32022R2560[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2560 rendelete (2022. december 14.) a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2022/2560 RENDELETE

(2022. december 14.)

a belső piacot torzító külföldi támogatásokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. és 207. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az erős, nyitott és versenyképes belső piac lehetővé teszi mind az európai, mind a külföldi vállalkozások számára, hogy érdemeik alapján versenyezzenek. Az Unió az állami támogatások ellenőrzésének kifinomult és hatékony rendszerét alkalmazza, amelynek célja, hogy tisztességes feltételeket biztosítson a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozás számára. Az állami támogatások ezen ellenőrzési rendszere megakadályozza a tagállamokat abban, hogy olyan állami támogatást nyújtsanak, amely indokolatlanul torzítja a versenyt a belső piacon.

(2) Ugyanakkor akár a magánvállalkozások, akár egy állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt vagy tulajdonában álló közvállalkozások harmadik országoktól is kaphatnak támogatást, amelyet aztán például a gazdaság bármely ágazatában a belső piacon folytatott olyan gazdasági tevékenységek finanszírozására használnak fel, mint például a közbeszerzési eljárásokban való részvétel vagy vállalkozások felvásárlása, ideértve a stratégiai eszközökkel, például a kritikus infrastruktúrával és innovatív technológiákkal rendelkező vállalkozásokat is. Az ilyen külföldi támogatásokra jelenleg nem vonatkoznak az uniós állami támogatási szabályok.

(3) E rendelet hatálya valamennyi gazdasági ágazatra kiterjed, többek között az Unió számára stratégiai jelentőségű ágazatokra és a kritikus infrastruktúrákra, például az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettekre.

(4) A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot és alááshatják a különböző gazdasági tevékenységek egyenlő versenyfeltételeit az Unión belül. Ez különösen az uniós vállalkozások feletti irányítás megváltozásával járó összefonódásokkal összefüggésben fordulhat elő, amennyiben az ilyen összefonódásokat részben vagy egészben külföldi támogatásokból finanszírozzák, vagy ha a külföldi támogatásban részesülő gazdasági szereplőknek szerződéseket ítélnek oda az Unióban.

(5) A meglévő uniós eszközök egyike sem foglalkozik a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal. A piacvédelmi eszközök az Unióba érkező támogatott árubehozatal esetén lehetővé teszik a Bizottság számára a fellépést, akkor viszont már nem, amikor a külföldi támogatások támogatott befektetések formáját öltik, vagy ha szolgáltatásokról és pénzmozgásokról van szó. A támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás értelmében az Uniónak az árukra korlátozódóan van lehetősége arra, hogy a WTO-tagok által nyújtott egyes külföldi támogatásokkal szemben államközi vitarendezést kezdeményezzen.

(6) Ezért a meglévő uniós eszközöket ki kell egészíteni egy olyan új eszközzel, amely hatékonyan kezeli a belső piacon a külföldi támogatások által okozott torzulásokat az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Az új eszköz így különösen kiegészíti az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokat, amelyek a tagállami támogatások által a belső piacon okozott torzulásokkal foglalkoznak.

(7) Szabályokat és eljárásokat kell megállapítani a belső piacot ténylegesen vagy potenciálisan torzító külföldi támogatások kivizsgálására, és adott esetben korrigálni kell ezeket a torzulásokat. A külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, ha egy külföldi támogatásban részesülő vállalkozás gazdasági tevékenységet folytat az Unióban. E rendelet megfelelő alkalmazásának és végrehajtásának hozzá kell járulnia a belső piacnak a külföldi támogatások által okozott torzulásokkal szembeni rezilienciájához, és ezáltal az Unió nyitott stratégiai autonómiájához. Ezért e rendelet olyan szabályokat hoz létre, amelyek az Unióban gazdasági tevékenységet folytató valamennyi vállalkozásra alkalmazandók, ideértve egy állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló közvállalkozásokat is. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a rendelet milyen hatást gyakorol a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), tekintettel az általuk folytatott gazdasági tevékenységek jelentőségére és az Unió fő szakpolitikai céljainak eléréséhez való hozzájárulásukra.

(8) Az egyenlő belső piaci versenyfeltételek biztosítása, valamint e rendelet következetes alkalmazása érdekében a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik e rendelet alkalmazására. A Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy saját kezdeményezésére az összes rendelkezésre álló forrásból származó információk alapján megvizsgáljon bármely olyan külföldi támogatást, amely e rendelet hatálya alá tartozik, a gazdaság bármelyik ágazatában. A tényleges ellenőrzés érdekében a jelentős összefonódások (fúziók és felvásárlások) és bizonyos határértékek feletti közbeszerzési eljárások esetében a Bizottságot hatáskörrel kell felruházni arra, hogy a vállalkozás által a Bizottságnak tett előzetes bejelentés alapján felülvizsgáljon külföldi támogatásokat.

(9) Ezt a rendeletet a releváns - többek között az állami támogatásokra, az összeolvadásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó - uniós jogszabályok fényében kell alkalmazni és értelmezni.

(10) E rendelet végrehajtása nem sérti az egyes tagállamok arra vonatkozó jogát, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 346. cikkével összhangban védelmezzék alapvető biztonsági érdekeiket.

(11) E rendelettel összefüggésben egy külföldi támogatás alatt olyan pénzügyi hozzájárulás értendő, amelyet közvetlenül vagy közvetve egy harmadik ország nyújt, amely előnyt biztosít, és amely egy vagy több vállalkozásra vagy ágazatra korlátozódik. Az említett feltételeknek egyidejűleg kell teljesülniük.

(12) Pénzügyi hozzájárulás közjogi és magánszervezeteken keresztül is nyújtható. Azt, hogy egy közjogi szervezet pénzügyi hozzájárulást nyújtott-e, eseti alapon kell megállapítani, kellő figyelemmel az olyan elemekre, mint például az érintett szervezet jellemzői, valamint a szervezet működése szerinti harmadik országban fennálló jogi és gazdasági környezet, ideértve a kormányzatnak az említett ország gazdaságában betöltött szerepét is. A pénzügyi hozzájárulások magánszervezeten keresztül is nyújthatók, amennyiben az említett magánszervezet intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók. A pénzügyi hozzájárulás fogalma a támogatási intézkedések széles skáláját foglalja magában, amelyek nem korlátozódnak a monetáris transzferekre, mint például különleges vagy kizárólagos jogok biztosítása egy vállalkozás számára a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévő, megfelelő ellentételezés nélkül.

(13) A pénzügyi hozzájárulásnak előnyt kell biztosítania a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára. Abban az esetben tekintendő úgy, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyt biztosít egy vállalkozás számára, ha a vállalkozás a szokásos piaci feltételek mellett nem jutott volna hozzá ahhoz. Az előny fennállását olyan összehasonlítható referenciamutatók alapján kell megállapítani, mint például a magánbefektetők befektetési gyakorlata, a piacon elérhető finanszírozási ráták, hasonló adóügyi megítélés vagy egy adott áruért vagy szolgáltatásért fizetett megfelelő ellentételezés. Ha nem állnak rendelkezésre közvetlenül összehasonlítható referenciamutatók, a meglévő referenciamutatók kiigazíthatók, vagy általánosan elfogadott értékelési módszerek alapján alternatív referenciamutatók határozhatók meg. Előnyök biztosítására sor kerülhet például a hatóságok és a közvállalkozások között fennálló kapcsolatok összefüggésében, amennyiben az említett kapcsolat - és különösen a hatóságok által a közvállalkozásnak nyújtott bármely finanszírozás - nem áll összhangban a szokásos piaci feltételekkel. Az áruk vagy szolgáltatások versenyen alapuló, átlátható és megkülönböztetésmentes pályázati eljárást követően történő eladása vagy vásárlása a szokásos piaci feltételekkel összhangban lévőnek vélelmezhető. A belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozásnak nyújtott pénzügyi hozzájárulás nem tekintendő előny biztosításának abban az esetben, ha a referenciamutatók vizsgálata azt mutatja, hogy az adott vállalkozás szokásos piaci feltételek mellett is hozzájutott volna az említett előnyhöz. Az egy vállalkozáson belül átadott árukkal és szolgáltatásokkal összefüggésben végzett transzferárazás akkor tekinthető előny biztosításának, ha az említett transzferárazás nincs összhangban a szokásos piaci feltételekkel. A pénzügyi hozzájárulás által biztosított előny továbbjuthat az Unión belül gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozáshoz.

(14) Az előnyt egy vagy több vállalkozás vagy ágazat számára kell biztosítani. A külföldi támogatás egyedi jellegét jogszabály vagy a rendelkezésre álló tények alapján lehet megállapítani.

(15) A külföldi támogatás attól a pillanattól tekintendő megadottnak, amikor a kedvezményezett jogosultságot szerez a külföldi támogatásra. A külföldi támogatás tényleges rendelkezésre bocsátása nem szükséges feltétele annak, hogy egy külföldi támogatás e rendelet hatálya alá tartozzon.

(16) Az olyan pénzügyi hozzájárulás, amelyet kizárólag egy vállalkozás nem gazdasági tevékenységeihez nyújtanak, nem minősül külföldi támogatásnak. Ha azonban a nem gazdasági tevékenységhez nyújtott pénzügyi hozzájárulást a vállalkozás gazdasági tevékenységeinek keresztfinanszírozására használják fel, akkor az az e rendelet hatálya alá tartozó külföldi támogatásnak tekinthető. Ha egy vállalkozás a pénzügyi hozzájárulást - például a különleges vagy kizárólagos jogok formájában, illetve a hatóságok által kiszabott terhek kompenzációjaként kapott pénzügyi hozzájárulást - más tevékenységek keresztfinanszírozására használja fel, az említett keresztfinanszírozás arra utalhat, hogy a különleges vagy kizárólagos jogokat megfelelő ellentételezés nélkül biztosítják a számára, illetve hogy a teher kompenzációja túlzott mértékű, és így a pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül.

(17) A külföldi támogatás fennállásának megállapítását követően a Bizottságnak eseti alapon értékelnie kell, hogy az torzítja-e a belső piacot. A tagállamok által nyújtott állami támogatásoktól eltérően a külföldi támogatások általában véve nem tiltottak.

(18) Lehetséges, hogy az átláthatóság számos külföldi támogatás esetében megfigyelhető hiánya és a kereskedelmi realitások összetettsége megnehezíti egy adott külföldi támogatás belső piacra gyakorolt hatásának egyértelmű azonosítását vagy számszerűsítését. A torzító hatás megállapításához ezért olyan mutatók alkalmazása tűnik szükségesnek, amelyek nem sorolhatók fel kimerítő jelleggel. Annak értékelésekor, hogy egy külföldi támogatás mennyiben javíthatja egy adott vállalkozás versenyhelyzetét, és hogy ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja-e a versenyt a belső piacon, a Bizottság figyelembe vehet bizonyos mutatókat, beleértve a külföldi támogatás összegét és jellegét, a külföldi támogatás célját és feltételeit, valamint a belső piacon történő felhasználását is.

(19) A belső piaci torzulás fennállásának megállapítására szolgáló mutatók alkalmazásakor a Bizottság különböző tényezőket vehet figyelembe, mint például a külföldi támogatás abszolút értékben vagy a piac méretéhez vagy a befektetés értékéhez viszonyított nagyságát. Valószínűleg torzító hatású például az olyan összefonódás, amelynek keretében a külföldi támogatás a célvállalkozás vételárának jelentős részét fedezi. Hasonlóképpen a közbeszerzési eljárások keretében odaítélt szerződések tervezett értékének jelentős részét fedező külföldi támogatások valószínűleg torzulásokat okoznak. A működési költségekre nyújtott külföldi támogatás nagyobb valószínűséggel okozhat torzulásokat, mint ha azt befektetési költségekre nyújtanák. A kkv-knak nyújtott külföldi támogatások esetében kevésbé valószínűsíthető a torzító hatás a nagyvállalkozásoknak nyújtott külföldi támogatásokhoz képest. Figyelembe kell venni továbbá a piac jellemzőit és különösen a piaci versenyfeltételeket, például a belépési korlátokat. A többletkapacitás jellemezte piacokon nyújtott külföldi támogatások, illetve a gazdaságtalan eszközök fenntartása vagy az egyébként nem kiépítendő kapacitásbővítésbe való befektetés ösztönzése révén többletkapacitáshoz vezető külföldi támogatások valószínűsíthetően torzulásokat okoznak. Az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely - például az Unióban elért árbevétel alapján - nem folytat jelentős mértékű tevékenységet a belső piacon, kisebb valószínűséggel okoz torzulásokat, mint az olyan kedvezményezettnek nyújtott külföldi támogatás, amely a belső piacon jelentősebb mértékű tevékenységet folytat. Általános szabályként, a három egymást követő évből álló időszakban 4 millió EUR-t meg nem haladó külföldi támogatásokat úgy kell tekinteni, hogy azok e rendelet értelmében valószínűleg nem torzítják a belső piacot. Az egy és ugyanazon vállalkozásnak nyújtott olyan külföldi támogatásokat, amelyek összege harmadik országonként, egy három egymás követő évből álló időszakban nem haladja meg az 1407/2013/EU bizottsági rendelet (4) 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározottak szerinti csekély összegű támogatás mértékét, úgy kell tekinteni, hogy azok e rendelet értelmében nem torzítják a belső piacot.

(20) Az állami támogatások bizonyos típusaihoz hasonlóan a külföldi támogatások bizonyos kategóriái, például a korlátlan - azaz összegükben vagy időtartamukban korlátlan -garanciák a jellegükből fakadóan valószínűsíthetően szintén belső piaci torzulásokat okoznak. Ugyanez a helyzet az olyan, indokolatlanul előnyös pályázatok esetében, amelyeknek az előnyös jellegét, például az ellenértékét, más tényezőkkel nem lehet megindokolni. Továbbá, az exportfinanszírozás formájában nyújtott támogatások - kivéve, ha azokat a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással összhangban nyújtják - a torzító hatásaik miatt különös aggodalomra adhatnak okot. Mivel a külföldi támogatások említett kategóriái igen nagy valószínűséggel torzulást okoznak a belső piacon, ezek esetében nem szükséges, hogy a Bizottság mutatókon alapuló részletes értékelést végezzen. Egy adott vállalkozás minden esetben bizonyíthatja, hogy az adott külföldi támogatás az ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

(21) A tagállamok, valamint bármely természetes vagy jogi személy információkat nyújthatnak be a külföldi támogatások pozitív hatásairól, amelyeket a Bizottságnak kellően figyelembe kell vennie a mérlegelési teszt során. A Bizottságnak a vizsgálat során benyújtott, az említett pozitív hatásokra vonatkozó bizonyítékok alapján mérlegelnie kell a külföldi támogatás pozitív hatásait. A pozitív hatásoknak kapcsolódniuk kell a releváns, támogatott gazdasági tevékenységnek a belső piacon való alakulásához. Adott esetben egyéb pozitív hatásokat is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy a mérlegelés ne vezessen indokolatlan megkülönböztetéshez. A Bizottságnak továbbá meg kell vizsgálnia a tágabb körű pozitív hatásokat a releváns - különösen az uniós - szakpolitikai célokhoz kapcsolódóan. Az említett szakpolitikai célok közé tartozhat például a környezetvédelem és a szociális normák magas szintje, valamint a kutatás-fejlesztés előmozdítása. A Bizottságnak az említett pozitív hatásokat össze kell vetnie a külföldi támogatásnak a belső piacon gyakorolt negatív, torzító hatásaival. Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a Bizottságnak figyelembe kell vennie, hogy az érintett termékek és szolgáltatások esetében rendelkezésre állnak-e alternatív beszerzési források. A mérlegelés alapján az a következtetés is levonható, hogy nincs szükség korrekciós intézkedések bevezetésére, amennyiben a külföldi támogatás pozitív hatásai jelentősebbek, mint a negatív hatásai. A külföldi támogatások azon kategóriái esetében, amelyekről úgy ítélhető, hogy igen nagy valószínűséggel torzító hatást gyakorolnak a belső piacon, kevésbé valószínű, hogy a pozitív hatásaik jelentősebbek lennének, mint a negatív hatásaik. Amennyiben a negatív hatások a jelentősebbek, a mérlegelési teszt segíthet meghatározni a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések megfelelő jellegét és mértékét. Mindenesetre - tekintettel arra, hogy a mérlegelési teszt figyelembe veszi a külföldi támogatás pozitív hatásait - az említett mérlegelési teszt alkalmazása nem eredményezheti azt, hogy annak eredménye kedvezőtlenebb legyen a vállalkozás számára, mint ha nem került volna sor a mérlegelési teszt alkalmazására. Amennyiben a Bizottság mérlegelési tesztet végez, a részletes vizsgálatot lezáró határozatában közölnie kell az indokolását.

(22) Amennyiben a Bizottság egy külföldi támogatást saját kezdeményezésére vizsgál meg, hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy korrekciós intézkedéseket vezessen be a vállalkozással szemben a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulások orvoslása céljából. Az említett korrekciós intézkedéseknek strukturális és nem strukturális korrekciót, valamint a külföldi támogatás visszafizetését is magukban kell foglalniuk, továbbá alkalmasnak kell lenniük az adott torzító hatás orvosolására, valamint arányosnak kell lenniük. Amennyiben a Bizottság olyan alternatív korrekciós intézkedéseket mérlegel, amelyek mindegyike teljes mértékben és hatékonyan orvosolná a torzulást, a Bizottságnak azt az intézkedést kell választania, amely a legkevesebb terhet jelenti a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára.

(23) A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy kötelezettségvállalásokat ajánljon fel a külföldi támogatás által okozott torzulás orvoslása érdekében. Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felajánlott kötelezettségvállalásokkal teljes mértékben és hatékonyan orvosolható a torzulás, elfogadhatja és határozat útján kötelezővé teheti azokat. Ebben az esetben a Bizottság nem szabhat ki korrekciós intézkedéseket.

(24) A vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlhatja, hogy a támogatást annak megfelelő kamataival együtt visszafizeti. A Bizottságnak el kell fogadnia a visszafizetésre irányuló kötelezettségvállalást, ha meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés teljes mértékben orvosolja a torzulást, továbbá hogy a visszafizetés átlátható, ellenőrizhető és a gyakorlatban hatékony módon történik; a Bizottságnak ugyanakkor figyelembe kell vennie az e rendelet célkitűzéseinek megkerülésével kapcsolatos kockázatot is.

(25) Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás nem ajánl fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyekkel teljes mértékben és hatékonyan orvosolható a megállapított torzulás, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy megtiltsa az összefonódást vagy a szerződés odaítélését azt megelőzően, hogy arra sor kerülne. Amennyiben az összefonódást már végrehajtották, különösen azokban az esetekben, amikor a bejelentési határértékek el nem érése miatt nem volt szükség előzetes bejelentésre, a torzulás mégis olyan jelentős lehet, hogy az magatartási vagy strukturális intézkedésekkel, illetve a támogatás visszafizetésével nem orvosolható. Ilyen esetekben a Bizottság úgy határozhat, hogy a torzulás orvoslása céljából az összefonódás megszüntetésére kötelezi a vállalkozásokat.

(26) A vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlhatja, illetve, amennyiben arányos és szükséges, a Bizottság előírhatja a vizsgálat alatt álló vállalkozás számára, hogy megfelelő időtartamon keresztül jelentse be a Bizottságnak a jövőbeli összefonódásokban, illetve közbeszerzési eljárásokban való részvételét az Unióban. Sem az ilyen információk benyújtása, sem a Bizottság válasza vagy válaszának hiánya nem alapozhat meg jogos elvárást a vállalkozás részéről arra vonatkozóan, hogy a Bizottság a későbbiekben nem indít vizsgálatot az összefonódásban, illetve közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozásnak nyújtott esetleges külföldi támogatásokra vonatkozóan.

(27) A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy saját kezdeményezésére megvizsgálhasson a külföldi támogatásokra vonatkozó bármely információt. A tagállamok, valamint bármely természetes vagy jogi személy vagy társulás információkat nyújthat a Bizottságnak feltételezett, a belső piacot torzító külföldi támogatásokkal kapcsolatban. A Bizottság kapcsolattartó pontot hozhat létre az említett információk bizalmas módon történő rendelkezésre bocsátásának megkönnyítése érdekében. Amikor a tagállamok releváns információkat nyújtanak a Bizottságnak feltételezett, a belső piacot torzító külföldi támogatásokkal kapcsolatban, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy az említett tagállamok választ kapjanak. A lehetséges külföldi támogatások vizsgálata, valamint annak vizsgálata érdekében, hogy azok torzítják-e a belső piacot, továbbá az ilyen torzulások orvoslása érdekében ez a rendelet kétlépéses - előzetes felülvizsgálatból és részletes vizsgálatból álló - eljárást hoz létre. Azokat a vállalkozásokat, amelyek az említett két lépés bármelyikének a hatálya alá tartoznak, vizsgálat alatt álló vállalkozásnak kell tekinteni.

(28) A Bizottság számára megfelelő vizsgálati hatásköröket kell adni az összes szükséges információ begyűjtéséhez. Ezért a Bizottságnak az eljárás teljes időtartama alatt hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy információkat kérjen bármely vállalkozástól vagy vállalkozások bármely társulásától. Ezen túlmenően a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabjon ki, ha a kért információt nem nyújtják be időben, vagy ha a benyújtott információ hiányos, valótlan vagy megtévesztő. A Bizottság kérdéseket is intézhet a tagállamokhoz vagy harmadik országokhoz. Továbbá, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy tényfeltáró látogatásokat tegyen a vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak az Unióban található helyiségeiben, vagy - amennyiben az érintett harmadik országot hivatalosan értesítik, és az nem emel kifogást - a vállalkozásnak a harmadik országban található helyiségeiben. A helyszíni szemle eredményes lebonyolítása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy kérhesse, hogy a vállalkozás vagy a vállalkozások társulása adja hozzájárulását a helyszíni szemléhez. A Bizottságnak arra is hatáskörrel kell rendelkeznie, hogy a rendelkezésre álló tények alapján hozzon határozatot, amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás vagy a támogatást nyújtó harmadik ország nem működik együtt.

(29) Továbbá, amennyiben a belső piaci versenyt érintő helyrehozhatatlan kár megelőzése érdekében szükséges, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy ideiglenes intézkedéseket fogadjon el.

(30) Amennyiben az előzetes felülvizsgálat eredményeként a Bizottság elegendő bizonyítékkal rendelkezik a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállásáról, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy részletes vizsgálatot indítson annak érdekében, hogy további releváns információkat gyűjtsön a külföldi támogatás értékeléséhez. A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetővé kell tenni a védelemhez való jogának gyakorlását.

(31) A Bizottságnak a részletes vizsgálatot határozat elfogadásával kell lezárnia. Amennyire csak lehetséges, törekednie kell arra, hogy 18 hónapon belül lezárja a részletes vizsgálatot, figyelembe véve különösen az ügy összetettségét, valamint az érintett vállalkozások és az érintett harmadik országok együttműködésének mértékét.

(32) A Bizottságnak megfelelő eszközökkel kell rendelkeznie a kötelezettségvállalások és a korrekciós intézkedések hatékonyságának biztosításához. Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak, a korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatnak vagy az ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie kellő visszatartó erővel bíró pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására. A Bizottságnak az említett pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásakor figyelembe kell vennie az ismétlődő meg nem felelés eseteit. E rendelet hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság a pénzbírságokkal vagy kényszerítő bírságokkal egyidejűleg kötelezettségvállalásokat vagy korrekciós intézkedéseket is alkalmazhat.

(33) E rendelet helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy visszavonjon egy határozatot és új határozatot fogadjon el, amennyiben a határozat hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkon alapult, amennyiben egy vállalkozás a kötelezettségvállalásaival vagy a bevezetett korrekciós intézkedésekkel ellentétesen jár el, vagy amennyiben a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések nem bizonyultak eredményesnek.

(34) Tekintettel az összefonódásoknak a belső piacra gyakorolt potenciálisan jelentős hatására, a Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy bejelentést követően a tervezett összefonódással összefüggésben megvizsgálja a külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A vállalkozások nem hajthatják végre az összefonódást a bizottsági felülvizsgálat lezárása előtt. A Bizottság által végzett vizsgálatnak - az összefonódások sajátosságainak megfelelő kiigazításokkal - ugyanazt az eljárást kell követnie, mint amikor a külföldi támogatás felülvizsgálatára a Bizottság kezdeményezésére kerül sor.

(35) Egyensúlyt kell teremteni a belső piac hatékony védelme és az e rendelet tárgyát képező vállalkozásokra háruló adminisztratív terhek korlátozásának szükségessége között. Ezért csak azon összefonódások esetében kell kötelező előzetes bejelentést tenni, amelyek elérik az uniós árbevétel nagysága és a külföldi pénzügyi hozzájárulások nagysága alapján e rendeletben meghatározott kombinált határértékeket.

(36) A bejelentési határértékek alatt, a Bizottság megkövetelheti a még végre nem hajtott, potenciálisan támogatott összefonódások bejelentését, illetve a potenciálisan támogatott ajánlatoknak a szerződés odaítélését megelőző bejelentését, ha úgy ítéli meg, hogy az összefonódás vagy az ajánlat az Unióra gyakorolt hatására tekintettel előzetes felülvizsgálatot érdemelne. A Bizottság számára lehetővé kell tenni azt is, hogy saját kezdeményezésére elvégezze a már végrehajtott összefonódások vagy a már odaítélt szerződések felülvizsgálatát.

(37) Egy összefonódás felülvizsgálatakor annak értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, az érintett összefonódásra kell korlátozni, és az értékelés során csak az összefonódást megelőző három évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

(38) Az összefonódásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmussal összefüggésben a vállalkozások a jóhiszeműség elve alapján bejelentés előtti konzultációt kérhetnek a Bizottságtól azzal a céllal, hogy iránymutatást kapjanak arról, hogy a bejelentési határértékek teljesültek-e.

(39) Amikor a 139/2004/EK tanácsi rendelet (5) 4. cikke, valamint e rendelet értelmében a Bizottságnak bejelentenek egy összefonódást, a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy mérsékelje az e rendelet szerinti, a bejelentő felekre háruló adminisztratív terheket. A vállalkozások számára különösen biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy megjelöljék azokat az e rendelet alapján folytatott valamely eljárással összefüggésben benyújtott konkrét információkat, amelyeket a Bizottság jogosult a 139/2004/EK rendelet alapján folytatott eljárásokban felhasználni.

(40) A belső piacot torzító külföldi támogatások kezelésének szükségessége különösen szembetűnő a közbeszerzésben, tekintettel annak a belső piacon betöltött gazdasági jelentőségére és arra, hogy azt az adófizetők pénzéből finanszírozzák. A Bizottságnak hatáskörrel kell rendelkeznie arra, hogy a szerződés odaítélését megelőző bejelentést követően a közbeszerzési eljárással összefüggésben megvizsgálja a részt vevő gazdasági szereplőnek nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó információkat. A gazdaságilag jelentős esetek feltérképezése, valamint az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése és a kkv-k közbeszerzésben való részvétele akadályozásának megelőzése érdekében az előzetes bejelentéseket az e rendeletben rögzített határérték felett kell kötelezővé tenni. Az említett, határérték feletti előzetes bejelentési kötelezettséget a gazdasági szereplőknek a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 26. cikkének (2) bekezdésében, a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 19. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) 37. cikkének (2) bekezdésében említett csoportjaira is alkalmazni kell. A Bizottság továbbá jogosult előírni azt, hogy a közbeszerzési eljárások során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokat előzetesen bejelentsék akkor is, ha azok tervezett értéke nem éri el a bejelentési határértéket. A Bizottságnak törekednie kell a közbeszerzési eljárásokba való beavatkozás mérséklésére azáltal, hogy annak eldöntésekor, hogy előírja-e az említett előzetes bejelentést, figyelembe veszi, hogy mennyire van közel a szerződés odaítélésének időpontja.

(41) Az egyrészről az európai védelmi és biztonsági felszerelések piacának - az európai védelmi technológiai és ipari bázis fenntartása szempontjából létfontosságú - fejlesztése, másrészről a tagállamok nemzetbiztonságának védelme közötti egyensúly fenntartása a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) hatálya alá tartozó, a védelem és biztonság területére vonatkozó szerződések speciális rendszerének működtetését teszi szükségessé. Ezért az említett szerződések odaítélésére vonatkozó közbeszerzéseknek nem kell az e rendelet szerinti bejelentési követelmények hatálya alá tartozniuk. Mindazonáltal lehetővé kell tenni az említett szerződésekkel összefüggésben nyújtott külföldi támogatások hivatalból végzett felülvizsgálat keretében történő vizsgálatát. Továbbá, nem kell e rendelet hatálya alá tartozniuk azoknak a közbeszerzéseknek, amelyek a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartoznak és ugyanazon irányelv alapján mentességet élveznek, vagy amelyek esetében teljesülnek az EUMSZ 346. cikke alkalmazásának feltételei, figyelembe véve ugyanakkor azt, hogy például az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján az ilyen mentességek alkalmazásának lehetőségét úgy kell értelmezni, hogy azok hatásai nem terjedhetnek túl az említett rendelkezések által szolgált jogos érdekek védelméhez szigorúan szükséges mértéken, továbbá figyelemmel a Bizottságnak az EUMSZ 296. cikkének a védelmi beszerzések területén történő alkalmazásáról szóló értelmező közleményére.

(42) A keretmegállapodások kötése az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által széleskörűen alkalmazott, hatékony közbeszerzési technika. Kívánatos, hogy e rendelet ne befolyásolja azt a rugalmasságot, amellyel a beszerzők a keretmegállapodások megkötését követően rendelkeznek. Ezért az e rendeletben előírt, a közbeszerzési eljárások során nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó kötelezettséget a keretmegállapodások megkötését megelőző eljárásra kell korlátozni, és nem kell alkalmazni a keretmegállapodáson alapuló szerződésekre.

(43) Figyelembe véve a 2014/24/EU irányelv 27. cikkének (3) bekezdésével vagy 28. cikkének (6) bekezdésével, illetve a 2014/25/EU irányelv 45. cikkének (3) bekezdésével összhangban lefolytatott közbeszerzési eljárások sürgős jellegét, a Bizottságnak mindent tőle telhetőt meg kell tennie annak érdekében, hogy az előzetes felülvizsgálatok és részletes vizsgálatok keretében elsőbbséget biztosítson ezen eljárásoknak abból a célból, hogy érdemi megállapításokat tudjon tenni a kivitelezhető legrövidebb időn belül. Ugyanennek kell megfelelően vonatkoznia a 2014/23/EU irányelvvel összhangban lefolytatott hasonló eljárásokra is.

(44) Tekintettel a többlépcsős közbeszerzési eljárások sajátosságaira, a Bizottságnak a részvételi jelentkezés benyújtásakor a bejelentésben megadott releváns információk alapján meg kell kezdenie az előzetes felülvizsgálatot. Az információk teljességének biztosítása és a vizsgálat gyorsaságának elősegítése érdekében a végleges ajánlattal együtt aktualizált bejelentést kell benyújtani. A Bizottság számára jogosultságot kell biztosítani arra is, hogy a végleges ajánlat benyújtása előtt kiegészítő információkat kérjen.

(45) Ez a rendelet nem szabályozza a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek az uniós közbeszerzési piachoz való hozzáférését. Az említett kérdést a releváns uniós jogszabályok és nemzetközi megállapodások szabályozzák.

(46) Amennyiben egy közbeszerzési eljárással összefüggésben külföldi pénzügyi hozzájárulást jelentenek be, az értékelést az adott eljárásra kell korlátozni.

(47) A Bizottságnak adott esetben törekednie kell az elektronikus kommunikációs eszközök használatának biztosítására a közbeszerzéssel kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségek teljesítésének elősegítése érdekében.

(48) Biztosítani kell, hogy a közbeszerzést szabályozó elveket - különösen az arányosság, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a verseny elvét - a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi gazdasági szereplő tekintetében tiszteletben tartsák, az e rendelet alapján indított és folyamatban lévő vizsgálatoktól függetlenül. Ez a rendelet nem érinti a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvet a környezetvédelmi, szociális és munkajog területén alkalmazandó kötelezettségek tekintetében.

(49) Az ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők úgy határozhatnak, hogy a szerződést különálló részekben ítélik oda, különösen a 2014/24/EU irányelv 46. cikkével és a 2014/25/EU irányelv 65. cikkével összhangban, a szerződések mesterséges felosztása tilalmának tiszteletben tartása mellett. Azon ajánlattevőket illetően, amelyek az alkalmazandó határértéket meghaladó értékű részekre nyújtanak be ajánlatot, be kell jelenteni a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat.

(50) Ez a rendelet nem érintheti a gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvvel összhangban igénybe vegyék más szervezetek kapacitásait.

(51) Ez a rendelet nem érintheti az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő azon lehetőségét, hogy a 2014/23/EU, a 2014/24/EU vagy a 2014/25/EU irányelvben, illetve az ezeket végrehajtó nemzeti jogszabályokban előírtak szerint felkérje a gazdasági szereplőket a releváns információk, illetve dokumentumok kiegészítésére vagy pontosítására, feltéve, hogy az ilyen felkérés teljes mértékben megfelel az egyenlő bánásmód és az átláthatóság elvének.

(52) Erőteljes tendencia, hogy a közbeszerzők a méretgazdaságosság és a hatékonyságnövekedés elérése érdekében központosítják beszerzéseiket. Az ilyen központi beszerző szervek a 2009/81/EK, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv értelmében vett ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság az ilyen ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők által odaítélt szerződések összefüggésében megvizsgálhasson külföldi támogatásokat.

(53) Azokat a külföldi támogatásokat, amelyek lehetővé teszik egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatásnyújtás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, úgy kell tekinteni, hogy ténylegesen vagy potenciálisan torzítják a közbeszerzési eljárást. Az említett torzulásokat ezért egy nem kimerítő jellegű mutatórendszer alapján kell értékelni. A mutatóknak lehetővé kell tenniük annak meghatározását, hogy a külföldi támogatás hogyan torzítja a versenyt azáltal, hogy javítja a vállalkozás versenyhelyzetét, és lehetővé teszi számára, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. A gazdasági szereplők számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy - többek között a kirívóan alacsony összegű ajánlatokat szabályozó, a 2014/24/EU irányelv 69. cikkének (2) bekezdésében, illetve 2014/25/EU irányelv 84. cikkének (2) bekezdésében említett elemek bemutatásával - igazolják, hogy az ajánlat nem indokolatlanul előnyös. A szerződés odaítélésének megtiltását csak akkor kell alkalmazni, ha a külföldi támogatásban részesülő ajánlat előnyös jellege nem indokolható más tényezőkkel, ha az ajánlattevő elnyerné a szerződést, és ha az ajánlatot benyújtó vállalkozás nem ajánlott fel olyan kötelezettségvállalásokat, amelyek megfelelőnek és elégségesnek tekinthetők a torzulás teljes és hatékony orvoslásához. Ennek megfelelően a szerződés odaítélésének megtiltása arra a konkrét eljárásra vonatkozik, amelynek során az indokolatlanul előnyös ajánlatot benyújtották. A Bizottság azon megállapítása tehát, hogy valamely gazdasági szereplő olyan, a belső piacot torzító külföldi támogatásban részesült, amely lehetővé tette számára azt, hogy indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be, nem tekinthető a 2014/23/EU irányelv 38. cikkének (7) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 57. cikkének (4) bekezdésében vagy a 2014/25/EU irányelv 80. cikkében megállapított fakultatív kizáró okok értelmében vett, kizárásra okot adó elemnek az említett irányelvekkel összhangban lefolytatott ugyanazon vagy másik közbeszerzési eljárásban.

(54) Egy indokolatlanul előnyös ajánlat valamely alvállalkozónak vagy beszállítónak nyújtott külföldi támogatásból is származhat, mivel az a versenyt befolyásoló hatást gyakorol az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek benyújtott ajánlat tekintetében. Az adminisztratív terhek korlátozása érdekében azonban csak azoknak a fő alvállalkozóknak, illetve fő beszállítóknak kell bejelenteniük a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat, akiknek a termékei vagy szolgáltatásai a szerződés kulcsfontosságú elemeihez kapcsolódnak, vagy értékük meghaladja a szerződés értékének bizonyos százalékát. A szerződés egyes elemei kulcsfontosságú elemeknek tekinthetők különösen az adott elemnek az ajánlat minősége szempontjából való különös jelentősége alapján, ideértve többek között az alvállalkozó vagy a beszállító rendelkezésére álló speciális szakismeretet, technológiát, szakosodott személyzetet, szabadalmakat vagy hasonló előnyöket, kiváltképpen akkor, ha valamely közbeszerzési eljárás kiválasztási szempontjai legalább egyikének nagyobb részt való teljesítése céljából az említett elemekre támaszkodnak. A felülvizsgálat szilárd tényalapjának biztosítása érdekében az előzetes felülvizsgálat során figyelembe kell venni azokat a fő alvállalkozókat és beszállítókat, akik a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve - többlépcsős eljárások esetében - aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtásának szakaszában már ismertek voltak. Ez a rendelet nem érintheti a gazdasági szereplők azon lehetőségét, hogy szerződéseik teljesítése során új alvállalkozókat vegyenek igénybe. Következésképpen a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtását követően vagy a szerződés teljesítése során történő alvállalkozó- vagy beszállítóváltás nem keletkeztethet további bejelentési kötelezettségeket, a Bizottság azonban hivatalból felülvizsgálatot indíthat, amennyiben - többek között bármely tagállamtól, természetes vagy jogi személytől vagy társulástól származó - olyan információval rendelkezik, amely szerint az említett alvállalkozók és beszállítók külföldi támogatásban részesülhettek.

(55) A közbeszerzésről szóló irányelvekkel összhangban az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő szempontjából gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot az ár vagy a költség alapján, olyan költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell azonosítani, mint az életciklusköltség-számítás, és az magában foglalhatja a legjobb ár-minőség arányt, amelyet az adott szerződés tárgyához kapcsolódó, többek között minőségi, környezetvédelmi vagy szociális szempontokat is magukban foglaló kritériumok alapján kell értékelni.

(56) Az e rendelet alkalmazásával összefüggésben álló bírósági jogorvoslatok kapcsán - különösen a közbeszerzési eljárások tekintetében - az EUMSZ 267. cikke értelmében vett valamely nemzeti bíróság, amely úgy ítéli meg, hogy ítélete meghozatalához szükség van a kérdés eldöntésére, jogosult kérni - az EUMSZ 267. cikkében meghatározott esetben pedig köteles kérni - az Európai Unió Bíróságát, hogy hozzon előzetes döntést az uniós jog (amelynek e rendelet is a részét képezi) értelmezésére vonatkozóan. Ugyanakkor - tekintettel a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatára - az adott nemzeti bíróság nem jogosult arra, hogy előzetes döntéshozatalra utaljon a Bizottság valamely határozatának érvényességére vonatkozó kérdést olyan érintett gazdasági szereplő kérelme alapján, amelynek volt lehetősége az adott határozat megsemmisítése iránti kereset benyújtására - különösen akkor, ha az említett határozat közvetlenül és személyében érintette -, viszont ezt az EUMSZ 263. cikkében megállapított határidőn belül nem tette meg.

(57) Figyelembe véve az összefonódásokra és a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó előzetes felülvizsgálati mechanizmus jellegét, valamint az említett konkrét ügyletek tekintetében a jogbiztonság szükségességét, a Bizottság saját kezdeményezésére nem vizsgálhatja újra a vonatkozó eljárások keretében bejelentett és értékelt összefonódásokat vagy közbeszerzési pályázatokat. Lehetséges azonban, hogy azok a pénzügyi hozzájárulások, amelyekről a Bizottságot a bejelentési eljárás keretében tájékoztatták, az adott összefonódási vagy közbeszerzési eljáráson kívül is relevánsak.

(58) A tagállamoknak e rendelet alkalmazását illetően hatékonyan együtt kell működniük a Bizottsággal. Ezen együttműködés megkönnyítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy együttműködési mechanizmust hozzon létre.

(59) A külföldi támogatásokra vonatkozó információk összegyűjtése érdekében a Bizottság számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy vizsgálatokat indítson a gazdaság bizonyos ágazataival, a gazdasági tevékenység egyes típusaival vagy bizonyos külföldi támogatási eszközök alkalmazásával kapcsolatban. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen piacvizsgálatokból származó információkat felhasználja bizonyos ügyletek felülvizsgálatára az e rendelet szerinti eljárások keretében.

(60) Amennyiben a Bizottság többszöri, a belső piacot torzító külföldi támogatások fennállását gyanítja, vagy ha az e rendelet szerinti több végrehajtási intézkedés során ugyanazon harmadik ország által nyújtott, a belső piacot torzító külföldi támogatások kerülnek azonosításra, lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy párbeszédet kezdjen az érintett harmadik országgal a belső piacot torzító külföldi támogatások megszüntetésére vagy módosítására irányuló lehetőségek feltárása céljából azok belső piacot torzító hatásainak kiküszöbölése érdekében. Amennyiben az Unió és egy harmadik ország közötti kétoldalú megállapodás olyan konzultációs mechanizmust ír elő, amely kiterjed az e rendelet hatálya alá tartozó, a belső piacot torzító külföldi támogatásokra, az ilyen konzultációs mechanizmus alkalmazható a harmadik országgal folytatott párbeszéd megkönnyítésére. A harmadik országgal folytatott párbeszéd nem lehet akadálya annak, hogy a Bizottság e rendelet alapján felülvizsgálatokat indítson vagy folytasson. A Bizottságnak folyamatosan tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a releváns fejleményekről.

(61) A jogbiztonság érdekében helyénvaló a külföldi támogatás nyújtásának időpontjától számított 10 évre korlátozni azon időtartamot, amely alatt a Bizottság az említett külföldi támogatást megvizsgálhatja.

(62) Ugyanezen okokból helyénvaló elévülési időket megállapítani a pénzbírságok vagy a kényszerítő bírságok kiszabása és végrehajtása tekintetében.

(63) Az átláthatóság és a jogbiztonság érdekében helyénvaló, hogy a Bizottság az általa e rendelet szerint elfogadott valamennyi határozatot teljes terjedelemben vagy összefoglaló formában közzétegye vagy - adott esetben - nyilvánossá tegye.

(64) Határozatai közzétételekor a Bizottságnak az EUMSZ 339. cikkének megfelelően tiszteletben kell tartania a szolgálati titoktartásra vonatkozó szabályokat, ideértve a bizalmas információk és az üzleti titkok védelmére vonatkozó kötelezettséget. A személyes adatok e rendelet alkalmazásában történő kezelését az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10) és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) összhangban kell végezni, attól függően, hogy melyik alkalmazandó az adott adatkezelésre.

(65) Amikor a vállalkozás által bizalmasként vagy üzleti titokként megjelölt információkra feltételezhetően nem vonatkoznak szakmai titoktartási kötelezettségek, célszerű egy olyan mechanizmust fenntartani, amely alapján a Bizottság jogosult arról határozni, hogy az adott információ milyen mértékben hozható nyilvánosságra. Abban a határozatban, amelyben elutasítják az információk bizalmas információként való kezelésére irányuló kérést, meg kell jelölni azt az időtartamot, amelynek végén az információt közzéteszik, lehetőséget adva ezzel a válaszadónak a rendelkezésére álló bírósági védelem igénybevételére, beleértve az ideiglenes intézkedéseket is.

(66) Az e rendelet szerinti vizsgálat alatt álló vállalkozásoknak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy benyújtsák az azon indokokkal kapcsolatos észrevételeiket, amelyek alapján a Bizottság határozatot kíván elfogadni, következésképpen jogosultnak kell lenniük az ügyiratba való betekintésre. A vizsgálat alatt álló vállalkozások védelemhez való jogának megőrzése mellett alapvető fontosságú az üzleti titkok védelme.

(67) Az információ szolgáltatójának beleegyezése esetén a Bizottság az e rendelet alapján megszerzett információkat más uniós jogi aktusok alkalmazása során is felhasználhatja.

(68) A tagállamoknak és a Bizottságnak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a minősített adatok védelmének biztosítására, összhangban különösen az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között létrejött, az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről szóló megállapodással (12), az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozattal (13) és az (EU, Euratom) 2015/444 bizottsági határozattal (14).

(69) E rendelet Unió általi végrehajtásának meg kell felelnie az uniós jognak és a WTO-megállapodásnak, valamint annak összhangban kell állnia az olyan egyéb kereskedelmi és beruházási megállapodások keretében tett kötelezettségvállalásokkal, amelyeknek az Unió vagy a tagállamok részes felei. E rendeletnek ki kell egészítenie az Unió arra irányuló erőfeszítését, hogy javítsa a torzító hatású támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályokat.

(70) Az EUMSZ 34., 49., 56. és 63. cikkében meghatározott szabadságokra vonatkozó korlátozásokat igazolhatja az, hogy a tisztességtelen versenyt el kell kerülni, feltéve, hogy az ilyen korlátozások - az alapvető szabadságok egyéb korlátozásához hasonlóan - megfelelnek az uniós jog általános elveinek, úgymint az arányosság és a jogbiztonság elvének, valamint az alapvető jogoknak.

(71) Elképzelhető, hogy e rendelet végrehajtása átfedésben van az ágazati szabályokkal, különösen a tengeri és légi közlekedés területén. Ezért tisztázni kell az e rendelet és a külföldi támogatásokkal foglalkozó ágazati eszközök, nevezetesen a következők közötti kapcsolatot: a 4057/86/EGK tanácsi rendelet (15), az (EU) 2016/1035 európai parlamenti és tanácsi rendelet (16), és az (EU) 2019/712 európai parlamenti és tanácsi rendelet (17).

(72) A Bizottság e rendelet szerinti jogi aktusai az EUMSZ 263. cikkének megfelelően a Bíróság általi felülvizsgálat tárgyát képezhetik. A Bíróságnak az EUMSZ 261. cikkének megfelelően teljeskörű mérlegelési jogkörrel kell rendelkeznie a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot kiszabó határozatai tekintetében.

(73) E rendelet kiszámíthatóságának elősegítése érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell közzétennie és rendszeresen frissítenie a következők tekintetében: a külföldi támogatás által a belső piacon okozott torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok, a mérlegelési teszt alkalmazása, a Bizottság azon hatáskörének alkalmazása, hogy bármely összefonódás vagy közbeszerzési eljárás során bármely gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás esetén előzetes bejelentést kérhet, továbbá a közbeszerzési eljárás torzulásának értékelése. Az ilyen iránymutatások kiadásakor a Bizottságnak megfelelő konzultációkat kell folytatnia az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. E rendelet végrehajtásának az alkalmazása korai szakaszában történő megkönnyítése érdekében a Bizottságnak törekednie kell arra, hogy az iránymutatások közzétételét megelőzően a nyilvánosság számára hozzáférhető módon pontosítsa az említett rendelkezések alkalmazását.

(74) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében az EUMSZ 291. cikkének megfelelően a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (18) megfelelően kell gyakorolni, és azok a következőkre vonatkoznak: a részletes vizsgálatok lezárására vonatkozó határozatok, ideiglenes intézkedések meghozatala, a bejelentési kötelezettség vagy a kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat vagy az összefonódást vagy közbeszerzési eljárás során a szerződés odaítélését megtiltó határozat megsértésével végrehajtott összefonódásokra vonatkozó határozatok, bizonyos határozatok visszavonása, valamint az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat formájára, tartalmára, eljárási részleteire és a kapcsolódó kérdésekre vonatkozó végrehajtási hatáskör.

(75) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy egyszerűsített eljárást alakítson ki, amelynek keretében bizonyos összefonódásokat vagy közbeszerzési eljárásokat abból kiindulva kezel, hogy azok a körülmények alapján kisebb valószínűséggel okozzák a verseny torzulását a belső piacon külföldi támogatások miatt.

(76) Annak érdekében, hogy az egyenlő versenyfeltételek hosszú távon is hatékonyan érvényesüljenek a belső piacon, valamint annak érdekében, hogy bejelentés alapján és hivatalból egyaránt megfelelő mértékben - ugyanakkor a szükségtelen adminisztratív terhek korlátozása mellett - kerüljön sor az ügyek kivizsgálására, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokra vonatkozó bejelentési határértékek módosítása, valamint a bejelentett összefonódásokra és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra vonatkozó előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálat határidejének csökkentése tekintetében. Azon lehetőség sérelme nélkül, hogy az összefonódásokra és a közbeszerzésekre vonatkozó bejelentési határértékeket jogalkotási javaslat útján - többek között az e rendeletben előírt felülvizsgálat keretében - módosítsák, e határértékeket az e rendelet szerinti felhatalmazás időtartama alatt egy alkalommal felhatalmazáson alapuló jogi aktussal is lehet módosítani. A közbeszerzési eljárással összefüggésben nyújtott pénzügyi hozzájárulásokkal kapcsolatban az ilyen jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskört oly módon kell gyakorolni, hogy az figyelembe vegye a kkv-k érdekeit. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (19) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(77) Amennyiben egy összefonódás e rendelet értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik, az összefonódásban részt vevő bármely fél részére az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásoknak e rendelet hatálya alá kell tartozniuk. Közbeszerzési eljárással összefüggésben ezt a rendeletet alkalmazni kell egy adott gazdasági szereplőnek az e rendelet alkalmazásának kezdőnapját megelőző három évben nyújtott pénzügyi hozzájárulásra is,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet célja, hogy hozzájáruljon a belső piac megfelelő működéséhez azáltal, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében harmonizált keretet hoz létre a külföldi támogatások által közvetlenül vagy közvetve okozott torzulások kezelésére. Ez a rendelet szabályokat és eljárásokat állapít meg a belső piacot torzító külföldi támogatások kivizsgálására és az ilyen torzulások korrekciójára vonatkozóan. Ilyen torzulások bármely gazdasági tevékenységgel kapcsolatban, különösen az összefonódásokkal és a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben előfordulhatnak.

(2) Ez a rendelet a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásoknak - ideértve az állam közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt álló közvállalkozásokat is - nyújtott külföldi támogatásokkal foglalkozik. Többek között az Unióban letelepedett vállalkozás felett irányítást szerző vagy azzal összeolvadó, illetve az Unióban közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozás a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozásnak minősül.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vállalkozás": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 14. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 2. pontjában, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 10. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 6. pontjában meghatározottak szerinti gazdasági szereplő;

2. "szerződés": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben - eltérő rendelkezés hiányában - a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 5. pontjában meghatározottak szerinti közbeszerzési szerződés, a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 2. pontjában meghatározottak szerinti "szerződés" és a 2014/25/EU irányelv 2. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti "árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés", valamint a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontjában meghatározottak szerinti "koncesszió";

3. "közbeszerzési eljárás":

a) közbeszerzési szerződés megkötésére irányuló, a 2014/24/EU irányelv hatálya alá eső vagy árubeszerzésre, építési beruházásra és szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződés megkötésére irányuló, a 2014/25/EU irányelv hatálya alá eső bármilyen típusú odaítélési eljárás;

b) építési vagy szolgáltatási koncesszió odaítélésére irányuló, a 2014/23/EU irányelv hatálya alá eső eljárás;

c) a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó, szerződések odaítélésére irányuló eljárások, azok kivételével, amelyeket a tagállamok az EUMSZ 346. cikke alapján mentesítettek;

d) a 2014/23/EU irányelv 10. cikke (4) bekezdésének a) pontjában, a 2014/24/EU irányelv 9. cikke (1) bekezdésének a) pontjában vagy a 2014/25/EU irányelv 20. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett, szerződések odaítélésére irányuló eljárások;

4. "ajánlatkérő szerv": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 6. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában és a 2014/25/EU irányelv 3. cikkében meghatározottak szerinti ajánlatkérő szerv;

5. "közszolgáltató ajánlatkérő": közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 7. cikkében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkében meghatározottak szerinti közszolgáltató ajánlatkérő;

6. "többlépcsős eljárás": a 2014/24/EU irányelv 28-32. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 46-52. cikkének megfelelő közbeszerzési eljárás, azaz a meghívásos eljárás, a tárgyalásos eljárás, a hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás, a versenypárbeszéd vagy az innovációs partnerség, illetve a 2014/23/EU irányelv szerinti valamely hasonló eljárás.

3. cikk

A külföldi támogatás fennállása

(1) E rendelet alkalmazásában külföldi támogatás akkor áll fenn, ha egy harmadik ország közvetlenül vagy közvetve olyan pénzügyi hozzájárulást nyújt, amely gazdasági előnyt biztosít a belső piacon gazdasági tevékenységet folytató valamely vállalkozás számára, és amely jogilag vagy ténylegesen egy vagy több vállalkozásra vagy gazdasági ágazatra korlátozódik.

(2) E rendelet alkalmazásában pénzügyi hozzájárulás többek között:

a) a pénzeszközök vagy források átadása többek között tőkejuttatás, vissza nem térítendő támogatás, kölcsön, hitelgarancia, fiskális ösztönző, működési veszteség ellentételezése, a hatóságok által kirótt pénzügyi terhek ellentételezése, adósságelengedés, hitel-tőke konverzió vagy átütemezés formájában;

b) az egyébként esedékes bevételek elengedése, például adómentességek, illetve különleges vagy kizárólagos jogok megfelelő ellentételezés nélküli biztosítása; vagy

c) áruk vagy szolgáltatások nyújtása, illetve áruk vagy szolgáltatások beszerzése.

Egy harmadik ország által nyújtott pénzügyi hozzájárulás magában foglalja a következők által nyújtott pénzügyi hozzájárulást:

a) a központi kormányzat és minden egyéb szintű hatóság;

b) egy külföldi közjogi szervezet, amelynek tevékenysége a harmadik országnak tulajdonítható, figyelembe véve a szervezet jellemzőit, valamint a szervezet működése szerinti államban uralkodó jogi és gazdasági környezetet, ideértve a kormányzat gazdaságban betöltött szerepét is; vagy

c) egy magánszervezet, amelynek intézkedései a harmadik országnak tulajdoníthatók, figyelembe véve az összes vonatkozó körülményt.

4. cikk

Torzulások a belső piacon

(1) A belső piacon akkor áll fenn torzulás, ha a külföldi támogatás alkalmas arra, hogy javítsa valamely vállalkozás versenyhelyzetét a belső piacon, és ezáltal az említett külföldi támogatás ténylegesen vagy potenciálisan hátrányosan befolyásolja a versenyt a belső piacon. A belső piacon fennálló torzulást mutatók alapján kell meghatározni, amelyek különösen a következőket foglalhatják magukban:

a) a külföldi támogatás összege;

b) a külföldi támogatás jellege;

c) az érintett vállalkozás és az érintett piacok vagy ágazatok helyzete, ideértve a vállalkozás méretét is;

d) a vállalkozás gazdasági aktivitásának szintje és fejlődése a belső piacon;

e) a külföldi támogatás célja és feltételei, valamint annak a belső piacon történő felhasználása.

(2) Amennyiben a valamely vállalkozásnak juttatott külföldi támogatás három egymást követő évből álló időszakra vetített teljes összege nem haladja meg a 4 millió EUR-t, az említett külföldi támogatást úgy kell tekinteni, mint amely valószínűleg nem torzítja a belső piacot.

(3) Amennyiben a valamely vállalkozásnak juttatott külföldi támogatás teljes összege harmadik országonként bármely három egymást követő évből álló időszakban nem haladja meg az 1407/2013/EU rendelet 3. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében meghatározott csekély összegű támogatás összegét, az említett külföldi támogatást úgy kell tekinteni, mint amely nem torzítja a belső piacot.

(4) Egy külföldi támogatás úgy tekinthető, mint amely nem torzítja a belső piacot, amennyiben annak célja természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítása.

5. cikk

A külföldi támogatások azon kategóriái, amelyek igen nagy valószínűséggel torzítják a belső piacot

(1) Egy külföldi támogatás igen nagy valószínűséggel torzítja a belső piacot, amennyiben az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozik:

a) az olyan külföldi támogatás, amelynek kedvezményezettje egy nehéz helyzetben lévő vállalkozás, azaz egy olyan vállalkozás, amely a támogatás hiányában rövid vagy középtávon valószínűleg felhagyna üzleti tevékenységével, kivéve olyan szerkezetátalakítási terv megléte esetén, amely e vállalkozás hosszú távú életképességét eredményezheti, és az említett terv magában foglalja a vállalkozás jelentős saját hozzájárulását;

b) a vállalkozás tartozásaira vagy kötelezettségeire vonatkozó, korlátlan - azaz összegében vagy időtartamában korlátlan - garancia formájában nyújtott külföldi támogatás;

c) az olyan exportfinanszírozási intézkedés, amely nem áll összhangban a hivatalosan támogatott exporthitelekről szóló OECD-megállapodással;

d) egy összefonódást közvetlenül elősegítő külföldi támogatás;

e) az olyan külföldi támogatás, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy indokolatlanul kedvező ajánlatot nyújtson be, amelynek alapján az adott szerződést a vállalkozásnak ítélhetnének oda.

(2) A vizsgálat alatt álló vállalkozás számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy releváns információkat szolgáltasson arra nézve, hogy az (1) bekezdésben foglalt kategóriák valamelyikébe tartozó valamely külföldi támogatás az adott ügy sajátos körülményei között nem torzítja a belső piacot.

6. cikk

Mérlegelési teszt

(1) A Bizottság a kapott információk alapján mérlegelheti a külföldi támogatásnak a belső piac 4. és 5. cikk értelmében vett torzulásában megnyilvánuló negatív hatásait az adott támogatott gazdasági tevékenység belső piacon való alakulására gyakorolt pozitív hatásokhoz képest, figyelembe véve a külföldi támogatás egyéb pozitív hatásait, például a releváns - különösen az uniós - szakpolitikai célkitűzésekkel kapcsolatos szélesebb körű pozitív hatásokat.

(2) A Bizottság a korrekciós intézkedések bevezetéséről, illetve a kötelezettségvállalások elfogadásáról szóló határozat meghozatalakor figyelembe veszi az (1) bekezdés szerinti értékelést, valamint az említett korrekciós intézkedések vagy kötelezettségvállalások jellegét és szintjét.

7. cikk

Kötelezettségvállalások és korrekciós intézkedések

(1) A belső piacon a külföldi támogatás által ténylegesen vagy potenciálisan okozott torzulás orvoslása céljából a Bizottság korrekciós intézkedéseket vezethet be, kivéve, ha elfogadta a vizsgálat alatt álló vállalkozás által a (2) bekezdés alapján felajánlott kötelezettségvállalásokat.

(2) A Bizottság elfogadhatja a vizsgálat alatt álló vállalkozás által felajánlott kötelezettségvállalásokat, amennyiben e kötelezettségvállalások teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a belső piaci torzulást. Az ilyen kötelezettségvállalások elfogadásakor a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatában a vizsgálat alatt álló vállalkozásra nézve kötelezővé teszi azokat. Adott esetben nyomon kell követni, hogy a vállalkozás eleget tesz-e a megállapodás szerinti kötelezettségvállalásoknak.

(3) A kötelezettségvállalásoknak vagy a korrekciós intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, valamint teljes mértékben és hatékonyan orvosolniuk kell a külföldi támogatás által a belső piacon ténylegesen vagy potenciálisan okozott torzulást.

(4) A kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések többek között a következőkből állhatnak:

a) tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételek mellett hozzáférés biztosítása olyan infrastruktúrához - ideértve a kutatási létesítményeket, termelési kapacitásokat, illetve alapvető létesítményeket is -, amelyet a belső piacot torzító külföldi támogatás útján szereztek meg vagy támogattak, kivéve, ha az uniós jogszabályok már rendelkeznek ilyen hozzáférésről;

b) a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentése, többek között a kereskedelmi tevékenységek ideiglenes korlátozása révén;

c) tartózkodás egyes befektetésektől;

d) a külföldi támogatások segítségével megszerzett vagy kifejlesztett eszközök hasznosításának engedélyezése tisztességes, észszerű és megkülönböztetésmentes feltételekkel;

e) a kutatás-fejlesztés eredményeinek közzététele;

f) bizonyos eszközök elidegenítése;

g) a vállalkozások kötelezése az érintett összefonódás megszüntetésére;

h) a külföldi támogatás visszafizetése egy megfelelő kamatláb alkalmazásával, amely kamatlábat a 794/2004/EK bizottsági rendeletben (20) meghatározott módszerrel összhangban kell kiszámítani;

i) az érintett vállalkozások kötelezése az igazgatási struktúrájuk kiigazítására.

(5) A Bizottság adott esetben jelentéstételi és átláthatósági követelményeket ír elő, ideértve a (4) bekezdésben felsorolt kötelezettségvállalások és korrekciós intézkedések végrehajtására vonatkozó rendszeres jelentéstételt is.

(6) Amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás felajánlja, hogy a külföldi támogatást egy megfelelő kamatláb alkalmazásával visszafizeti, a Bizottság az ilyen visszafizetést csak akkor fogadja el kötelezettségvállalásként, ha meg tud győződni arról, hogy a visszafizetés átlátható, ellenőrizhető és tényleges, figyelembe véve egyúttal az intézkedések kijátszásának kockázatát is.

8. cikk

Tájékoztatás a jövőbeli összefonódásokról és közbeszerzési eljárásokról

A 11., a 25. és a 31. cikk alapján elfogadott határozatokban - amennyiben az arányos és szükséges - a vizsgálat alatt álló vállalkozás korlátozott időtartamra kötelezhető arra, hogy tájékoztassa a Bizottságot az összefonódásokban vagy közbeszerzési eljárásokban való részvételéről. Az említett követelmény nem érinti a 21. és a 29. cikk szerinti bejelentési kötelezettségeket.

2. FEJEZET

A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSOK HIVATALBÓL TÖRTÉNŐ FELÜLVIZSGÁLATA ÉS A KÜLFÖLDI TÁMOGATÁSOK FELÜLVIZSGÁLATÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

A külföldi támogatások hivatalból történő felülvizsgálata

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére megvizsgálhatja a belső piacot torzító állítólagos külföldi támogatásokra vonatkozó információkat, azok forrásától függetlenül, beleértve a tagállamokat, természetes vagy jogi személyeket vagy társulásokat is.

(2) A közbeszerzésekkel kapcsolatban hivatalból indított felülvizsgálatoknak az odaítélt szerződésekre kell korlátozódniuk.

Ilyen felülvizsgálatok nem eredményezhetik a szerződés odaítéléséről szóló határozat hatályon kívül helyezését, sem pedig a szerződés megszüntetését.

10. cikk

Előzetes felülvizsgálat

(1) A Bizottság - ha úgy véli, hogy a 9. cikkben említett információk annak lehetőségét jelzik, hogy fennáll a belső piacot torzító külföldi támogatás - beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart annak előzetes értékeléséhez, hogy a vizsgált pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül-e, és torzítja-e a belső piacot. E célból a Bizottság különösen:

a) tájékoztatást kérhet a 13. cikkel összhangban; és

b) a 14. vagy a 15. cikkel összhangban helyszíni szemlét végezhet az Unióban és az Unión kívül.

(2) Amennyiben egy tagállam arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy egy releváns nemzeti eljárást terveznek vagy indítottak, a Bizottság az előzetes felülvizsgálat megindításáról tájékoztatja az említett tagállamot. Az előzetes felülvizsgálat megindításáról különösen azokat a tagállamokat kell tájékoztatnia a Bizottságnak, amelyek az (EU) 2019/452 rendelet alapján nemzeti eljárásról értesítették a Bizottságot. Amennyiben az előzetes felülvizsgálat kezdeményezésére közbeszerzési eljárással kapcsolatban kerül sor, a Bizottságnak tájékoztatnia kell az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt is.

(3) Amennyiben a Bizottság az előzetes felülvizsgálat alapján elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy egy vállalkozás olyan külföldi támogatásban részesült, amely torzítja a belső piacot, a Bizottság:

a) részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatot fogad el (a továbbiakban: a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozat), amely összefoglalja a vonatkozó ténybeli és jogi kérdéseket, valamint tartalmazza a külföldi támogatás fennállásának és a belső piac tényleges vagy potenciális torzulásának előzetes értékelését;

b) tájékoztatja a vizsgálat alatt álló vállalkozást;

c) tájékoztatja a tagállamokat és - amennyiben a részletes vizsgálat megindítására közbeszerzési eljárással kapcsolatban kerül sor - az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt; valamint

d) értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, amelyben írásbeli észrevételek megtételére szólít fel a Bizottság által előírt határidőn belül.

(4) Amennyiben az előzetes felülvizsgálat során a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy nincs elegendő bizonyíték egy részletes vizsgálat megindításához - akár azért, mert nem áll fenn külföldi támogatás, akár azért, mert nincs elegendő bizonyíték a belső piac tényleges vagy potenciális torzulására -, lezárja az előzetes felülvizsgálatot, tájékoztatja a vizsgálat alatt álló vállalkozást és a (2) bekezdés alapján tájékoztatott tagállamokat, valamint - ha az előzetes felülvizsgálat megindítására közbeszerzési eljárással kapcsolatban került sor - az érintett ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt.

11. cikk

Részletes vizsgálat

(1) A részletes vizsgálat során a Bizottság folytatja a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatban azonosított külföldi támogatás értékelését, és a 13., a 14. és a 15. cikkel összhangban beszerez minden olyan információt, amelyet szükségesnek tart.

(2) Amennyiben a Bizottság a 4-6. cikk alapján megállapítja, hogy egy külföldi támogatás torzítja a belső piacot, határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amellyel korrekciós intézkedéseket vezet be (a továbbiakban: korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozat). Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Amennyiben a Bizottság a 4-6. cikk alapján megállapítja, hogy egy külföldi támogatás torzítja a belső piacot, és a vizsgálat alatt álló vállalkozás olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyeket a Bizottság megfelelőnek és elégségesnek ítél ahhoz, hogy teljes mértékben és hatékonyan orvosolják a torzulást, határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el annak érdekében, hogy a vállalkozás számára kötelező érvényűvé tegye az említett kötelezettségvállalásokat (a továbbiakban: kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat). A külföldi támogatás visszafizetését elfogadó, a 7. cikk (6) bekezdése szerinti határozat kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak minősül. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A Bizottság engedélyező határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el (a továbbiakban: engedélyező határozat), ha megállapítja, hogy:

a) a részletes vizsgálat megindításáról szóló határozatában foglalt előzetes értékelés nem nyert megerősítést; vagy

b) a 6. cikk értelmében vett pozitív hatások jelentősebbek a belső piaci torzuláshoz képest.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság a lehető legnagyobb mértékben törekszik arra, hogy a részletes vizsgálat megkezdésétől számított 18 hónapon belül határozatot hozzon.

12. cikk

Ideiglenes intézkedések

(1) A belső piaci verseny megőrzése és a helyrehozhatatlan károk megelőzése érdekében a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogadhat el, amelyben ideiglenes intézkedéseket rendel el, amennyiben:

a) elegendő bizonyíték utal arra, hogy egy pénzügyi hozzájárulás külföldi támogatásnak minősül, és torzítja a belső piacot; valamint

b) fennáll a belső piaci verseny súlyos és helyrehozhatatlan sérülésének kockázata.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Az ideiglenes intézkedések közé tartozhatnak különösen, de nem kizárólag a 7. cikk (4) bekezdésének a), c) és d) pontjában említett intézkedések. A közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan nem hozhatók ideiglenes intézkedések.

(3) Az ideiglenes intézkedéseket vagy egy meghatározott, szükség esetén megfelelő mértékben megújítható időtartamban kell alkalmazni, vagy pedig addig, amíg sor nem kerül a végleges döntés meghozatalára.

13. cikk

Információkérések

(1) A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében e cikkel összhangban információkat kérhet.

(2) A Bizottság egy vizsgálat alatt álló vállalkozástól bekérhet minden szükséges információt, beleértve a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott ajánlatára vonatkozó információkat is.

(3) A Bizottság az arányosság elvét kellően figyelembe véve más vállalkozásoktól vagy vállalkozások más társulásaitól is bekérhet ilyen információkat, beleértve a közbeszerzési eljárások keretében benyújtott ajánlatukra vonatkozó információkat is.

(4) A (2) vagy a (3) bekezdés alapján történő információkérésben:

a) meg kell jelölni az információkérés jogalapját és célját, meg kell határozni a kért információk körét, és megfelelő határidőt kell kitűzni azok benyújtására;

b) szerepelnie kell egy arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy valótlan, hiányos vagy megtévesztő információk benyújtása esetén a 17. cikkben meghatározott pénzbírság vagy kényszerítő bírság kiszabására kerülhet sor;

c) szerepelnie kell egy arra vonatkozó nyilatkozatnak, hogy a 16. cikk értelmében az együttműködés hiánya esetén a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján hozhat határozatot.

(5) A Bizottság kérésére a tagállamok minden szükséges tájékoztatást megadnak a Bizottságnak az e rendelettel ráruházott feladatai ellátásához. A (4) bekezdés a) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(6) A Bizottság egy harmadik országot is felkérhet a szükséges információk rendelkezésre bocsátására. A (4) bekezdés a) és c) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

(7) A Bizottság bármely olyan természetes vagy jogi személyt meghallgathat, aki vagy amely beleegyezését adja a vizsgálat tárgyára vonatkozó információgyűjtés céljából történő meghallgatáshoz. Amennyiben egy meghallgatásra nem a Bizottság helyiségeiben, illetve telefonon vagy más elektronikus úton kerül sor, a Bizottság a meghallgatást megelőzően:

a) tájékoztatja azon tagállamot, amelynek területén a meghallgatásra sor fog kerülni; vagy

b) megszerzi azon harmadik ország jóváhagyását, amelynek területén a meghallgatásra sor fog kerülni.

14. cikk

Az Unión belül végzett helyszíni szemlék

(1) A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében elvégezheti a szükséges helyszíni szemléket a vállalkozásoknál vagy a vállalkozások társulásainál.

(2) Amennyiben a Bizottság ilyen helyszíni szemlét végez, a helyszíni szemle lefolytatására a Bizottság által meghatalmazott tisztviselők jogosultak:

a) belépni a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásainak bármely helyiségébe, területére és közlekedési eszközébe;

b) megvizsgálni az üzleti könyveket és egyéb nyilvántartásokat - függetlenül az ezek tárolásához használt adathordozóktól -, és a helyszíni szemlének alávetett szervezet számára elérhető bármely információhoz hozzáférni, továbbá az említett üzleti könyvekről és nyilvántartásokról másolatokat vagy kivonatokat készíteni vagy kérni;

c) magyarázatot kérni a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának bármely képviselőjétől vagy személyzetének bármely tagjától a helyszíni szemle tárgyához és céljához kapcsolódó tényekről vagy dokumentumokról, és rögzíteni a kapott válaszokat;

d) a helyszíni szemléhez szükséges időtartamra és mértékben zár alá helyezni bármely üzleti célt szolgáló helyiséget, üzleti könyvet vagy nyilvántartást.

(3) A vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának alá kell vetnie magát a Bizottság határozatával elrendelt helyszíni szemlének. A Bizottság által a helyszíni szemle lefolytatására meghatalmazott tisztviselőknek és más kísérő személyeknek hatáskörüket a Bizottság határozatának bemutatását követően kell gyakorolniuk, amely határozat:

a) rögzíti a helyszíni szemle tárgyát és célját;

b) tartalmaz egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a 16. cikk értelmében az együttműködés hiánya esetén a Bizottság a rendelkezésére álló tények alapján hozhat határozatot;

c) megemlíti a 17. cikkben meghatározott pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásának lehetőségét; valamint

d) megemlíti azon jogot, amely szerint a Bíróság felkérhető arra, hogy az EUMSZ 263. cikkével összhangban vizsgálja meg a határozatot.

(4) A Bizottság a helyszíni szemle előtt kellő időben értesíti a szemléről és a szemle megkezdésének időpontjáról azt a tagállamot, amelynek területén a helyszíni szemlére sor fog kerülni.

(5) Az azon tagállam által meghatalmazott vagy kijelölt tisztviselőknek és más személyeknek, amelynek területén a helyszíni szemlére sor fog kerülni, a tagállam vagy a Bizottság kérésére aktívan segíteniük kell a Bizottság által meghatalmazott tisztviselőket és más kísérő személyeket. Ennek érdekében megilletik őket a (2) bekezdésben említett hatáskörök.

(6) Amennyiben a Bizottság által meghatalmazott tisztviselők vagy más kísérő személyek megállapítják, hogy egy vállalkozás vagy vállalkozások egy társulása ellenszegül az e cikk értelmében vett helyszíni szemlének, azon tagállam, amelynek területén a helyszíni szemlére sor kerül - szükség esetén a rendőrség vagy azzal egyenértékű jogkörrel rendelkező bűnüldöző hatóság bevonásával -, megadja számukra a szükséges segítséget a helyszíni szemle elvégzéséhez. Amennyiben az e bekezdésben előírt segítségnyújtáshoz a tagállami szabályokkal összhangban igazságügyi hatóság engedélye szükséges, meg kell kérni ezt az engedélyt. Ilyen engedély elővigyázatossági intézkedésként is kérhető.

(7) A Bizottság kérésére egy tagállam a saját területén, a nemzeti joga alapján helyszíni szemlét vagy egyéb tényfeltáró intézkedést hajt végre annak megállapítása érdekében, hogy a belső piacot torzító külföldi támogatás fennáll-e.

15. cikk

Az Unión kívül végzett helyszíni szemlék

A Bizottság az e rendelettel ráruházott feladatok végrehajtása érdekében helyszíni szemlét végezhet egy harmadik ország területén, feltéve, hogy az adott harmadik ország kormánya a helyszíni szemléről hivatalos értesítést kapott, és nem emel kifogást a helyszíni szemle ellen. A Bizottság a vállalkozást vagy a vállalkozások társulását is felkérheti, hogy adja beleegyezését a helyszíni szemléhez. A 14. cikk (1) és (2) bekezdése, valamint (3) bekezdésének a) és b) pontja értelemszerűen alkalmazandó.

16. cikk

Az együttműködés hiánya

(1) A Bizottság a 10. cikk, a 11. cikk, a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja vagy a 31. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelkezésre álló tények alapján hozhat határozatot, amennyiben a vizsgálat alatt álló vállalkozás vagy a külföldi támogatást nyújtó harmadik ország:

a) a 13. cikk szerinti információkérésre hiányos, valótlan vagy megtévesztő információkat nyújt be;

b) nem adja meg a kért információkat a Bizottság által előírt határidőn belül;

c) nem veti alá magát a Bizottság által a 14. vagy a 15. cikk alapján elrendelt, az Unión belül vagy azon kívül lefolytatandó helyszíni szemlének; vagy

d) más módon akadályozza az előzetes felülvizsgálatot vagy a részletes vizsgálatot.

(2) Ha egy vállalkozás vagy vállalkozások társulása, egy tagállam vagy a harmadik ország valótlan vagy megtévesztő információkat szolgáltatott a Bizottságnak, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni.

(3) Amennyiben egy vállalkozás, beleértve az állam közvetlen vagy közvetett irányítása alatt álló közvállalkozást is, nem adja meg az annak megállapításához szükséges információkat, hogy a pénzügyi hozzájárulás előnyhöz juttatja-e, úgy tekinthető, hogy a vállalkozás részesült az említett előnyben.

(4) A rendelkezésre álló tények alkalmazása esetén az eljárás eredménye kedvezőtlenebb lehet a vállalkozás számára, mint ha együttműködött volna.

17. cikk

Pénzbírság és kényszerítő bírság

(1) A Bizottság határozat útján pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki, amennyiben a vállalkozás vagy vállalkozások társulása szándékosan vagy gondatlanságból:

a) a 13. cikk szerinti információkérésre adott válaszban hiányos, valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltat, vagy az előírt határidőn belül nem szolgáltat információt;

b) a 14. cikk szerinti helyszíni szemlék során hiányosan mutatja be a kért üzleti könyveket vagy a vállalkozással kapcsolatos egyéb nyilvántartásokat;

c) egy, a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontjával összhangban feltett kérdésre válaszolva:

i. valótlan vagy megtévesztő választ ad;

ii. a személyzet valamely tagja által adott valótlan, hiányos vagy megtévesztő választ nem helyesbíti a Bizottság által kitűzött határidőn belül;

iii. elmulasztja vagy megtagadja a 14. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott határozattal elrendelt helyszíni szemle tárgyához és céljához kapcsolódó tényekre vonatkozó hiánytalan válaszok megadását;

d) nem veti alá magát a 14. cikk alapján elrendelt helyszíni szemlének, vagy feltöri a 14. cikk (2) bekezdésének d) pontjával összhangban elhelyezett zárakat; vagy

e) nem tesz eleget az ügyiratba való betekintésre vagy a Bizottság által a 42. cikk (4) bekezdése alapján elrendelt közzétételre vonatkozó feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdés szerint kiszabott pénzbírságok nem haladhatják meg az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása által az előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 1 %-át.

(3) Az (1) bekezdés szerint kiszabott kényszerítő bírságok nem haladhatják meg az érintett vállalkozás vagy a vállalkozások érintett társulása által az előző pénzügyi évben elért átlagos napi teljes árbevétel 5 %-át a határozatban megjelölt naptól számított késedelem minden munkanapjára vonatkozóan, azon időpontig terjedően, amíg a vállalkozás vagy vállalkozások társulása be nem nyújtja a Bizottság által kért hiánytalan és valós információkat, vagy ameddig alá nem veti magát helyszíni szemlének.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat elfogadása előtt a Bizottság kéthetes végső határidőt szab a hiányzó információknak a vállalkozástól vagy vállalkozások társulásától való beérkezésére.

(5) Amennyiben egy vállalkozás nem tesz eleget a 11. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatnak, a 12. cikk szerinti ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozatnak vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatnak, a Bizottság határozat útján:

a) az érintett vállalkozás által az előző pénzügyi évben elért teljes árbevétel 10 %-át meg nem haladó mértékű pénzbírságot szabhat ki; vagy

b) kényszerítő bírságot szabhat ki, amely nem haladhatja meg az érintett vállalkozás által az előző pénzügyi évben elért átlagos napi teljes árbevétel 5 %-át, és amely a bírságot kiszabó bizottsági határozat napjától kezdődően a meg nem felelés minden egyes napjára vonatkozik, mindaddig, amíg a Bizottság meg nem állapítja, hogy az érintett vállalkozás eleget tett a határozatnak.

A Bizottság akkor is kiszabhat ilyen pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot, ha a vállalkozás nem tesz eleget a 11. cikk, a 25. cikk vagy a 31. cikk alapján elfogadott határozatnak, amely arra kötelezte a vállalkozást, hogy a 8. cikknek megfelelően tájékoztassa a Bizottságot, ha a jövőben összefonódásokban vagy közbeszerzési eljárásokban vesz részt.

(6) A Bizottság a pénzbírság vagy kényszerítő bírság összegének meghatározásakor az arányosság és a megfelelőség elvére kellő tekintettel figyelembe veszi a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát.

(7) Amennyiben az érintett vállalkozás vagy vállalkozások érintett társulása teljesítette a kényszerítő bírság által érvényesíteni kívánt kötelezettséget, a Bizottság a kényszerítő bírság végleges összegét a kényszerítő bírságot kiszabó eredeti határozatban foglalthoz képest csökkentheti.

18. cikk

Visszavonás

(1) A Bizottság a 11. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdése, a 25. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk (1), (2) vagy (3) bekezdése alapján hozott határozatot visszavonhatja, és határozat formájában új végrehajtási jogi aktust fogadhat el az alábbi esetek bármelyikében:

a) a vállalkozás, amely az eredeti határozat címzettje volt, a kötelezettségvállalásaival vagy az előírt korrekciós intézkedésekkel ellentétesen jár el;

b) az eredeti határozat alapját hiányos, valótlan vagy megtévesztő információk képezték;

c) a kötelezettségvállalások vagy a korrekciós intézkedések hatástalanok.

Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Ha a Bizottság az (1) bekezdés értelmében visszavonja a határozatot és új határozatot fogad el, az nem érinti a szerződést odaítélő ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő döntését. Nem érinti továbbá az ilyen eljárást lezáró döntést követően már megkötött szerződéseket sem.

3. FEJEZET

ÖSSZEFONÓDÁSOK

19. cikk

Az összefonódásokhoz nyújtott külföldi támogatások által a belső piacon okozott torzulások

Annak értékelése, hogy egy összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatás torzítja-e a belső piacot a 4. vagy az 5. cikk értelmében, az érintett összefonódásra kell, hogy korlátozódjon. Az értékelés során csak a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben nyújtott külföldi támogatások vehetők figyelembe.

20. cikk

Összefonódások és bejelentési határértékek

(1) E rendelet alkalmazásában összefonódás akkor áll fenn, ha az irányítás tartós megváltozása a következők bármelyikéből ered:

a) két vagy több előzőleg egymástól független vállalkozás vagy vállalkozásrész összeolvad;

b) egy vagy több személy, amely már irányít legalább egy vállalkozást, vagy egy vagy több vállalkozás akár értékpapírok vagy eszközök vásárlásával, akár szerződéssel vagy más úton, közvetlen vagy közvetett irányítást szerez egy vagy több másik vállalkozás egésze vagy része felett.

(2) Egy önálló gazdasági egység összes funkcióját tartósan ellátó közös vállalkozás létrehozása az (1) bekezdés értelmében vett összefonódásnak minősül.

(3) E rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás akkor áll fenn, ha az összefonódásban:

a) az összeolvadó vállalkozások közül legalább egy, a megszerzett vállalkozás vagy a közös vállalkozás letelepedett az Unióban, és az Unióban legalább 500 millió EUR teljes árbevételt ér el; és

b) a következő vállalkozások harmadik országoktól a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését megelőző három évben összesen több mint 50 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulást kaptak:

i. felvásárlás esetén: a felvásárló vagy felvásárlók és a megszerzett vállalkozás;

ii. összeolvadás esetén: az összeolvadó vállalkozások;

iii. közös vállalkozás esetén: a közös vállalkozást létrehozó vállalkozások és a közös vállalkozás.

(4) Nem minősül összefonódásnak:

a) ha hitelintézetek vagy más pénzügyi intézmények vagy biztosítótársaságok, amelyek szokásos tevékenységük során saját számlájukra vagy mások számlájára folytatott értékpapír-kereskedelmet vagy -ügyleteket végeznek, ideiglenes jelleggel értékpapírokat birtokolnak, amelyeket továbbértékesítési céllal egy vállalkozásban szereztek, feltéve, hogy nem gyakorolják az említett értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogokat az említett vállalkozás versenymagatartásának meghatározására, illetve hogy az ilyen szavazati jogokat csak az említett vállalkozás vagy az említett vállalkozás eszközei teljes vagy részleges értékesítésének, illetve az említett értékpapírok értékesítésének előkészítése céljából gyakorolják, és az ilyen értékesítés a vásárlás napját követő egy éven belül megtörténik;

b) az irányítást egy állami tisztségviselő szerzi meg egy tagállam felszámolással, csődeljárással, fizetésképtelenséggel, fizetések beszüntetésével, kényszeregyezséggel vagy ehhez hasonló eljárással kapcsolatos jogának megfelelően;

c) az (1) bekezdés b) pontjában említett műveleteket a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) 2. cikkének 15. pontjában meghatározottak szerinti pénzügyi holdingvállalkozások végzik, feltéve, hogy a holdinggal kapcsolatos szavazati jogokat - különösen azon vállalkozások vezető és felügyelő testületének tagjai kinevezésével kapcsolatban, amelyekben részesedéssel rendelkeznek - csak e befektetések teljes értékének megóvása érdekében gyakorolják, és nem azért, hogy közvetlenül vagy közvetve meghatározzák az említett vállalkozások versenymagatartását.

Az első albekezdés a) pontjában említett egyéves időszakot a Bizottság kérésre kiterjesztheti abban az esetben, ha az érintett intézmények vagy társaságok igazolni tudják, hogy az értékesítést észszerű módon nem lehetett lebonyolítani a kijelölt határidőn belül.

(5) Az irányítást olyan jogok, szerződések vagy más egyéb eszközök alapozzák meg, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és a kapcsolódó jogi és ténybeli megfontolásokra tekintettel lehetőséget adnak egy vállalkozás feletti meghatározó befolyás gyakorlására, különösen:

a) a tulajdonjog alapján vagy a vállalkozás eszközeinek összességére vagy azok egy részére kiterjedő használati jog biztosításával;

b) olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak egy vállalkozás testületeinek összetétele, szavazása vagy döntései felett.

(6) Az irányítást olyan személyek vagy vállalkozások szerzik meg, akik vagy amelyek:

a) ezen jogok tulajdonosai vagy az érintett szerződések kedvezményezettjei; vagy

b) noha nem tulajdonosai ezen jogoknak, illetve nem kedvezményezettjei az ilyen szerződéseknek, de jogukban áll a belőlük származó jogok gyakorlása.

21. cikk

Összefonódások előzetes bejelentése

(1) A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásokat a végrehajtásukat megelőzően, a megállapodás megkötését, a nyilvános ajánlat közzétételét vagy az irányítást megalapozó részesedés megszerzését követően be kell jelenteni a Bizottságnak.

(2) Az érintett vállalkozások akkor is bejelenthetik a tervezett összefonódást, ha bizonyítják a Bizottságnak egy megállapodás megkötésére irányuló jóhiszemű szándékukat, vagy ha nyilvános ajánlat esetén nyilvánosan közölték az ilyen ajánlat megtételére irányuló szándékukat, feltéve, hogy a tervezett megállapodás vagy ajánlat az (1) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást eredményezne.

(3) Valamennyi, a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontja értelmében vett összeolvadásból vagy a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontja értelmében vett közös irányítás megszerzéséből létrejött összefonódást - az adott esettől függően - az összeolvadásban részt vevő feleknek, illetve a közös irányítást szerző feleknek együtt kell bejelenteniük. Minden más esetben a bejelentést az a személy vagy vállalkozás teszi meg, amely egy vagy több vállalkozás egésze vagy része felett irányítást szerez.

(4) Amennyiben az érintett vállalkozások nem tesznek eleget bejelentési kötelezettségüknek, a Bizottság az adott összefonódás bejelentését kérve e rendelettel összhangban felülvizsgálhatja a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást. Ebben az esetben a Bizottságot nem kötik a 24. cikk (1) és (4) bekezdésében említett határidők.

(5) A Bizottság a bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, a 20. cikk értelmében vett bármely összefonódásról annak végrehajtását megelőzően bármikor előzetes bejelentést kérhet, amennyiben a Bizottság gyanúja szerint az érintett vállalkozások az összefonódást megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhettek. Az ilyen összefonódás e rendelet alkalmazásában bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásnak minősül.

22. cikk

Az árbevétel kiszámítása

(1) A teljes árbevétel az érintett vállalkozások által az előző pénzügyi évben a vállalkozások rendes tevékenységi körébe tartozó termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó bevételt foglalja magában, a kereskedelmi árengedmények és a hozzáadottérték-adó, valamint az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után. Egy érintett vállalkozás teljes árbevétele nem tartalmazza a (4) bekezdésben említett vállalkozások bármelyike közötti termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást.

Az uniós árbevétel a vállalkozásoknak vagy fogyasztóknak az Unióban értékesített termékeket és nyújtott szolgáltatásokat foglalja magában.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha az összefonódás egy vagy több vállalkozás részének megszerzésével valósul meg, akár jogi személyek ezek a részek, akár nem, csak az összefonódás tárgyát képező részekhez kapcsolódó árbevételt kell figyelembe venni az eladó vagy az eladók tekintetében.

Az e bekezdés első albekezdésének értelmében vett két vagy több ügyletet, amelyek ugyanazon személyek vagy vállalkozások között egy kétéves időszakon belül történnek, az utolsó ügylet napján létrejött egy és ugyanazon összefonódásnak kell tekinteni.

(3) Árbevétel helyett a következőket kell alapul venni:

a) hitelintézetek és más pénzügyi intézmények esetében a 86/635/EGK tanácsi irányelvben (22) meghatározott alábbi bevételi tételek összege, adott esetben a hozzáadottérték-adó, valamint a közvetlenül az említett tételekhez kapcsolódó egyéb adók levonása után:

i. kamat- és kamatjellegű bevételek;

ii. értékpapírokból származó bevétel:

- bevétel részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból,

- bevétel egyéb részesedésből,

- bevétel kapcsolt vállalkozásokban való részesedésből;

iii. kapott jutalékbevételek;

iv. pénzügyi műveletek nettó nyeresége;

v. egyéb bevétel üzleti tevékenységből;

b) biztosítók esetében a lekötött bruttó biztosítási díjak értéke, amely magában foglalja a biztosító által vagy nevében megkötött biztosítási szerződések alapján megszerzett teljes összeget és követeléseket, ideértve a kifizetett viszontbiztosítási díjakat is, a biztosítási díj összege alapján vagy a biztosítási díjak egészére kivetett adók és járulékok levonása után.

Az a) pont alkalmazásában, hitelintézet vagy pénzügyi intézmény esetében az uniós árbevétel azokat az említett pontban meghatározott bevételi tételeket foglalja magában, amelyeket az említett intézet vagy intézmény Unióban letelepedett fióktelepe vagy részlege szerez meg.

A b) pont alkalmazásában, biztosítók esetében az uniós árbevétel az Unióban letelepedett személyektől kapott bruttó biztosítási díjat foglalja magában.

(4) A (2) bekezdés sérelme nélkül az érintett vállalkozás teljes árbevételét a következők árbevételének összeadásával kell kiszámítani:

a) az érintett vállalkozás;

b) azon vállalkozások, amelyekben az érintett vállalkozás közvetlenül vagy közvetve:

i. a tőkének vagy a vállalkozás eszközeinek több mint felét birtokolja;

ii. a szavazati jogok több mint a felének gyakorlására jogosult;

iii. jogosult a felügyelőbizottság, az igazgatótanács vagy az említett vállalkozásokat jogilag képviselő testületek tagjai több mint felének kinevezésére; vagy

iv. jogosult az említett vállalkozások ügyeinek irányítására;

c) azok a vállalkozások, amelyek az érintett vállalkozásban a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkeznek;

d) azok a vállalkozások, amelyekben a c) pontban említett vállalkozás a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével rendelkezik;

e) azok a vállalkozások, amelyekben az a)-d) pontban említett vállalkozások közül kettő vagy több együttesen rendelkezik a b) pontban említett jogok vagy hatáskörök bármelyikével.

(5) Amennyiben az érintett vállalkozások együttesen rendelkeznek a (4) bekezdés b) pontjában felsorolt jogokkal vagy hatáskörökkel, az érintett vállalkozások teljes árbevételének kiszámításakor:

a) figyelembe kell venni a közös vállalkozás és bármely harmadik vállalkozás közötti termékértékesítésből és szolgáltatásnyújtásból származó árbevételt, amelyet egyenlő arányban kell felosztani az érintett vállalkozások között;

b) nem vehető figyelembe az az árbevétel, amely a közös vállalkozás és az egyes érintett vállalkozások, vagy bármely más, ezek bármelyikéhez a (4) bekezdés b)-e) pontjában foglaltak szerinti módon kapcsolódó vállalkozás közötti termékértékesítésből vagy szolgáltatásnyújtásból származik.

23. cikk

A teljes pénzügyi hozzájárulás kiszámítása

Az érintett vállalkozásnak nyújtott teljes pénzügyi hozzájárulást a 22. cikk (2) bekezdésében és a 22. cikk (4) bekezdésének a)-e) pontjában említett valamennyi vállalkozásnak harmadik országok által nyújtott pénzügyi hozzájárulások összeadásával kell kiszámítani.

24. cikk

Az összefonódások felfüggesztése és határidők

(1) A bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódás nem hajtható végre annak bejelentése előtt.

Ezen túlmenően:

a) amennyiben a Bizottság egy hiánytalan bejelentést kap, az összefonódás az említett kézhezvételtől számított 25 munkanapon belül nem hajtható végre;

b) amennyiben a Bizottság a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indít, az összefonódás a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül nem hajtható végre. Ez az időtartam 15 munkanappal meghosszabbodik, ha az érintett vállalkozások a 7. cikk szerinti kötelezettségvállalásokat ajánlanak fel a belső piaci torzulás orvoslása céljából;

c) amennyiben a Bizottság a 25. cikk (3) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti határozatot fogadott el, az összefonódás ezt követően hajtható végre.

Az a) és b) pontban említett időtartam a hiánytalan bejelentés kézhezvételét vagy a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanapon kezdődik.

(2) Az (1) bekezdés nem akadályozza meg az olyan nyilvános ajánlatoknak, vagy az olyan értékpapírokkal folytatott ügyletek sorozatának az alkalmazását - ideértve a piacon, például a tőzsdén forgalomba hozható értékpapírokra váltható értékpapírokat is -, amelyek által az irányítást több eladótól szerzik meg, feltéve, hogy:

a) az összefonódást a 21. cikk szerint haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak; és

b) a felvásárló nem gyakorolja az adott értékpapírokhoz kapcsolódó szavazati jogot, vagy csak befektetése teljes értékének megóvására gyakorolja azokat, a Bizottság által az e cikk (3) bekezdésének értelmében biztosított eltérés alapján.

(3) A Bizottság - kérelemre - eltérést biztosíthat az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól. Az eltérés iránti kérelemben meg kell jelölni az említett kérelem indokait. A kérelmet elbíráló határozat meghozatalakor a Bizottság figyelembe veszi különösen a felfüggesztésnek az összefonódásban érintett egy vagy több vállalkozásra vagy harmadik félre gyakorolt hatásait, valamint az összefonódás által a belső piacon okozott torzulás kockázatát. Ilyen eltérés bizonyos feltételekhez és kötelezettségekhez köthető annak érdekében, hogy a belső piacon ne következzen be torzulás. Az eltérés bármikor, így a bejelentés megtétele előtt vagy az ügyletet követően is kérelmezhető és megadható.

(4) Az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőket meg kell hosszabbítani, ha az érintett vállalkozások a 10. cikk szerinti részletes vizsgálat megindítását követő legfeljebb 15 munkanapon belül erre irányuló kérelmet nyújtanak be. Az érintett vállalkozások csak egy ilyen kérelmet nyújthatnak be.

A részletes vizsgálat megindítását követően a Bizottság az érintett vállalkozások beleegyezésével bármikor meghosszabbíthatja az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában előírt határidőket.

Az e bekezdés szerinti hosszabbítás vagy hosszabbítások együttes időtartama nem haladhatja meg a 20 munkanapot.

(5) A Bizottság, kivételes esetben, felfüggesztheti az (1) bekezdésben előírt határidőket, amennyiben a vállalkozások nem nyújtották be a Bizottság által a 13. cikk szerint kért teljes információt, vagy nem vetették alá magukat a 14. cikk szerinti határozattal elrendelt helyszíni szemlének.

(6) A Bizottság a 25. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot anélkül is meghozhatja, hogy kötnék az e cikk (1) és (4) bekezdésében említett határidők, amennyiben:

a) megállapítja, hogy az összefonódást a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott határozathoz csatolt kötelezettségvállalások megsértésével hajtották végre; vagy

b) egy határozat a 25. cikk (1) bekezdése alapján visszavonásra került.

(7) Az (1) bekezdés megsértésével végrehajtott ügyletek csak a 25. cikk (3) bekezdése szerinti határozat elfogadását követően tekinthetők érvényesnek.

(8) E cikknek nincs kihatása az értékpapírokkal lebonyolított ügyletek érvényességére - ideértve a piacon, például a tőzsdén forgalomba hozható más értékpapírokra váltható értékpapírokat is -, kivéve, ha a vevő és az eladó tudta vagy tudnia kellett volna, hogy az ügyletet az (1) bekezdés megsértésével bonyolították le.

25. cikk

A bejelentett összefonódások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára alkalmazandó eljárási szabályok

(1) A 10. cikk, a 11. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, valamint a 12-16. cikk és a 18. cikk alkalmazandó a bejelentett összefonódásokra.

(2) A Bizottság a 10. cikk (3) bekezdése alapján legkésőbb a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított 25 munkanapon belül részletes vizsgálatot indíthat.

(3) A részletes vizsgálatot követően a Bizottság valamely alábbi határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el:

a) a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat;

b) a 11. cikk (4) bekezdése szerinti engedélyező határozat; vagy

c) az összefonódást tiltó határozat, amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy a külföldi támogatás a 4-6. cikk alapján torzítja a belső piacot.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A (3) bekezdés szerinti határozatokat a részletes vizsgálat megindításától számított 90 munkanapon belül kell elfogadni, amely határidő adott esetben a 24. cikk (1) bekezdésének b) pontja, valamint (4) és (5) bekezdése alapján meghosszabbodik. Amennyiben a Bizottság az említett határidőn belül nem fogad el határozatot, az érintett vállalkozások végrehajthatják az összefonódást.

(5) Egy vállalkozáshoz intézett információkérésben a Bizottság közli, hogy fel fogja-e függeszteni a határidőket a 24. cikk (5) bekezdése alapján, amennyiben a vállalkozás nem szolgáltat teljeskörű információt az előírt határidőn belül.

(6) Amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy már végrehajtottak egy olyan összefonódást, amely a 21. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá tartozik, illetve amelyet a 21. cikk (5) bekezdése értelmében a Bizottság kérésére bejelentettek, továbbá megállapítja, hogy az említett összefonódáshoz nyújtott külföldi támogatás a 4., az 5. és a 6. cikk alapján torzítja a belső piacot, a következő intézkedések egyikét fogadhatja el:

a) kötelezheti az érintett vállalkozásokat az összefonódás megszüntetésére, különösen az összeolvadás megszüntetésével vagy az összes megszerzett részesedés és eszköz értékesítésével, hogy ily módon visszaállítsák az összefonódás végrehajtása előtt fennállt helyzetet; vagy amennyiben az említett helyreállítás nem lehetséges az összefonódás megszüntetésén keresztül, bármilyen egyéb intézkedést elfogadhat, amely alkalmas az összefonódás előtt fennállt helyzet lehető legnagyobb mértékű helyreállítására;

b) elrendelhet bármilyen egyéb megfelelő intézkedést, hogy biztosítsa, hogy az érintett vállalkozások az összefonódást megszüntessék vagy a határozatában előírt egyéb helyreállító intézkedéseket megtegyék.

A Bizottság az e bekezdés a) és b) pontjában említett intézkedéseket az e cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti határozatban vagy külön határozatban is elrendelheti.

A Bizottság határozat formájában egy végrehajtási jogi aktus útján elfogadhatja az e bekezdés a) vagy b) pontjában említett bármelyik intézkedést, ha megállapítja, hogy az összefonódást az e cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján hozott olyan határozat megsértésével hajtották végre, amely megállapította, hogy a kötelezettségvállalások hiányában az összefonódás megfelelne az e cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott kritériumnak.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(7) A Bizottság a 12. cikkben említett ideiglenes intézkedéseket elrendelő határozat formájában is elfogadhat végrehajtási jogi aktust, amennyiben:

a) az összefonódást a 21. cikk megsértésével hajtották végre;

b) az összefonódást az e cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat megsértésével hajtották végre.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

26. cikk

Az összefonódásokra alkalmazandó pénzbírság és kényszerítő bírság

(1) A Bizottság a 17. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2) A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett vállalkozások szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 21. cikk szerinti bejelentésben vagy annak kiegészítésében.

(3) A Bizottság határozat útján az érintett vállalkozásokat az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett vállalkozások szándékosan vagy gondatlanságból:

a) nem jelentik be a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódást annak végrehajtását megelőzően a 21. cikknek megfelelően, kivéve, ha erre a 24. cikk alapján kifejezetten felhatalmazást kaptak;

b) a bejelentett összefonódást a 24. cikket megsértve hajtják végre;

c) a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontjával összhangban tiltott, bejelentett összefonódást hajtanak végre;

d) a 39. cikk (1) bekezdésében említettek szerint kijátszották vagy megkísérelték kijátszani a bejelentési követelményeket.

4. FEJEZET

KÖZBESZERZÉSI ELJÁRÁSOK

27. cikk

Közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a belső piacot torzító külföldi támogatások

A közbeszerzési eljárás torzulását okozó vagy ennek kockázatával járó külföldi támogatás alatt olyan külföldi támogatást kell érteni, amely lehetővé teszi egy gazdasági szereplő számára, hogy az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében indokolatlanul előnyös ajánlatot nyújtson be. Annak 4. cikk szerinti értékelését, hogy fennáll-e torzulás a belső piacon, továbbá hogy egy ajánlat indokolatlanul előnyös-e az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás tekintetében, az adott közbeszerzési eljárásra kell korlátozni. Az értékelés során csak a bejelentést megelőző három évben nyújtott külföldi támogatásokat kell figyelembe venni.

28. cikk

Bejelentési határértékek közbeszerzési eljárásokban

(1) E rendelet alkalmazásában akkor tekintendő úgy, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha

a) az adott közbeszerzési szerződésnek vagy keretmegállapodásnak - a 2014/23/EU irányelv 8. cikkében, a 2014/24/EU irányelv 5. cikkében, valamint a 2014/25/EU irányelv 16. cikkében megállapított rendelkezésekkel összhangban számított -, illetve a dinamikus beszerzési rendszer egy konkrét közbeszerzésének a héa nélküli tervezett értéke eléri a 250 millió EUR-t; és

b) a gazdasági szereplő - beleértve az üzleti autonómia nélküli leányvállalatait és a holdingtársaságait, továbbá adott esetben a közbeszerzési eljárás ugyanazon ajánlatában részt vevő fő alvállalkozóit és beszállítóit - a bejelentést, illetve adott esetben az aktualizált bejelentést megelőző három évben harmadik országonként összesen legalább 4 millió EUR teljes pénzügyi hozzájárulásban részesült.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő úgy dönt, hogy a közbeszerzést részekre bontja, akkor úgy tekintendő, hogy egy közbeszerzési eljárásban bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulás jelenik meg, ha a közbeszerzés héa nélküli tervezett értéke meghaladja az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott határértéket, valamint azon rész értéke, illetve mindazon részek összértéke, amelyre vagy amelyekre az ajánlattevő ajánlatot nyújt be, eléri a 125 millió EUR-t és a külföldi pénzügyi hozzájárulás összege eléri az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott határértéket.

(3) A 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó odaítélési eljárások nem tartoznak e fejezet hatálya alá.

(4) A 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének c) pontjában, valamint a 2014/25/EU irányelv 50. cikkének d) pontjában előírt odaítélési eljárásokra vonatkoznak az e rendelet 2. fejezetében foglalt rendelkezések, viszont nem kell rájuk alkalmazni e rendelet 4. fejezetét.

(5) A 29. cikk (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben az építési beruházás, áru vagy szolgáltatás kizárólag egy adott gazdasági szereplőtől szerezhető be a 2014/23/EU irányelv 31. cikkének (4) bekezdésével, a 2014/24/EU irányelv 32. cikke (2) bekezdésének b) pontjával és a 2014/25/EU irányelv 50. cikkének c) pontjával összhangban, továbbá a szerződés tervezett értéke eléri az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott értéket, akkor az ajánlatot benyújtó, illetve részvételre jelentkező gazdasági szereplőknek tájékoztatniuk kell a Bizottságot az összes külföldi pénzügyi hozzájárulásról, ha az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feltétel teljesül. Az e rendelet 2. fejezete szerinti felülvizsgálat-indítás lehetőségének sérelme nélkül, az ilyen tájékoztatás benyújtása nem tekinthető bejelentésnek, és nem képezheti az e fejezet szerinti vizsgálatok tárgyát.

(6) Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek az eljárást megindító hirdetményben, illetve hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a közbeszerzési dokumentumokban jeleznie kell, hogy a gazdasági szereplőkre vonatkozik a 29. cikkben foglaltak szerinti bejelentési kötelezettség. Mindazonáltal e jelzés elmaradása nem érinti e rendeletnek a hatálya alá tartozó szerződésekre történő alkalmazását.

29. cikk

A külföldi pénzügyi hozzájárulások előzetes bejelentése vagy arra vonatkozó nyilatkozat közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben

(1) Amennyiben a pénzügyi hozzájárulások bejelentésére vonatkozó feltételek a 28. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban teljesülnek, akkor a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőknek be kell jelenteniük az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározottak szerinti összes külföldi pénzügyi hozzájárulást. Minden más esetben a gazdasági szereplőknek egy nyilatkozatban fel kell sorolniuk az összes kapott külföldi pénzügyi hozzájárulást, és meg kell erősíteniük, hogy a kapott külföldi pénzügyi hozzájárulások a 28. cikk (1) bekezdésének b) pontjával összhangban nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá. Nyílt eljárásban elegendő a bejelentést vagy a nyilatkozatot egyszer, az ajánlattal együtt benyújtani. Többlépcsős eljárásban a bejelentést vagy a nyilatkozatot kétszer kell benyújtani, először a részvételi jelentkezéssel együtt, majd pedig a benyújtott ajánlattal vagy a végleges ajánlattal együtt aktualizált bejelentésként vagy aktualizált nyilatkozatként.

(2) A bejelentés vagy a nyilatkozat benyújtását követően az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő haladéktalanul továbbítja a bejelentést vagy a nyilatkozatot a Bizottságnak.

(3) Amennyiben a bejelentés vagy a nyilatkozat hiányzik a részvételi jelentkezésből vagy az ajánlatból, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő felkérheti az érintett gazdasági szereplőket, hogy 10 munkanapon belül nyújtsák be a releváns dokumentumot. Amennyiben az e cikkben meghatározott kötelezettségek alá eső gazdasági szereplők az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő e bekezdéssel összhangban küldött felkérése ellenére sem csatolják végül ajánlatukhoz vagy részvételi jelentkezésükhöz az (1) bekezdés szerint benyújtott bejelentést vagy nyilatkozatot, akkor az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek érvénytelennek kell tekintenie és el kell utasítania. Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek tájékoztatnia kell a Bizottságot az említett elutasításról.

(4) A Bizottság indokolatlan késedelem nélkül megvizsgálja a kapott bejelentés tartalmát. Amennyiben a Bizottság hiányosnak találja a bejelentést, megállapítását közli az ajánlatkérő szervvel vagy a közszolgáltató ajánlatkérővel, valamint az érintett gazdasági szereplővel, és felkéri a gazdasági szereplőt, hogy 10 munkanapon belül egészítse ki annak tartalmát. Amennyiben az ajánlatot vagy részvételi jelentkezést kísérő bejelentés a Bizottság e bekezdéssel összhangban küldött felkérése ellenére is hiányos marad, a Bizottság az ajánlatot érvénytelennek nyilvánító határozatot fogad el. A Bizottság említett határozatában felkéri az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt, hogy fogadjon el egy ilyen érvénytelen ajánlat vagy részvételi jelentkezés elutasításáról szóló határozatot.

(5) A külföldi pénzügyi hozzájárulások bejelentésének e cikk szerinti kötelezettsége vonatkozik a gazdasági szereplőkre, a gazdasági szereplőknek a 2014/23/EU irányelv 26. cikkének (2) bekezdésében, a 2014/24/EU irányelv 19. cikkének (2) bekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 37. cikkének (2) bekezdésében említett csoportjaira, valamint a hiánytalan bejelentés vagy nyilatkozat, illetve hiánytalan aktualizált bejelentés vagy nyilatkozat benyújtásának időpontjában ismert fő alvállalkozókra és fő beszállítókra. E rendelet alkalmazásában egy alvállalkozó vagy beszállító akkor minősül fő alvállalkozónak vagy fő beszállítónak, ha részvétele a szerződés teljesítésének kulcsfontosságú elemeit biztosítja, és minden olyan esetben, ha hozzájárulásának gazdasági aránya meghaladja a benyújtott ajánlat értékének 20 %-át.

(6) A gazdasági szereplők csoportjai, a fő alvállalkozók és a fő beszállítók nevében a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelv értelmében vett fővállalkozónak vagy a 2014/23/EU irányelv értelmében vett fő koncessziós jogosultnak kell gondoskodnia a bejelentés vagy a nyilatkozat benyújtásáról. A 33. cikk alkalmazásában a fővállalkozó vagy fő koncessziós jogosult kizárólag a saját külföldi pénzügyi hozzájárulásaihoz kapcsolódó adatok helytállóságáért felelős.

(7) Amennyiben az ajánlatokat megvizsgáló ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a nyilatkozat benyújtása ellenére külföldi támogatás fennállására gyanakszik, e gyanújáról haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot. Az ajánlatkérő szerveknek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőknek a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvben meghatározott azon jogköre sérelme nélkül, hogy megvizsgálják, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e, az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő nem értékelheti, hogy egy ajánlat kirívóan alacsony összegű-e, ha erre az értékelésre kizárólag egy külföldi támogatás lehetséges fennállására vonatkozó gyanú miatt kerülne sor. Amennyiben a Bizottság azt állapítja meg, hogy nincs az e rendelet értelmében vett indokolatlanul előnyös ajánlat, erről tájékoztatja a vonatkozó ajánlatkérő szervet vagy közszolgáltató ajánlatkérőt. Más jogi vagy természetes személyek is bejelenthetnek a Bizottságnak a belső piacot torzító külföldi támogatásokra vonatkozó információkat, és közölhetik a lehetséges hamis nyilatkozatokkal kapcsolatos gyanújukat is.

(8) A Bizottság - azon lehetőségének sérelme nélkül, hogy hivatalból eljárást indítson, amennyiben gyanúja szerint egy gazdasági szereplő az ajánlat vagy a közbeszerzési eljárásra vonatkozó részvételi jelentkezés benyújtását megelőző három évben külföldi támogatásban részesülhetett - a szerződés odaítélését megelőzően bejelentést kérhet a gazdasági szereplő által bármely közbeszerzési eljárásban harmadik országoktól kapott olyan külföldi pénzügyi hozzájárulásokról, amelyek a 28. cikk (1) bekezdése szerint nem tartoznak bejelentési kötelezettség alá vagy a 30.cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartoznak. Amennyiben a Bizottság az ilyen pénzügyi hozzájárulás bejelentését kérte, akkor a pénzügyi hozzájárulás közbeszerzési eljárás keretében nyújtott, bejelentési kötelezettség alá tartozó külföldi pénzügyi hozzájárulásnak minősül, és vonatkoznak rá a 4. fejezetben foglalt rendelkezések.

30. cikk

A közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulások előzetes felülvizsgálatára és részletes vizsgálatára alkalmazandó eljárási szabályok

(1) A 10. cikk, a 11. cikk (1), (3) és (4) bekezdése, a 13., a 14., a 15., a 16., a 18. és a 23. cikk alkalmazandó a közbeszerzési eljárások keretében bejelentett pénzügyi hozzájárulásokra.

(2) A Bizottság a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 20 munkanapon belül előzetes felülvizsgálatot végez. Kellően indokolt esetben a Bizottság ezt a határidőt egy alkalommal 10 munkanappal meghosszabbíthatja.

(3) A Bizottság az előzetes felülvizsgálat befejezésére rendelkezésre álló határidőn belül határoz arról, hogy indít-e részletes vizsgálatot, és erről haladéktalanul tájékoztatja az érintett gazdasági szereplőt, valamint az ajánlatkérő szervet vagy a közszolgáltató ajánlatkérőt.

(4) Amennyiben a Bizottság határozat elfogadása nélkül zárta le az előzetes felülvizsgálatot, majd újabb információt kap, amelyből azt gyanítja, hogy a benyújtott bejelentés vagy nyilatkozat hiányos volt, vagy nem juttatnak el a Bizottsághoz ilyen bejelentést vagy nyilatkozatot, akkor a 29. cikk (4) bekezdésével összhangban további információt kérhet. A Bizottság ezen új információ alapján újra megnyithatja az előzetes felülvizsgálatot. Amennyiben az előzetes felülvizsgálatot e fejezet alapján indítják meg, annak sérelme nélkül, hogy szükség esetén a 2. fejezet alapján indulhasson előzetes felülvizsgálat, az előzetes felülvizsgálat időtartamának meghatározásakor azt az időpontot kell kiindulópontnak tekinteni, amikor a Bizottság kézhez kapta az új bejelentést vagy nyilatkozatot.

(5) A Bizottság a részletes vizsgálatot lezáró határozatot a hiánytalan bejelentés kézhezvételétől számított legfeljebb 110 munkanapon belül hozhatja meg. Kellően indokolt kivételes esetekben, például a (6) bekezdésben említett vizsgálatoknál vagy a 16. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett esetekben ez a határidő az ajánlatkérő szervvel vagy közszolgáltató ajánlatkérővel folytatott konzultációt követően egy alkalommal 20 munkanappal meghosszabbítható.

(6) A (2) bekezdéstől eltérve, többlépcsős közbeszerzési eljárás esetében a Bizottság a részvételi jelentkezéssel együtt benyújtott hiánytalan bejelentést az említett bejelentés kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül megvizsgálja, anélkül, hogy lezárná az előzetes felülvizsgálatot vagy határozatot hozna a részletes vizsgálat megnyitásáról. A 20 munkanapos határidő letelte után az előzetes felülvizsgálat a végleges ajánlat, illetve meghívásos eljárás esetében az ajánlat benyújtásáig felfüggesztésre kerül. Az előzetes felülvizsgálat a hiánytalan aktualizált bejelentést is tartalmazó ajánlat vagy végleges ajánlat benyújtásakor indul újra, és a Bizottságnak 20 munkanap áll rendelkezésére, hogy bármilyen további információ figyelembevételével lezárja azt. A Bizottság az ezt követően esetlegesen lefolytatott részletes vizsgálat lezárásáról a hiánytalan aktualizált bejelentés benyújtásától számított 90 munkanapon belül határozatot fogad el.

31. cikk

A Bizottság határozatai

(1) Amennyiben a részletes vizsgálatot követően a Bizottság megállapítja, hogy egy gazdasági szereplő olyan külföldi támogatásban részesül, amely a 4., az 5. és a 6. cikk alapján torzítja a belső piacot, és amennyiben az érintett gazdasági szereplő olyan kötelezettségvállalásokat ajánl fel, amelyek teljes mértékben és ténylegesen orvosolják a belső piaci torzulást, a Bizottság a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem ajánl fel kötelezettségvállalásokat, vagy a Bizottság nem tartja megfelelőnek és elégségesnek az (1) bekezdésben említett kötelezettségvállalásokat a torzulás teljes és tényleges orvoslásához, a Bizottság határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el, amely megtiltja, hogy a szerződést az érintett gazdasági szereplőnek odaítéljék (a továbbiakban: a szerződés odaítélését tiltó határozat). Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Az említett határozatot követően az ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek el kell utasítania az ajánlatot.

(3) Amennyiben a részletes vizsgálatot követően a Bizottság nem állapítja meg, hogy egy gazdasági szereplő a belső piacot torzító külföldi támogatásban részesül, akkor a 11. cikk (4) bekezdése alapján határozat formájában végrehajtási jogi aktust fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktust a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A 6. cikk szerinti értékelés nem eredményezheti a gazdasági szereplő által benyújtott ajánlatnak vagy végleges ajánlatnak az uniós joggal összeegyeztethetetlen módosítását.

32. cikk

Bejelentéssel és az odaítélés felfüggesztésével járó közbeszerzési eljárások keretében végzett értékelések

(1) Az előzetes felülvizsgálat és a részletes vizsgálat ideje alatt a szerződés odaítélésének kivételével a közbeszerzési eljárás minden eljárási lépése folytatódhat.

(2) Amennyiben a Bizottság a 30. cikk (3) bekezdése alapján részletes vizsgálat megnyitásáról határoz, a szerződés nem ítélhető oda a 29. cikk szerinti bejelentést benyújtó gazdasági szereplőnek mindaddig, amíg a Bizottság nem hoz a 31. cikk (3) bekezdése szerinti határozatot, vagy amíg a 30. cikk (5) vagy (6) bekezdésében előírt határidők le nem járnak. Ha a Bizottság az alkalmazandó határidőn belül nem hoz határozatot, akkor a szerződés bármely gazdasági szereplőnek, köztük a bejelentést benyújtó gazdasági szereplőnek is odaítélhető.

(3) Amennyiben az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő azt állapítja meg, hogy a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot egy olyan gazdasági szereplő nyújtotta be, amely a 29. cikk értelmében nyilatkozatot nyújtott be, és a Bizottság nem indított felülvizsgálatot a 29. cikk (8) bekezdése, illetve a 30. cikk (3) vagy (4) bekezdése alapján, a szerződés még azt megelőzően odaítélhető az ilyen ajánlatot benyújtó gazdasági szereplőnek, hogy a Bizottság meghozná a 31. cikkben említett valamely határozatot, vagy lejárnának a 30. cikk (2), (5) vagy (6) bekezdésében meghatározott határidők, illetve a Bizottság meghozná a vizsgálat alatt álló egyéb ajánlatokra vonatkozó, a 31. cikkben említett valamely határozatot.

(4) Amennyiben a Bizottság a 31. cikk (2) bekezdésével összhangban határozatot fogad el egy olyan ajánlattal kapcsolatban, amelyet az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatnak talált, a szerződés odaítélhető annak a gazdasági szereplőnek, amelyre nem vonatkozik egy, a 31. cikk (2) bekezdése szerinti határozat és amely a következő legjobb ajánlatot nyújtotta be.

(5) Amennyiben a Bizottság a 31. cikk (1) vagy (3) bekezdésével összhangban határozatot hoz, a szerződés odaítélhető a gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatot benyújtó bármely gazdasági szereplőnek, beleértve a 29. cikk szerinti bejelentést benyújtó gazdasági szereplőt is.

(6) Az ajánlatkérő szervnek vagy a közszolgáltató ajánlatkérőnek indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a Bizottságot minden olyan határozatról, amely a közbeszerzési eljárás megszüntetésére, az érintett gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének elutasítására, az érintett gazdasági szereplő által benyújtott új ajánlatra vagy pedig a szerződés odaítélésére vonatkozik.

(7) A közbeszerzési eljárásokat szabályozó elveket - beleértve az arányosság, a megkülönböztetés tilalma, az egyenlő bánásmód, az átláthatóság és a verseny elvét is - a közbeszerzési eljárásban részt vevő valamennyi gazdasági szereplő tekintetében érvényesíteni kell. A külföldi támogatások e rendelet szerinti vizsgálata nem eredményezheti azt, hogy az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő az említett elveket sértő módon kezelje az érintett gazdasági szereplőt. A környezetvédelmi, szociális és munkaügyi előírásokat a 2014/23/EU, 2014/24/EU és 2014/25/EU irányelvvel vagy az egyéb uniós jogszabályokkal összhangban kell alkalmazni a gazdasági szereplőkre.

(8) Az e fejezetben említett határidők a bejelentés kézhezvételét, illetve a vonatkozó bizottsági határozat elfogadását követő munkanaptól számítandók.

33. cikk

A közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben a pénzügyi hozzájárulásokra alkalmazandó pénzbírságok és kényszerítő bírságok

(1) A Bizottság a 17. cikkben foglaltak szerint pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

(2) A Bizottság határozat útján az érintett gazdasági szereplőket az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 1 %-át meg nem haladó pénzbírsággal is sújthatja, amennyiben az említett gazdasági szereplők szándékosan vagy gondatlanságból valótlan vagy megtévesztő információt szolgáltatnak a 29. cikk szerinti bejelentésben vagy nyilatkozatban, illetve annak kiegészítésében.

(3) A Bizottság határozat útján az érintett gazdasági szereplőket az előző pénzügyi évben elért teljes árbevételük 10 %-át meg nem haladó pénzbírsággal sújthatja, amennyiben az említett gazdasági szereplők szándékosan vagy gondatlanságból:

a) a közbeszerzési eljárás során nem jelentik be a külföldi pénzügyi hozzájárulásokat a 29. cikkel összhangban;

b) a 39. cikk (3) bekezdésében említettek szerint kijátsszák vagy megkísérlik kijátszani a bejelentési követelményeket.

5. FEJEZET

KÖZÖS ELJÁRÁSI RENDELKEZÉSEK

34. cikk

Az eljárások közötti kapcsolat

(1) A 21. cikk alapján egy összefonódással összefüggésben, illetve a 29. cikk alapján egy közbeszerzéssel összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és az e rendelet alapján értékelhető.

(2) Egy konkrét gazdasági tevékenységgel kapcsolatban a 10. vagy a 11. cikk alapján hivatalból lefolytatott eljárás keretében értékelt pénzügyi hozzájárulás releváns lehet egy másik gazdasági tevékenység szempontjából is, és az e rendelet alapján értékelhető.

35. cikk

Információközlés

(1) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy külföldi támogatás állhat fenn és torzíthatja a belső piacot, az ezzel kapcsolatos információt továbbítja a Bizottságnak. A Bizottság az említett információ alapján határozhat úgy, hogy a 10. cikk szerinti előzetes felülvizsgálatot indít, vagy a 21. cikk (5) bekezdése vagy a 29. cikk (8) bekezdése alapján bejelentést kér.

(2) Természetes vagy jogi személyek vagy társulások is bejelenthetnek a Bizottságnak a belső piacot esetlegesen torzító külföldi támogatásokra vonatkozó, rendelkezésükre álló információkat. A Bizottság az említett információ alapján határozhat úgy, hogy a 10. cikk szerinti előzetes felülvizsgálatot indít, vagy a 21. cikk (5) bekezdése vagy a 29. cikk (8) bekezdése alapján bejelentést kér.

(3) A Bizottság egy e célra létrehozott elektronikus adatbázisban hozzáférhetővé teszi az érintett tagállamok, valamint ajánlatkérő szervek vagy közszolgáltató ajánlatkérők számára az e rendelet alapján elfogadott összes határozat betekinthető változatát.

36. cikk

Piacvizsgálat

(1) Amennyiben a Bizottság számára rendelkezésre álló információk alapján megalapozott gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy egy adott ágazatban, egy adott gazdasági tevékenységtípussal összefüggésben vagy egy adott támogatási eszköz alapján nyújtott külföldi támogatások torzíthatják a belső piacot, a Bizottság piacvizsgálatot végezhet az adott ágazatra, az adott gazdasági tevékenységtípusra, vagy az adott támogatási eszköz használatára vonatkozóan. Az említett piacvizsgálat során a Bizottság felkérheti az érintett vállalkozásokat vagy a vállalkozások érintett társulásait, hogy adják meg a szükséges információkat, és elvégezheti a szükséges helyszíni szemléket. A Bizottság a tagállamokat vagy az érintett harmadik országot is felkérheti, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat.

(2) A Bizottság adott esetben jelentést tesz közzé az egyes ágazatokra, egyes gazdasági tevékenységtípusokra vagy egyes támogatási eszközökre vonatkozó piacvizsgálatának eredményeiről, és észrevételek benyújtását kéri.

(3) A Bizottság az e rendelet szerinti eljárások keretében felhasználhatja az ilyen piacvizsgálatok során szerzett információkat.

(4) A 13., a 14., a 15. és a 17. cikket alkalmazni kell a piacvizsgálatokra.

37. cikk

Harmadik országokkal folytatott párbeszéd

(1) Amennyiben a 36. cikk szerinti piacvizsgálatot követően a Bizottság ismétlődő, a belső piacot torzító külföldi támogatások fennállását gyanítja, vagy ha az e rendelet alapján elvégzett több végrehajtási intézkedés ugyanazon harmadik ország által nyújtott, a belső piacot torzító külföldi támogatásokat tár fel, a Bizottság párbeszédet kezdhet az érintett harmadik országgal, hogy megvizsgálja az ilyen támogatások megszüntetésére vagy módosítására irányuló lehetőségeket a belső piacot torzító hatásaik kiküszöbölése érdekében. A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a releváns fejleményekről.

(2) Az említett, harmadik országgal folytatott párbeszéd nem akadályozhatja a Bizottságot abban, hogy e rendelet alapján intézkedéseket hozzon. Az e rendelet alapján elfogadott egyedi intézkedések nem tárgyalhatók meg az említett párbeszéd keretében.

38. cikk

Elévülési idők

(1) A Bizottságnak a 10. és a 11. cikk szerinti hatásköreire 10 éves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor egy vállalkozásnak külföldi támogatást nyújtanak. A Bizottság által a 10., 13., 14. vagy 15. cikk alapján külföldi támogatással kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. A 10 éves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(2) A Bizottságnak a 17., 26. és 33. cikk szerinti pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó hatásköreire hároméves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a 17., 26. vagy 33. cikkben említett jogsértésre sor került. Folyamatos vagy ismétlődő jogsértések esetében az elévülési idő a jogsértés megszűnésének napján kezdődik. A Bizottság által a 17., 26. vagy 33. cikkben említett jogsértéssel kapcsolatban hozott intézkedések megszakítják a pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabására vonatkozó elévülési időt. A hároméves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(3) A Bizottságnak a 17., 26. és 33. cikk szerinti pénzbírságok vagy kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatok végrehajtására vonatkozó hatásköreire ötéves elévülési idő vonatkozik, amely azon a napon kezdődik, amikor a Bizottság meghozta a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabásáról szóló határozatot. A Bizottság vagy a Bizottság kérésére eljáró tagállam által a pénzbírság vagy kényszerítő bírság megfizetésének végrehajtása érdekében hozott intézkedések megszakítják az elévülési időt. Az ötéves elévülési idő minden egyes megszakítást követően újrakezdődik.

(4) Az elévülési idő legkésőbb azon a napon jár le, amikor az adott elévülési idő kétszeresével megegyező időtartam eltelt, feltéve, hogy a Bizottság:

a) a 10. vagy a 11. cikk alapján nem hozott határozatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott esetekben; vagy

b) nem szabott ki pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot az e cikk (2) bekezdésében meghatározott helyzetben.

(5) Az elévülés nyugszik abban az időtartamban, amíg a Bizottság határozata eljárás tárgyát képezi az Európai Unió Bírósága előtt.

39. cikk

A kijátszás tilalma

(1) Egy vállalkozás nem intézkedhet pénzügyi műveletekről vagy szerződésekről abból a célból, hogy kijátssza a 21. cikk (1) és (5) bekezdésében, valamint a 29. cikk (1), (5) és (8) bekezdésében előírt bejelentési követelményeket.

(2) Amennyiben a Bizottság azt gyanítja, hogy egy vállalkozás az (1) bekezdésben említett gyakorlatot folytatott vagy folytat, előírhatja az említett vállalkozás számára, hogy nyújtsa be mindazt az információt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megállapításához, hogy a vállalkozás folytatott vagy folytat-e az (1) bekezdésben említett gyakorlatot, és felülvizsgálatot kezdeményezhet a 21. cikk (4) bekezdése vagy a 30. cikk (4) bekezdése alapján.

40. cikk

A határozatok közzététele

(1) A Bizottság összefoglaló értesítést tesz közzé a 10. cikk (3) bekezdésének a) pontja alapján elfogadott határozatokról, lehetővé téve, hogy bármely természetes vagy jogi személy, tagállam, illetve a külföldi támogatást nyújtó harmadik ország észrevételeket tegyen.

(2) A Bizottság a 11. cikk (2), (3) és (4) bekezdése, a 25. cikk (3) és (6) bekezdése, valamint a 31. cikk (1), (2) és (3) bekezdése alapján elfogadott határozatokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) Az összefoglaló értesítések és határozatok közzététele során a Bizottság kellően figyelembe veszi a vállalkozásoknak az üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekeit.

41. cikk

A határozatok címzettjei

(1) A Bizottság haladéktalanul értesítést küld a vállalkozásnak vagy a vállalkozások társulásának címzett határozatról, és lehetőséget ad az említett vállalkozásnak vagy a vállalkozások említett társulásának, hogy jelezze a Bizottságnak, hogy a határozatban található mely információkat tekinti bizalmasnak.

(2) A Bizottság tájékoztatást nyújt az érintett ajánlatkérő szervnek vagy közszolgáltató ajánlatkérőnek a 31. cikk (1) és (3) bekezdése alapján elfogadott, a közbeszerzési eljárásban részt vevő gazdasági szereplőnek címzett határozatról.

(3) A 29. cikk (4) bekezdése és a 31. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott határozatoknak az érintett ajánlatkérő szerv vagy közszolgáltató ajánlatkérő a címzettje. Annak a gazdasági szereplőnek, amelynek a részére nem ítélhető oda a szerződés, a Bizottság megküldi az erről szóló határozat egy példányát.

42. cikk

Közzététel és a védelemhez való jog

(1) A Bizottság a 11. cikk, a 12. cikk, a 17. cikk, a 18. cikk, a 25. cikk (3) bekezdése, a 26. cikk, a 31. cikk vagy a 33. cikk szerinti határozat elfogadása előtt lehetőséget biztosít a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak arra, hogy a Bizottság határozatának alapjául szolgáló indokokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a 12. cikk szerinti határozat ideiglenes jelleggel anélkül is meghozható, hogy a vizsgálat alatt álló vállalkozásnak lehetősége nyílna arra, hogy előzetesen megtegye észrevételeit, feltéve, hogy a Bizottság a határozatának meghozatalát követően a lehető leghamarabb lehetőséget biztosít erre a vállalkozás számára.

(3) A Bizottság határozatát kizárólag olyan indokokra alapozza, amelyekkel kapcsolatban az érintett vállalkozások lehetőséget kaptak észrevételeik megtételére.

(4) A vizsgálat alatt álló vállalkozás jogosult betekinteni a Bizottság ügyiratába annak érdekében, hogy az (1) bekezdés szerinti jogát gyakorolhassa. Az ügyiratba való betekintés joga nem vonatkozik a bizalmas jellegű információkra, illetve a Bizottság vagy a tagállamok belső dokumentumaira, vagy különösen a Bizottság és a tagállamok közötti levelezésre.

Az ügyiratba való betekintés joga a vállalkozásoknak vagy vállalkozások társulásainak az üzleti titkaik és egyéb bizalmas információik védelméhez fűződő jogos érdekére figyelemmel gyakorolható. A Bizottság felkérheti a vizsgálat alatt álló vállalkozást és a Bizottságnak információt szolgáltató vállalkozásokat vagy vállalkozások társulásait, hogy állapodjanak meg az említett információk közzétételének feltételeiről. Ha a vállalkozások vagy vállalkozások társulásai nem állapodnak meg az említett feltételekről, a Bizottság hatáskörrel rendelkezik arra, hogy kötelezővé tegye az információk közzétételére vonatkozó feltételeket.

E bekezdés egyetlen rendelkezése sem akadályozhatja meg a Bizottságot abban, hogy a szükséges mértékben felhasználja és közzétegye a belső piacot torzító külföldi támogatás fennállását igazoló információkat.

43. cikk

Szakmai titoktartás és az információk bizalmas kezelése

(1) Az e rendelet alapján megszerzett információk csak arra a célra használhatók fel, amelyre azokat beszerezték, kivéve, ha az információ szolgáltatója azt engedélyezi.

(2) A tagállamok és a Bizottság, azok tisztviselői és a felügyeletük alatt dolgozó más személyek biztosítják az e rendelet alkalmazása során megszerzett bizalmas információk védelmét a vonatkozó alkalmazandó szabályokkal összhangban. Ezért nem tehetik közzé az e rendelet szerint megszerzett, szakmai titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó információkat.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem akadályozhatja meg olyan statisztikák és jelentések közzétételét, amelyek nem tartalmaznak olyan információkat, amelyek lehetővé teszik egyes vállalkozások vagy vállalkozások egyes társulásai azonosítását.

(4) Az e rendelet alapján közölt bármilyen információ közzététele nem sértheti a tagállamok alapvető biztonsági érdekeit.

6. FEJEZET

MÁS JOGI ESZKÖZÖKKEL VALÓ KAPCSOLAT

44. cikk

Más jogi eszközökkel való kapcsolat

(1) Ez a rendelet nem érinti az EUMSZ 101., 102., 106., 107. és 108. cikkének, valamint az 1/2003/EK tanácsi rendeletnek (23) és a 139/2004/EK rendeletnek az alkalmazását.

(2) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2016/1037 európai parlamenti és tanácsi rendelet (24) alkalmazását.

(3) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/452 rendelet alkalmazását.

(4) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2022/1031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (25) alkalmazását.

(5) Ez a rendelet elsőbbséget élvez az (EU) 2016/1035 rendelettel szemben mindaddig, amíg az említett rendelet a 18. cikkének megfelelően alkalmazandóvá nem válik. Amennyiben az említett időpontot követően egy külföldi támogatás mind az (EU) 2016/1035 rendelet, mind e rendelet alkalmazási körébe beletartozik, az (EU) 2016/1035 rendelet élvez elsőbbséget. E rendelet közbeszerzésre és összefonódásokra vonatkozó rendelkezései azonban elsőbbséget élveznek az (EU) 2016/1035 rendelettel szemben.

(6) Ez a rendelet elsőbbséget élvez a 4057/86/EGK rendelettel szemben.

(7) Ez a rendelet nem érinti az (EU) 2019/712 rendelet alkalmazását. Az e rendelet 20. cikkében meghatározott, légi fuvarozókat érintő összefonódásokra e rendelet 3. fejezetének rendelkezései vonatkoznak. A légi fuvarozókat érintő közbeszerzési eljárásokra e rendelet 4. fejezetének rendelkezései vonatkoznak.

(8) Ezt a rendeletet a 2009/81/EK, a 2014/23/EU, a 2014/24/EU és a 2014/25/EU irányelvvel, valamint a 89/665/EGK (26) és a 92/13/EGK (27) tanácsi irányelvvel összhangban kell értelmezni.

(9) Ez a rendelet nem akadályozhatja az Uniót a nemzetközi megállapodásokból fakadó jogainak gyakorlásában vagy kötelezettségeinek teljesítésében. E rendelet alapján nem folytatható le olyan vizsgálat, illetve nem foganatosítható vagy tartható fenn olyan intézkedés, amely ellentétes az Unióra bármely vonatkozó nemzetközi megállapodás alapján háruló kötelezettségekkel. E rendelet értelmében különösen nem hozható olyan intézkedés, amely a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodás 32.1. cikkének értelmében vett és a Kereskedelmi Világszervezetben tagként részt vevő harmadik ország által nyújtott támogatással szembeni konkrét intézkedésnek minősülne.

7. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45. cikk

A Bíróság általi felülvizsgálat

Az EUMSZ 261. cikkével összhangban az Európai Unió Bírósága teljeskörű mérlegelési jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálata terén, amelyek révén a Bizottság pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabott ki. A Bíróság a kiszabott pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot törölheti, csökkentheti vagy növelheti.

46. cikk

Iránymutatások

(1) A Bizottság legkésőbb 2026. január 12-én közzéteszi és azt követően rendszeresen frissíti az alábbiakra vonatkozó iránymutatásokat:

a) a 4. cikk (1) bekezdése szerinti torzulás fennállásának megállapítására szolgáló kritériumok alkalmazása;

b) a mérlegelési teszt alkalmazása a 6. cikkel összhangban;

c) a 21. cikk (5) bekezdése szerint bármely összefonódás, illetve a 29. cikk (8) bekezdése szerint egy közbeszerzési eljárás során egy gazdasági szereplő által kapott külföldi pénzügyi hozzájárulás előzetes bejelentésének kérésére vonatkozó hatáskörének alkalmazása; valamint

d) a közbeszerzési eljárás torzulásának a 27. cikk szerinti értékelése.

(2) Az (1) bekezdésben említett iránymutatások kiadása előtt a Bizottság megfelelő konzultációkat folytat az érdekelt felekkel és a tagállamokkal. Az iránymutatások az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalatra épülnek.

47. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak tekintetében:

a) az összefonódások 21. cikk szerinti bejelentésének formája, tartalma és eljárási részletei, beleértve egy esetleges egyszerűsített eljárást is, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve azt a célt, hogy - e rendelet 21. cikke és a 139/2004/EK rendelet 4. cikke értelmében - a bejelentő felek adminisztratív terheit korlátozni kell;

b) a 29. cikk szerinti, a közbeszerzési eljárásokban a külföldi pénzügyi hozzájárulásokról szóló bejelentések, illetve a külföldi pénzügyi hozzájárulás hiányáról szóló nyilatkozat formája, tartalma és eljárási részletei, beleértve egy esetleges egyszerűsített eljárást is;

c) a 13. cikk (7) bekezdése, a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontja és a 15. cikk szerinti szóbeli nyilatkozatok eljárási részletei;

d) a 42. cikk szerinti közzétételre, illetve a 43. cikk szerinti szakmai titoktartásra vonatkozó részletek;

e) az átláthatósági követelmények formai, tartalmi és eljárási részletei;

f) a határidők számításának részletes szabályai;

g) a 25. és a 31. cikk szerinti kötelezettségvállalási javaslatokra vonatkozó eljárási részletek és határidők;

h) a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó, a 29-32. cikkben említett eljárási lépések részletes szabályai.

(2) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat a 48. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó-bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések elfogadása előtt a Bizottság közzéteszi azok tervezetét, és észrevételeket kér az általa meghatározott határidőn belül. Az említett határidőt a Bizottság határozza meg és az nem lehet négy hétnél rövidebb.

(4) Az (1) bekezdésben említett első végrehajtási jogi aktusokat 2023. július 12-ig kell elfogadni.

48. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

49. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

(1) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az összefonódások bejelentésére vonatkozóan a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerinti határértéknek legfeljebb a határérték 20 %-os növelésével vagy legfeljebb a határérték 20 %-os csökkentésével történő módosítása céljából, miután:

a) az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalat fényében értékelte az említett határértéket; és

b) megállapította az említett határérték módosításának szükségességét annak érdekében, hogy:

i. biztosítsa, hogy a 3. fejezetben foglalt bejelentési eljárások lehetővé tegyék a belső piacot torzító külföldi támogatások pontos azonosítását;

ii. biztosítsa, hogy észszerű adminisztratív teher háruljon a Bizottságra és az érintett vállalkozásokra; és

iii. fokozza e rendelet alkalmazásának hatékonyságát.

(2) A Bizottság annak értékelése céljából, hogy szükséges-e a bejelentésekre vonatkozó határérték (1) bekezdés szerinti módosítása, egy meghatározott, de két évnél nem rövidebb időszakra vonatkozóan végzi el értékelését, különösen a következő objektív kritériumok alapján:

a) a 21. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta a 10. cikk (4) bekezdése szerint az előzetes felülvizsgálatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint engedélyező határozatot fogadott el;

b) a 21. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

c) a 21. cikk (5) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

d) azon, a 20. cikk alapján bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódások összefüggésében hivatalból indított, 9. cikk szerinti felülvizsgálatok aránya, amelyek eredményeképpen vagy egy, a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozat, vagy egy, a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

e) a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt határérték és az említett határérték feletti átlagos teljes árbevétel összehasonlítása azokban az esetekben, amikor vagy egy, a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, összefonódást tiltó határozat, vagy egy, a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

f) a 21. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések száma és az említett szám alakulása.

(3) Ahhoz, hogy a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határértékeket növelni lehessen, az e cikk (2) bekezdésében említett értékelésnek igazolnia kell, hogy:

a) a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, összefonódást tiltó határozatok vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok nagy része olyan esetekre vonatkozott, amelyekben a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határérték feletti teljes árbevétel lényegesen meghaladta az említett határértéket; vagy

b) a 21. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 10. cikk (4) bekezdése szerint lezárta az előzetes felülvizsgálatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerinti engedélyező határozatot fogadott el.

(4) Ahhoz, hogy a 20. cikk (3) bekezdésének a) pontjában említett határértékeket csökkenteni lehessen, az e cikk (2) bekezdésében említett értékelésnek igazolnia kell, hogy:

a) a 21. cikk (5) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 25. cikk (3) bekezdésének c) pontja szerinti, az összefonódást tiltó határozatot, vagy a 25. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el; vagy

b) a 20. cikk értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó összefonódások összefüggésében hivatalból indított felülvizsgálatok nagy része azzal zárult, hogy Bizottság vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatot, vagy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szükség esetén az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a közbeszerzésekre vonatkozóan a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában, illetve a 28. cikk (2) bekezdésében foglaltak szerinti, bejelentésekre vonatkozó határértékek legfeljebb 20 %-os növeléssel vagy legfeljebb 20 %-os csökkentéssel történő módosítása céljából, miután:

a) az e rendelet végrehajtása és érvényesítése során szerzett tapasztalata fényében értékelte az említett határértékeket, és

b) megállapította az említett határértékek módosításának szükségességét annak érdekében, hogy:

i. biztosítsa, hogy a 4. fejezetben foglalt bejelentési eljárások lehetővé tegyék a belső piacot torzító külföldi támogatások pontos azonosítását;

ii. biztosítsa, hogy észszerű adminisztratív teher háruljon a Bizottságra és az érintett gazdasági szereplőkre; és

iii. fokozza e rendelet alkalmazásának hatékonyságát.

(6) A Bizottság annak értékelése céljából, hogy szükséges-e a bejelentésekre vonatkozó határérték (5) bekezdés szerinti módosítása, egy meghatározott, de két évnél nem rövidebb időszakra vonatkozóan végzi el értékelését, különösen a következő objektív kritériumok alapján:

a) a 29. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta az előzetes felülvizsgálatot a 10. cikk (4) bekezdése szerint, vagy a 31. cikk (3) bekezdése szerint engedélyező határozatot fogadott el;

b) a 29. cikk (1) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot, vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

c) a 29. cikk (8) bekezdése szerinti azon bejelentések aránya, amelyek eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot, vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el;

d) a 28. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, illetve a 30. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, közbeszerzési eljárás keretében nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulással összefüggésben hivatalból indított, 9. cikk szerinti felülvizsgálatot követően hozott, 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatok és a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok száma az ilyen, hivatalból indított felülvizsgálatok teljes számához képest;

e) a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt, vonatkozó határértékek, valamint, a szerződések - a vonatkozó határérték feletti - átlagos tervezett értéke vagy a részek - a vonatkozó határérték feletti - átlagos értéke közötti összehasonlítás azokban az esetekben, amikor vagy egy, a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozat, vagy egy, a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozat született;

f) a 29. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések száma és az említett szám alakulása.

(7) A bejelentésekre vonatkozó határértékek növelése érdekében a (6) bekezdésben említett értékelésben igazolni kell, hogy:

a) a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatok, és a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatok nagy része olyan esetekre vonatkozott, amikor a szerződéseknek a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett határérték feletti tervezett értéke vagy azon részeknek a 28. cikk (2) bekezdésében említett határérték feletti értéke, amelyekre ajánlatot nyújtottak be, lényegesen magasabb volt a 28. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 28. cikk (2) bekezdésében foglalt határértékeknél; vagy

b) a 29. cikk (1) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy lezárta a 10. cikk (4) bekezdése szerinti előzetes felülvizsgálatot, vagy a 31. cikk (3) bekezdése szerint engedélyező határozatot fogadott el.

(8) A határértékek csökkentése érdekében a (6) bekezdésben említett értékelésben igazolni kell, hogy:

a) a 29. cikk (8) bekezdése szerinti bejelentések nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 31. cikk (1) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot, vagy a 31. cikk (2) bekezdése szerinti, a szerződés odaítélését tiltó határozatot fogadott el; vagy

b) a külföldi támogatásoknak a 28. cikk (1) bekezdése értelmében bejelentési kötelezettség alá nem tartozó, illetve a 30. cikk (4) bekezdésének hatálya alá tartozó, közbeszerzési eljárás keretében nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokkal összefüggésben hivatalból indított felülvizsgálatai nagy része eredményeképpen a Bizottság vagy a 11. cikk (2) bekezdése szerinti, korrekciós intézkedéseket tartalmazó határozatot, vagy a 11. cikk (3) bekezdése szerinti, kötelezettségvállalásokat tartalmazó határozatot fogadott el.

(9) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 50. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bejelentett összefonódások esetében a 25. cikk (2) és (4) bekezdésében, a közbeszerzési eljárásokkal összefüggésben bejelentett pénzügyi hozzájárulások tekintetében pedig a 30. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében foglaltak szerinti előzetes felülvizsgálat és részletes vizsgálatok határidejének lerövidítésére vonatkozóan. A Bizottság abban az esetben fogadhat el ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a 25. cikk (2) és (4) bekezdésében, valamint a 30. cikk (2), (5) és (6) bekezdésében foglalt határidők lerövidítése céljából, ha az e rendelet alkalmazása során követett gyakorlata azt mutatja, hogy a bizottsági értékelés rövidebb idő alatt elvégezhető.

50. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 49. cikk (1) és (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. január 12-től kezdődő hatállyal.

(3) A Bizottságnak a 49. cikk (9) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2025. január 12-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(4) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 49. cikk (1), (5) és (9) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(6) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(7) A 49. cikk (1), (5) és (9) bekezdése alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

51. cikk

Különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a különböző átruházott hatáskörökhöz

A Bizottság az e rendelet alapján rá ruházott minden hatáskör tekintetében különálló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el.

52. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1) A Bizottság éves jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet alkalmazásáról és végrehajtásáról.

(2) A Bizottság 2026. július 13-ig, majd azt követően háromévente felülvizsgálja az e rendelet végrehajtására és érvényesítésére vonatkozó gyakorlatát, különösen a 4, az 5., a 6. és a 9. cikk alkalmazása, valamint a 20. cikk (3) bekezdésében és a 28. cikk (1) és (2) bekezdésében foglalt bejelentési határértékek tekintetében, és jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és ehhez - amennyiben a Bizottság szükségesnek tartja - megfelelő jogalkotási javaslatokat fűz. Felülvizsgálata keretében a Bizottság jelentést tesz a harmadik országok támogatás-ellenőrzési rendszereit érintő nemzetközi kapcsolatok alakulásáról.

(3) Amennyiben a Bizottság helyénvalónak tartja a jelentés vonatkozó jogalkotási javaslatokkal való kiegészítését, az említett javaslatok a következőket foglalhatják magukban:

a) a 20. és a 28. cikkben foglaltak szerinti, bejelentésekre vonatkozó határértékek módosítása;

b) az érintett vállalkozások egyes kategóriáinak mentesítése a 21. és 29. cikk szerinti bejelentési kötelezettség alól, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások valószínűleg nem torzítják a belső piacot;

c) egyedi, bejelentésekre vonatkozó határértékek megállapítása bizonyos gazdasági ágazatok számára, vagy differenciált határértékek megállapítása a különböző típusú közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan, különösen akkor, ha a Bizottság gyakorlata lehetővé teszi azon gazdasági tevékenységek azonosítását, amelyek esetében a külföldi támogatások nagyobb valószínűséggel torzítják a belső piacot, így többek között a stratégiai ágazatokra és a létfontosságú infrastruktúrákra vonatkozóan;

d) a felülvizsgálatra és a részletes vizsgálatokra vonatkozó, a 25. és a 30. cikkben foglaltak szerinti határidők módosítása;

e) e rendelet hatályon kívül helyezése, amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a belső piacot torzító külföldi támogatások kezelésére vonatkozó többoldalú szabályok teljes mértékben feleslegessé tették ezt a rendeletet.

53. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ezt a rendeletet 2023. július 12-ét megelőző öt évben nyújtott külföldi támogatásokra alkalmazni kell, amennyiben az ilyen külföldi támogatások 2023. július 12-ét követően torzítják a belső piacot.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ezt a rendeletet a 2023. július 12-ét megelőző három évben nyújtott külföldi pénzügyi hozzájárulásokra alkalmazni kell, amennyiben az ilyen külföldi pénzügyi hozzájárulásokat az összefonódást bejelentő vagy az e rendelet szerinti közbeszerzési eljárással összefüggésben pénzügyi hozzájárulásokat bejelentő vállalkozásnak nyújtották.

(3) Ez a rendeletet nem kell alkalmazni olyan összefonódásokra, amelyekre vonatkozóan 2023. július 12-ét megelőzően kötötték meg a megállapodást, jelentették be a nyilvános ajánlatot, vagy került sor az irányítást megalapozó részesedés megszerzésére.

(4) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a 2023. július 12. előtt odaítélt közbeszerzési szerződésekre, illetve az azelőtt indított közbeszerzési eljárásokra.

54. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2023. július 12-től kell alkalmazni.

(3) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 47. és a 48. cikket 2023. január 11-től, a 14. cikk (5), (6) és (7) bekezdését pedig 2024. január 12-től kell alkalmazni.

(4) E cikk (2) bekezdésétől eltérve, a 21. és a 29. cikket 2023. október 12-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2022. december 14-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

M. BEK

(1) HL C 105., 2022.3.4., 87. o.

(2) Az Európai Parlament 2022. november 10-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2022. november 28-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/452 rendelete (2019. március 19.) az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról (HL L 79. I, 2019.3.21., 1. o.).

(4) A Bizottság 1407/2013/EU rendelete (2013. december 18.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.).

(5) A Tanács 139/2004/EK rendelete (2004. január 20.) a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről (az EK összefonódás-ellenőrzési rendelete) (HL L 24., 2004.1.29., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/23/EU irányelve (2014. február 26.) a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/24/EU irányelve (2014. február 26.) a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/81/EK irányelve (2009. július 13.) a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(12) Megállapodás az Európai Uniónak a Tanács keretében ülésező tagállamai között az Európai Unió érdekében kicserélt minősített adatok védelméről (HL C 202., 2011.7.8., 13. o.).

(13) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

(14) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/444 határozata (2015. március 13.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 72., 2015.3.17., 53. o.).

(15) A Tanács 4057/86/EGK rendelete (1986. december 22.) a tengeri fuvarozásban alkalmazott tisztességtelen árképzési gyakorlatokról (HL L 378., 1986.12.31., 14. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1035 rendelete (2016. június 8.) a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről (HL L 176., 2016.6.30., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/712 rendelete (2019. április 17.) a légi közlekedés területén zajló verseny védelméről és a 868/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 123., 2019.5.10., 4. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 182., 2013.6.29., 19. o.).

(22) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.).

(23) A Tanács 1/2003/EK rendelete (2002. december 16.) a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról (HL L 1., 2003.1.4., 1. o.).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1037 rendelete (2016. június 8.) az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről (HL L 176., 2016.6.30., 55. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1031 rendelete (2022. június 23.) a harmadik országbeli gazdasági szereplőknek, áruknak és szolgáltatásoknak az Unió közbeszerzési és koncessziós piacaihoz való hozzáféréséről, valamint az uniós gazdasági szereplők, áruk és szolgáltatások harmadik országbeli közbeszerzési és koncessziós piacokhoz való hozzáféréséről szóló tárgyalásokat támogató eljárásokról (nemzetközi közbeszerzési eszköz - IPI) (HL L 173., 2022.6.30., 1. o.).

(26) A Tanács 89/665/EGK irányelve (1989. december 21.) az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 395., 1989.12.30., 33. o.).

(27) A Tanács 92/13/EGK irányelve (1992. február 25.) a vízügyi, energiaipari, szállítási és távközlési ágazatokban működő vállalkozások beszerzési eljárásairól szóló közösségi szabályok alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (HL L 76., 1992.3.23., 14. o.).

E jogi aktusra vonatkozóan három nyilatkozat megtételére került sor, amelyek a HL C 491., 2022. december 23-i számában találhatók.