238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelet

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet és a távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosításáról

[1] Annak érdekében, hogy a maradékhő hasznosítása elősegíthesse a távhőszolgáltatás energiahatékonyságának növelését, szükséges a maradékhővé minősítés szempontjainak, valamint az értékesítéshez szükséges engedély iránti kérelem tartalmi elemeinek meghatározása.

[2] E rendelet további célja, hogy részletesen szabályozásra kerüljön a közcélú megváltási eljárás, különösen az eljárás során kirendelt szakértőre és a kártalanításra vonatkozó előírások tekintetében.

[3] Ahhoz, hogy a távhőszolgáltatók objektív feltételeken alapuló, a hatékony távfűtési rendszer megvalósítását is szolgáló műszaki és pénzügyi vonatkozású fejlesztési tervet készítsenek, a rendelet tartalmazza az ehhez szükséges általános célok rögzítése mellett a fejlesztési terv részeit. A 45 000 fő feletti összlakosságú városok önkormányzatai a módosítással a rendelkezésükre álló energetikai potenciál kiaknázását helyi hőhasznosítási tervben fogalmazzák meg, ami lefedi mind a klasszikus, mind a megújuló energiaforrásokat.

[4] A Kormány

a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés a), b), h), l) és r) pontjában,

a 2. alcím tekintetében az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. § p) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosítása

1. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tszt. Vhr.) "A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása [a Tszt. 3. § m) pontjához]" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"A távhő előállítására szolgáló megújuló energia hasznosítása

1. § (1) Távhőtermelő berendezés létesítése, átalakítása, bővítése során az engedély kérelmezőjének meg kell vizsgálnia a megújuló energiahordozók felhasználásának lehetőségét, annak műszaki és gazdasági feltételeit.

(2) Az engedélyező hatóságnak azonos vagy kedvezőbb - a megújuló energiahordozó környezetvédelmi hatásait és a működési támogatásokat is figyelembe vevő - gazdasági feltételek esetén a távhőtermelői létesítési és működési engedélyt a megújuló energiahordozók felhasználására kell kiadni.

(3) Az ipari vagy energiatermelő létesítményekben vagy a szolgáltatási szektorban elkerülhetetlen melléktermékként keletkező hőenergia akkor minősíthető maradékhőnek, ha a 10. mellékletben leírt követelmények teljesülnek.

(4) A maradékhőt használó hőszivattyú által termelt hőenergia - a hőszivattyú működtetéséhez felhasznált hasznos hővé alakuló hőenergiát is beleértve - maradékhő-értékesítői engedély alapján értékesíthető. Az elszámolt értékesített hő statisztikai megbontása érdekében a hőszivattyú által a működéséhez felhasznált villamos energiát elszámolási méréssel, kalibrált vagy hiteles fogyasztásmérővel külön meg kell határozni.

(5) A rendelkezésre álló maradékhő betáplálása

a) előremenő vagy

b) visszatérő

távhővezetékbe történhet.

(6) Az (5) bekezdés szerinti maradékhő betáplálások során figyelemmel kell lenni a kapcsolt hőtermelők technológiai előírásaira. A maradékhő-értékesítő csatlakoztatása nem veszélyeztetheti a távhővezeték-hálózat hidraulikai működését és az érintett felhasználók folyamatos és biztonságos távhőellátását, beleértve az alacsony hőmérsékleti igényű felhasználókat."

2. § A Tszt. Vhr. az 1/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Hatékony távfűtési rendszer, távhőszolgáltatóra vonatkozó fejlesztési terv

1/B. § (1) A távhőszolgáltató megfelel a hatékony távfűtési rendszer kritériumának, ha teljesíti a 12. melléklet szerinti feltételeket. Az ennek igazolásául szolgáló, a 12. melléklet szerinti számítást részletesen alátámasztva a tárgyévet követő év március 31. napjáig megküldi a Hivatal részére.

(2) A Hivatal ellenőrzi az (1) bekezdés szerint megküldött számítás eredményét, és az ellenőrzés tényéről tájékoztatja a távhőszolgáltatót.

(3) A hatékony távfűtési rendszer minősítés a minősítést követő év végéig tart. Azon egy egységként kezelt távhőrendszer, ami 2 egymást követő naptári évben megfelel a hatékony távfűtési rendszer kritériumainak, a 3. évre is annak számít, amennyiben a hatékony távfűtési rendszer kritériumainak megfelelő hőforrások távhőkiadása a 3. évben is fennáll.

1/C. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 34/B. §-a szerinti fejlesztési tervet és a fejlesztési tervek felülvizsgálatait a 9. melléklet szerinti tartalommal köteles elkészíteni. A felülvizsgálat során a fejlesztési tervet a távhőszolgáltató a meghatározott feladatok megvalósításának érdekében ellenőrzi, nyomon követi, valamint a fejlesztési terv alapján meghatározott és ténylegesen megvalósított eredményeket kiértékeli.

(2) Azon 5 MW feletti hőteljesítményű távhőrendszereket üzemeltető távhőszolgáltató, amely

a) megfelel a hatékony távfűtési rendszer kritériumainak, az (1) bekezdés szerinti fejlesztési tervben bemutatja a hatékony távfűtési rendszer megtartását szolgáló intézkedéseket,

b) nem felel meg a hatékony távfűtési rendszer kritériumainak, az (1) bekezdés szerinti fejlesztési tervben bemutatja a hatékony távfűtési rendszer eléréséhez szükséges intézkedéseket.

(3) A Hivatal a Tszt. 34/B. § (1) bekezdése alapján benyújtott fejlesztési tervet és a fejlesztési terv felülvizsgálatait elbírálja. A Hivatal a benyújtott és a felülvizsgált fejlesztési terv elbírálásának eredményéről tájékoztatja a távhőszolgáltatót.

(4) A Hivatal a fejlesztési terv befogadását akkor tagadja meg, ha

a) a fejlesztési terv hiányosan vagy nem a 9. melléklet szerinti tartalommal került kitöltésre,

b) a fejlesztési tervben megadott adatokat a Hivatal felhívására a kérelmező hitelt érdemlő módon nem tudja igazolni, vagy

c) abban nem szerepelnek az 5 MW feletti hőteljesítményű távhőrendszereket üzemeltető távhőszolgáltatója részéről a hatékony távfűtési rendszer megtartását vagy elérését szolgáló intézkedések."

3. § A Tszt. Vhr. a 2. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Távhőtermelő létesítmény tulajdonjogának közcélú megváltása

2/A. § (1) A közcélú megváltási eljárás kérelemre indul. A kérelmet a Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítményenként kell benyújtani.

(2) Az állam mint a Tszt. 11/A. § (5) bekezdése szerinti közcélú megváltást kérő nevében a tulajdonosi jogot gyakorló szerv vagy az a szerv járhat el, amelyet az állami tulajdonosi jogokat gyakorló szerv meghatalmaz, az eljárásra jogszabály jelöl ki, vagy amely olyan állami költségvetési szerv, amelynek - jogszabály vagy az alapító okirata alapján - a közcélú megváltást megalapozó közérdekű cél megvalósítása a feladatkörébe tartozik.

(3) A kérelmet a közcélú megváltást kérő nyújtja be a Tszt. 11/A. § (5) bekezdése szerint.

(4) A közcélú megváltási kérelemhez mellékelni kell

a) a közcélú megváltást kérő bejelentését a távhőtermelő ismert tulajdonosának nevéről, székhelyéről,

b) a közcélú megváltást kérő nyilatkozatát arról, hogy a kártalanításhoz szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll,

c) a közcélú megváltással érintett Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítmény adatait,

d) a Tszt. 11/A. § (2) bekezdésében foglalt feltétel fennállását igazoló dokumentumot és

e) a Tszt. 11/A. § (4) bekezdése szerinti határozatot.

2/B. § (1) Ha a közcélú megváltási kérelem megfelel a Tszt.-ben és az e rendeletben előírt feltételeknek, a kisajátítási hatóság - a Tszt. 11/D. §-ában meghatározott kivétellel - tárgyalást tűzhet ki. A kisajátítási hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a közcélú megváltásra vonatkozó szakvélemény elkészítése céljából az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló törvény szerinti szakértőt (a továbbiakban: szakértő) rendel ki, és meghatározza a szakvélemény elkészítésének határidejét.

(2) Ha a kisajátítási hatóság döntése értelmében tárgyalás tartására kerül sor, a tárgyalásra a szakértőt meg kell idézni. A szakértő a véleményét megküldi a kisajátítási hatóság részére. A szakértői véleménynek az ügyfelek részére történő megküldéséről a kisajátítási hatóság hivatalból gondoskodik.

(3) A szakértői véleménynek a kisajátítási hatóság részére történő megküldése és a tárgyalás között legalább 5, legfeljebb 15 napnak kell eltelnie.

(4) A szakértői véleménnyel kapcsolatos kérdéseket és észrevételeket az ügyfelek legkésőbb a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig tehetik meg.

(5) Ha a szakértői véleményre vonatkozó kérdések és észrevételek olyan időben érkeznek meg, hogy azok szakértő általi megismerése még a tárgyalás előtt lehetségesnek mutatkozik, a beérkezett kérdéseket és észrevételeket a kisajátítási hatóság haladéktalanul továbbítja a szakértő részére.

(6) A tárgyaláson ismertetni kell a szakértői véleményt, és meg kell vitatni az ügyfelek által a szakértői véleményre előzetesen, valamint a tárgyaláson tett észrevételeket. A kisajátítási hatóság és az ügyfelek kérhetik a szakértői vélemény kiegészítését.

(7) A kisajátítási hatóság a közcélú megváltás tárgyában a Tszt. 11/A. §-ában meghatározott feltételek fennállásának vizsgálata alapján dönt.

2/C. § (1) A Tszt. 11/C. § (1) bekezdése szerinti kártalanítás összegének megállapítása során

a) az összehasonlításra alkalmas, Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítmények forgalmi értékét,

b) ha a Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítmény valóságos forgalmi értéke nem állapítható meg, a könyv szerinti értékét, vagy

c) ha a kisajátítási hatóság a 2/B. § (1) bekezdése alapján szakértőt rendel ki, a Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítmény kirendelt szakértő általi vagyonértékelését

kell alapul venni.

(2) A kifizetés a kártalanításra jogosult fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató útján történik.

(3) A közcélú megváltást kérő a kifizetési kötelezettségét akkor teljesíti, amikor a pénzforgalmi számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi számláját a kártalanítás összegével megterheli.

(4) A közcélú megváltással érintett, Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítmény átadására kötelezettnek a közcélú megváltással érintett, Tszt. 11/A. § (1) bekezdése szerinti létesítménnyel összefüggő jogai és kötelezettségei a kártalanítás megfizetését követően, a közcélú megváltási határozat véglegessé válásával megszűnnek. Ez a tény a kijelölt távhőtermelői engedélyes jogait és kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ha a kártalanításra jogosultat a kártalanításról számlakiállítási kötelezettség terheli, a számlát legkésőbb a közcélú megváltási határozat véglegessé válását követő 8 napon belül köteles a közcélú megváltást kérő részére megküldeni. Az esetleges késedelmi kamat attól az időponttól kezdődően jár, amikor a számla a közcélú megváltást kérő részére kézbesítésre kerül.

(6) A Tszt. 11/C. § (1) bekezdése szerinti kártalanítás - kamatokkal együtt történő - megfizetését az esedékesség időpontját követő 8 napon belül kell a kisajátítási hatóság részére igazolni.

(7) A kisajátítási hatóság hivatalból vizsgálja a (6) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(8) A közcélú megváltást kérő kérelmére a (6) bekezdésben meghatározott igazolás beérkezését követően a kisajátítási hatóság 8 napon belül igazolást állít ki a közcélú megváltást kérőt terhelő kötelezettségek teljesítéséről."

4. § A Tszt. Vhr. a 2/C. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"A helyi hőhasznosítási terv

2/D. § (1) A Tszt. 6. § (2) bekezdés m) pontja szerinti helyi hőhasznosítási terv elkészítésének követelményeit és tartalmi elemeit a 11. melléklet tartalmazza.

(2) A helyi hőhasznosítási terv elkészítésével az önkormányzat a területileg illetékes távhőszolgáltatót vagy egyéb energiaszolgáltatót is megbízhat.

(3) A helyi hőhasznosítási tervet a területileg illetékes települési önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat benyújtja a Hivatalnak véleményezésre.

(4) A Hivatal a (3) bekezdés szerinti véleményezése során megvizsgálja a helyi hőhasznosítási terv energetikai megvalósíthatóságát, és a vizsgálat eredményről tájékoztatja az önkormányzatot. Az önkormányzat és a Hivatal kölcsönösen együttműködik egymással a helyi hőhasznosítási terv megvalósítása során."

5. § A Tszt. Vhr. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

"3/A. § A maradékhő értékesítői engedély iránti kérelemnek - az Ákr.-ben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell

a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, cégjegyzékszámát és adószámát,

b) a kérelmező kapcsolattartójának nevét, telefonszámát, elektronikus elérhetőségét,

c) a legutóbbi energetikai auditori jelentést, amennyiben készült ilyen, ennek hiányában annak leírását, hogy a maradékhő mely forrásokból, technológiából származik,

d) a maradékhő rendelkezésre állásának igazolását,

e) a maradékhő átvételével érintett által végzett költség-haszon elemzést 7 éves időtávra vagy ennek hiányában a maradékhő értékesítés megvalósíthatóságának műszaki-gazdasági elemzését, az alábbiakra is kitérve:

ea) a maradékhő elmúlt 5 évi és elkövetkező 5 évben tervezett mennyiségi (GJ, m3/h, kWh) és hőmérsékleti adatait havi bontásban, minimum és maximum értékeivel, valamint a maradékhő rendelkezésre állásának adott hónapra vonatkozó órás bontású napi lefutási görbéjével,

eb) a maradékhő értékesítéséhez a hőátadási pontig, de legalább a telekhatárig szükséges beruházások műszakigazdasági adatait,

ec) a maradékhő értékesítés tervezett éves üzemeltetési költségeit, és

f) amennyiben a kérelmező az eb) ponton túl más tevékenységet is végez, a maradékhő értékesítés érdekében általa végzendő egyéb feladatok leírását."

6. § A Tszt. Vhr. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A távhőtermelői működési engedély iránti kérelem benyújtásakor - a 8/A. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével -

a) igazolni kell a távhőtermelés fenntarthatóságát, bemutatva az öt évre szóló üzleti tervet,

b) be kell mutatni a minőségbiztosítási rendszert, kitérve a meghibásodás elhárítására és a karbantartásra vonatkozó szabályokra,

c) igazolni kell a középtávú távhőigény kielégítéséhez szükséges energiahordozó rendelkezésre állását,

d) igazolni kell a távhőszolgáltatóval kötött kereskedelmi szerződés meglétét, és részletesen be kell mutatni annak tartalmát,

e) mellékelni kell az energetikai berendezések, valamint azok energetikai és hidraulikai kapcsolatainak grafikus ábrázolását, a jellemző adatok feltüntetésével,

f) a létesítési engedélyezési eljáráshoz nem kötött létesítmény esetén részletesen ismertetni kell a megújuló energiahordozó felhasználására vonatkozó vizsgálat teljes dokumentációjának tartalmát,

g) mellékelni kell a kérelmező tulajdonát képező hőtermelő létesítményre és a hozzá tartozó távhőtermeléshez szükséges eszközökre vonatkozó nyilatkozatát és független auditor igazolását arról, hogy azok a nyilatkozatban bemutatottak alapján a tulajdonában vannak,

h) be kell mutatni a nem a kérelmező tulajdonát képező hőtermelő létesítmény és a hozzá tartozó, távhőtermeléshez szükséges eszközök használatára vonatkozó jogcímet igazoló szerződéseket, és

i) ha annak megszerzése jogszabály alapján szükséges, meg kell adni a megszerzett

ia) környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély,

ib) nyomástartó létesítményre vonatkozó használatbavételi engedély,

ic) sajátos építményre vonatkozó használatbavételi engedély,

id) vízjogi - üzemeltetési vagy fennmaradási - engedély,

ie) levegőtisztaság-védelmi vagy pontforrás-üzemeltetési engedély

azonosításához szükséges adatokat."

7. § A Tszt. Vhr. 6. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A maradékhő értékesítői engedélynek tartalmaznia kell

a) a maradékhőt keletkeztető létesítmény telephelyét,

b) a maradékhő távhőrendszerbe való betáplálásának földrajzi helyét,

c) a maradékhőt keletkeztető létesítmény egyéb jellemző műszaki-gazdasági adatait,

d) a maradékhő távhőrendszerbe történő betáplálhatóságának feltételeit,

e) a maradékhő értékesítés érdekében vállalt kötelezettségeket és

f) az egyéb - jogszabályban meghatározott - követelményeket."

8. § A Tszt. Vhr. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § Ez a rendelet az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

9. § A Tszt. Vhr. a következő 27. §-sal egészül ki:

"27. § Ez a rendelet az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

10. § (1) A Tszt. Vhr. 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A Tszt. Vhr. a 2. melléklet szerinti 9. melléklettel egészül ki.

(3) A Tszt. Vhr. a 3. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

(4) A Tszt. Vhr. a 4. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.

(5) A Tszt. Vhr. az 5. melléklet szerinti 12. melléklettel egészül ki.

11. § A Tszt. Vhr.

1. "Az ipari hulladékhő hasznosítására vonatkozó költség-haszon elemzés" alcím címében a "hulladékhő" szövegrész helyébe a "maradékhő" szöveg,

2. 1/A. § (1) bekezdésében a "hulladékhő" szövegrész helyébe a "maradékhő" szöveg,

3. 1/A. § (2) bekezdésében a "hulladékhő" szövegrész helyébe a "maradékhő" szöveg,

4. 3. § (1) bekezdés a) pontjában a "Tszt. 3. § y) pontja" szövegrész helyébe a "Tszt. 3. § 28. pontja" szöveg,

5. 4. § (1) bekezdés a) pontjában a "Tszt. 3. § y) pontja" szövegrész helyébe a "Tszt. 3. § 28. pontja" szöveg,

6. 5. § (1) bekezdés a) pontjában a "Tszt. 3. § y) pontja" szövegrész helyébe a "Tszt. 3. § 28. pontja" szöveg,

7. 15/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "hulladék hőenergiából" szövegrész helyébe a "maradékhőből" szöveg,

8. 15/A. § (2) bekezdésében a "hulladék hőenergiából" szövegrész helyébe a "maradékhőből" szöveg,

9. 15/A. § (3) bekezdés a) pontjában a "hulladék hőenergia" szövegrész helyébe a "maradékhő" szöveg

lép.

2. A távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása

12. § A távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"7. maradék hűtőenergia: ipari vagy energiatermelő létesítményekben vagy a tercier szektorban elkerülhetetlen melléktermékként - kapcsolt energiatermelési folyamat használata vagy tervezett használata, illetve a kapcsolt energiatermelés megvalósíthatatlansága esetén - keletkező hűtőenergia, amely a távhűtőrendszerbe való bevezetés hiányában hasznosítás nélkül távozna a levegőbe;"

13. § A távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés e) pontja szerinti alkalmazott energiahordozó összetételt úgy kell megadni, hogy abban a megújuló energia részaránya az adott távhűtési rendszer igénybevevőihez rendelt hűtési célú bruttó végső energiafogyasztás százalékában legyen kifejezve, beleértve azt is, hogy mennyi energiát használtak fel egy hűtési egység fogyasztóhoz vagy végfelhasználóhoz történő eljuttatása érdekében."

14. § A távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet a következő 13. és 14. §-sal egészül ki:

"13. § Ez a rendelet az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

14. § Ez a rendelet az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

15. § A távhűtési szolgáltatásról szóló 201/2016. (VII. 21.) Korm. rendelet

a) 9/B. § (1) bekezdésében a "hulladék hűtőenergiából" szövegrész helyébe a "maradék hűtőenergiából" szöveg,

b) 9/B. § (2) bekezdés a) pontjában a "hulladék hűtőenergia" szövegrész helyébe a "maradék hűtőenergia" szöveg

lép.

3. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2025. augusztus 2. napján lép hatályba.

(2) A 10. § (1) bekezdése, a 13. § és az 1. melléklet 2026. január 1. napján lép hatályba.

(3) A 4. § 2027. január 1. napján lép hatályba.

17. § Ez a rendelet

a) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az (EU) 2018/2001 irányelvnek, az (EU) 2018/1999 rendeletnek és a 98/70/EK irányelvnek a megújuló energiaforrásokból előállított energia előmozdítása tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2413 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek és

c) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

A Tszt. Vhr. 3. melléklete a következő 18.7.5. és 18.7.6. ponttal egészül ki:

"18.7.5. A 18.7.2.5. pontban írt alkalmazott energiahordozó összetételt úgy kell megadni, hogy abban a megújuló energia részaránya az adott távfűtési rendszer igénybe vevőihez rendelt fűtési célú bruttó végső energiafogyasztás százalékában legyen kifejezve, beleértve azt is, hogy mennyi energiát használtak fel egy fűtési egység fogyasztóhoz vagy végfelhasználóhoz történő eljuttatása érdekében.

18.7.6. A 18.7.2.1. pontban írt költségmegosztó esetére vonatkozó, a felhasználónak vagy a díjfizetőnek szóló tájékoztatást teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha az adat a felhasználónál vagy díjfizetőnél áll rendelkezésre."

2. melléklet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

"9. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A távhőszolgáltatóra vonatkozó fejlesztési terv tartalmának követelményei

1. A fejlesztési terv részei

1.1. A jelenlegi és jövőbeli technológiák bemutatása a távhőszolgáltató távhőtermelésének és a vásárolt hő előállításának vonatkozásában.

1.1.1. Az 1.2. és 1.3. pont szerinti célok meghatározása az 1.a. és 1.b. táblázatokban bemutatott adatok különbségének figyelembevételével történik. A benyújtott fejlesztési tervben szereplő adatokat a fejlesztési terv felülvizsgálata során össze kell hasonlítani a felülvizsgálat időpontjában fennálló állapottal.

1.a. táblázat

Űrlap a távfűtési rendszer jelenlegi és jövőbeli állapotának ismertetéséhez

1.b. táblázat

A távhőrendszerhez kapcsolódó termelő egységek jelenlegi és jövőbeli jellemzői

1.1.2. A hőenergia-folyam részletes elemzése az elmúlt három év adataiból, azok átlagából bázisév meghatározása szükséges. Saját hőtermelőnél a tüzelőanyag belépésétől, vásárolt hőenergiánál az átvételi ponttól számítva a felhasználókig, az értékesített hőenergia-folyam ismertetése 24 órás, vagy ennek hiányában havi adatokkal.

1.1.3. A távhőszolgáltató jelenlegi helyzetének tartalmi összefoglalója. 1.2. Jövőkép

1.2.1. A jövőkép - a távhőszolgáltató számára - egyértelműen szemlélteti a reális távhőfejlesztési célok megvalósításával az elérni kívánt jövőbeli állapotot.

1.2.1.1. Ismertetni kell az 5 MW vagy az alatti távhőrendszerek fosszilis energiahordozófelhasználás csökkenésére vonatkozó fejlesztéseit, az alábbiak szerint:

a) a fejlesztési technológiák műszaki megvalósíthatósága és beruházási költségbecslése;

b) a fejlesztések energiamérlege, a meghatározott fejlesztések hatása az adott távfűtési rendszer hőenergia mixére.

1.2.1.2. A jövőbeli állapot elérése érdekében az 5 MW feletti rendelkezésre álló hőteljesítményű rendszerek távhőszolgáltatóinak, amennyiben nem felelnek meg a hatékony távfűtési rendszer 12. melléklet szerinti kritériumának, olyan tervet kell kidolgozni, amely biztosítja az adott időintervallumra vonatkozóan a hatékony távfűtési rendszer elérését és megtartását célzó intézkedéseket.

1.2.1.3. Ismertetni kell az 5 MW feletti távhőrendszerek fosszilis energiahordozó-felhasználás csökkenésére vonatkozó fejlesztéseit, az alábbiak szerint:

a) a hatékony távfűtési rendszer elérését és megtartását célzó fejlesztési technológiák műszaki megvalósíthatósága és beruházási költségbecslése;

b) a hatékony távfűtési rendszer eléréséhez és megtartásához szükséges fejlesztések energiamérlege, a meghatározott fejlesztések hatása az adott távfűtési rendszer hőenergia mixére.

1.2.2. Értékelni kell a megújuló energia, a maradékhő és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés növelésének lehetőségét.

2. táblázat

A megújuló energia, a maradékhő és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés műszaki és gazdasági potenciáljának értékelése

1.2.3. Hőigény-potenciálbecslés

1.2.3.1. Legalább egy potenciálbecslést kell kidolgozni a hőigény alakulására annak meghatározására, hogy melyik távhőrendszer bővítése indokolt gazdaságilag. A potenciálbecslésnek az alábbi tényezőket kiemelten kell figyelembe vennie:

a) felújításból adódó hőigényváltozások;

b) meglévő és tervezhető hőigény a primerenergia-felhasználásra gyakorolt hatások figyelembevételével;

c) felhasználói szokások változásából eredő hőigényváltozások;

d) a távhőhálózat növelésének műszaki akadályai.

3. táblázat

Adatszolgáltatás a távfűtési rendszer tervének hőigény-potenciálbecslésével kapcsolatos főbb megállapításokról

1.3. Stratégia kidolgozása

1.3.1. Meg kell tervezni a távfűtés tárgyévre és legalább a rákövetkező 4 évre szóló fejlesztési céljait, a tárgyévet követő 9 éves kitekintéssel.

1.3.2. A hőpotenciál becslés alapján szükséges megvizsgálni a jelenlegi és a megújuló energia, a maradékhő és a nagy hatásfokú kapcsolt energiatermelés műszaki és gazdasági alkalmazhatóságát. A vizsgálathoz az 1.1. alpontban található 1.a. és 1.b. táblázatokat a terv készítésekor aktuális és a tervezett jövőbeli állapotra kitöltve szükséges alapul venni.

1.3.3. Meg kell határozni a fejlesztési célok eléréséhez szükséges 5 éves és 5-10 éves intézkedéseket és beruházásokat, kitérve az előremenő hőmérséklet és a hőveszteség csökkentése érdekében tervezett intézkedésekre és beruházásokra.

1.3.4. Meg kell vizsgálni az érintett távfűtési rendszer energiahatékonyságának fejlesztésére és hálózati hőveszteségének csökkentésére vonatkozó műszaki megoldásokat, az alábbiak szerint:

a) fejlesztései lehetőségek;

b) a fejlesztések hatása a primerenergia-felhasználásra;

c) a fejlesztések műszaki megvalósíthatóságának koncepcionális ismertetése és beruházási költségbecslése.

1.3.5. Be kell mutatni a tervezett intézkedések és beruházások megvalósíthatósági értékelését, külön részletezve azok ütemezését.

1.3.6. Meg kell vizsgálni, hogy a távfűtési rendszer hogyan nyújthat kiegyenlítő és egyéb rendszerszolgáltatásokat a villamosenergia rendszerben.

1.3.7. Meg kell határozni a tervezett intézkedések és beruházások várható költségét és finanszírozási tervét.

1.3.8. Be kell mutatni a stratégiaalkotásba bevont önkormányzati, kormányzati és társadalmi szereplőket és azok észrevételeit, javaslatait.

4. táblázat

Összefoglaló jelentés a távfűtési rendszer tervének költségeiről és finanszírozásáról

"

3. melléklet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

"10. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A maradékhővé minősítés hőmérsékleti, betáplálási és technológiai szempontjai

1. A maradékhővé minősítés során az alábbi szempontok figyelembevétele szükséges:

1.1. A rendelkezésre álló maradékhő hőmérséklete az alábbi kategóriákba sorolandó:

1.1.1. Magas, az adott hőkörzetben legalább a fűtési időszakon kívül a visszatérő hőmérsékletet meghaladó hőmérsékletű, amely közvetlenül is alkalmas a távhőrendszerekben való hasznosításra.

1.1.2. Alacsony, 70 °C vagy az alatti hőmérsékletű, amely közvetlenül alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekben alkalmas a hasznosításra vagy közvetetten a hőmérséklet további növelésével hasznosítható más, nem maradékhő alapú hőtermelő folyamat révén, hőszivattyú hőforrásaként a távhővezeték-hálózat primer visszatérő vezetékébe történő betáplálással.

1.2. A magas hőmérsékletű maradékhő esetén az ellátásbiztonság megtartása mellett törekedni kell a minél kisebb hőveszteséggel történő hasznosításra.

2. Az eredete szerint az alábbi technológiákból származó hőenergia tekinthető maradékhőnek:

2.1. Ipari termelésből származó

2.1.1. vegyipari folyamatokból,

2.1.2. kőolajfinomítási folyamatokból,

2.1.3. papírgyártási folyamatokból (kivéve a papírhulladék csak távhőtermelési célból történő égetéséből származó hő),

2.1.4. élelmiszeripari folyamatokból,

2.1.5. Egyéb olyan ipari folyamatokból, ahol melléktermékként (hőkezelés, technológiai hűtés) hő keletkezik, vagy a berendezések hűtési igénye merül fel.

2.2. Mezőgazdasági folyamatokból

2.2.1. terményszárítás,

2.2.2. melegházak szellőztetése.

2.3. Szolgáltatói szektorból származó

2.3.1. adatközpont hűtési folyamataiból,

2.3.2. bevásárlóközpont hűtési folyamataiból,

2.3.3. egészségügyi intézmények tisztítási, fertőtlenítési és hűtési folyamataiból,

2.3.4. szennyvíztisztító telep technológiai folyamataiból (kivéve a szennyvíz vezetékrendszerből kinyert hőt és a biogáz kazános vagy gázmotoros hasznosítását, mivel azok távhő szempontjából megújuló energiaforrásnak tekintendők),

2.3.5. egyéb olyan folyamatokból (ide nem értve az energiatermelést), ahol a szolgáltatás fenntartásához kapcsolódóan hő vagy hűtőenergia keletkezik.

2.4. Energiatermelésből származó

2.4.1. A kapcsolt energiatermelésben a hő- és a villamosenergia szándékolt termelés eredménye nem tekinthető maradékhőnek, a berendezés összes névleges teljesítményéig, illetve a füstgáz-hőhasznosíthatóságának mértékéig. A kapcsolt berendezés dokumentált névleges összhatásfoka feletti és füstgázhő-hasznosítás utáni, a távhővezeték-hálózatra való csatlakozás időpontját megelőzően - nem a füstgázon keresztül - a környezetbe veszteségként távozó hő tekinthető maradékhőnek, ha annak mennyisége hitelt érdemlő méréssel meghatározható. A távhővezeték-hálózatra való csatlakozás időpontját megelőzően kapcsoltan termelt hőenergia mennyisége a csatlakozás időpontja után is távhőtermelésnek tekintendő és nem maradékhő értékesítésnek.

2.4.2 A füstgázhő-hasznosítás nem tekinthető maradékhőnek, tekintve, hogy azzal az alaptevékenységhez tartozó távhőtermelés hatásfoka növekszik.

2.4.3. Hőtárolókból kivett azon hőenergia tekintendő maradékhőnek, amely hő a betápláláskor is maradékhőnek minősült.

2.4.4. Hőszivattyú esetében a technológiai folyamatokból származó és környezetbe távozó hőből hasznosított hőenergia számít maradékhőnek, a környezeti energia hőszivattyús hasznosítása megújuló energiaforrás alapú távhőtermelésnek tekintendő.

3. A villamosenergiát hőtermelésre használó villamos kazánok által termelt hőenergia nem tekinthető maradékhőnek, függetlenül attól, hogy a felhasznált villamos energia rendszerszintű szabályozásból, menetrendtartás miatti vagy hálózatból vásárolt forrásból származik."

4. melléklet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

"11. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A helyi hőhasznosítási terv elkészítésére és tartalmi elemeire vonatkozó szabályok

1. A helyi hőhasznosítási terv bemutatja az adott település elkövetkező legalább 10 évben várható energiaigényét és annak a fedezésének a lehetőségét, külön kitérve a helyben elérhető energiaforrásokra. A terv egyúttal felméri a helyben elérhető energiamegtakarítási lehetőségeket.

1.1. A helyi hőhasznosítási tervnek

1.1.1. tartalmaznia kell a helyi épületállomány hőigényét és annak csökkentésének és jövőbeli kielégítésének lehetőségét, kiemelt tekintettel a helyben elérhető megújuló energia hasznosítására;

1.1.2. a helyi közösségek, valamint a környező települések hőigényein kell alapulnia;

1.1.3. átfogó jelleggel fel kell mérni az energiamegtakarítási lehetőségeket;

1.1.4. be kell mutatnia a helyben elérhető megújuló energia és távfűtés potenciáljának a becslését, elsősorban a fűtésre és hűtésre vonatkozóan, és stratégiát kell tartalmaznia az azonosított potenciál kiaknázására;

1.1.5. a terv készítése során konzultálni szükséges az érintett regionális és helyi érdekelt féllel, kiemelten a helyi energetikai infrastruktúrák üzemeltetőivel és a helyi nyilvánossággal;

1.1.6. fel kell mérni az energiaközösségek és más, a helyi fűtési projektek végrehajtásához aktívan hozzájárulni képes, felhasználók által irányított kezdeményezések szerepét;

1.1.7. be kell mutatni a tervezett beavatkozásokat, azok ütemezését és finanszírozásának lehetőségét;

1.1.8. fel kell mérni a szomszédos vármegyékkel való lehetséges együttműködéseket."

5. melléklet a 238/2025. (VII. 31.) Korm. rendelethez

"12. melléklet a 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelethez

A hatékony távfűtési rendszer kritériumai

A számítást a távhőszolgáltatási engedélyes engedélyében szereplő, hidraulikailag vagy kalorikusan összefüggő és egy egységként kezelt, önálló távhőrendszerbe 1 naptári év alatt a hatékony távhő érdekében termelt és vásárolt beszámítható hőmennyiség és az összes betáplált hőmennyiségek arányára vonatkozóan vagy származási garanciával történő igazolás útján kell elvégezni.

Az egy hőforrásból a távhőrendszerbe betáplált éves hőmennyiség meghatározása az elszámolási mérőkkel azonos műszaki színvonalú mérésen kell, hogy alapuljon. A távhőszolgáltatónak a mért adatokat rögzíteni és archiválni kell. Ha az egy hőforrásból a távhőrendszerbe egy ponton betáplált hő technológiája nem homogén, akkor az adott hőforrásból átadott hőmennyiség forrásösszetételének arányát a hőforrás üzemeltetőjének átlátható és számszakilag ellenőrizhető módon igazolnia szükséges a távhőszolgáltató felé. Ennek hiányában a hőforrás által termelt hő nem tekinthető a hatékony távhő érdekében beszámítható hőtermelésnek.

A hőtermelési összetétel kiszámításakor csak az adott távhőrendszernél származási garanciaként beszámítható és betáplált hőenergiáknak a forrásai szerinti arányát kell figyelembe venni, a távhőtermelés és távhőszolgáltatás működtetéséhez felhasznált segéd villamos energiákat nem."