2012. évi CCXVII. törvény

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlésnek e törvény megalkotásával az a célja, hogy megteremtse annak lehetőségét, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok tudományos alapon szükségesnek tartott csökkentésével mérsékelje az emberi tevékenység hatására bekövetkező éghajlatváltozást azáltal, hogy részt vesz az üvegházhatású gázok Európai Unióban alkalmazott kereskedelmi rendszerében.

1. A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed:

a)[3] a kibocsátási egységek és a légiközlekedési kibocsátási egységek (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység) kereskedelmére

b)[4] a (2)-(4) bekezdés szerinti kivétellel az 1. mellékletben meghatározott tevékenységekre és az e tevékenységekből származó, az 1. mellékletben felsorolt üvegházhatású gázok kibocsátására, és

c)[5] az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésekre és az azokból származó üvegházhatású gázok kibocsátására.

(2) Nem terjed ki a törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre, valamint a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.

(3) Nem terjed ki a törvény hatálya az 1. melléklet XXII. pontja szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam.

(4) Nem terjed ki a törvény hatálya az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes államok) területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok üzemeltetésére, a következő esetekben

a) a repülés célja kizárólag valamely nem európai uniós állam uralkodójának, az uralkodó közvetlen családjának, az állam állam- és kormányfőjének és miniszterének hivatalos út alkalmával történő szállítása, és ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével jelezték,

b) a katonai légi jármű által végzett katonai célú repülés, vámhatóság vagy rendőri szerv által végrehajtott repülés,

c) a kutató-mentő repülés, tűzoltó repülés, hatósági engedéllyel rendelkező humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülés,

d) a kizárólag az 1971. évi 25. törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi polgári repülésről szóló egyezményben meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülés,

e) a repülés azon a reptéren végződik, amelyről a légi jármű felszállt, ha közbenső leszállásra nem kerül sor,

f) a kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülés, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, és a repülés célja nem utas- vagy teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél,

g) a kizárólag tudományos kutatás vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülés,

h) az 5700 kg-nál kisebb maximális felszálló tömegre hitelesített légi járművel végzett repülés,

i)[6] a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló, 2008. szeptember 24-i 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettség keretében végrehajtott repülés az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 30 000 ülőhelyet,

j)[7] olyan légiközlekedési tevékenység, amely során a kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó 3 egymást követő 4 hónapos időszakban időszakonként 243-nál kevesebb járatot teljesít, vagy járatainak éves összes kibocsátása kevesebb 10 000 tonnánál, amelybe beleszámítandó az l) és m) pont szerinti járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása is,

k)[8] 2013. január 1-jétől 2030. december 31-ig azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve az e törvény hatálya alá tartozó repülési tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre [az l) és m) pont szerinti járatok kibocsátásait is beleértve],

l)[9] a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok.

m)[10] az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok.

(5)[11]

2. Értelmező rendelkezések

2. § E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

1. adminisztrációért felelős tagállam:

a) az adott légi jármű üzembentartó számára az 1008/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban a tagállam által kiadott érvényes üzembentartási engedéllyel rendelkező légi jármű üzembentartó esetében az engedélyt kiadó tagállam,

b)[12] minden egyéb esetben az a tagállam, ahol a referenciaévben az adott légi jármű üzembentartó által végzett repülésekből származó, légiközlekedésnek tulajdonított becsült kibocsátások mértéke a legnagyobb, vagy - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikkében meghatározott tagállam,

2.[13] akkreditált hitelesítő szervezet: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,

3.[14] aukciós platform: az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform,

4. ellenőrzési év: a térítésmentes kiosztásra vonatkozó kérelemmel érintett időszak kezdetét 24 hónappal megelőzően véget érő naptári év,

5.[15] európai uniós ügyleti jegyzőkönyv: a 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke szerinti szabványosított elektronikus adatbázis,

6. égetés: tüzelőanyagok oxidálása, függetlenül az e folyamat révén előállított hő-, elektromos vagy mechanikai energia felhasználási módjától, valamint az ehhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi tevékenység, beleértve a hulladékgázok tisztítását,

7.[16] forgalmi jegyzék: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikke szerinti forgalmi jegyzék,

8. forrásanyag:

a) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amelynek felhasználása vagy előállítása eredményeként egy vagy több kibocsátó forrás üvegházhatást okozó gázokat bocsát ki, vagy

b) adott tüzelőanyag-típus, nyersanyag vagy termék, amely szenet tartalmaz és az üvegházhatású gázok kibocsátásának anyagmérleg segítségével történő kiszámítása részét képezi,

9. harmadik kereskedési időszak: a létesítmények számára 2013. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő kereskedési időszak,

10.[17] hitelesítés: a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott tevékenység,

11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni, vagy tonnakilométer-adatok esetében az ellenőrzési év,

12. jelentős kapacitásbővítés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának olyan növelése, amelynek során a műszaki konfigurációt és a működést érintő egy vagy több azonosítható fizikai változás következik be, kivéve valamely meglévő feldolgozósor egyszerű cseréjét, és

a) a létesítményrészt a változás előtti kezdeti beépített kapacitásánál legalább 10%-kal magasabb kapacitáson lehet üzemeltetni, vagy

b) a fizikai változások által érintett létesítményrész jelentősen magasabb tevékenységi szintje valósul meg, amely további, évi 50 000 kibocsátási egységet meghaladó kibocsátási egységek kiosztását eredményezi, azaz a szóban forgó létesítményrész változás előtti állapotát tekintve az ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek éves előzetes számának legalább 5%-át teszi ki,

13. jelentős kapacitáscsökkentés: a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrendekkel megegyező mértékű csökkenése egy vagy több, pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen,

14. kibocsátás: üvegházhatású gáznak az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásból a légkörbe történő kiengedése vagy az 1. melléklet XXII. pontjában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása,

15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,

16.[18] kis kibocsátású létesítmény: az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 47. cikk (2) bekezdés a) vagy b) pontjának megfelelő létesítmény,

17.[19] kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó: az (EU) 2018/2066/EU bizottsági végrehajtási rendelet 55. cikk (1) bekezdésének megfelelő légi jármű üzembentartó,

18. környezeti információ: a nyilvánosság környezeti információkhoz való hozzáférésének rendjéről szóló jogszabályban meghatározott információ,

19.[20] központi tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontjában meghatározott személy,

20.[21] légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet XXII. pontjában és - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,

21. légiközlekedési kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére a légi jármű üzembentartó által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tévő forgalomképes vagyoni értékű jog,

22.[22]

23.[23] légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet XXII. pontjában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik, továbbá - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében - az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésből származó kibocsátás,

24. létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, az 1. melléklet I-XXI. pontjában felsorolt tevékenység vagy bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység, valamint az adott telephelyen folytatott tevékenységhez műszakilag kapcsolódó tevékenység folyik, és amely az 1. mellékletben meghatározott üvegházhatású gáz kibocsátását eredményezi vagy arra közvetlenül hatással van,

25.[24] nemzeti tisztviselő: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 2. pontjában meghatározott személy,

26.[25] számlatulajdonos: az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott személy,

27. széndioxid-egyenérték: egy tonna szén-dioxid vagy azzal megegyező globális éghajlat-módosító potenciálnak (GWP) megfelelő mennyiségű üvegházhatású gáz,

28. tonnakilométer: a repülés során a légi jármű fedélzetén szállított áruk, postai küldemények, utasok és csomagok összes tömege (együtt: hasznos teher) egy kilométerre szállított tonnája,

29.[26] új belépő:

a) a harmadik kereskedési időszakban azon létesítmény, amely

aa) 2011. június 30. után kapott kibocsátási engedélyt,

ab) 2011. június 30. után bekövetkezett jelentős kapacitásbővítés következtében kapott új kibocsátási engedélyt, vagy

ac) a közösségi rendszer egyoldalú kiterjesztése folytán került a törvény hatálya alá,

b) a negyedik kereskedési időszakban a 2018/410/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk 7. pontjában meghatározott létesítmény.

30.[27] üvegházhatású gáz: a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), a fluorozott szénhidrogének (HFC-k), a perfluorkarbonok (PFC-k), a kén-hexafluorid (SF6) és a nitrogén-trifluorid (NF3), valamint a légkör azon természetes és emberi tevékenységből származó gáznemű alkotóelemei, amelyek elnyelik, majd újra kibocsátják az infravörös sugárzást,

31. üzemeltető: a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogosultja,

32. villamosenergia-termelő: olyan létesítmény, amely 2005. január 1-jén vagy azt követően harmadik fél számára történő értékesítésre szánt villamos energiát termelt, és amelyben az 1. mellékletben felsorolt tevékenységek közül kizárólag tüzelőanyagok égetését végzik,

33.[28] visszaadás: ÜHG-egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,

34.[29]

35.[30]

36.[31] kereskedelmi légiközlekedési üzembentartó: olyan légi jármű üzembentartó, amely díjazás ellenében menetrendszerűen vagy nem menetrendszerűen utasok, áru vagy postai küldemények szállítására irányuló légiközlekedési szolgáltatást nyújt a nagyközönség számára,

37.[32] készenléti- vagy tartalék üzemmód: az alkalmankénti vagy kizárólag speciális körülmények megléte esetén történő üzemeltetés céljából létrehozott létesítmény működési jellemzője,

38.[33]

39.[34] mérvadó létesítményrész: olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához,

40.[35] részleges működésbeszüntetés: ha egy mérvadó létesítményrész tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint legalább 50%-kal, vagy legalább 75%-kal vagy 90%-kal csökkenti,

41.[36] részleges működésbeszüntetést követő újraindítás: olyan jelentős változás, amikor a működését beszüntetett létesítményrész tevékenységi szintje ismét meghaladja az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti kezdeti tevékenységi szintjének 25%-át, illetve 50%-át kitevő küszöbértéket,

42.[37] szezonális üzemmód: rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett létesítmény működési jellemzője; nem ideértve a folyamatosan (normál üzemmódban) üzemeltetett, készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,

43.[38] Piaci stabilizációs tartalék: a 2015/1814/EU európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott tartalék,

44.[39] üzemszerű működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti időpont,

45.[40] megváltozott működés kezdete: a 2011/278/EU európai bizottsági határozat 3. cikk o) pontja szerinti időpont.

46.[41] tartalék egység: egy létesítményen belül az üzemszerűen működő berendezés kiváltására szolgáló, kibocsátást eredményező berendezés,

47.[42] készenléti egység: egy létesítményen belül az elsődleges energiaforrás elháríthatatlan külső ok miatti rendelkezésre nem állása esetén működő és üzemelő, kibocsátást eredményező berendezés,

48.[43] negyedik kereskedési időszak: 2021. január 1-jétől 2030. december 31-ig tartó időszak,

49.[44] kiosztási időszak: a negyedik kereskedési időszaktól kezdődően, az egy kereskedési időszakon belüli, egy Nemzeti Végrehajtási Intézkedés által lefedett 5 éves időszak,

50.[45] nemzeti légiközlekedési kiosztási táblázat: a hazai légi jármű üzembentartókat és a részükre térítésmentesen kiosztható kvótamennyiségeket tartalmazó táblázat, amelyet az Európai Bizottság jóváhagyott.

3. A kibocsátási engedély és a nyomonkövetési terv

3. § (1)[46] Az 1. melléklet I-XXI. pontjában meghatározott tevékenység - ideértve a próbaüzemet is - kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság (a továbbiakban: hatóság) által kiadott véglegessé vált kibocsátási engedély alapján folytatható.

(2)[47] A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

4. § (1)[48] A hatóság a létesítményt vagy annak egy részét az 1. melléklet szerinti üvegházhatású gáz kibocsátására feljogosító kibocsátási engedélyt akkor állítja ki, ha az üzemeltető képes a kibocsátások - az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet, e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályok szerinti - nyomon követésére és jelentésére.

(2) A kibocsátási engedély visszavonásig hatályos.

(3)[49] A hatóság a kibocsátási engedélyt rendszeresen, de legalább ötévente felülvizsgálja. A hatóság a felülvizsgálatot hatósági ellenőrzés keretében végzi. Ha a hatóság az ellenőrzés eredményeképpen megállapítja, hogy

a) az engedély kiadásakor megállapított feltételek megváltoztak, felhívja az üzemeltetőt az engedély módosítása iránti kérelem benyújtására, és ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki,

b) az engedély kiadásához szükséges valamely feltétel nem áll fenn, a kibocsátási engedélyt visszavonja,

c)[50] az engedély kiadásához szükséges valamennyi feltétel változatlanul fennáll, ennek ténye a hatósági ellenőrzést lezáró jegyzőkönyvben vagy feljegyzésben rögzítésre kerül.

(3a)[51]

(3b)[52] A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított ÜHG-egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.

(3c)[53] Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(4) A kibocsátási engedély egyazon üzemeltető által egy - a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti - telephelyen üzemeltetett egy vagy több létesítményre is vonatkozhat.

(5)[54] A kibocsátási engedély tartalmi elemeit a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

5. § (1) Az üzemeltető értesíti a hatóságot valamennyi, a létesítményben folytatott tevékenységének, tevékenységi körének, alkalmazott technológiájának vagy működésének megváltoztatására, a létesítmény kapacitásának bővítésére vagy jelentős csökkentésére irányuló szándékáról, amelyhez az üvegházhatású gáz kibocsátására vonatkozó engedély módosítására lehet szükség.

(2) A hatóság az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltakat megvizsgálja és amennyiben az értesítésben foglalt tervezett változtatások megvalósulása esetén a kibocsátási engedély módosítása szükséges, felhívja az üzemeltetőt, hogy a hatóság felhívásától számított 8 napon belül nyújtson be kérelmet a kibocsátási engedély módosítása iránt. A kibocsátási engedély módosítására vonatkozó kérelem elbírálására a kibocsátási engedély elbírálására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(3)[55]

(3a)[56] A létesítmény üzemeltetője személyének változása esetén, a korábbi üzemeltető köteles valamennyi olyan adatot az új üzemeltető rendelkezésére bocsátani, amely ahhoz szükséges, hogy az új üzemeltető arra az évre (tárgyévre) vonatkozóan, amikor az üzemeltető személyében változás következett be, a 10. § (1) bekezdésének megfelelő éves kibocsátását tartalmazó hitelesített kibocsátási jelentéstételi kötelezettségének eleget tudjon tenni. A korábbi üzemeltető ezen adatátadási kötelezettségének határideje a korábbi üzemeltetőnek a létesítmény üzemeltetésével kapcsolatos tevékenysége megszűnésétől számított 30 nap.

6. §[57] (1) A légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervet készít, amelynek részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti nyomonkövetési terv megfelel az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendeletben, az e törvényben és e törvény végrehajtására kiadott rendeletben foglaltaknak, a hatóság a nyomonkövetési tervet jóváhagyja.

7. §[58] A kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó egyszerűsített nyomonkövetési terv tervezetet nyújthat be, amelynek részletes szabályait a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

8. §[59] A nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

9. § (1)[60] A hatóság kibocsátási engedély kiadására, módosítására vonatkozó eljárásáért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) A hatóság a légi jármű üzembentartója által benyújtott nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó eljárásáért, valamint a nyomon követési terv, egyszerűsített nyomon követési terv módosításának engedélyezésére vonatkozó eljárásért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3)[61] A hatóság a térítésmentes kibocsátási egységek kiosztására - tevékenységi szintről szóló éves jelentéssel, új belépő jelentéssel, új létesítményrész jelentéssel, beolvadás és kiválás bejelentésére vonatkozó jelentéssel, Nemzeti Végrehajtási Intézkedéseket megalapozó adatszolgáltatással -, illetve a nyomonkövetési módszertani terv módosítására irányuló kérelmekkel összefüggő eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

4. A kibocsátások nyomon követése, jelentése, a jelentések hitelesítése

10. §[62] (1) A légi jármű üzembentartó az 1. melléklet XXII. pontja szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.

(2) A légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(3) Az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke értelmében bezárónak minősülő létesítmény üzemeltetője a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint köteles a bezárás évére vonatkozó hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására az adott év február 15-ig kerül sor, a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. melléklet XXII. pontja alóli kivételnek minősül, azt a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.

11. §[63]

5. Az ÜHG-egység nyilvántartása, érvényessége, megszűnése

12. § (1)[64] Az ÜHG-egység dematerializált, immateriális, forgalomképes vagyoni értékű jog, amely az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 37. cikkében meghatározott módon jön létre.

(2)[65] Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek tekintetében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, illetve teljesíti.

(3)[66] Az állam tulajdonában lévő és az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet értelmében a magyar nemzeti tisztviselő által kezelt számlákon lévő ÜHG-egységek nyilvántartásáról a miniszter a jegyzékkezelő útján gondoskodik.

13. § (1)[67] Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az állami vagyonról szóló törvény és végrehajtására kiadott kormányrendeletek, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) és a végrehajtására kiadott kormányrendeletek tulajdonjog átruházásával, állami vagyon elidegenítésével, a vagyonnal történő rendelkezéssel kapcsolatos szabályait az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben, az e törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2)[68]

(3)[69] Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek esetében az Nvtv. értéknyilvántartásra, könyvvezetési és beszámoló készítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései nem alkalmazandók.

(4)[70]

14. §[71] A 2013. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységek korlátlan ideig érvényesek. A 2021. január 1-jétől kezdődően kiadott kibocsátási egységeken fel kell tüntetni, hogy azokat melyik, 2021. január 1-jét követő tízéves időszakban adták ki, érvényességük ennek a tízéves időszaknak az első évétől megvalósuló kibocsátásokra szól.

14/A. §[72]

6. A kibocsátási egységek kiosztása

15. §[73] (1) A létesítményeknek évente térítésmentesen kiosztható kibocsátásiegység-mennyiséget a Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tartalmazza. A Nemzeti Végrehajtási Intézkedés tervezetét a hatóság készíti el és nyújtja be jóváhagyásra az Európai Bizottságnak.

(2) A kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó rendelkezéseket a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

15/A. §[74]

15/B. §[75]

16. §[76]

17. §[77]

18. § A kibocsátási egység kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

6/A. A kibocsátási egységek villamosenergia-termelők részére történő egyszeri kiosztása a harmadik kereskedési időszak tekintetében[78]

18/A. §[79]

18/B. §[80]

18/C. §[81]

18/D. §[82]

18/E. §[83] (1) A hatóság jogosult ellenőrizni a beruházások megvalósítását és a beruházások elkészültét követően a beruházások működését nyomon követni. A beruházások ellenőrzése során a tényállás tisztázása keretében a hatóság független könyvvizsgáló jelentését szerzi be (kötelező bizonyítási eszköz). Az ellenőrzés és nyomon követés szabályait, ideértve a független könyvvizsgáló kijelölésére vonatkozó szabályokat is, a Kormány rendeletben határozza meg.

(2)[84] Ha a beruházó a hatóság által, részére folyósított támogatási összeget nem a vonatkozó jogszabályokban vagy az Európai Bizottság határozataiban foglaltaknak megfelelően használja fel, a hatóság a beruházóval szemben hatósági ellenőrzést folytat le a beruházások ellenőrzése céljából (a továbbiakban: felügyeleti eljárás). A felügyeleti eljárás keretében a hatóság a beruházóval szemben a Kormány rendeletében meghatározottak szerint bírságot szab ki, meghatározott esetben a támogatást visszafizetteti vagy a támogatás folyósítását megszünteti. Ha a felügyeleti eljárás keretében kiszabott bírság vagy visszafizetendő támogatás nem kerül a hatóság által megszabott határidőben megfizetésre, akkor a véglegessé vált határozat alapján a hatóság a fizetési kötelezettség behajtása érdekében soron kívül megkeresi az állami adó- és vámhatóságot.

18/F. §[85] (1)[86]

(2)[87]

(3)[88]

(4)[89]

(5)[90]

(6) A hatóság a beruházások befejezését követő harmadik évben megvizsgálja a derogációs kérelem szerinti megfelelőségi mutatók teljesítését és arról jelentést készít.

(7)[91]

6/B. A kibocsátási egységek átmeneti ingyenes kiosztása az energetikai ágazat modernizációja érdekében a negyedik kereskedési időszak tekintetében[92]

18/G. §[93] A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás részletes szabályait a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

7. A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartóknak

19. §[94] (1) Az Európai Bizottság által elfogadott nemzeti légiközlekedési kiosztási táblázatban szereplő légi jármű üzembentartók részére a 2017-2023. közötti időszakra vonatkozóan a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28a. cikk (2) bekezdése alapján meghatározott térítésmentes kvótamennyiség kerül kiosztásra.

(2)[95]

(3)[96]

(4)[97]

20. §[98]

21. §[99]

22. §[100]

23. § A légiközlekedési kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletben állapítja meg.

8. Az ÜHG-egységek visszaadása

24. §[101] Az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó ÜHG-egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.

9. Az ÜHG-egységek értékesítése és forgalomképessége

25. § (1)[102] Az állam tulajdonában lévő, térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) légiközlekedési kibocsátási egységeket, valamint a térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) kibocsátási egységeket a miniszter az 1031/2010/EU bizottsági rendeletnek megfelelően értékesíti. Az állam által térítés ellenében kiosztható (értékesíthető) ÜHG-egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.

(2)[103] Az állam tulajdonában lévő, térítésmentesen ki nem osztott valamennyi kibocsátási egység, amely nem került a piaci stabilizációs tartalékba, vagy az uniós jogi aktussal összhangban nem töröltek, árverés útján kerül értékesítésre.

(3)[104] Az állam tulajdonában lévő légiközlekedési kibocsátási egységek esetében a térítésmentesen ki nem osztott kibocsátási egységek árverés útján kerülnek értékesítésre. Az árverés útján értékesítendő légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság határozza meg.

(4)[105] Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az 1031/2010/EU bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.

(5)[106]

(6) Az ÜHG-egységek térítés ellenében történő kiosztása (értékesítése) során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

26. §[107] A miniszter az ÜHG-egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó - az Európai Unió közös költségvetését az ÜHG-egységek értékesítésére tekintettel megillető saját forrás nagyságát meghaladó részéből - a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3d. cikk (4) bekezdésében és a 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő, a célhoz kötött felhasználásra vonatkozóan ott előírt minimális mértéket elérő részének felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.

27. §[108]

28. § Az ÜHG egység mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést (térítésnélküli átadás, értékesítés) követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az ÜHG-egységeket.

10. A kibocsátás-csökkentési egység és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység felhasználása a harmadik kereskedési időszakban[109]

29. § (1) A 2013-2020 közötti kereskedési időszakban az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben (a továbbiakban: Éhvt.) meghatározott kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egységet (a továbbiakban: CER) (ERU és CER a továbbiakban együtt: nemzetközi jóváírási jogosultságok) felhasználhatja a (2)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint.

(2) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2015. március 31-ig kérhetik a 2008 és 2012 közötti időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2012-ig elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását az alábbiak figyelembevételével, mindig a magasabb érték szerint:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(3) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók 2020. december 31-ig kérhetik a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során a közösségi rendszerben felhasználható projekttípusok tekintetében a 2013 előtt bejegyzett projektek esetében 2013-tól elérendő kibocsátáscsökkentés alapján kiadott nemzetközi jóváírási jogosultságok ÜHG-egységre történő átváltását:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(4) Az üzemeltetők és légi jármű üzembentartók a legkevésbé fejlett országokban 2013 után megkezdendő projektjeikben 2013-tól elért kibocsátáscsökkentés alapján kiadott CER-ek ÜHG-egységre történő átváltását a közösségi rendszerben a 2008-tól 2012-ig terjedő időszak során felhasználható projekttípusok vonatkozásában az alábbiakban meghatározott mennyiségek erejéig addig kérelmezhetik, ameddig a projektben érintett országok erre vonatkozó megállapodást nem ratifikálnak a Közösséggel, de legkésőbb 2020. december 31-ig:

a) a 2008 és 2012 közötti időszakra vonatkozóan a részükre felhasználásra engedélyezett, de fel nem használt nemzetközi jóváírási jogosultságok erejéig, vagy

b) a 2008 és 2012 közötti időszakban a számukra kiosztott kibocsátási egység erejéig, amelynek aránya nem lehet magasabb 11%-nál.

(5) Az Európai Bizottság által ellenőrzött és jóváhagyott nemzetközi jóváírási jogosultságok (1)-(4) bekezdés szerinti felhasználására vonatkozó jogosultsági tábláját a nemzeti tisztviselő kezeli.

10/A. A modernizációs alap felhasználása[110]

29/A. §[111] A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10d. cikke szerinti összeg felhasználásáról a miniszter a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik az (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően.

11. A forgalmi jegyzék

30. §[112] (1)[113] Az ÜHG-egységek kiosztásának, forgalmának, visszaadásának, törlésének nyilvántartására az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. fejezete szerint a forgalmi jegyzékben és az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben kerül sor.

(2) A forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámla feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(3)[114] Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti nemzeti tisztviselőt a Kormány rendeletben jelöli ki. A nemzeti tisztviselő biztosítja a miniszter számára a forgalmi jegyzékhez való folyamatos hozzáférést. A nemzeti tisztviselő az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerint látja el jegyzékkezelői feladatát.

(4)[115] Az (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti meghatalmazott képviselőt a magyar nemzeti folyószámlához a miniszter jelöli ki.

30/A. §[116] (1)[117] Az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek és a 38. § (1) bekezdésben meghatározott ESD-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.

(2) A nemzeti tisztviselő kétévente ellenőrzi, hogy a számlanyitáskor átadott információk továbbra is hiánytalanok, az ellenőrzéskor naprakészek, pontosak és valósak-e, és felszólítja a számlatulajdonost az esetleges változások megfelelő módon történő bejelentésére.

(3)[118]

(4)[119]

30/B. §[120] (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért az üzemeltetőnek és a légi jármű üzembentartónak az általuk kibocsátott minden egyes tonna szén-dioxid után az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat kell fizetni.

(2) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a kereskedési számla tulajdonosának az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű éves számlavezetési díjat kell fizetni.

(3) A hatóság a számlavezetési díj összegéről és a díjfizetés határidejéről a 31/B. § (1) bekezdés szerinti elektronikus rendszeren keresztül, minden év május 15. napjáig egyenlegértesítő megküldése útján tájékoztatja a számlavezetési díj megfizetésére kötelezetteket.

12. Az ÜHG-egységek kereskedelmének nyilvánossága

31. § Az ÜHG-egységek kereskedelmével kapcsolatos adatok, így különösen

a) a kiadott kibocsátási engedélyekre,

b) a hitelesített kibocsátási jelentésekre és a hitelesítő kapcsolódó jelentésére,

c) a kiosztási határozatokra,

d) az e törvény alapján alkalmazott jogkövetkezményekre, valamint

e) az e törvény szerinti nemzetközi jelentésekre

vonatkozó adatok környezeti információnak minősülnek.

31/A. §[121] (1) A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében

a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont létesítmény nyomonkövetési tervében, kibocsátási engedélyében, valamint a kibocsátási jelentésében található adatok és információk valóságtartalmát a tevékenység végzésének a helyszínén,

b) felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységben a résztvevőket személyazonosságuk igazolására,

c) a helyszínről, a szemletárgyról, folyamatokról fénykép vagy kép- és hangfelvétel készítésére jogosult.

(2) Az ellenőrzés során a hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő hatóság megbízólevelet állít ki.

(3) A megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

a) a közreműködő személy nevét, személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

b) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi vagy egyéb felhatalmazásra történő hivatkozást,

c) a megbízólevél érvényességi idejét,

d) a kiállítás keltét,

e) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

(4) A közreműködő személy a megbízólevél birtokában az ellenőrzési tevékenységben kizárólag az ellenőr jelenlétében vehet részt.

31/B. §[122] (1) A hatóság elektronikus rendszert üzemeltet, amelyben a (2) bekezdésben meghatározott adatokat - létesítményenként ÜHG azonosító alkalmazásával - kezeli a végzett tevékenység megszűnését, megszüntetését követő 30 évig, az alábbi célok érdekében:

a) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységére vonatkozó jogok és kötelezettségek teljesülésének ellenőrzése,

b) regisztrációs, nyilvántartási, valamint adatszolgáltatási, jelentéstételi és tájékoztatási kötelezettségek teljesítése,

c) az üvegházhatású gázokkal végzett tevékenységgel kapcsolatos fizetési kötelezettségek megállapítása, ellenőrzése.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:

a) természetes személy esetében:

aa) név,

ab) beosztás,

ac) telefonszám, e-mail cím;

b) gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet esetében:

ba) név,

bb) székhely,

bc) cégjegyzékszám, ennek hiányában egyéb - az azonosítást szolgáló nyilvántartási szám,

bd) adószám,

be) környezetvédelmi ügyfél jel (KÜJ szám),

bf) levelezési cím,

bg) számlázási cím,

bh) fizetési számla szám;

c) létesítmény esetében:

ca) megnevezés,

cb) a levelezési cím, ha az nem egyezik az üzemeltetőével,

cc) környezetvédelmi területi jel (KTJ szám),

cd) egységes környezethasználati engedéllyel rendelkező környezetvédelmi objektum egyedi környezetvédelmi azonosító szám (KTJ IPPC létesítmény szám),

ce) egységes környezethasználati engedély (EKHE) kód,

cf) Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás (E-PRTR) kód;

cg) ÜHG azonosító;

d) a hatóság a)-c) ponttal összefüggő rendelkezései vonatkozásában:

da) hatósági döntés iktatószáma,

db) végleges döntéssel kiszabott bírság összege, megfizetésének ténye, behajtás állapota,

dc) a bírság kiszabása mellőzésének ténye, a figyelmeztetés ténye,

dd) a számlavezetési és felügyeleti díj összege és megfizetésének ténye, behajtás állapota; továbbá

e) minden egyéb olyan adatot, amelynek szolgáltatására az ÜHG azonosítóval rendelkező üzemeltető a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályban foglalt rendelkezés szerint köteles.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott elektronikus rendszer hatósági nyilvántartás, amely a létesítmények üvegházhatású gázokkal kapcsolatos kibocsátásaira vonatkozó adatokat közhitelesen tartalmazza.

(4) A nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az érintettek kötelesek a hatóságnak a változást követő 15 napon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a hatóság által az erre a célra rendszeresített elektronikus űrlapon kell teljesíteni.

13. Jogkövetkezmények

32. §[123] (1)[124] Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2)[125] A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.

(3)[126] A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi az üzemeltetőnek térítésmentesen járó kibocsátási egységek számát.

(4) Ismételt kötelezettségszegés esetén, annak súlyára figyelemmel a hatóság a tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben

a) az üzemeltető nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést az e törvényben előírt határidőre,

b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy

c)[127] az üzemeltető kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően

a hatóság az (EU) 2018/2066/ bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a létesítmény kibocsátásáról, amely becslésnek megfelelő kibocsátási egységet köteles az üzemeltető a 24. § (1) bekezdésének megfelelően visszaadni.[128]

33. §[129] (1)[130] Ha a légi jármű üzembentartó a nyomon követési terv jóváhagyásának megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a légiközlekedési kibocsátási egység visszaadására, valamint a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

(2)[131] A bírságot a határozat véglegessé válását követő 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, úgy a hatóság a bírság behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. Ismételt kötelezettségszegés esetén a hatóság a (4) bekezdésben foglalt intézkedés megtételét kezdeményezi.

(3)[132] A bírság mértékének meghatározásakor a hatóság a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek számát.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott bírság alkalmazása céljából, amennyiben a légi jármű üzembentartónak térítésmentesen járó kibocsátási egységek száma azért nem állapítható meg, mert

a) a légi jármű üzembentartó nem nyújtott be hitelesített éves kibocsátási jelentést és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést az e törvényben előírt határidőre,

b) a hitelesített éves kibocsátási jelentés nincs összhangban e törvény rendelkezéseivel, vagy

c)[133] a légi jármű üzembentartó kibocsátási jelentését nem hitelesítették a 2018/2067/EU bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően,

a hatóság az (EU) 2018/2066 bizottsági végrehajtási rendelet 70. cikke alapján konzervatív becslést készít a légi jármű üzembentartó kibocsátásáról, amely alapjául szolgál a térítésmentesen járó kibocsátási egységek számának megállapításának. Az e körben megbecsült kvótamennyiség ugyanakkor nem adhat alapot későbbi térítésmentes kiosztáshoz.[134]

(5)[135] Amennyiben a légi jármű üzembentartó nem tesz eleget az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt követelményeknek, és az e törvényben meghatározott egyéb jogkövetkezmény alkalmazása sem vezet eredményre, a hatóság kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg. Ha az Európai Bizottság határozatot hoz az érintett légi jármű üzembentartóra vonatkozó működési tilalom bevezetéséről, a hatóság gondoskodik ennek végrehajtásáról, melynek során tájékoztatja az Európai Bizottságot a határozat végrehajtása céljából hozott bármely intézkedésről.

(6)[136]

34. § (1)[137] A 32. § és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy az ÜHG-egységek visszaadásáig nem jogosult ÜHG-egységek átruházására és kiosztására.

(2)[138] Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számlájának zárolását. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési és hitelesítési kötelezettségének a rá vonatkozó szabályok szerint eleget tett, illetve jelentése a 24. § (3) bekezdése alapján elkészült.

(3) A 32. § és 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy az ÜHG-egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.

(4)[139]

(5)[140] A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légi jármű üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A zárolást a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha a (4) bekezdésben előírt ÜHG-egység visszaadásra kerül.

(6)[141]

(7)[142]

34/A. §[143] (1) Ha az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.

(2) A végleges határozatban megállapított teljesítési határidő eredménytelen elteltét követően a hatóság a számlavezetési díj behajtása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot. A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság zárolja az üzemeltető vagy a légijármű-üzembentartó forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla zárolásának feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői és légijármű-üzembentartói teljesítéséhez kapcsolódó zárolásról és a zárolás feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.

34/B. §[144] A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

34/C. §[145] (1) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásokban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott olyan változásbejelentési kötelezettség elmulasztását, mellyel egyidejűleg az üzemeltető nem köteles kibocsátási engedély módosítása iránti kérelem benyújtására.

(2) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.

14.[146]

35. §[147]

15. Nemzetközi jelentéstétel az ÜHG-egység kereskedelmi rendszer működéséről[148]

36. § (1)[149] A hatóság évente jelentést nyújt be a 2003/87/EK irányelv 21. cikkének megfelelően.

(2)[150] A jelentést az Európai Bizottság által megküldött kérdőív vagy vázlat alapján kell elkészíteni.

(3)[151] A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidő előtt legkésőbb 10 nappal megküldi a miniszternek.

(4)[152] A jelentést a hatóság az Európai Bizottság által meghatározott határidőig továbbítja az Európai Bizottságnak.

16. Részvétel az üvegházhatású gázok kibocsátásának 2030-ig tartó csökkentésére irányuló európai uniós erőfeszítésben[153]

37. § (1)[154]

(2)[155]

(3)[156]

(4)[157]

(5)[158] Az Európai Unió 2030-as klíma- és energiapolitikai keretrendszerének végrehajtásáért, alap- és kompenzációs elemeinek szakmai kidolgozásáért és megvalósításáért a miniszter felel.

38. § (1)[159] A 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat 3. cikk (2) bekezdése és II. melléklete alapján Magyarország számára a 2013-2020 közötti időszakra vonatkozóan meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESD-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESD-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az ESD-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(3)[160] Az állam tulajdonában álló ESD-egység a következő módokon használható fel a 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal összhangban:

a)[161] Magyarország 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;

b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.

(4)[162] A miniszter az állam nevében ESD-egységeket értékesíthet és vásárolhat e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(5)[163] Az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.

(5a)[164] A miniszter az ESD-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik.

(6)[165] A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

38/A. §[166] (1) Az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 2. bekezdése szerint Magyarország számára meghatározott éves kibocsátási mennyiség (a továbbiakban: ESR-egység) az állam tulajdonában álló vagyoni értékű jogosultság. Az ESR-egység feletti tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja.

(2) Az ESR-egységet megterhelni, annak tulajdonjogát ingyenesen átengedni nem lehet.

(3) Az állam tulajdonában álló ESR-egység a következő módokon használható fel az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban:

a) Magyarország az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti kibocsátás-csökkentési céljának teljesítésére, a Magyarország területén történt üvegházhatású gáz kibocsátások ellentételezésére;

b) a (4) bekezdés szerinti értékesítésre.

(4) A miniszter az állam nevében ESR-egységeket értékesíthet és vásárolhat az e törvény céljának hatékonyabb elérése érdekében. Az értékesítés az állami vagyonról szóló törvény, az Nvtv. és az értékesítés részletszabályait meghatározó, e törvény végrehajtására kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően, árverésen, versenyeztetés mellőzésével vagy közvetetten végezhető.

(5) Az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételt az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásának csökkentését célzó tevékenységek, intézkedések támogatására és az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvi célok hazai elérésére kell fordítani.

(6) A miniszter az ESR-egységek értékesítéséből származó bevételek felhasználásáról a Zöld Beruházási Rendszer keretében gondoskodik.

(7) A bevételek felhasználásáról a miniszter a bevétel keletkezését követő évben beszámol az Országgyűlésnek.

17. Záró rendelkezések

39. § (1)[167] Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

1. a kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmára és benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,

2. a kibocsátási engedély tartalmára vonatkozó részletes szabályokat,

3. az ÜHG-egységek kiosztásához szükséges részletszabályokat,

4. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységekkel való rendelkezésre vonatkozó részletes szabályokat,

5. az állam tulajdonában lévő ÜHG-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

6. a klímavédelemért felelős hatóság felügyeleti jogköre és a hatósági ellenőrzés részletes szabályait, az e területen alkalmazható jogkövetkezményeket,

7. a hatóság és a jegyzékkezelő kijelölését és az ÜHG-egységek nyilvántartásának szabályait,

8. a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10c. cikkében rögzített ingyenes kiosztás szabályait,

9. az üvegházhatású gázkibocsátásokkal kapcsolatos kötelezettségek megszegéséért fizetendő bírság mértékét és a fizetési kötelezettség teljesítésének részletes szabályait,

10. az 1. melléklet szerinti tevékenység gázkibocsátása engedélyezésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és az ÜHG-egységek visszaadására vonatkozó részletes szabályokat,

11. a derogációs kiosztás keretében kiosztásban részesülő villamosenergia-termelők körét és a részükre kiosztható kibocsátási egységek mennyiségét,

12. a derogációs kiosztás keretében kiosztásra kerülő kibocsátási egységek piaci értékének meghatározására és kiszámítási módjára vonatkozó részletes szabályokat,

13. a piaci érték megfizetésére, a jelentéstételre és a támogatások felhasználására vonatkozó szabályok megsértése esetén alkalmazható intézkedések körét és a kiszabható bírságok mértékét,

14. a hatóságnak a derogációs kérelem alapján nyújtható támogatások folyósításával, kezelésével és ellenőrzésével kapcsolatos feladatait és jogosítványait,

15. a hatóság saját tevékenységével összefüggésben felmerült elszámolható működési költségeinek körét és az azok elszámolására vonatkozó részletes szabályokat,

16. a támogatási összegek beruházók által történő igénylésére és a támogatások kifizetésére vonatkozó részletes szabályokat,

17. a derogációs kérelemmel összefüggő jelentéstétel és a független könyvvizsgáló kijelölésének részletes szabályait,

18. a derogációs kérelemben meghatározott beruházások utólagos nyomon követésére vonatkozó, továbbá a beruházási számlán fel nem használt pénzügyi forrás elszámolásával és felhasználásával kapcsolatos részletszabályokat,

19. a 18/G. § szerinti ingyenes kiosztás esetén a kibocsátási egységek piaci értéke kiszámításának módját és pénznemét,

20. a klíma- és energiapolitikai keretrendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat,

21. az állam tulajdonában lévő ESD-egységek értékesítésére vonatkozó részletes szabályokat,

22. az állam tulajdonában lévő ESD-egységekkel és az abból származó bevételekkel való gazdálkodás részletes szabályait,

23. a 31/B. § szerinti elektronikus nyilvántartás vezetésére, a regisztrációra, az adatszolgáltatásra, a jelentéstételre vonatkozó részletes szabályokat, és a megszegésük esetén alkalmazandó jogkövetkezmények részletes szabályait,

24. az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti repülések üvegházhatású gázkibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat,

25. a számlavezetési díj mértékét és megfizetésének szabályait,

26. az ÜHG-egységekre vonatkozóan az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó visszaadási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,

27. a légi jármű üzembentartó nyomonkövetési tervének elkészítésére vonatkozó részletes szabályokat,

28. a kis kibocsátású létesítmények üzemeltetője és a kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által benyújtható egyszerűsített nyomonkövetési terv benyújtásának szabályait,

29. a nyomonkövetési terv módosítására vonatkozó részletes szabályokat,

30. a légi jármű üzembentartó, valamint az üzemeltető kibocsátásának nyomon követésére, hitelesített kibocsátási jelentéstételére, valamint annak hatóság részére történő benyújtására vonatkozó részletes szabályokat,

31. a CER és az ERU beszámításának részletes szabályait

rendeletben állapítsa meg.

(2)[168]

(3)[169] Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét, megfizetésének részletes szabályait - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg.

40. § (1) E törvény - a (2)-(6) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2012. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-16. alcím, a 41. § (5) bekezdése, a 19. és 20. alcím, a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel a 21. alcím, a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 22. alcím és a 23-24. alcím 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3) E törvény 63. §-a a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

(4) E törvény 119. § (2) bekezdése 2013. március 3-án lép hatályba.

(5) E törvény 41. § (6) bekezdése 2013. május 1-jén lép hatályba.

(6) E törvény 92. §-a 2014. január 1-jén lép hatályba.

41. §[170]

41/A. §[171]

41/B. §[172] E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

42. § (1) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 17. cikk (2) bekezdésének, 18. cikk (1) bekezdésének és 28. cikkének

f)[173] a 2003/87/EK irányelvnek a költséghatékony kibocsátáscsökkentés és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiákba történő beruházások növelése érdekében történő módosításáról és az (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2018. március 14-i (EU) 2018/410 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény - a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt -

a)[174] az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b)[175] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében az adatok hitelesítéséről és a hitelesítők akkreditálásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendelet,

c)[176] a kibocsátási egységek harmonizált ingyenes kiosztására vonatkozó uniós szintű átmeneti szabályoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

d)[177] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

e)[178] az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló uniós kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekről szóló, 2009. április 23-i 2009/406/EK európai parlamenti és tanácsi határozat,

f)[179] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátási egységek ingyenes kiosztásának tevékenységiszint-változás miatti kiigazítására vonatkozó további rendelkezések tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2019. október 31-i (EU) 2019/1842 bizottsági végrehajtási rendelet,

g) a 2010/2/EU és a 2011/278/EU határozatnak a CO2-kibocsátás-áthelyezés kockázatának jelentős mértékben kitett ágazatok és alágazatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. augusztus 17-i 2012/498/EU bizottsági határozat

h)[180] a magyar energiaágazat korszerűsítését célzó, az EU ETS-irányelv 10c. cikke szerinti beruházásokról szóló SA.34086 (2012/N). számú bizottsági határozat (HL C 43. 2013. 2. 15., 12-16.o.), és

i)[181] a Magyarország által a 2003/87/EK parlamenti és tanácsi irányelv 10.c cikkének (5) bekezdése alapján benyújtott, a villamosenergia-termelés korszerűsítése céljából átmenetileg ingyenes kibocsátási egységek kiosztására vonatkozó kérelemről szóló, 2012. november 30-i C(2012) 8675 számú bizottsági határozat

j)[182] az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek egy egységes globális piacalapú intézkedés nemzetközi légi közlekedésből származó kibocsátásokra való alkalmazásáról rendelkező nemzetközi megállapodás 2020-ig történő végrehajtására tekintettel történő módosításáról szóló, 2014. április 16-i, 421/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

k)[183] a nemzetközi jóváírási jogosultságoknak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében történő meghatározásáról szóló, 2013. november 8-i 1123/2013/EU bizottsági rendelet

l)[184] az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről, valamint a 2003/87/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. október 6-i, (EU) 2015/1814 európai parlamenti és tanácsi határozat

m)[185] az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről, valamint a 601/2012/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2018. december 19-i (EU) 2018/2066 európai bizottsági végrehajtási rendelet,

n)[186] az 1031/2010/EU rendeletnek a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésének a 2021-2030-as időszakra vonatkozó uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szabályaival és a kibocsátási egységeknek a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében pénzügyi instrumentumként történő besorolásával való összehangolása érdekében történő módosításáról szóló, 2019. augusztus 28-i (EU) 2019/1868 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

o)[187] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által a légi közlekedésből származó kibocsátásoknak a piaci alapú globális intézkedés végrehajtása céljából való nyomon követése, jelentése és hitelesítése érdekében elfogadott intézkedések tekintetében történő kiegészítéséről szóló 2019. július 18-i, (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

p)[188] a (EU) 2019/1122 felhatalmazáson alapuló rendeletnek az (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzék működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. március 13-i (EU) 2019/1124 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

q)[189] a Párizsi Megállapodásban vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében a tagállamok által 2021-től 2030-ig kötelezően teljesítendő, az éghajlat-politikai fellépéshez hozzájáruló éves üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentések meghatározásáról, valamint az 525/2013/EU rendelet módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/842 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

r)[190] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a Svájcból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása érdekében történő módosításáról szóló, 2020. május 18-i (EU) 2020/1071 felhatalmazáson alapuló bizottsági határozat,

s)[191] az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2020. július 9-i (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet

t)[192] a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az Egyesült Királyságból érkező járatoknak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerből való kizárása tekintetében történő módosításáról szóló, 2021. június 17-i (EU) 2021/1416 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

18. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

43. §[193]

44. §[194]

45. §[195]

46. §[196]

47. §[197]

48. §[198]

49. §[199]

50. §[200]

51. §[201]

52. §[202]

53. §[203]

54. §[204]

55. §[205]

56. §[206]

57. §[207]

58. §[208]

59. §[209]

60. §[210]

61. §[211]

62. §[212]

63. §[213]

64. §[214]

65. §[215]

66. §[216]

67. §[217]

68. §[218]

69. §[219]

70. §[220]

71. §[221]

72. §[222]

73. §[223]

19. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

74. §[224]

75. §[225]

76. §[226]

77. §[227]

78. §[228]

20. Az Éhvt. módosítása

79. §[229]

80. §[230]

81. §[231]

82. §[232]

83. §[233]

84. §[234]

85. §[235]

86. §[236]

87. §[237]

88. §[238]

89. §[239]

90. §[240]

21. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

91. §[241]

92. §[242]

93. §[243]

94. §[244]

95. §[245]

96. §[246]

97. §[247]

98. §[248]

99. §[249]

100. §[250]

101. §[251]

102. §[252]

103. §[253]

104. §[254]

105. §[255]

106. §[256]

107. §[257]

108. §[258]

22. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

109. §[259]

110. §[260]

111. §[261]

112. §[262]

113. §[263]

114. §[264]

115. §[265]

116. §[266]

117. §[267]

118. §[268]

119. § (1)[269]

(2)[270]

(3)[271]

120. §[272]

121. §[273]

122. §[274]

123. §[275]

124. §[276]

125. §[277]

126. §[278]

127. §[279]

23. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi XXIX. törvény módosítása

128. §[280]

24. A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény módosítása

129. §[281]

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez[282]

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek