56/2008. (III. 26.) Korm. rendelet

a bírósági ügyintézők által ellátható egyes feladatokról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány az Országos Ítélőtábla székhelyének és illetékességi területének megállapításáról, valamint az igazságszolgáltatás működését érintő egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi CX. törvény 164. § (4) bekezdésében, a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 395. § (3) bekezdésében és a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §[4]

E rendelet hatálya az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott azon bírósági ügyintézőkre terjed ki, akik polgári, gazdasági, végrehajtási, közigazgatási, munkaügyi, szabálysértési, valamint büntető- és büntetés-végrehajtási ügyekben eljáró bírósági titkár, bíró vagy tanács mellé, továbbá igazgatási ügyben eljáró bírósági vezető (a továbbiakban együtt: bíró) mellé kerültek beosztásra.

A bírósági ügyintéző feladatellátásának alapelvei

2. §

A bírósági ügyintéző az egyéb jogszabályokban rögzített feladatai mellett az e rendeletben meghatározott feladatokat láthatja el.

3. §

A bírósági ügyintéző a bíróság előtti peres és nemperes eljárásokban tárgyaláson (meghallgatáson) kívül jár el.

4. §[5]

(1) A bíró vagy a bírósági titkár az ügyet a bírósági ügyintéző feladatköréből bármikor magához vonhatja. A bíró vagy a bírósági titkár a bírósági ügyintézőt feladatai ellátásáról beszámoltathatja, és kötelezheti, hogy a feladat teljesítését az irat bemutatásával igazolja.

(2) A bírósági ügyintéző a bíró vagy a bírósági titkár írásbeli utasítása alapján, annak megfelelően jár el.

(3) A bírósági ügyintéző kérheti az üggyel kapcsolatban egyéb állásfoglalás adását.

5. §

(1) A bírósági ügyintéző az e rendeletben és az egyéb jogszabályokban meghatározott, a bíró utasításának megfelelően önállóan eljárva, önálló aláírási joggal rendelkezve meghozott végzések és megtett intézkedések mellett, a bíró utasításának megfelelően elkészíti a nem az ügy érdemében hozott, a bíró által megjelölt egyéb határozatok és intézkedések tervezetét.

(2)[6] A bírósági ügyintéző a bíróság egyes eljárási cselekményei során - erre irányuló bírói utasítás esetén - jegyzőkönyvvezetői feladatokat lát el.

6. §

A bírósági ügyintéző egyéb - a bíróságon foglalkoztatott - igazságügyi alkalmazott által ellátható feladatokat is elvégezhet, ha az ezekre vonatkozó külön jogszabályokban meghatározott képesítési és egyéb feltételeknek megfelel.

6/A. §[7]

A bírósági ügyintéző feladatainak ellátása során - valamennyi ügyszakra kiterjedően - az elektronikus ügyintézésre vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazza.

A polgári, a gazdasági, a közigazgatási és a munkaügyi peres eljárás során ellátható feladatok

7. §[8]

(1) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban

1. hiánypótlásra felhívó,

2.[9] a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 176. § (1) bekezdés k) és l) pontja és 176. § (2) bekezdése, valamint 618. § (1) bekezdése alapján a keresetlevelet visszautasító, továbbá a Pp. 618. § (1) bekezdése alapján a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet, a perújítási kérelmet visszautasító,

3.[10] igazolási kérelmet a Pp. 150. § (2) bekezdése alapján elutasító, valamint az igazolási kérelemnek helyt adó,

4. idéző, valamint a kitűzött határnap előtt a tárgyalási határnapot elhalasztó,

5. ügygondnokot kirendelő,

6.[11] költség előlegezésére kötelező,

7.[12] költségmentesség, költségfeljegyzési jog engedélyezése, és munkavállalói költségkedvezmény iránti kérelem elbírálására vonatkozó, valamint költségmentesség, költségfeljegyzési jog megvonásáról szóló,

8.[13] perköltség-biztosíték összegéről rendelkező,

9.[14] az ítélet és az eljárást befejező végzés kézbesítésének esetét kivéve, a kézbesítési kifogásnak helyt adó, valamint azt visszautasító vagy elutasító,

10. tolmács kirendelésére vonatkozó, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,

11. az eljárás szünetelését megállapító,

12.[15] az eljárás félbeszakadását a Pp. 119. § (1) bekezdés b)-e) pontja alapján megállapító,

13. a bírósági ügyintéző által meghozott végzések tekintetében kijavító és kiegészítő,

14.[16] a bírósági ügyintéző által meghozott, a Pp. 357. § (2) bekezdésében meghatározott, a bíróságot nem kötő végzések megváltoztatására vonatkozó,

15.[17] a Pp. 144. §-a alapján hirdetményi kézbesítést elrendelő,

16.[18] a Pp. 147. §-a alapján határidőt meghosszabbító,

17.[19] a Pp. 359. § (1) bekezdése szerinti jogerőt tanúsító,

18.[20] a Pp. 390. § (2) bekezdése szerinti fellebbezésre vonatkozó észrevétel előterjesztésének lehetőségére felhívó,

19.[21] a Pp. 399. § (1) bekezdése alapján perújítási kérelmet visszautasító,

20.[22] a Pp. 259. § (1) bekezdése szerinti eljárást megszüntető,

21.[23] a Pp. 618. § (2) bekezdése szerinti eljárást megszüntető

végzést hozhat.

(2) A bírósági ügyintéző első fokon a peres eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül

1.[24] a Pp. 110. § (2) bekezdése alapján a beadványokat kiadhatja a feleknek,

2. iratokat

2a. szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, illetve

2b. küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

3. állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és civil szervezetet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása, valamint környezettanulmány készítése iránt,

4. külföldre történő kézbesítéshez szükséges intézkedéseket tehet,

5.[25] megteheti a keresetlevél és az eljárást befejező érdemi határozat kézbesítése esetében a kézbesítési fikció beállásakor szükséges intézkedéseket,

6. az eljárásban részt vett személyek meghallgatásán kívül megteheti az elveszett (megsemmisült) iratok pótlása iránti intézkedéseket,

7. intézkedhet a félnek a jogerő megállapításáról való értesítése tárgyában,

8. intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj, tanúdíj és ügygondnoki díj kiutalása, valamint az elnöki letétekkel kapcsolatos megkeresések tárgyában,

9. az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,

10. az iratokat felülvizsgálati kérelem folytán felterjesztheti a Kúriához, és értesítheti a jogerős határozatot hozó bíróságot az eljárás megindításáról a felülvizsgálati kérelem másolatának megküldésével,

11.[26] a Pp. 101. § (3) bekezdése alapján értesítheti a jogi segítségnyújtó szolgálatot,

12. az alkotmányjogi panaszt továbbíthatja az Alkotmánybírósághoz.

13.[27] a Pp. 258. § (1) és (2) bekezdése alapján a közjegyzői iratanyagot, illetve a keresetet tartalmazó iratot a közjegyzői felhívás szerinti bíróságra megküldheti.

8. §

(1)[28] A bírósági ügyintéző a gyermek tartása iránt indított perekben, a szülői felügyelettel kapcsolatos perekben, valamint a származási és a gondnoksági perekben elrendelheti az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatását.

(2) Ha az alperes, az anya, illetve a gyermek felkutatása elrendelésének oka megszűnt, a bírósági ügyintéző jogosult az erről szóló végzést meghozni, és annak megküldésével haladéktalanul értesíteni az illetékes rendőrkapitányságot.

8/A. §[29]

A bírósági ügyintéző a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §-a alapján indult perekben első fokon jogosult a Cstv. 33/A. § (8) bekezdése szerinti értesítés felszámoló részére történő megküldésére.

9. §[30]

A bírósági ügyintéző közigazgatási perben a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény 39. § (3) bekezdése alapján megküldheti a keresetlevelet a közigazgatási szervnek.

10. §

(1)[31] A bírósági ügyintéző másodfokon a peres eljárásban a 7. § (1) bekezdés 1. és 3-21. pontjaiban meghatározott végzést hozhat.

(2)[32] A bírósági ügyintéző másodfokon a peres eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül a 7. § (2) bekezdés 1-4., 6-8. és 11. pontjaiban meghatározott feladatokat láthatja el, továbbá intézkedhet a fellebbezési ellenkérelemnek, illetőleg a csatlakozó fellebbezés másodpéldányának a fellebbező fél számára történő kézbesítése iránt, valamint az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.

11. §

A bírósági ügyintéző a 7. § (1) bekezdésében és a 10. § (1) bekezdésében meghatározott végzéseket abban az esetben hozhatja meg, ha a bírói utasítás a döntés valamennyi tartalmi elemére kiterjed.

A polgári, a gazdasági, a végrehajtási, a közigazgatási és a munkaügyi nemperes eljárás során ellátható feladatok[33]

12. §

(1)[34] A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat, és az ügy érdemében végzés meghozatalára jogosult

a) az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásba vételével kapcsolatos eljárásban,

b) a bírósági letéti eljárásban,

c) az eltűntnek nyilvánítási eljárásban,

d)[35] a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazásokkal kapcsolatos bírósági nyilvántartási eljárásban,

e) a gondnokoltak névjegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban,

f) a választottbírósági határozatok jegyzékének vezetésével kapcsolatos eljárásban.

(2)[36] A bírósági ügyintéző nemperes eljárásban - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - első fokon eljárhat, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult

a) a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény hatálya alá tartozó szervezetek nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével és törlésével kapcsolatos eljárásban,

b) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti civil szervezet végelszámolási, kényszer-végelszámolási és egyszerűsített törlési eljárásban,

c) apaság vélelmének megdöntése iránti nemperes eljárásban,

d) az európai területi együttműködési csoportosulás nyilvántartásba vételével, változásbejegyzésével, törlésével kapcsolatos eljárásban,

e)[37]

f) önkényesen elfoglalt lakás kiürítésével kapcsolatos eljárásban.

(3) A bírósági ügyintéző a holtnak nyilvánítási eljárásban, a holtnak nyilvánító végzés módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránti eljárásban, továbbá a halál tényének megállapítására irányuló eljárásban első fokon eljárhat - kivéve, ha bizonyítás felvételére vagy az érdekeltek meghallgatására kerül sor -, de az ügy érdemében végzés meghozatalára nem jogosult.

(4)[38] A bírósági ügyintéző végrehajtási eljárásban első fokon jogosult

a) megkeresés kiadására és iratok beszerzésére a végrehajtótól, más bíróságtól, vagy hatóságtól,

b) hiánypótlás kibocsátására,

c) a kifogásnak a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217. § (5) bekezdésén alapuló hivatalbóli elutasítására,

d) zálogjogosulti bekapcsolódási eljárásnál felhívás kibocsátására,

e) jogerő megállapítására,

f) kérelemtől elállás esetén peren kívüli eljárás megszüntetésére,

g)[39] Pp. 144. §-a alapján hirdetményi kézbesítést elrendelő végzés meghozatalára,

h)[40] Pp. 147. §-a alapján határidő hosszabbítás engedélyezésére,

i) fellebbezés észrevételezésre történő kiadására,

j) általa hozott végzések kijavítására, kiegészítésére,

k) végrehajtási kifogás visszavonása esetén a kifogás tárgyában indult eljárás megszüntetésére.

13. §[41]

A bírósági ügyintéző a csődeljárásban - a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult csődeljárás kivételével - első fokon jogosult

a) az egyezséget jóváhagyó, valamint a csődeljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelésére;

b)[42] a csődeljárás iránti kérelmet hivatalból elutasítani, ha az adós a hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem csatolta a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott legfőbb szerv előzetes egyetértését.

14. §[43]

A bírósági ügyintéző a felszámolási eljárásban - a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek ellen indult felszámolási eljárás kivételével - első fokon jogosult

a) a szünetelés megállapítására a hitelező és az adós közös kérelme alapján;

b) a felszámolás elrendelése iránti kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasítására,[44]

ba) ha az adós által kezdeményezett felszámolás esetén a Cstv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott legfőbb szerv egyetértése hiányzik, vagy

bb) a hitelező által a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja és 24. § (1) bekezdése alapján kezdeményezett eljárások esetén akkor, ha a teljesítési határidőt jogerős bírósági határozat állapította meg, és az a felszámolás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének időpontjában még nem telt el;

c) a Cstv. 26. § (3) bekezdése szerint az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére fizetési határidő engedélyezésére;

d) az adós vezetőjének a Cstv. 31. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítésére történő felhívására;

e) a Cstv. 24. § (2) bekezdése szerint a felszámolási kérelem benyújtásáról az adós értesítésére;

f)[45] a felszámolást elrendelő és az eljárást befejező végzések kivonatának Cégközlönyben történő közzétételére;

g) a Cstv. 63/B. § (2)-(3) bekezdése szerint a felszámoló által az egyszerűsített felszámolás lefolytatatásáról készített jelentésnek, valamint a vagyonfelosztási javaslatnak a hitelezők, az állami és az önkormányzati adóhatóság részére történő megküldésére.

h)[46] a Cstv. 6. § (1c) bekezdés szerinti elektronikus nyilvántartás részére történő értesítések és adatszolgáltatások megküldésére,

i)[47] a Cstv. 6. § (1e) bekezdésében írt adatigénylésre,

j)[48] a felszámoló felmentésével összefüggésben a Cstv. 27/A. § (7) bekezdés szerint, a felszámolók névjegyzékét vezető hatóság részére történő adatszolgáltatásra,

k)[49] a Cstv. 29. § (1) bekezdés szerinti értesítési kötelezettség teljesítésével összefüggő feladatokra,

l)[50] az adós Cstv. 45/A. § (2) bekezdés szerinti kérelmének az állami és önkormányzati adóhatóság részére történő megküldésére, valamint

m)[51] a Cstv. 51. § (3), (3a) és (5) bekezdése, valamint 51/A. § szerinti jogerős végzések felszámoló szervezetet nyilvántartó hatóság részére történő megküldésére.

15. §[52]

A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Har.) alapján a bírósági ügyintéző első fokon jogosult

a) a Har. 29. § (5) bekezdése szerint a helyi önkormányzat vagy a hitelező észrevételének a pénzügyi gondnok részére történő megküldésére;

b)[53] az adósságrendezési eljárás megindítására irányuló kérelem érdemi vizsgálat nélküli visszautasítására, ha a polgármester hiánypótlásra történő felhívás ellenére sem csatolta a Har. 5. § (3) bekezdésben meghatározott okiratokat;

c) a Har. 22. § (1) bekezdésében és 25. § (5) bekezdésében foglalt határidőknek a Har. 28. §-a szerinti meghosszabbítására;

d) a helyi önkormányzat és a hitelező kifogásainak hiánypótlásra történő visszaadására;

e)[54] a Har. 3. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetekben az eljárás szünetelésének megállapítására;

f) az adósságrendezési eljárást megindító és befejező végzés jogerőre emelkedése közzétételének elrendelésére.

15/A. §[55]

A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Are. tv.) meghatározott bírósági adósságrendezési eljárással összefüggésben bírósági ügyintéző első fokon jogosult

a)[56] a bírósági adósságrendezés iránti kérelem visszautasítására az Are. tv. 33. § c) és d) pontja szerinti esetekben,

b) a bírósági adósságrendezési eljárás megszüntetésére az Are. tv. 83. § (1) bekezdés d) pont da) alpontja, valamint f) és g) pontja esetében,

c)[57] a kifogás érdemi vizsgálat nélküli visszautasítására az Are. tv. 98. § (2) bekezdés a), b) és f) pontja szerinti esetekben.

16. §

A nemperes eljárások során a 7. § és a 10. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A büntetőeljárásban és a büntetés-végrehajtási ügyekben ellátható feladatok[58]

17. §[59]

(1) A bírósági ügyintéző a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 46. § (1) bekezdése alapján védőt rendelhet ki, és a védő személyének kijelölése céljából a határozatot megküldi a kirendelő bíróság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamarának. A bírósági ügyintéző a kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről értesíti a terheltet, valamint a Be. 42. § (5) bekezdése szerint a fogva tartást végrehajtó intézetet.

(2) A bírósági ügyintéző a meghatalmazott védőt tájékoztathatja a korábban eljárt kirendelt védő személyéről és elérhetőségéről a Be. 48. § (3) bekezdése szerint.

17/A. §[60]

18. §[61]

A bírósági ügyintéző tájékoztathatja

a) a sértettet a Be. 51. § (5) bekezdésében foglalt események bekövetkeztéről, ha ez iránt a sértett előzetes kérelmet terjesztett elő,

b) a távoltartással érintett személyt a távoltartás megszűnéséről, illetve megszüntetéséről a Be. 280. § (6) bekezdése szerint, illetve

c) a fogva lévő terhelt által megjelölt személyt a fogva tartásról a Be. 39. § (2) bekezdés b) pontja szerint.

19. §[62]

A bírósági ügyintéző a Be. 77. § (1) bekezdése szerint a költségkedvezmény engedélyezése iránt a bíróságra előterjesztett kérelmet megküldheti az elbírálásra jogosult jogi segítségnyújtó szolgálatnak.

20. §[63]

A bírósági ügyintéző, ha a különösen védett tanú részvételét igénylő eljárási cselekményen jegyzőkönyvvezetőként vett részt, elkészítheti a különösen védett tanú részvételével végzett eljárási cselekményen felvett jegyzőkönyv kivonatát a Be. 92. § (7)-(9) bekezdése szerint.

21. §[64]

(1)[65] A bírósági ügyintéző a Be. 135. § (1) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó terheltnek vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személynek szóló ügyirat hirdetményi úton történő kézbesítése iránt intézkedhet.

(2) A bírósági ügyintéző a Be. 130. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint az ügyiratot a címzett részére személyesen is kézbesítheti, illetve a címzett az ügyiratot a bírósági ügyintézőtől a bíróságon is átveheti.

21/A. §[66]

21/B. §[67]

22. §[68]

A bírósági ügyintéző a folyamatban lévő ügyet a Be. 147. § (4) bekezdése szerint az egyesítés megfontolása céljából megküldheti az egyesítés kérdésében határozathozatalra jogosult bíróságnak.

23. §[69]

(1) A bírósági ügyintéző bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől a Be. 261. § (1) és (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást kérhet.

(2) A bírósági ügyintéző adatkérése a Be. 261. § (4) bekezdése szerint állami vagy helyi önkormányzati szerv nyilvántartásában kezelt adat továbbítására, illetve átvételére is irányulhat. Ha törvény ezt lehetővé teszi, a bírósági ügyintéző a Be. 263. §-a szerint a nyilvántartásból vagy az adatállományból közvetlen hozzáféréssel veszi át a szükséges adatokat.

(3) A bírósági ügyintéző jogosult a Be. 498. § (3) bekezdése szerint a vádlottra vonatkozó bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési nyilvántartás adatait, valamint a jogszabállyal rendszeresített egyéb közhiteles nyilvántartásnak a vádlottra, illetve a vád tárgyára vonatkozó adatait beszerezni.

(4) A bírósági ügyintéző a Be. 498. § (1) bekezdése szerint intézkedhet aziránt, hogy a bizonyítási eszközök a tárgyaláson rendelkezésre álljanak, e körben - az ügyészség megkeresésének kivételével - más szerveket megkereshet, illetve adatszolgáltatást kérhet.

(5) A bírósági ügyintéző a bírósági ügyvitel szabályai szerint jogosult az ügyiratok megküldésére más bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság és más hatóság számára. A bírósági ügyintéző megkeresheti a bíróságot, az ügyészséget, a nyomozó hatóságot és más hatóságot iratok megküldése és a megküldött ügyiratok visszaküldése iránt.

24. §[70]

(1) A bírósági ügyintéző az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt vagy tanú felkutatása érdekében a terhelt vagy a tanú lakcímének, illetve tényleges tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet. A bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.

(2) A bírósági ügyintéző a terhelt vagy a tanú lakcímének és tényleges tartózkodási helyének megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresi meg.

25. §[71]

(1) A bírósági ügyintéző jogosult

a) az elővezetési költséget megállapító végzés, valamint

b)[72] a tolmács és fordító kirendelésére és felmentésére vonatkozó, a tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító végzés

meghozatalára.

(2) A bírósági ügyintéző a Be. 453. §-a szerinti eljárásban az általa hozott határozatokat kijavíthatja.

26. §[73]

(1) A bírósági ügyintéző a jogerő megállapításáról tájékoztathatja azokat a személyeket, akik a jogerőssé vált határozat ellen fellebbezés benyújtására, valamint büntetővégzés esetében a Be. 742. §-a szerinti tárgyalás tartása iránti indítvány benyújtására voltak jogosultak a Be. 459. § (3) bekezdése szerint.

(2) A bírósági ügyintéző az ügyiratok felterjesztése után a bírósághoz a Be. 586. § (1) bekezdése szerint benyújtott fellebbezésre tett észrevételt felterjesztheti a fellebbezés elbírálására jogosult bírósághoz.

27. §[74]

A bírósági ügyintéző a másodfokú bírósági eljárásban jogosult

a) a Be. 596. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyiratokat visszaküldeni az elsőfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,

b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a másodfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát a Be. 596. § (1) bekezdés c) pontja szerint,

c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a másodfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a másodfokú bíróság mellett működő ügyészségnek a Be. 596. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

28. §[75]

A bírósági ügyintéző a harmadfokú bírósági eljárásban jogosult

a) a Be. 596. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyiratokat visszaküldeni a másodfokú bíróságnak, ha a fellebbezéseket visszavonták,

b) a vádlottnak és a védőnek kézbesíteni a más által bejelentett fellebbezést, valamint a harmadfokú bíróság mellett működő ügyészség indítványát a Be. 596. § (1) bekezdés c) pontja szerint,

c) a vádlott vagy a védő fellebbezésének indokolását - ha azt a harmadfokú bíróság előtt terjesztették elő - megküldeni a harmadfokú bíróság mellett működő ügyészségnek a Be. 596. § (1) bekezdés d) pontja szerint.

29. §[76]

A bírósági ügyintéző a perújítási eljárásban jogosult

a) az alapügy ügyiratainak beszerzése iránt intézkedni, ha az ügyészség az ügyiratokat nem csatolta a perújítási indítványhoz a Be. 643. § (3) bekezdése szerint,

b) az ügyészségnek észrevételezésre megküldeni a perújítási indítványt és az alapügy bírósági ügyiratait a Be. 643. § (4) bekezdése szerint,

c) az indítvány előterjesztőjének kézbesíteni az ügyészség perújítási indítványra tett nyilatkozatát, valamint a terheltnek és a védőnek kézbesíteni a más által előterjesztett perújítási indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot a Be. 643. § (5) bekezdése szerint.

30. §[77]

A bírósági ügyintéző a felülvizsgálati eljárásban jogosult

a) a felülvizsgálati indítvány előterjesztőjének, valamint a terheltnek és védőjének észrevételezésre megküldeni a felülvizsgálati indítványt, valamint az ügyészség, a magánvádló vagy a pótmagánvádló nyilatkozatát [a Be. 657. § (3) bekezdése, a Be. 784. § (4) bekezdése vagy a 815. § (4) bekezdése szerint],

b) a terhelt és védője részére észrevételezésre megküldeni a más által benyújtott felülvizsgálati indítványt és az arra tett ügyészségi nyilatkozatot a Be. 657. § (3) bekezdése szerint,

c) a magánvádas vagy pótmagánvádas eljárásban hozott határozat ellen benyújtott felülvizsgálati indítványt a magánvádlónak, illetve a pótmagánvádlónak nyilatkozattétel érdekében megküldeni a Be. 784. § (2) bekezdése vagy a 815. § (2) bekezdése szerint.

30/A. §[78]

31. §[79]

A bírósági ügyintéző a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati eljárásban jogosult a terheltnek és a védőnek észrevételezésre megküldeni a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt a Be. 668. § (3) bekezdése szerint.

32. §[80]

(1) A bírósági ügyintéző a távollévő terhelttel szemben folytatott eljárásban jogosult az ügyészséget tájékoztatni, ha

a) az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdése előtt ismertté válik a Be. 750. § (1) bekezdése szerint,

b) a vádlottal szemben kibocsátott körözés vagy az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre a Be. 750. § (2) bekezdése szerint.

(2) A bírósági ügyintéző a külföldön tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban a Be. 750. § (1) bekezdése szerint tájékoztathatja az ügyészséget, ha az ügyészség a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében emelt vádat és a külföldön tartózkodó terhelt hazatért.

33. §[81]

(1) A bírósági ügyintéző megküldheti az ügyiratokat a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróságnak, illetve a katonai büntetőeljárást lefolytató bíróságnak az összbüntetési eljárás lefolytatására a Be. 839. § (1) és (2) bekezdése szerint.

(2) A bírósági ügyintéző jogosult a foglalási jegyzőkönyv megküldése iránt a bírósági végrehajtót megkeresni a Be. 443. § (1) bekezdése és a Be. 843. § (1) bekezdése szerint.

34. §[82]

(1) A bírósági ügyintéző a kártalanítási eljárásban jogosult

a) beszerezni a terhelttel szemben alkalmazott szabadságkorlátozásra vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kártalanítási igény elbírálásához szükségesek,

b) az egyszerűsített kártalanítás tárgyában hozandó döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint az egyszerűsített kártalanítási eljárásra irányuló kérelmet az igazságügyért felelős miniszternek megküldeni a Be. 851. § (3) bekezdés szerint, vagy

c) a kártalanítási igény elbírálásához szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a kártalanítási per iránti keresetlevelet az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium székhelye szerint illetékes, a perre hatáskörrel rendelkező bíróságnak megküldeni a Be. 854. § (4) bekezdése szerint.

(2) A bírósági ügyintéző a kegyelmi eljárásban jogosult

a) beszerezni azokat a terheltre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához és a kegyelmi kérelem vagy a kegyelmi kezdeményezés elbírálásához szükségesek a Be. 859. § (2) bekezdése szerint,

b) a kegyelmi döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a kegyelmi kérelmet vagy a kegyelmi kezdeményezést az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 859. § (4) bekezdés b) pontja szerint.

(3) A bírósági ügyintéző az államot megillető bűnügyi költség és a rendbírság mérséklésére vagy elengedésére irányuló eljárásban jogosult

a) beszerezni azokat a fizetésre kötelezettre vonatkozó adatokat és iratokat, amelyek az eljárás lefolytatásához és a kérelem elbírálásához szükségesek a Be. 864. § (1) és (2) bekezdése szerint,

b) az államot megillető bűnügyi költség és a rendbírság mérséklése vagy elengedése tárgyában hozandó döntéshez szükséges adatokat tartalmazó ügyiratokat és az e célból beszerzett egyéb iratokat, valamint a fizetésre kötelezett kérelmét az igazságügyért felelős miniszterhez felterjeszteni a Be. 864. § (3) bekezdése szerint.

35. §[83]

(1) A bírósági ügyintéző jogosult az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt, illetve kényszergyógykezelt tényleges tartózkodási helyének felkutatása iránt intézkedni a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 19. § (1) bekezdése szerint azzal, hogy a bírósági ügyintéző a körözés elrendelésére és az elfogatóparancs kibocsátására nem jogosult.

(2) A bírósági ügyintéző jogosult a szabadságvesztés végrehajtásának elhalasztására irányuló eljárásban a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága egészségügyi szakterület vezetőjének - az elítélt egészségügyi állapotának büntetés-végrehajtás keretei között való kezelhetőségére vonatkozó - nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedni a Bv. tv. 39. § (4) bekezdése szerint.

(3) A bírósági ügyintéző a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli utólagos bírósági mentesítésre irányuló eljárásban a Bv. tv. 44/A. § (3) bekezdése szerint az ügyészség nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.

(4) A bírósági ügyintéző a Bv. tv. 69/B. § (8) bekezdése szerint a kényszergyógykezelés felülvizsgálata előtt beszerezheti az elmeorvos-szakértői véleményt.

(5) A bírósági ügyintéző a végleges hatályú foglalkozástól és járművezetéstől eltiltás, valamint a végleges hatályú kiutasítás alóli mentesítésre irányuló eljárásban a Bv. tv. 69/C. § (3) bekezdése szerint az ügyészség és az idegenrendészeti hatóság nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedhet.

36. §[84]

(1) A bírósági ügyintéző jogosult a fogva tartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2018. (VI. 11.) IM rendelet szerinti értesítőlapok kiállítására és aláírására, valamint a büntetés-végrehajtási előadó hatáskörébe utalt feladatok ellátására. A bírósági ügyintéző az értesítőlapra bírói rendelvényt nem vezethet.

(2) A bírósági ügyintéző jogosult a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény alapján a bűnügyi nyilvántartási rendszer egyes nyilvántartásai részére történő adatközlés szabályairól szóló 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben meghatározott, a bűnügyi nyilvántartás részére történő bírósági adatközléshez szükséges adatlapok kiállítására és aláírására.

A szabálysértési eljárásban ellátható feladatok[85]

36/A. §[86]

(1) A bírósági ügyintéző első fokon a szabálysértési eljárásban

a) a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 67. §-a szerint tolmácsot kirendelő, tolmácsdíjat és fordítási díjat megállapító,

b) a Szabs. tv. 72. § (7) bekezdése szerint útbaindítási és elővezetési költséget megállapító,

c) az eljárást

ca) a Szabs. tv. 82. § (1) bekezdés b) pontja szerint az eljárás alá vont személy ismeretlen helyen, vagy külföldön tartózkodása,

cb) a Szabs. tv. 82. § (1) bekezdés c) pontja szerint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság az ügyet közvetítői eljárásra utalása

miatt felfüggesztő,

d) ha

da) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés d) pontja szerint az eljárás alá vont személy meghalt,

db)[87] a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés f)-g) pontja szerint a cselekményt szabálysértési vagy büntetőeljárás, illetve közigazgatási hatósági eljárás keretében jogerősen vagy véglegesen elbírálták, illetve ilyen eljárás van folyamatban,

dc) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés h) pontja szerint a Szabs. tv. 6. § (6) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés miatt, valamint

dd) a Szabs. tv. 83. § (1) bekezdés j) pontja szerint az eredményes közvetítői eljárásra figyelemmel az eljárást megszüntető,

e) a Szabs. tv. 86. § (1) bekezdése szerint igazolási kérelemnek helyt adó, elutasító,

f) a Szabs. tv. 92. § (5) bekezdése szerint személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet elbíráló,

g) a Szabs. tv. 97. § (1) bekezdése szerint az általa hozott végzést kijavító,

h) a Szabs. tv. 97. § (2) bekezdése szerint az általa hozott végzést kiegészítő,

i) a Szabs. tv. 128. § (5) bekezdése szerint a perújítási eljárást a perújítási kérelem visszavonása folytán megszüntető,

j) a Szabs. tv. 119. § (1) bekezdése és 121. § (3) bekezdése szerint a törvényben kizárt, az elkésett, az arra nem jogosulttól származó, vagy az ismételten azonos tartalommal előterjesztett tárgyalás tartása iránti kérelmet, illetve fellebbezést elutasító,

k) a Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése szerint a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka végrehajthatóságának a Szabs. tv. 24. § (3) bekezdésében meghatározott idő eltelte miatt bekövetkező elévülés esetén a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,

l) a Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése szerint a helyszíni bírság, pénzbírság megfizetésére tekintettel szabálysértési elzárásra átváltoztatását mellőző,

m) a Szabs. tv. 141. § (9) bekezdése és 144. § (3) bekezdése szerint a meg nem fizetett helyszíni bírság, pénzbírság, továbbá a le nem dolgozott közérdekű munka szabálysértési átváltoztatása iránti indítványról tájékoztató szerinti

végzést hozhat.

(2) A bírósági ügyintéző első fokon a szabálysértési eljárásban az (1) bekezdésben meghatározott végzések meghozatalán felül

a) a Szabs. tv. 56. § (3) bekezdése szerint az ismeretlen helyen tartózkodó eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felkutatása érdekében az eljárás alá vont személy vagy a tanú lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének a megállapítása iránt intézkedhet, így a lakóhely és a tartózkodási hely megállapítása iránt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet keresheti meg, valamint az eljárás alá vont személy vagy tanú tartózkodási helyének felderítése végett jogosult a rendőrség megkeresésére,

b) a Szabs. tv. 89. § (5) bekezdése szerint hirdetményi kézbesítést rendelhet el,

c) intézkedhet a szabálysértési kifogás miatt felterjesztett szabálysértési iratok visszaküldése iránt a szabálysértési hatóságnak,

d) a Szabs. tv. 120. § (4) bekezdés d) pontja szerint iratokat, tárgyi bizonyítási eszközöket szerezhet be más bíróságtól, ügyészségtől, hatóságtól vagy szervezettől, iratokat küldhet meg más bíróságnak, ügyészségnek vagy hatóságnak,

e) a Szabs. tv. 120. § (4) bekezdés e) pontja szerint állami és helyi önkormányzati szervet, hatóságot, köztestületet, gazdálkodó szervezetet, alapítványt, közalapítványt és egyesületet kereshet meg tájékoztatás adása, adatok közlése, átadása iránt,

f) intézkedhet a saját hatáskörben meghozható végzések jogerejének megállapítása iránt,

g) intézkedhet a jogerős határozaton alapuló szakértői díj, tolmácsdíj kiutalása, illetve a rendbírság végrehajtása tárgyában,

h) a Szabs. tv. 121. § (4) bekezdése szerint az iratokat fellebbezés folytán felterjesztheti a másodfokú bírósághoz,

i) a Szabs. tv. 143. § (1) bekezdése szerint továbbíthatja a szabálysértési hatóság részére az elkövető bíróságnak megküldött pénzbírság, szabálysértési költség megfizetésére halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelmét,

j) intézkedhet a jogerős végzés végrehajtása céljából a végzés hatóságok (így különösen nyomozóhatóság, általános szabálysértési hatóság, foglalkoztatási szerv) részére történő megküldése, nyilvántartásba történő bejegyzése iránt,

k) az elektronikus tárgyalási naplót az ügyirat tartalma alapján vezetheti.

(3) A bírósági ügyintéző az (1) és (2) bekezdésben meghatározott jogosultságait tárgyaláson kívül - a bíró vagy bírósági titkár irányítása és felügyelete mellett - gyakorolhatja.

Igazgatási feladatok

37. §

(1)[88] A bírósági ügyintéző az erre rendszeresített nyomtatványon rögzítheti a jogi képviselő által nem képviselt félnek a polgári peres eljárást kezdeményező keresetét, valamint viszontkeresetét, a beszámítását és az ellenkérelmet tartalmazó nyilatkozatát, továbbá jegyzőkönyvbe foglalhatja a jogi képviselő által nem képviselt félnek az egyéb polgári eljárást kezdeményező kérelmét.

(2)[89] Ha törvény alapján a jogi képviselő által nem képviselt fél a folyamatban lévő polgári peres és nemperes eljárások során szóbeli kérelmét jegyzőkönyvbe mondhatja, a bírósági ügyintéző jogosult a jegyzőkönyvet felvenni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés esetében a bírósági ügyintéző köteles a felet a szükséges tájékoztatással ellátni.

38. §[90]

A bírósági ügyintéző jegyzőkönyvbe foglalhatja a Be. 377. § (1) bekezdése és a Be. 765. § (2) bekezdése alapján a bíróságon tett feljelentést.

39. §[91]

A bírósági ügyintéző ellátja az igazságügyi szolgálati jogviszonyából eredő, a bírósági vezető által meghatározott egyéb igazgatási feladatokat, elvégezheti a külön törvény alapján a Bírósági Határozatok Gyűjteményében digitális formában közzéteendő bírósági határozatoknak a közzétételt megelőző anonimizálását.

Hatálybalépés

40. §

Ez a rendelet 2008. július 1. napján lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

41. §[92]

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök