2024. évi LXXXV. törvény

a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról

[1] A törvény célja a jogi versenyképesség hazai előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése céljából. A hazai jogszabályok deregulációs felülvizsgálatával a magyar jogrendszer alkalmasabbá válik a XXI. századi versenyképességi kihívásokra való gyorsabb és hatékonyabb reagálásra, illetve a hazai nemzetgazdaság erősítésére.

[2] A hazai vállalkozások és a magyar emberek kiegyensúlyozott és kiszámítható mindennapjai érdekében szükséges a magyar jogrendszeren belül a minőségi és hatékony jogalkotás és jogalkalmazás. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat, új és hatékony szabályok válthatják fel.

[3] Az Európai Unió elnökségi feladatainak ellátása során hazánk számára kiemelt prioritás a jogi versenyképesség biztosítása Európa egészében. Az Európai Unió jogi versenyképessége szempontjából a hazai jogrendszer példát kíván mutatni a vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával. Magyarország élen jár Európában az állami működést meghatározó normák folyamatos monitorozásában és módosításában. Emellett folyamatos a gazdaság szereplőitől, illetve az állampolgároktól érkező visszajelzések feldolgozása és hasznosítása a jogrendszer hatékonyságának növelése érdekében.

[4] A törvénnyel a hazai versenyképességet meghatározó számos területen kerül sor a jogi szabályozás deregulációjára, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyszerűsítésre kerülnek a környezetvédelmi, bányászati igazgatási szabályozások.

[5] A munkavédelem területén is indokolt, hogy az elavult szabályokat új és versenyképes rendelkezések váltsák fel, amelyek biztosítják mind a munkavállalók egészségének védelmét, mind a hazai vállalkozások versenyképességét mind uniós szinten, mind világszerte.

[6] A vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával a jogi versenyképesség hazai előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 2. melléklet IV. pontjában foglalt táblázat 4. sora.

2. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása

2. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 5. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állam nevében pályázat kiírására, ajánlattételi felhívás kiadására, a pályázati, ajánlattételi vagy a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására, valamint a koncessziós szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.

(1a) Az állam nevében pályázat - ideértve a 10/A. § szerinti pályázatot is - kiírására, ajánlattételi felhívás kiadására, valamint a koncessziós szerződés megkötésére, módosítására és megszüntetésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) előzetes egyetértésével kerülhet sor."

(2) A Ktv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A nyilvános pályázati felhívást az 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv és a Hatóság honlapján, valamint az önkormányzati pályázatot a helyi önkormányzat honlapján kell meghirdetni a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napja előtt legalább harminc nappal. Zártkörű pályázat esetén az érdekelteket egyidejűleg, közvetlenül kell a pályázatra felhívni."

(3) A Ktv. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 10/C. § szerinti esetben az állam nevében lefolytatandó koncessziós szerződés megkötésére irányuló eljárás során a pályázati kiírásban, ajánlattételi felhívásban előírható, hogy a megbízható szerencsejáték-szervezőnek a pályázathoz, ajánlathoz teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban csatolnia kell a koncesszióba vevő, illetve annak koncessziós társasága közvetlen tulajdonosai összességének ajánlattételi felhívásban meghatározott mértékű minősített többségének hozzájárulását a koncessziós pályázaton, ajánlattételi eljárásban való részvételhez."

3. § A Ktv.

a) 10/C. § (6) bekezdésében az "az ajánlat elfogadásáról a megbízható szerencsejáték-szervező írásbeli ajánlatának átvételét követő 30 napon belül" szövegrész helyébe az "az ajánlat elfogadásáról a (2) bekezdés szerinti határidő lejártát követő 30 napon belül, valamennyi beérkezett ajánlat tekintetében egyidejűleg" szöveg,

b) 14/A. § (2) bekezdésében a "valamennyi" szövegrész helyébe a "valamennyi ágazati" szöveg,

c) 20. § (1) bekezdésében az "alapítania" szövegrész helyébe az "alapítania vagy működtetnie" szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti a Ktv. 19/A. §-a.

3. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása

5. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 3. § (2) bekezdés a) pontjában a "megkötése" szövegrész helyébe a "megkötése, módosítása és megszüntetése" szöveg lép.

4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

6. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 31/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31/G. § (1) A közjegyzői iroda végelszámolója - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - csak közjegyző, közjegyzőhelyettes, vagy az a személy lehet, aki a közjegyzői szolgálatának megszűnését megelőzően a közjegyzői iroda vezető tisztségviselője volt.

(2) A közjegyzői iroda végelszámolására kerülhet sor a 31/F. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megszűnési ok bekövetkezte esetén, ideértve azt is, ha az egyszemélyes közjegyzői iroda a közjegyző tag halála miatt szűnik meg. A végelszámolásról a megszűnési ok bekövetkeztétől számított 90 napon belül a közjegyzői iroda taggyűlése, az egyszemélyes közjegyzői iroda megszűnése esetén a közjegyző tag halálától számított 90 napon belül a közjegyző örökösei dönthetnek. Végelszámolóvá bárki választható, aki megfelel a végelszámolóra vonatkozó törvényi feltételeknek.

(3) A (2) bekezdés szerint elhatározott végelszámolás alatt a közjegyzői iroda üzletszerű gazdasági tevékenységet nem folytathat, valamint a végelszámolás megszüntetésére és a közjegyzői iroda továbbműködésének, átalakulásának, egyesülésének vagy szétválásának elhatározására nem kerülhet sor.

(4) Ha a (2) bekezdés szerinti esetben a végelszámolás feltételei nem állnak fenn, a (2) bekezdésben meghatározott döntéshozatallal a közjegyzői iroda felszámolása iránti kérelem benyújtására is sor kerülhet."

(2) A Kjtv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"41. § (1) A területi kamara jogai és feladatai különösen:

a) megválasztja és visszahívja a területi kamara elnökségét, elnökét, valamint számvizsgálóit,

b) meghatározza a kamarai hozzájárulást,

c) meghatározza a területi kamara éves költségvetését, ellenőrzi és elfogadja a költségvetési beszámolót,

d) jelentést, javaslatot készít, véleményt nyilvánít a Magyar Országos Közjegyzői Kamara számára a közjegyzők helyzetéről, szervezetéről és az őket érintő jogszabályok tervezetéről,

e) megállapítja a területi kamara szervezeti és működési szabályzatát, továbbá - szervezeti és működési szabályzatában vagy attól elkülönülten - választási szabályzatát,

f) szabályzatban megállapíthatja a panaszkezelés, az adatkezelés, a kamarai hozzájárulás fizetése és a kamarai ügyvitel rendjét, valamint szabályzatot alkothat minden olyan kérdésről, amelyre jogszabály vagy a szervezeti és működési szabályzata feljogosítja,

g) szociális és jótékonysági alapokat hozhat létre.

(2) Ha a területi kamara illetékességi területén legalább száz közjegyzői székhely található, a területi kamara a szervezeti és működési szabályzatától elkülönült választási szabályzatot alkot."

(3) A Kjtv. 122. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a közjegyző a felet, képviselő útján történő eljárás esetén a képviselőt, illetve a segédszemélyt személyesen nem ismeri, személyazonosságáról és szükség esetén a személyi adatairól köteles meggyőződni)

"a) a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványból, vagy a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló törvény szerint digitálisan kiállított hiteles igazolásból,"

(4) A Kjtv. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - kérheti, hogy az ügyleti tanúk csak a közjegyzői okirat aláírásánál legyenek jelen; ilyenkor a fél - képviselő útján történő eljárás esetén a képviselő - a tanúk előtt kijelenti, hogy a közjegyzői okirat felolvasása megtörtént vagy kérte a közokirat felolvasásának mellőzését, az okirat tartalma a fél akaratával megegyező, és az okiratot - ha erre képes - a tanúk jelenlétében aláírja vagy kézjegyével látja el. Mindezeknek az okiratból ki kell tűnniük."

(5) A Kjtv. 129. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közjegyzői okiratnak tartalmaznia kell:)

"a) az eljárás helyét - a közjegyzői hivatali helyiségben történő eljárás esetén a hivatali helyiségének (a 30. § szerinti irodájának) címét, a közjegyző hivatali helyiségén kívüli eljárása esetén az eljárás helye azonosításra alkalmas módon történő megjelölését -, évét, hónapját és napját,"

(6) A Kjtv. 182. §-a a következő (21) bekezdéssel egészül ki:

"(21) E törvénynek a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvénnyel módosított 41. § (1) bekezdés e) pontja szerinti választási szabályzatot a területi kamara 2026. december 31-ig alkotja meg. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásának nem akadálya, ha a területi kamara a választási szabályzatát a szervezeti és működési szabályzatában állapította meg. A jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvénnyel módosított 41. §-t a hatálybalépését megelőzően elfogadott szabályzatokra is alkalmazni kell."

5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

7. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) a következő 19/M. és 19/N. §-sal egészül ki:

"19/M. § A hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási tevékenységek felügyelete, az elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése érdekében e feladatainak ellátásához a természetes személy ingatlanhasználó 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait jogosult igényelni. 19/N. § A bányafelügyelet a hatáskörébe tartozó eljárás lefolytatása érdekében a természetes személy ügyfél 17. § (2) bekezdés f) pontja szerinti adatait jogosult igényelni."

(2) Az Nytv. 21. §-a a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"f) lakcímadatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára vonatkozó adatok kivételével a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásában szereplő személy halálának a házassági és az élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;"

(3) Az Nytv. 21. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"n) lakcímadatok, a nem, valamint a nyilvántartásból való, az elhalálozáson kívüli kikerülés okára vonatkozó adatok kivételével az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő személy házasságkötésének, bejegyzett élettársi kapcsolata létesítésének és halálának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában való feltüntetése érdekében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara;"

6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

8. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22/A. § (1) bekezdésében a "két országos terjesztésű napilapban és" szövegrész.

7. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

9. § (1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 21. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A munkavédelmi szempontú előzetes vizsgálat során szükséges munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(2) Az Mvt. 45. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A mentési terv munkaegészségügyi tartalmának elkészítését a munkáltató foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személlyel végeztetheti. A feladat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható."

(3) Az Mvt. 54. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében a kockázatértékelés munkaegészségügyi tartalmával kapcsolatos feladatokat foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy láthatja el. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(4) Az Mvt. 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató a kockázatértékelést, annak részeként a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 5 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben kerülnek rögzítésre. Indokolt esetnek kell tekinteni

a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását, valamint a munkáltató tevékenységi körének változását,

b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak - ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változását),

c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá

d) ha a kockázatértékelés jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki."

(5) Az Mvt. 54. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés g) pontjában, valamint az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben is rögzítésre kerülhetnek."

(6) Az Mvt. 54. § (6b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6b) A megelőzési stratégia munkaegészségügyi tartalmának kialakítását a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter rendelete szerinti III. veszélyességi osztályba sorolt, legfeljebb 50 főt foglalkoztatók esetében foglalkozásorvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatot foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(7) Az Mvt. 55. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A (3) bekezdésben meghatározott munkaegészségügyi feladatot a foglalkozás-orvostan, üzemorvostan, munkahigiéne, közegészségtan-járványtan, megelőző orvostan és népegészségtan szakorvosi diplomával, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy végezheti. A feladat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel is ellátható."

(8) Az Mvt. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

(9) Az Mvt. 58. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az egészséget nem veszélyeztető munkakörnyezet kialakításával kapcsolatos munkaegészségügyi feladatokat a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosa, illetve közegészségügyi-járványügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja. A feladatokat foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának jóváhagyásával népegészségügyi ellenőri vagy felügyelői szakképzettséggel rendelkező személy is elláthatja."

10. § Az Mvt. 16. §-ában az "a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti eljárási rendben" szövegrész helyébe az "az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti eljárási rendben" szöveg lép.

11. § Hatályát veszti az Mvt. 54. § (6a) bekezdése.

8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

12. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a kifogás elkésett vagy nem tartalmazza a miniszteri rendeletben meghatározott szakértői díjelőleg letétbe helyezéséről szóló igazolást, a bíróság a kifogást visszautasítja. Azt, aki a kifogást elutasító végzés ellen nyilvánvalóan alaptalan fellebbezéssel él, a másodfokú bíróság a Pp. 166. §-a szerinti pénzbírsággal sújthatja."

9. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

13. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) "Adatkezelés" alcíme a következő 64/D. §-sal egészül ki:

"64/D. § A levegőtisztaság-védelmi ügyben eljáró járási környezetvédelmi hatóság jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából az ingatlan tulajdonosának azonosítása érdekében a jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvben foglalt adatokat kezeli."

14. § Hatályát veszti a Kvt.

a) 90. § (3) bekezdése,

b) 91/F. §-a.

10. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

15. § (1) A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény (a továbbiakban: 1996. évi XX. törvény) 20. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"g) a kincstár az önkormányzatokat és a nem állami humánszolgáltatókat megillető normatív hozzájárulásokkal, támogatásokkal, továbbá a lakástámogatásokkal és a munkáshitelhez kapcsolódó támogatásokkal kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, valamint a családtámogatások és a bányászati keresetkiegészítések ügyében eljáró szerv a családtámogatási ellátásokkal és a bányászati keresetkiegészítéssel kapcsolatos feladatai teljesítéséhez, az ellátások megállapításával, a jogszerű igénybevétel ellenőrzésével és a jogosulatlanul igénybe vett összeg visszakövetelésével összefüggésben;"

(2) Az 1996. évi XX. törvény 20. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Az adóazonosító jel kezelésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult)

"s) a munkáshitel nyújtása során a hitelintézet a munkáshitelre való jogosultság megállapításával, illetve az ezen adatnak a kincstárnak való továbbításával kapcsolatos kötelezettségeivel összefüggésben."

(3) Az 1996. évi XX. törvény 37. § (1) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:

(A személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve - kapcsolati kód alkalmazásával - köteles rendszeres adatszolgáltatást teljesíteni:)

"q) a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának változásáról, az érintett elhalálozása tényéről;

r) a Magyar Országos Közjegyzői Kamarának az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásában szereplő polgár családi és utónevének, születési nevének, anyja nevének, születési helyének és időpontjának, állampolgárságának, családi állapotának változásáról, az érintett elhalálozása tényéről."

11. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

16. § A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 76/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetvédelmi hatósági ügyben

a) a természetvédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét a székhelyére is idézheti,

b) a természetvédelmi hatóság az idézett személy kérelmére vagy hivatalból elrendelheti, hogy az a) pontban foglalt személyek meghallgatására - ha ennek technikai feltételei rendelkezésre állnak - elektronikus hírközlő hálózat útján kerüljön sor,

c) a hiányzó bizonyíték az ügyfél nyilatkozatával nem pótolható."

12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása

17. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Diplomata-útlevélre jogosult)

"c) az alapvető jogok biztosa és helyettese, a Kúria elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettesei, az Alkotmánybíróság tagja, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke és elnökhelyettese, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke és elnökhelyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnökei, az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese;"

13. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

18. § (1) A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Az alapító okirat módosításához - ha e törvény másként nem rendelkezik - valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott ingatlanrész és vagyontárgy kivételével a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolhatja,

a) ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy

b) ha az ingatlanrésszel a meglévő külön tulajdon tárgya bővíthető,

és az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább kétharmados többsége egyetért.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a közgyűlési határozatban fel kell hívni a kisebbségben maradt tulajdonostársakat a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére - a határozat meghozatalától számított 60 napon belül - történő írásbeli nyilatkozat megtételére arról, hogy élnek-e az e törvényben meghatározott keresetindítási jogukkal.

(4) A (3) bekezdésben említett közgyűlési határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A határozat az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat, ha a kisebbségben maradt tulajdonostársak

a) az abban meghatározott határidőn belül írásbeli nyilatkozatot nem tesznek,

b) nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával nem kívánnak élni,

c) nyilatkozatuk szerint a keresetindítás jogával élni kívánnak, de a 42. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a keresetet nem indítják meg,

d) keresetet indítanak, de a felperes a keresetlevélben nem kéri a közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését, vagy

e) keresetet indítottak, de a felperes keresetlevélben foglalt, a közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti

ea) kérelmét a bíróság jogerősen elutasította, vagy

eb) kérelme alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztését a bíróság elrendelte, de a per jogerősen lezárult, és a bíróság a határozatot nem helyezte hatályon kívül.

(5) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének írásban nyilatkoznia kell a (4) bekezdés a)-e) pontja szerinti feltételek teljesüléséről. A bejegyzési kérelemhez csatolni kell a kisebbségben maradt tulajdonostársak (4) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatát, ha az rendelkezésre áll. A bejegyzési kérelemhez a (4) bekezdés d) pontja szerinti esetben csatolni kell a keresetlevelet, a (4) bekezdés e) pont ea) alpontja szerinti esetben a határozat végrehajtásának felfüggesztése iránti kérelmet elutasító végzést, a (4) bekezdés e) pont eb) alpontja szerinti esetben pedig a per jogerős befejezését alátámasztó határozatot.

(6) A (3)-(4) bekezdés szerinti határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

(7) A közgyűlés határozata alapján - ha az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott feltételek egyike sem áll fenn -bármely tulajdonostárs kérheti a bíróságtól, hogy a közös tulajdonban álló olyan épületrészre, amely önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető, megszüntesse a közös tulajdont, ha az a kisebbség méltányos érdekét nem sérti.

(8) A (2) bekezdésben meghatározott szavazati arány alkalmazandó az alábbiak vonatkozásában is:

a) a (2) bekezdés szerinti elidegenítéssel kapcsolatban megvalósuló olyan építési munkához való hozzájárulás, amely érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont, és amely az alapító okirat módosítását igénylő állapot megteremtését célozza, valamint

b) az alapító okiratnak a (2) bekezdés szerinti elidegenítéssel kapcsolatban megvalósuló építkezés eredményeként szükségessé váló módosítása."

(2) A Tht. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A tulajdonostárs köteles a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének - a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából - bejelenteni:

a) külön tulajdona tekintetében a tulajdonosváltozást,

b) lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásban bárki által megtekinthető személyes adatát, illetve a jogi személy nyilvános adatát,

c) elektronikus levelezési címét, amennyiben az elektronikus kapcsolattartáshoz hozzájárul, továbbá

d) amennyiben a szervezeti-működési szabályzat előírja,

da) a külön tulajdonát bérlő, használó személy (a továbbiakban: bérlő) b) pont szerinti adatát,

db) a külön tulajdonában lakó személyek számát,

dc) haszonélvezettel terhelt tulajdon esetében a haszonélvező személy nevét."

(3) A Tht. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti bejelentést tulajdonosváltozás esetén az új tulajdonostárs a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 30 napon belül köteles megtenni. A szervezeti-működési szabályzat az (1) bekezdés d) pontja szerinti bejelentés megtételére a birtokbavételt, illetve a haszonélvezeti jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését követő 15-60 nap közötti határidőt állapíthat meg. Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a tulajdonostárs tulajdonjogának fennállásáig, vagy a tulajdonostárs társasház felé fennálló tartozása esetén a tartozás kiegyenlítéséig kezeli."

(4) A Tht. a következő 33/A. §-sal egészül ki:

"33/A. § (1) A 33. § (1) bekezdés alkalmazásában a meghívó írásban megküldöttnek minősül, ha azt elektronikus levélben, a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) a tulajdonosok részére igazoltan közölt elektronikus levelezési címéről a tulajdonostársnak a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) részére a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint bejelentett elektronikus levelezési címére küldték.

(2) Abban az esetben, ha a kézbesítés csak a tulajdonostárs 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint bejelentett elektronikus levelezési címére történik, és onnan a sikertelen kézbesítésről szóló üzenet érkezik vissza, a meghívó kézbesítését más módon is meg kell kísérelni.

(3) Abban az esetben, ha a meghívót a postai levélszekrényben való elhelyezés vagy postai szolgáltató útján kézbesítik, a meghívót a tulajdonostárs elektronikus levelezési címére is meg kell küldeni, ha azt a 22. § (1) bekezdés c) pontja szerint bejelentette.

(4) Az ellenkező bizonyításáig a meghívót

a) postai szolgáltató útján való megküldése esetén, ha a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) "átvételt megtagadta", "nem kereste", "elköltözött", vagy "ismeretlen" jelzéssel érkezik vissza, a visszakézbesítés napján, vagy

b) ha közlése nem lehetséges, mert a tulajdonostárs személye bizonytalan, vagy lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe, elektronikus levelezési címe ismeretlen, a meghívó társasházban történő kifüggesztésétől számított nyolcadik napon kézbesítettnek kell tekinteni.

(5) A (2) bekezdés szerinti esetben a meghívót a (4) bekezdés szerint kell kézbesítettnek tekinteni, azzal, hogy a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a meghívót akkor kell kézbesítettnek tekinteni, ha közlése nem lehetséges, mert a tulajdonostárs személye bizonytalan, vagy lakcíme, tartózkodási helye, székhelye, telephelye, fióktelepe ismeretlen.

(6) A (4) bekezdés alkalmazása szempontjából akkor minősül a tulajdonostárs személye bizonytalannak, ha

a) azonosítása nem lehetséges az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatai alapján, vagy

b) természetes személy esetén örököse, gazdálkodó szervezet esetén jogutódja az ingatlan-nyilvántartásból nem állapítható meg."

(5) A Tht. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti felhívás egy példányát a társasházban jól látható helyen ki kell függeszteni. Az (1) bekezdés szerinti felhívásra a 33/A. §-ban foglaltakat alkalmazni kell."

14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

19. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a továbbiakban: Gyftv.) 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ismertetési tevékenységet folytató által gyógyszerek, tápszerek és gyógyászati segédeszközök rendelésére, használatának betanítására és forgalmazására jogosult egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők számára szervezett rendezvények olyan ismertetést segítő rendezvények, amelyek kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhetők. Az ismertetési tevékenységet folytató és az ismertető személy által a rendezvény keretében biztosított vendéglátás költségének általános forgalmi adó nélkül számított egy napra és egy főre eső összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér havi összegének 15%-át, és a rendezvény fő céljához képest másodlagosnak kell lennie. A rendezvényre az egészségügyben, illetve a gyógyszerellátásban vagy a gyógyászatisegédeszköz-ellátásban közreműködő szakembereken kívül más személy csak indokolt esetben hívható meg."

(2) A Gyftv. 37. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A gyógyszerészeti államigazgatási szerv a 12. § (3) bekezdésében meghatározott bejelentésről, a tevékenység megszüntetésének bejelentéséről és az ismertetési tevékenység folytatásának megtiltásáról elektronikus úton haladéktalanul adatszolgáltatást teljesít az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság a (4) bekezdésben meghatározott befizetés teljesítéséről haladéktalanul adatszolgáltatást teljesít a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére."

15. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

20. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 80. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A kiserőművi összevont engedély jogosultja jogosult - az illetékes hatóság előzetes értesítése mellett - a létesítményen belüli berendezéseknek jogszabályban előírt próbaüzem elrendelésére vonatkozó hatósági döntésének kiadását követően a kiserőmű sikeres próbaüzemét igazoló jegyzőkönyv aláírásáig a kiserőműben villamos energiát termelni a területileg illetékes hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződésben és a Hivatal engedélyében foglaltaknak megfelelően."

16. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

21. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 35. § (2) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

(Mellőzni lehet a versenyeztetést:)

"s) a kisajátításról szóló törvény szerinti fejlesztési befektetési területhez tartozó ingatlan értékesítése esetén."

17. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

22. § (1) A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 2. §-a a következő u) ponttal egészül ki:

(Ingatlant kisajátítani a 3. § szerinti feltételek fennállása esetén, a 4. és 5. § szerinti esetekben, az alábbi közérdekű célokra lehetséges:)

"u) fejlesztési befektetési területen beruházás megvalósítása céljából."

(2) A Kstv. 4. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi esetekben lehetséges kisajátítás:)

"r) fejlesztési befektetési területen olyan beruházás - az ipari parkot is ideértve - megvalósítása céljából, amely a 40/Y. § (2) bekezdése alapján közcélú kiemelt fejlesztési beruházás megvalósítását szolgálja."

(3) A Kstv. 24. § (5) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisajátítási kérelemhez mellékelni kell:)

"c) a kisajátítást kérő nyilatkozatát - kivéve az 5. § szerinti, valamint a kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházást - arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll;"

(4) A Kstv. 35. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A visszavásárlási jogról való lemondásnak kell tekinteni, ha az ingatlan tulajdonosának - a visszavásárlási árat is tartalmazó - felhívásának

a) közlésétől számított 180 napon belül a jogosult nem tesz a visszavásárlási jog gyakorlására vonatkozó jognyilatkozatot, vagy

b) közlése a jogosult részére azért nem lehetséges, mert

ba) a jogosult személye nem állapítható meg egyértelműen,

bb) a jogosult lakóhelye, tartózkodási helye, székhelye ismeretlen, vagy

c) a közlés egyéb körülmények folytán rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna azzal, hogy önmagában a jogosultak nagy száma nem minősül ilyen egyéb körülménynek."

(5) A Kstv. a 40/X. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Fejlesztési befektetési terület

40/Y. § (1) E törvény alkalmazásában fejlesztési beruházásnak minősül az olyan új beruházás vagy bővítés, amely

a) legalább 10 milliárd forint teljes költségigényű,

b) Magyarország, vagy legalább egy vármegye területének jelentős részére kiható gazdasági jelentőségű, és

c) munkahelyek tömeges elvesztésének elkerülését vagy új munkahelyek létesítését szolgálja.

(2) Ha a fejlesztési beruházást törvény vagy kormányrendelet kiemelt beruházássá nyilvánítja, akkor a beruházásra a Méptv. 193. § (6) bekezdése szerinti közcélú kiemelt beruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3) A Kormány rendeletében a fejlesztési beruházás területét fejlesztési befektetési területté nyilváníthatja, amelyben meghatározza a fejlesztési befektetési területet és a fejlesztési beruházás célját.

(4) Fejlesztési befektetési terület elsősorban olyan területen alakítható ki, amely barnamezős területnek minősül. Ha a fejlesztési beruházással érintett település területén barnamezős terület található, és az a területhez illeszthető és a fejlesztési beruházás megvalósítását nem teszi aránytalanul költségesebbé, akkor a Kormány a területet a barnamezős területtel együtt nyilvánítja fejlesztési befektetési területté. Amennyiben az előzőek egyike sem megvalósítható, úgy kivételesen, a feltétlenül szükséges mértékben fejlesztési befektetési terület olyan területen is kialakítható, amely a fejlesztési befektetési terület kijelöléséről szóló kormányrendelet hatályba lépését megelőzően nem minősült barnamezős területnek.

40/Z. § (1) A fejlesztési befektetési területen fekvő, állami tulajdonban álló ingatlanok és az azok rendeltetésszerű használatához kapcsolódó ingóságok a Kormány rendeletében kijelölt, 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság (a továbbiakban: Társaság) tulajdonosi joggyakorlása alá tartoznak.

(2) A Társaság a fejlesztési beruházás megvalósításához szükséges ingatlan és ingó vagyonelemeket az állam nevében eljárva, az állam javára polgári jogi úton megszerezheti, ennek sikertelensége esetén a Társaság az állam nevében az ingatlan kisajátítását kezdeményezheti az állam javára.

(3) A Társaság a fejlesztési befektetési területen fekvő és fejlesztési befektetési terület kijelöléséről szóló kormányrendelet hatályba lépése napján állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében intézkedik az ingatlanon, vagy annak egy részén más szerv vagy személy javára fennálló vagyonkezelési vagy hasznosítási - ide értve a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény szerinti hasznosítást is - szerződés módosítása vagy megszüntetése, illetve ezen jogok ingatlan-nyilvántartásból vagy földhasználati nyilvántartásból történő törlése érdekében. A Társaság a vagyonkezelési vagy hasznosítási jogviszony szabályai szerint az állam nevében elszámol a szerződés módosítása vagy megszüntetése során a szerződő féllel.

(4) A Társaság a fejlesztési beruházás megvalósítása érdekében az (1) és (2) bekezdés szerinti

a) ingatlan fejlesztésre alkalmassá tételéhez szükséges feladatokat, így különösen a terület-előkészítést ellátja;

b) ingatlanokat és ingóságokat szükség szerint értékesíti;

c) ingatlanokat és ingóságokat fenntartja és hasznosítja.

(5) A Társaság az (1) és (2) bekezdés szerinti ingatlanok és ingóságok tekintetében kizárólag a fejlesztési befektetési terület kijelöléséről szóló kormányrendelet szerinti célok elérése érdekében köthet azok fejlesztésével, értékesítésével, fenntartásával és hasznosításával kapcsolatos szerződést."

(6) A Kstv. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kisajátítási terv kötelező elemeire, elkészítésére, felülvizsgálására, záradékolására és a kisajátítási hatóság részére történő benyújtására vonatkozó szabályokat,

b) a kártalanítás megfizetésének egyéb előírásaira, valamint az értékkülönbözet megfizetése tekintetében fizetési kedvezmény megadására vonatkozó szabályokat,

c) a fejlesztési befektetési területet és a fejlesztési beruházás célját

rendeletben állapítsa meg."

(7) A Kstv. 41. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a kisajátítási hatóságot,

b) a Társaságot

rendeletben jelölje ki."

23. § A Kstv.

a) 4. § (1) bekezdés d) pont df) alpontjában a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről" szövegrész helyébe a "vasúti közlekedésről" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott beruházások (a továbbiakban: nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás)" szövegrész helyébe az "a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) szerinti kiemelt beruházás (a továbbiakban: kiemelt beruházás)" szöveg,

c) 5. § (2) bekezdésében az a "magyar építészetről szóló törvény" szövegrész helyébe a "Méptv." szöveg,

d) 31/A. § (1) bekezdésében és 37/D. § (1) bekezdésében a "Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással" szövegrész helyébe a "Kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással" szöveg,

e) 31/A. § (3) bekezdésében és 32/A. § (1) bekezdésében a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházással" szövegrész helyébe a "kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházással" szöveg,

f) 38. § (1) és (4) bekezdésében a "Nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások" szövegrész helyébe a "Kiemelt beruházások" szöveg,

g) 41. § (3b) bekezdésében a "nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás" szövegrész helyébe a "kiemelt közlekedési infrastruktúra-beruházás" szöveg

lép.

18. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

24. § (1) Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező, kivéve, ha törvény eltérően rendelkezik. Ha az eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának."

(2) A Kjnp. 36/E. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élettársi nyilvántartás tartalma:)

"d) az a tény, hogy az anyakönyvi bejegyzés szerint a nyilvántartásba bejegyzett élettársi kapcsolat a kérelmezők bármelyikének házassága, bejegyzett élettársi kapcsolata vagy halála miatt megszűnt,"

(3) A Kjnp. 36/K. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás tartalmazza:)

"f) azt, hogy az anyakönyvi bejegyzés szerint az élettársi kapcsolat vagy a házasság a kérelmezők bármelyikének halála miatt megszűnt."

(4) A Kjnp. 36/K. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) Az országos kamara az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokban bekövetkezett változásokat és a nyilvántartásban szereplő személy halálára vonatkozó adatokat a nyilvántartásban átvezeti, e célból a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervtől elektronikus úton adatot igényelhet."

19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

25. § Hatályát veszti az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény

a) A mezőgazdasági gépek kezelésére vonatkozó követelmények alcíme,

b) 76. § (2) bekezdés 54. pontja.

20. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

26. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény

a) Az erdészeti gépek kezelésére vonatkozó követelmények alcíme,

b) 112. § (2) bekezdés 1. pontja.

21. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

27. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárásban a jogi képviselet nem kötelező. Ha az eljárás során a fél jogi képviselővel jár el, az a Pp. 244. §-ának alkalmazása szempontjából nem minősül a jogi képviselővel történő eljárás választásának."

(2) A Hetv. 75. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A meg nem fizetett közjegyzői díjazás és járulékai erejéig - ideértve az igényérvényesítés költségeit is - a hagyatékon a közjegyzőt törvényes zálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg.

(3) A törvényes zálogjog és az elidegenítési és terhelési tilalom létrejöttét a közjegyző - a zálogjoggal biztosított követelés meghatározását is magában foglaló - végzéssel állapítja meg.

(4) A közjegyzőt megillető törvényes zálogjogot a megfelelő nyilvántartásba a közjegyző (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a közjegyző megkeresésére jelzálogjogként kell bejegyezni, ehhez a zálogkötelezett bejegyzési engedélye, illetve a bejegyzéshez hozzájáruló zálogjogi nyilatkozata nem szükséges. Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez a tulajdonos bejegyzési engedélye nem szükséges."

(3) A Hetv. 118. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jegyző és a közjegyző az örökhagyó vagyonának megállapítása és a rendelkezésre álló adatok ellenőrzése céljából adatot igényelhet a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből közvetlenül, az egyedi azonosító jellel ellátott (lajstromozott) vagyontárgyak nyilvántartásából, a járműnyilvántartásból és a zálogjogi, valamint a hitelbiztosítéki nyilvántartásból."

22. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

28. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 1. §-a a következő (2h) bekezdéssel egészül ki:

"(2h) Nem képezi a Nemzeti Földalap részét a kisajátításról szóló törvény alapján kijelölt tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő, a kisajátításról szóló törvény szerinti fejlesztési befektetési területen fekvő ingatlan."

23. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról

29. § (1) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 28. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő legfeljebb 15 napos határidő tűzésével felhívja az igénylőt az igény pontosítására. A pontosításra való felhívás megtételétől az erre adott válasznak az adatkezelőhöz való beérkezéséig terjedő időtartam az adatigénylés teljesítésére rendelkezésre álló határidőbe nem számít bele."

(2) Az Infotv. 37/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében az államháztartásról szóló törvény szerinti törzskönyvi jogi személyek - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - (a továbbiakban: a felületen közzétételre kötelezettek) a (2) bekezdésben meghatározott adatokat a Kormány rendeletében kijelölt szerv által üzemeltetett és a 33. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelően bárki számára hozzáférhető - a gépi olvashatóságot, a csoportos letöltést, az adatok csoportosítását, kereshetőségét, kivonatolását és összehasonlíthatóságát is lehetővé tevő - Központi Információs Közadat-nyilvántartás felületén (a továbbiakban: felület) kéthavi rendszerességgel, a közzétételt követő legalább tíz évig elérhető módon, a (3) bekezdés szerinti bontásban közzéteszik. A közzétételre kötelezettek a kéthavi rendszerességgel megtett adatszolgáltatások alkalmával a soron következő adatszolgáltatás határnapját megelőző 30. napig keletkezett adatokat teszik közzé."

(3) Az Infotv. a következő 75/H. §-sal egészül ki:

"75/H. § Az államháztartásról szóló törvény szerinti azon törzskönyvi jogi személyek, amelyek a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról szóló 2024. évi LXXXV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv3.) módosított 37/C. § (1) bekezdés hatálybalépését megelőzően nem voltak a felületen közzétételre kötelezettek, a 37/C. § (2) bekezdése szerinti adatokat a felületen a Módtv3. hatálybalépését követően első alkalommal legkésőbb 2025. február 28-ig teszik közzé."

30. § (1) Az Infotv.

a) 3. § 5. pontjában a "szerv vagy személy" szövegrész helyébe a "szerv vagy azt átvevő szerv, szervezet vagy személy (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv)" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében az "Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv)" szövegrész helyébe az "A közfeladatot ellátó szervnek" szöveg,

c) 27. § (6) bekezdésében az "előkészítése során" szövegrész helyébe az "előkészítése, illetve egyes bírósági eljárásokban való részvétele során" szöveg,

d) 29. § (2a) bekezdésében az "állított elő," szövegrész helyébe az "állított elő és az az igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében indokolt," szöveg,

e) 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 1., 3., 4., 7. és 8. sorában a "telefon- és telefaxszáma" szövegrész helyébe a "telefonszáma" szöveg,

f) 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 1. sorában az "az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat" szövegrész helyébe a "- ha azzal rendelkezik - az adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzat" szöveg

lép.

(2) Az Infotv. 38. § (4) bekezdés b) pontjában a "benyújtja" szövegrész helyébe a "tájékoztatásul megküldi" szöveg lép.

31. § Hatályát veszti az Infotv. 1. melléklet II. pontjában foglalt táblázat 6. sorában az " , az adatvédelmi nyilvántartásba bejelentendő nyilvántartásoknak az e törvény szerinti azonosító adatai" szövegrész.

24. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

32. § A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 1. § (2) bekezdés 10. pontjában a "gyermekek otthongondozási díját" szövegrész helyébe a "táppénzt, a baleseti táppénzt, a gyermekek otthongondozási díját" szöveg lép.

33. § Hatályát veszti az Mmtv. 10. § (2) bekezdés c) pontjában és 13. § (2) bekezdés b) pontjában a "táppénzt, baleseti táppénzt," szövegrész.

25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása

34. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 23. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) szerinti eljárások - ideértve a (2) bekezdés szerinti eljárásokat is - vonatkozásában e törvényt azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében az ellátásért felelősnek a Ktv. 5. § (1) bekezdése szerinti kormányrendeletben kijelölt minisztert vagy központi kormányzati igazgatási szervet kell tekinteni."

(2) Az Sztv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgáltatási koncesszióra irányuló közszolgáltatási szerződést - az 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével - az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni azzal, hogy az e törvény és egyéb jogszabály által nem szabályozott kérdések tekintetében a Ktv. előírásait kell figyelembe venni."

26. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

35. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (38) bekezdéssel egészül ki:

"(38) A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. - a jogszabályban meghatározott állami vagyon nyilvántartása teljeskörű és naprakész rendelkezésre állásának biztosítása érdekében - önköltséggel megegyező összegű díj megfizetése ellenében hozzáférhet a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjában foglalt adatbázisokhoz."

27. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

36. § Hatályát veszti a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény 16. § (1) bekezdés e) pontja.

28. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása

37. § A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény 6. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(A gondnokoltak nyilvántartásában az érintettre vonatkozóan szereplő alábbi adatokat a cselekvőképesség fennállásának vizsgálata céljából konkrét ügyben közvetlen hozzáféréssel jogosult megismerni és kezelni:)

"p) a bányafelügyelet előmunkálati jog, vezetékjog és használati jog engedélyezési, továbbá szolgalomalapítási eljárása során az ügyfél eljárási képessége fennállásának vagy hiányának megállapításához a 3. § (1) bekezdés a) pont aa)-ae) alpontjában, és b)-e) pontjában szereplő adatokat."

29. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása

38. § (1) Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Ápjt.) 3. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Értékelő az lehet, aki)

"a) büntetlen előéletű, és nem áll állam elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXIV. Fejezet, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) X. fejezet], igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény (Btk. XXVI. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VI. cím), korrupciós bűncselekmény (Btk. XXVII. Fejezet) vagy közélet tisztasága elleni, valamint a nemzetközi közélet tisztasága elleni bűncselekmény (1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. és VIII. cím), hivatali bűncselekmény (Btk. XXVIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet IV. cím), illetve közbizalom elleni bűncselekmény (Btk. XXXIII. Fejezet, illetve az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím) miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt,"

(2) Az Ápjt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A jogviszony létesítését megelőzően a pályázó nyilatkozik arról, hogy megfelel a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek. Ha a pályázó, értékelő e feltételeknek való megfelelésével összefüggésben kétség merül fel, a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban, indokolással felszólíthatja, hogy a felhívástól számított tizenöt napon belül - ha e határidőn belül menthető ok miatt nem lehetséges, annak megszűnését követően haladéktalanul - hatósági bizonyítvány bemutatásával igazolja, hogy megfelel a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételeknek."

(3) Az Ápjt. 4. §-a a következő (3b) és (3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) Az állami projektértékelők tekintetében az államtitkár - 1. § (3) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva -vizsgálat keretében

a) a jogviszony fennállása alatt adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből arra vonatkozóan, hogy a foglalkoztatott büntetlen előéletű és vele szemben a 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott kizáró okok nem állnak fenn,

b) a jogviszony létesítése előtt vagy fennállása alatt a részére benyújtott, végzettséget igazoló okiratok hitelességének ellenőrzése céljából az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szervtől, az okiratot kiállító oktatási intézménytől adatszolgáltatást kérhet, továbbá

c) a jogviszony létesítése előtt vagy fennállása alatt a (3a) bekezdésében foglalt érdekeltségi nyilatkozatban szereplő alapjogviszony és azon kívüli foglalkoztatási jogviszony ellenőrzése céljából az állami adó- és vámhatóságtól adatszolgáltatást kérhet.

(3c) A (3b) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - a jogviszony fennállása esetén - a jogviszony megszűnéséig, illetve megszüntetéséig kezeli."

(4) Az Ápjt. 9. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A munkáltató részéről a jogviszony a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben különösen akkor szüntethető meg, ha az értékelő]

"e) vonatkozásában lefolytatott 4. § (3b) bekezdése szerinti vizsgálat eredményeképpen a munkáltató tudomására jut, hogy a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti feltételeknek nem felel meg, az általa benyújtott végzettséget igazoló okiratok nem hitelesek, továbbá az érdekeltségi nyilatkozatban tett kijelentései nem felelnek meg a valóságnak, valamint az érdekeltségi nyilatkozatban foglalt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget."

39. § Hatályát veszti az Ápjt.

a) 3. § (2) bekezdés d) pontjában az "és az előírt biztonsági követelményeknek" szövegrész,

b) 4. § (5) bekezdésében az "és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó" szövegrész,

c) 4. § (8) bekezdésében az "és a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek való alávetésre" szövegrész,

d) 10. § (1a) bekezdése.

30. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

40. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elnökség tagja olyan személy lehet, aki jogász munkakörben eltöltött, legalább 10 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint a jogi szakvizsgát, vagy a hazai joga szerint annak megfelelő szakvizsgát letette, és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik választottbíráskodásra vagy egyéb mediáción alapuló eljárásra vonatkozó szabályok alkalmazásával kapcsolatban. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke visszautasítja annak a személynek az elnökségbe delegálását, aki nem felel meg az elnökségbe delegálhatóság e törvényben meghatározott feltételeinek."

41. § Hatályát veszti a Vbt. 62. § (4) bekezdése.

31. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

42. § Hatályát veszti az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 106. § (4) bekezdés d) pontjában a "jogerőre emelkedésének napját," szövegrész.

32. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

43. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:)

"g) előzetes egyetértési jogot gyakorol a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) hatálya alá tartozó, az állam nevében történő pályázat - ideértve a Ktv. 10/A. §-a szerinti pályázatot is - kiírása, ajánlattételi felhívás kiadása, valamint a koncessziós szerződés állam nevében történő megkötése, módosítása és megszüntetése tekintetében."

33. Záró rendelkezések

44. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. január 1. napján lép hatályba.

(2) A 9. § (1)-(3) és (6)-(9) bekezdése 2025. július 1. napján lép hatályba.

45. § (1) A 3. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 22. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 30. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 32. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Latorcai János s. k.,

az Országgyűlés alelnöke