17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet

a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről

A Kormány

a 31. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

az 1-9. alcím tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (3) bekezdésében,

a 29. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 30. § tekintetében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés b) pontjában,

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva,

a következőket rendeli el:

1. A világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszer alkalmazása

1. §[1] (1) Az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49/E-49/G. §-ában meghatározott szabályok alapján létrehozott, a világhálón elérhető elektronikus értékesítési rendszert (a továbbiakban: EÉR) 2015. január 1-jétől kell alkalmazni, mindazon esetekben, amikor a Cstv. 49. § (1) bekezdése értelmében a nyilvános értékesítés kötelező, kivéve az értékpapíroknak a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak nyilvános értékesítésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a felszámolás számviteli feladatairól szóló 225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet módosításáról szóló 237/2009. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ért. Korm. r.) 4. § (6) bekezdése szerinti módon történő értékesítését.

(2) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 122. § (1) bekezdésében foglaltak alapján e rendelet szabályait kell alkalmazni a vagyonrendezési eljárásban történő nyilvános értékesítésekre is.

2. Az EÉR létrehozása, működtetése

2. §[2]

3. § (1)[3] Az EÉR-t a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: működtető) a (3) bekezdés szerint auditáltatnia kell annak igazolására, hogy az megfelel a jogszabályban és a működtetéssel összefüggésben hozott szabályzatokban meghatározott feltételeknek, továbbá a rendszer megbízhatóan, ellenőrizhetően működik, és a díjszabások nem tartalmaznak indokolatlan költségelemeket.

(2)[4]

(3) Az auditálást legalább kétévenként újra el kell végeztetni, és ezen időtartamon belül abban az esetben is, ha olyan körülmény jut a működtető tudomására, amely alapján fennáll a veszélye annak, hogy az (1) bekezdés és a 4. § szerinti követelmények nem teljesülnek a működtetés során.

(4)[5] Az auditáló szervezetet a működtető választja ki, és viseli az auditálással összefüggő költségeket. Az auditáló szervezet kiválasztásánál ki kell kérni az állami adóhatóság véleményét is.

3. Az EÉR üzemeltetésére vonatkozó követelmények

4. § (1) Az üzemeltetés során biztosítani kell az EÉR adatainak megőrzését és biztonságos kezelését, a nem nyilvános adatok védelmét, a titokvédelemmel összefüggő kötelezettségek teljesítését. Biztonságcentrikus rendszerüzemeltetési feltételeket kell kialakítani és folyamatosan biztosítani, a biztonsági kockázatot jelentő üzemeltetési hibákat haladéktalanul ki kell javítani, az üzemeltetési hibából adódó károkat fel kell mérni, és gondoskodni kell a jogszerű állapot helyreállításáról.

(2)[6] A fizikai és adminisztratív biztonsági rendszer kiépítését, a rendszerüzemeltetés főbb biztonsági feltételeit és követelményeit, az adatállományok vészhelyzetben történő mentését szabályzatba kell foglalni, amelyről ki kell kérni az igazságügyért felelős miniszter véleményét is. Az üzemeltetési szabályzat kötelező tartalmi elemeit és az üzemeltető által készítendő egyéb belső szabályzatok körét az 1. melléklet tartalmazza.

(3)[7] Az üzemeltetés során a rendszergazdai feladatokat ellátó (annak helyettese) és az informatikai biztonságért felelős nem lehet ugyanaz a személy, és nem lehetnek egymásnak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói.

4. Az EÉR felhasználóira vonatkozó szabályok

5. § (1) Az EÉR felhasználói

a) a felszámolási eljárásokban értékesítési feladatokat ellátó felszámoló szervezetek (a továbbiakban: értékesítő),

b) a nyilvános értékesítési eljárásban (árverés vagy értékesítési pályázat) részt vevő licitálók vagy pályázók (a továbbiakban együtt: licitáló),

c) azok a személyek vagy szervezetek, amelyek az értékesítési rendszer működésének és az ajánlatoknak a megismerése érdekében az EÉR honlapjára belépnek, de nem regisztráltatták magukat licitálóként (a továbbiakban: betekintő),

d)[8]

e) azok a szervezetek, amelyek az EÉR-ben rögzített adatok és dokumentumok hatósági és bírósági ellenőrzésére jogosultak (a továbbiakban: ellenőrzésre jogosult szervezetek).

(2)[9] Az értékesítőként történő belépés lehetőségét a működtetőnek biztosítania kell

a) minden, a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett,

b) a Kormány által a Cstv. 66. § (2) bekezdésében és 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján állami felszámolóként kijelölt,

c) törvényben pénzügyi szervezet felszámolására vagy végelszámolására kijelölt, valamint

d) a Cstv. 27/A. § (6a) bekezdése alapján a folyamatban lévő felszámolási eljárásokban még közreműködő

felszámoló szervezet számára.

(2a)[10] Az értékesítők a felszámoló szervezetek hatósági nyilvántartásába bejegyzett adataikkal vesznek részt az EÉR-ben. A nyilvántartást vezető hatóság az adatokról és azok változásáról elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az EÉR működtetője részére.

(3) Amennyiben az értékesítő az EÉR értékesítők jegyzékéből törlésre kerül, a működtető erről haladéktalanul elektronikus értesítést küld a felszámoló szervezet hatósági nyilvántartását ellátó szervnek.

6. § (1)[11] Az EÉR működtetése érdekében

a) az értékesítők havonta

aa) rendszerhasználati felhasználói alapdíjat és

ab) sávosan meghatározott licitindítási díjat,

b) a nyertes licitálók a nettó vételár 1%-át mint jutalékot

kötelesek fizetni a működtető részére.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti díjakba beépülő költségelemeket és a díjak összegét a működtető az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter véleményének figyelembe vételével állapítja meg, és közzéteszi a Felhasználói Szabályzat értékesítői fejezetében. A díjak emelésére a költségek emelkedése esetén kerülhet sor, az említett miniszterek egyetértésével. A díjak változását azok bevezetése előtt legalább 30 nappal közzé kell tenni.

(3) A licitáló a licitálók nyilvántartásába történő első felvétele alkalmával 7000 Ft regisztrációs díjat fizet.

(4)[12] Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott díjakat az EÉR honlapján közzé kell tenni.

7. § (1)[13] Az EÉR működtetője Felhasználói Szabályzatot alkot, amelyet az EÉR honlapján közzé kell tenni, legalább 15 nappal az EÉR működésének megkezdését megelőzően. A Felhasználói Szabályzat elkészítésekor és módosításakor - kivéve, ha a módosítás a megváltozott jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelést szolgálja - ki kell kérni az Országos Bírósági Hivatal, az igazságügyért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, továbbá a felszámolók és vagyonfelügyelők országos érdekképviseletének véleményét. A Felhasználói Szabályzat módosítását legalább 15 nappal az alkalmazása előtt kell közzétenni.

(2) A Felhasználói Szabályzat kötelező tartalmi elemei:

a) tájékoztató az EÉR által az értékesítők, továbbá a licitálók számára nyújtott szolgáltatásokról és az egyes szolgáltatások igénybevételének módjáról,

b) a licitálók jegyzékébe történő felvételi eljárása tekintetében

ba) a bejegyzéshez szükséges adatok igazolása,

bb) nyilatkozat az adatok kezeléséhez való hozzájárulásról,

bc) a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jutalék és 6. § (3) bekezdés szerinti regisztrációs díj megfizetésének módja,

bd) a felhasználói azonosítók képzésének módja (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító),

c) a licitálók jegyzékéből történő törlés tekintetében a törlés esetei (kérelemre, vagy a jogszabályban meghatározott esetekben enélkül is),

d) a licitálók jegyzékében szereplő adatok megváltoztatása tekintetében

da) a ba) és a bd) alpontban foglaltak,

db) a jelszó elvesztése esetén követendő eljárás,

e) licitálók felhasználói neve képzésének és jelszavuk aktiválásának módja,

f) tájékoztatás a licitálók adatainak kezeléséről (adatok köre, kezelésük időtartama, adatok továbbítása, adatkezelő),

g) a betekintők számára az EÉR által ingyenesen biztosított szolgáltatások köre és igénybe vételének módja,

h) az értékesítők jegyzékébe történő felvételi eljárása tekintetében

ha) a bejegyzéshez szükséges adatok igazolása,

hb)[14] az értékesítők részéről belépni jogosult személyek körének meghatározása, belépésük módja,

hc) nyilatkozat az adatok kezeléséhez való hozzájárulásról,

hd) a 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti díjak megfizetésének módja,

he) a felhasználói azonosítók képzésének módja (felhasználói név, jelszó, egyedi azonosító),

i) az értékesítők jegyzékéből történő törlés tekintetében a törlés esetei (kérelemre, vagy a jogszabályban meghatározott esetekben enélkül is),

j) az értékesítők jegyzékében szereplő adatok megváltoztatása tekintetében

ja) a ha) és a he) alpontban foglaltak,

jb) a jelszó elvesztése esetén követendő eljárás,

k) az értékesítők felhasználói neve képzésének és jelszavuk aktiválásának módja,

l) az értékesítőnek a rendszer használatával összefüggő jogosultságai és kötelezettségei,

m) tájékoztatás az értékesítők adatainak kezeléséről (adatok köre, kezelésük időtartama, adatok továbbítása, adatkezelő),

n) az értékesítők, továbbá a licitálók rendelkezésére álló technikai segítségnyújtó szolgáltatás (Help Desk) tartalma, elérési módja,

o) a honlap oldalfrissítés beállításának módja,

p) az EÉR üzemszerű karbantartási idejéről és az erről szóló tájékoztatásról szóló tájékoztatás formája,

q) az EÉR esetleges üzemzavaráról szóló tájékoztatás formája, amely tájékoztatást haladéktalanul közzé kell tenni a működtető honlapján is.

8. § (1) A licitálók és a betekintők számára az EÉR Felhasználói Szabályzata legalább a következő szolgáltatásokat köteles ingyenesen lehetővé tenni:

a) Felhasználói Szabályzat vevőkre vonatkozó fejezetének megtekintése,

b) általános rendszerüzenetek megtekintése,

c) betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba,

d) nyilvános licitnaplók megtekintése,

e) technikai segítségnyújtás (Help desk szolgáltatás),

f) ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére.

(2) Az értékesítők számára az EÉR Felhasználói Szabályzata legalább a következő szolgáltatásokat köteles ingyenesen lehetővé tenni:

a) Felhasználói Szabályzat megtekintése,

b) általános rendszerüzenetek megtekintése,

c) betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába és az archivált nyilvántartásba,

d) licitnaplók megtekintése,

e) technikai segítségnyújtás (Help desk szolgáltatás),

f) ügyfélszolgálat az értékesítési rendszerrel és annak továbbfejlesztésével összefüggő javaslatok megtételére,

g) a rendszergazda szolgáltatások,

h) az értékesítési hirdetmények, közlemények, azok mellékletei feltöltésével, az adatok karbantartásával kapcsolatos szolgáltatások,

i) archiválási szolgáltatások.

(3) A felszámoló szervezetekkel kapcsolatos hatósági és bírósági ellenőrzési jogkörére tekintettel az EÉR Felhasználói Szabályzata az ellenőrzésre jogosult szervezetek számára legalább a következő szolgáltatást köteles ingyenesen lehetővé tenni:

a) betekintés az értékesítési hirdetmények nyilvántartásába, az archivált nyilvántartásokba, illetve eseménytárakba,

b) a teljes licitnaplókhoz, az értékesítési eljárással kapcsolatos adatokhoz, dokumentumok, értékesítési tájékoztatókhoz, valamint adásvételi szerződésekre vonatkozó adatokhoz történő hozzáférés,

c) a licitáló által az azonosítása érdekében megadott adatok megismerhetősége.

5. Az értékesítő elektronikus értékesítéssel összefüggő feladatai és eljárása

9. § Az EÉR-en történő értékesítés rendjére a Cstv.-ben, továbbá az Ért. Korm. r.-ben foglaltakat az e rendeletben foglalt sajátos rendelkezésekkel, eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

10. § (1) Az EÉR-en a következő értékesítési hirdetmények tehetők közzé magyar nyelven, továbbá - az értékesítő döntésétől függően, szakfordításban - idegen nyelven is:

a) felszámolás alatt lévő adósok vagyona egészének vagy telephelyük eszközei összességének értékesítése,

b)[15] gazdálkodó szervezetben fennálló részesedések értékesítése,

c) ingatlanok értékesítése,

d)[16] ingóságok (különösen: termelőeszközök, járművek, berendezések, nagyobb értékű készletek, állatállomány, értékpapírok) értékesítése,

e) követelések értékesítése,

f) kis értékű (1 millió forint alatti becsértékű) készletek, termény, állatállomány és egyéb ingóságok értékesítése.

(2) Az (1) bekezdés d) és f) pont szerinti ingóságok értékesítése akkor is lebonyolítható az EÉR-en keresztül, ha azok gyorsan romló, vagy különleges kezelést igénylő jellegére, illetőleg azok csekély értékére tekintettel a Cstv. nem teszi kötelezővé a nyilvános árverést vagy pályázatot.

(3) A (2) bekezdés szerinti vagyoni körre az EÉR-en közzétett értékesítési hirdetményben az értékesítő - a 12. § (1) bekezdésben foglaltak szerint - rövidebb határidőt határozhat meg a vételi, illetve pályázati ajánlatok megtételére, az adásvételi szerződés megkötésére, a vételár megfizetésére, és a megvásárolt ingóságok vevő általi átvételére és elszállítására.

(4) A betekintőket és a licitálókat - az (1) bekezdés szerinti vagyoncsoportokban és azokon belül - tartalmi ismérvek alapján történő szűréseket végző segédprogram segíti, így különösen a vagyontárgyak elnevezésére, típusára, az ingatlanok földrajzi elhelyezkedésére, jellemzőire, továbbá a meghirdetési árra vonatkozó keresés támogatása érdekében.

(5)[17] Az EÉR felületén a Cégközlönyben - a Cstv. 49/A. § (1) bekezdése szerinti módon közzétett - értékesítési hirdetménnyel azonos tartalmú hirdetményt kell közzétenni, legkésőbb a Cégközlönyben történő közzétételt követő munkanap 24 óráig. A hirdetményt az értékesítő hozza létre az EÉR felületén.

(6)[18] Az értékesítéssel kapcsolatban minden más információt is az EÉR felületén kell közzétenni. A műszaki azonosításhoz szükséges adatok megjelölése kötelező. A 10. § (1) bekezdés c), d) és - az értékesítő döntése szerint - az f) pontja szerinti vagyontárgy értékesítése esetén a hirdetmény mellett az EÉR felületén közzé kell tenni az értékesítendő vagyontárgyat bemutató képfelvételt is.

11. § (1)[19] Az értékesítőnek a rendszerbe való belépésekor a felhasználói nevét és jelszavát kell használnia.

(2)[20] Az értékesítő nem jogosult a számítógépes rendszerben a más értékesítő eljárásaival kapcsolatos adatokhoz, dokumentumokhoz való hozzáférésre. Egy adott felszámolóbiztos által az EÉR felületén meghirdetett elektronikus értékesítési eljárást másik értékesítő által kijelölt felszámolóbiztos nem folytathatja.

12. § (1)[21] Az értékesítési hirdetményben a licitálásra, illetve az értékesítési pályázat benyújtására legalább 10 napos időtartamot kell biztosítani. Ezen időtartam 10 napnál csak a 10. § (2) bekezdése szerinti vagyontárgyak esetén lehet rövidebb, de ekkor sem lehet kevesebb 5 munkanapnál.

(2) A hirdetményben a részletes értékesítési feltételek között tájékoztatást kell adni az esetleges részletfizetési feltételekről és a vételár megfizetésére nyitva álló határidőről is.

(3)[22] Az értékesítési hirdetményhez csatolva, az EÉR felületén - a betekintők és a licitálók számára - az értékesítő az értékesítésre kerülő vagyoni elemekről, azok jellemzőiről egy összefoglaló jellegű értékesítési tájékoztatót (tender füzetet) is közzétesz, és ehhez képeket társít a 10. § (6) bekezdése szerinti esetekben, továbbá tájékoztatást ad az értékesítendő vagyon megtekintésének módjáról. Az értékesítési tájékoztatót a felszámoló - a könnyebb áttekinthetőség érdekében - egységesített formában, formanyomtatvány alkalmazásával is elkészítheti.

(4) A nagy értékű, sok vagyonelemet tartalmazó cégvagyon értékesítése esetén az értékesítési hirdetményben közzétett ismertetés és a (3) bekezdésben említett értékesítési tájékoztatóban felsoroltakat tovább részletező, részletes értékesítési tájékoztató (részletes tenderfüzet) is feltöltésre kerülhet az EÉR-ben, amelynek megtekintését és letöltését költségtérítéshez kötheti a felszámoló. A licitálói részvételt azonban nem lehet a részletes tenderfüzet igényléséhez kötni, a pályázat vagy licit a részletes tenderfüzet megrendelése vagy igénylése nélkül is érvényesen benyújtható.

(5) Ha az értékesítési forma pályázat, meg kell határozni a részletes pályázati feltételeket is, így különösen:

a) hogy a licitálónak a vételárfizetésen kívül milyen kötelezettségek átvállalására vagy teljesítésére kell ajánlatot tennie, és ezt milyen részszempontokkal teheti,

b) annak meghatározását, hogy a vételár összegét, megfizetésének ütemezését és az egyéb részszempontokat az értékesítő milyen súlyozással értékeli,

c) annak meghatározását, hogy az értékesítő az érvényes pályázatok közül milyen módszerrel választja ki az összességében legkedvezőbb ajánlatot tartalmazó nyertes pályázatot.

(6)[23] A licitálók a részletes tenderfüzet megtekintéséért és letöltéséért az értékesítő által meghatározott összegű költségtérítést a működtető részére fizetik meg. A működtető a megfizetett költségtérítésről a saját nevében állítja ki a számlát. Az általános forgalmi adó tekintetében az állami adóhatósághoz a bevallást és a befizetést a működtető teszi meg, illetve teljesíti. A működtető az értékesítési eljárás lezárultát követően a megfizetett költségtérítések nettó összegét az értékesítő részére átutalja, illetve a költségtérítések megfizetésével kapcsolatos adatokat az értékesítőnek megküldi.

13. §[24] (1)[25] Az értékesítő az árverés, illetve a pályázatok benyújtására szabott határidő megnyíltát megelőzően köteles elvégezni az EÉR-be bejelentkező licitáló által az azonosítása érdekében megadott adatok ellenőrzését annak érdekében, hogy ne szerezhessen tulajdont az értékesítésből jogszabály alapján kizárt személy vagy szervezet [ideértve azt is, akinek kizárására a korábbi értékesítési eljárás során történt mulasztása miatt került sor a Cstv. 49/B. § (5) bekezdése alapján, továbbá akiről megállapításra került, hogy valótlan adatok vagy hamisított, illetve érvénytelen dokumentumok megadásával vagy más módon az eljárás eredményét csalárd módon próbálta befolyásolni, és ezért kizárták, vagy a Cstv. 49/G. § (3) bekezdése alapján nem vehet részt az értékesítésben].

(2)[26] Az értékesítési eljárásban az vehet részt, aki a Cstv. és az Ért. Korm. r. szerinti árverési előleget vagy pályázati biztosítékot befizette. Az árverési előleg vagy pályázati biztosíték megfizetésének határideje az árverés, illetve a pályázat hirdetményében megjelölt kezdő időpontjától visszafelé számított második munkanap. Az árverési előleg vagy pályázati biztosíték összege a hirdetményben megjelölt fizetési számlán történő jóváírás időpontjában minősül megfizetettnek. A befizetések és a szabályzatokban előírt feltételek nem teljesülése esetén a szabálytalanul eljáró licitálót vagy pályázót az értékesítő az értékesítésből kizárja.

(3)[27] A felhasználói azonosító aktiválására az értékesítő jogosult. Az értékesítő akkor aktiválja az elektronikus értékesítési rendszer árverezőként, valamint pályázóként történő használatához szükséges felhasználói azonosítót, ha az árverési előleg vagy a pályázati biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott időpontig megfizetésre kerül.

(4)[28] Ha az értékesítő a (3) bekezdés szerinti felhasználói azonosítói aktiválást az árverés, illetve a pályázat kezdő időpontjáig nem végzi el, az elektronikus értékesítési eljárás érvénytelenné válik az elektronikus értékesítési eljárásnak az árverés, illetve a pályázat hirdetményében megjelölt kezdő időpontjában.

(5)[29] Ha az értékesítő a pályázati értékesítés esetén a pályázót, árverési értékesítés esetén az árverezőt az (1)-(3) bekezdésben foglalt feltételek alapján az értékesítési eljárásban pályázóként, illetve árverezőként aktiválja, és ennek ellenére a pályázó nem tesz legalább a minimálárnak megfelelő vételi ajánlatot, illetve egyetlen árverező sem tesz legalább a kikiáltási árnak megfelelő vételi ajánlatot, úgy a pályázó a pályázati biztosíték, az árverező az árverési előleg összegét elveszíti.

14. § (1) Az értékesítő az árverés, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lejártakor megtekinti és ellenőrzi a teljes licitnaplót annak megállapítása céljából, hogy szabályszerű volt-e az elektronikus értékesítés, és hogy melyek voltak az érvényes vételi ajánlatok, melyik lett a nyertes ajánlat, illetve kell-e második értékesítési fordulót tartani.

(2) Az értékesítő az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapításáról vagy pedig érvénytelenné, illetőleg eredménytelenné nyilvánításáról közleményt tesz közzé az EÉR internetes felületén. Az értékesítés érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítása esetén meg kell jelölni ennek indokát is. Az érvényes és eredményes elektronikus értékesítés esetén a közlemény tartalmazza a nyertes ajánlat összegét, a nyertes ajánlattevő azonosító számát, a szerződéskötés dátumát, továbbá azt a tényt, hogy a szerződés a nyertes ajánlattevővel kerül megkötésre, vagy elővásárlási jog jogosultjának megkeresése szükséges. Az eredménytelenné nyilvánított értékesítés esetén a közlemény tájékoztatást adhat arról, hogy sor kerülhet-e - a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése vagy 49/B. § (7) bekezdése alapján - a zálogjogosult hitelező részére történő értékesítésre.

(3) Az érvényes, de a Cstv. 49/A. § (4) bekezdése értelmében ártárgyalást igénylő esetekben az elektronikus értékesítési rendszerben egy második értékesítési fordulót kell meghirdetni. Az erről szóló közleményben az értékesítő utal arra is, hogy az előző értékesítési hirdetmény során megtett érvényes ajánlatok érvényben maradnak, és a második és minden további értékesítési fordulóra a megelőző értékesítési hirdetmény ügyszámán kerül sor. A Cstv. 49/A. §-át és az Ért. Korm. r. 4. § (4) bekezdésének szabályait az elektronikus értékesítésben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy közjegyző igénybevételére nem kerül sor.

(4) Az Ért. Korm. r. 4. § (1) bekezdése szerinti, az önálló termelő egységként vagy az adós vagyontárgyai összességének értékesítésére irányuló eljárás esetén, ha nem érkezett a pályázati feltételeknek megfelelő, érvényes ajánlat, az értékesítés eredménytelenné nyilvánításáról szóló közleményben utalni kell arra is, hogy az egyes vagyoni elemekre, vagyontárgyakra vonatkozóan egy külön értékesítési hirdetménynél lehet majd ajánlatot tenni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti közleményt az értékesítőnek legalább 90 napig elérhetőként kell tartania az internetes felületen, ezt követően a közleményt az értékesítő az adott eljárás archivált eseménytárába helyezi át.

(6) Az archivált eseménytár-állomány felszámolási eljárásonként külön-külön tartalmazza az értékesítési eseményeket és a kapcsolódó dokumentumokat. Az értékesítőnek az eredményesen és eredménytelenül lezárt, a visszavont és az érvénytelen értékesítési eljárások archivált eseménytárba helyezett adatállományát az EÉR működtetővel archiváltatnia kell. Ezt az archivált állományt a működtető még 5 évig megőrzi visszatölthető formában, továbbá ezt követően is, ha értesítést kap arról, hogy az értékesítési eljárással összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban. Ez utóbbi esetben az archivált állományt ezeknek az eljárásoknak a jogerős befejezéséig kell megőriznie. A működtető az archivált állományból - az archivált állományba helyezéstől számított 10 évig - köteles megőrizni az értékesítési hirdetményt, az értékesítést lezáró hirdetményt és a törlésre vonatkozó utasítást.

15. § (1) Az elektronikus értékesítést az értékesítő akkor nyilvánítja érvénytelenné, ha

a) az értékesítés nem felelt meg a jogszabályi feltételeknek (ide értve azt is, ha az EÉR üzemeltetési folyamatok nem feleltek meg az e rendelet szerinti eljárásrendnek, vagy nem biztosították a titkosítást, illetve ha a titkosítás sérült),

b) az értékesítéssel összefüggésben illetéktelenek információkat szereztek, és ezzel az értékesítés eredményét befolyásolhatták,

c) jogosulatlan hozzáférés vagy adatmódosítás történt, és ez az értékesítés eredményét befolyásolhatta,

d) vevőként kizárt személy vagy szervezet szerezne tulajdont.

e)[30] az árverés, illetve a pályázat a 13. § (4) bekezdése alapján érvénytelenné vált.

(2) Az érvénytelenné vagy eredménytelenné nyilvánítás esetén az értékesítő megteszi az intézkedéseket a megismételt értékesítésre, az újabb értékesítési hirdetményt az előző hirdetmény ügyszámán teszi közzé. Nem kell újabb értékesítési hirdetményt közzétenni a Cstv. 49/A. § (5) bekezdése és 49/B. § (7) bekezdése szerinti esetekben, ha a zálogjogosult részére, becsértéken történik az értékesítés.

(3) Az EÉR honlapján a már lezárt értékesítésre vonatkozó nyilvános adatok, az eljárást rögzítő dokumentumok és az elektronikus üzenetek nyilvános elérhetőségét a működtető - a lezárt értékesítések listájában - még 90 napig biztosítja, és a honlapról az értékesítés lezárását követő 91. napon helyezi át az archiválási szabályzatnak megfelelően az archivált eseménytárba.

6. A licitálók jogai és kötelezettségei az elektronikus értékesítés során

16. §[31] (1) A licitáló az értékesítésben személyesen, vagy törvényes képviselője, illetőleg a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti meghatalmazottja útján vehet részt. A licitálónak a meghatalmazás szkennelt változatát a licitálás folyamatát megelőzően fel kell töltenie az EÉR felületére, melyet az értékesítő az árverés, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lejártakor megtekinthet. Az EÉR felületére feltöltött meghatalmazást a szerződés aláírásakor eredetben is be kell mutatni az értékesítő részére. A meghatalmazást az értékesítőnél minden önálló értékesítési eljárásban igazolni kell.

(2) A licitálóként történő részvétel feltétele a regisztráció során a Felhasználói Szabályzat elfogadása és az értékesítéssel, valamint az elektronikus árveréssel összefüggő jogszabályi feltételek tudomásul vétele. A licitálónak az EÉR felületén meg kell adnia az azonosítására szolgáló, következő adatokat:

a) magánszemély licitáló esetében: név, állampolgárság, lakóhely, anyja neve, személyazonosító okmányának neve és száma, levelezési címe, adóazonosító jele, esetleges általános forgalmi adó alanyiság, elektronikus elérhetősége (jelszóval védett, kizárólag a licitáló által használt e-mail cím),

b) más magánszemély képviseletében történő licitálás esetében: a képviselt személy neve, állampolgársága, lakóhelye, anyja neve, személyazonosító okmányának neve és száma, levelezési címe, adóazonosító jele, esetleges általános forgalmi adó alanyisága, elektronikus elérhetősége (jelszóval védett, kizárólag a képviselt személy által használt e-mail cím),

c)[32] szervezet képviseletében történő licitálás esetében: a képviselt szervezet neve, a szervezet bírósági (hatósági, köztestületi) bejegyzésének száma, adószám, általános forgalmi adó alanyiság ténye, székhely, levelezési cím.

(3) A licitáló az első bejelentkezésekor az EÉR felületén kitölti az elektronikus űrlapot az adatairól. A licitálónak a (2) bekezdésben meghatározott adatok valódiságáról is nyilatkoznia kell, vállalnia kell továbbá, hogy az adataiban bekövetkező változást haladéktalanul bejelenti. A licitáló a (2) bekezdés adatai alapján kerül be a licitálók elektronikus nyilvántartásába. Az esetleges adatváltozással kapcsolatos bejelentési kötelezettség az EÉR felületén regisztrált jogi személyeket is terheli. A bejelentéseket az EÉR Felhasználói Szabályzatában meghatározott módon kell megtenni. Az adatváltozás és a nyilvántartásból való törlés az EÉR felületén kezdeményezhető.

(4) A licitálónak az értékesítési rendszer számára jelszót is meg kell adnia, ezzel léphet be a rendszerbe és végezhet eljárási cselekményeket. A jelszó megváltoztatható.

(5) A licitáló az értékesítési eljárás lezárását követően - érvényes és eredményes értékesítés esetén - elektronikus értesítést kap arról, hogy nyertes lett-e vagy nem, és hogy sor kerül-e a legjobb ajánlatot tevők között egy második értékesítési fordulóra, illetve ártárgyalásra, és ha igen, az ezzel kapcsolatos tudnivalókról. Amennyiben a licitáló nyertes lett, de van elővásárlásra jogosult, akkor ennek tényét is tartalmazza az elektronikus értesítés. Ha az elővásárlási joggal rendelkezők egyike sem él ezzel a jogával, a felszámoló elektronikus értesítés mellett postai úton is értesíti a nyertes licitálót a szerződéskötéssel és a vagyontárgy átvételével kapcsolatos tennivalóiról, a vételár még hátralévő részének megfizetéséről, valamint a vevő esetleges mulasztásainak jogkövetkezményeiről.

7. A rendszerüzemeltetés feltételei, feladatai

17. §[33] (1) A rendszerkarbantartásra vonatkozó tájékoztatást legalább 30 nappal korábban az EÉR honlapján közzé kell tenni.

(2) A működtető díjmentesen biztosítja az értékesítők számára az EÉR használatával összefüggő oktatást.

(3) A működtető folyamatosan együttműködik az értékesítőkkel és az értékesítők szakmai szervezeteivel, ügyfélszolgálatot tart fenn az EÉR működésével kapcsolatos problémák megszüntetésére, a hibák kijavítására, továbbá az EÉR működésével, fejlesztésével összefüggő javaslatok fogadására.

(4) A működtető együttműködik az auditáló, illetve az állami ellenőrző szervezetekkel, az említett szervezetek ellenőrzési tevékenységét tűrni köteles.

18. § (1) Az EÉR fejlesztésével és az informatikai alkalmazás üzemeltetésével megbízottak az e tevékenységük végzése során tudomásukra jutott, az informatikai alkalmazással és az értékesítésekkel kapcsolatos adatok tekintetében titoktartásra kötelesek. A titoktartási kötelezettség nem érinti az ellenőrzésre jogosított, az auditáló szervezetekkel és a bíróságokkal, hatóságokkal szemben fennálló együttműködési és tájékoztatási kötelezettséget. A titoktartási kötelezettség az említett tevékenységgel összefüggő jogviszony megszűnését követően is fennmarad. Az üzemeltetési feladatot ellátó személyeknek az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok figyelembe vételével kell az elektronikus értékesítési rendszerben nyilvántartott adatokat kezelniük.

(2) Az informatikai alkalmazás üzemszerű karbantartási idejéről, valamint az esetleges üzemzavarról az EÉR üzemeltető az EÉR honlapján előzetesen és a karbantartás ideje alatt tájékoztatást ad. Ezekről az eseményekről elektronikus eseménynaplót vezet, amely tartalmazza az esemény leírását, időpontját, időtartamát és megtett intézkedéseket. Az eseménynaplót az auditáló szervezetnek és az állami ellenőrző szervezeteknek is be kell mutatni.

(3) Az informatikai alkalmazásnak lehetővé kell tennie az adatkeresési eredmények találati listájának, valamint a rendszerüzeneteknek a megtekintését és kinyomtatását, valamint az eljárási cselekmények naplózását.

(4) A működtetőnek biztosítania kell a mentési és archiválási szabályzatban meghatározott eljárások elvégzését, a mentett, archivált adatok helyreállítható módon történő tárolását, a 14. § (6) bekezdésben foglaltak szerint.

19. §[34] A működtetőnek az értékesítő részére a rendszerhasználati felhasználói alapdíjról és a sávosan meghatározott licitindítási díjról kiállított számlán a licitindítási díjat értékesítési eljárásonként kell feltüntetni.

8. Az elektronikus licitálás és pályáztatás menete, az érvényes licitálás, illetve pályázat

20. § (1) Az EÉR számítógépes programnak a betekintők számára tájékoztatást kell adnia az értékesítéssel, valamint az elektronikus licitálással összefüggő jogszabályi feltételekről, és utalnia kell a betekintői felületről is elérhető, vevői Felhasználói Szabályzat megismerésének és elfogadásának szükségességére.

(2)[35] Az EÉR számítógépes program a bejelentkezett és nyilvántartásba vett licitáló számára automatikusan egyedi azonosítót generál, és erről elektronikus üzenettel tájékoztatja a licitálót. A licitálónak az egyedi azonosítót és a jelszavát titkosan kell kezelnie. Az egyedi azonosítót a rendszer minden értékesítési eljárás során újra képezi. A program ezeket az adatokat a későbbi ellenőrizhetőség érdekében, az ahhoz szükséges ideig archiválja. A program lehetővé teszi a licitálóknak a nekik is szóló rendszerüzenetek megtekintését, a licitnapló megtekintését, kinyomtatását, a többi licitáló adatainak megismerhetősége nélkül.

(3)[36] A működtető az értékesítő részére nem teszi megismerhetővé a licitálók jelszavát. Az értékesítő a licitálóval a licitálás lezárásáig kizárólag az értékesítési rendszeren keresztül érintkezik, ezeket a levelezéseket a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. A licitáló az árajánlatát (pályázatának tartalmát), egyedi azonosítóját az EÉR-en kívül, közvetlenül az értékesítővel nem közölheti.

(4) Az EÉR számítógépes program biztosítja, hogy az értékesítő által közzétett értékesítési hirdetményt ne lehessen módosítani, a hirdetmény az értékesítő által meghatározott nyilvánosságra hozatali időpont előtt ne legyen a nyilvánosság számára megismerhető.

(5)[37] A számítógépes program lehetővé teszi a licitálók számára a licitálást, értékesítési pályázat esetén pedig a pályázatuk elektronikus úton történő benyújtását, fogadását, tárolását. Az információk, dokumentumok továbbítása során biztosítani kell az adatvesztés nélküli, megváltoztathatatlan formában történő továbbítást. A nem nyilvános vagy titkos információk a megismerésükre nem jogosítottak számára nem lehetnek hozzáférhetőek. A rendszernek el kell végeznie a pályázatok, árverési licitek beérkeztetését, a beérkezés időpontjának rögzítését, az eljárási cselekmények megtörténtének naplózását.

21. § (1) Árveréses értékesítési forma esetén a számítógépes program egy több szintű jogosultsághoz kötött licitnaplót rögzít, amelynek legszűkebb adattartalmú változata a nyilvános licitnapló és a legrészletesebb adattartalmú változata a teljes licitnapló. A nyilvános licitnapló tartalmazza a licit megnyitásának és lezárásának időpontját, az összes regisztrált ajánlatot (ezen belül külön gyűjtve a megtett érvényes ajánlatokat), az ajánlattételek beérkezésének időpontját, az ajánlattevők egyedi azonosítójával (az ajánlattételek sorrendje szerint). A nyilvános licitnapló kinyomtatható.

(2)[38] A teljes licitnapló csak az auditálásra, ellenőrzésre jogosult szervezet, illetve az értékesítő számára ismerhető meg, a licitálás határidejének leteltét követően. A teljes licitnapló az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az értékesítési eljárásban részt vevő összes licitáló azonosítását lehetővé tevő adatot tartalmazza, az értékesítő számára megismerhető és kinyomtatható.

22. § (1) Az elektronikus értékesítést működtető programnak úgy kell működnie, hogy biztosítsa az árverezők esélyegyenlőségét és annak megakadályozását, hogy a benyújtott ajánlatok nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon.

(2)[39] A licitálási határidő lejártát követően érkezett vagy az értékesítő által megadott minimálárat el nem érő ajánlatokat nem kell regisztrálni, a regisztrálás visszautasításáról és ennek okáról licitálót a rendszer egy automatikus üzenettel értesíti, külön elektronikus levél küldésére ez okból nem kerül sor. Az üzenet tájékoztatást ad arról, hogy az árajánlat nem minősül érvényes ajánlatnak, és megjelöli ennek okát.

(3) A licitálásnál ötezer forintra kerekítve kell az ajánlatokat megtenni. Az aktuális legmagasabb ajánlatnál csak magasabb összegű ajánlatot lehet tenni, a (4) bekezdésben meghatározott licitlépcső szabályai szerint.

(4) A licitálható vételárösszeget a számítógépes program - az értékesítő által az adott értékesítésre megszabott licitlépcső szerint - automatikusan emeli. A licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke a legmagasabb érvényes ajánlathoz képest

a) 1 millió forintig minimum 5 ezer, de maximum 30 ezer forint,

b) 1 000 000 forint és 5 millió forint között minimum 30 ezer, de maximum 50 ezer forint,

c) 5 000 000 forint és 20 millió forint között minimum 50 ezer, de maximum 200 ezer forint,

d) 20 000 000 forint és 200 millió forint között minimum 200 ezer, de maximum 500 ezer forint,

e) 200 000 000 forint és afelett minimum 500 ezer, de maximum 2 millió forint.

(5)[40] Az adott értékesítésre vonatkozó licitlépcsőt - a (4) bekezdésben meghatározott keretek között - az értékesítő állítja be a rendszer számára. Az ajánlat a hirdetményben meghatározott licitlépcső összegével emelhető.

(6) A licitáló a megtett ajánlatát nem vonhatja vissza. A rendszer nem teszi lehetővé, hogy a licitálók egymással kapcsolatba léphessenek vagy egymást azonosíthassák.

23. § (1) A licitálók tevékenységének megkönnyítésére és kényelmessé tételére az EÉR a (2) bekezdés szerinti, automatikus, levédett ajánlattal összefüggő informatikai támogatást is felajánlja, amit a licitálónak nem kötelező elfogadnia, de ha már elfogadta, akkor egy értékesítési eljáráson belül nem változtathatja meg.

(2) Az automatikus, levédett ajánlat egy olyan licitálási módszer, amely informatikailag támogatja a licitálót egy adott elektronikus értékesítési eljárás során. Ehhez a licitálónak a rendszerüzemeltető számára - levédett ajánlatként - meg kell adnia azt a maximum összeget, amelyet hajlandó fizetni az adott cégvagyonért vagy vagyontárgyért. A számítógépes rendszer a licitáló nevében vételi ajánlatot generál, amely összeg megegyezik a minimálárral, illetőleg a licitlépcső értékével megnövelt aktuális árral. Ha ezt követően az érintett árverező ajánlatát felüllicitálják, akkor a rendszer automatikusan a licitlépcső összegével növelt árajánlatot ad az árverező nevében, de csak azon összegig, amíg a megajánlandó összeg nem lenne nagyobb, mint az árverező által levédett ajánlatként megadott összeg.

24. § (1)[41] A Cstv. 49/A. § szerinti értékesítési pályázat esetén a számítógépes rendszer formai vizsgálatot végez arra nézve, hogy a pályázat határidőben érkezett-e. A mellékleteket szkennelt formában kell csatolni.

(2) Az elektronikus pályáztatáskor biztosítani kell a pályázók esélyegyenlőségét, és annak megakadályozását, hogy a benyújtott pályázat nem nyilvános tartalma megismerhetővé váljon. A pályázat tartalmát az értékesítő a pályázatbontásig nem ismerheti meg.

(3)[42] A pályázati határidő leteltét követően pályázat nem nyújtható be. Amennyiben a pályázó a pályázat benyújtását az ajánlattételi határidő letelte előtt megkezdi, de a pályázatot az ajánlattételi határidőn belül nem nyújtja be, úgy az ajánlattételi határidő leteltét követő benyújtás megkísérlésekor a rendszer tájékoztatja a pályázót arról, hogy a pályázat ajánlattételi határideje véget ért.

(4)[43] A pályázati felhívásban meghatározott pályázatbontáskor az értékesítő megvizsgálja, hogy a pályázatok megfeleltek-e az értékesítési hirdetményben meghatározott feltételeknek, továbbá minden érvényes pályázatot értékel a részletes pályázati feltételekben meghatározott módon, különösen a 12. § (5) bekezdése szerinti szempontok szerint. Az értékesítő felállítja a licitálók közötti sorrendet, és megállapítja, hogy a jogszabályi előírások alapján szükséges-e online ártárgyalást tartani, elővásárlásra jogosult személyt megkeresni, vagy más eljárási cselekményt végezni. A pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyvet az értékesítő a pályázatbontás időpontjától számított 20 napon belül köteles elkészíteni, és a jegyzőkönyv szkennelt változatát feltölteni az EÉR felületére.

25. § (1) Ha az értékesítés árverés útján történik, és a licitálás lezárásának időpontját megelőző 10 percben érkezik érvényes ajánlat, a lezárást meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg el nem telik 15 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne.

(2)[44] Meghosszabbodik a licitálásra, illetve a pályázat benyújtására rendelkezésre álló idő az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás időtartamával is oly módon, hogy ha annak időtartama több mint 4 óra, és az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lezárását megelőzően legalább 1 órával korábban következik be, vagy az üzemzavar, illetve rendszerkarbantartás a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határidejének lezárását megelőző 1 órán belül keletkezik, akkor legalább 12 óra a meghosszabbítás időtartama Az üzemzavarra és a rendszerkarbantartásra vonatkozó adatokat az üzemeltetőnek meg kell őriznie, és arról az értékesítőket is tájékoztatnia kell annak érdekében, hogy minden értékesítő hitelt érdemlő módon meg tudja állapítani, hogy mikor zárult le a licitálás, illetve a pályázat ajánlattételi határideje.

(3) Az árverést az nyeri, aki a licit lezárása előtt a legmagasabb összegű érvényes árajánlatot teszi. Az értékesítőnek az árverési hirdetményben kell közzétennie, hogy lehetővé teszi-e a vételár részletekben történő megfizetését, és ha igen, milyen ütemezéssel.

25/A. §[45] (1) A nyilvános pályázati eljárás ajánlattételi határideje az értékesítő által a pályázati felhívásban meghatározott időpontban zárul le. Ha a nyilvános pályázati eljárásban a 13. § (2) bekezdése szerinti határidő leteltét követően az értékesítő megállapítja, hogy egyetlen ajánlattevő jogosult ajánlatot tenni, az ajánlattételi határidő a pályázati felhívásban megjelölt időponttól eltérően a pályázó ajánlatának megtételével zárul le.

(2) Ha az értékesítés árverés útján történik, a licitálás az értékesítő által az árverési hirdetményben meghatározott időpontban zárul le. Ha a 13. § (2) bekezdése szerinti határidő leteltét követően az értékesítő megállapítja, hogy az árverésen egyetlen árverező jogosult részt venni, a licitálás az árverési hirdetményben meghatározott időponttól eltérően az árverező ajánlatának megtételével zárul le.

26. § (1)[46] Ha a Cstv. 49/A. § (4) bekezdés szerinti pályázati ártárgyalás feltételei fennállnak, akkor a pályázat nyertesének azonnali megállapítása helyett az EÉR-nek az elektronikus ártárgyalás lebonyolítását is biztosítania kell oly módon, hogy az értékesítő az EÉR által létrehozott üzenet útján a legmagasabb és az ettől legfeljebb 10%-kal alacsonyabb árajánlatot adó pályázókat a licitzárást követően értesíti az online ártárgyalási fordulóról, annak kezdő és záró időpontjáról, és arról, hogy az eddigi legmagasabb érvényes árajánlatuk azon automatikusan részt vesz, továbbá, hogy módjuk van az ártárgyalásra megadott időtartamon belül az árajánlatukat emelni. Az online ártárgyalás során alkalmazott licitlépcső legkisebb és legnagyobb értéke a legmagasabb érvényes ajánlathoz képest a 22. § (4) bekezdésében meghatározott értékek fele. A licitáló az árajánlatát (pályázatának tartalmát) közvetlenül az értékesítővel a pályázati ártárgyalás esetén sem közölheti. Az online ártárgyalás időtartama 5 óra, a megtett ajánlatokat a rendszer rögzíti (naplózza) és archiválja. Az online ártárgyalást legkorábban a pályázatok értékeléséről szóló jegyzőkönyv feltöltését követő munkanapon, legkésőbb azonban a jegyzőkönyv feltöltését követő 5 munkanapon belül, 9 és 21 óra között kell megtartani.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a 25. § (1) bekezdésben meghatározott licitálási szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a lezárás időpontját megelőző 5 percben érkezik érvényes ajánlat, a lezárást meg kell hosszabbítani mindaddig, amíg el nem telik 10 perc anélkül, hogy érvényes ajánlat érkezne. Üzemzavar esetén az értékesítő elektronikus levél útján értesíti a résztvevőket, és új időpontot jelöl ki az elektronikus ártárgyalásra.

(3)[47]

26/A. §[48]

9. Szerződéskötés az EÉR szerinti értékesítés eredményeképpen

27. § (1)[49] A nyertes licitálóval a felszámoló a szerződést akkor kötheti meg, ha - érvényes és eredményes elektronikus értékesítési eljárás esetén - az igazolja a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jutalék működtető részére történt megfizetését az elektronikus értékesítési eljárás lezárását követő 30 napon belül. A már megfizetett, 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti jutalékot a működtető abban az esetben sem téríti vissza a nyertes licitáló részére, ha a szerződéskötésre a (2) bekezdés alapján nem kerül sor.

(2)[50] Ha a nyertes licitáló érdekkörében felmerült okból nem történik meg a szerződéskötés, akkor a felszámoló a sorrendben következő másodikkal köti meg a szerződést, amennyiben csak egyetlen sorrendben következő második licitáló van, akinek az ajánlata érvényes, és összege nem alacsonyabb, mint a korábbi nyertes ajánlat licitlépcsővel - pályázat útján történő értékesítés esetén a korábbi nyertes ajánlatra a 22. § (4) bekezdés a)-e) pontja szerint irányadó licitlépcső legmagasabb értékével - csökkentett összege. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni, ha a szerződéskötésre nem kerül sor a sorrendben második licitálóval sem az említett licitáló érdekkörében felmerült okból. Amennyiben a szerződéskötés a sorrendben harmadik licitálóval sem történik meg az említett licitáló érdekkörében felmerült okból, a felszámoló az elektronikus értékesítést eredménytelennek nyilvánítja. Az értékesítő a szerződéskötés meghiúsulását - indokolással együtt - köteles rögzíteni az EÉR-ben.

(3) A vevő - a Cstv. 49. § (4) bekezdése értelmében és az ott meghatározott kivételtől eltekintve - az adóssal szemben beszámítási igényt nem érvényesíthet az elektronikus értékesítés során sem.

(4) A felszámoló az elektronikus értékesítés érvényességének és eredményességének megállapítását követően a nyertes ajánlatot bemutatja az elővásárlási joggal rendelkezőknek, az őket megillető sorrendben, annak érdekében, hogy nyilatkozzanak: kívánnak-e élni elővásárlási jogukkal. A nyilatkozat tételére legalább 10 napot kell biztosítani nekik, kivéve az 10. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kis értékű vagyontárgyakra vonatkozó egyszerűsített elektronikus értékesítési eljárást, amely esetekben legalább 5 napot kell biztosítani e nyilatkozat megtételére az elővásárlási jog jogosultjainak.

(5)[51] Az értékesítő az adásvételi szerződés szkennelt változatát - az EÉR-ben való rögzítés céljából - a szerződés megkötésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. Az adásvételi szerződés az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerül rögzítésre az EÉR-ben.

(6)[52] Az értékesítő a vételár megfizetését igazoló bizonylatokat - az EÉR-en való rögzítés céljából - a vételár, részletekben történő fizetés esetén pedig az adott vételár részlet megfizetésétől számított 10 napon belül köteles feltölteni az EÉR felületére. A bizonylatok az adott értékesítési eljárás dokumentumai között kerülnek rögzítésre az EÉR-ben.

27/A. §[53] (1) Az EÉR-en történő értékesítés során a nyertes licitáló köteles a vételár teljes összegét

a) a szerződéskötést követően haladéktalanul, vagy

b) ha az értékesítési hirdetmény lehetőséget ad a vételár későbbi megfizetésére vagy részletekben történő megfizetésére, az értékesítési hirdetményben meghatározott határidőn belül

megfizetni.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti értékesítés esetén a felszámoló a vételár teljes összegének kifizetésére a szerződéskötés napjától számított legfeljebb 2 hónapos határidőt állapíthat meg.

(3) Ha a nyertes licitáló a teljes vételárat az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőben nem fizeti meg, a felszámoló az eljárást eredménytelennek nyilvánítja, és a vagyontárgy újabb értékesítéséről határoz. A fizetést elmulasztó nyertes licitáló a vagyontárgy újabb értékesítésében nem vehet részt.

10. Záró rendelkezések

28. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a 2015. január 1-jét követően a Cégközlönyben közzétett értékesítési hirdetmények alapján lefolytatott elektronikus értékesítésekre kell alkalmazni.

(3)[54] E rendeletnek a felszámolási eljárásban az adós vagyonának nyilvános értékesítésére vonatkozó rendelkezések módosításáról szóló 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelettel [a továbbiakban: 300/2017. (X. 17.) Korm. rendelet] hatályon kívül helyezett 26/A. §-át a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet előírásai szerint a 2017. november 15-éig közzétételre megküldött értékesítési hirdetményre kell alkalmazni.

(4)[55] E rendeletnek az 520/2017. (XII. 29.) Korm. rendelettel módosított 10. § (6) bekezdését és 12. § (3) bekezdését azokra az értékesítési hirdetményekre kell alkalmazni, amelyeket 2018. január 25-ét követően kell az EÉR felületén közzétenni.

(5)[56] E rendeletnek az egyes kormányrendeleteknek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának létrehozásával kapcsolatos módosításáról szóló 500/2021. (VIII. 18.) Korm. rendelettel módosított 13. § (2) bekezdését és megállapított 13. § (3) bekezdését, valamint módosított 22. § (5) bekezdését a 2021. október 1. napját követően megkezdett értékesítésekre kell alkalmazni.

(6)[57] E rendeletnek az egyes felszámolási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 92/2024. (IV. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 12. § (1) bekezdését, 13. § (2)-(5) bekezdését, valamint 15. § (1) bekezdés e) pontját a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő felszámolási eljárásokban a Módr. hatálybalépését követően közzétett pályázati, illetve árverési hirdetmény alapján lefolytatandó értékesítési eljárásokra is alkalmazni kell.

29. §[58]

30. §[59]

31. §[60]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelethez[61]

Az elektronikus értékesítési rendszer üzemeltetési szabályzatának kötelező tartalmi elemei

1. az üzemeltetővel, vagy az elektronikus értékesítési rendszer informatikai üzemeltetését ellátó szolgáltatóval szembeni elvárások

1.1. hálózatbiztonsági szakember foglalkoztatása

1.2. rendszerüzemeltetési mérnök foglalkoztatása

2. az üzemeltető feladatai:

2.1. részt vesz a fejlesztési stratégia kidolgozásában

2.2. részt vesz az aktuális fejlesztési igények összegyűjtésében

2.3. oktatásokat szervez és tart a felhasználók részére

2.4. HelpDesk szolgáltatásokat nyújt az üzemelés-technológiai területen az értékesítőknek és a licitálóknak

2.5. rendszerműködéssel, és -változással kapcsolatos üzeneteket tesz közzé, és rendszer-üzeneteket küld ezekkel összefüggésben a felhasználóknak

2.6. közzéteszi a változások, karbantartások várható időpontját és idejét

2.7. elvégzi a jogszabályok változását követően szükségessé váló paraméter módosításokat

2.8. strukturáltan gyűjti és specifikálja a fejlesztési igényeket a fejlesztők számára, amelyek a jogszabályi környezet változásából fakadnak, de paraméter állítással nem kezelhetőek

2.9. naplózza a fizikai biztonságot veszélyeztető eseményeket, a megelőzés érdekében tett intézkedéseket és a szükségessé váló problémakezeléseket

2.10. biztosítja a hálózati hibakeresés és hibaelhárítás stratégiáját, diagnosztizálását

2.11. megelőzi és kezeli a rendszer fizikai biztonságát veszélyeztető eseményeket

2.12. elvégzi az archivált eseménytárba helyezési és az archiválási feladatokat.