi korlátozásának" szöveg,

g) 13/E. § (6) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozásának" szövegrész helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozásának és a pénzforgalmi korlátozásának" szöveg,

h) 13/E. § (8) bekezdésében a "pénzforgalmi korlátozása" szövegrész helyébe az "ideiglenes pénzforgalmi korlátozása és pénzforgalmi korlátozása" szöveg,

i) 36/H. § (2) bekezdésében az "Az ideiglenes" szövegrész helyébe az "A hozzáférhetetlenné tétel és az ideiglenes" szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény

a) 13/D. § (4) bekezdése,

b) 28/A. § (8) bekezdésében "A korai kifizetés könyvviteli elszámolása a számvitelről szóló törvény szerinti előleg szabályainak megfelelően történik." szövegrész,

c) "Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele" alcím címében az "ideiglenes" szövegrész,

d) 36/G. § (3) bekezdésében az "ideiglenes" szövegrész.

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

11. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 11/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a területi kamara elnökségének hatáskörébe tartozó kamarai hatósági eljárás nyilvántartásba vagy névjegyzékbe való bejegyzésre vagy törlésre irányul, a nyilvántartásba való bejegyzésre vagy törlésre a területi kamara elnöksége haladéktalanul köteles."

12. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelettel állapítja meg a közjegyzők illetékességi területét és a hagyatéki eljárásban alkalmazandó ügyelosztási rendet."

13. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 31/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/G. § A közjegyzői iroda végelszámolója csak közjegyző vagy közjegyzőhelyettes, illetve saját irodája tekintetében a nyugalmazott közjegyző lehet"

14. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a közjegyzőnek van állandó helyettese és

a) a közjegyzőt hivatalából felfüggesztették,

b) a közjegyző szolgálata szünetel, vagy

c) megszakítás nélkül 60 munkanapot meghaladóan az irodájától távol van,

a területi kamara elnöksége az állandó helyettest tartós helyettesként rendeli ki."

15. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 34. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A tartós helyettes és a helyettesített közjegyző közötti - a területi kamara elnöksége által jóváhagyott - állandó helyettesítési megállapodás a tartós helyettesítés tartamára is irányadó, feltéve, hogy a megállapodás a 37/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak is megfelel."

16. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 37/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 34. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja, valamint a 34. § (2) bekezdés a) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a területi kamara elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja és a 34. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti tartós helyettesítés tartama alatt a helyettesített közjegyző munkavállalói felett a munkáltatói jogkört a tartós helyettes gyakorolja azzal, hogy a munkaviszony létesítéséről, illetve megszüntetéséről csak a helyettesített közjegyző - akadályoztatása esetén pedig a területi kamara elnökének - előzetes írásbeli engedélye alapján intézkedhet. A 34. § (1) bekezdés b) pontja és a 34. § (2) bekezdése szerinti tartós helyettesítés időtartama alatt a helyettesített közjegyző alkalmazásában álló közjegyzőhelyettes és közjegyzőjelölt szakmai képzéséről - a helyettesített közjegyző irodájának a helyettes általi átvétele hiányában a helyettesített közjegyző költségére - a tartós helyettes gondoskodik. Az e bekezdésben foglaltakkal ellentétes megállapodás semmis"

17. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdés 25-27. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

"25. a közjegyzői okiratszerkesztésre vonatkozó egyes formai követelményekről,

26. minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja,

27. az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályairól, továbbá a titkos szavazás lebonyolításának módjáról, és"

(2) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (1) bekezdése a következő 28. ponttal egészül ki:

(Az országos kamara szabályzatban rendelkezik)

"28. a közjegyzői pályázatok benyújtásával és elbírálásával kapcsolatos, jogszabályban nem rendezett kérdésekről"

(3) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A területi és az országos kamara szervezeti és működési szabályzata, valamint az (1) bekezdés 1., 6., 9., 10., 11., 20., 21., 23. és 28. pontjában felsorolt szabályzatok kiemelt szabályzatok."

18. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 104. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyző, a közjegyzőhelyettes vagy a közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztése a törvény erejénél fogva következik be, ha)

"a) közvádra üldözendő, 5 évnél súlyosabb szabadságvesztés büntetéssel fenyegetett, szándékos bűncselekmény miatt ellene vádat emeltek,"

(amely feltételek bekövetkezését az országos elnök ideiglenes intézkedésként állapítja meg. Az országos elnök határozatában megállapítja a szolgálatból történő felfüggesztés kezdő időpontját.)

19. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 183. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy - a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl - rendelettel állapítsa meg:]

"b) a közjegyzői állások számát és székhelyét, a közjegyzők illetékességi területét, valamint hagyatéki ügyekben az azonos illetékességi területen működő közjegyzők között érvényesülő ügyelosztási rendet a Magyar Országos Közjegyzői Kamara és az Országos Bírósági Hivatal elnöke véleményének ismeretében, továbbá a közjegyzői állások betöltésének részletes feltételeit,"

20. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény

a) 5. § (2) bekezdésében az "a törvényszékhez" szövegrész helyébe az "a közjegyző székhelye szerint illetékes törvényszékhez" szöveg,

b) 151. § (2) bekezdésében a "valószínűsíti, és kérelmének teljesítése aggályra nem ad okot" szövegrész helyébe az "igazolja" szöveg,

c) 183. § k) pontjában az "okirat-szerkesztési eljárására" szövegrész helyébe az "okirat-szerkesztési, az okirat megőrzése iránti, a pénz, értéktárgy és értékpapír bizalmi őrzése iránti eljárására" szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 161/A. § (2) bekezdésében a "végrendelet átvételéről a félnek elismervényt ad, és a" szövegrész.

3. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

22. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33. §-a a következő (2e) bekezdéssel egészül ki:

"(2e) A Gazdasági Versenyhivatal az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatok ellátása során az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként együttműködik az Európai Bizottsággal és az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti más tagállami hatóságokkal."

23. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 33/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/B. § A Gazdasági Versenyhivatal minden évben - ha az elnök törvény felhatalmazása alapján ettől eltérően nem rendelkezik - az augusztus 20-át megelőző tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig, valamint a december 24-e és január 1-je közötti időszakban tart igazgatási szünetet."

24. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell)

"b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 9., 10. és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve"

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A bejelentő kérelmére a Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a Gazdasági Versenyhivatalnál bejelentéssel élt. A Gazdasági Versenyhivatal titokban tartja azt a tényt, hogy a panaszos a Gazdasági Versenyhivatalnál panasszal élt."

25. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A Gazdasági Versenyhivatal a panasz beérkezésétől számított hét napon belül visszajelzést küld a panaszosnak. A visszajelzés küldése mellőzhető, ha a panaszos ezt kéri vagy a panasz névtelen."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vizsgáló a panaszban foglaltak alapján a panasz beérkezésétől számított hat hónapon belül megteszi a szükséges intézkedéseket. Az ugyanazon panaszos által tett korábbi panasszal azonos tartalmú, a nyilvánvalóan alaptalan, továbbá a névtelen panasszal kapcsolatos intézkedés megtétele mellőzhető."

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 43/I. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a panaszban megjelölt magatartással kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indít, vagy a panasz beérkezésekor a versenyfelügyeleti eljárás már folyamatban van vagy lezárult, erről a tényről a panaszost tájékoztatni kell. Ha a panasz alapján további intézkedés nem szükséges, a panasszal kapcsolatos eljárást ebben az esetben a panasz beérkezésétől számított hat hónap elteltével lezártnak kell tekinteni, és erről a panaszost tájékoztatni kell."

26. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 55/A. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az iratbetekintésre jogosult az iratbetekintés során az 55. §-ban meghatározott feltételek fennállta esetén sem ismerheti meg)

"e) a Gazdasági Versenyhivatal, az Európai Bizottság, a tagállami versenyhatóságok, valamint az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok belső iratait, ideértve az 1/2003/EK tanácsi rendelet 11., 12., 14. és 22. cikke szerinti iratokat, a Gazdasági Versenyhivatal és az Európai Bizottság, illetve a más tagállami versenyhatóságok vagy az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti illetékes hatóságok közti, vagy ezek egymás közötti levelezését, valamint az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság és a Gazdasági Versenyhivatal közötti levelezést, kivéve azt az iratot vagy abban szereplő adatot, amely a tényállás megállapításakor bizonyítékként került felhasználására, ha az ilyen irat vagy adat megismerésének hiánya megakadályozná az ügyfél törvényben biztosított jogainak gyakorlását,"

27. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 61. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti cselekmény, magatartás vagy kötelezettség magában foglalja különösen]

"e) a 65/C. § (6) bekezdése szerinti tételes indokolási és az irat vagy iratrész egyértelmű azonosítását lehetővé tevő megjelölési kötelezettség elmulasztását."

28. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát]

"cb) a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja,

cc) a 75. § (5) bekezdése szerint visszavonja, vagy (6a) bekezdése szerint visszavonhatja,"

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában)

"d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását, vagy"

(3) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

"e) amennyiben a c) pont cb) alpontjának vagy a d) pontnak az alkalmazása nem indokolt, az eljáró versenytanács megállapítja a kötelezettség nem teljesítését, és bírságot szabhat ki."

(4) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 77. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtásra a XII/A. Fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a végrehajtást az eljáró versenytanács rendeli el."

29. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor."

30. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 80/S. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárást indíthat annak megállapítása érdekében, hogy álláspontja szerint a kijelölt kapuőr vállalkozás megfelel-e az (EU) 2022/1925 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti kötelezettségeknek. Az e bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálónak a jelentés Európai Bizottság részére történő átadásáról szóló végzésével zárul. A jelentés a 71. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti információkat tartalmazza."

31. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény a következő XI/E. Fejezettel egészül ki:

"XI/E. FEJEZET

ELJÁRÁS AZ (EU) 2022/2560 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELET ALKALMAZÁSA SORÁN

80/U. § (1) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk (5) bekezdésének megfelelően a Gazdasági Versenyhivatal az Európai Bizottság rendelkezésére bocsát bármely, az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelettel a Bizottságra ruházott feladatai ellátásához szükséges információt. Ha az Európai Bizottságnak történő tájékoztatás megadásához szükséges információval más hatóság vagy szerv rendelkezik, a Gazdasági Versenyhivatal határidő tűzésével megkeresi e hatóságot vagy szervet. A megkeresésre az Ákr. 25. §-át kell alkalmazni.

(3) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörében eljárva észleli, hogy külföldi támogatás állhat fenn és az torzíthatja a belső piacot, az ezzel kapcsolatos információt az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet 35. cikke szerint továbbítja az Európai Bizottságnak.

(4) Ha az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, a foganatosításra a versenyfelügyeleti eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy

a) az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról szóló végzésével zárul,

b) a Gazdasági Versenyhivatal által végzett helyszíni kutatáson vagy az általa tartott meghallgatáson az Európai Bizottság tisztviselője és a tisztviselőt kísérő személy - a vizsgálati cselekményt foganatosító vizsgáló felügyelete mellett - részt vehet,

c) a helyszíni kutatáshoz szükséges előzetes bírói engedély iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé, és

d) ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

(5) Az (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során a Gazdasági Versenyhivatal tudomására jutott bizalmas információk kezelésére e törvénynek a korlátozottan megismerhető adatok kezelésére irányadó szabályai alkalmazandók."

32. § (1) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A 43/G. § (3) bekezdése, 43/I. § (1a) és (5) bekezdése az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló, 2019. október 23-i (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(2) A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 98. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(E törvény)

"e) 33. § (2e) bekezdése és XI/E. Fejezete a belső piacot torzító külföldi támogatásokról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek"

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

33. § A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény

a) 40. § (1) bekezdésében a "foglalkoztatási jogviszony és" szövegrész helyébe a "foglalkoztatási jogviszony, a tartós külszolgálati kirendelés idejére létesített kormányzati szolgálati jogviszony és" szöveg,

b) 65/C. § (6) bekezdésében a "megjelölésével -" szövegrész helyébe a "megjelölésével, tételes indokolással, egyértelműen azonosítható módon -" szöveg,

c) 75. § (6) bekezdésében a "bírságot szab" szövegrész helyébe a "megállapítja a kötelezettség nem teljesítését és bírságot szabhat" szöveg

lép.

4. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

34. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. §-a a következő 28a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"28a. panasz:a fogyasztó vállalkozással szemben előterjesztett, a vállalkozásnak, vagy a vállalkozás érdekében vagy javára eljáró személynek az áru fogyasztók részére történő forgalmazásával, értékesítésével közvetlen kapcsolatban álló magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányuló kifogása, a kellékszavatossági, termékszavatossági vagy jótállási igény kivételével,"

35. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fogyasztó szóban vagy írásban közölheti panaszát a vállalkozással."

36. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 45/D. §-sal egészül ki:

"45/D. § (1) A fogyasztói panaszok tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott, a beszállás visszautasítására, a járat törlésére vagy késésére, a magasabb vagy alacsonyabb osztályon történő elhelyezésre, a csökkent mozgásképességű vagy különleges szükségletekkel rendelkező személyekre, valamint az utasok részére nyújtandó tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó rendelkezések betartását, és eljár azok megsértése esetén.

(2) A fogyasztóvédelmi hatóság a 47. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazásakor a 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján a fogyasztót megillető kártalanítás, visszatérítés, átfoglalás vagy ellátás biztosítására, illetve a vonatkozó rendelkezések megsértése miatt felmerült fogyasztói igények megtérítésére kötelezheti a vállalkozást."

37. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Ha a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során megállapítja a 45/A. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértését, az eset lényeges körülményeinek - így különösen a jogsértés súlyának, a jogsértő állapot időtartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a jogsértéssel elért előny - figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket állapíthatja meg:]

"f) elrendelheti az (1a) bekezdés szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, vagy az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a 48/A-48/C. § szerint,"

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"g) elrendelheti a jogsértéssel érintett üzlet ideiglenes bezárását

ga) a jogszerű állapot helyreállításáig, ha az a fogyasztók életének, testi épségének vagy egészségének védelme vagy a fogyasztók széles körét érintő kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében szükséges, vagy

gb) legfeljebb 30 napra, ha a jogsértés a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okoz,"

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1c) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi."

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az (1) bekezdés g) és h) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazása esetén a fogyasztóvédelmi hatóság elrendeli az üzlet bezárásáról szóló - a megállapított jogsértést és az üzletbezárás időtartamát is tartalmazó - jól látható tájékoztatás elhelyezését az üzlet vásárlók által használható összes bejáratánál, a vállalkozás által működtetett vagy alkalmazott valamennyi online felületen legalább 10 másodpercig megjelenő, át nem ugorható módon, valamint - amennyiben a vállalkozás ilyennel rendelkezik - az adott üzletre vonatkozó reklámújságban."

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A fogyasztóvédelmi hatóság - jegyzőkönyv felvétele mellett - jogosult térítésmentesen minta és ellenminta vételére a termék minőségének, mennyiségének vagy összetételének vizsgálata céljából. A minta és az ellenminta költségét is tartalmazó mintavételi költség, továbbá a laboratóriumi vagy az egyéb vizsgálatok költsége eljárási költség."

(6) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) Ha a minta az előírt követelményeknek megfelel, jogszabály vagy a vállalkozás eltérő rendelkezése hiányában a fogyasztóvédelmi hatóság a mintát és ellenmintát a minta vizsgálatának helyén visszaadja a vállalkozásnak. A mintát és ellenmintát a vállalkozás legkésőbb a döntés véglegessé válásától számított 8, élelmiszer vagy takarmány esetén 1 napon belül veheti át."

38. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) A bírság összege

a) az Szt. hatálya alá tartozó, 100 millió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

aa) 1 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 650 millió forintig,

ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 2 millió forinttól 3 milliárd forintig,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

ba) 100 ezer forinttól 2 millió forintig,

bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 200 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet.

(1a) Az (1) bekezdéstől eltérően az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 2. § a) pontja szerinti elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vállalkozás elektronikus kereskedelmi szolgáltatással összefüggő, 3 éven belül ismételten megállapított jogsértése esetén a bírság összege

a) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében

aa) 2 millió forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, de legfeljebb 3 milliárd forintig,

ab) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 4 millió forinttól 5 milliárd forintig,

b) az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében

ba) 400 ezer forinttól 4 millió forintig,

bb) a fogyasztók széles körének testi épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető, vagy a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátrányt okozó jogsértés esetén 600 ezer forinttól a vállalkozás éves nettó árbevételének 5%-áig, az Szt. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén 6,5 millió forintig

terjedhet."

(2) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdés szerinti árbevétel meghatározásakor a terméket a vállalkozás márkaneve alatt forgalmazók vagy a szolgáltatást a vállalkozás márkaneve alatt nyújtók éves nettó árbevételének összegét is figyelembe kell venni."

(3) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

"c) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét,

d) a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a 36. § (5a) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségét, vagy"

(4) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A fogyasztóvédelmi hatóság bírságot szab ki, ha)

"e) a vállalkozás megsérti az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő címke vagy adattörlő kód átadására irányuló kötelezettségét."

(5) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 47/C. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (5) bekezdés, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdése szerinti esetekben az (1) bekezdést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bírság legkisebb összege az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó vállalkozás esetében minden esetben 2 millió forint, az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetében minden esetben 200 ezer forint.

(8) Ha a jogsértés olyan, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény szerinti kereskedelmi kommunikáció útján valósul meg, amely a családi kapcsolatot, a családi közösséget hangsúlyosan megjeleníti, a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásában a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés c) pontjának alkalmazása szempontjából különösen kiszolgáltatott személynek minősül az ilyen kereskedelmi kommunikációval megszólított családtagok köre."

39. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"48. § (1) A bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti, az ügyben irányadó bírságösszegből kell kiindulni, amely az eset lényeges körülményei, így különösen a 47. § (5) bekezdésében, valamint a Szankció tv. 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontok mérlegelésével a 47/C. §-ban meghatározott keretösszegeken belül csökkenthető vagy növelhető.

(2) Az ügyben irányadó bírságösszeg

a) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben - a b) pont kivételével - 3 millió forint,

b) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben 6 millió forint,

c) a 47/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

d) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben - az e) pont kivételével - 550 ezer forint,

e) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben a 47/C. § (5) bekezdése, valamint a Szankció tv. 9. § (3) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben 600 ezer forint,

f) a 47/C. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 1 millió forint,

g) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti esetben 50 millió forint,

h) a 47/C. § (1a) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben 100 millió forint,

i) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben 2,2 millió forint,

j) a 47/C. § (1a) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben 3,5 millió forint.

(3) A bírságot a fogyasztóvédelmi hatóság kincstárnál vezetett számlájára kell befizetni.

(4) A véglegesen kiszabott bírság meg nem fizetése esetén a kiszabott összeget késedelmi pótlék terheli, amelynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során kiszabott eljárási bírság adók módjára behajtandó köztartozás."

40. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény a következő 48/A-48/E. §-sal egészül ki:

"48/A. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság ideiglenes intézkedésként végzésben elrendelheti az olyan elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett adat (a továbbiakban: elektronikus adat) ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelynek közzététele miatt hatósági ellenőrzést vagy hatósági eljárást folytat, ha az

a) a fogyasztók életének, testi épségének, egészségének védelme,

b) a fogyasztók széles körét érintő vagyoni hátrány elhárítása, vagy

c) tizennyolcadik életévét be nem töltött vagy más különösen kiszolgáltatott fogyasztó védelme

érdekében szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végzés kötelezettje - annak a végzésben történő megjelölése nélkül - valamennyi elektronikus hírközlési szolgáltató.

(3) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elektronikus hírközlési szolgáltatóval való közlését és végrehajtását az NMHH az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

(4) Az (1) bekezdés szerinti végzést a fogyasztóvédelmi hatóság közli az ellenőrzés vagy az eljárás alá vont vállalkozással.

(5) A fogyasztóvédelmi hatóság 100 ezertől 20 millió forintig terjedő eljárási bírsággal sújthatja azt az elektronikus hírközlési szolgáltatót, amely az (1) bekezdés szerinti végzésben foglaltaknak nem tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdés szerinti végzés ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

48/B. § (1) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó kötelezettség megszűnik, ha

a) a fogyasztóvédelmi hatóság eljárása megszűnik,

b) a fogyasztóvédelmi hatóság az eljárását megszünteti,

c) a fogyasztóvédelmi hatóság a 48/A. § (1) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított 15 napon belül nem indít eljárást, vagy

d) a fogyasztóvédelmi hatóság határozatában az elektronikus adat törlésére kötelezi az eljárás alá vont vállalkozást, a határozat véglegessé válásának napján.

(2) Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételt a fogyasztóvédelmi hatóság végzéssel haladéktalanul megszünteti, ha az elrendelés oka megszűnt.

(3) Az e § szerinti döntésre a 48/A. § (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A fogyasztóvédelmi hatóság az (1) bekezdés a)-c) pontjában és a (2) bekezdésben foglaltakról haladéktalanul értesíti az ellenőrzés vagy eljárás alá vont vállalkozást.

48/C. § (1) A fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét az Ákr. szerinti végrehajtás keretében is elrendelheti, ha

a) az elektronikus adat közzététele a fogyasztóvédelmi hatóság véglegessé vált döntésében foglaltak alapján jogellenes,

b) az a) pont szerinti elektronikus adatra vonatkozóan a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlését rendelte el, és

c) az elektronikus adat törlésére kötelezett vállalkozás a törlési kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat törlésének időpontjáig rendeli el.

(3) Az elektronikus adat (1) bekezdés szerinti ideiglenes hozzáférhetetlenné tételére a 48/A. § (2)-(6) bekezdésében és a 48/B. § (2) és (4) bekezdésében meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.

48/D. § A fogyasztóvédelmi hatóságot, az NMHH-t és az elektronikus hírközlési szolgáltatót nem terheli felelősség azért a kárért, amely abból származik, hogy a hozzáférhetetlenné tett elektronikus adat olyan egyéb tartalmat is magában foglal, amelynek technikai elválasztására nincs lehetőség, vagy nem várható el a hozzáférhetetlenné tétel végrehajtása során.

48/E. § Ha a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, és a döntés véglegessé válását követően megállapítja, hogy a döntésben foglalt elektronikus adat közzétételével megvalósult jogellenes tevékenység a jogellenesség megállapítása szempontjából azonos tartalommal más elektronikus adat - így különösen más IP-cím, domain vagy aldomain - közzétételével is megvalósul, akkor újabb hatósági eljárás mellőzésével az ideiglenes hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok megküldésével elektronikus úton, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján értesíti az NMHH-t (a továbbiakban: egyszerűsített utánkövetés), amely ezen adatokat kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Az egyszerűsített utánkövetésre tekintettel megküldött, a hozzáférhetetlenné tételhez szükséges adatok szerinti elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételét az elektronikus hírközlési szolgáltatók a kapcsolódó döntés végrehajthatósága fennállásáig kötelesek biztosítani."

41. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 57. § (2) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg a fogyasztóvédelmi hatóság feladatkörében és eljárásában:)

"b) a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet [45/D. §];"

42. § A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 22. § (5) bekezdésében az "A 21. § (4) bekezdésében foglalt" szövegrész helyébe az "Az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött testületi tagok arányára vonatkozó" szöveg,

b) 47. § (1) bekezdés e) pontjában a "szóló törvényben" szövegrész helyébe a "szóló 2017. évi CXXV. törvényben (a továbbiakban: Szankció tv.)" szöveg,

c) 47. § (1) bekezdés h) pontjában az "ismételt" szövegrész helyébe a "3 éven belüli ismételt" szöveg,

d) 47. § (1b) bekezdésében a "bekezdés" szövegrész helyébe a "bekezdés b) vagy c) pontja" szöveg,

e) 47. § (4) bekezdésében az "Az (1) és (3) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "A fogyasztóvédelmi hatóság által alkalmazható" szöveg,

f) 47/B. § (2) bekezdésében az "épségét, egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, továbbá" szövegrész helyébe az "épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető helyzet, vagy" szöveg,

g) 47/C. § (1b) bekezdésében a "bekezdéstől" szövegrész helyébe a "bekezdéstől és a 48. § (1) bekezdésétől" szöveg,

h) 47/C. § (2) bekezdésében az "Az (1) bekezdés szerinti" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

i) 47/C. § (3) bekezdésében az "Az (1) bekezdés alkalmazásában a" szövegrész helyébe az "A" szöveg,

j) 47/C. § (5) bekezdés a) pontjában a "hat hónapon" szövegrész helyébe a "3 éven" szöveg

lép.

43. § Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény

a) 43/A. § (2) bekezdésében a "visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i" szövegrész,

b) 46. § (5) bekezdése.