308/2024. (X. 24.) Korm. rendelet

a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó részletes szabályokról, valamint egyes kormányrendeleteknek az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló módosításáról

A Kormány

a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 153. § (1) és (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 14. § tekintetében a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 53. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 15. § és a 16. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 17. § tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 19. pontjában, valamint a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 281. § (4) bekezdés 16. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjának és az országos érdekegyeztetés fóruma

1. § (1) A Kormány az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (6) bekezdése, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 153. § (5) bekezdése szerinti, az Mt. 153. § (1) bekezdésében meghatározott kötelező legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésekben tanácsadási jogkörrel rendelkező konzultatív fórumként - a 2012. február 22. napján a Kormány képviselője, valamint a részt vevő országos munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselői által kötött, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának létrehozásáról és ügyrendjének megállapításáról szóló megállapodással (a továbbiakban: Ügyrend) létrehozott testületet - a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (a továbbiakban: VKF) jelöli ki.

(2) A VKF az (1) bekezdés szerinti jogkörén túlmenően az országos szintű érdekegyeztetés fóruma. A VKF tevékenysége a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács feladat- és hatáskörét nem érinti.

2. § (1) A VKF-ben a Kormány az Ügyrendben meghatározott országos munkáltatói érdekképviseleti szervezetek és országos munkavállalói érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(2) A VKF tagjai az Ügyrendben maguk határozzák meg a VKF szervezetét, működésének rendjét.

(3) A VKF működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján biztosítja.

3. § (1) A VKF a hatáskörébe tartozó ügyekben

a) konzultációt folytat a foglalkoztatáspolitikai, munkaerőpiaci és a jövedelmek alakulásával kapcsolatos kormányzati szabályozási koncepciók, programtervek, ideértve az adó- és járulékrendszer alakításával kapcsolatos kérdésben,

b) konzultál a munkavállalók jövedelmét befolyásoló tervezett kormányzati intézkedésekről, ideértve a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének meghatározását és aktualizálását, valamint bérajánlás elfogadását,

c) konzultál a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségéről,

d) konzultál, véleményt nyilvánít a miniszter által megküldött munkajogi, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzési jogszabályok tervezeteiről,

e) konzultál a munkaügyi kapcsolatok rendszeréről,

f) konzultál a munkavégzéshez kapcsolódó, illetve a munkavégzés alapján járó pénzbeli ellátásokra vonatkozó jogszabályok tervezeteiről és a tervezett kormányzati intézkedésekről,

g) véleményezi a miniszter által megküldött, a vállalkozások alapítását, működését és megszűnését érintő jogszabályok tervezeteit,

h) konzultál a munkaadók és munkavállalók gazdasági vagy szociális helyzetét közvetlenül érintő kérdésekben.

(2) A tagok a VKF hatáskörébe tartozó ügyekben a vélemény-nyilvánítás és konzultáció mellett tanácsadási jogkörrel álláspontot alakíthatnak ki, ajánlást, cselekvési tervet, illetve megállapodást fogadhatnak el.

4. § A VKF-ben a döntéshez, illetve megállapodás létrejöttéhez a munkáltatói és munkavállalói tagszervezetek képviselőinek oldalankénti többségi egyetértő döntése, valamint a Kormány képviselőjének egyetértő döntése szükséges.

2. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum konzultációjára vonatkozó szabályok

5. § A miniszter minden év szeptember 30. napjáig kezdeményezi a VKF Monitoring Bizottság következő évi kötelező legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos konzultációjára irányuló első ülésének megtartását, és egyidejűleg az alábbi makrogazdasági mutatók legfrissebb tény- és előrejelzési adatait küldi meg a VKF tagjai részére:

a) keresetek, bérek,

b) infláció,

c) foglalkoztatás,

d) GDP,

e) termelékenység.

6. § A következő évi kötelező legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos konzultációra irányuló első ülést legkésőbb minden év október 15. napjáig meg kell tartani.

7. § (1) A tagok törekednek arra, hogy a következő évi kötelező legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos konzultációt - a szükséges számú ülés megtartásával - minden év december 1. napjáig lezárják, azzal, hogy a 4. §-ban foglaltak szerint megállapodnak a következő évi kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum összegéről.

(2) Az (1) bekezdésben rögzített határidő túllépése esetén a konzultáció lezárására a 4. § szerinti döntés alapján, a következő évi kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum összegéről szóló megállapodás létrejöttének időpontjában kerül sor.

8. § (1) A VKF a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét az Mt. 153. § (4) bekezdésében foglaltak alapján, az 5-7. §-ban foglaltak szerint, naptári évenként felülvizsgálja, azonban a VKF-ben tagként eljáró országos munkáltatói érdekképviseletek többségi egyetértő döntése, az országos munkavállalói tagszervezetek képviselőinek többségi egyetértő döntése, valamint a Kormány képviselőjének egyetértő döntése esetén a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének naptári éven belüli felülvizsgálatára is sor kerülhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti naptári éven belüli felülvizsgálat esetén a miniszter biztosítja a konzultációhoz szükséges, rendelkezésre álló makrogazdasági adatokat.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti naptári éven belüli felülvizsgálat eredményeképpen a VKF a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének naptári éven belüli emeléséről dönt, a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum emelt összegét és hatálybalépésének időpontját a Kormány a megállapodást követő 30 napon belül rendeletben állapítja meg.

3. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum meghatározásakor érvényesítendő szempontok

9. § A VKF a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megfelelőségét a következő célok figyelembevételével határozza meg: a tisztességes életszínvonal elérése, a dolgozói szegénység csökkentése, továbbá a társadalmi kohézió és a felfelé irányuló társadalmi konvergencia előmozdítása, valamint a nemek közötti bérszakadék csökkentése.

10. § A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál figyelembe kell venni

a) az Mt. 153. § (3) bekezdése szerinti szempontokat,

b) a jogszabályban meghatározott minimálbérek vásárlóerejét, figyelembe véve a megélhetési költségeket,

c) a bérek általános szintjét és eloszlását,

d) a bérek növekedési rátáját,

e) a nemzeti termelékenység hosszú távú szintjeit és alakulását.

11. § A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megfelelőségére vonatkozó értékeléshez használt indikatív referenciaérték, amelynek elérésére a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének megállapításakor törekedni kell, a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző egy év rendelkezésre álló adatai alapján számított rendszeres bruttó átlagkereset 50 százaléka.

4. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

13. § Ez a rendelet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

5. Egyes kormányrendeleteket módosító rendelkezések

14. § A közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet a következő 4. §-sal egészül ki:

"4. § Ez a rendelet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

15. § Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet 24. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet)

"e) az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

16. § A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III. 10.) Korm. rendelet 30. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet

1. a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló, 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

2. a várandós, a gyermekágyas vagy szoptató munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségvédelmének javítását ösztönző intézkedések bevezetéséről szóló, 1992. október 19-i 92/85/EGK tanácsi irányelvnek,

3. a fiatal személyek munkahelyi védelméről szóló, 1994. június 22-i 94/33/EK tanácsi irányelvnek,

4. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló, 1996. december 16-i 96/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

5. az Európai Közösség Hajótulajdonosainak Szövetsége (ECSA) és a Közlekedési Dolgozók Szakszervezeteinek Szövetsége az Európai Unióban (FST) között, a tengerészek munkaidejének szervezésére vonatkozóan kötött megállapodásról szóló, 1999. június 21-i 1999/63/EK tanácsi irányelvnek,

6. az Európai Légitársaságok Szövetsége (AEA), az Európai Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szövetsége (ETF), az Európai Közforgalmi Pilóták Szövetsége (ECA), az Európai Regionális Légitársaságok Szövetsége (ERA) és a Légiszállítók Nemzetközi Szövetsége (IACA) által kötött, a polgári repülésben dolgozó utazó munkavállalók munkaidejének szervezéséről szóló európai megállapodásról szóló, 2000. november 27-i 2000/79/EK tanácsi irányelvnek,

7. az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló, 2002. március 11-i 2002/14/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

8. a közúti fuvarozásban utazó tevékenységet végző személyek munkaidejének szervezéséről szóló, 2002. március 11-i 2002/15/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

9. a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló, 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

10. a munkaerő-kölcsönzés keretében történő munkavégzésről szóló, 2008. november 19-i 2008/104/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

11. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

12. a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

13. a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. február 26-i 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

14. a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2014. május 15-i 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

15. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv érvényesítéséről és a belső piaci információs rendszer keretében történő igazgatási együttműködésről szóló 1024/2012/EU rendelet (az IMI-rendelet) módosításáról szóló, 2014. május 15-i 2014/67/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

16. a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. június 28-i (EU) 2018/957 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

17. az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja."

17. § A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 508/2023. (XI. 20.) Korm. rendelet a következő 5. §-sal egészül ki:

"5. § Ez a rendelet az Európai Unióban biztosítandó megfelelő minimálbérekről szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/2041 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök