2020. évi XLV. törvény

a kiskereskedelmi adóról[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a fogyasztási-forgalmi adók adórendszerben betöltött szerepének erősítése és a jövedelemadóknak, élőmunka-terheknek - az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett véghezvihető - csökkentése érdekében, figyelemmel a jogalanyok teherviselő képességére, valamint a kiskereskedelmi tevékenység negatív környezeti hatásaira a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. kiskereskedelmi tevékenység: a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint

a) a 45.1 ágazatba - ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét -,

b) a 45.32 ágazatba,

c) a 45.40 ágazatba - ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét -, továbbá

d) a 47.1-47.9 ágazatokba

sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet;

2. nettó árbevétel:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,

b) az egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,

c)[3] a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó esetén a kisadózó bevétele,

d) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,

e) a 2. § szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott áru értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.

2. Adókötelezettség

2. § Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére - az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében - belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.

3. Adóalany

3. § Az adó alanya a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.

4. Adóalap

4. § (1) Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) - a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben - az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.

(3) Ha az adó alapját nem forintban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos - az adóév utolsó napján érvényes - devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.

5. Adóalap-összeszámítás az adóelkerülés kizárása miatt

5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.

(2) Az adó (1) bekezdésben foglalt számítási módja szerint kell - a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel - megállapítani az adóelőleget is.

(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a Korm. rendelet kihirdetését követően a 2. § szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.

(5) Nem kell az (1)-(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (4) bekezdésben említett ügyleteket nem az e törvényben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.

6. Adómérték

6. §[4] (1) Az adó mértéke

a) az adóalap 500 millió forintot meg nem haladó része után 0%,

b) az adóalap 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,1%,

c) az adóalap 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,4%,

d) az adóalap 100 milliárd forintot meghaladó része után 2,7%.

(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.

7. Eljárási rendelkezések

7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.

(2) Az adóalany az adóévre - a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon - adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.

(3) Az adóelőleg összege

a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,

b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,

c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,

d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd(ök) által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, a 6. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.

(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidőig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)-d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.

(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.

(6) Az adóztatással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.

8. Záró rendelkezések

8. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § (1) E törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre (a továbbiakban: első adóév) az adó alapja az adóalany teljes első adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra.

(2) Az első adóévre az adó összege az (1) bekezdés szerinti adóalapnak a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összegének a Korm. rendelet hatálybalépése napjától, ha pedig a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóév e törvény hatálybalépése napját megelőzően véget ért, akkor az azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak az első adóév naptári napjaiban képviselt arányában megállapított összege.

(3) Az első adóév adóelőlegének összege Korm. rendelet szerint bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata.

(4) Ha az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege.

(5) Az adóalany a (4) bekezdés szerinti esetben az első adóév adóelőlegét e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő második hónap huszadik napjáig köteles megállapítani és bevallani.

(6) Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:

a) annak az adóalanynak, aki a Korm. rendelet alapján már vallott be adóelőleget,

b) az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak.

(7) Az adóalany a (3) és (4) bekezdés szerinti adóelőleget két egyenlő részletben, első alkalommal az (5) bekezdésben foglalt napig, második alkalommal e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig köteles megfizetni. Ha az első adóév nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot, akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban kell megfizetni, ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.

(8) A (3) bekezdés szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtási eljárásban a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak, azzal, hogy a végrehajtható adóelőleg összege a (3) bekezdés szerinti adóelőleg meg nem fizetett része.

(9) A Korm. rendelet 8. §-a szerint megfizetett adóelőleget a 7. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.

10. § (1)[5]

(2) Nem kell

a) a Korm. rendelet szerinti adóösszeget a Korm. rendelet szerint megállapítani, bevallani, megfizetni, továbbá a Korm. rendelet 8. § (7) bekezdés szerinti különbözetet visszatéríteni,

b) a Korm. rendelet szerinti adóelőleget megfizetni az e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónapra és az azt követő időszakra.

(3) Ha az adó alanyának a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóéve e törvény hatálybalépése előtt ért véget, akkor - eltérően a 9. § (9) bekezdésben és a (2) bekezdésben foglaltaktól - a véget ért adóévre a Korm. rendelet szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget azzal, hogy a Korm. rendelet szerint megállapított adó és a Korm. rendelet szerint megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.

11. §[6] (1) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépése napját magában foglaló adóév (a továbbiakban e § alkalmazásában: adóév) egészében az adó alapja több mint 100 milliárd forint, akkor az adóév adóját - az adóalany döntése szerint - a (2) bekezdésben vagy a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) Az adóév adója az adóévben keletkezett adóalap alapulvételével

a) a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, az adóév első napjától a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összege, növelve,

b) a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, a Mód. tv. hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összegével.

(3) A Mód. tv.-vel módosított 6. § szerinti adómértéket az adóévben keletkezett adóalap és a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész különbözetére kell alkalmazni, feltéve, hogy a Mód tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprészt az adóalany könyvviteli zárlattal alátámasztja.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az adó

a) a (3) bekezdés szerinti különbözet teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napját követő naptári napjaival arányos része, növelve

b) az adóévben a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napjáig terjedő időszak naptári napjaival arányos részével.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke