2024. évi LXXXIII. törvény

egyes iparbiztonsági, tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítéséről[1]

[1] A törvény célja Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképességének előmozdítása, valamint az ipari tevékenységek hatékonyságának növelése. A magyar gazdaság számára az ipar az egyik legfontosabb termelő és foglalkoztató ágazat, amelynek produktivitása meghatározó befolyással bír a gazdasági növekedés fenntartására és fokozására. Az ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezeteknek átlátható, jól követhető és egyértelmű, az Európai Unióban is alkalmazott normákkal összhangban álló szabályozásra van szüksége.

[2] A Magyarországon beruházásokat végrehajtó hazai és külföldi vállalkozások és a magyar emberek kiszámítható mindennapjainak megteremtése érdekében az ipari tevékenység és a társadalom összhangját elősegítő, a szükségtelen adminisztrációs terheket csökkentő, valamint a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét tovább javító szabályozásra van szükség. A törvénybe foglalt módosítások által a jövőben az európai országok számára is példaértékű és növekedésorientált iparbiztonsági szabályok mellett működhetnek az ipari tevékenységet folytató vállalkozások a magyar gazdaságban.

[3] Az Európai Unió jogi versenyképességének fokozása érdekében Magyarország előremutató és mintaértékű szabályozási környezetet kíván megteremteni az ipari vállalkozások területén, amelynek alkalmazásával egyszerre tudnak a versenyképességi hatékonyságnövelés és a társadalom védelmének követelményei érvényesülni. Ennek megfelelően a törvény módosításokat vezet be az iparbiztonsági és tűzvédelmi szabályozásban, erősítve ezen területek hatékony működését és versenyképességét.

[4] A törvény által az iparbiztonsági ágazat vonatkozásában tovább erősödik az összhang az Európai Unió normái és a hazai jogrendszer között, valamint növekszik az engedélyezési eljárások, illetve védelmi tervek felülvizsgálatának hatékonysága. A tűzvédelem területén észszerűsödik a beépített tűzjelző berendezés, illetve a beépített tűzoltó berendezés használatbavételéhez, illetve megszüntetéséhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség, valamint az időszakos felülvizsgálat gyakorisága.

[5] Az ipari tevékenység hatékonyságának növelése, valamint a tűzvédelmi és hulladékgazdálkodási hatósági eljárások egyszerűsítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény módosítása

1. §[2]

2. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

3. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

5. §[6]

4. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

6. §[7]

5. Záró rendelkezések

7. § Ez a törvény 2025. január 1. napján lép hatályba.

8. § A 3. § c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése és XXXI. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

6. Jogharmonizációs záradék

9. § E törvény

a) 5. §-a a környezeti károk megelőzése és felszámolása tekintetében a környezeti felelősségről szóló, 2004. április 21-i 2004/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) 6. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) 2. § (1)-(2), (8)-(12) bekezdése a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről, valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv módosításáról és későbbi hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. július 4-i 2012/18/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) 2. § (7) bekezdése a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló, 2022. október 19-i (EU) 2022/1999 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke