98/2024. (V. 7.) Korm. rendelet

az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § q) és t) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § (1) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 1. §-a a következő 1a. és 1b. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"1a. épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítése: az épület fűtött, szellőztetett, hűtött belső helyiségeit a külső környezettől vagy az épület fűtetlen, szellőzés nélküli helyiségeitől elválasztó épületszerkezetek átlagos hőátbocsátási tényezőjének javítása, vagy ezeknek az intézkedéseknek a kombinációja, azzal, hogy az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítéséből, cseréjéből származó megtakarítást a kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, illetve cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni;

1b. épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítése: az épület vagy önálló rendeltetési egysége helyiségfűtésre, helyiséghűtésre, szellőztetésre, használati melegvíz-ellátásra, beépített világításra, épületautomatizálásra és szabályozásra szolgáló berendezéseinek energetikai korszerűsítése, illetve cseréje, vagy ezeknek az intézkedéseknek a kombinációja;"

(2) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 1. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"5a. kombinált épület korszerűsítés: az a korszerűsítés, amikor az épület korszerűsítése során az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítésénél és az épülettechnikai rendszerek energetikai korszerűsítésénél meghatározott intézkedés típusok közül mindkét típusból legalább egyet-egyet megvalósítanak, azzal, hogy a kombinált épület felújítási intézkedésekből származó megtakarítást kiinduló állapot és a korszerűsítéssel, cserével elért új állapot energiafogyasztásának különbségeként kell meghatározni;"

2. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/A. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1) bekezdés szerinti átlag meghatározása során a mezőgazdasági terményszárító üzemeltetéséhez felhasznált földgáz mennyiségét figyelmen kívül kell hagyni."

3. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7/F. § A közintézmények tulajdonában és használatában álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője az épület energiafogyasztási adatait - az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/B. § (2) bekezdése alapján szolgáltatandó energiafogyasztási adatok kivételével - havi rendszerességgel, a tárgyhónapot követő 5. napon jelenti be."

4. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az alternatív szakpolitikai intézkedés kidolgozására vonatkozó követelményeket a 7. melléklet 3. pontja tartalmazza. A szakpolitikai intézkedés alkalmazására vonatkozó és az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (6) bekezdésében rögzített bizottsági jelentést megalapozó módszertan kötelező tartalmi elemeit a 7. melléklet 5. és 6. pontja tartalmazza."

5. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 29/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29/A. § (1) Ez a rendelet a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv VIII. és IX. mellékletének a hatékony fűtési és hűtési potenciál átfogó értékelésének tartalma tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/826 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a rendelet a villamos energiára vonatkozó primerenergia-tényezőnek a 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában történő felülvizsgálatáról szóló, 2022. december 15-i (EU) 2023/807 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

6. § (1) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

7. § Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet

a) 7/D. § (1) bekezdés e) pontjában az "energetikai és" szövegrész helyébe az "energetikai, energiamegtakarítási és" szöveg,

b) 12. §-ában az "addicionalitás kritériumait" szövegrész helyébe az "addicionalitás és a lényegesség kritériumait" szöveg,

c) 7. melléklet 3. pont 3.8. alpontjában az "addicionalitási kritériumnak" szövegrész helyébe az "addicionalitási és lényegességi kritériumnak" szöveg,

d) 7. melléklet 5. pont 5.7. alpontjában az "addicionalitási kritérium" szövegrész helyébe az "addicionalitási és a lényegességi kritérium" szöveg

lép.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

9. § Ez a rendelet az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 98/2024. (V. 7.) Korm. rendelethez

1. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás kiszámításának módszerei és elvei, az alternatív szakpolitikai intézkedés kidolgozására vonatkozó követelmények"

2. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 2. pontja helyébe a következő pont lép:

"2. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés b)-h) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéssel megvalósuló energiamegtakarítás megállapításakor a kötelezett fél, a részt vevő, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság a következő elveket köteles alkalmazni:

2.1. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 24c. pontja szerinti lényeges hozzájárulásnak hozzá kell járulnia a szóban forgó egyéni fellépéshez, azaz egyértelműen a minimális hatást meghaladó hatást kell gyakorolnia a végső felhasználó egyéni fellépés mellett hozott döntésére (a továbbiakban: lényegességi kritérium).

2.1.1. A lényeges hozzájárulás keretében kifejtett hatás akkor haladja meg a minimális szintet, ha anélkül a végső felhasználó egyéni fellépés mellett hozott döntése elmaradt volna, azaz a végső felhasználó vagy nem is tervezett volna energiahatékonysági beruházást végrehajtani, vagy a tervezett energiahatékonysági beruházást pénzügyi forrás, vagy technikai segítség hiányában nem tudta volna, vagy csak késedelmesen tudta volna megvalósítani (pl. korai csere). Egyéb lényeges hozzájárulás hiányában az elért energiamegtakarítás szempontjából nem tekintendő a kötelezett részéről történő lényeges hozzájárulásnak, ha az energiamegtakarítást eredményező egyéni fellépést az váltja ki, hogy a kötelezett előírja a végső felhasználó részére energiamegtakarítás elérését az energiamegtakarítási kötelezettséghez kapcsolódóan felmerült költségek végső felhasználóra történő áthárításának alternatívájaként, valamint az sem, ha az energiahatékonysági beruházás fedezésére a korábban a végső felhasználó által megfizetett ilyen jellegű bevétel nyújt fedezetet.

2.1.2. A kötelezően teljesítendő éves üvegházhatásúgáz kibocsátás-csökkentésekről szóló (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében hozott intézkedések lényegesnek tekinthetők, de igazolni kell, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy felbecsülhető energiahatékonysági javulást eredményeznek.

2.1.3. Az alternatív szakpolitikai intézkedés keretében kidolgozott finanszírozási rendszerek esetében a támogatás összegének jelzése nem elegendő a lényegesség igazolására, mert ez önmagában nem bizonyítja, hogy a támogatások hatással voltak a végső felhasználók beruházási döntéseire.

2.1.4. A lényeges hozzájárulást kifejtő személynek igazolnia kell az egyéni fellépéshez történő lényeges hozzájárulást.

2.1.5. A fentiek figyelembevételével az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben lényeges hozzájárulásnak tekintendők különösen, de nem kizárólag az alábbi típusú hozzájárulások:

a) pénzügyi támogatás vagy kedvezményes hitel nyújtása;

b) célzott energetikai tanácsadás;

c) az egyéni fellépés megtervezéséhez vagy végrehajtásához nyújtott technikai támogatás.

2.1.6. A lényeges hozzájárulást különösen, de nem kizárólag az alábbi dokumentumokkal kell igazolni a hozzájárulás jellegéből következő értelemszerű eltérésekkel:

a) az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/B. § (4) bekezdése szerinti megállapodás;

b) aláírt megállapodás a projekt végrehajtásáról;

c) kifizetett számlák;

d) projektdokumentáció.

2.1.7. Az alternatív szakpolitikai intézkedések lényegesnek tekintendők, amennyiben azok jelen kormányrendelettel összhangban vannak kidolgozva, és a várható ok-okozati láncolatok az intézkedés bevezetésétől a fellépések célcsoport(ok) általi végrehajtásáig ismertetve vannak.

2.2. Az energiamegtakarításról bizonyítani kell, hogy többletmegtakarítás ahhoz képest, amelyre mindenképpen sor került volna, függetlenül a kötelezett, a részt vevő vagy a megbízott felek vagy a végrehajtó hatóság tevékenységétől. Annak meghatározásához, hogy mely megtakarítások jelenthetők be többletmegtakarításként, figyelembe kell venni, hogy az adott szakpolitikai intézkedés hiányában hogyan alakulna az energiafogyasztás és -kereslet az energiafogyasztási trendek, a fogyasztói magatartás változása, a műszaki fejlődés, valamint az uniós és nemzeti szinten végrehajtott egyéb intézkedések által okozott változások tükrében (a továbbiakban: addicionalitási kritérium).

2.3. A kötelező erejű uniós jog végrehajtásából származó energiamegtakarítások olyan megtakarításnak tekintendők, amelyekre mindenképpen sor került volna, ezért azokat nem lehet energiamegtakarításként bejelenteni. Ezen követelménytől eltérve, az épület határoló szerkezetek energetikai korszerűsítéséből és a kombinált épületkorszerűsítésből származó megtakarítások bejelenthetők energiamegtakarításként, amennyiben teljesül az addicionalitási és lényegességi kritérium.

2.4. Energiamegtakarítás akkor írható jóvá, ha az meghaladja az alábbi szinteket:

2.4.1. a könnyű haszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére irányuló közösségi integrált megközelítés keretében az új személygépkocsikra vonatkozó kibocsátási követelmények meghatározásáról szóló, 2009. április 23-i 443/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az új könnyű haszongépjárművekre vonatkozó kibocsátási követelményeknek a könnyű haszongépjárművek CO2-kibocsátásának csökkentésére irányuló uniós integrált megközelítés keretében történő meghatározásáról szóló, 2011. május 11-i 510/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását követő uniós kibocsátási követelmények az új személygépkocsik és az új könnyű haszongépjárművek számára;

2.4.2. az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezési kötelezettségeinek előírásáról, valamint forgalomba hozatalának és megfelelőségértékelésének általános feltételeiről szóló 65/2011. (IV. 15.) Korm. rendelet alapján az egyes energiával kapcsolatos termékek piacról való kivonásával kapcsolatos követelmények.

2.5. A termékek, berendezések, közlekedési rendszerek, járművek és üzemanyagok, épületek és épületelemek, folyamatok vagy piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú szakpolitikák megengedettek.

2.6. A kis léptékű, fogyasztásközeli megújulóenergia-technológiák épületekbe való beépítését vagy épületekre való felszerelését támogató intézkedéseket figyelembe lehet venni az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítése tekintetében, feltéve, hogy ellenőrizhető, és mérhető vagy becsülhető energiamegtakarítást eredményeznek. A megtakarítások kiszámításának meg kell felelnie az e mellékletben foglalt követelményeknek.

2.7. A hatékonyabb termékek és járművek elterjedésének felgyorsítására irányuló szakpolitikák tekintetében teljes jóváírás igényelhető, feltéve, hogy az említett elterjedés bizonyítottan a termék vagy a jármű átlagos várható élettartamának lejárta előtt valósul meg, vagy azt megelőzően, hogy a terméket vagy a járművet normál esetben lecserélnék, és az energiamegtakarítást a lecserélendő termék vagy jármű átlagos várható élettartamának lejártáig tartó időszakra jelentik be.

2.8. Az energiahatékonysági intézkedések elterjedésének előmozdítása terén gondoskodni kell a termékekre, szolgáltatásokra és az intézkedések végrehajtására vonatkozó minőségi előírások fenntartásáról, továbbá ha nincsenek ilyen előírások, gondoskodni kell azok bevezetéséről és nyilvánosságra hozataláról. Amennyiben az ilyen előírások bevezetésének jogszabályi háttere nem biztosított, az intézkedés energiamegtakarításként nem számolható el.

2.9. A régiók közötti éghajlati eltérések figyelembevétele érdekében az energiamegtakarítás mértéke hozzáigazítható egy standard értékhez, vagy a különböző megtakarítások egyeztethetőek a régiók közötti hőmérsékleti ingadozással.

2.10. A piacok energiahatékonysági szintjének növelését ösztönző célú intézkedések közül az az energiahatékonysági beruházások költségei miatti vagy más, a felhasználó és a kötelezett kereskedő megállapodása következtében előálló energiaegységár-növekmény energiamegtakarítása elszámolható, amely az energia végső felhasználói fogyasztásának csökkentését eredményezi.

2.11. Az energiamegtakarítás kiszámítása során figyelembe kell venni az intézkedés élettartamát és azt, hogy idővel milyen arányban csökkennek a megtakarítások. Ezt a számítást az egyes egyéni fellépés által a végrehajtási időpont és 2030. december 31. között elért megtakarítás összeadásával kell elvégezni. Ehelyett alkalmazható más olyan, az integrált nemzeti energia- és klímatervben rögzített módszer is, amely a becslések szerint legalább ugyanolyan teljes megtakarítás-mennyiséget eredményez. Más módszer használata esetén az adott módszerrel kiszámított energiamegtakarítás teljes mennyisége nem haladhatja meg az egyes egyéni fellépések által a végrehajtásuk időpontja és 2030. december 31. között elért megtakarítás összegét."

3. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklet 3. pontja helyébe a következő pont lép:

"3. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti szakpolitikai intézkedéseket az alábbi követelmények figyelembevételével kell kidolgozni:

3.1. a szakpolitikai intézkedéseknek és az egyéni fellépéseknek ellenőrizhető végfelhasználási energiamegtakarítást kell eredményeznie;

3.2. az esettől függően az egyes részt vevő felek, megbízott felek vagy a végrehajtó állami hatóság felelősségét egyértelműen meg kell határozni;

3.3. az elért vagy az elérendő energiamegtakarítást átlátható módon kell meghatározni;

3.4. a szakpolitikai intézkedések által előírt vagy elérendő energiamegtakarítás mennyiségét végsőenergiafelhasználásban kell meghatározni, a 6. melléklet szerinti átváltási tényezők figyelembevételével;

3.5. az energiamegtakarítás kiszámítása során a jelen mellékletben meghatározott módszereket és elveket kell alkalmazni;

3.6. éves jelentést kell készíteni és közzétenni a megbízott felek, a részt vevő felek és a végrehajtó hatóságok által elért energiamegtakarításról és az energiamegtakarítás terén érvényesülő éves tendenciákkal kapcsolatos adatokról;

3.7. az eredményeket nyomon kell követni, és megfelelő intézkedéseket kell hozni, ha az előrehaladás nem kielégítő;

3.8. olyan ellenőrzési rendszert kell létrehozni, amely magában foglalja az energiahatékonyság-javítási intézkedések egy statisztikailag jelentős részének független ellenőrzését is;

3.9. az egyéni fellépésből származó energiamegtakarítást nem jelentheti be egynél több fél;

3.10. a részt vevő fél, a megbízott fél vagy a végrehajtó hatóság tevékenységeinek meg kell felelnie az addicionalitási és lényegességi kritériumnak a bejelentett energiamegtakarítás elérésében;

3.11. a szakpolitikai intézkedésként meghatározott, energiára és szén-dioxidra kivetett adóra a 3.8. pont nem alkalmazandó."

4. Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 7. melléklete a következő 7. ponttal egészül ki:

"7. A 2024. március 31-ét követően végrehajtott szakpolitikai intézkedések eredményeként elért végsőenergia-megtakarításnál

a) a fosszilis tüzelőanyagok közvetlen égetésén alapuló technológiák termékekben, berendezésekben, közlekedési rendszerekben, járművekben, épületekben vagy építési beruházásokban történő alkalmazásával elért energiamegtakarítást, valamint

b) a technológiák kombinációját előmozdító szakpolitikai intézkedések esetében a fosszilis tüzelőanyagok égetésén alapuló technológiával összefüggő energiamegtakarítás részarányát

külön kell feltüntetni a végrehajtó hatóságok energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja és a Hivatal energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában."

2. melléklet a 98/2024. (V. 7.) Korm. rendelethez

Az energiahatékonyságról szóló törvény végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Korm. rendelet 8. melléklet III. részében foglalt táblázat helyébe a következő rendelkezés lép: