20/2021. (VI. 23.) MNB rendelet

a hitelintézetek forint lejárati összhangjának szabályozásáról

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 171. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) E rendelet hatálya - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a részvénytársasági formában működő hitelintézetre, a harmadik országbeli hitelintézet magyarországi fióktelepére (a továbbiakban együtt: hitelintézet) és a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), valamint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 2013. évi CXXXV. törvény szerint összevont alapú felügyelet alá tartozó, hitelintézetet is tartalmazó csoport (a továbbiakban: hitelintézeti csoport) intézményeire terjed ki.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki:

a) az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságra,

b) a Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságra,

c) a KELER Központi Értéktár Zártkörűen Működő Részvénytársaságra,

d) az összevont alapú felügyelet alá nem tartozó lakás-takarékpénztárra,

e) a tízmilliárd forintnál alacsonyabb, 1 éven túli hátralévő lejáratú nettó lakossági jelzáloghitel-állománnyal rendelkező hitelintézetre.

2. § E rendelet alkalmazásában:

1.[1]

2. hitelminősítés: a hitelminősítő intézetekről szóló, 2009. szeptember 16-i 1060/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdés a) pontjában ekként meghatározott fogalom;

3. jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Jht.) 11. §-a szerinti értékpapír;

4. könyv szerinti nettó érték: a pénz- és hitelpiaci szervezetek által a jegybanki információs rendszerhez elsődlegesen a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti feladatai ellátása érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló MNB rendelet szerint meghatározott fogalom;

5. külső hitelminősítő intézet: a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés 98. pontjában ekként meghatározott fogalom;

6. refinanszírozási jelzáloghitel: a Jht. 5. § (1) bekezdése szerinti pénzkölcsönnyújtás;

7. tőzsde: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 122. pontjában meghatározott vállalkozás;

8. visszavásárlási vételár: a Jht. 8. § (5) bekezdése szerinti fogalom;

9. zöld jelzáloghitel: olyan, a Hpt. 6. § (1) bekezdés 50. pontja szerinti hitel vagy kölcsön, amely megfelel a kibocsátó által nyilvánosan közzétett, a zöld jelzáloglevélhez kapcsolódó dokumentációban meghatározott zöld jelzáloghitel definíciónak, és kibocsátott zöld jelzáloglevél fedezetéül szolgál;

10. zöld jelzáloglevél: olyan jelzáloglevél, amely a kibocsátó által nyilvánosan közzétett dokumentáció alapján megfelel az 1. mellékletben meghatározott fenntartható finanszírozási irányelvek valamelyikének, és a megfelelést az irányelv szerint erre jogosult külső fél tanúsítja;

11. zöld refinanszírozási jelzáloghitel: olyan refinanszírozási jelzáloghitel, amely fedezetéül szolgáló különvált jelzálogjogok zöld jelzáloghitelek biztosítékai.

3. § (1) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató a 2. melléklet szerint számított mutatószám.

(2) A hitelintézet jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatójának - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - mindenkor el kell érnie

a) 2021. július 1-jétől a 0,25-os,

b) 2022. október 1-jétől a 0,3-es

szintet.

(3) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató elvárás teljesítettnek tekintendő, ha nevezőjének értéke nulla.

(4) A (2) bekezdés szerinti szintet hitelintézeti csoport esetében a magyarországi székhelyű csoporttagoknak együttesen, konszolidáltan kell teljesíteniük.

(5) A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutatót a hitelintézet Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) számára teljesített negyedéves gyakoriságú adatszolgáltatása alapján kell kiszámítani.

4. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2021. július 1-jén lép hatályba.

(2) A 2. § 1. pontja, valamint a 2. melléklet 10-13. pontja 2022. október 1-jén lép hatályba.

5. § E rendelet tervezetének a nemzeti hatóságoknak az Európai Központi Bankkal a jogszabálytervezetekről folytatott konzultációjáról szóló, 1998. június 29-i 98/415/EK tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés hatodik francia bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

6. §[2]

Dr. Matolcsy György s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

1. melléklet a 20/2021. (VI. 23.) MNB rendelethez

Nemzetközi szervezet által meghatározott fenntartható finanszírozási irányelvek

International Capital Market Association által kibocsátott Zöld kötvények alapelvei című dokumentum (The Green Bond Principles, 2018. évi és az ezt követően kiadott változat)[3]

Climate Bonds Initiative által kibocsátott Zöld kötvények normái (Climate Bonds Standard V3.0 és az ezt követően kiadott változat)[4]

2. melléklet a 20/2021. (VI. 23.) MNB rendelethez

A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számításának módja

1. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett bevont forint források és az 1 éven túli hátralévő lejáratú lakossági forint jelzáloghitel-állomány hányadosaként számítandó ki.

2. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában az alábbi források vehetők figyelembe:

a) a hitelintézeti csoport jelzálog-hitelintézet tagja által

aa) 2022. szeptember 30-ig kibocsátott,

ab) 2022. szeptember 30-át követően kibocsátott, tőzsdére bevezetett

jelzáloglevél állomány,

b) a hitelintézeti csoport tagja által a lakossági jelzáloghitelek fedezete mellett, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint

ba) 2022. szeptember 30-ig kibocsátott,

bb) 2022. szeptember 30-át követően kibocsátott, tőzsdére bevezetett

értékpapírok állománya,

c) a kapott refinanszírozási jelzáloghitelek,

d) a Jht. 8. § (4) bekezdése szerinti önálló zálogjog (a továbbiakban: önálló zálogjog) értékesítése okán fennálló visszavásárlási vételár-tartozás.

3. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában - a 4. pontban foglaltak kivételével - azok a 2. pontban meghatározott források vehetők figyelembe, amelyek

a) forintban denomináltak,

b) lakossági jelzáloghitel vagy lakóingatlanon alapított zálogjog fedezete vagy eladása mellett kerültek bevonásra,

c) a jelzáloglevél vagy a 2. pont b) alpontja szerinti értékpapír első sorozatrészletének kibocsátásakor, az önálló zálogjog eladásakor vagy a refinanszírozási jelzáloghitel felvételekor hároméves, zöld jelzáloglevél első sorozatrészletének kibocsátásakor vagy zöld refinanszírozási jelzáloghitel felvételekor legalább ötéves futamidővel rendelkeztek,

d) nem ugyanazon hitelintézeti csoport tagjának mérlegében vannak nyilvántartva,

e) tekintetében a 2. pont a) vagy b) alpontja szerinti forrás esetén rendelkezésre áll külső hitelminősítő intézet által adott hitelminősítés az értékpapírra, annak kibocsátójára vagy az értékpapír alapján jelentkező valamennyi fizetési kötelezettségre készfizető kezességet vállaló intézményre vonatkozóan.

4. a) A 3. pont a) alpontjának teljesülését nem kell vizsgálni a 2015. március 31. előtt, devizában kibocsátott értékpapírok esetében,

b) a 3. pont d) alpontjától eltérően a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában a 2. pontban meghatározott források a következő feltételekkel figyelembe vehetők:

ba) a jelzálog-hitelintézettel összevont alapú felügyelet alá tartozó intézmény mérlegében nyilvántartott, az MNB vagy az Európai Központi Bank által elfogadott fedezetek körébe tartozó, 2015. március 31. előtt kibocsátott jelzáloglevél állomány, az MNB vagy az Európai Központi Bank által mindenkor alkalmazott befogadási érték 20 százalékáig,

bb) 2018. október 1-jétől a jelzálog-hitelintézettel összevont alapú felügyelet alá tartozó lakás-takarékpénztár mérlegében nyilvántartott jelzáloglevél-állomány.

5. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában figyelembe vett forrásokat a mérlegben kimutatott értékük alapján kell beszámítani. A beszámolókészítésre a magyar számviteli standardokat alkalmazó intézmények esetében ezen érték számításakor a kibocsátott forráshoz kapcsolódó elhatárolások értékét is figyelembe kell venni.

6. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójában figyelembe vehető források, amennyiben azok zöld jelzáloglevélnek vagy zöld refinanszírozási jelzáloghitelnek minősülnek, a 2-5. pont szerinti értékük 150 százalékos értékén vehetők figyelembe, zöld jelzáloglevél esetén legfeljebb az összesen rendes fedezetként rendelkezésre álló zöld jelzáloghitelek és zöld refinanszírozási hitelek állományának értékéig, zöld refinanszírozási jelzáloghitel esetén legfeljebb a fedezetül szolgáló, különvált zálogjoggal biztosított zöld jelzáloghitelek állományának értékéig.

7. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató számlálójából levonandó a jelzálog-hitelintézet által a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény részére nyújtott refinanszírozási jelzáloghitelek, illetve a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény által fizetendő visszavásárlási vételár összege.

8. Amennyiben a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott zöld jelzáloglevelek névértéke nagyobb vagy egyenlő, mint az összesen rendes fedezetként rendelkezésre álló zöld jelzáloghitelek és zöld refinanszírozási hitelek állományának értéke, akkor a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény részére nyújtott zöld refinanszírozási jelzáloghitelek összegét a fedezetül szolgáló különvált zálogjoggal biztosított zöld jelzáloghitelek állományának értékéig 150 százalékos értéken szükséges levonni.

9. Amennyiben a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott zöld jelzáloglevelek névértéke kisebb, mint az összesen rendes fedezetként rendelkezésre álló zöld jelzáloghitelek és zöld refinanszírozási hitelek állományának értéke, akkor a saját hitelintézeti csoporton kívüli intézmény részére nyújtott zöld refinanszírozási jelzáloghiteleknek a következő képlet szerint számolt összegét kell levonni:

1,5 x ZRF/ZTF + 1 x (ZRF-ZRF/ZTF),

ahol:

ZRF: zöld refinanszírozási jelzáloghitel a fedezetül szolgáló különvált zálogjoggal biztosított zöld jelzáloghitelek állományának értékéig,

ZTF: az összesen rendes fedezetként rendelkezésre álló zöld jelzáloghitelek és zöld refinanszírozási hitelek állományának és a kibocsátott zöld jelzáloglevelek névértékének hányadosa.

10-13.[5]

14. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató nevezője az éven túli hátralévő lejáratú, lakossági forint jelzáloghitel-állomány könyv szerinti nettó értéke.

15. A jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató nevezőjéből a hitelintézeti csoport lakás-takarékpénztár tagja éven túli hátralévő lejáratú, lakossági forint jelzáloghitel-állományának könyv szerinti nettó értéke levonható. A levonható jelzáloghitel-állományt csökkenteni kell a lakás-takarékpénztár részére a saját hitelintézeti csoport tagja által nyújtott hitelek mérlegben kimutatott értékével.

16. Az önálló zálogjog adásvétele, valamint az ennek kapcsán fennálló visszavásárlási vételár esetén a 3. pont c) alpontja, valamint a 6., 8. és 9. pontnak a zöld refinanszírozási jelzáloghitelre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók.