2025. évi CXXI. törvény
a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról
[1] A törvényben foglalt szabályozás célja egyrészt, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó, központosított közbeszerzéssel összefüggő feladatait minél nagyobb hatásfokkal láthassa el, másrészt hogy a gyakorlati tapasztalatok, igények alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen munkakört, vezető beosztást betöltők és ehhez kapcsolódóan a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának vezénylésére vonatkozó szabályait kiegészítése.
[2] A törvényjavaslat pontosítja a képviselő-testület határozatképességének megállapítását és a minősített többséggel történő döntéshozatalhoz szükséges szavazatmennyiség meghatározását, amennyiben a polgármester egyidejűleg egyéni önkormányzati választókerületben önkormányzati képviselő.
[3] A módosítás célja, hogy a képviselő-testület határozatképességének megállapításához, és a minősített többséggel történő döntéshozatalhoz szükséges szavazatmennyiség meghatározását azonos módon tartalmazza.
[4] A szabályozás további célja, hogy a polgármesteri tisztség keletkezését követően, a polgármestert a törvény alapján megillető illetmény, tiszteletdíj megállapításához szükséges okiratok kiadása egyszerűbbé váljon.
[5] A törvény egyebekben arra irányul, hogy a Közszolgálati Döntőbizottság a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók munkaviszonyából származó igényeit is elbírálhassa.
[6] A törvény rendelkezik továbbá a politikai felsővezetők, a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkár, valamint a kormánybiztos, a miniszterelnöki biztos és a miniszteri biztos megbízatásának az érintett halála miatt bekövetkező megszűnésével kapcsolatos szabályokról.
[7] A fenti célok megvalósítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása
1. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:
"5/A. § Átmeneti akadályoztatásának megszűnéséről, és annak - a nyilatkozattétel időpontjánál nem korábbi - időpontjáról a köztársasági elnök írásban nyilatkozik az Országgyűlés elnöke részére. A köztársasági elnök nyilatkozatának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A köztársasági elnök nyilatkozatát a Sándor-palota honlapján haladéktalanul közzé kell tenni."
2. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. alcíme a következő 6/A-6/E. §-sal egészül ki:
"6/A. § A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában hivatal segíti. A köztársasági elnök hivatalának elnevezése Sándor-palota.
6/B. § A Sándor-palota alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát a köztársasági elnök adja ki.
6/C. § (1) A Sándor-palota vezetőinek és foglalkoztatottjainak jogviszonyára - az e törvényben foglalt eltérésekkel - a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A köztársasági elnök
a) meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét,
b) az alapító okiratban meghatározottak szerint kinevezi a Sándor-palota vezetőit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, e vezetők tekintetében megállapítja az illetmény, a juttatások és a vezetői pótszabadság mértékét, valamint a közszolgálati jogviszonyukra irányadó esetleges különös szabályokat,
c) a b) pont hatálya alá nem tartozó vezetők, valamint a további foglalkoztatottak tekintetében megállapíthatja a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.
(3) A Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője - a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak sérelme nélkül -
a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sándor-palotánál foglalkoztatottak felett,
b) meghatározza a Sándor-palota feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét és meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,
c) megállapítja a (2) bekezdés b) pont hatálya alá nem tartozó vezetőket megillető illetmény, juttatások és vezetői pótszabadság mértékére vonatkozó alapelveket,
d) dönt a Sándor-palota további illetménypolitikai alapelveiről, valamint
e) kijelöli azokat az álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak a feladataikat munkaviszony keretében látják el.
(4) A Sándor-palotában foglalkoztatott köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről a felek közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg.
(5) A köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
(6) A Sándor-palota ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a honvédelmi szervezetekkel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.
6/D. § (1) A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.
(2) A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkereset éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell a Sándor-palota rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is.
6/E. § (1) A köztársasági elnök - hivatalos és magánprogramokra, bel- és külföldi utazására is kiterjedően - állandó személyvédelemben részesül, amelynek biztosításáról a Kormány köteles gondoskodni.
(2) A személyvédelem kiterjed különösen a köztársasági elnök
a) életének és testi épségének megóvására,
b) elhelyezését biztosító, az 1. § (2) bekezdése szerinti ingatlan és az elnöki rezidencia, valamint tartózkodására szolgáló egyéb ingatlan őrszemélyzettel, illetve technikai eszközzel biztosított védelmére,
c) közlekedési útvonalának biztosítására,
d) részvételével lebonyolított hivatalos programok helyszínének biztosítására, valamint
e) hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosítására.
(3) Ha alapos okból szükséges, a családtag is az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyvédelemben részesül.
(4) A köztársasági elnök és a családtag a személyvédelemről vagy annak egyes elemeiről előzetesen és írásban jogosult lemondani."
3. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 7. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:
"17/A. § (1) A volt köztársasági elnök a tisztsége megszűnését követő egy évig utóbiztosításra jogosult.
(2) Az utóbiztosítás kiterjed különösen a volt köztársasági elnök a) életének és testi épségének megóvására,
b) munkahelyének, továbbá lakásának vagy egyéb tartózkodási helyének őrszemélyzettel vagy technikai eszközzel biztosított védelmére, valamint
c) belföldi hivatalos programjaira.
(3) A volt köztársasági elnök az utóbiztosításról vagy annak egyes elemeiről írásban jogosult lemondani."
4. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
a) 22. § (2) bekezdésében az "az ebben az alcímben" szövegrész helyébe az "a 17. §-ban, valamint a 18-21. §-ban" szöveg,
b) 22. § (3) bekezdésében az "az ebben az alcímben" szövegrész helyébe az "a 18-21. §-ban" szöveg,
c) 24. §-ában a " , valamint a 26-28. § az" szövegrész helyébe az "az" szöveg
lép.
5. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény
a) 3. alcíme,
b) 6. alcíme,
d) 29. §-a.
2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény módosítása
6. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"1/C. § (1) Az Egyetem alaptevékenységként - a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján - ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat.
(2) Ha az Egyetem a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység végzésére keretmegállapodást köt vagy - akár más ajánlatkérő meghatalmazásával vagy vele közösen - visszterhes szerződés megkötésére irányuló képzési beszerzési eljárást valósít meg, e felnőttképzési tevékenység végzése során
a) az azt ellátó nyertes ajánlattevő képzőszervnek a Felnőttképzési tv. 11. § (3) bekezdését nem kell alkalmaznia, és
b) ha e tevékenység csak engedéllyel, más hatósági vagy egyéb aktussal, illetve jogszabályi kijelölés alapján végezhető, akkor ezen engedély, hatósági vagy egyéb aktus a nyertes ajánlattevő képzőszerv által bevont szervezet útján is teljesíthető, valamint a jogszabályban kijelölt jogalany is bevonható bevont szervezetként,
azzal, hogy a bevonással érintett tevékenység tekintetében a bevont szervezetnek meg kell felelnie a Felnőttképzési tv. és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek, továbbá a tevékenység ellátását szabályozó egyéb ágazati jogszabályokban foglaltaknak.
(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a bevont szervezet minősül a jogok és kötelezettségek tekintetében a Felnőttképzési tv. szerinti felnőttképzőnek, ha
a) a bevonással érintett tevékenység csak engedéllyel, hatósági vagy egyéb aktussal végezhető, és a nyertes ajánlattevő képzőszerv ezen engedéllyel nem rendelkezik, vagy
b) a tevékenység végzésére jogszabályban kijelölt jogalany került bevonásra,
minden más esetben a nyertes ajánlattevő képzőszerv látja el a felnőttképzői feladatokat. A bevont szervezet mint felnőttképző a bevonással érintett tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg."
7. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)
"i) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy"
(tölthet be.)
8. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 5. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:
"57/A. § A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvénnyel megállapított 1/C. § (2) és (3) bekezdését e rendelkezések hatálybalépésekor már megkötött keretmegállapodásokra és egyéb szerződésekre is alkalmazni kell."
3. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
9. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:
"(4b) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét az (1)-(4a) bekezdés alapján a jegyző állapítja meg."
4. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása
10. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között - a (2) bekezdés b) pontja kivételével - választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében - az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével - a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendelkezés nem alkalmazható az alpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés alelnökének, a főpolgármester-helyettes illetményének, illetve tiszteletdíjának a megállapításánál."
11. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A 131. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)-(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani."
12. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a "131. § (1) bekezdését; a" szövegrész.
5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása
13. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével -
a) határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására, vagy
b) a vezénylő rendvédelmi szerv és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megállapodása alapján elkülönített és célzott forrással rendelkező, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységhez kötődő feladatra
a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)-(4) és (5) bekezdését, valamint a 64/A. §-t az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."
(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
"(4a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatra vezényelt a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem foglalkoztatottjaira irányadó besorolásnak megfelelő illetményre, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósít. A kizárólag a vezénylő rendvédelmi szerv által megállapítható illetményelemeket, az erről szóló megállapodás alapján, a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre nem jogosult."
14. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 123. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Fizetési fokozatban nem sorolható előre, illetve rendfokozatban nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,)
"b) ha ellene büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas eljárást vagy azt a pótmagánvádas eljárást, amelyet munkáltatói intézkedéssel összefüggésben indítottak meg -, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban."
6. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
15. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 111. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)
"i) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet esetén humánjárvány vagy az állatok járványos megbetegedésének megelőzése vagy elhárítása, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás, növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése vagy elhárítása, valamint növény-egészségügyi közérdekű védekezés érdekében történő beszerzésre;"
(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy - ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8) és (9) bekezdése] - a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő, illetve a 140. § (5a) bekezdése szerinti jogi személy és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie."
(3) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 140. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő vagy az (5a) bekezdés szerint az ajánlatkérő által kijelölt más jogi személy hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és a jegyzett tőkén felüli vagyonát - ide nem értve az osztalékot - az alapítók nem vonhatják el."
(4) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 140. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő megjelölhet olyan jogi személyt, amely a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők mellett a projekttársaságban részesedéssel rendelkezik, feltéve, hogy a megjelölt jogi személyben magántőke-részesedés nincsen és a projekttársaságban való részvétele megfelel a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak és nem okozza a verseny torzulását."
16. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény
a) 41. § (3) bekezdésében a "98. § (4) bekezdés c)-d) pontja szerinti eljárásra," szövegrész helyébe a "98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásra, egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásra," szöveg,
b) 99. § (1) bekezdésében a "98. § (4) bekezdés c)-d) pontja" szövegrész helyébe a "98. § (4) bekezdés c) és d) pontja, valamint egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja" szöveg,
c) 103. § (1) bekezdésében a "napján az" szövegrész helyébe a "napján - egyedi művészeti alkotás árverésen történő megszerzése kivételével - az" szöveg,
d) 103. § (3) bekezdésében a "98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "98. § (4) bekezdés c) és d) pontja, valamint egyedi művészeti alkotás árveréstől eltérő módon történő megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti" szöveg,
lép.
7. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása
17. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 4. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
"(8) A kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyával kapcsolatos jogvita közszolgálati jogvitának minősül."
8. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása
18. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató - az Igazgatóság közreműködésével - az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:]
"d) az Igazgatóságot megillető, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogosultságokra is tekintettel együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel."
19. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
"(10) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alkalmazásában központi kormányzati igazgatási szervként központi államigazgatási szervnek minősül."
20. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 168. § (2) bekezdése a következő ponttal egészül ki:
(A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani)
"j) a munkaszerződés egyoldalú módosítása,
k) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény,
l) az Mt. 81. § (1) bekezdése szerinti értékelés"
(tárgyában.)
21. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 187. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
"(12) Ha a politikai felsővezető - a miniszterelnök kivételével - megbízatása a politikai felsővezető halála miatt szűnik meg, a politikai felsővezető kinevezését a politikai felsővezető halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni."
22. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 222. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
"(5) A biztosi jogviszonyban álló személy biztosi jogviszonya halálával megszűnik.
(6) Ha a biztosi jogviszony az (5) bekezdés alapján szűnik meg, a kinevezésére vonatkozó normatív határozat vagy normatív utasítás e törvény erejénél fogva hatályát veszti."
23. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezését a közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkár halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni."
24. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 304. §-sal egészül ki:
"304. § [Átmeneti rendelkezés a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvényhez]
E törvénynek a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvénnyel módosított 168. §-a szerinti, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók jogvitájára vonatkozó rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően meghozott munkáltatói intézkedésre kell alkalmazni."
25. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 168. § (1) bekezdésében a "jogviszonyból" szövegrész helyébe a "jogviszonyból, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a munkaviszonyból" szöveg,
b) 168. § (2) bekezdés a) pontjában a "jogviszony" szövegrész helyébe a "jogviszony, illetve a munkaviszony" szöveg,
c) 168. § (4) bekezdésében a "kormánytisztviselő, illetve" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, illetve" szöveg,
d) 168. § (5) bekezdésében a "kormánytisztviselő közvetlenül" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló közvetlenül" szöveg,
e) 168. § (6) bekezdésében a "kormánytisztviselő a" szövegrész helyébe a "kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a" szöveg,
f) 278. § (2) bekezdésében a "f) pontját" szövegrész helyébe a "f) pontját, valamint a 168. §-t" szöveg
lép.
26. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény
a) 199. §-a,
f) 236. § (2) bekezdésében az "és a miniszter (1a) bekezdés szerinti közleménye alapján" szövegrész.
9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása
27. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 257. § (43) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(43) A végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati jogviszonyban töltött időt az e törvény hatálybalépése előtti időszak vonatkozásában a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a Hszt. 2020. december 31-én hatályos 280. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idejének figyelembevételével kell megállapítani. Ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendelkezik 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján kiadott szolgálati idő igazolással, akkor kérelmére az abban a végkielégítés és a jubileumi jutalom tekintetében elismert jogviszonyban töltött időszakokat a 2012. január 1. előtti időszakra vonatkozólag a végkielégítés és a jubileumi jutalom tekintetében szolgálati jogviszonyban töltött időként, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány tekintetében elismert jogviszonyban töltött időszakokat a 2012. január 1. előtti időszakra vonatkozólag a 232. § (1) bekezdése és a 257. § (25) bekezdése szerinti tényleges szolgálati időként figyelembe kell venni, feltéve, ha az a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb, mint az e törvény szerinti szolgálati idő számítása."
10. Záró rendelkezések
28. § (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az 1. alcím és a 8. alcím és a 9. alcím 2026. január 1-jén lép hatályba.
(3) A 17. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
29. § (1) A 3. alcím az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) Az 1-3. §, a 4. § a) és b) pontja, valamint az 5. § c) pontja az Alaptörvény 12. cikk (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
Dr. Sulyok Tamás s. k.,
köztársasági elnök
Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke