2025. évi LXXXIII. törvény

egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról

[1] Európa egyik legversenyképesebb adórendszerének fenntartása érdekében folytatódik az adócsökkentések és adminisztrációs egyszerűsítések elmúlt években megkezdett sorozata.

[2] Az intézkedések egyaránt szolgálják a családok és a vállalkozások javát, a környezet védelmének ösztönzését, az egyszerűbb adózási módok könnyebb elérését és a jogalkalmazás segítését.

[3] A fentiekre figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

A JÖVEDELEMADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

1. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

1. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 48. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Ha az anya a családi kedvezmény, családi járulékkedvezmény érvényesítése érdekében adóelőleg-nyilatkozatot tesz, e nyilatkozatában a jogcím megjelölésével bejelentheti, hogy a nyilatkozatban feltüntetett kedvezményezett eltartottakra, eltartottakra tekintettel a (2) bekezdés e)-g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kéri, feltéve, hogy az érvényesítés feltételei fennállnak. Az anya (2) bekezdés e)-g) jogcím szerinti kedvezmény érvényesítését kérő nyilatkozatát a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg-nyilatkozatot tesz."

2. § Az Szja tv. 67/C. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Ha a magánszemély az adóévben, vagy az adóévet megelőző bármely évben kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteséget ért el és azt a veszteség keletkezésének évéről szóló adóbevallásában feltünteti, adókiegyenlítésre jogosult, amelyet az adóbevallásában megfizetett adóként érvényesíthet a (6) és (7) bekezdés szerint.

(6) Az (5) bekezdés szerinti adókiegyenlítés az adóévben, vagy az azt megelőző bármely évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségnek és a 8. § (1) bekezdése szerinti, a bevalláskor hatályos adókulcsnak a szorzata, csökkentve az adóévet megelőző bármely évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel, de legfeljebb a (7) bekezdés szerint meghatározott összeg.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott összeg az adóévben, vagy az azt megelőző két évben bevallott, kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem adója, csökkentve az adóévet megelőző bármelyik évről szóló adóbevallásban kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteség miatt már érvényesített adókiegyenlítéssel."

3. § Az Szja tv. 67/C. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A magánszemély olyan nyilvántartást vezet, amelyből megállapítható a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó bármely évi veszteség összesített, adókiegyenlítésként még nem érvényesített összege, amelyet a magánszemély a tárgyévi adóbevallásában tájékoztató adatként feltüntet."

4. § Az Szja tv. a 71. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

"Otthontámogatásból származó jövedelem adózása

71/A. § (1) A Kormány rendeletében meghatározott magánszemélyek számára Otthontámogatás címén

a) lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés törlesztéséhez, vagy lakáscélú pénzügyi lízingszerződés (a továbbiakban együtt: lakáscélú hitel) díjának megfizetéséhez, vagy

b) a lakáscélú hitelhez szükséges önerő teljesítéséhez

nyújtott támogatás a béren kívüli juttatásra vonatkozó szabályok szerint visel közterheket.

(2) Az (1) bekezdés szerinti közterhekkel összefüggő adókötelezettséget (így különösen az adómegállapítási, -bevallási és megfizetési kötelezettséget) az a személy teljesíti, aki (amely) a magánszemély részére a támogatást a Magyar Államkincstártól igényli (lehívja)."

5. § Az Szja tv. 80. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

"h) az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósítás és a visszafizetés szabályait."

6. § Az Szja tv. a következő 110. §-sal egészül ki:

"110. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja a 2024. december 31-ét követően adott juttatásokra alkalmazható.

(2) A 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés a 2025. december 1. és 2026. április 30. közötti időszakban a kereskedő által értékesített - a Kormány rendeletében meghatározott -élelmiszer vásárlására is felhasználható."

7. § Az Szja tv. a következő 111. §-sal egészül ki:

"111. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 48. § (2a) bekezdése alkalmazásában a három gyermeket nevelő anyák kedvezményének érvényesítése érdekében az anya által a munkáltatónak, kifizetőnek 2025. évben megtett adóelőleg-nyilatkozatot a munkáltató, kifizető folytatólagos adóelőleg-nyilatkozatnak tekinti, kivéve, ha az anya új adóelőleg nyilatkozatot tesz.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 67/C. § (5)-(7a) bekezdése szerinti adókiegyenlítés először a 2025. adóévről szóló adóbevallásban érvényesíthető. A 2025. adóévet megelőző évek bármelyikének adóbevallásában kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó veszteségként feltüntetett, adókiegyenlítésként még el nem számolt veszteség az adókiegyenlítésre jogosító összeg meghatározásakor figyelembe vehető.

(3) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 71/A. § (1) bekezdése szerinti Otthontámogatás, valamint a kapcsolódó állami támogatás nyújtásának, ellenőrzésének, a közterhek megfizetésének és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének céljából az Otthontámogatás igénybevételében közreműködő munkáltatóként és fenntartóként eljáró szerv vagy személy, továbbá a kincstár jogosult az igénylő azonosítására, a vele való kapcsolattartásra, az igényelt támogatásra, továbbá a támogatással érintett lakáskölcsön-szerződésre vonatkozó, a Kormány rendeletében meghatározott adatok kezelésére.

(4) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontja már a 2023. december 31-ét követően biztosított jogszerzés esetében is alkalmazható."

8. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

9. § Az Szja tv.

a) 48. § (2a) bekezdésében a "(2) bekezdés b), d) és e) pontja" szövegrész helyébe a "(2) bekezdés b) és d)-g) pontja" szöveg,

b) 77/A. § (2) bekezdés m) pont mb) alpontjában a "jog gyakorlásának megnyíltát" szövegrész helyébe a "jog magánszemély részére történő alapítását és a jog megismeréséről szóló nyilatkozat keltét" szöveg

lép.

10. § Hatályát veszti az Szja tv. 24. § (1) bekezdés f) pontja.

2. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

11. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22/G. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke nem haladhatja meg

a) a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatás esetében az elszámolható költség 100 százalékát;

b) a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatás esetében az elszámolható költség 50 százalékát;

c) a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költség 25 százalékát."

12. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (137) bekezdéssel egészül ki:

"(137) Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (25) bekezdését a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni."

13. § A Tao. törvény

a) 7. § (17) bekezdésében a "kutatóhely, valamint" szövegrész helyébe a "kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint" szöveg,

b) 22/G. § (3) bekezdésében a "hatodik" szövegrész helyébe az "ötödik" szöveg,

c) 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában a "kutatóhely, valamint" szövegrész helyébe a "kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint" szöveg, az "az elszámolható költség" szövegrész helyébe a "(6a) bekezdés szerint meghatározott mérték" szöveg,

d) 24/A. § (25) bekezdésében a "Magyar Olimpiai Bizottság" szövegrész helyébe a "sportakadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság" szöveg

lép.

3. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

14. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény

a) 2. § 23. pontjában a "pénztár kimutatott értéke" szövegrészek helyébe a "pénztár kimutatott értéke (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,

b) 20. § (3) bekezdés c) pontjában a "pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének" szövegrész helyébe a "pénztár tárgyévi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,

c) 20. § (3) bekezdés c) pontjában és 20. § (4) bekezdés c) pontjában a "pénztár értékének" szövegrész helyébe a "pénztár értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg,

d) 20. § (4) bekezdés c) pontjában a "pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének" szövegrészek helyébe a "pénztár előző évi mérlegben kimutatott értékének (ide nem értve az elektronikus pénzeszközök értékét)" szöveg

lép.

4. A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény módosításáról

15. § (1) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Minimumadó törvény) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. egyszerűsített lefedett adó: a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport elismert pénzügyi beszámolójában kimutatott, tárgyévi adófizetési kötelezettségként elszámolt nyereségadó-ráfordítás, ideértve a halasztott adóráfordítást, de ide nem értve a 20. § (3) bekezdésében felsorolt adókat, az ugyanazon elismert pénzügyi beszámolóban kimutatott bizonytalan adópozícióra vonatkozó tényleges adóráfordítást és a kapcsolódó halasztott adóráfordítást, illetve azt a nyereségadó-ráfordítást, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti kettős adóbeszámítás során merül fel;"

(2) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"23a. egyszerűsített tényleges adómérték: egy állam vonatkozásában az egyszerűsített lefedett adó és az elismert országonkénti jelentés szerinti adózás előtti eredmény hányadosa;"

(3) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"32a. elismert országonkénti jelentés: elismert pénzügyi beszámoló alapján készített (benyújtott) országonkénti jelentés, amely

a) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (8) bekezdés 13. pontja szerinti országonkénti jelentés,

b) - amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor - a végső anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályainak megfelelő jelentés,

c) - amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) és b) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor - az anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályai szerinti jelentés, ha az országonkénti jelentést nem a végső anyavállalat államában nyújtja be a vállalatcsoport, vagy

d) - amennyiben a)-c) pontok egyike sem teljesül, - megfelel az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 13. akciópontja kapcsán publikált jelentésnek és az ahhoz készült iránymutatásnak, feltéve, hogy a végső anyavállalat államában nincsenek országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályok vagy a vállalatcsoport egy államban sem köteles országonkénti jelentés benyújtására; "

(4) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"32b. elismert pénzügyi beszámoló:

a) a végső anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítéséhez használt, a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat nem tartalmazó dokumentáció,

b) a csoporttag egyedi éves beszámolója, amennyiben az megbízható, feltéve, hogy elfogadott pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint készült, feltéve, hogy a csoporttag a könyvviteli nyilvántartását az említett számviteli standard alapján vezeti és a könyvviteli nyilvántartásában rögzített információk megbízhatóak,

c) a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójában kizárólag a méret vagy a lényegesség miatt soronként nem összevontan kimutatott csoporttag esetén az adott csoporttag azon egyedi éves beszámolója, amelyet a multinacionális vállalatcsoport országonkénti jelentésének elkészítésére használ;"

16. § A Minimumadó törvény 9. mellékletében a "következő naptári évek december 31. napját követően kezdődő adóévben" szövegrész helyébe a "következő naptári években kezdődő adóévben" szöveg lép.

II. FEJEZET

A KÖZVETETT ADÓZÁST ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

5. A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény módosítása

17. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega. tv.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól, az adó alanya a tulajdonos."

18. § Hatályát veszti a Rega. tv. 8. § (4) bekezdése.

6. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény módosítása

19. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § E törvény rendelkezéseit a jövedéki adóról szóló törvény (a továbbiakban: Jöt.) hatálya alá tartozó dohánygyártmányokra abban az esetben kell alkalmazni, ha arról a Jöt. kifejezetten rendelkezik."

20. § (1) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (4a)-(4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő (3) bekezdés a) pontja szerinti kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként.

(4b) A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával.

(4c) Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek. A jogutód nélküli megszűnéssel esik egy tekintet alá, ha a képviselő belföldi székhellyel rendelkező jogutód nélkül szűnik meg."

(2) Az Áfa tv. 8. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag - mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően - egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)

"b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti jogkövetkezményeket is."

(3) Az Áfa tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kívül maradó adóalany - mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően - egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)

"b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó Art. szerinti jogkövetkezményeket is."

(4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag, valamint a kívül maradó adóalany jogutódlással történő megszűnése esetén az átalakulást véglegesen jóváhagyó határozat meghozatalát követően, de legkésőbb a jogutód bejegyzéséig a (8) bekezdés szerinti kérelmet a jogutód képviseletében a jogelőd, több jogelőd esetén a jogelődök együttesen nyújthatják be."

21. § Az Áfa tv. 99. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az adó-visszaigénylő lap kötelező adattartalma és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

a) a termék értékesítőjének neve, címe és adószáma;

b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;

c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;

d) a termékértékesítés - adóval együtt számított - összellenértéke;

e) a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság záradékának és bélyegzőjének helye, vagy a kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom alkalmazásának lehetősége annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta."

22. § Az Áfa tv. 362. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Jogutódlás esetén - ide nem értve a 17. § (3) bekezdés g) és k) pontja, valamint 17. § (6) bekezdése szerinti jogutódlást - az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogutód a jogelődnek 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan fér először hozzá az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokhoz, valamint a jogutód a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogelőd által kizárólag ezen az elektronikus felületen a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallását 2025. január 1-jét követően helyesbítheti önellenőrzéssel."

23. § Az Áfa tv. a következő 375. §-sal egészül ki:

"375. § A 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 60. sorát első alkalommal azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2026. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik."

24. § Az Áfa tv. a következő 376. §-sal egészül ki:

"376. § E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 10. számú melléklet Számla befogadása című alcímét a 2026. július 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallások tekintetében kell először alkalmazni."

25. § Az Áfa tv. 3. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

26. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

27. § Az Áfa tv.

a) 8. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a "nevét, címét és adószámát" szövegrész helyébe a "nevét és adószámát" szöveg,

b) 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az "a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely" szövegrész helyébe az "a tag nyilatkozatát arról, hogy a nyilvántartási rendszere" szöveg,

c) 8. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "nevét, címét és adószámát" szövegrész helyébe a "nevét és adószámát" szöveg,

d) 8. § (4) bekezdésében a "tagok által kijelölt képviselő" szövegrész helyébe a "tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő" szöveg,

e) 85/A. § (1) bekezdésében a "tagok által kijelölt képviselő" szövegrész helyébe a "tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő" szöveg,

f) 89/A. § (3) bekezdésében az "az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)" szövegrész helyébe az "az Art.-ben" szöveg,

g) 120. § a) pontjában az "egy másik adóalany - ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is - rá áthárított;" szövegrész helyébe az "egy másik adóalany rá áthárított" szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti az Áfa tv.

a) 8. § (11) bekezdés b) pontja,

b) 142. § (4) bekezdése.

7. A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény módosítása

29. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (3) bekezdés a következő 16a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában a sör, a csendes és habzóbor, az egyéb csendes és habzó erjesztett ital, a köztes alkoholtermék és az alkoholtermék adóztatására vonatkozóan)

"16a. kisüzemi habzóbor előállító: borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter habzóbort előállító, más habzóbort előállító üzemtől jogilag és gazdaságilag független, más habzóbort előállító üzemtől elkülönült telephelyet használó, nem licencia alapján működő, borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, továbbá habzóbort előállító üzemek együttműködése esetén az a borászatiüzem-engedéllyel rendelkező borászati üzem, amelynek a vele jogi és gazdasági kapcsolatban lévő habzóbort előállító borászati üzemével összesített termelése borpiaci évenként nem haladja meg az 500 hektoliter habzóbort, mindkét esetben beleértve a másik tagállam jogszabálya vagy illetékes hatósága által engedélyezett, előbbi feltételeket teljesítő borászati üzemet;"

30. § (1) A Jöt. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha)

"c) az engedélyes kérelmére az állami adó- és vámhatóság visszavonja."

(2) A Jöt. 15. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az engedélyes]

"a) bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az állami adó- és vámhatóság - kötelezettség teljesítésére felszólító - végzésében meghatározott határidőn belül a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, vagy"

31. § A Jöt. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személy kivételével közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni."

32. § (1) A Jöt. 95. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómérték alkalmazására jogosult adózó tekintetében a 128. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti adómérték közötti különbözet csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szabályaival összhangban vehető igénybe."

(2) A Jöt. 95. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény igénybevétele esetén az adózó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(15) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével, más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással a (14) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(16) A 128. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezmény halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget."

33. § (1) A Jöt. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő által szállított vagy kezelt postacsomagot (e § alkalmazásában a továbbiakban: csomagküldemény) az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében felbontás nélkül megvizsgálhatja."

(2) A Jöt. 98. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő terhére a tevékenységi körében nyújtott szolgáltatás során talált adózatlan jövedéki termék után jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az üzleti szabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el.

(7) Ha a felbontott vagy sérült csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket tartalmaz és bizonyított, hogy a jövedéki terméket a címzett rendelte, a címzett birtokosi minőségét vélelmezni kell."

34. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell kobozni

a lefoglalt dolgot,)

"ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye vagy halála következtében nem került sor,"

35. § (1) A Jöt. 128. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az adó mértéke hektoliterenként

a) a kisüzemi habzóbor előállító által előállított habzóbor esetében 9830 forint,

b) más habzóbor esetében 19 650 forint."

(2) A Jöt. 128. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 3. § (3) bekezdés 16a. pontjában szereplő termelési mennyiséget túllépő személy sem a tárgy borpiaci évben, sem a tárgy borpiaci évet követő három borpiaci évben nem alkalmazhatja a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértéket, továbbá ha a 79. § (3) bekezdése alapján adózik, az általa a tárgy borpiaci évben szabadforgalomba bocsátott habzóbor mennyiségére a (2) bekezdés b) pontja szerinti adómértékkel számított összeg és a (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel számított összeg különbözetét a következő naptári hónapban bevallja, megfizeti és a termék-nyilvántartásában a változást átvezeti."

36. § A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Egyszerűsített adóraktárban

a) a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható,

b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbor előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint egyszerűsített adóraktárból nem adható fel habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek."

37. § A Jöt. 137. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4b) A kisüzemi bortermelő

a) csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át,

b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból habzóbort előállíthat, átvehet, tárolhat, forgalomba hozhat borpiaci évenként legfeljebb 500 hektoliter mennyiségben, és e termék készlete nem haladhatja meg az 500 hektolitert, valamint kisüzemi bortermelőtől nem adható fel habzóbor másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak,

c) az a)-b) pont szerinti termékeken kívül - a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével - más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba."

38. § A Jöt. 150. §-a a következő (42) bekezdéssel egészül ki:

"(42) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdése szerinti adómértékeket az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül internetes honlapján és a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdés szerinti adómértékekre első alkalommal a 2026. évet követő évre vonatkozóan kell alkalmazni a 132/A. § rendelkezéseit."

39. § A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdésében az "SA.104781" szövegrész helyébe az "SA.117068" szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Jöt. 102. § (2a) bekezdésében a "végzés részét képező" szövegrész.

III. FEJEZET

EGYES ÁGAZATI ADÓK

8. A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény módosítása

41. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény

a) 5. § (13) és (16) bekezdésében a "(4) bekezdés" szövegrész helyébe a "(11) bekezdés" szöveg,

b) 5. § (14) bekezdésében a "(15) bekezdés" szövegrész helyébe a "(12) bekezdés" szöveg,

c) 5. § (17) bekezdésében az "alkalmazni" szövegrész helyébe az "alkalmazni." szöveg,

d) 6. § (2) bekezdésében a "hónapjában elszámolt biztosítási díj" szövegrész helyébe a "hónapjára vonatkozó 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap" szöveg,

e) 6. § (4) bekezdésében a "hetedig" szövegrész helyébe a "hetedik" szöveg

lép.

9. A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosítása

42. § A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 6. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az (1a) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése más termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után az (1a) bekezdés szerinti adómértékek, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az (1) bekezdés szerinti adómértékek alkalmazásával, egymástól függetlenül, önállóan kell az adókötelezettséget megállapítani."

43. § A Kiskeradó tv.

a) 1. § 1. pontjában a "tevékenységek" szövegrész helyébe a "tevékenységek - ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést -" szöveg,

b) 6. § (1a) bekezdésében a "tevékenység" szövegrész helyébe a "tevékenység - ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést -" szöveg,

c) 6. § (1a) bekezdésében a "2025-ben" szövegrész helyébe a "2025-ben és a 2026-ban" szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Kiskeradó tv. 1. § 5. pontjában az "és az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése" szövegrész.

IV. FEJEZET

HELYI ADÓK, GÉPJÁRMŰADÓ

10. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

45. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

"3. vagyoni értékű jog: az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a lízingbevevői jog, tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog, a földhasználat és a lakásbérlet;"

46. § A Htv. 1/A. § (1) bekezdésében a "termőföld, a termőföld tulajdonjoga, a termőföldre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett" szövegrész helyébe a "termőföld és az erdő, a termőföld és az erdő tulajdonjoga, a termőföldre és az erdőre ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett" szöveg lép.

11. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

47. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E törvény hatálya nem terjed ki a magyar hatósági rendszámtáblával ellátott mezőgazdasági vontatóra és a mezőgazdasági vontató pótkocsijára, a lassú járműre és a lassú jármű pótkocsijára, a négykerekű segédmotoros kerékpárra, a külön jogszabály szerinti "méhesházas" gépjárműre, a munkagépre, a CD, az OT betűjelű rendszámtáblával ellátott gépjárműre, a kiviteli célú gépjárműre, valamint a külföldön nyilvántartott tehergépjárművek közül azokra, amelyek az Európai Unió valamely tagállamában vannak nyilvántartva."

V. FEJEZET

REKLÁMADÓ

12. A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény módosítása

48. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Reklámadó tv.) 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § (1) bekezdés szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része."

49. § A Reklámadó tv. 7/A. §-7/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"7/A. § (1) Az a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany, amelyet az állami adóhatóság valamely adónem hatálya alá tartozó adózóként nem vett nyilvántartásba, a 2. § (1) bekezdése szerinti adóköteles tevékenység megkezdését követő 30 napon belül köteles bejelentkezni az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon. E rendelkezés nem alkalmazható az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély esetén.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti adóalany a bejelentkezési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - 15 napos határidő tűzésével felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

(3) A (2) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltét követően az állami adóhatóság 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére. Az állami adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség elmulasztásának minden további megállapításakor 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki, és - a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett - 15 napos határidő tűzésével ismételten felhívja az adóalanyt az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

(4) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a bejelentkezési kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (3) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, a (3) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.

7/B. § (1) Ha a reklám közzétételének megrendelése időpontjában a 7/A. § szerint közzétett nyilvántartásban nem szereplő, 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettségét a reklám-közzététel megrendelője számára nem teljesíti, akkor az állami adóhatóság a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalanyt felhívja a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozat állami adóhatósághoz történő teljesítésére. Ezzel egyidejűleg figyelmezteti arra, hogy amennyiben a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 500 ezer forint mulasztási bírságot kell fizetnie. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany az Szja tv. szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély.

(2) Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozattételi kötelezettsége teljesítését ugyanazon megrendelő számára ismételten elmulasztja, akkor az állami adóhatóság az (1) bekezdés szerint jár el azzal, hogy amennyiben a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany a 3. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem teszi meg, 10 millió forintig terjedő mulasztási bírságot szab ki. A nyilatkozattételi kötelezettség minden további, ugyanazon megrendelő számára történő elmulasztása esetén az állami adóhatóság az előző alkalommal kiszabott mulasztási bírság kétszeresét kitevő mulasztási bírságot szab ki.

(3) Ha az adóalany az állami adóhatóság felhívására a nyilatkozattételi kötelezettségét teljesíti, akkor az állami adóhatóság a (2) bekezdés szerint utoljára kiszabott mulasztási bírságot elengedi, az (1) és (2) bekezdés szerint korábban kiszabott mulasztási bírságot pedig az Art. bírságmérséklésre vonatkozó szabályai szerint mérsékelheti vagy elengedheti.

7/C. § Ha a 3. § (1) bekezdése szerinti adóalany adóbevallás-benyújtási kötelezettségét nem teljesítette, akkor az állami adóhatóság az adóellenőrzést megindítja és az adót becsléssel állapítja meg."

50. § A Reklámadó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

"12. § A 2026. július 1-jét magában foglaló adóévre a 7. § (3) bekezdése szerint megállapított adóelőleg felét kell megfizetni, a 7. § (4) bekezdésében szereplő - az adóalany választása szerinti, rá irányadó - egyik előlegfizetési időpontban. 2026. évben a naptári évtől nem eltérő üzleti éves adóalanyok adóéve 2026. július 1-től 2026. december 31-ig tart."

51. § A Reklámadó tv.

a) 5. § (4) bekezdésében a "1407/2013/EU" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831" szöveg,

b) 5/A. §-ában a "2025. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2026. június 30-ig" szöveg,

c) 10. §-ában a "1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.)" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet" szöveg,

d) 11. § (1) bekezdésében a "2025. december 31." szövegrész helyébe a "2026. június 30." szöveg

lép.

52. § Hatályát veszti a Reklámadó tv. 7/D. §-a és 7/E. §-a.

VI. FEJEZET

ILLETÉKEK

13. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

53. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 16. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés g) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket

törli, ha]

"b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által

ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy

bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal

igazolja."

54. § (1) Az Itv. 17. § (1a) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Mentes az ajándékozási illeték alól:)

"e) a tulajdonos által nyújtott kölcsön végelszámolás keretében történő elengedésével bekövetkező vagyonszerzés, amennyiben a végelszámolás a cég törlésével fejeződik be."

(2) Az Itv. 17. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]

"b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által

ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy

bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal igazolja."

(3) Az Itv. 17. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az (1a) bekezdés e) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - a folyamatban levő végelszámolás befejezéséig felfüggeszti. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket - döntés kibocsátása nélkül, az ügyiratra feljegyzéssel - akkor törli, ha a cégbíróság végzésében helyt ad a cég törlésére irányuló kérelemnek."

55. § Az Itv. 21. § bekezdése a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog magánszemélyek általi megszerzésekor is megfelelően alkalmazni kell."

56. § Az Itv. 23/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Amennyiben

a) a továbbértékesítés megtörténtét

aa) az ingatlan eladása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog-változás nem igazolja,

ab) az ingatlan pénzügyi lízingbe adása esetén az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lízingbevevői jog és a futamidő végén tulajdonjog-átszállást eredményező pénzügyi lízingszerződés nem igazolja, vagy

b) a továbbértékesítésről szóló szerződés a vagyonszerző (1) bekezdés b) pontja szerinti vállalása ellenére nem ment teljesedésbe, vagy a felek a már teljesedésbe ment, továbbértékesítésről szóló szerződést utóbb felbontják,

a vagyonszerzésre a 19. § (1) bekezdése alapján egyébként fizetendő és az (1) bekezdés szerint megállapított illeték különbözetének kétszeresét az állami adóhatóság a vagyonszerző terhére pótlólag előírja. Igazoltnak kell tekinteni a továbbértékesítést abban az esetben is, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását a tulajdoni lapon feltüntetett széljegy tanúsítja, feltéve, ha az ingatlan-nyilvántartási eljárás a tulajdonjog-változás, illetve a lízingbevevői jog bejegyzésével zárul."

57. § (1) Az Itv. 26. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazása során az állami adóhatóság a vagyonszerzés után megállapított illetéket - a megfizetés tekintetében - felfüggeszti. Az állami adóhatóság a lakóházépítésre meghatározott 4 éves határidő (a továbbiakban e bekezdés alkalmazásában: határidő) elteltét követő 15 napon belül az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi a lakóház felépítését. Az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket törli, ha]

"b) a vagyonszerző a lakóház felépítését az illetékes építésügyi hatóság által

ba) határidőn belül kiadott - a vagyonszerző nevére szóló - végleges használatbavételi engedéllyel, vagy

bb) a vagyonszerző nevére kiállított, a használatbavétel határidőn belüli tudomásulvételét bizonyító dokumentummal igazolja."

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]

"c) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pc) alpontjában foglalt feltétel megszegésének, ha a termőföldre jogszabály erejénél fogva szolgalom keletkezik."

58. § Az Itv. 87. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a 17. § (1a) bekezdés e) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül, a megállapított, de meg nem fizetett illetéket az eredeti esedékességtől számított késedelmi pótlékkal megnövelt összegben kell megfizetni."

59. § Az Itv. a következő 102/K. §-sal egészül ki:

"102/K. § E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 16. § (2a) bekezdés b) pontját, 17. § (2a) bekezdés b) pontját és 26. § (2a) bekezdés b) pontját az állami adó- és vámhatóság által véglegesen még el nem bírált illetékügyekben is alkalmazni kell."

60. § Az Itv.

1. 21. § (2) bekezdés b) pontjában a "három" szövegrész helyébe az "öt" szöveg, a (4) bekezdésében az "- a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű -" szövegrész helyébe az "- az azonos jogcímű -" szöveg,

2. 26. § (7) bekezdésében a "felépítésének igazolása érdekében" szövegrész helyébe a "felépítését" szöveg, a "megkeresi az ingatlan fekvése szerint illetékes építésügyi hatóságot" szövegrész helyébe az "az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi" szöveg,

lép.

61. § Hatályát veszti az Itv.

1. 16. § (2a) bekezdésében, 17. § (2a) bekezdésében és 26. § (2a) bekezdésében a "Ha a határidő lejártáig az építésügyi hatóság által - a vagyonszerző nevére - kiadott használatbavételi engedély a határidőn belül nem vált véglegessé, az állami adóhatóság a felfüggesztett illetéket akkor törli, ha a használatbavételi engedély a határidő lejártát követően változatlan tartalommal - ide nem értve a kijavítással érintett részeket - véglegessé válik. Ezt a tényt az állami adóhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás adatai alapján ellenőrzi." szöveg,

2. 92. §-a.

VII. FEJEZET

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAIT MEGILLETŐ EGYES BEFIZETÉSEKET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

14. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

62. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (10) bekezdésében az "A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja" szövegrész helyébe az "A Tbj. 6. § (1) bekezdés a) és l) pontja" szöveg lép.

63. § Hatályát veszti a Szocho tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja.

15. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

64. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 23-25. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"23. tartós megbízási jogviszony: olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak.

24. Komplex Jogviszony Nyilvántartás: olyan informatikai rendszer, amely a természetes személyek számára az e törvény szerinti biztosítási jogviszonnyal, vagy egyéb jogcímen egészségügyi szolgáltatást megalapozó jogosultsággal, továbbá a nyugdíjcélú járulékfizetéssel és az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos adatok egy felületen történő lekérdezését, valamint az ehhez kapcsolódó ügyintézési lehetőségeket támogatja.

25. jogcímcsoport: a Komplex Jogviszony Nyilvántartás szolgáltatásainak igénybevételéhez biztosított ügyintézési felületen megjelenő, az 58. § (2) bekezdés 24. pontja szerinti jogosulti jogcímek összesített megnevezése."

65. § A Tbj. 6. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(E törvény alapján biztosított a kiegészítő tevékenységet folytató személynek nem minősülő)

"l) tartós megbízási jogviszony keretében munkát végző személy."

66. § A Tbj. 45. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a Komplex Jogviszony Nyilvántartás (a továbbiakban: KJNY) továbbítja az egészségbiztosítási szervnek."

67. § A Tbj. 69. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a magánszemély nem szerepel az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában, az aktuális jogosultságának tisztázása érdekében az érintett személy egyeztetési eljárást indíthat, amely az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben az (1) bekezdés szerinti kérelmet a KJNY továbbítja a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére."

68. § (1) A Tbj. 71. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha a magánszemély a (2) bekezdés szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséggel nem ért egyet, akkor az egészségügyi szolgáltatásra jogosító jogviszony fennállásának tisztázását az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezheti, amely esetben a kérelmet a KJNY továbbítja a NEAK részére."

(2) A Tbj. 71. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az állami adó- és vámhatóság, az egészségbiztosítási szerv - ideértve az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szervet is - a (7) bekezdés szerinti eljárást hivatalból folytatja le, ha tudomással rendelkezik arról, hogy:

a) a magánszemély külföldön elhunyt,

b) a magánszemély külföldön tartózkodik és a 45. § (3) bekezdése szerinti előírás más magánszemély jogát, jogos érdekét sérti vagy

c) a magánszemély az Ebtv. 80. § (5b) bekezdése szerinti bejelentést tesz az egészségbiztosítási szerv előtt, és e bejelentés alapján folytatott eljárásban kérte a (7) bekezdés szerinti a járulékfizetési kötelezettség visszamenőleges törlését a külföldi biztosítással lefedett időszakra. Ilyen esetben az Egészségbiztosítási Alap kezelésére kijelölt egészségbiztosítási szerv az Ebtv. 80. § (5) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés alapján folytatott eljárásban elfogadott külföldi biztosítási időszak kezdetét és végét, valamint a magánszemélynek a (8) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettsége tényét elektronikus úton átadja az állami adó- és vámhatóság részére."

69. § A Tbj. a 88. §-t követően a következő 29/A. alcímmel egészül ki:

"29/A. Komplex Jogviszony Nyilvántartással kapcsolatos adatkezelés

88/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve, valamint a Kincstár (a továbbiakban együtt: közös adatkezelők) közösen vesznek részt a KJNY kialakításában és működtetésében. Az állami adó- és vámhatóság a KJNY szolgáltatásainak igénybevételéhez elektronikus ügyintézési felületet - ideértve a mobilalkalmazást is - biztosít (a továbbiakban: e §-ban együttesen: elektronikus felület).

(2) A közös adatkezelők az alábbi személyes adatokat adják át a KJNY számára:

a) az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve átadja a természetes személy

aa) TAJ számát,

ab) TAJ számának érvényességére vonatkozó adatot, érvénytelenség esetén annak okát,

ac) az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát megalapozó jogcímcsoport adatot,

ad) által az elektronikus felületen kezdeményezett, az Egészségbiztosítási Alap kezelőszerve hatáskörébe tartozó ügyek aktuális állapotára vonatkozó adatokat,

ae) Európai Egészségbiztosítási Kártyája kiállítása dátumát, lejárata dátumát, visszavonása időpontját,

b) A Kincstár átadja a 14. életévét betöltött természetes személy ba) TAJ számát és természetes személyazonosító adatait,

bb) a 2012. december 31-étől 2020. június 30-áig terjedő időszakra a biztosított után bevallott nyugdíjjárulék összegére, a 2020. július 1-jétől kezdődő időszakra a biztosított után bevallott társadalombiztosítási járuléknak a Nyugdíjbiztosítási Alapot nyugdíjjárulékként megillető összegére vonatkozó adatokat,

bc) a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulék összegét, és a megállapodással érintett időtartamot, valamint

bd) a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás összegéből levont nyugdíjjárulék összegét, és ezen ellátások folyósításának időtartamát.

c) Az állami adó- és vámhatóság átadja a természetes személy

ca) adóazonosító jelét,

cb) természetes személyazonosító adatait,

cc) állampolgárságát,

cd) lakcímadatát,

ce) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségére vonatkozó adatokat,

cf) által az elektronikus felületen kezdeményezett, az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyek aktuális állapotára vonatkozó adatokat.

(3) A (2) bekezdés szerint átadott adatokat a közös adatkezelők - a szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben - az adatok egy felületen történő elektronikus lekérdezésének biztosítása, valamint az ügyintézés elektronikus felületen történő kezdeményezése céljából kezelik.

(4) A közös adatkezelők által biztosított adatokat a KJNY oly módon tárolja, hogy azok összekapcsolására kizárólag a felhasználó természetes személy által kezdeményezett szolgáltatással összefüggésben, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kerül sor, az összerendelési nyilvántartás igénybevételével.

(5) A közös adatkezelők a KJNY-ben kezelt adatok tekintetében végzett közös adatkezelésről egymással megállapodást kötnek, amelyben rögzítik az e törvény, valamint az adatkezelésre vonatkozó jogszabályok alapján ellátandó feladatokkal kapcsolatos felelősségüket és az együttműködés módját, így különösen az adatátadások gyakoriságát, valamint az érintetti jogok gyakorlásának módját."

70. § A Tbj. 30. alcíme a következő 96/A. §-sal egészül ki:

"96/A. § Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a KJNY alapú ügyintézést biztosító elektronikus felülettel, annak működésével kapcsolatos részletszabályokat az egészségbiztosításért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletben állapítsa meg."

71. § A Tbj.

a) 6. § (1) bekezdés f) pontjában a "megbízási szerződés alapján" szövegrész helyébe a "megbízási szerződés alapján - ide nem értve a tartós megbízási jogviszonyt -" szöveg,

b) 27. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a "6. § (1) bekezdés a) pontjában" szövegrész helyébe a "6. § (1) bekezdés a) és l) pontjában" szöveg,

c) 27. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a "munkaviszonyban" szövegrész helyébe a "munkaviszonyban, tartós megbízási jogviszonyban" szöveg,

d) 69. § (1) bekezdésében az "az Ebtv." szövegrész helyébe az "a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet" szöveg,

e) 73. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnek (a továbbiakban: NEAK)" szövegrész helyébe a "NEAK-nak" szöveg

lép.

VIII. FEJEZET

ELJÁRÁSRENDET ÉRINTŐ TÖRVÉNYEK

16. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

72. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak, ha e tevékenységét szünetelteti, az (1) bekezdés szerinti bevallással le nem fedett időszakra fennálló bevallási kötelezettségeit - törvény eltérő rendelkezése hiányában - nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette."

73. § Az Art. 74/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A (2) bekezdés szerinti túlfizetés elszámolásáról az adóhatóság - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a soron kívüli adómegállapítást tartalmazó határozatban értesíti az örököst."

74. § Az Art. 83. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerben elektronikus úton közvetlen hozzáférést biztosít az adóhatóságnak az (1a) bekezdés szerinti adatokhoz."

75. § Az Art. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adó- és vámhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló dokumentumokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz."

76. § Az Art. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § [Adatszolgáltatás az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokról]

(1) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapításához szükséges, a visszterhes vagyonátruházási illeték kiszabása során felvett adatokat tartalmazó nyilvántartásából kérelemre, igazgatási szolgáltatási díj ellenében adatszolgáltatást teljesít.

(2) Az állami adó- és vámhatóság az ingatlan forgalmi értékének megállapítása érdekében az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér a hiteles energetikai tanúsítványhoz."

77. § Az Art. 131. §-a a következő (22a) bekezdéssel egészül ki:

"(22a) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az egyetemleges kötelezettet az egyetemleges kötelezettek önkéntes teljesítésének vagy az e kötelezettektől eredményes végrehajtás következtében befolyt köztartozás összegének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg."

78. § Az Art. Harmadik Része a következő 134/A. §-sal egészül ki:

"134/A. § [Közös adatkezelési megállapodás]

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a 256. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások hatékony nyújtásának céljából közös adatkezelési megállapodást köthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelőjével és a kincstárral."

79. § Az Art. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"195. § [Adókötelezettség csökkentése iránti kérelem]

Az adóhatóság a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül határozattal bírálja el az adózó adókötelezettség csökkentése iránti kérelmét, ha a kérelmet az adózó kizárólag arra hivatkozással terjeszti elő, hogy az adókötelezettséget megállapító jogszabály alaptörvény-ellenes vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusába ütközik, vagy önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközik, feltéve, hogy az Alkotmánybíróság, a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága e kérdésben hozott döntésének kihirdetésére a kérelem előterjesztésekor még nem került sor, vagy az adózó kérelme a kihirdetett döntésben foglaltaknak nem felel meg."

80. § Az Art. 199. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A természetes személy adózó - ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is - kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra - kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket -évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül. A részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető."

81. § Az Art. 202. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adózó nem jogosult a (2) bekezdés szerinti önellenőrzés benyújtására, ha az általános forgalmiadókötelezettséget érintő önellenőrzés más adózó általános forgalmiadó-kötelezettségét is érintheti."

82. § Az Art. 207. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékességtől az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv keltéig, de legfeljebb három évre számítható fel. Az állami adó- és vámhatóság az adóhiány után felszámított, adónemenként ötezer forintot el nem érő késedelmi pótlékot nem írja elő."

83. § Az Art. 227/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"227/B. § [Globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókkal kapcsolatos bejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettség megsértése]

(1) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény szerinti

a) bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén ötmillió forint,

b) bevallási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint

mulasztási bírságot szabhat ki.

(2) Az állami adó- és vámhatóság a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló törvény, valamint az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény szerinti adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hiányos, hibás vagy valótlan adattartalmú teljesítése esetén tízmillió forint mulasztási bírságot szabhat ki."

84. § (1) Az Art. 246. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

"d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,"

(2) Az Art. 246. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

"g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget,"

85. § Az Art. 256. § (1) bekezdése a következő 19. ponttal egészül ki:

(Az állami adó- és vámhatóság)

"19. a természetes személyek részére az aktuális egészségbiztosítási információk lekérdezését és az egészségbiztosítási státusszal kapcsolatos egyes, az egészségbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó eljárások kezdeményezését, a társadalombiztosítási egyéni számla adatainak, az Európai Egészségbiztosítási Kártyával kapcsolatos adatok lekérdezését, továbbá a nyugdíjbiztosítási szerv hatáskörébe tartozó adategyeztetési eljárás online felületének elérését biztosítja az általa működtetett elektronikus felületen és mobilalkalmazáson keresztül."

86. § Az Art. 260. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adózó az állami adó- és vámhatóság elektronikus ügyintézést biztosító felületén kivonatot igényelhet a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplés tényéről."

87. § (1) Az Art. a következő 274/W. §-sal egészül ki:

"274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell."

(2) Az Art. 274/W. §-a helyébe következő rendelkezés lép:

"274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a Módtv.14.-gyel megállapított 207. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni."

88. § Az Art. 275. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

"(14) E törvény 227/B. § (2) bekezdése az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

89. § Az Art. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

90. § Az Art. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

91. § Az Art.

1. 114. § (1) bekezdésében a "külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének" szövegrész helyébe a "fióktelepnek" szöveg,

2. 138/A. § (1) bekezdésében az "eltérést" szövegrész helyébe az "eltérést, ellentmondást" szöveg,

3. 246. § (2) bekezdésében az "a), b) és h) pontja" szövegrész helyébe az "a), b), d), g) és h) pontja" szöveg,

4. 256. § (1) bekezdés 10. pontjában a "teljesítéséhez" szövegrész helyébe a "teljesítéséhez, kérelem benyújtásához" szöveg

5. 1. melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az "és f)-g) pontja" szövegrész helyébe az " , f)-g) és l) pontja" szöveg

lép.

92. § Hatályát veszti az Art. 266. § j) pontja.

17. Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény módosítása

93. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Automatikus döntéshozatal az adóigazgatási eljárásban

29/A. § [Automatikus döntéshozatal]

(1) Az adóhatóság az adóigazgatási eljárást automatikus döntéshozatal útján is lefolytathatja, ha

a) a Dáptv. szerinti automatikus döntéshozatali eljárás feltételei fennállnak, vagy

b) a kérelemre vagy hivatalból indult eljárásban

ba) az adóhatóság részére minden adat rendelkezésre áll, és

bb) a döntés meghozatala mérlegelést nem igényel.

(2) Automatikus döntéshozatali eljárásban az eljárást lezáró, az ügyintézéshez szükséges egyéb döntés, illetve egyéb adóhatósági irat is kiadható.

(3) A 73. § (1) bekezdés d) pontjától eltérően az automatikus döntéshozatal útján kiadott döntés vagy egyéb adóhatósági irat tartalmazza az automatikus döntéshozatalra történő utalást, valamint az eljáró adóhatóság megnevezését - az állami adó- és vámhatóság esetében a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal" megjelölést - tartalmazó minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőt és minősített elektronikus időbélyegzőt.

(4) Jogorvoslati eljárásban automatikus döntéshozatalnak nincs helye."

94. § Az Air. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az adózó kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt az adóhatóság nem intézkedik."

95. § Az Air. 122. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

"c) a bevallás, az adatbejelentés, a bejelentés, a fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat határidejének elmulasztásával, az adószámlán nyilvántartott fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén előírt késedelmi pótlékkal kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,"

(végzés ellen.)

96. § Az Air. a következő 139/K. §-sal egészül ki:

"139/K. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni."

97. § Az Air.

1. 73. § (1) bekezdés c) pontjában az "indokolást," szövegrész helyébe az "indokolást, valamint" szöveg,

2. 73. § (1) bekezdés d) pontjában a "gyakorlójával, valamint" szövegrész helyébe a "gyakorlójával." szöveg,

3. 84. § (1) bekezdésében az "adóellenőrzés" szövegrész helyébe az "ellenőrzés" szöveg

lép.

98. § Hatályát veszti az Air.

1. 73. § (1) bekezdés e) pontja,

2. 87. § (1a) és (1b) bekezdése,

3. 139/B. § (3) bekezdése.

18. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása

99. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárása során felvett jegyzőkönyvet az Air. 70. §-a szerinti elektronikus formában is elkészítheti azzal, hogy az Air. 70. § (3d) és (3e) bekezdése nem alkalmazandó.

(2) Az adóhatóság az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet annak elkészültét követően haladéktalanul elektronikus úton megküldi

a) az adósnak,

b) távollévő adós esetén az adós képviselőjének,

c) a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, valamint

d) kérésére az eljárás azon résztvevőjének, aki az eljárási cselekményen jelen volt, és a jegyzőkönyvet aláírta.

(3) Ha az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az eljárás elektronikus kapcsolattartásra alkalmas elérhetőséggel nem rendelkező résztvevője részére kell megküldeni, az adóhatóság az elektronikus jegyzőkönyv hiteles papíralapú másolatát postai úton kézbesíti."

100. § Az Avt. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az állami adó- és vámhatóság a végrehajtásban kezelt - végrehajtásra átvett - kötelezettségekről elkülönítetten egyedi, analitikus nyilvántartást vezet. E nyilvántartás alapján, továbbá az egyéb, nem közvetlenül az adószámlára befolyt összegek fogadására és kezelésére elkülönített számlát tart fenn és működtet. E számla biztosítéki letét funkcióval nem szolgálhat."

101. § Az Avt. 13. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az adós az állami adó- és vámhatóság felé teljesítendő fizetési kötelezettségeit az Elektronikus Fizetési és Elszámolási Rendszeren keresztül egy összegben önként fizeti meg a 12. § (1)-(2) bekezdése szerinti számlára, az így megfizetett összeget az adózó nyilatkozata alapján kell elszámolni, az elszámoláskor nyilvántartott kötelezettségek erejéig. Az elszámolást követően fennmaradt összeget az (1) és (2) bekezdés alapján kell elszámolni."

102. § Az Avt.

1. 1. § (4) bekezdésében a "végzésen" szövegrész helyébe a "határozaton" szöveg,

2. 125/I. § (2) bekezdésében a "végzés" szövegrész helyébe a "határozat" szöveg, a "végzést" szövegrész helyébe a "határozatot" szöveg

lép.

IX. FEJEZET

VÁMIGAZGATÁS

19. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

103. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) a következő 11/A. §-al egészül ki:

"11/A. § [A vámhatóság által elektronikus úton felvett kézi aláírásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezések]

(1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítást szolgálja. Az elektronikus úton felvett kézi aláírás az aláírt elektronikus ügyirattól elválaszthatatlan.

(2) A vámhatóság az elektronikus úton felvett kézi aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított 10 évig kezelheti."

104. § A Vámtv. 62. §-a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv - ideértve a vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvet is - elektronikus formában készül, azt az eljárási cselekményen részt vevő személy a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

(3b) Ha az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv elektronikus formában készül és az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, a jegyzőkönyvet elektronikus úton felvett kézi aláírásával látja el.

(3c) Ha a helyszíni eljárásról a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, annak megállapításait, valamint a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést szóban is közölni kell a jelenlévő ellenőrzött személlyel és az eljárás egyéb résztvevőjével. A szóbeli közlés megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3d) Ha az ellenőrzött személy vagy az eljárás egyéb résztvevője megtagadja az elektronikus formában készült jegyzőkönyv aláírását, a (3c) bekezdés szerinti szóbeli közlés megtörténte és a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a hatósági tanú igénybevételével is igazolható.

(3e) Ha az ellenőrzés a hatósági tanú jelenlétében indul meg, az erről szóló jegyzőkönyv felvételére és aláírására a (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazandók."

X. FEJEZET

SZÁMVITELT ÉS KÖNYVVIZSGÁLATOT ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK

20. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosítása

105. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 47. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét módosítja a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a beszerzőnek a beszerzésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a bekerülési érték módosításaként nem szerepeltetné."

106. § Az Szt. 73. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az értékesítés nettó árbevételét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján az értékesítőnek az értékesítésre tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben azt a könyvviteli elszámolásában az értékesítés nettó árbevétele módosításaként nem szerepeltetné."

107. § Az Szt. 78. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (3), (4), illetve (6) bekezdés szerint - jellegének megfelelően - elszámolt költség, ráfordítás értékét módosítja a Tao. törvény szerinti szokásos piaci ár (szokásos piaci tartomány) és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetből a felek megállapodása alapján - a mérlegkészítés időpontjáig - utólag elszámolt összeg, abban az esetben, ha a Tao. törvény 18. §-a alapján a szolgáltatást igénybe vevőnek az igénybe vett szolgáltatásra tekintettel a társasági adó alapját módosítani kellene, amennyiben a különbözetet a könyvviteli elszámolásában a szolgáltatás igénybevétele miatti költség, ráfordítás értékének módosításaként nem szerepeltetné."

108. § Az Szt. 177. §-a a következő (114) és (115) bekezdéssel egészül ki:

"(114) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését először a 2026. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(115) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 47. § (10) bekezdését, 73. § (4) bekezdését, 78. § (8) bekezdését a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet."

109. § Hatályát veszti az Szt. 60. § (5) bekezdésében az "- ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján -" szövegrész.

21. A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény módosítása

110. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A 49/A. § a)-d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával a könyvvizsgáló rendelkezik."

111. § A Kkt.

1. 9/G. § (3) bekezdésében, 9/L. § (2) bekezdésében, 35/B. §-ában és 41. § (2) bekezdésében a "döntés véglegessé válásával egyidejűleg" szövegrész helyébe a "döntés véglegessé válását követő 30 napon belül" szöveg,

2. 50. § (6) bekezdésében az "értesíti" szövegrész helyébe "a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül értesíti" szöveg

lép.

112. § Hatályát veszti a Kkt.

1. 9/E. § (2) bekezdésében az "a bank könyvvizsgálatához szükséges igazolással kapcsolatos eljárás," szövegrész,

2. 9/F. § (2) bekezdés e) pontja,

3. 33. § (1) bekezdés p) pontja,

4. 44. § (1) bekezdés q) pontja,

5. 50. § (1d) bekezdésében a " , valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem" szövegrész,

6. 50. § (2a)-(2d) bekezdése.

XI. FEJEZET

EGYÉB TÖRVÉNYEK MÓDOSÍTÁSA

22. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

113. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 80. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Az (5) bekezdés szerinti bejelentés az állami adó- és vámhatóság által működtetett elektronikus ügyintézési felületen és mobilalkalmazáson keresztül is kezdeményezhető, amely esetben a bejelentést a Tbj. szerinti Komplex Jogviszony Nyilvántartás továbbítja az egészségbiztosítási szervnek."

114. § Az Ebtv. 80. § (5) bekezdés b) pontjában az "a) pontja" szövegrész helyébe a "b) pontja" szöveg lép.

23. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása

115. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (2) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(A NAV)

"n) működteti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 4. § 24. pontja szerinti informatikai rendszert."

24. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása

116. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 1. § 14. pont h) alpontjában a "családtámogatásokat, korhatár alatti ellátásokat" szövegrész helyébe a "családtámogatásokat, Otthontámogatást, korhatár alatti ellátásokat" szöveg lép.

25. A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény módosítása

117. § A 30 év alatti anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIII. törvény 2. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"2. § E törvény alkalmazásában 30 év alatti anyának minősül az a gyermeket vállaló nő, aki az adóévet megelőző év december 31-ét követően tölti be a 30. életévét és az adóévben magzatára, vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére tekintettel az Szja tv. szerinti családi kedvezményre jogosult."

26. A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény módosítása

118. § A két gyermeket nevelő anyák kedvezményéről szóló 2025. évi XIV. törvény 4. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"4. § A két gyermeket nevelő anya az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei után az e törvény szerinti kedvezményt,

a) ha 2025. december 31-ét követően tölti be a 40. életévét, a 2025. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2025. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti;

b) ha 2026. december 31-ét követően tölti be az 50. életévét, a 2026. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2026. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) pont szerint már megnyílt;

c) ha 2027. december 31-ét követően tölti be a 60. életévét, a 2027. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2027. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti, ide nem értve azt az esetet, ha az érvényesítésre való jogosultsága az a) vagy a b) pont szerint már megnyílt;

d) a c) pontban nem említett esetben a 2028. december 31. után megszerzett, az 1. § (2) bekezdése szerinti jövedelmei, munkaviszonyból származó jövedelem esetén a 2028. december 31. utáni időszakra elszámolt jövedelmei tekintetében érvényesítheti."

XII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető rendelkezések

119. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 11. §, a 13. § a) és c) pontja, a 17. §, a 20. §, a 27. § a)-f) pontja, a 28. § a) pontja, a 30. § (2) bekezdése, a 33. §, a 34. §, a 43. § c) pontja és a 61. § 2. pontja az e törvény kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(3) Az 1. §-4. §, a 7. §, a 9. §, a 14. §, a 19. §, a 23. §, a 25. §, a 27. § g) pontja, a 28. § b) pontja, a 29. §, a 32. §, a 35. §-37. §, a 42. §, a 43. § a) és b) pontja, a 45. §-60. §, a 61. § 1. pontja, a 62. §, a 64. §, a 65. §, a 71. § a)-c) pontja, a 79. §, a 81. §-83. §, a 87. § (2) bekezdése, a 88. §, a 91. § 5. pontja, a 93. §, a 97. § 1. és 2. pontja, a 98. § 1. pontja, a 105. §-108. §, a 112. §, a 115. §-118. § és a 2. melléklet 2026. január 1-jén lép hatályba.

(4) A 76. § 2026. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 24. §, a 26. § és a 3. melléklet 2026. július 1-jén lép hatályba.

(6) A 66. §-70. §, a 71. § e) pontja, a 85. §, a 86. §, a 100. §, a 101. § és a 113. § 2026. október 1-jén lép hatályba.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

120. § (1) E törvény 11. §-a a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet I. és II. Fejezetének, valamint 25. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 29. §-a és 35. § (1) bekezdése az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló 92/83/EGK irányelv módosításáról szóló, 2020. július 29-i (EU) 2020/1151 tanácsi irányelvvel módosított, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének összehangolásáról szóló, 1992. október 19-i 92/83/EGK tanácsi irányelv 9a. cikkének való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 88. §-a az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2025. április 14-i (EU) 2025/872 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Sulyok Tamás s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a következő f) ponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

"f) mint károsult, a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során használt érzékeny fizetési adatokkal való visszaélés - ideértve különösen az előbbiek felhasználásával elkövetett csalási események - eredményeképpen fellépő kár megtérítése esetén, bármely jogcímen, a károsulttal szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet részéről, legfeljebb a kár összegéig."

2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.13. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

"7.13. a pedagógus továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást);"

2. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 60. sorral egészül ki:

A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

3. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletében a Számla befogadása című alcím helyébe a következő alcím lép:

"Számla befogadása

9. Az adóalany termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén arról az adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallásában, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany adószámának, csoportos adóalanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett adóalapról, áthárított adó összegről, valamint a levonásba helyezett adó összegéről adómérték és az arányosítással levonásba helyezett adó összeg szerinti bontásban, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában a 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről. A levonásba helyezett adó kiigazításának az 5. számú melléklet alapján számított összegéről a nyilatkozattételi kötelezettség összevontan is teljesíthető. Azonos megítélés alá esik, ha az adóalany az előzetesen felszámított adó arányos megosztására nem az 5. számú mellékletet alkalmazza.

10. A 9. pont szerinti számla módosítása vagy érvénytelenítése esetén a számlával egy tekintet alá eső okiratot befogadó adóalany abban a bevallásban, amelyben a módosítás, érvénytelenítés hatását figyelembe veszi, nyilatkozni köteles

a) a módosított, érvénytelenített számla sorszámáról, valamint a számlát módosító, érvénytelenítő okirat sorszámáról,

b) a módosítás számszaki hatásáról az adóalap és áthárított adó tekintetében, valamint

c) a számlával egy tekintet alá eső okirat alapján levont vagy fizetendő adóként megállapított adó összegéről adómérték szerinti bontásban.

11. Amennyiben az adóalany 59. § szerinti előleget fizetett, azon ügyletről kibocsátott számláról, amelyben az előleg beszámítása megtörtént, a 9. pont szerint nyilatkozik azzal, hogy az adó alapjaként és áthárított adóként kizárólag az előleg figyelembevételével adódó különbözetről, levonásba helyezett adóként kizárólag ezen különbözetből levonásba helyezett adó összegéről szolgáltat adatot.

12. A 9-11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni.

13. Mentesül a 9-10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti."

4. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Art. 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1. alpontja a következő 3.1.14. ponttal egészül ki:

(Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)

"3.1.14. ha az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségével összefüggő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét visszamenőleges hatállyal teljesítette, a bejelentés, változásbejelentés napját megelőző, általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakra vonatkozóan havonkénti adóbevallást kell benyújtania."

5. melléklet a 2025. évi LXXXIII. törvényhez

1. Az Art. 3. melléklet I. rész "Határidők" alcím 2. pont 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az általános forgalmi adó)

"2.2. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást - az adóév végéig - különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha

2.2.1. az adózó adószámát törölték, ha a törlés hatálya a kérelem benyújtásának napján fennáll,

2.2.2. az adóhatóság az adózót - számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása miatt - a kérelem benyújtását megelőző két éven belül véglegessé vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,

2.2.3. az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,

2.2.4. az adózó ellen huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt a kérelem benyújtását megelőző két éven belül végrehajtási eljárás folyt vagy folyik,

2.2.5. az adózóval szemben csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult, amely a kérelem benyújtásának napján folyamatban van."