296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet

az egyházi jogi személyek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A Kormány a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) beszámolókészítésre és könyvvezetési kötelezettségre vonatkozó szabályait az e rendeletben meghatározott sajátosságokra tekintettel alkalmazza.

2. Az egyházi jogi személy könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai

2. §[1] A vállalkozási tevékenységet nem folytató egyházi jogi személynek az Szt. könyvvezetésre, bizonylatolásra vonatkozó előírásait - a belső szabályában a beszámolót alátámasztó sajátos nyilvántartási rendre meghatározott szabályokra tekintettel - kell figyelembe vennie.

3. § (1) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy - saját elhatározása alapján - bármelyik naptári év első napjával áttérhet a kettős könyvvitelre.

(2) Ha az egyszeres könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámoló készítésére az e rendeletben meghatározott feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg, a második évi beszámoló elkészítését követő év első napjától köteles áttérni a kettős könyvvitelre és az egyszerűsített éves beszámoló készítésére.

(3) Ha a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy az egyszerűsített beszámoló készítésére az e rendeletben meghatározott feltételeknek két egymást követő évben megfelel, a második évi beszámoló elkészítését követő évtől áttérhet az egyszeres könyvvitelre és az egyszerűsített beszámoló készítésére.

(4) Az a kettős könyvvitelt vezető egyházi jogi személy, amely saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés évét követő második év első napjával térhet át, ha megfelel az arra meghatározott feltételeknek.

(5) Ha az egyházi jogi személy nyilvántartásba vételére a számviteli év során kerül sor, a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál az éves szintre időarányosan átszámított bevételi értékeket kell figyelembe vennie.

4. §[2] A könyvvezetés során elkülönítetten kell kimutatni az alaptevékenységgel és a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket és költségeket, ráfordításokat, továbbá - ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki - a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.

3. Az egyházi jogi személy beszámolókészítésének sajátosságai

5. § (1) Az egyházi jogi személy a naptári évről a naptári év utolsó napjával egyszerűsített éves beszámolót készít.

(2) Ha az egyházi jogi személy alaptevékenységéből és vállalkozási tevékenységből származó bevételének együttes összege - két egymást követő évben évenként - az 50 millió forintot nem haladja meg, egyszeres könyvvitellel alátámasztott egyszerűsített beszámolót készíthet.

(3) Az egyszerűsített éves beszámoló az 1. melléklet szerinti mérlegből és eredménykimutatásból, az egyszerűsített beszámoló a 2. melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és eredménylevezetésből áll.

(4)[3] Ha az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységet nem folytat, az egyszerűsített éves beszámoló és az egyszerűsített beszámoló formáját és tartalmát- a (3) bekezdéstől eltérően - a belső szabályában határozza meg.

(5) Az egyházi jogi személy kiegészítő mellékletet és üzleti jelentést nem készít.

6. § (1) Az egyházi jogi személy saját tőkéje, ha

a)[4] egyszerűsített beszámolót készít, az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, valamint az egyszerűsített beszámoló adózott eredményéből,

b)[5] egyszerűsített éves beszámolót készít, az indulótőkéből, a tőkeváltozásból, az értékelési tartalékból, valamint az adózott eredményből

tevődik össze.

(2) Induló tőkeként az alapításkor az alapító ilyen címen az egyházi jogi személy rendelkezésére bocsátott és tulajdonába adott vagyont kell kimutatni. Az induló tőke az Szt. szerinti jegyzett tőkének felel meg.

(3) Tőkeváltozásként az Szt.-ben meghatározott tőketartaléknak és eredménytartaléknak megfelelő tételek együttes összegét kell figyelembe venni.

(4)[6]

(5)[7] Az Szt. 6. § (3) bekezdése szerinti intézményt alapító, fenntartó egyházi jogi személy az intézményi részesedés kimutatása során az Szt. egészségügyi, szociális, kulturális és oktatási intézményben lévő tulajdoni részesedésre vonatkozó szabályai szerint jár el. Ha az egyházi jogi személy az intézményi részesedés értékelése (az értékvesztés elszámolása, illetve visszaírása, továbbá az értékhelyesbítés kimutatása) során az Szt. 54. § (12) bekezdése szerinti értéket veszi figyelembe, az értékhelyesbítés kimutatása során nem kell alkalmaznia az Szt. 59. § (2) bekezdésében foglaltakat.

7. § (1) Az egyházi jogi személy a kapott adományokat, támogatásokat bevételként számolja el.

(2) Az olyan támogatást, amelyet az egyházi jogi személy támogatásként, adományként vagy egyéb más jogcímen kap és azt átadja a támogatás alapjául szolgáló feladatot közvetlenül megvalósító szervezet részére (a továbbiakban: továbbutalási céllal kapott támogatás), kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni.

(3) A továbbutalási céllal kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét - a könyvvezetés módjától függően - egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül az Szt. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

(4) A továbbutalási céllal kapott támogatást elkülönítetten kell nyilvántartani. Az adott naptári évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

(5) Az alaptevékenységhez és a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó költségeket és az általános költségeket az egyházi jogi személy a bevételek arányában vagy a tényleges igénybevételnek megfelelően, mérő-, mutatószámok segítségével osztja meg az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.

(6) Az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyházi jogi személynél az időbeli elhatárolás alkalmazása - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem kötelező. A választott módszert és annak alkalmazását vagy azt, hogy az egyházi jogi személy az időbeli elhatárolást nem alkalmazza, a számviteli politikában rögzíteni kell.

8. §[8] Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység adózott eredménye a naptári évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek és a pénzügyi műveletek bevételeinek, valamint a naptári évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás, egyéb ráfordítások és a pénzügyi műveletek ráfordításai együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

9. § (1) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni

a)[9] az alaptevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó adózott eredményt,

b) az előző évi és a tárgyévi adatokat, illetve a jelentős összegű hibákat.

(2) Az alaptevékenység céljára felhasznált vállalkozási eredményről nyilvántartást kell vezetni.

(3)[10] Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység adózott eredménye a naptári év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel.

(4) Az eredménylevezetésben és az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, illetve a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az (1) bekezdés szerinti bontásban tovább kell részletezni.

10. § (1)[11] Mentesül az Szt. 151. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettség alól az olyan egyházi jogi személy, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 20 millió forintot nem haladja meg.

(2) Ha az egyházi jogi személy vállalkozási tevékenységet folytat és a vállalkozási tevékenységből elért éves vagy éves szintre átszámított árbevétele a tárgyévet megelőző két naptári év átlagában a 300 millió forintot meghaladta, kötelező a beszámoló könyvvizsgálóval történő felülvizsgálata.

(3) Jogelőd nélkül alapított vállalkozási tevékenységet is folytató belső egyházi jogi személy - az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál - az Szt. 155. § (4) bekezdését köteles figyelembe venni.

11. § Az egyházi jogi személynek beszámolóját nem kell letétbe helyeznie, de azt a számviteli politikájában meghatározott módon közzéteheti.

4. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba.

13. § Az egyházi jogi személy beszámolókészítésének és könyvvezetési kötelezettségének e rendeletben megállapított sajátos szabályait a 2014. évben induló naptári év könyvvezetésére és az erről a naptári évről készített beszámolóra kell először alkalmazni. A 2013. üzleti évről készített beszámolóra az egyházi jogi személyek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 218/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet 2013. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

14. §[12] A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 101. §-ával megállapított 8. §-t, 103. §-ával megállapított 6. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 9. § (1) bekezdés a) pontját, 9. § (3) bekezdését, 104. §-ával megállapított 1. és 2. mellékletet, 105. §-ával megállapított 2. §-t, 5. § (4) bekezdését először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

15. §[13] E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról, valamint az adótanácsadók, adószakértők és okleveles adószakértők nyilvántartásba vételéről és továbbképzéséről szóló kormányrendelet módosításáról szóló 616/2020. (XII. 21.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 6. § (4) bekezdését először a 2020. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.

16. §[14] (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (5) bekezdését először a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 603/2022. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (5) bekezdését a 2022. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(3) Az Szt. 177. § (87) bekezdése alkalmazásakor az egyházi jogi személy az intézményi részesedés értékének meghatározása során az Szt. 54. § (12) bekezdése szerinti érték helyett alkalmazhatja az Szt. bekerülési értékre vonatkozó szabályai szerint meghatározott értéket is.

17. §[15] (1) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (1) bekezdését először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 642/2023. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 10. § (1) bekezdését a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez[16]

1. Az egyszerűsített éves beszámoló mérlegének előírt tagolása

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

IV. Befektetett eszközök értékhelyesbítése

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök

C. Aktív időbeli elhatárolások

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

D. Saját tőke

I. Induló tőke

II. Tőkeváltozás

III. Értékelési tartalék

IV. Adózott eredmény

1. Alaptevékenységből származó eredmény

2. Vállalkozási tevékenységből származó eredmény

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hátrasorolt kötelezettségek

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek

III. Rövid lejáratú kötelezettségek

G. Passzív időbeli elhatárolások

2. Az egyszerűsített éves beszámoló eredménykimutatásának előírt tagolása

1. Értékesítés nettó árbevétele

2. Aktivált saját teljesítmények értéke

3. Egyéb bevételek

ebből:

a) egyházi támogatások

b) központi költségvetési támogatások

c) helyi önkormányzati támogatások

d) egyéb támogatások

e) az a)-d) pont szerinti támogatásokból továbbutalási céllal kapott és továbbutalt támogatások

4. Pénzügyi műveletek bevételei

A. ÖSSZES BEVÉTEL (1-4.)

5. Anyagi jellegű ráfordítások

6. Személyi jellegű ráfordítások

7. Értékcsökkenési leírás

8. Egyéb ráfordítások

9. Pénzügyi műveletek ráfordításai

B. ÖSSZES RÁFORDÍTÁS (5-9.)

C. ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (A-B)

10. Adófizetési kötelezettség

D. ADÓZOTT EREDMÉNY (C-10.)

2. melléklet a 296/2013. (VII. 29.) Korm. rendelethez