2008. évi CV. törvény

a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról[1]

Az Országgyűlés az államháztartási rendszer megújítása keretében a közpénzek felhasználásának, a közfeladatok ellátásának átláthatóbbá, hatékonyabbá tétele, és a költségvetési gazdálkodás modernizálásának megalapozása céljából a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról a következő törvényt alkotja:

A költségvetési szervek jogállása és létrehozása

1. § A költségvetési szerv az államháztartás részét képező, e törvény szerint nyilvántartásba vett olyan jogi személy, amely jogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, illetve önkormányzati feladatokat (a továbbiakban együtt: közfeladat) közérdekből, alaptevékenységként, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben közfeladat-ellátási kötelezettséggel, éves költségvetéséből vagy költségvetési keretéből gazdálkodva végez.

2. § (1) A költségvetési szervek és alapító szervük az alábbiak lehetnek:

a) központi költségvetési szerv, társadalombiztosítási költségvetési szerv (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), amelyet az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetet irányító szerv - az autonóm államigazgatási szerv és a kormányhivatal kivételével - alapíthat;

b) helyi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, a többcélú kistérségi társulás alapíthat;

c) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a települési, a területi kisebbségi önkormányzat, valamint a települési vagy a területi kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;

d) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján az országos kisebbségi önkormányzat, valamint az országos kisebbségi önkormányzat jogi személyiségű társulása alapíthat;

e) köztestületi költségvetési szerv, amelyet külön törvény alapján a köztestület alapíthat.

(2) A költségvetési szerv létrehozásáról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. A határozatot az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint és - helyi önkormányzati költségvetési szerv és helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv kivételével - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni. A jogszabály (határozat) alapján alapító okiratot kell kiadni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki, kivéve a törvény által létrehozott, vagy a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó, valamint a kormányrendelettel létrehozott költségvetési szervet, amelynek alapító okiratát az irányító szerv, a minisztériumét és a kormányhivatalét pedig a miniszterelnök adja ki.

(3) Közösen hozhatnak létre költségvetési szervet:

a) a fejezetet irányító szervek - kivéve az autonóm államigazgatási szervet és a kormányhivatalt -,

b) az (1) bekezdés b)-d) pontjában megjelölt alapító szervek.

(4) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés napjával jön létre. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a létrejövetel napjaként.

3. § (1) A költségvetési szerv

a) a tevékenységének jellege alapján közhatalmi költségvetési szerv (15. §) vagy közszolgáltató költségvetési szerv (16. §),

b) a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint - a szakmai feladatellátás önállósága mellett - önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv vagy önállóan működő költségvetési szerv (18. §).

(2)[2] A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közhatalmi költségvetési szerv csak külön törvény vagy kormányrendelet alapján, a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő közszolgáltató költségvetési szerv pedig - a honvédelemért felelős miniszter által történő alapítás és a vállalkozó közintézet alapítása kivételével - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével alapítható. Ugyancsak az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges - a honvédelemért felelős miniszter által alapított költségvetési szerv és a vállalkozó közintézet kivételével - az említett közszolgáltató költségvetési szerv átalakításához, megszüntetéséhez, a szervre vonatkozó alapítói jogok átadásához, átvételéhez, valamint a szerv alapító okiratának a 4. § (1) bekezdésének d), e), g) pontjában, továbbá (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltakat érintő módosításához.

(3)[3] A 2. § (1) bekezdésének c)-e) pontjában felsorolt alapító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak közszolgáltató költségvetési szervet alapíthat. Köztestületi költségvetési szerv alapításához az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértése szükséges, amennyiben az alapítás vagy a működtetés államháztartásból származó forrás igénybevételével történik.

(4) A 2. § (2) és (4) bekezdésében foglaltak megfelelően irányadók a költségvetési szerv átalakítására és megszüntetésére, a költségvetési szerv alapítói jogainak átadására, átvételére, továbbá a 15-16. § szerinti besorolás meghatározására is.

(5) A költségvetési szervek alapításának, működésének és (1) bekezdés szerinti besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit és feltételeit külön törvény, illetve - a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv kivételével - a Kormány rendeletben határozza meg.

4. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a) nevét, székhelyét,

b) létrehozásáról rendelkező jogszabályra (határozatra) való hivatkozást,

c) jogszabályban meghatározott közfeladatát,

d) alaptevékenységét,

e) illetékességét (közhatalmi tevékenység esetén), illetve működési körét (közszolgáltató tevékenység esetén),

f) irányító szervének nevét, székhelyét,

g) a 15-16. §, valamint 18. § szerinti besorolását,

h) vezetőjének (vezető szerve, testülete tagjainak) kinevezési, megbízási, választási rendjét, valamint

i) foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony (jogviszonyok) megjelölését.

(2) Az alapító okirat - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) közvetlen jogelődjének megnevezését, székhelyét,

b) kisegítő és vállalkozási tevékenységei arányainak felső határát a szerv kiadásaiban,

c) jogi személyiségű szervezeti egységének a 14. § (2) bekezdésében meghatározott adatait,

d) megszűnésének időpontját, illetőleg pontos feltételét, ha határozott időre, illetőleg bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre, valamint

e) a külön jogszabályban kötelező kellékként előírtakat.

A költségvetési szervek nyilvántartása

5. § (1)[4] A költségvetési szervekről a kincstár nyilvános és közhiteles nyilvántartást vezet, amelynek külön jogszabályban meghatározott adatait interneten keresztül is elérhetővé és kereshetővé teszi. A kincstár nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárásaira az e §-ban foglaltak az irányadók. A kincstári nyilvántartás vezetésével kapcsolatban az ügyintézési határidő tíz munkanap. Ha a kincstár hiánypótlási felhívást bocsát ki, annak teljesítésére tizenöt munkanapos határidőt állapíthat meg. Az eljárásában kizárt az újrafelvételi eljárás.

(2)[5] A költségvetési szerv nyilvántartásba vételét az alapító szerv az alapító okirat kiadásától számított nyolc napon belül kérelmezi. A kincstár a létesítő jogszabálynak (határozatnak) és a 4. §-ban előírtaknak megfelelő tartalmú, az arra jogosulttól származó alapító okirat benyújtása, valamint külön jogszabályban meghatározott adatok szolgáltatása alapján dönt.

(3)[6] A kincstár döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. Az alapító, illetve az alapításra jogosult szerv a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül a határozat, illetve az önálló fellebbezéssel megtámadható végzés felülvizsgálatát kérheti a Fővárosi Bíróságtól (a továbbiakban: bíróság).

(4)[7] A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított -harminc napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, illetőleg a hiánypótlás elmaradása esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

(5) A költségvetési szerv alapító okiratának a 3. § (4) bekezdésében foglaltakat magában nem foglaló módosítása a bejegyzés napjával válik hatályossá, kivéve, ha törvény más időpontot, vagy az alapító okirat módosítására irányuló kérelem későbbi időpontot állapít meg.

(6) Az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki a költségvetési szervvel szemben a nyilvántartásban szereplő adatokban bízva szerez jogot. Az ellenkező bizonyításáig a nyilvántartásba bejegyzett adatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, és a nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. Az adatok törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn.

(7) A nyilvántartás fennálló és törölt adatai, valamint az alapító okirat nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, továbbá azok adatai elektronikus úton is hozzáférhetők.

(8) Az alapító szerv e §-ban fog-alt jogait a Kormány vagy a miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv alapítása esetén az irányító szerv gyakorolja.

(9) A rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait a Kormány rendeletben állapítja meg.

A költségvetési szervek tevékenységei, irányítása és felügyelete

6. § (1) A költségvetési szerv az éves költségvetése vagy költségvetési kerete alapján köteles közfeladatát ellátni és gazdálkodni. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv számára az alapító szerv határozza meg és biztosítja a közfeladatai ellátásához szükséges vagyon használatát.

(2) A költségvetési szerv feladatai ellátásának részletes, belső rendjét és módját - törvényben, illetve kormányrendeletben meghatározott módon és tartalommal - szervezeti és működési szabályzat állapítja meg, azzal, hogy a szervezeti egységekre vonatkozó részletszabályokat a szervezeti és működési szabályzatban vagy ügyrendben kell meghatározni.

7. § (1) E törvény alkalmazásában a költségvetési szerv

a) alaptevékenysége: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység;

b) kiegészítő tevékenysége: az alaptevékenységével megegyező, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, a költségvetésében az alaptevékenységre meghatározott mértéken felül, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;

c) kisegítő tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, az alaptevékenység ellátására létrehozott kapacitás kihasználását célzó, államháztartás körébe tartozó szervezet vagy természetes személy számára nem kötelezően és nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység;

d) vállalkozási tevékenysége: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt egyes tevékenységek - azok fennállása esetén - magukban foglalják az azokat közvetlenül támogató szellemi és fizikai (technikai) jellegű tevékenységeket is.

(3) A költségvetési szerv szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az (1) bekezdés szerintiek alapján be kell sorolni.

(4) A költségvetési szerv kisegítő és vállalkozási tevékenysége a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény hatálya alá tartozó gazdasági tevékenységnek minősül.

8. § (1) E törvény alkalmazásában

a) irányító szerv: a költségvetési szervvel, illetve annak gazdálkodásával kapcsolatos, a (2) bekezdésben, valamint külön jogszabályban meghatározott irányítási jogokkal felruházott szerv vagy személy;

b) alapító szerv: a költségvetési szervvel kapcsolatos, a (2) bekezdés a) pontjában foglalt irányítási jogokkal felruházott - a 2. § (1) bekezdésében felsorolt - szerv vagy személy;

c)[8] helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve:

ca) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a képviselő-testület (közgyűlés),

cb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács,

cc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8-9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat képviselő-testülete;

d) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület;

e) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlése;

f)[9] helyi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője:

fa) a helyi önkormányzat által alapított (irányított) költségvetési szervesetén a polgármester,főpolgármester, megyei közgyűlés elnöke,

fb) a többcélú kistérségi társulás, a jogi személyiséggel rendelkező társulás által alapított (irányított) költségvetési szerv esetén a társulási tanács elnöke,

fc) a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8-9. §-ában foglaltak szerinti közös fenntartás, egyes alapítói jogok közös gyakorlása esetén a társulási megállapodásban megjelölt - ennek hiánya esetén a költségvetési szerv székhelye szerinti - helyi önkormányzat polgármestere, főpolgármestere, megyei közgyűlésének elnöke;

g) helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: a települési, területi kisebbségi önkormányzati testület elnöke;

h) országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv irányító szervének vezetője: az országos kisebbségi önkormányzat közgyűlésének elnöke.

(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a költségvetési irányítási jog (a továbbiakban: irányítási jog) a következő hatáskörök gyakorlásának jogát jelenti:

a) költségvetési szerv alapítása, átalakítása, megszüntetése, továbbá költségvetési szerv alapító okiratának kiadása, szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyása (a továbbiakban együtt: alapítói jogok),

b) a költségvetési szerv vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy vezetői megbízásának visszavonása, a vele kapcsolatos egyéb munkáltatói jogok gyakorlása,

c) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása, felmentése vagy a megbízás visszavonása, díjazásának megállapítása,

d) a költségvetési szerv tevékenységének szabályszerűségi, pénzügyi, valamint teljesítmény-ellenőrzése,

e) a fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az államháztartás működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogainak gyakorlása,

f) költségvetési szerv jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezése,

g) jogszabályban meghatározott esetekben a költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

h) egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

(3) Ahol jogszabály költségvetési szerv felügyeletét említi, azon törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés a)-e) pontjában, valamint ezekkel összefüggésben f) pontjában meghatározott hatáskörök együttesét kell érteni.

(4) A Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alatt működő költségvetési szerv (a továbbiakban: Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv) esetén törvény vagy kormányrendelet az irányítási jogkört korlátozhatja, a (2) bekezdésben foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet vagy személyt ruházhat fel.

(5) Törvény helyi önkormányzati költségvetési szervre vonatkozó irányítási jogot korlátozhat. Törvény, illetve törvény külön rendelkezése szerint önkormányzati rendelet a (2) bekezdés a) pontjában foglalt hatáskörökkel vagy felügyeleti hatáskörrel más szervet, személyt ruházhat fel.

(6)[10] A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) hatálya alá tartozó költségvetési szervekre vonatkozó - a (2) és (3) bekezdésben foglalt - irányítási vagy felügyeleti jogok tekintetében a Ksztv.-ben, valamint külön törvényben foglaltak az irányadók.

(7) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket az irányító szerv vezetője gyakorolja azzal, hogy a Ksztv. hatálya alá tartozó költségvetési szervek tekintetében a Ksztv. rendelkezései az irányadók. A helyi önkormányzati, a helyi kisebbségi, illetőleg országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges hatásköröket - amennyiben törvény másként nem rendelkezik - az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti irányító szerv gyakorolja, kivéve a (2) bekezdés c) pontjában foglalt hatáskört, melyet helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetője gyakorol.

(8) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a közszolgáltató költségvetési szervre vonatkozó (2) bekezdés szerinti irányítói jogok az ilyen szerv alapítására jogosult más szerv részére adhatók át, az alapító okirat egyidejű módosításával. Helyi önkormányzati vagy köztestületi közszolgáltató költségvetési szerv esetén a jogátadás további feltétele az alapító szervvel történő megállapodás megkötése.

A költségvetési szervek átsorolása, átalakítása és megszüntetése

9. § (1) E törvény alkalmazásában átsorolásnak minősül a költségvetési szerv 15-16. § szerinti típusának alapító szerv által történő megváltoztatása akként, hogy

a) az ellátandó közfeladat jogszabály alapján történő megváltozása, alaptevékenységének alapító szerv általi megváltoztatása esetén módosul a költségvetési szerv által ellátandó

aa) alaptevékenység 3. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti jellege,

ab) közszolgáltatás úgy, hogy emiatt szükségessé válik a szerv - a 16. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti - besorolásának megváltoztatása,

b) a 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a már működő közintézet költségvetési szerv vállalkozó közintézetként vagy vállalkozó közintézet közintézet költségvetési szervként történő besorolása válik szükségessé.

(2) A költségvetési szerv átsorolása kizárólag az (1) bekezdésben megelölt okok alapján lehetséges.

(3) Amennyiben az átsorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/A. §-ában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 25/A-25/C. §-ában foglaltak alkalmazandók azzal, hogy

a) az átadás időpontján az átsorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni,

b) az átadót, illetve az átvevőt terhelő kötelezettségeket a munkáltató köteles teljesíteni.

10. § (1) Az alapító szerv jogosult a költségvetési szervet átalakítani.

(2) Költségvetési szerv átalakítása a vele szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá.

11. § (1) A költségvetési szerv átalakítása történhet egyesítéssel vagy szétválasztással. Az egyesítés lehet beolvadás vagy összeolvadás. A szétválasztás lehet különválás vagy kiválás.

(2) Beolvadás esetében a beolvadó költségvetési szerv megszűnik, és jogutódja az átvevő költségvetési szerv.

(3) Összeolvadás esetében az egyesítendő költségvetési szervek megszűnnek, és jogutódjuk az átalakítással létrejövő új költségvetési szerv.

(4) Ha az egyesítés több - a 2. § (3) bekezdésében meghatározott - alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, az alapító szervek közösen jelölik ki az új költségvetési szervet irányító szervet.

(5) Különválás esetében a különváló költségvetési szerv megszűnik, és jogutódjai az átalakítással létrejövő költségvetési szervek.

(6) Kiválás esetében az a költségvetési szerv, amelyből a kiválás történik, az alapító okirat átalakító okirat alapján történő módosítását követően tovább működik, ezzel egyidejűleg az alapításra vonatkozó szabályok szerint egy új költségvetési szerv jön létre.

12. § (1) Az alapító szerv köteles átalakítani vagy megszüntetni a költségvetési szervet, ha

a) jogszabály - a szervre vagy a közfeladatra - ezt írja elő;

b) a szerv által ellátott közfeladat iránti szükséglet megszűnt;

c) a szerv a számára meghatározott közfeladatot legalább két éven át nem tudja ellátni, és ennek oka az irányító szerv által sem szüntethető meg;

d) hatásvizsgálata alapján a közfeladat más módon vagy más szervezetben hatékonyabban teljesíthető;

e) az ellátott tevékenységek között a kisegítő vagy a vállalkozási tevékenység mértéke legalább két éven át túllépi az alapító okiratban meghatározott arányt, és nincs lehetőség vagy indok a költségvetési szerv alaptevékenységének megváltoztatására vagy vállalkozó közintézeti formában való működésre;

f) a működéshez szükséges pénzügyi fedezet legalább két éven át nem áll rendelkezésre vagy nem teremthető meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén az Állami Számvevőszék, valamint a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter is javasolhatja az irányító szervnél a költségvetési szerv átalakítását, megszüntetését.

(3) Az alapító szerv köteles a költségvetési szerv

a) (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján, a harmadik évben történő megszüntetése esetén a közfeladat további ellátásáról vagy annak más szervezet részére történő átadásáról megfelelően gondoskodni, ideértve azokat az eseteket is, amikor közszolgáltatás ellátásával államháztartáson kívüli szervezetet bíznak meg;

b) (1) bekezdés d) pontja alapján, más (új) szervezetben való feladatellátás melletti megszüntetése esetén a megszüntető jogszabályban (határozatban) kijelölni azt a szervezetet, amely a megszűnő költségvetési szerv feladatait a megszűnést követő naptól ellátja, vagy akként létrehozni új szervezetet, hogy az a költségvetési szerv megszűnését követő naptól megkezdhesse a működését.

(4) A költségvetési szerv (1) bekezdés f pontja alapján történő megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes, harmadik évben történő felülvizsgálata. A felülvizsgálat alapján az alapító szerv a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedést köteles megtenni, vagy a közfeladatot más módon, illetve más szervezetben köteles ellátni a költségvetési szerv megszűnését követő naptól. Ez utóbbi irányadó a közfeladat elhagyásához szükséges (jogalkotásra irányuló) intézkedés eredménytelensége esetén is.

(5) Helyi önkormányzati költségvetési szerv megszüntetésének feltétele a közfeladat-ellátási kötelezettség előzetes felülvizsgálata, valamint, hogy a közfeladat további ellátásáról az alapító szerv más módon képes gondoskodni. Önkormányzati feladat ellátása esetén a költségvetési szerv megszüntetésekor rendelkezni lehet az önként vállalt feladat elhagyásáról.

13. § (1)[11] Az átalakításról, megszüntetésről - az alapításnak megfelelően - jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni, melyet legalább negyvenöt nappal az átalakítás, megszüntetés kérelmezett napja előtt ki kell hirdetni (közzé kell tenni), mely határidőtől a központi államigazgatási szervek esetében törvényi rendelkezés, illetve bármely költségvetési szerv esetében, illetve az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő esetben kivételesen a Kormány eltérően rendelkezhet. Ha a költségvetési szervet bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozták létre, akkor a megszűnés tényét megállapító jogszabályt (határozatot) kell kiadni, melyet haladéktalanul ki kell hirdetni (közzé kell tenni).

(2) Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) - a 4. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti megszűnés esetén a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályban (határozatban) - rendelkezni kell a megszűnő költségvetési szerv (ideértve a jogi személyiségű szervezeti egységét is) valamennyi közfeladatának jövőbeni ellátásáról, valamint valamennyi jogáról és kötelezettségéről, ideértve a szerv vagyoni jogait és előirányzatait is. E jogszabályban (határozatban) meg kell jelölni továbbá azt a naptári napot ameddig, illetőleg azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, valamint meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv (illetve jogi személyiségű szervezeti egysége) utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv (a jogi személyiségű szervezeti egység) ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) Az állami vagyonról szóló törvény vagy az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) eltérő rendelkezése hiányában a vagyoni jogok és kötelezettségek tekintetében a megszüntetett költségvetési szerv jogutódja az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az általuk kijelölt szerv. A megszűnő költségvetési szerv valamennyi elismert vagy nem vitatott pénz- vagy pénzben kifejezett tartozásáról rendelkezni kell, és ennek megtörténtére külön utalni kell a (4) bekezdés szerinti átalakító, megszüntető okiratban.

(4) A jogszabály vagy határozat alapján - a 4. §-ban foglaltaknak megfelelő tartalmú - átalakító vagy megszüntető okiratot kell kiadni, mely okirat beadása alapján a kincstár - az alapító szervnek az okirat kiadásának napjától számított nyolc napon belül beadott kérelmére -

a) a kérelem és az okirat vizsgálatát követően haladéktalanul az átalakításra vagy a megszüntetésre utaló bejegyzést tesz a nyilvántartásban,

b)[12] az előírt tartalmú okirat beérkezésétől számított tíz munkanapon belül átvezeti a változásokat, vagy törli a költségvetési szervet a nyilvántartásból, az (5) és (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

(5) A költségvetési szerv az 5. § szerinti nyilvántartásból való törlésével, a törlés napjával szűnik meg. Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabály (határozat) későbbi időpontot, törvény más időpontot is megállapíthat a megszűnés napjaként.

(6) A megszűnő költségvetési szerv átalakításáról, megszüntetéséről rendelkező jogszabályban (határozatban) megjelölt jogutódja - a megszűnés napjára vonatkozóan -a számviteli jogszabályok szerinti beszámoló, valamint külön jogszabályok szerinti egyéb dokumentumok elkészítésére kötelezett.

(7)[13] Átalakítás esetén az átalakulással megszűnő költségvetési szervet a jogutód költségvetési szerv (szervek) bejegyzésével egyidejűleg, a jogutód feltüntetésével kell törölni a nyilvántartásból.

(8) Az alapító szerv - az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével - az átalakító vagy a megszüntető okiratban az eljárás végrehajtásának segítésére a Kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervhez átalakítási, illetve megszüntetési biztost rendelhet ki. A biztos jogai tekintetében az államháztartásról szóló törvény kincstári biztosra vonatkozó szabályai irányadók. Az átalakítási, illetve a megszüntetési biztosra vonatkozó részletes szabályokat és a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésének szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.

A jogi személyiségű szervezeti egység

14. § (1) A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabály (határozat) a 18. § (1) bekezdése szerinti önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv egyes - közfeladat önálló ellátására képes; tevékenységében, területi elhelyezkedésében, forrásaiban, valamint szervezetileg elkülöníthető - szervezeti egységeit jogi személyiséggel ruházhatja fel. A szervezeti egység jogi személyisége a költségvetési szerv szervezeti és gazdálkodási egységét nem érinti, működésének és gazdálkodásának hatékonyságát nem ronthatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a jogszabályban (határozatban) meg kell határozni különösen: a szervezeti egység nevét, székhelyét, tevékenységét, a képviseletre jogosultat, a gazdálkodással és a képviselettel kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket és felelősséget. A költségvetési szerv a költségvetési előirányzatán belül e szervezeti egység részére a tevékenysége és gazdálkodása keretéül szolgáló elkülönített részelőirányzatokat állapíthat meg.

(3) A szervezeti egység a jogi személyiségét azáltal nyeri el, hogy azt a kincstár az irányító szerv kérelmére, az 5. § szerinti nyilvántartásba a költségvetési szerv külön alszámán bejegyzi, jogi személyisége pedig azzal szűnik meg, hogy a nyilvántartásból törlik. A költségvetési szerv megszüntetésekor a jogi személyiségű szervezeti egységét is meg kell szüntetni. Az eljárásra az 5. §-ban és a 13. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(4) A jogi személyiségű szervezeti egység részelőirányzatait meghaladó mértékű, jóhiszemű harmadik személy irányában fennálló, lejárt tartozása kielégítéséért a költségvetési szerv, illetve annak irányító szerve - ebben a sorrendben - helytállni tartozik. E helytállás nem minősül az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 100/E. §-a szerinti kezességvállalásnak. Az irányító szerv helytállása tekintetében az Áht. rendelkezései irányadók.

(5) A (4) bekezdésben foglalt esetben, valamint a 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak a szervezeti egység tekintetében való fennállásakor a költségvetési szerv vagy az irányító szerv köteles felülvizsgálni a szervezeti egység jogi személyiségét. A felülvizsgálat alapján indokolt esetben a költségvetési szerv létrehozásáról rendelkező jogszabályt (határozatot) módosítani, valamint a jogi személyiségű szervezeti egységet a nyilvántartásból törölni kell.

A költségvetési szervek típusai

15. § (1) E törvény alkalmazásában közhatalmi költségvetési szerv: azon költségvetési szerv, amelyet jogszabály alaptevékenységként közhatalmi jogosítvánnyal ruház fel, vagy ilyen jogosítvány gyakorlására közjogi kötelezettséget állapít meg, illetve amelynek jogszabály alapján alaptevékenységként közhatalom gyakorlásában kell közreműködnie. Közhatalom gyakorlásának minősül különösen: jogalkotási, jogszabály-előkészítési, alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, külügyi igazgatási, igazságügyi igazgatási, közigazgatási jogalkalmazói, hatósági és törvényességi ellenőrzési, számvevőszéki és kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenység gyakorlása, továbbá államháztartási forrás, illetve európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások elosztása (döntés).

(2) Kizárólag közhatalmi költségvetési szervként sorolható be az alaptevékenységeként alkotmánybíráskodási, igazságszolgáltatási, ügyészi, védelmi, rendvédelmi, nemzetbiztonsági, jogszabály-előkészítési, számvevőszéki ellenőrzési, kormányzati szintű belső ellenőrzési tevékenységet végző, valamint az Áht. 66. §-ában említett költségvetési szerv.

16. § (1) E törvény alkalmazásában közszolgáltató költségvetési szerv

a) közintézmény: az alaptevékenysége szerint közoktatási, szakképzési, felnőttképzési, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, közgyűjteményi, közművelődési, vagy a b) pontban meg nem jelölt szellemi közszolgáltatást, illetve gazdasági-pénzügyi-műszaki ellátást végző költségvetési szerv;

b) közintézet: az alaptevékenysége szerint egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési, művészeti, környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, sportcélú vagy informatikai közszolgáltatást végző költségvetési szerv, illetve a külön törvényben meghatározott közgyűjtemény;

c) vállalkozó közintézet: azon költségvetési szerv, amely - az alaptevékenységébe tartozó - egészségügyi, felsőoktatási, tudományos kutatási, fejlesztési vagy művészeti közszolgáltatást külön törvényben meghatározott részletes feltételek alapján úgy végzi, hogy

ca) az Áht.-ben meghatározottan államháztartásból származó bevételből, illetve államháztartáson kívüli eredetű közszolgáltatási és vállalkozási bevételből gazdálkodik,

cb) az adott közszolgáltatást igénybevevők számára biztosított az ellátók közötti szabad vagy részben korlátozott választás lehetősége,

cc) az adott közszolgáltatás igénybevételének pénzügyi fedezetét - a költségvetési szervet vagy a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó más szervet megillető - díj-, hozzájárulás, járulék, vagy egyéb fizetési kötelezettség teljesítése biztosítja, és

cd) a cc) alpont szerinti bevételeken kívül - pénzben kifejezhető és mérhető teljesítmény szerinti - költségszintű forrásellátást szolgáló normatív jellegű finanszírozásban részesülhet teljesítményterv szerint, vagy az irányító, illetőleg a közszolgáltatás-ellátást finanszírozó szervvel kötött feladatellátási, illetőleg finanszírozási megállapodás alapján;

d) közüzem: az alaptevékenysége szerint más költségvetési szerv, illetve lakosság részére fizikai (technikai) jellegű szolgáltatást, településgazdálkodási, - üzemeltetési, műszaki szolgáltatást, vagy a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerv.

(2) E törvény alkalmazásában közszolgáltatás: államháztartáson belüli vagy kívüli szervezet vagy személy által más szerv vagy személy számára végzett, jogszabályban meghatározott, a közfeladat-ellátás körébe tartozó szolgáltatás, amely nem jár közhatalom gyakorlásával.

(3) A közszolgáltató költségvetési szerv alaptevékenysége részben vagy kizárólag közhatalmi költségvetési szerv közfeladat-ellátását is segítheti.

17. § Törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet közhatalmi költségvetési szervet a szakmai alapfeladataként meghatározott 15. § szerinti közhatalmi tevékenységen túl, kiegészítő jelleggel, közszolgáltatás végzésére is feljogosíthat. Törvény vagy kormányrendelet központi közszolgáltató költségvetési szervet meghatározott közhatalmi jogokkal is felruházhat, illetve ilyen jogok gyakorlására közjogi kötelezettséget is megállapíthat.

18. § (1) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv saját költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van. Alaptevékenységét önállóan látja el azzal, hogy ezen belül kormányrendeletben foglaltak szerint gondoskodik fizikai (technikai) segítő feladatai ellátásáról, illetve rendelkezhet pénzügyi és számviteli szervezeti egységgel.

(2) Az önállóan működő költségvetési szerv elsősorban szakmai célú költségvetési keretekkel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. A szakmai alapfeladata ellátásához szükséges szakmai szervezeti egységgel (egységekkel) rendelkezik; ezenkívül egyes adminisztratív, szellemi támogató feladatokat is - e célt szolgáló külön szervezeti egység nélkül - elláthat.

(3) A költségvetési szervet az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint kell az alapító (irányító) szervnek - az alaptevékenysége jellegére, valamint közvetlen szellemi támogató és fizikai (technikai) segítő feladatellátási igényére, a vezető felelősségére, a szervezet méretére (létszám, kiadás, vagyon), méretgazdaságosságára és struktúrájára, teljesítményére, forrásszerkezetére figyelemmel - besorolnia.

19. §[14]

20. §[15]

21. §[16]

22. §[17]

23. §[18]

24. §[19]

25. §[20]

26. §[21]

27. §[22]

28. §[23]

29. §[24]

30. §[25]

31. §[26]

32. §[27]

33. §[28]

34. §[29]

35. §[30]

36. §[31]

37. §[32]

38. §[33]

39. §[34]

40. §[35]

41. §[36]

42. §[37]

43. §[38]

Záró rendelkezések

44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2009. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 38. §-a, 46. § (3) bekezdésének c) pontja, valamint az Áht. - e törvénnyel megállapított - 90. §-ának (2) bekezdése 2009. január 2-án, 52-55. §-a 2010. január 1-jén lép hatályba.

(3) Az Áht. e törvény 22. §-ával megállapított 24/B. §-ának (4)-(6) bekezdés ében, az Áht. e törvény 25-28. §-ával megállapított 61. §-ában, 69. §-ának (1) bekezdésében, 86/C. §-ában, VII. fejezetében, az Áht. e törvény 30. §-ával megállapított 101/A. §-ában, valamint az Áht. e törvény 42. §-ával megállapított 126. §-ában foglaltakat 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/A. §-ában, valamint 100/H. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat először a 2010. évi költségvetés végrehajtása során kell alkalmazni. A költségvetési szervek gazdálkodása tekintetében 2009. január 1. és 2009. december 31. között az Áht. 2008. december 31-én hatályos 24. §-ában, 36. §-ában, 39. §-ában, 92-94. §-ában és 96-100. §-ában foglaltak alkalmazandók.

(4) A költségvetési szerv alapító (irányító) szerve 2009. május 15-ig köteles felülvizsgálni a közfeladat ellátásának módját szervezeti szempontból az irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az általa vagy az irányítása alá tartozó költségvetési szerv által alapított, illetve részvételével működő és vagyonkezelésébe tartozó gazdálkodó szervezet (így különösen: közhasznú társaság, gazdasági társaság), valamint az e társaság által továbbalapított gazdálkodó szervezet tekintetében, az állami felsőoktatási intézmény saját gazdasági társasága kivételével. Amennyiben a felülvizsgálat eredményeként a további működés 2009. július 1-je után is indokolt, az e törvényben és külön törvényben foglalt előírásokat költségvetési szervek esetében 2009. június 1-jéig kell (az alapító okirat módosításával vagy más megfelelő módon) érvényesíteni.

(5) A költségvetési szerv irányító szerve az irányítása alá tartozó költségvetési szervet 2009. június 1-jéig köteles e törvény alapján besorolni. Ha a besorolás alapján a költségvetési szerv más foglalkoztatási törvény hatálya alá kerül, akkor a 9. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazandók azzal, hogy az átadás időpontján a besorolásra vonatkozó, 5. § szerinti nyilvántartásba történő bejegyzés hatálybalépésének napját kell érteni.

(6) Az e törvény hatálybalépésekor már bejegyzett, működő, közhatalmi és közszolgáltató tevékenység végzésére is felhatalmazott költségvetési szervet e törvény 15-16. §-a alapján aszerint kell besorolni, hogy mi volt a szerv létrehozásának alapvető céljaként meghatározott feladat, alaptevékenység, illetve milyen jellegű alaptevékenységek meghatározóak, elhagyhatatlanok a szerv létezése szempontjából.

(7) Az e törvény hatálybalépésekor már működő, de be nem jegyzett, illetve alapító okirattal nem rendelkező költségvetési szerv esetén az e törvényben foglalt követelményeket legkésőbb 2009. június 1-jéig - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv esetén legkésőbb 2009. október 1-jéig - teljesíteni kell. A nyilvántartásba be nem jegyzett ezen költségvetési szerv - az Áht. 66. §-ában foglalt költségvetési szerv kivételével - 2010. január 1-jén e törvény erejénél fogva megszűnik azzal, hogy általános jogutódja az irányító (ennek hiányában alapító) szerve.

(8) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/G. § (5) bekezdésében, valamint 100/I. § (5)-(6) bekezdésében foglaltak 2010. január 1-jétől alkalmazhatók azon költségvetési szervek esetében is, amelyek az ott leírt feltételeknek 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelelnek.

(9) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/J. § (3) bekezdésének a) pontjában foglalt feltétel 2010. január 1-jétől alkalmazható azon költségvetési szerv esetében is, amely az ott leírtaknak 2007. január 1-jétől 2009. december 31-ig folyamatosan megfelel.

(10) Amennyiben a gazdálkodó szervezet esetében az Áht. e törvény 29. §-ával megállapított 100/L. § (7) bekezdésében foglalt feltételek 2008. január 1. és 2009. december 31. között fennállnak, az alapítói (tulajdonosi, tagsági, részvényesi) jogok gyakorlója 2010. január 1-jétől intézkedhet az ott említett források megfelelő csökkentéséről, vagy kezdeményezheti a gazdálkodó szervezet átalakulását, jogutód nélküli megszüntetését.

(11) A kincstár a (4)-(5) bekezdésben foglaltak szerinti adatváltozásokat legkésőbb 2009. június 30-ig, 2009. július 1-jei hatállyal jegyzi be az 5. § szerinti nyilvántartásba.

(12) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 100/B. § (5) bekezdésében foglalt helytállási kötelezettség a 2010. január 1-jét követően vállalt kötelezettségek alapján fennálló tartozások tekintetében érvényesül.

(13) Az Áht. e törvény 28. §-ával megállapított 88. § (4)-(5) bekezdésében foglalt kötelezettségeket a külön jogszabályban meghatározott időponttól kezdődően kell alkalmazni.

(14) Az Áht. - e törvénnyel megállapított -18/C. §-ának (17) bekezdésében foglaltakat a hatálybalépését követően kapott pénzeszközökre kell alkalmazni.

45. §[39]

46. §[40]

47. §[41]

48. §[42]

49. §[43]

50. §[44]

51. §[45]

52. §[46]

53. §[47]

54. §[48]

55. §[49]

56. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

a) a Kormány vagy miniszter irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szervek kivételével a költségvetési szervek alapításának, működésének és besorolásának szakmai, pénzügyi, gazdaságossági követelményeit, feltételeit, valamint a költségvetési szervek alapításának, átsorolásának, átalakításának, megszüntetésének, a jogi személyiségű szervezeti egységek létrehozásának, működésének, megszüntetésének részletes szabályait;

b) az átalakítási és a megszüntetési biztos kijelöléséhez kapcsolódó, jogállásával, hatáskörével, a gazdálkodási önállóságában korlátozott költségvetési szerv működésével kapcsolatos részletes szabályokat.

c) a rendészetért felelős miniszter és a honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervekről, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatokról a kincstárnál nyilvántartásba vehető adatok körét, a kincstári nyilvántartásba nem vehető adatokat nyilvántartó szerv kijelölését, továbbá az ezen adatokra vonatkozó nyilvántartás sajátos eljárási szabályait.

(2) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg

a) a költségvetési szervek nyilvántartásába bejegyzendő további adatok körét,

b) a nyilvántartásba vétel, illetve a nyilvántartás vezetésének szabályait,

c) a nyilvántartásból történő adatlekérdezés és adatszolgáltatás, valamint a nyilvántartáshoz gépi adatfeldolgozási eszközzel történő csatlakozás szabályait.

57. § E törvényben meg nem határozott fogalmak értelmezése tekintetében a Ptk., illetve az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.

58. § E törvény 1. §-ának és 15. §-ának alkalmazásában jogszabályon, 3. §-a (5) bekezdésének és 8. §-a (2) és (7) bekezdésének alkalmazásában törvényen az Országgyűlés Hivatala tekintetében az Országgyűlés - az Alkotmány 24. §-ának (4) bekezdése alapján megalkotott - Házszabályát is érteni kell.

59. § Ahol jogszabály fejezet felügyeletét ellátó szervről, illetőleg fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjéről rendelkezik, azon e törvény hatálybalépését követően fejezetet irányító szervet, illetőleg fejezetet irányító szerv vezetőjét kell érteni.

60. §[50] Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény szerinti autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal e törvény alkalmazásában irányító szerv.

61. § (1) Az e törvény 29. §-ával megállapított Áht. 100/L. §-ának (7) bekezdésében foglaltak nem alkalmazandók

a) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zártkörűen működő részvénytársaságra (NIF Zrt.),

b) az Állami Autópálya Kezelő Zártkörűen működő részvénytársaságra (ÁAK Zrt.),

c) a Magyar Közút Állami Közútkezelő, Fejlesztő, Műszaki és Információs Közhasznú Társaságra (Magyar Közút Kht.),

d) az ITD Hungary Nonprofit Közhasznú Zártkörűen működő részvénytársaságra (ITD Hungary Zrt.),

e) a Bányavagyon-hasznosító Közhasznú Társaságra,

f) a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaságra,

g) azon - a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által alapított - gazdálkodó szervezetre, amely a honvédelmi tevékenység közvetlen biztosításával és fejlesztésével kapcsolatos feladatot lát el, továbbá

h) az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaságra (ESZA Kht.).

(2) Az Át. - e törvény 48. §-ának (1) bekezdésével megállapított - 1. §-ának (3) bekezdése nem alkalmazható

a) a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány,

b) az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány,

c) a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány,

d) a Magyarországi Cigányokért Közalapítvány esetében.

62. § Az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény VII. fejezete (45-46/A. §-a) alapján új közüzemet (közüzemi vállalatot) 2009. január 1-jétől nem lehet alapítani.

63. §[51]

Sólyom László s. k.,

köztársasági elnök

Dr. Szili Katalin s. k.,

az Országgyűlés elnöke