32020R1197[1]

A Bizottság (EU) 2020/1197 végrehajtási rendelete (2020. július 30.) az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1197 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2020. július 30.)

az európai vállalkozásstatisztikáról, valamint tíz, a vállalkozásstatisztika területét szabályozó jogi aktus hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2019/2152 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti technikai előírások és szabályok meghatározásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. cikk

Adatkövetelmények

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében felsorolt részletes témákra vonatkozó adatok elemeit e rendelet I. melléklete határozza meg.

2. cikk

Főbb ipari csoportok és speciális aggregátumok

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének d) pontjában előírt bontásokhoz alkalmazott, a gazdasági tevékenységek nómenklatúrája (NACE) szerinti tevékenységekhez és a termékek tevékenység szerinti osztályozása (CPA) szerinti termékekhez tartozó főbb ipari csoportokat (MIG-eket) és egyéb speciális aggregátumokat e rendelet II. melléklete határozza meg.

3. cikk

Egyszerűsítések

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett egyszerűsítéseket e rendelet III. melléklete határozza meg.

4. cikk

Technikai meghatározások

(1) Az adatkészletek (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett változóinak és egyéb elemeinek technikai meghatározását e rendelet IV. melléklete határozza meg.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó technikai meghatározásokat e rendelet V. melléklete határozza meg.

(3) A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó technikai meghatározásokat e rendelet VI. melléklete határozza meg.

5. cikk

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikára vonatkozó technikai előírások, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének j) pontjában említett, a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákra vonatkozó technikai előírásokat, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is, valamint az említett rendelet 7. cikke (1) bekezdésével összhangban a kapcsolódó fogalommeghatározásokat e rendelet V. melléklete tartalmazza. A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó adatkövetelményeket e rendelet I. melléklete B. részének 16. és 34-37. táblázata határozza meg.

6. cikk

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikákra vonatkozó fogalommeghatározások és bontások

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikák változóinak és bontásainak meghatározását e rendelet VI. melléklete tartalmazza. A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statisztikákhoz kapcsolódó adatkövetelményeket e rendelet I. melléklete B. részének 17. és 38. táblázata határozza meg.

7. cikk

Súlyozások és a bázisév megváltoztatása a rövid távú vállalkozásstatisztikák területén

Az (EU) 2019/2152 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének i) pontjában említettek szerint a "rövid távú vállalkozásstatisztikák" terület esetében a súlyozást és a bázisév megváltoztatását e rendelet VII. melléklete határozza meg. Az említett melléklet emellett az e rendelet I. melléklete B. részének 1-9. táblázatában meghatározott területre vonatkozó adatkövetelményekkel kapcsolatos átmeneti rendelkezéseket is meghatározza.

8. cikk

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének részletes témáihoz kapcsolódó változók

Az (EU) 2019/2152 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésével összhangban a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete tekintetében alkalmazandó, a nyilvántartások részletes témáihoz kapcsolódó változókat e rendelet VIII. melléklete határozza meg.

9. cikk

A bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjére vonatkozó technikai előírások

Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (5) bekezdésével összhangban az említett rendelet IV. mellékletében felsorolt változókra vonatkozó technikai részleteket e rendelet VIII. melléklete határozza meg. Továbbá az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (6) bekezdésével összhangban e rendelet IX. melléklete meghatározza a bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjével összefüggésben alkalmazandó formátumot, valamint biztonsági és titoktartási intézkedéseket.

10. cikk

Az adatok és metaadatok továbbítására vonatkozó eljárás és előírások

(1) Az e rendelet értelmében a Bizottságnak (Eurostat) továbbított adatokat és metaadatokat elektronikus formátumban kell kicserélni, és az adatokat, valamint adott esetben a metaadatokat a Bizottság (Eurostat) egyablakos adatbeviteli rendszerén keresztül kell továbbítani vagy feltölteni.

(2) A tagállamok az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által meghatározott statisztikai adat- és metaadatcsere-szabvány felhasználásával bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

(3) A bizalmas adatokat és metaadatokat a Bizottság (Eurostat) által használt biztonságos hálózatokon, vagy a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatcsereszabvány felhasználásával biztonságos távoli hozzáférésen keresztül kell továbbítani.

(4) A tagállamok az adatcsereszabványok tekintetében a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésükre bocsátott megvalósítási iránymutatással összhangban járnak el.

(5) A tagállamok a bizalmas adatokat a bizalmas kezelés alá tartozó statisztikai adatok továbbítására vonatkozó hatályos uniós rendelkezésekkel összhangban bocsátják rendelkezésre.

A bizalmas adatokat a tényleges értékkel kell elküldeni arra utaló jelzéssel, hogy azokat bizalmasan kell kezelni.

A tagállamok az I. melléklet B. részének táblázataiban meghatározott bontások minden összesítési szintjét rendelkezésre bocsátják, és a továbbított adatoknak adott esetben tartalmazniuk kell a bizalmas kezelésre vonatkozó összes elsődleges és másodlagos jelzést, a nemzeti szinten meglévő, bizalmas kezelésre vonatkozó szabályokkal összhangban.

(6) Eltérő rendelkezés hiányában a monetáris adatokat a nemzeti pénznem egységében (az euróövezeti tagállamok esetében euróban) kell kifejezni. Az euróövezethez csatlakozó tagállamok a csatlakozásuk évében az éves monetáris adatokat euróban adják meg. Az évközi monetáris adatok jelentéséhez az euróövezethez csatlakozó országok a vonatkozási időszakban használt nemzeti pénznemet alkalmazzák.

(7) Ha a Bizottságnak (Eurostat) már továbbított adatokon felülvizsgálat válik szükségessé, a tagállamok a felülvizsgált adatokat legkésőbb azok nemzeti szintű terjesztésekor, vagy nemzeti szintű terjesztés hiányában legkésőbb egy hónappal azt követően továbbítják, hogy azok a nemzeti statisztikai hatóság birtokába kerültek.

11. cikk

Minőségjelentések és metaadat-leírások

(1) A tagállamok az Európai Statisztikai Rendszer minőségjelentésekre és metaadat-leírásokra vonatkozó standardjainak felhasználásával a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásaira vonatkozóan éves minőségjelentéseket és metaadat-leírásokat bocsátanak a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

(2) A tagállamok az (EU) 2019/2152 rendelet 17. cikkének (4) bekezdésében meghatározott gyakorisággal továbbított vállalkozásstatisztikákra vonatkozó metaadat-leírásokat legkésőbb két hónappal a leírás tárgyát képező statisztikák utolsó adattovábbítási határideje után bocsátják a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére.

(3) A tagállamok kellően indokolt esetben - a tagállamok és a Bizottság (Eurostat) által közösen megállapított határidőn belül - a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják azokat a minőségre vonatkozó részletesebb információkat tartalmazó kiegészítő minőségjelentéseket, amelyek szükségesek az (EU) 2019/2152 rendelettel összhangban továbbított vállalkozásstatisztikák minőségének értékeléséhez.

(4) Az "IKT-használat és elektronikus kereskedelem" téma esetében a minőségjelentések és metaadat-leírások rendelkezésre bocsátásának határidejét külön végrehajtási jogi aktus határozza meg.

(5) A minőségjelentések és metaadat-leírások szerkezete és tartalma tekintetében az Európai Statisztikai Rendszer legfrissebb standardjait kell használni.

(6) A minőségjelentések és metaadat-leírások rendszeres rendelkezésre bocsátása mellett a tagállamok kellően indokolt esetekben kérésre a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátják a vállalkozásstatisztikák minőségének értékeléséhez szükséges kiegészítő metaadatokat és minőségre vonatkozó információkat, beleértve adott esetben a korábban szolgáltatott információk felülvizsgálatát.

12. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 912/2004/EK, a 364/2008/EK, a 192/2009/EK, a 250/2009/EK, a 251/2009/EK, a 834/2009/EK, a 275/2010/EU, az 1097/2010/EU rendelet, valamint a 995/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.

(2) Az 1982/2004/EK, a 92/2010/EU, a 113/2010/EU és az 1106/2012/EU bizottsági rendelet 2022. január 1-jén hatályát veszti.

(3) Az 586/2001/EK, az 1503/2006/EK, a 657/2007/EK és a 472/2008/EK bizottsági rendelet 2024. január 1-jén hatályát veszti.

(4) Az (1)-(3) bekezdés nem érinti az adatok és metaadatok, köztük a minőségjelentések továbbítására vonatkozóan a felsorolt rendeletek értelmében azon vonatkozási időszakok tekintetében fennálló kötelezettségeket, amelyek - teljes egészükben vagy részben - megelőzik az említett bekezdésekben szereplő időpontokat.

(5) A hatályon kívül helyezett jogi aktusokra való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni.

13. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

(3) Az I. melléklet 16. és 34-37. táblázatát, valamint az V. mellékletet azonban 2022. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A részletes témák alatt továbbítandó adatok elemei

A. rész: Változók

1. terület: Rövid távú vállalkozásstatisztikák

Az "Importárak" részletes téma (4. táblázat) és az "Ingatlanok" téma (9. táblázat) kivételével valamennyi rövid távú vállalkozásstatisztika a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkozik.

2. terület: Országos szintű vállalkozásstatisztikák

Az árukat importáló és az árukat exportáló vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák (16. táblázat) kivételével az országos szintű vállalkozásstatisztikák a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkoznak. Az árukat importáló és az árukat exportáló vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák (16. táblázat) az adatszolgáltató ország e rendelet V. mellékletének 4. szakasza szerint meghatározott statisztikai területére vonatkoznak.

3. terület: Regionális vállalkozásstatisztikák

Valamennyi regionális vállalkozásstatisztika a rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkozik.

4. terület: Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák

Az e terület "Vállalkozássokaság", "Munkaerő-ráfordítás", "Beruházások" és "Eredmények és teljesítmény" (33. táblázat) témáihoz tartozó statisztikák a nem rezidens statisztikai egységek tevékenységére vonatkoznak.

A "Nemzetközi árukereskedelem" témához tartozó statisztikák (34-37. táblázat) csak az adatszolgáltató ország e rendelet V. mellékletének 4. szakasza szerint meghatározott statisztikai területére vonatkoznak.

A "Nemzetközi szolgáltatáskereskedelem" téma statisztikái (38. táblázat) a rezidens egységek által végzett szolgáltatáskereskedelemre vonatkoznak.

B. rész: Az adatszolgáltatási követelmények elemei

1. táblázat A vállalkozássokaságra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

2. táblázat A foglalkoztatásra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

3. táblázat A ledolgozott munkaórák számára, valamint a bérekre és keresetekre vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

4. táblázat Az importárakra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

5. táblázat A termelői árakra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

6. táblázat A termelésre (volumen) vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

7. táblázat Az értékesítési volumenre vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

8. táblázat A nettó árbevételre (érték) vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

9. táblázat Az ingatlanokra vonatkozó rövid távú vállalkozásstatisztikák

10. táblázat A vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

11. táblázat A vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák méretkategória vagy jogi forma szerinti bontásban

12. táblázat A vállalkozásdemográfiai eseményekre vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

13. táblázat A gyorsan növekvő vállalkozások tevékenységére vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

14. táblázat A vállalkozásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák a végső irányítás országa szerint

15. táblázat Az adatszolgáltató országban működő, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokra és belföldi leányvállalataikra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

16. táblázat Az árukereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású országos szintű vállalkozásstatisztikák

17. táblázat A szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású országos szintű vállalkozásstatisztikák (STEC) - éves adatok

18. táblázat A házon belüli K+F-kiadásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

19. táblázat A K+F-foglalkoztatásra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

20. táblázat A közfinanszírozású K+F-re vonatkozó országos szintű statisztikák

21. táblázat A vállalkozások beszerzéseire vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

22. táblázat A vállalkozások készletváltozásaira vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

23. táblázat A vállalkozások nettó árbevételének az ügyfél rezidensi besorolása szerinti és termékek szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

24. táblázat A nettó árbevétel tág tevékenységcsoportok szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

25. táblázat A vállalkozások árbevételtípus szerinti bontására vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

26. táblázat Az ipari termelésre vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

27. táblázat A vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe történő beruházásaira vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

28. táblázat A befektetett immateriális eszközökbe történő beruházásokra vonatkozó országos szintű vállalkozásstatisztikák

29. táblázat A telephelyekre vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

30. táblázat A vállalkozásokra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

31. táblázat A K+F-kiadásokra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

32. táblázat A K+F-foglalkoztatásra vonatkozó regionális vállalkozásstatisztikák

33. táblázat A nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - az adatszolgáltató ország rezidens gazdasági egységei által irányított külföldi vállalkozások

34. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - Unión belüli árukereskedelem - részletes adatok

35. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - Unión kívüli árubehozatal és árukivitel - részletes adatok

36. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - Árukivitel és árubehozatal - aggregált adatok

37. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - Unión kívüli árukivitel és árubehozatal számlázási pénznem szerinti bontásban

38. táblázat Nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikák - Nemzetközi szolgáltatásnyújtás a szolgáltatásnyújtás módja szerint - éves adatok

C. rész: Osztályozások

1. táblázat Ügylettípus szerinti bontás

2. táblázat Fuvarozási mód szerinti bontás

3. táblázat Statisztikai eljárás szerinti bontás

II. MELLÉKLET

Főbb ipari csoportok (MIG-ek) és speciális aggregátumok

Az e rendelet I. melléklete B. részének táblázataiban levő, tevékenység szerinti bontásban szereplő MIG-eket és speciális aggregátumokat az alábbiak szerint kell kiszámítani.

A. Főbb ipari csoportok (MIG-ek)

1. A főbb ipari csoportok meghatározása

Az alábbi táblázat határozza meg a NACE-alágazatok és -ágazatok főbb ipari csoportoknak (MIG-ek) való megfeleltetését.

A 130101, 130102 és 130103 változók esetében a CPA-csoportok MIG-eknek való megfeleltetése a NACE-alágazatok hozzárendelése alapján történhet.

A NACE-OSZTÁLYOK MEGFELELTETÉSE AZ ÖSSZESÍTETT OSZTÁLYOZÁS KATEGÓRIÁINAK

2. Az adatok rendelkezésre nem állása a NACE-alágazatok szintjén

Azon tagállamok számára, amelyek nem számítják ki az (EU) 2019/2152 rendelet hatálya alá tartozó statisztikai adatokat a NACE-alágazatoknak megfelelő részletesség szintjéig, engedélyezett, hogy az ágazati adatok alágazati bontása céljából ágazaton belüli alágazati súlyokat számoljanak ki.

Azon tagállamok, amelyek részben vagy teljesen a NACE ágazatai alapján alkalmazzák a főbb ipari csoportoknak (MIG-ek) való megfeleltetést, tájékoztatniuk kell az Eurostatot az alágazati bontáshoz alkalmazott súlyokról.

B. A NACE-kódok speciális aggregátumai

C. CPA-kódok speciális aggregátumai

III. MELLÉKLET

Egyszerűsítések

A. ADATSZOLGÁLTATÁS ALÓLI MENTESSÉG AZ ORSZÁG GAZDASÁGÁNAK MÉRETE ALAPJÁN

1. 1 %-os szabály

Az 1 %-os szabály az e rendelet I. mellékletében megadott konkrét változókra vonatkozik. E változókat nem szükséges összeállítani akkor, ha a tagállam kapcsolódó mutatóhoz (például hozzáadott érték, árbevétel vagy a munkavállalók és önálló vállalkozók létszáma) való hozzájárulása, vagy egy adott tevékenység (NACE), EBOPS 2010 kategória vagy termék (CPA) szerinti bontásban a teljes szolgáltatásvolumenhez (szolgáltatások importja és exportja) való hozzájárulása kevesebb, mint a teljes uniós érték 1 %-a. A kapcsolódó mutatót és a tevékenységi szint (NACE), az EBOPS 2010 vagy a termék (CPA) szerinti bontás szintjét az I. melléklet határozza meg.

2. Az országok méret szerinti (kis, közepes és nagy méretű országok) besorolására vonatkozó szabályok

Az ország méretére tekintettel az e rendelet I. mellékletében meghatározott egyes változókra vonatkozó statisztikákat a kis és közepes méretű országoknak egyáltalán nem, vagy kisebb gyakorisággal, illetőleg későbbi adattovábbítási határidővel kell rendelkezésre bocsátaniuk.

1. A tagállamok méretkategóriákba sorolásához használandó változó a hozzáadott érték.

2. A kis, közepes és nagy méretű tagállamok megkülönböztetéséhez két küszöbértéket (1 % és 4 %) kell használni.

3. A tagállamok általános besorolásának alapja a NACE B-N nemzetgazdasági ágainak (kivéve a K nemzetgazdasági ágat) uniós hozzáadott értékéből való részesedésük.

Védzáradék: amennyiben egy országnak a következő NACE nemzetgazdasági ágak egyike vagy meghatározott aggregátumok tekintetében az uniós hozzáadott értékből való részesedése (az általános besorolásból eredő méretkategóriánál) alacsonyabb méretkategóriának felel meg, az adott országra vonatkozó adatszolgáltatási követelmény a szóban forgó nemzetgazdasági ág (vagy ágak) esetében az alacsonyabb méretkategóriára vonatkozó követelménynek felel meg. Ez alkalmazható a NACE C (Gyártás), F (Építés), G (Kereskedelem) nemzetgazdasági ágára, valamint a H-N nemzetgazdasági ágak aggregátumára (a K nemzetgazdasági ág - "Szolgáltatások" kivételével).

4. A tagállamok besorolása a bázisévre vonatkozó adatok alapján történik, és 5 egymást követő évben alkalmazandó.

B. A NEMZETI SZINTEN KÖZZÉ NEM TETT ÉS CSAK AZ EURÓPAI ÖSSZESÍTETT ADATOK KISZÁMÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT ADATOK BENYÚJTÁSÁNAK LEHETŐSÉGE: KIZÁRÓLAG AZ EURÓPAI ÖSSZESÍTETT ADATOKHOZ VALÓ HOZZÁJÁRULÁS (CETO)

A vállalkozásokra háruló terhek, valamint a nemzeti statisztikai hatóságokat terhelő költségek minimalizálása érdekében a tagállamok az e rendelet I. mellékletében meghatározott egyes változók esetében az adatokat olyan jelöléssel láthatják el, amely alapján azok "kizárólag az európai összesített adatokhoz való hozzájárulás" (contribution to European totals only; CETO) céljából használhatók fel. Az Eurostat ezeket az adatokat nem teheti közzé, a tagállamok pedig a nemzeti szinten közzétett adatokat nem láthatják el CETO-megjelöléssel. Azon statisztikák száma, amelyeket a tagállamok CETO-megjelöléssel láthatnak el, eltérhet a kis, közepes vagy nagy méretű országok között.

1. A tagállamok méretkategóriákba sorolásához használandó változó a hozzáadott érték, kivéve a következő változókat:

- 251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) és 251003 (Tényleges termelés), amelyek esetében a besoroláshoz használandó változó az értékesített termelés;

- 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke), 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke), amelyek esetében a besoroláshoz használandó változó a szolgáltatáskereskedelem teljes volumene - a rezidensek és nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások exportja és importja, a 240401 változó (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és a 251101 változó (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) összegeként kifejezve.

2. A kis, közepes és nagy méretű tagállamok megkülönböztetéséhez két küszöbértéket kell használni (1 %, illetőleg 10 %), kivéve a következő változókat: 251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés), 251003 (Tényleges termelés), 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke), és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke), amelyek esetében a küszöbérték 1 % és 4 %.

3. A tagállamok általános besorolásának alapja a NACE B-R nemzetgazdasági ágainak (az O nemzetgazdasági ág kivételével), valamint a 95. és 96. ágazatnak uniós hozzáadott értékéből való részesedésük, kivéve a következő változókat:

- 251001 (Értékesített termelés), 251002 (Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés) és 251003 (Tényleges termelés), amelyek esetében a besorolást a PRODCOM-jegyzék hatálya alá tartozó CPA-ágazatok (05-33) Unión belüli értékesített termeléséből való részesedés alapján kell elvégezni.

- A 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) változó esetében a besorolás alapja a szolgáltatáskereskedelem teljes volumene - a rezidensek és nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások exportja és importja, a 240401 változó (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és a 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) összegeként kifejezve.

4. Az e rendelet I. mellékletében meghatározott változók tekintetében CETO-megjelöléssel ellátható statisztikák száma:

a) kis méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál valamennyi NACE szakágazati szintű adat és a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a; kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál valamennyi NACE alágazati szintű adat, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 20 %-a;

b) közepes méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál a NACE szakágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a, kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 25 %-a, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot a NACE alágazati szintű adatok méretkategória szerinti bontásakor; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 15 %-a. Emellett, ha e tagállamok valamelyikében egy NACE Rev. 2 szakágazat vagy egy NACE Rev. 2 alágazat méretkategóriájának részaránya az érintett tagállam gazdasági tevékenységének kevesebb mint 0,1 %-át vagy az egyes PRODCOM-fejezetek összesített adatának kevesebb mint 0,1 %-t teszi ki, ezek az adatok is továbbíthatók CETO-megjelöléssel;

c) nagy méretű országok esetében: tevékenység szerinti bontásnál a NACE szakágazati szintű adatok legfeljebb 15 %-a, kombinált, tevékenység és méretkategória szerinti bontásnál a NACE alágazati szintű adatok legfeljebb 15 %-a, kivéve a valamennyi méretkategóriára vonatkozó összesített adatot a NACE alágazati szintű adatok méretkategória szerinti bontásakor; az egyes PRODCOM-fejezetek szintjén az adatok legfeljebb 10 %-a;

d) a 460101 (Szolgáltatások importja és beszerzése), 460201 (Szolgáltatások exportja és nyújtása), 240401 (A vállalkozások importjának statisztikai értéke) és 251101 (A vállalkozások exportjának statisztikai értéke) változó esetében a kis méretű országok a tagállami adatok legfeljebb 40 %-át, a közepes méretű országok az adatok legfeljebb 15 %-át, a nagy méretű országok pedig az adatok legfeljebb 10 %-át láthatják el CETO-megjelöléssel.

C. EURÓPAI MINTAVÉTELI RENDSZEREK

Az európai mintavételi rendszerek keretében korlátozható a rendelet I. mellékletében meghatározott változókra vonatkozó statisztikák összeállításakor továbbítandó adatok köre a nemzeti statisztikai rendszerek költségeinek csökkentése, az európai adatszolgáltatási követelmények teljesítésének biztosítása, valamint annak érdekében, hogy a Bizottság (Eurostat) hiteles európai becsléseket készíthessen az érintett mutatókra vonatkozóan.

Az európai mintavételi rendszerekben részt vevő tagállamok legalább az alábbi eljárás szerint meghatározott NACE-tevékenységekre és CPA-termékekre vonatkozó adatokat továbbítják a Bizottságnak (Eurostat):

1. Az adatszolgáltatás az egyes országokban azokra a tevékenységekre vagy termékekre korlátozódik, amelyeknek a súlya egyenlő a mutató előző bázisévi teljes súlyának (euróövezeti ipari tevékenység összesen) 0,05 %-ával vagy meghaladja azt.

2. Az adatszolgáltatási követelmények rendszeresen, az új bázisévre vonatkozó európai súlyok aktualizálásával azonos időben aktualizálásra kerülnek, az előző bázisév súlyai alapján.

3. Az új tételek esetében az első vonatkozási időszaknak legkésőbb az új bázisév kezdetével meg kell kezdődnie, és hatályát a három évvel később bevezetett bázisévtől kell számítani.

4. Az európai mintavételi rendszerek e szempontok szerint történő aktualizálásához nincs szükség külön jogi aktusra.

Az európai mintavételi rendszerek meghatározott feltételei a bázisév vagy az osztályozási rendszer változásai, illetve az euróövezetben vagy az Európai Unióban bekövetkező jelentős strukturális változások figyelembevételével kiigazíthatók.

Az euróövezet vagy az Európai Unió új tagállamai az euróövezethez vagy az Európai Unióhoz való csatlakozáskor az európai mintavételi rendszerek bármelyikébe beléphetnek. A Bizottság az érintett tagállammal folytatott konzultációt követően meghatározza azokat a NACE-tevékenységeket vagy CPA-termékeket, amelyekre vonatkozóan az európai mintavételi rendszerek keretében a fenti eljárásnak megfelelően kell adatot továbbítani, annak érdekében, hogy a tagállam megfeleljen az (EU) 2019/2152 rendeletnek.

D. ADATSZOLGÁLTATÁS ALÓLI MENTESSÉG A TEVÉKENYSÉG ORSZÁGON BELÜLI GAZDASÁGI MÉRETE ALAPJÁN

Az adatszolgáltatás az egyes tagállamokban azokra a tevékenységekre vagy termékekre korlátozódik, amelyeknek a súlya az adott tagállamban egyenlő a mutató folyó bázisévi teljes súlyának 0,05 %-ával vagy meghaladja azt (amennyiben a folyó bázisévre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, használhatók az előző bázisévi adatok), kivételt jelent az európai mintavételi rendszer alkalmazása.

E. A RÖVID TÁVÚ VÁLLALKOZÁSSTATISZTIKAI (STS) IDŐSOROK HOSSZA AZ EURÓPAI UNIÓ ÚJ TAGÁLLAMAI ESETÉBEN

Az Európai Unió minden új tagállamának legkésőbb a bázisév utolsó előtti változásától kezdődően kell idősorokat továbbítania, lefedve a bázisév legutóbbi és azt megelőző változása közötti időszakot, amennyiben nem állnak rendelkezésre az adattáblázatok szerinti teljes idősorok.

IV. MELLÉKLET

Fogalmak és változók meghatározása

I. FOGALMAK

Rezidens statisztikai egységek

Olyan statisztikai egységek, amelyek az 549/2013/EU rendelet ( 1 ) szerint egy ország rezidens egységei.

Gazdasági terület

A gazdasági terület fogalma alatt az alábbi területek értendők:

a) egy adott kormány tényleges közigazgatási és gazdasági irányítása alatt álló terület (földrajzi terület);

b) a vámszabad területek, ideértve a vámraktárakat és a vámellenőrzés alatt álló termelő üzemeket is;

c) a nemzeti légtér, a parti tenger, valamint a nemzetközi vizek alatt fekvő kontinentális talapzat azon része, amely fölött az ország kizárólagos jogokat élvez;

d) a területi enklávék, azaz a külföldön elhelyezkedő és nemzetközi szerződések vagy államközi megállapodások alapján az ország kormányzati szervei (követségek, konzulátusok, katonai bázisok, tudományos bázisok stb.) által használt földrajzi területek;

e) az ország kontinentális talapzatán kívül, a nemzetközi vizek alatt található, az a)-d) pontokban meghatározott területen rezidens egységek által üzemeltetett kőolaj-, földgáz- stb. lelőhelyek.

A gazdasági terület nem foglalja magában az alábbi területeket:

- a területen kívüli enklávék (azaz az ország saját területének azon részei, amelyeket nemzetközi egyezmények vagy államközi megállapodások alapján más országok kormányzati szervei, az Európai Unió intézményei és szervei vagy nemzetközi szervezetek használnak).

Belföldi és nem belföldi piac

A belföldi és a nem belföldi piacok közötti különbséget a rövid távú vállalkozásstatisztikák céljára a tagállamok gazdasági területe szerint kell értelmezni.

II. VÁLTOZÓK

A. VÁLLALKOZÁSSOKASÁG

1) 110101 változó: Cégbejegyzések

A vonatkozó közigazgatási vagy jogi eljárásnak megfelelően a cégbejegyzési nyilvántartásba a q vonatkozási negyedév során bármikor bevitt jogi egységek száma.

2) 110102 változó: Csődök

Azon jogi egységek száma, amelyek a q vonatkozási negyedév során bármikor bírósági nyilatkozat kibocsátásával megindították a fizetésképtelenné nyilvánításra irányuló eljárást (amely gyakran ideiglenes és nem mindig jelenti a tevékenység megszüntetését).

3) 210101 változó: Aktív vállalkozások száma

Az aktív vállalkozások száma az összes olyan statisztikai egység száma, amely a vonatkozási időszak során bármikor a 696/93/EGK tanácsi rendeletben ( 2 ) meghatározottak szerinti "gazdasági egység" volt, és ugyanazon vonatkozási időszak során aktív is volt.

A statisztikai egység akkor tekinthető aktívnak a vonatkozási időszakban, ha az említett időszakban pozitív nettó árbevételt realizált, vagy terméket állított elő, vagy alkalmazottai voltak, vagy beruházásokat hajtott végre.

4) 210102 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

Azon vállalkozások száma, amelyeknek legalább egy alkalmazottjuk volt egy adott t vonatkozási időszak során bármikor.

5) 210103 változó: Gyorsan növekvő vállalkozások száma

Azon vállalkozások száma, amelyek a t-3 időszak során legalább 10 alkalmazottal rendelkeztek, és amelyekben évente - hároméves időszak során (t-3 időszaktól t időszakig) - átlagosan több mint 10 %-kal nőtt az alkalmazottak száma. Nem tartoznak ide azok a vállalkozások, amelyek a t-3 időszakban megfeleltek a 210201 "vállalkozások alapítása" változó meghatározásában foglaltaknak.

6) 210104 változó: Gyorsan növekvő fiatal vállalkozások száma

A gyorsan növekvő vállalkozások alcsoportját képező gyorsan növekvő fiatal vállalkozásoknak (gazelláknak) teljesíteniük kell azt a kiegészítő feltételt, hogy olyan vállalkozások voltak, amelyek a t-4 vagy a t-5 időszakban megfeleltek a 210201 "vállalkozások alapítása" változó meghatározásában foglaltaknak.

7) 210201 változó: Vállalkozások alapítása

A vonatkozó sokasághoz tartozó vállalkozások alapításának a vállalkozás-nyilvántartásba bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Alapításnak számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megteremtése azzal a megszorítással, hogy más vállalkozás ebben az eseményben nem vehet részt. A vállalkozások alapítása nem foglalja magában a vállalkozások egyesülései, szétválásai, kiválásai vagy szerkezetátalakításai miatt a sokaságba történő bejegyzéseket. Nem tartoznak ide a kizárólag a tevékenység megváltozásából eredő, egy adott részsokaságba történő bejegyzések.

8) 210202 változó: Vállalkozások megszűnése

A vonatkozó sokasághoz tartozó vállalkozások megszűnésének a vállalkozás-nyilvántartásba bejegyzett száma, a hibák korrigálásával. Megszűnésnek számít a termelési tényezők bizonyos kombinációjának megszűnése azzal a megszorítással, hogy más vállalkozás ebben az eseményben nem vehet részt. A megszűnés nem foglalja magában a sokaságból a vállalkozások egyesülése, átvétele, szétválása vagy szerkezetátalakítása miatt történő törléseket. Nem tartoznak ide a kizárólag a tevékenység megváltozásából eredő, egy adott részsokaságból történő törlések.

9) 210203 változó: Vállalkozások túlélése

A vállalkozás túlélése akkor következik be, ha a vállalkozás aktív az alapítás évében (t-1 - t-5) és az azt követő év(ek)ben. A túlélés két típusa különböztethető meg:

A t-1 évben alapított vállalkozás akkor tekinthető úgy, hogy túlélt t évben, ha a t év bármely részében aktív (= változás nélküli túlélés).

Egy vállalkozás akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem aktívak, de tevékenységüket új, kifejezetten az adott vállalkozás termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (= túlélés átvétellel).

10) 210204 változó: Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek egy adott t vonatkozási időszak során bármikor először alkalmaztak alkalmazottat. Ez vonatkozhat a 210201 változó alatt meghatározott vállalkozások alapítására, de a 210101 változó alatt meghatározott vállalkozásokra is, amennyiben a vállalkozások korábbi vonatkozási időszakok során már aktívak voltak, de az előző két vonatkozási időszak során egyetlen alkalmazottal sem rendelkeztek.

11) 210205 változó: Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek egy adott t vonatkozási időszak során valamely időponttól kezdve már nem rendelkeznek alkalmazottal, és amelyek az adott t vonatkozási időszak egy korábbi időpontjában legalább egy alkalmazottal rendelkeztek. Ez vonatkozhat a 210202 változó alatt meghatározott vállalkozások megszűnésére, ha a vállalkozás rendelkezett legalább egy alkalmazottal, de a 210102 változó alatt meghatározott vállalkozásokra is, ha a vállalkozások továbbra is aktívak, de az adott t vonatkozási időszak során valamely időponttól kezdődően és a két következő vonatkozási időszakban (t+1 és t+2) már nem rendelkeznek alkalmazottal. Ugyanez alkalmazandó, ha az utolsó alkalmazott munkaszerződése a t vonatkozási időszakban december 31-én ér véget.

12) 210206 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások

Azon vállalkozások száma, amelyek az első alkalmazott alkalmazásának évétől (t-1 - t-5) az adott t vonatkozási időszakig minden évben legalább egy időpontban legalább egy alkalmazottal rendelkeztek. A "t során alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások sokasága" a 210204 változó alatt került meghatározásra. Egy vállalkozás akkor is túlélőnek tekintendő, ha a kapcsolódó jogi egység(ek) már nem aktívak, de tevékenységüket új, kifejezetten az adott vállalkozás termelési tényezőinek átvételére felállított jogi egység vette át (= túlélés átvétellel).

13) 210301 változó: Külföldi irányítású vállalkozások száma

Az országos szintű vállalkozásstatisztikákban a külföldi irányítású vállalkozás olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett olyan gazdasági egység gyakorol végső irányítást, amely nem az összeállító országban rezidens. A vállalkozások az A3. pontban a 210101 változónál meghatározottak értelmében aktív vállalkozások.

Az irányítás egy vállalkozás általános politikájának - szükség esetén például a megfelelő igazgatók kiválasztásával történő - meghatározására való képesség. Ebben az értelemben "A" vállalkozás akkor tekintendő "B" gazdasági egység által irányítottnak, ha "B" - közvetlenül vagy közvetve - irányítása alatt tartja a részvényesek szavazati arányának több mint felét, vagy más módon biztosítja az "A" feletti irányítást.

A külföldi irányítás esetében a végső irányítást gyakorló gazdasági egység nem abban az országban rezidens, mint ahol az irányított gazdasági egység rezidens.

A fióktelepek a külföldi vállalkozások önálló jogi személyiséggel nem rendelkező telephelyei. Az 549/2013/EU rendelet értelmében kvázivállalatként kezelik őket, és a külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikák céljából vállalkozásnak tekintendők.

A leányvállalat felett végső irányítást gyakorló gazdasági egység az a gazdasági egység, amely felett a leányvállalat irányítási láncolatában más gazdasági egység nem gyakorol irányítást.

A külföldi leányvállalat olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett egy, nem az összeállító országban rezidens gazdasági egység gyakorol végső irányítást, illetve olyan, az összeállító országban nem rezidens vállalkozás, amely felett egy, az összeállító országban rezidens gazdasági egység gyakorol végső irányítást.

A végső irányítás szerinti ország az az ország, amelyben a végső irányítást gyakorló gazdasági egység vagy összehangoltan eljáró egységek csoportja rezidens.

A fentiekben "gazdasági egység" és "telephely" alatt a 696/93/EGK rendelet értelmében vett "intézményi egység" és "telep" értendő.

A külföldi leányvállalatokra vonatkozó belső statisztikák olyan statisztikák, amelyek az összeállító országban rezidens külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le.

14) 210401 változó: Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik száma

A külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozás olyan rezidens, végső irányítást gyakorló gazdasági egység, amelynek legalább egy külföldi leányvállalata van, és amely az A3. pontban a 210101 változónál meghatározottak értelmében aktív vállalkozás. Az irányítás és a végső irányítást gyakorló gazdasági egység (UCI) jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

A belföldi leányvállalat olyan, az összeállító országban rezidens vállalkozás, amely felett egy ugyanazon összeállító országban rezidens UCI gyakorol irányítást. A vállalkozás és a fióktelep jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

Az országos szintű vállalkozásstatisztikában a külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák olyan statisztikák, amelyek minden egyes rezidens, legalább egy külföldi leányvállalat felett végső irányítást gyakorló gazdasági egység belföldi leányvállalatainak tevékenységét, és az összeállító országban rezidens, külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások tevékenységét írják le.

15) 310101 változó: Telephelyek száma

A 696/93/EGK rendelet értelmében vett, a vállalkozás-nyilvántartásban a vonatkozó sokaságba bejegyzett telepek száma a hibák, különösen a mintavételi kerethibák korrigálásával. Azokat a telephelyeket is figyelembe kell venni, amelyek nem rendelkeznek fizetett alkalmazottakkal. A statisztikába bele kell foglalni minden olyan telephelyet, amely a vonatkozási időszak legalább egy részében aktív volt.

16) 310102 változó: Aktív vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A3. pontban a 210101 változó meghatározása.

17) 310103 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A4. pontban a 210102 változó meghatározása.

18) 310104 változó: Gyorsan növekvő vállalkozások száma

Ugyanaz, mint az A5. pontban a 210103 változó meghatározása.

19) 310201 változó: Vállalkozások alapítása

Ugyanaz, mint az A7. pontban a 210201 változó meghatározása.

20) 310202 változó: Vállalkozások megszűnése

Ugyanaz, mint az A8. pontban a 210202 változó meghatározása.

21) 310203 változó: Vállalkozások túlélése (csak 3 naptári év)

Ugyanaz, mint az A9. pontban a 210203 változó meghatározása.

22) 310204 változó: Alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások

Ugyanaz, mint az A10. pontban a 210204 változó meghatározása.

23) 310205 változó: Alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások

Ugyanaz, mint az A11. pontban a 210205 változó meghatározása.

24) 310206 változó: Legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint az A12. pontban a 210206 változó meghatározása.

25) 410101 változó: Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások száma

Az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozás olyan, az összeállító országban nem rezidens vállalkozás, amely egy, az összeállító országban rezidens gazdasági egység végső irányítása alá tartozik. Az irányítás, a vállalkozás, a fióktelep és a végső irányítást gyakorló gazdasági egység (UCI) jelentése megegyezik a külföldi irányítású vállalkozásoknál meghatározottakkal.

A nemzetközi tevékenységekre vonatkozó statisztikákban a külföldi leányvállalatokra vonatkozó külső statisztikák olyan statisztikák, amelyek az összeállító országban rezidens gazdasági egység végső irányítása alá tartozó külföldi leányvállalatok tevékenységét írják le.

B. MUNKAERŐ-RÁFORDÍTÁS

1) 120101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottak létszámának és az önálló vállalkozók létszámának az összege. Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. Az önálló vállalkozók létszáma azon személyek átlagos száma, akik a vonatkozási időszak során valamikor azon statisztikai egység egyedüli vagy társtulajdonosai voltak, amelyben dolgoznak. Ide tartoznak azok a segítő családtagok és bedolgozók is, akiknek a jövedelme a statisztikai egység kibocsátásának értékétől függ.

2) 120201 változó: Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma a vonatkozási időszak során a statisztikai egység kibocsátása érdekében az alkalmazottak által ténylegesen ledolgozott órák száma.

Idetartozik a kibocsátáshoz közvetetten hozzájáruló, kapcsolódó munkára (például tervezés, előkészítés, adminisztráció és hasonlók) fordított idő, valamint a tényleges munkavégzés nélkül töltött, de a statisztikai egység által annak tekintett és akként javadalmazott idő (például rövid szünetek, a pangó termelés miatti rövid megszakítások, képzések és hasonlók).

Idetartozik továbbá a tényleges javadalmazás nélkül munkára - akár kapcsolódó munkára - fordított idő (például fizetetlen túlórák).

Nem tartozik ide a tényleges munkavégzés nélkül töltött és a statisztikai egység által ilyennek nem tekintett, javadalmazott idő (például éves szabadság, betegszabadság, szülési szabadság, hivatalos munkaszüneti napok, hosszabb szünetek, étkezési szünetek, sztrájkok, ingázás és hasonlók).

Az évközi statisztikák adott esetben nem tudják figyelembe venni ezen elemek mindegyikét, például a fizetetlen túlórákat.

3) 120301 változó: Bérek és keresetek

A "Bérek és keresetek" változó a statisztikai egység összes alkalmazottjának készpénzben vagy természetben fizetett teljes bruttó javadalmazása kapcsán a vonatkozási időszak során felmerült összes költséget tartalmazza. A bérek és keresetek a 220301 Munkavállalói juttatások költségei változó részét képezik.

A készpénzben vagy természetben fizetett teljes bruttó javadalmazás például, de nem kizárólagosan a következő elemeket tartalmazza: közvetlen javadalmazás, prémiumok, jutalmak, borravalók, jutalékok, munkavállalók megtakarítási rendszereibe folyósított befizetések, nem munkavégzéssel töltött napok után teljesített kifizetések, természetbeni bérek és keresetek, a vállalkozás termékei, lakástámogatás, cégautó, részvényopciók és részvényvásárlási programok, a munkaadó által visszatartandó összegek (az alkalmazott társadalombiztosítási járulékai, személyi jövedelemadó stb.). Az évközi statisztikák adott esetben nem tudják figyelembe venni ezen elemek mindegyikét.

Nem tartoznak ide a kölcsönzött munkavállalók által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos költségek, valamint a társadalombiztosítási járulékok és egyéb hasonló (közvetlenül vagy közvetetten a bérekhez és keresetekhez kötődő) adózási kötelezettségek kapcsán a munkáltatónál felmerült költségek.

4) 220101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Ugyanaz, mint a B1. pontban a 120101 változó meghatározása.

5) 220102 változó: Az alkalmazottak létszáma

Az alkalmazottak létszáma azon személyek átlagos száma, akik a vonatkozási időszak során valamikor a statisztikai egység alkalmazottai voltak.

Magyarázó megjegyzés

Noha a felek minőségét (alkalmazott és munkáltató) kijelölő munkaviszonyt külön jogszabály vagy szerződés határozza meg, az "alkalmazott" kifejezés általában a statisztikai egység által a számára rendszeresen, juttatás ellenében történő szolgáltatásnyújtás céljából alkalmazott személyeket jelenti, amennyiben a szolgáltatásnyújtás nem önálló vállalkozás keretében történik. Az egyértelműség kedvéért az említett feltételeknek megfelelően alkalmazott tanulószerződéses tanulók alkalmazottaknak tekintendők.

Az átlagot a vonatkozási időszakba illeszkedő azon legrövidebb, egyenlő hosszúságú időszakok alkalmazotti létszámának számtani közepeként kell kiszámítani, amelyek esetében a rendszeres megfigyelés megvalósítható (például napi, heti, havi, negyedévi stb.).

6) 220103 változó: Teljes munkaidősre átszámított alkalmazotti létszám

Az alkalmazottak létszáma teljes munkaidős egyenértékké (FTE) átalakítva.

A teljes évben teljes munkaidős rendes munkaidőben dolgozónál kevesebbet dolgozó személyek adatait át kell számítani teljes munkaidős egyenértékké, az egységben a teljes évben teljes munkaidőben dolgozó alkalmazott munkaidejét alapul véve. Ez az összes ledolgozott óra elosztva a gazdasági területen belül a teljes munkaidős munkakörökben ledolgozott órák éves átlagos számával. Mivel a teljes munkaidő hossza idővel változott és a különböző ágazatok között is eltérő, olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek az egyes munkaköri csoportokon belül meghatározzák a teljes munkaidős foglalkoztatásnál rövidebb munkaidejű munkakörök átlagos arányát és átlagos munkaidejét. Először a rendes teljes munkaidős munkahét hosszát kell minden munkaköri csoport esetében megbecsülni. Amennyiben lehetséges, a munkaköri csoportok egy ágazaton belül nemek és (vagy) a munka típusa szerint határozhatók meg. A munkaszerződésekben rögzített munkaórák az alkalmazotti állások tekintetében megfelelő kritériumot jelenthetnek az adatok meghatározásához. A teljes munkaidős egyenértéket minden munkaköri csoportra külön kell kiszámítani, majd összesíteni.

Ehhez a kategóriához tartoznak azok a személyek, akik kevesebbet dolgoznak, mint a rendes munkanap, kevesebbet, mint a rendes heti munkanapok száma, vagy kevesebbet, mint az éves rendes munkahetek vagy munkahónapok száma. Az átszámítást a ledolgozott munkaórák, munkanapok, munkahetek vagy munkahónapok alapján kell elvégezni.

7) 220104 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma" meghatározása pedig az A4. pontban a 210102 változónál szereplő meghatározással.

8) 220105 változó: Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, a "legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozások száma" meghatározása pedig az A4. pontban a 210102 változónál szereplő meghatározással.

9) 220106 változó: Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. A "gyorsan növekvő vállalkozások sokasága" meghatározása egyezik az A5. pontban a 210103 változónál szereplő meghatározással.

10) 220107 változó: Az alkalmazottak létszáma a gyorsan növekvő fiatal vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál szereplő meghatározással. A "gyorsan növekvő fiatal vállalkozások sokasága" meghatározása egyezik az A6. pontban a 210104 változónál szereplő meghatározással.

11) 220201 változó: Az alkalmazottak által ledolgozott munkaórák száma

Ugyanaz, mint a B2. pontban a 120201 változó meghatározása.

12) 220301 változó: Munkavállalói juttatások költségei

Ez a változó a munkavállalói juttatásokkal kapcsolatban felmerülő összes olyan költséget tartalmazza, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során megjelenített.

Munkavállalói juttatás a statisztikai egység részéről az alkalmazottak által elvégzett szolgálatért vagy a munkaviszony megszűnésére tekintettel adott ellenérték minden formája.

13) 220302 változó: Bérek és keresetek

Ugyanaz, mint a B3. pontban a 120301 változó meghatározása.

14) 220303 változó: Társadalombiztosítási költségek

A munkáltatók társadalombiztosítási költségei megfelelnek a munkáltatók társadalombiztosítási járulékának értékével megegyező összegnek, amelyet azért fizetnek, hogy biztosítsák alkalmazottaik szociális ellátásra való jogosultságát.

A munkáltató társadalombiztosítási költségei magukban foglalják a munkáltató társadalombiztosítási hozzájárulásait a nyugdíj- és betegbiztosítási rendszerekhez, anyasági, rokkantsági, munkanélküli, munkahelyi baleseti és betegségi ellátási rendszerekhez, családi támogatási és egyéb rendszerekhez.

Az összes alkalmazott - köztük az otthon dolgozók és a tanulószerződéses tanulók - kapcsán felmerülő költségek idetartoznak.

A változó minden rendszerre vonatkozóan magában foglalja a költségeket, függetlenül attól, hogy azok jogszabályban, kollektív megállapodásban vagy szerződésben vannak előírva vagy önkéntes jellegűek. A munkáltató által betegség, munkahelyi baleset, szülési szabadság vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatás esetén tovább fizetett béreket és kereseteket az egység számviteli gyakorlatától függően vagy itt, vagy a bérek és keresetek alatt kell rögzíteni.

15) 220401 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az "újonnan alapított vállalkozások" (vállalkozások alapítása) meghatározása pedig az A7. pontban a 210201 változónál szereplő meghatározással.

16) 220402 változó: Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az "újonnan alapított vállalkozások" (vállalkozások alapítása) meghatározása pedig az A7. pontban a 210201 változónál szereplő meghatározással.

17) 220403 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "megszűnő vállalkozások" (vállalkozások megszűnése) meghatározása pedig az A8. pontban a 210202 változónál szereplő meghatározással.

18) 220404 változó: Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, a "megszűnő vállalkozások" (vállalkozások megszűnése) meghatározása pedig az A8. pontban a 210202 változónál szereplő meghatározással.

19) 220405 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "túlélő vállalkozások" (vállalkozások túlélése) meghatározása pedig az A9. pontban a 210203 változónál szereplő meghatározással.

20) 220406 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "túlélő vállalkozások" (vállalkozások túlélése) meghatározása pedig az A9. pontban a 210203 változónál szereplő meghatározással. E változó esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozás alapításának évében fennálló létszám, az A7. alatt meghatározottak szerint.

21) 220407 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az "alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások" meghatározása pedig az A10. pontban a 210204 változónál szereplő meghatározással.

22) 220408 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az "alkalmazottat először alkalmazó vállalkozások" meghatározása pedig az A10. pontban a 210204 változónál szereplő meghatározással.

23) 220409 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az "alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások" meghatározása pedig az A11. pontban a 210205 változónál szereplő meghatározással.

24) 220410 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Az "alkalmazottak létszáma" meghatározása egyezik a B5. pontban a 220102 változónál, az "alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozások" meghatározása pedig az A11. pontban a 210205 változónál szereplő meghatározással.

25) 220411 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások" meghatározása pedig az A12. pontban a 210206 változónál szereplő meghatározással.

26) 220412 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozások" meghatározása pedig az A12. pontban a 210206 változónál szereplő meghatározással. E változó esetében az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a vállalkozás alapításának évében fennálló létszám, mely az az év, amelyben a vállalkozó először alkalmazott alkalmazottat, az A10. pontban a 210204 változónál meghatározottak szerint.

27) 220501 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi irányítású vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

28) 220601 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozásokban (UCI) és belföldi leányvállalataikban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik" meghatározása pedig az A14. pontban a 210401 változónál szereplő meghatározással.

29) 220701 változó: Munkavállalói juttatások költségei a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A "munkavállalói juttatások költségei" meghatározása egyezik a B12. pontban a 220301 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

30) 320101 változó: A telephelyeken foglalkoztatott alkalmazottak és önálló vállalkozók létszáma

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, a "telephelyek" meghatározása pedig az A15. pontban a 310101 változónál szereplő meghatározással.

31) 320102 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma

Ugyanaz, mint a B1. pontban a 120101 változó meghatározása.

32) 320103 változó: Az alkalmazottak létszáma

Ugyanaz, mint a B5. pontban a 220102 változó meghatározása.

33) 320301 változó: Bérek és keresetek a telephelyeken

A "bérek és keresetek" meghatározása egyezik a B3. pontban a 120301 változónál, a "telephelyek" meghatározása pedig az A17. pontban a 310101 változónál szereplő meghatározással.

34) 320104 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B7. pontban a 220104 változó meghatározása.

35) 320105 változó: Az alkalmazottak létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B8. pontban a 220105 változó meghatározása.

36) 320201 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B15. pontban a 220401 változó meghatározása.

37) 320202 változó: Az alkalmazottak létszáma az újonnan alapított vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B16. pontban a 220402 változó meghatározása.

38) 320203 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B17. pontban a 220403 változó meghatározása.

39) 320204 változó: Az alkalmazottak létszáma a megszűnő vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B18. pontban a 220404 változó meghatározása.

40) 320205 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B19. pontban a 220405 változó meghatározása.

41) 320206 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B20. pontban a 220406 változó meghatározása.

42) 320207 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a t során alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B21. pontban a 220407 változó meghatározása.

43) 320208 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat először alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B22. pontban a 220408 változó meghatározása.

44) 320209 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B23. pontban a 220409 változó meghatározása.

45) 320210 változó: Az alkalmazottak létszáma az alkalmazottat már nem alkalmazó vállalkozásokban

Ugyanaz, mint a B24. pontban a 220410 változó meghatározása.

46) 320211 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B25. pontban a 204011 változó meghatározása.

47) 320212 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma a legalább egy alkalmazottal rendelkező, túlélő vállalkozásokban, a vállalkozás alapításának évében (csak a három naptári éven keresztül túlélő vállalkozások esetében)

Ugyanaz, mint a B26. pontban a 241012 változó meghatározása.

48) 420101 változó: Az alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásokban

Az "alkalmazottak és az önálló vállalkozók létszáma" meghatározása egyezik a B1. pontban a 120101 változónál, az "adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások" meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

49) 420201 változó: Munkavállalói juttatások költségei az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A "munkavállalói juttatások költségei" meghatározása egyezik a B12. pontban a 220301 változónál, az "adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások" meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

C. ÁRAK

1) 130101 változó: Importárak

Az importárindexek célja a rezidensek által nem rezidensektől vásárolt áruk ügyleti árai havi alakulásának mérése. A kapcsolódó szolgáltatások eredetileg kizártak az alkalmazási körből, a CIF fuvarparitáson (költség, biztosítás, fuvardíj fizetve) alapuló kereskedelmi megállapodás alá tartozók kivételével. Az árindexeknek az összehasonlítható tételek ármozgásainak időbeli alakulását kell nyomon követniük.

Fontos, hogy a termékek valamennyi ármeghatározó jellemzőjét figyelembe vegyék, egyaránt beleértve az értékesített egységek mennyiségét, a szállítást, az árengedményeket, a szolgáltatási feltételeket, a garanciafeltételeket, a származást és a rendeltetést. A meghatározásnak olyannak kell lennie, hogy az egymást követő vonatkozási időszakokban a megfigyelési egység képes legyen egyedileg azonosítani a terméket és megadni a megfelelő egységárat.

Az importárak alkalmazási körére az alábbi korlátozások vonatkoznak:

- a háztartások, a kormányzati egységek és a nonprofit intézmények behozatala nem tartozik ide,

- az alapul szolgáló számbavételi rendszer a special trade számbavételi rendszer, vagyis a normál behozatal mellett figyelembe kell venni az aktív feldolgozás céljából és a passzív feldolgozás után történő behozatalt is, amikor az adatszolgáltató egység megszerzi az áruk tulajdonjogát. A javítási célú import nem tartozik ide,

- a lefedett termékek köre a CPA szerinti B, C és D ágakba tartozó termékekre korlátozódik. A kapcsolódó szolgáltatások nem tartoznak ide.

Az importárak meghatározására az alábbi szabályok vonatkoznak:

- a megfelelő ár a határparitáson számított CIF-ár (költség, biztosítás, fuvardíj fizetve), amely nem tartalmazza a termékek és szolgáltatások adatszolgáltatási egységet terhelő vámjait és adóit,

- az ármozgások valós alakulásának bemutatása céljából ennek a tényleges ügyleti árnak, nem pedig a listaárnak kell lennie, ezért az árengedményeket le kell vonni az árból,

- a tiszta ármozgások bemutatása érdekében az árindex összeállítása során kiigazítólag figyelembe kell venni a termék minőségi változásait,

- a termékek egyéb ármeghatározó jellemzőit hasonlóképpen következetesen kell kezelni,

- a behozatalt akkor kell rögzíteni, amikor az áruk tulajdonjogának átruházása megtörtént (azaz amikor a felek az ügyletet könyveikben vagy számlájukon elkönyvelik),

- a hajók és légi járművek, valamint űreszközök tulajdonjogának egy másik országban letelepedett személyről a szóban forgó tagállamban letelepedett személyre történő átruházása behozatalnak számít.

Az indexnek elvben a vonatkozási időszak alatt érvényes átlagárat kell tükröznie. A gyakorlatban a ténylegesen begyűjtött adatok vonatkozhatnak a vonatkozási időszak közepének egy bizonyos napjára, amelyet a vonatkozási időszak tekintetében reprezentatív adatként kell meghatározni. Azon termékek esetében, amelyeknek jelentős a nemzetgazdasági hatásuk és amelyekről ismeretes, hogy áruk - legalábbis alkalmanként - ingadozik, fontos, hogy az index valóban az átlagárakat tükrözze.

2)

130102 változó: Importárak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

3) 130103 változó: Importárak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Az importárindexek az áruk feladó (euróövezeti és nem euróövezeti) országa szerint külön számítást igényelnek. A feladó ország megállapítása a vámjogszabályokkal összhangban történik.

4) 130201 változó: Termelői árak

A termelőiár-index célja az ipar, építőipar és szolgáltatások terén a gazdasági tevékenységek ügyleti árai alakulásának mérése.

A termelői árak meghatározására az alábbi szabályok vonatkoznak:

A termékek valamennyi ármeghatározó jellemzőjét figyelembe kell venni, egyaránt beleértve az értékesített egységek mennyiségét, a szállítást, a felárakat, az árengedményeket, a kedvezményeket, a szolgáltatási feltételeket, a garanciafeltételeket, a rendeltetést stb.

A Termelői árak változó a termelő/értékesítő szempontjából méri az árak alakulását. A megfelelő ár az az alapár, amely nem tartalmazza a héát és a hasonló, közvetlenül az árbevételhez kapcsolódó levonható adókat, sem az egység által leszámlázott áruk és szolgáltatások utáni adókat és illetékeket, viszont hozzá kell adni a termelő által kapott esetleges terméktámogatásokat.

Az ármozgások valós alakulásának bemutatása céljából a tényleges ügyleti árat, nem pedig a listaárat kell figyelembe venni.

A tiszta ármozgások bemutatása érdekében a termelőiár-index összeállítása során kiigazítólag figyelembe kell venni a termék minőségi változásait.

A meghatározásnak olyannak kell lennie, hogy az egymást követő vonatkozási időszakokban a megfigyelési egység képes legyen egyedileg azonosítani a terméket és megadni a megfelelő egységárat.

Az indexnek elvben a vonatkozási időszak alatt érvényes átlagárat kell tükröznie. A gyakorlatban a ténylegesen begyűjtött adatok vonatkozhatnak a vonatkozási időszak közepének egy bizonyos napjára, amelyet a vonatkozási időszak tekintetében reprezentatív adatként kell meghatározni. Azon termékek esetében, amelyeknek jelentős a nemzetgazdasági hatásuk és amelyekről ismeretes, hogy áruk - legalábbis alkalmanként - ingadozik, fontos, hogy az index valóban az átlagárakat tükrözze.

Az áradatoknak a tényleges ügylet időpontjában - vagyis a követelések és kötelezettségek keletkezésekor, átalakulásakor vagy megszűnésekor - érvényes árat kell tükrözniük.

A szolgáltatások árait elvben a szolgáltatás nyújtásakor kell rögzíteni. Ha a szolgáltatás teljesítése több időszakot fog át vagy ha a szolgáltatást a szolgáltatás teljesítése előtt vásárolták meg, megfelelő kiigazításokat kell tenni.

Egy gazdasági tevékenység szolgáltatási termelőiár-indexe az összes szolgáltatás átlagárának alakulását méri Business-to-All, a Business-to-Business (B2B) és a Business-to-Consumers (B2C) szolgáltatásnyújtást egyaránt beleértve. Az állami szektornak történő értékesítés (Business-to-Government, B2G) része a B2B-nek.

5)

130202 változó: Belföldi termelői árak

6)

130203 változó: Nem belföldi termelői árak

7)

130204 változó: Nem belföldi termelői árak (euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

8) 130205 változó: Nem belföldi termelői árak (nem euróövezet) (az euróövezeten kívüli országok esetében opcionális)

Valamely gazdasági tevékenység esetében a belföldi termelőiár-index a tevékenységből eredő és a belföldi piacon értékesített valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának alakulását méri. A nem belföldi árindex a tevékenységből eredő és a belföldi piacon kívül értékesített valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának (helyi pénznemre átszámított) alakulását mutatja.

E két index egyesítése megmutatja a tevékenységből eredő valamennyi áru és kapcsolódó szolgáltatás átlagárának alakulását. A nem belföldi piac termelői árai esetében az árat a nemzeti határokon, FOB paritás (költségmentesen a hajófedélzetre) feltételezésével kell számolni.

A belföldi és a nem belföldi árindexek külön termelői árindexek összeállítását teszik szükségessé a termék rendeltetési helye függvényében. A rendeltetési hely az a hely, ahol a terméket megrendelő vagy megvásárló harmadik fél rezidens.

Új lakóépületek termelői árai vagy költségei

Az építőipar esetében a termelőiár-indexek kizárólag az új lakóépületek esetében mérik az alakulást, és nem tartalmazzák a közösségi lakóépületek, a nem lakóépületek, a földterületek árait, valamint az építészi és egyéb díjakat. Tükrözik az ügyfél által az építőipari vállalatnak fizetett árakat. Így nemcsak az építés költségtényezőinek változásait tükrözik, hanem a termelékenységben és a jövedelmezőségben bekövetkezett változásokat is. Emellett a kibocsátási árak és a megfelelő termelési költségek eltérő időpontban jelentkeznek. A termelői ár helyettesíthető az új lakóépületek teljes építési költségével.

A teljes építésiköltség-index célja, hogy bemutassa az építési folyamat végrehajtása során az építési vállalkozónál felmerült költségek alakulását.

Az új lakóépületek teljes építési költségét alkotó költségek közé tartoznak az anyagköltségek, a munkaerőköltségek, a gépek és berendezések, a szállítás és az energia költségei, valamint az egyéb költségek. A közösségi lakóépületek és a nem lakóépületek költségei, a földterületek árai, valamint az építészi és egyéb díjak nem képezik az építési költségek részét.

Az anyagköltséget általában az anyagárak felhasználásával számítják ki. Az anyagáraknak a tényleges árakon, és nem a listaárakon kell alapulniuk. Az árak meghatározása érdekében mintákat kell venni a termékek és a szállítók közül. Az árak értékelése héa nélkül történik.

A munkaerőköltségek valamennyi alkalmazottra vonatkozóan tartalmazzák a béreket és kereseteket, valamint a társadalombiztosítási költségeket. A társadalombiztosítási költségekhez tartoznak: i. a munkaadó által fizetendő, jogszabályban meghatározott társadalombiztosítási járulékok; ii. a kollektív szerződés szerinti, a szerződéses és az önkéntes társadalombiztosítási járulékok, amelyeket a munkaadó fizet; és iii. az imputált társadalombiztosítási járulékok (közvetlenül a munkaadó által fizetett társadalmi juttatások).

Új lakóépület minden olyan épület, amelyet tartós vagy ideglenes lakáscélú felhasználás céljából építenek, vagy olyan épület, amelyet más felhasználásból tartós vagy ideiglenes lakáscélú felhasználásra átalakítanak, és amelyhez a nemzeti jogszabályok szerint építési vagy tervezési engedélyre van szükség.

D. K+F-INPUTOK

1) 230101 változó: Házon belüli K+F-kiadások

A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan kreatív és módszeres tevékenységet jelent, amelynek célja a tudásállomány növelése - beleértve az emberiségre, a kultúrára és a társadalomra vonatkozó tudást is - és a rendelkezésre álló tudás új alkalmazási lehetőségeinek feltárása.

A házon belüli K+F-kiadások az egy adott adatszolgáltató egységen belül végzett K+F-re fordított kiadások összegét jelentik.

A pénzeszközök forrásától függetlenül a házon belüli K+F-kiadások közé tartozik minden olyan folyó kiadás és bruttó állóeszköz-kiadás, amelyet a statisztikai egység egy meghatározott vonatkozási időszak során az egységen belül végzett K+F-re fordít. A K+F-re fordított folyó kiadások közé tartozik a belső K+F-személyzet munkaerőköltsége és az egyéb folyó kiadások (külső K+F-személyzet költsége, szolgáltatások vásárlása). A K+F-re fordított bruttó állóeszköz-kiadások közé tartoznak a következők: földterület beszerzése, épületek beszerzése, információs és kommunikációs berendezések beszerzése, szállítóeszközök beszerzése, egyéb gépek és berendezések beszerzése, tőkésített számítógépes szoftverek beszerzése, egyéb szellemi tulajdont képező termékek beszerzése.

2) 230201 változó: K+F-személyzet

A kutatás és kísérleti fejlesztés (K+F) olyan kreatív és módszeres tevékenységet jelent, amelynek célja a tudásállomány növelése - beleértve az emberiségre, a kultúrára és a társadalomra vonatkozó tudást is - és a rendelkezésre álló tudás új alkalmazási lehetőségeinek feltárása.

A statisztikai egység K+F-személyzetéhez tartozik minden, a K+F-fel közvetlenül foglalkozó személy, függetlenül attól, hogy a statisztikai egység vagy a statisztikai egység K+F-tevékenységébe teljes mértékben integrált külső szolgáltatók alkalmazásában áll, valamint a K+F-tevékenységekhez közvetlen szolgáltatásokat nyújtó személyek (például K+F-igazgatók, -adminisztrátorok, -technikusok és irodai alkalmazottak).

A közvetett támogatást és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó személyek, például az étkezdei, a karbantartó és a biztonsági személyzet tagjai nem tartoznak ide, annak ellenére, hogy bérük és keresetük szerepel az "egyéb folyó kiadásokban" a házon belüli K+F-kiadások D1. szerinti meghatározás alapján történő mérésekor.

A K+F-személyzet a magánszemélyek két fő csoportját foglalja magában:

- a statisztikai egység által foglalkoztatott személyek, akik hozzájárulnak az egység házon belüli K+F-tevékenységéhez (belső K+F-személyzet),

- a külső szolgáltatók, akik az egység házon belüli K+F-tevékenységébe teljes mértékben integráltak (külső K+F-személyzet), és akik lehetnek függetlenek (önfoglalkoztatók) vagy alkalmazottak (bért/fizetést kapnak, de nem a K+F-et végző statisztikai egységtől).

3) 230202 változó: Kutatók

A kutatók olyan szakemberek, akiknek hivatása új tudás megalkotása vagy létrehozása. Kutatást végeznek, koncepciókat, elméleteket, modelleket, technikákat, műszereket, szoftvereket vagy működési modelleket fejlesztenek tovább vagy alkotnak.

A kutatói munka tudományos és technikai szempontjainak megtervezésével és szervezésével foglalkozó vezetők és adminisztrátorok szintén "kutatónak" minősülnek.

4) 230301 változó: Házon belüli K+F-kiadások a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A "házon belüli K+F-kiadások" meghatározása egyezik a D1. pontban a 230101 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

5) 230401 változó: K+F-személyzet a külföldi irányítású vállalkozásoknál

A "K+F-személyzet" meghatározása egyezik a D2. pontban a 230201 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

6) 230501 változó: K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD)

A K+F-re elkülönített kormányzati költségvetési előirányzatok (GBARD) a kormányzati költségvetésekben a K+F-finanszírozásra (valamennyi ágazat számára) elkülönített összes előirányzatot jelentik. A kormányzat magában foglalja a központi (szövetségi) kormányzati, a regionális (tartományi) kormányzati és a helyi (települési) kormányzati alszektorokat (az utóbbi által nyújtott K+F-finanszírozást nem kell feltétlenül figyelembe venni a GBARD-ban, ha nem tekinthető jelentősnek, vagy ha az adatgyűjtés nem lehetséges). A GBARD alatt költségvetési adatok értendők, a költségvetési előrejelzésektől a tényleges kiadásokig, miközben az adatgyűjtés fókuszában általában a "Kezdeti költségvetési előirányzatok" és a "Végleges költségvetési előirányzatok" állnak.

7) 230502 változó: Transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás

A transznacionálisan koordinált K+F-hez való nemzeti hozzájárulás meghatározás szerint a GBARD-vel mért, a kormányzat általi teljes költségvetési finanszírozás, amelynek célja a következők támogatása: transznacionális állami K+F-programvégrehajtók, összeurópai transznacionális állami K+F-programok, valamint az uniós tagállamok, a tagjelölt országok és az EFTA-országok közötti két- vagy többoldalú állami K+F-programok.

8) 330101 változó: Házon belüli K+F-kiadások

Ugyanaz, mint a D1. pontban a 230101 változó meghatározása.

9) 330201 változó: K+F-személyzet

Ugyanaz, mint a D2. pontban a 230201 változó meghatározása.

10) 330202 változó: Kutatók

Ugyanaz, mint a D3. pontban a 230202 változó meghatározása.

E. BESZERZÉSEK

1) 240101 változó: Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen

Az áruk és szolgáltatások beszerzése összesen magában foglalja a statisztikai egység által beszerzett áruk és szolgáltatások teljes összegét, amelyet a számvitelben forgóeszközként vagy kiadásként jelenítenek meg a vonatkozási időszakban.

Ezen árubeszerzésekhez tartoznak - a teljesség igénye nélkül - a következők: nyersanyagok, segédanyagok és csomagolóanyagok, fogyóeszközök, üzemanyagok, tartalék alkatrészek, vetőmagok és takarmányok, állatok, kis méretű készlettételek és viszonteladás céljából beszerzett áruk.

A szolgáltatásbeszerzésekhez tartoznak - a teljesség igénye nélkül - a villamos energiával, fűtéssel, vízzel, karbantartással, javítással, jogdíjakkal, bérlettel, biztosítással, kutatással (ha harmadik fél végzi), ügynöki munkával, reklámozással, promócióval, szállítással, kommunikációval, bankkal, joggal, számvitellel kapcsolatos szolgáltatások, és bármely egyéb, harmadik fél által teljesített és a vonatkozási időszak során kiadásként megjelenített szolgáltatás.

Nem tartoznak ide a késztermékekben és a befejezetlen termelésben bekövetkezett növekedések, sem a pénzügyi eszközök és a befektetett eszközök. Kivételként idetartoznak a más osztályokból a fenti, idetartozóként felsorolt tételek bármelyikébe átsorolt eszközök.

Az e meghatározás szerinti áruk és szolgáltatások beszerzését a fent említett eszközök és kiadások megjelenítéséhez alapul szolgáló számviteli standardokban e célból megállapított szabályok szerint kell értékelni.

2) 240102 változó: Viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése

A változatlan formában történő viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése olyan árubeszerzést jelent, amelyet az áruk harmadik felek részére történő, további feldolgozás nélküli viszonteladása céljából hajtanak végre. Magában foglalja továbbá szolgáltatások beszerzését olyan "számlázó" szolgáltató cégektől, amelyek árbevétele nemcsak a szolgáltatási ügyletekért felszámított ügynöki díjakat tartalmazza (mint például az ingatlanügynökök esetében), hanem a szolgáltatási ügylet tárgyát képező tényleges összeget is, mint például az utazási irodák által vásárolt fuvarozási szolgáltatások esetében.

Nem tartozik ide azon áruk és szolgáltatások értéke, amelyeket jutalékos alapon adnak el harmadik félnek, mivel ezeket az árukat nem a jutalékban részesülő ügynök vásárolja vagy adja el.

A változatlan formában történő viszonteladásra szánt áruk és szolgáltatások beszerzése az "Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen" változó részét képezi, és egyéb aggregátumok és egyenlegek kiszámításánál kerül felhasználásra.

3) 240103 változó: A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei

Ez a változó tartalmaz a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során megjelenített minden olyan költséget, amely olyan szolgáltatásokhoz kapcsolódik, amelyeket a statisztikai egység részére munkaerő-kölcsönzők vagy olyan hasonló szervezetek nyújtottak, amelyek korlátozott időtartamra munkavállalókat bocsátanak rendelkezésre az ügyfél tevékenységéhez az ügyfélnél lévő munkaerő kiegészítése vagy ideiglenes helyettesítése céljából, és a rendelkezésre bocsátott személyek a munkaerő-kölcsönző egység alkalmazottai. A kölcsönzött munkavállalókon keresztül nyújtott szolgáltatások költségei az "Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen" változó részét képezik.

Ugyanakkor ezen ügynökségek és szervezetek az alkalmazottaik felett nem gyakorolnak közvetlen felügyeletet az ügyfél munkahelyén. Ebbe a változóba csak az egy adott ipari vagy egyéb nem ipari szolgáltatás nyújtásához nem kapcsolódó személyzet biztosítása tekintetében felmerült költségek tartoznak bele.

4) 240104 változó: A hosszú távú bérlet és az operatív lízing költségei

A hosszú távú bérlet költségei magukban foglalnak a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során megjelenített minden olyan kiadást, amely befektetett eszközök bérléséhez kapcsolódik. E változóhoz tartoznak az operatív lízingszerződés alapján teljesített, befektetett eszközökhöz kapcsolódó kifizetések.

E változó alkalmazásában egy lízing akkor minősül operatív lízingnek, ha nem adja át lényegében a mögöttes eszköz tulajdonlásával járó összes kockázatot és hasznot.

5) 240105 változó: Energiatermékek beszerzése

Ehhez a változóhoz tartozik a vonatkozási időszak alatt beszerzett összes energiatermék, de csak akkor, ha azokat üzemanyagként történő felhasználás céljából szerezték be. Nem tartoznak ide a nyersanyagként vagy átalakítás nélküli viszonteladás céljából beszerzett energiatermékek. Az adatot csak értékben kell megadni.

6) 240106 változó: Alvállalkozók részére teljesített kifizetések

A NACE B-E nemzetgazdasági ágainak tevékenységei esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések az egység által harmadik feleknek olyan ipari árukért és szolgáltatásokért teljesített kifizetések, amelyeket a következők szerint meghatározott alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek:

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A és a B feltétel együttesen teljesül:

A. a vásárló vállalkozás, más néven fővállalkozó részt vesz a termék létrehozásában azzal, hogy, még ha csak részben is, biztosítja a technikai leírást a szolgáltató vállalkozásnak, más néven alvállalkozónak, és/vagy biztosítja számára a feldolgozandó anyagokat;

B. a vásárló vállalkozás adja el az alvállalkozásban elkészített terméket vagy önálló termékként, vagy egy bonyolultabb termék részeként, és vállalja az eladás utáni felelősséget a termékért.

Megjegyzés: A szín, méret vagy katalógusszám puszta meghatározása önmagában nem jelent technikai leírást. Mérték után készült termék gyártása nem jelent szükségszerűen alvállalkozói kapcsolatot.

A NACE F nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozók részére teljesített kifizetések az egység által harmadik feleknek azon építőipari munkákért teljesített kifizetések, amelyeket alvállalkozói kapcsolat részeként teljesítenek.

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, a B, a C és a D feltétel egyidejűleg teljesül:

A. a vásárló vállalkozás szerződést köt a szolgáltató vállalkozással (a továbbiakban: alvállalkozó) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére;

B. a vásárló vállalkozás felelős az építési folyamat végső termékéért, és felelőssége kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget;

C. a vásárló vállalkozás biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás;

D. a kölcsönös szerződést egyéb módon nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás stb. formájában.

7) 240201 változó: Készletváltozás

A készletváltozás a statisztikai egység által a vonatkozási időszak végén és elején megjelenített készletek összértékének különbözete. Az említett készletek értéke az az érték, amellyel azokat a pénzügyi kimutatásokban megjelenítették.

8) 240202 változó: Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása

Ez a változó a statisztikai egység által előállított és még el nem adott késztermékek vagy befejezetlen termelés készleteinek értékében a vonatkozási időszak első és utolsó napja között bekövetkezett változást adja meg. Részét képezi a Készletváltozás változónak.

Ezek a termékek a statisztikai egységhez tartozó befejezetlen termelést akkor is magukban foglalják, ha a kérdéses termékek harmadik fél birtokában vannak. Ugyanígy azok a statisztikai egységnél készletezett termékek, amelyek harmadik félhez tartoznak, nem tartoznak ide.

A készletek értékelése termelési költségen, és az értékhelyesbítés (például leértékelés) előtt történik.

9) 240203 változó: Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása

A viszonteladásra szánt áruk készletváltozása a statisztikai egység által a vonatkozási időszak végén és elején további feldolgozás nélkül harmadik feleknek való viszonteladásra szánt tételként megjelenített készletek összértékének különbözete. Az említett készletek értéke az az érték, amellyel azokat a pénzügyi kimutatásokban megjelenítették. A Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása változó a Készletváltozás változó részét képezi.

10) 240301 változó: Külföldi irányítású vállalkozások áru- és szolgáltatásbeszerzése összesen

Az "áru- és szolgáltatásbeszerzés összesen" meghatározása egyezik az E1. pontban a 240101 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

11) 240302 változó: Külföldi irányítású vállalkozások viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzése

A "viszonteladásra szánt áru- és szolgáltatásbeszerzés" meghatározása egyezik az E2. pontban a 240102 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

F. EREDMÉNYEK ÉS TELJESÍTMÉNY

1) 140101 változó: Termelés (volumen)

A rövid távú vállalkozásstatisztikákban a termelést indexként kell megadni. A termelési volumenindex a gazdasági fejlődés referenciamutatója, és mindenekelőtt a gazdasági fejlődés fordulópontjainak korai azonosításához használják. Laspeyres-féle index formájában kell bemutatni, amely a termelés jelenlegi volumenét összehasonlítja a bázisidőszak termelésének volumenével.

A termelési volumenindex elméleti célja:

- Az üzleti ciklusra vonatkozó statisztikák tekintetében a saját kibocsátást kell mérni. Az üzleti ciklusra vonatkozó statisztikák értelmében a "termelés" vagy "kibocsátás" kifejezések nem foglalják magukban a más egységektől származó inputokat.

- A termelési volumenindex célja ezért a hozzáadott érték volumenében bekövetkező változások rövid és rendszeres időközönként történő mérése.

- A hozzáadott érték volumenében mért változásoknak általánosságban közelíteniük kell a hozzáadott érték nemzeti számlák szerinti fogalma szerint mért hozzáadott értékhez.

A termelési volumenindex kiszámításának alapelvei:

- Az index összeállításához az elméleti cél alapján szükséges adatok általában nem állnak rendelkezésre havonta.

- Ezért az alapárakon vett hozzáadott érték kiszámítása csak a bázisidőszakra vonatkozóan történik, mindenekelőtt a súlyozás aktualizálása céljából. Ha nem áll rendelkezésre az alapáron vett hozzáadott érték, akkor a tényezőköltségen számított bruttó hozzáadott érték használható közelítő értékként.

- A bázisidőszaki hozzáadott érték havi folytatása arra alkalmas közelítő értékekkel történik.

A folytatáshoz szükséges közelítő értékek kiszámítása. Az indexek folyamatosságát biztosítani képes közelítő értékek a következők:

- folytatás a bruttó termelési értékekkel (deflált),

- folytatás a volumennel,

- folytatás az árbevétellel (deflált),

- folytatás a felhasznált munkával,

- folytatás a felhasznált nyersanyaggal,

- folytatás a felhasznált energiával.

E közelítő értékeknek a hozzáadott érték alakulásával való korrelációja a piaci tevékenységtől függően eltérő lehet. Minden piaci tevékenység esetében magas korrelációval rendelkező közelítő értéket kell választani.

A nemzeti számlákkal való kapcsolat:

- A "termelési index" kifejezés "hozzáadott érték alakulásaként" történő általános értelmezése ellentmond a "termelés" nemzeti számlák vagy a vállalkozások szerkezeti statisztikái keretében érvényes fogalmának.

- A nemzeti számlák értelmében a termelési index a változatlan árakon vett "hozzáadott érték" alakulására vonatkozik, miközben a hozzáadott érték tulajdonképpen a kibocsátás mínusz a folyó termelőfelhasználás alapárakon.

2) 140201 változó: Értékesítési volumen

Az értékesítési volumen a változatlan áron vett nettó árbevétel értékét adja meg, tehát mennyiségi index. Kiszámítható folyó árakon vett nettó árbevételként, a megfelelő ármutatóval deflálva, vagy közvetlenül az értékesített áruk mennyiségéből levezetett mennyiségi indexként.

3) 140301 változó: Nettó árbevétel

A nettó árbevétel magában foglalja valamennyi tevékenység esetében - a NACE 64 és 65, valamint egyes, a NACE 66 alá tartozó tevékenységek kivételével - a vonatkozási időszak alatt a statisztikai egység szokásos tevékenységei során keletkező összes bevételt, és az általa nyújtott árcsökkentések, árengedmények és kedvezmények nélkül kerül bemutatásra.

A bevétel a gazdasági hasznokban a vonatkozási időszakban eszközök beáramlása vagy növekedése, vagy kötelezettségek csökkenése formájában bekövetkezett növekedés, amely azt eredményezi, hogy a saját tőke a tulajdonosok hozzájárulásától eltérő okból nő.

Az említett beáramlások vevői szerződésekből erednek, és az ezekben a szerződésekben előirányzott teljesítési kötelmeknek a statisztikai egység általi kielégítése révén valósulnak meg. A teljesítési kötelmet általában áruk értékesítése (átruházása) vagy szolgáltatások nyújtása képviseli, azonban a bruttó beáramlás tartalmazhat a statisztikai egység eszközeinek mások általi használatán keletkezett jövedelemként szerzett bevételeket is.

Nem tartoznak a nettó árbevételbe a közvetkezők:

- a bevételhez közvetlenül kapcsolódó valamennyi adó, vám vagy illeték,

- a megbízó nevében beszedett összegek, ha a statisztikai egység az említett megbízóval való kapcsolatában meghatalmazottként jár el,

- a nem a statisztikai egység szokásos tevékenységei során keletkezett bevétel. A bevétel ezen típusait általában az "Egyéb (működési) bevétel", a "Pénzügyi bevételek", a "Rendkívüli bevételek" vagy hasonló fejezetek alá sorolják be, az általánosan elfogadott számviteli standardok pénzügyi kimutatások elkészítéséhez használt adott körétől függően.

Az évközi statisztikák adott esetben nem tudnak figyelembe venni olyan szempontokat, mint az éves árcsökkentések, támogatások, árengedmények és kedvezmények.

A NACE K6411, K6419 és K649 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel a kibocsátásnak az állami és egyéb támogatásokkal csökkentett értéke.

A NACE K642 és K643 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K6511, K6512 és K652 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel a "Megszolgált bruttó díj".

A NACE K653 alá tartozó tevékenységek esetében a nettó árbevétel az "összes nyugdíjjárulék".

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek vonatkozásában a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a nettó árbevétel a kibocsátásnak az állami és egyéb támogatásokkal csökkentett értéke. A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, amelyek vonatkozásában a nettó árbevétel szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a nettó árbevétel standard meghatározását kell alkalmazni.

4)

140302 változó: Belföldi nettó árbevétel

5)

140303 változó: Nem belföldi nettó árbevétel

6)

140304 változó: Nem belföldi nettó árbevétel (euróövezet)

7) 140305 változó: Nem belföldi nettó árbevétel (nem euróövezet)

A belföldi és a nem belföldi nettó árbevétel indexei a nettó árbevétel megosztását igénylik a termék első rendeltetési helye szerint, a tulajdonjog változása alapján (függetlenül attól, hogy vannak-e ennek megfelelő határon átmenő fizikai árumozgások). A rendeltetési hely az a hely, ahol az árukat és szolgáltatásokat megvásárló harmadik fél rezidens.

8) 250101 változó: Nettó árbevétel

Ugyanaz, mint az F3. pontban a 140301 változó meghatározása.

9) 250102 változó: Mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból, halászatból és ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE A-F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

10) 250103 változó: Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE B-F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

11) 250104 változó: Ipari tevékenységekből származó nettó árbevétel az építőipar kivételével

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE B-E nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

12) 250105 változó: Építőiparból származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F nemzetgazdasági ághoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

13) 250106 változó: Szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevétel

Az összes nyújtott szolgáltatásból (banki és biztosítási szolgáltatások, üzleti és személyi szolgáltatások) származó bevétel.

Ez a változó magában foglalja a fő- vagy másodlagos tevékenységként végzett szolgáltatási tevékenységekből származó nettó árbevételt; bizonyos szolgáltatási tevékenységeket ipari egységek is végezhetnek. Ezek a tevékenységek a NACE H-N és P-S nemzetgazdasági ághoz, továbbá a NACE G nemzetgazdasági ág 45.2 és 45.4 karbantartási és javítási alágához tartoznak.

14) 250107 változó: Kereskedelmi (vételi és viszonteladási) és közvetítői tevékenységekből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely az egység kereskedelmi (vételi és viszonteladási) tevékenységéből, valamint az egység közvetítői tevékenységéből származik. Ez megfelel az olyan áruk értékesítésének, amelyeket az egység saját nevében és saját számlájára beszerez és a beszerzési állapottal azonos állapotban újra elad vagy olyan címkézés, csomagolás és burkolás után ad el újra, amely bevett gyakorlat a kereskedelmi vállalkozásokban, valamint a harmadik felek nevében vagy javára történő beszerzésekből és értékesítésekből és hasonló tevékenységekből származó jutalékoknak.

A viszonteladás a következőképpen bontható: - viszonteladás más kereskedőknek, szakmai felhasználóknak stb. (nagykereskedelmi értékesítés); - viszonteladás háztartásoknak vagy kisfelhasználóknak (kiskereskedelmi értékesítés).

Ezek a tevékenységek a NACE G nemzetgazdasági ághoz tartoznak (kivéve a 45.2 és 45.4 karbantartási és javítási alágat).

15) 250108 változó: Épületek építéséből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F41 ágazathoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

16) 250109 változó: Egyéb építmények építéséből származó nettó árbevétel

A nettó árbevételnek az a része, amely a NACE F42 ágazathoz besorolt tevékenységekből származik.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

17) 250110 változó: A fő tevékenységből származó nettó árbevétel a NACE három számjegyű szintjén

A nettó árbevételnek az a része, amely az egység fő tevékenységéből származik. Az egység fő tevékenységét a 696/93/EK tanácsi rendeletben megállapított szabályokkal összhangban kell meghatározni.

Az alvállalkozói kapcsolat tárgyát képező áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nettó árbevétel idetartozik.

A változatlan formában történő viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások viszonteladásából származó nettó árbevétel nem tartozik ide.

18) 250111 változó: Alvállalkozásból származó nettó árbevétel

A NACE F nemzetgazdasági ágának tevékenységeire vonatkozó statisztikák esetében az alvállalkozásból származó nettó árbevétel az egység által alvállalkozói kapcsolat részeként harmadik fél számára végzett saját építőipari munkák által termelt nettó árbevétel.

Két vállalkozás alvállalkozói kapcsolatban áll, ha az A, a B, a C és a D feltétel egyidejűleg teljesül: A.

a vásárló vállalkozás szerződést köt a szolgáltató vállalkozással (a továbbiakban: alvállalkozó) az építési folyamat konkrét részét képező munkák vagy szolgáltatások teljesítésére; B.

a vásárló vállalkozás felelős az építési folyamat végső termékéért, és felelőssége kiterjed az alvállalkozók által teljesített részekre is; bizonyos esetekben az alvállalkozó is vállalhat felelősséget; C.

a vásárló vállalkozás biztosítja a leírásokat az alvállalkozó számára, így például az alvállalkozó által teljesített munkát vagy szolgáltatást az adott projekt céljaira kell szabni, tehát az nem lehet szabványosított vagy katalógusban szereplő munka, illetve szolgáltatás; D.

a kölcsönös szerződést egyéb módon nem szabályozza társulás típusú megállapodás, például pályázati felhívásra adott közös válasz, konzorcium vagy vegyes vállalkozás stb. formájában.

19) 250112 változó: Nettó árbevétel az ügyfél rezidensi besorolása szerint

A nettó árbevétel az F3. pontban a 140301 változónál meghatározott nettó árbevétel. A rezidensi besorolás fogalma összhangban van az 549/2013/EU rendelettel.

20) 250113 változó: Nettó árbevétel termékek szerint

A nettó árbevétel az F3. pontban a 140301 változónál meghatározott nettó árbevétel. A termékek szerinti bontás a CPA-n alapul.

21) 250201 változó: Bruttó kereskedelmi árrés

A vételi és a további feldolgozás nélküli viszonteladási tevékenységen keletkezett nyereségnek felel meg. Kiszámítása a vételi és további feldolgozás nélküli viszonteladási kereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nettó árbevétel, az összes viszonteladásra szánt beszerzés és a viszonteladás céljából beszerzett áruk és szolgáltatások készletváltozásai alapján történik.

A bruttó kereskedelmi árrés tartalmazza a harmadik felek számára változatlan formában történő továbbadás céljából beszerzett árukhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékesítést, beszerzést és készletváltozást.

Másik elnevezése Viszonteladási árrés.

22) 250301 változó: Kibocsátás értéke

A kibocsátás értéke a vonatkozási időszak során a statisztikai egység által termelt teljes kibocsátás értéke.

Valamennyi tevékenység esetében - a NACE 64, 65 és 66 alá tartozó tevékenységek kivételével - a következők összege: + Nettó árbevétel, ± Késztermékek és befejezetlen termelés készletváltozása, ± Viszonteladásra szánt áruk készletváltozása, + Termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevételek és + Tőkésített kibocsátás - Viszonteladásra beszerzett áruk és szolgáltatások beszerzése.

A termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel a statisztikai egységnek a vonatkozási időszak során nyújtott és ekként megjelenített, állami közreműködésből származó bármely bevétel.

A tőkésített kibocsátás a statisztikai egység által a vonatkozási időszak során ekként megjelenített, saját előállítású hosszú lejáratú eszközök növekedése összesen.

A NACE K6411 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a személyzeti költségektől eltérő igazgatási kiadások plusz a díjak és jutalékráfordítások, plusz a személyzeti költségek, plusz a tárgyi eszközök és immateriális javak értékcsökkenése.

A NACE K6419 és K649 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek mínusz Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz A kapott jutalékok, plusz A részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból származó bevétel, plusz A pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz A termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel. A NACE K6499 alá tartozó egyes tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz állami és egyéb támogatások, vagy közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K642 és K643 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz állami és egyéb támogatások, vagy közelíthető a teljes működési költségekkel, ha a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban.

A NACE K6511 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a Megszolgált bruttó díj plusz

Befektetésből származó jövedelem, mínusz Részesedésből származó jövedelem, mínusz Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása, plusz Viszontbiztosítóknak a vállalkozás bruttó biztosítástechnikai tartalékaiban lévő részesedése után keletkező befektetési jövedelme, plusz Befektetések nem realizált nyeresége, plusz Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, viszontbiztosítás nélkül, mínusz Kifizetett kárigények, plusz/mínusz Kárigények tartalékának változása (a növekedést le kell vonni, a csökkenést hozzá kell adni), plusz/mínusz Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása, viszontbiztosítás nélkül (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz (ha rendelkezésre áll) Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása, viszontbiztosítók részesedése (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz (ha rendelkezésre áll) A jövőbeli felosztásra szánt pénzeszközök változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), mínusz A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések, viszontbiztosítás nélkül, mínusz Beruházások megvalósításán keletkezett veszteségek, mínusz Befektetések nem realizált vesztesége, plusz Egyéb bevételek.

A NACE K6512 és K652 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a Megszolgált bruttó díj plusz Befektetésből származó jövedelem, mínusz Részesedésből származó jövedelem, mínusz Befektetések értékhelyesbítésének visszaírása, plusz Viszontbiztosítóknak a vállalkozás bruttó biztosítástechnikai tartalékaiban lévő részesedése után keletkező befektetési jövedelme, plusz Egyéb biztosítástechnikai jövedelem, viszontbiztosítás nélkül, plusz Egyéb bevételek, mínusz Kifizetett kárigények, plusz/mínusz Kárigények tartalékának változása (a növekedést le kell vonni, a csökkenést hozzá kell adni), mínusz Beruházások megvalósításán keletkezett veszteség, mínusz A többlethozam- és díj-visszatérítéses szerződések nettó összege, plusz/mínusz Káringadozási tartalék változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni), plusz/mínusz A más kategóriákban nem szereplő egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (a költségeket le kell vonni, a bevételeket hozzá kell adni).

A NACE K653 alá tartozó tevékenységek esetében a kibocsátás értéke a nettó árbevétel mínusz fizetendő biztosítási díjak, plusz befektetésekből származó jövedelem, plusz egyéb bevételek, plusz kapott biztosítási díjak, mínusz nyugdíjkiadás összesen, mínusz biztosítástechnikai tartalék nettó változása (a biztosítástechnikai tartalék növekedését le kell vonni a kibocsátás értékéből, a csökkenését hozzá kell adni). Más lehetőségként a kibocsátás értéke kiszámítható a költségek összegeként is.

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, ahol a nettó árbevétel nem szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a kibocsátás értéke a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek mínusz fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, plusz a kapott jutalékok, plusz a részvényekből és egyéb változó hozamú értékpapírokból származó bevétel, plusz a pénzügyi műveletek nettó eredménye, plusz a termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevétel.

A NACE K66 alá tartozó azon tevékenységek esetében, ahol a nettó árbevétel szerepel a pénzügyi kimutatásokban, a kibocsátás értéke a nettó árbevétel plusz a tőkésített kibocsátás, plusz a termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásból származó bevétel.

23) 250401 változó: Hozzáadott érték

A hozzáadott érték az értékcsökkenéssel, az amortizációval és a munkavállalói juttatásokkal kiigazított nettó működési bevétel összetett mutatója, amelynek minden összetevőjét ekként jeleníti meg a statisztikai egység a vonatkozási időszakban. Értékét a következő képlet adja meg: + Nettó árbevétel + Termékhez vagy árbevételhez kapcsolódó támogatásokból származó bevételek + Tőkésített kibocsátás ± Készletváltozás - Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen.

24) 250501 változó: Bruttó üzemi eredmény

A bruttó üzemi eredmény a működési tevékenység által létrehozott többlet, miután a munkaerő-tényező ráfordítást ellentételezték.

Kiszámítható a munkavállalói juttatások költségeivel csökkentett hozzáadott értékből. Ez a rendelkezésre álló egyenleg teszi lehetővé az egység számára, hogy visszafizesse a hitelnyújtóknak a saját pénzeszközöket és kölcsönöket, hogy befizesse az adókat, és végül finanszírozza beruházásai egy részét vagy egészét.

25) 250601 változó: Külföldi irányítású vállalkozások nettó árbevétele

A "nettó árbevétel" meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

26) 250701 változó: Külföldi irányítású vállalkozások kibocsátásának értéke

A "kibocsátás értéke" meghatározása egyezik az F22. pontban a 250301 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

27) 250801 változó: Külföldi irányítású vállalkozások hozzáadott értéke

A "hozzáadott érték" meghatározása egyezik az F23. pontban a 250401 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

28) 250901 változó: Külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik nettó árbevétele

A "nettó árbevétel" meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, a "külföldi vállalkozásokat irányító vállalkozások (UCI) és belföldi leányvállalataik" meghatározása pedig az A14. pontban a 210401 változónál szereplő meghatározással.

29) 440101 változó: Nettó árbevétel az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A "nettó árbevétel" meghatározása egyezik az F3. pontban a 140301 változónál, az "adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások" meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

30) 251001 változó: Értékesített termelés

Az értékesített termelés az egyes országok gazdasági területén belül bármikor végzett, a vonatkozási időszak során értékesített (számlázott) termelés. A termelés elvégezhető a vállalkozás fő vagy másodlagos tevékenységei keretében is. Magában foglalja az ugyanazon vállalkozáshoz tartozó szakosodott egységek által egymásnak értékesített (számlázott) termelést is.

31) 251002 változó: Alvállalkozói tevékenység keretében történő termelés

Az egyes országok gazdasági területén belül alvállalkozó által végzett termelés, amelyet a vonatkozási időszak során a megbízónak értékesítettek (számláztak) az alvállalkozói tevékenységekre vonatkozóan a CPA-iránymutatásokban meghatározott feltételek szerint. A termelés elvégezhető a vállalkozás fő vagy másodlagos tevékenységei keretében is.

32) 251003 változó: Tényleges termelés

A tényleges termelés magában foglal minden, a vonatkozási időszak során az egyes országok gazdasági területén belül végzett termelést, amelyet más termékek gyártásában hasznosítanak. Azok a termékek tartoznak ide, amelyeket magánál a szakosodott egységnél vagy egy ugyanahhoz a vállalkozáshoz tartozó másik szakosodott egységnél: - értékesítésre szánnak, - más termékké dolgoznak fel, - más termékbe szerelnek be, vagy - készleteznek.

G. BERUHÁZÁSOK

1) 260101 változó: Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások

A Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások magában foglal a befektetett tárgyi eszközökhöz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a vonatkozási időszak során a statisztikai egység ekként jelenített meg, kivéve a korábban megjelenített értékvesztés miatti veszteségek átértékeléséből vagy visszaírásából és az egyéb befektetett tárgyi eszközök átsorolásából (transzferéből) származó növekedést.

A növekedések közé tartoznak többek között a felvásárlások, a pénzügyi lízingek, a korszerűsítések, az átalakítások, a felújítások, az építtetések, a saját építések és a tőkésített ráfordítások a megjelenítési és értékelési kritériumokat meghatározó, alkalmazandó számviteli standardok által megengedett körben.

2) 260102 változó: Bruttó földberuházások

A Bruttó földberuházások magában foglal a földterületekhez, felszín alatti készletekhez, erdőkhöz és szárazföldi vizekhez, feltárási és felmérési eszközökhöz, bányászati, kőolaj- és földgázkitermelési eszközökhöz és hasonlókhoz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszakban ekként jelenített meg. A Bruttó földberuházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

3) 260103 változó: Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások

A Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások magában foglalja a beszerzés időpontjában már használt (vagyis nem új) épületek és hasonló szerkezetek minden olyan növekedését vagy beszerzését, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

A Meglévő épületek beszerzésébe eszközölt bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

4) 260104 változó: Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások

Az Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások magában foglalja:

- az új, saját használatú épületek építéséhez kapcsolódó növekedést (saját építés),

- az új épületek beszerzését (általában olyan építési szerződés eredményeként, amelynek kedvezményezettje az adatszolgáltató statisztikai egység),

- a meglévő épületek olyan tőkésített növekedését, átalakítását, korszerűsítését és felújítását (ha az ezekhez kapcsolódó kiegészítő gazdasági haszon valószínűsíthetően a statisztikai egységhez folyik be), amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

Az Épületek építésére és korszerűsítésére irányuló bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

5) 260105 változó: Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások

A Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások magában foglal a gépekhez, járművekhez, tartozékokhoz és felszerelésekhez, irodai berendezésekhez, számítástechnikai, kommunikációs és hálózati berendezésekhez és más hasonlókhoz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszak során ekként jelenített meg.

A Gépekbe és berendezésekbe eszközölt bruttó beruházások a Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások változó részét képezi.

6) 260106 változó: Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével

A Befektetett immateriális eszközökbe irányuló bruttó beruházások az üzleti vagy cégérték kivételével magában foglal a befektetett immateriális eszközökhöz kapcsolódó minden olyan növekedést, amelyet a statisztikai egység a vonatkozási időszakban ekként jelenített meg, az üzleti vagy cégérték kivételével.

A növekedések közé tartoznak többek között a felvásárlások, a pénzügyi lízingek, a korszerűsítések, a bővítések, átalakítások, a felújítások, az építtetések, a saját építések és a tőkésített ráfordítások a megjelenítési és értékelési kritériumokat meghatározó, az "üzleti vagy cégérték" fogalmát is meghatározó alkalmazandó számviteli standardok által megengedett körben.

7) 260107 változó: Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások

A Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások kizárólag akkor jeleníthetők és jelenítendők meg immateriális javakként, ha valószínű, hogy az eszközhöz társított jövőbeli gazdasági haszon befolyik a vállalkozáshoz, és ha az eszköz költsége megbízhatóan felmérhető. Amennyiben a vásárolt szoftver nem felel meg e feltételeknek, kiadásként kell megjeleníteni, amikor felmerül, és az "Áruk és szolgáltatások beszerzése összesen" értékében kell feltüntetni.

A Vásárolt szoftverbe eszközölt beruházások magában foglalja a beszerzési árat (ideértve a behozatali vámokat és a vissza nem igényelhető beszerzési adókat is), valamint a szoftver rendeltetésszerű használatának előkészítéséhez közvetlenül kapcsolódó kiadásokat. A közvetlenül kapcsolódó kiadás magában foglalja például a telepítés szakértői díját. A költségből levonandó minden árengedmény és kedvezmény.

8) 260108 változó: Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel

A Tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevétel magában foglalja a harmadik feleknek értékesített meglévő tárgyi beruházási javak értékét. A tárgyi beruházási javak értékesítésének értékelése a ténylegesen kapott áron (leszámítva a héát), és nem könyv szerinti értéken történik, az eladónál felmerülő, a tulajdonjog átruházásával kapcsolatos költségek levonása után. Az értékhelyesbítések és az eladáson kívüli elidegenítések nem tartoznak ide.

9) 260201 változó: Külföldi irányítású vállalkozások befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházásai

A "befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházás" meghatározása egyezik a G1. pontban a 260101 változónál, a "külföldi irányítású vállalkozások" meghatározása pedig az A13. pontban a 210301 változónál szereplő meghatározással.

10) 430101 változó: Befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházások az adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozásoknál

A "befektetett tárgyi eszközökbe irányuló bruttó beruházás" meghatározása egyezik a G1. pontban a 260101 változónál, az "adatszolgáltató ország gazdasági egységeinek végső irányítása alá tartozó külföldi vállalkozások" meghatározása pedig az A25. pontban a 410101 változónál szereplő meghatározással.

H. INGATLAN

1) 150101 változó: Építési engedélyek: lakások száma

Az építési engedély felhatalmazást ad az építési projekttel kapcsolatos munkák megkezdésére. Így az engedély kiadása a hatósági tervezési és építési engedélyezésnek a munka megkezdése előtti végső szakaszát jelenti. Az új építési projektekre vonatkozó adatforrások egyéb információk, például a megadott részletes tervjóváhagyások és a megkezdett építkezések alapján kiegészíthetők.

Ezek az építési engedélyek jól jelzik az építőipar leterheltségét a közeljövőben, bár ettől eltérő eset is előfordulhat, ha az engedélyek nagy részét nem használják fel, vagy ha hosszú idő telik el az engedélyek kiadása és az építés megkezdése között.

Az (EU) 2019/2152 rendelet csak az új épületekre és a nem lakóépületek lakóépületekké történő átalakítására vonatkozóan írja elő az adatszolgáltatást, annak ellenére, hogy építési engedélyek egyéb építményekre és építőipari munkákra is kiadhatók.

Az épületek lakóépületekre és nem lakóépületekre bonthatók.

A lakóépületek olyan építmények, amelyeknek legalább a felét lakhatási célra használják. Ha a teljes hasznos alapterületnek kevesebb mint a felét használják lakhatási célra, az épületet a nem lakóépületekhez kell besorolni, a célorientált kialakításának megfelelően.

Az Építési engedélyek: lakások száma változó célja az, hogy az építőipari tevékenység jövőbeni alakulását az egységek számában kifejezve mutassa be.

Ez a változó az építési engedéllyel rendelkező új lakóépületekben lévő lakások számából tevődik össze (az egylakásos lakóépületekre és a két- vagy többlakásos lakóépületekre kiterjedően). A lakás olyan, egy vagy több szobából és kiegészítő helyiségekből álló egység, amely állandó épületben vagy annak szerkezetileg elkülönített részében van kialakítva építés, átépítés, átalakítás stb. útján, és magánszemélyek állandó életvitelének helyszínéül szolgál. Külön kijárata van az utcára (közvetlenül, kerten vagy udvaron keresztül) vagy az épületen belüli közös térbe (lépcsőház, átjáró, galéria stb.). Az egyértelműen a lakás részeként használt külön lakószobákat a lakás részeként kell figyelembe venni. A lakás így állhat külön épületekből ugyanazon létesítményen belül, ha egyértelműen ugyanazon magánháztartás életvitelének színteréül szolgál.

Meglévő lakóépületek olyan bővítései, amelyekhez nincs szükség építési engedélyre, e statisztikák szempontjából nem minősülnek lakásnak.

2) 150102 változó: Építési engedélyek: Négyzetméter (hasznos alapterület négyzetméterben vagy más mértékegység)

Az "építési engedély" meghatározása egyezik a H1. pontban a 150101 változónál szereplő meghatározással. Az Építési engedély: négyzetméter változó célja az, hogy az építőipari tevékenység jövőbeni alakulását volumenben kifejezve mutassa be.

Ez a változó az építési engedéllyel rendelkező új lakóépületek és nem lakóépületek négyzetméterben kifejezett hasznos alapterületéből tevődik össze. Az épület hasznos alapterületét a külső falakon belül kell mérni, a következők leszámításával:

- az épületszerkezetek által elfoglalt terület (például a térelhatároló elemek, támaszok, oszlopok, tartópillérek, aknák, kémények területe),

- a segédberendezések üzemi területe (például a fűtő- és a légkondicionáló berendezések vagy az áramtermelő generátorok által elfoglalt területek),

- az átjárók (például lépcsőházak, felvonók, mozgólépcsők) területe.

Az épület lakás céljára használt általános hasznos alapterületének részét képezi a konyha, a nappali, a hálószobák és kiegészítő helyiségek, a pincék és a lakóegységek közös helyiségei számára használt terület.

Ha a hasznos alapterületre vonatkozó információk az összegyűjtött adatokból közvetlenül nem állnak rendelkezésre, akkor megbecsülhetők a rendelkezésre álló források alapján.

V. MELLÉKLET

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statiszikára vonatkozó technikai előírások, ideértve a vállalkozásjellemzők szerinti bontású árukereskedelmi statisztikát is

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. szakasz

Fogalommeghatározások

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában:

a) "áru": az ingó javak, a villamos energiát és a földgázt is beleértve;

b) "árukivitel": minden olyan fizikai árumozgás, amelynek következtében egy tagállam anyagi erőforrásai csökkennek annak nyomán, hogy az áru az adott tagállam statisztikai területét elhagyva egy másik tagállam vagy egy harmadik ország statisztikai területén lévő rendeltetési helyre kerül;

c) "árubehozatal": minden olyan fizikai árumozgás, amelynek következtében egy tagállam anyagi erőforrásai nőnek annak nyomán, hogy az áru egy másik tagállam vagy egy harmadik ország statisztikai területéről belép az adott tagállam statisztikai területére;

d) "különleges áruk vagy árumozgások": az e melléklet III. fejezetében meghatározott áruk és árumozgások, amelyek természetüknél fogva eltérést tesznek szükségessé attól az elvtől, hogy a fizikai árumozgásokat a tagállam határának átlépésekor kell rögzíteni, vagy pedig a többi árura vagy árumozgásra alkalmazandó szabályoktól eltérő, speciális módszertani szabályok alkalmazását igénylik;

e) "uniós áru": az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti "uniós áru";

f) "nem uniós áru": az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti "nem uniós áru";

g) "vám-árunyilatkozat": az Uniós Vámkódex fogalommeghatározása szerinti "vám-árunyilatkozat";

h) "vámhatósági határozat": a vámhatóságoknak a befogadott vám-árunyilatkozatokkal kapcsolatos olyan hivatalos aktusa, amelynek egy vagy több személyre nézve joghatása van;

i) "harmadik ország": minden olyan ország vagy terület, amely nem része az Európai Unió statisztikai területének;

j) "tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló áru": olyan áru, amely a rendeltetési tagállam felé haladva egy közbenső tagállamon áthalad vagy kizárólag az áru fuvarozásával kapcsolatos okból ott megáll anélkül, hogy az árumozgás az adott tagállam szempontjából árukivitelnek vagy árubehozatalnak minősülne;

k) "gazdasági tulajdonjog": az ahhoz való jog, hogy valaki a kapcsolódó kockázatok viseléséért cserébe igényt tartson az eszköz használatából származó hasznokra; az eszköz gazdasági tulajdonosa nem feltétlenül egyezik meg jogi tulajdonosával;

l) "kvázi kivitt áru": olyan áru, amelyet azért hoztak egy másik tagállamból abba a tagállamba, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van, hogy bejelentsék kivitelre, amennyiben az exportőr nem abban a tagállamban van letelepedve, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van, és az áru azon tagállamba való belépése, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van, nem minősül a 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében Unión belüli termékbeszerzésnek vagy akként kezelt ügyletnek;

m) "kvázi behozott áru": olyan áru, amelyet az importőr letelepedési helyén kívüli tagállamban bocsátanak szabad forgalomba, majd ezt követően kivisznek másik tagállamba;

n) "feldolgozás": olyan művelet vagy tevékenység (gyártás, átalakítás, építés, összeszerelés, javítás, felújítás stb.), amelyet azért hajtanak végre, hogy új vagy jelentős mértékben feljavított árut kapjanak vagy hozzanak létre;

o) "építés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország": az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben egy félkész árunak az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt.

2. szakasz

Unión belülre/kívülre exportáló és Unión belülről/kívülről importáló tagállam, adatszolgáltató tagállam

(1) Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában:

a) "Unión belülre exportáló tagállam": az a tagállam, amelynek a statisztikai területéről az árut az egy másik tagállamban lévő rendeltetési helyére kiviszik;

b) "Unión belülről importáló tagállam": az a tagállam, amelynek a statisztikai területére az árut egy másik tagállamból behozzák.

(2) Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában:

a) "Unión kívülre exportáló tagállam": az a tagállam, amelynek a statisztikai területén az áru a vámeljárásra való átengedéskor vagy az újrakivitelkor van.

Ha azonban kvázi kivitt áru esetén az e melléklet 17. szakasza (2) bekezdésének második albekezdése értelmében vett "tényleges exportáló tagállam" meghatározható, a 2024. januári vonatkozási időszaktól fogva az "Unión kívülre exportáló tagállam" a tényleges exportáló tagállammal egyezik meg;

b) "Unión kívülről importáló tagállam": az a tagállam, amelynek a statisztikai területén az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

(3) Az Unión belülre/kívülre exportáló és az Unión belülről/kívülről importáló tagállam fogalma a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika keretében a Bizottságnak (Eurostat) átadandó statisztikai adatok szempontjából az adatszolgáltató tagállam kivitel esetén az exportáló tagállam, behozatal esetén pedig az importáló tagállam.

3. szakasz

Hatály

(1) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika az Unión belüli és az Unión kívüli árukereskedelemre terjed ki.

(2) Az Unión belüli árukereskedelem a következőkre terjed ki:

a) a következő, az exportáló tagállamot elhagyó, egy másik tagállamban található rendeltetési helyre szállított áruk Unión belüli kivitelére:

i. az uniós áruk, kivéve a tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló árukat;

ii. azok a nem uniós áruk, amelyeket az exportáló tagállamban az aktív feldolgozási vámeljárás alá vontak;

b) a következő, az importáló tagállamba belépő, eredetileg egy másik tagállamból kivitt áruk Unión belüli behozatalára:

i. az uniós áruk, kivéve a tagállamok közötti árutovábbítás alatt álló árukat;

ii. azok a nem uniós áruk, amelyeket korábban az exportáló tagállamban az aktív feldolgozási vámeljárás alá vontak, és amelyek továbbra is az aktív feldolgozási vámeljárás alatt maradnak vagy az importáló tagállamban szabad forgalomba bocsátásra kerülnek.

(3) Az Unión kívüli árukereskedelem a következőkre terjed ki:

a) az Unió statisztikai területét elhagyó áruk Unión kívüli kivitelére a következő esetekben:

i. ha az árumozgás az Uniós Vámkódex szerinti következő vámeljárások valamelyikének hatálya alatt valósul meg:

- kivitel,

- passzív feldolgozás;

ii. ha az Uniós Vámkódex alkalmazásában:

- olyan nem uniós árukról van szó, amelyeket további feldolgozásra újrakivisznek,

- olyan uniós árukról van szó, amelyeket a meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonásukat követően kiszállítanak az Unió vámterületéről,

- az aktív feldolgozási eljárás lezárása érdekében újrakivitt nem uniós árukról van szó;

b) az Unió statisztikai területére belépő áruk Unión kívüli behozatalára abban az esetben, ha az árumozgás az Uniós Vámkódex szerinti következő vámeljárások valamelyikének hatálya alatt valósul meg:

i. szabad forgalomba bocsátás, ideértve a meghatározott célra történő felhasználást is;

ii. aktív feldolgozás.

(4) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika tárgyi hatálya a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

(5) Módszertani okokból egyes áruk és egyes árumozgások nem tartoznak a nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika hatálya alá. Ezeket az árukat és árumozgásokat a függelék sorolja fel.

4. szakasz

Statisztikai terület

(1) Az Unió statisztikai területét a tagállamok statisztikai területe alkotja. A tagállam statisztikai területe az Uniós Vámkódex alkalmazásában az Unió vámterületének meghatározása érdekében figyelembe vett területtel egyezik meg.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a Németországi Szövetségi Köztársaság statisztikai területe Helgoland szigetét is tartalmazza.

(3) A tagállamok statisztikai területének meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

5. szakasz

Vonatkozási időszak

(1) Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a vonatkozási időszak:

a) az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul;

b) az a naptári hónap, amelyben az adóztatandó tényállás bekövetkezik, amennyiben olyan uniós áruról van szó, amellyel kapcsolatban a 2006/112/EK tanácsi irányelv értelmében vett Közösségen belüli termékbeszerzés vagy termékértékesítés után adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ha azonban az áru behozatala vagy kivitele és az adóztatandó tényállás bekövetkezése közötti időkülönbség két naptári hónapnál hosszabb, a vonatkozási időszak az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul; vagy

c) az a naptári hónap, amelyben a vámhatóság befogadja az árunyilatkozatot, amennyiben a vám-árunyilatkozat szolgál adatforrásként.

(2) Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a vonatkozási időszak:

a) az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul;

b) az a naptári hónap, amelyben a vámhatóság befogadja az árunyilatkozatot, amennyiben a vám-árunyilatkozat szolgál adatforrásként.

(3) A vonatkozási időszak a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

6. szakasz

Exportőr és importőr

(1) Az exportőr az árukivitelt eredményező tevékenységet végző gazdálkodó.

Az exportőr ezt a tevékenységet akkor végzi, amikor:

a) megköti azt a szerződést, a fuvarozási szerződést ide nem értve, amelynek következtében az árut az exportáló tagállamból kiviszik; ennek hiányában

b) kiszállítja az árut az exportáló tagállamból, vagy lehetővé teszi az áru kiszállítását az exportáló tagállamból; ennek hiányában

c) birtokában van annak az árunak, amelyet kivisznek az exportáló tagállamból.

(2) Az importőr az árubehozatalt eredményező tevékenységet végző gazdálkodó.

Az importőr ezt a tevékenységet akkor végzi, amikor:

a) megköti azt a szerződést, a fuvarozási szerződést ide nem értve, amelynek következtében az árut az importáló tagállamba behozzák; ennek hiányában

b) beszállítja az árut az importáló tagállamba, vagy lehetővé teszi az áru beszállítását az importáló tagállamba; ennek hiányában

c) birtokában van annak az árunak, amelyet behoznak az importáló tagállamba.

(3) Az exportőr és az importőr meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

7. szakasz

Adatszolgáltató egység az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában

(1) Az Unión belüli árukivitellel kapcsolatos statisztika alkalmazásában az adatszolgáltató egység a következők szerinti, a 2006/112/EK tanácsi irányelv ( 3 ) III. címében meghatározott adóalany vagy az exportáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) az a személy, amely az Unión belüli termékértékesítést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének a) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) a 6. szakaszban meghatározott exportőr.

(2) Amennyiben felmérés szolgál forrásként, az Unión belüli árubehozatallal kapcsolatos statisztika alkalmazásában az adatszolgáltató egység a következők szerinti, a 2006/112/EK tanácsi irányelv III. címében meghatározott adóalany vagy az importáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) az a személy, amely az Unión belüli termékbeszerzést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) a 6. szakaszban meghatározott importőr.

(3) Az adatszolgáltató egység meghatározása a különleges áruk vagy árumozgások esetében módosulhat.

8. szakasz

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában adatszolgáltató egységnek minősülő személy kötelezettségei

(1) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika alkalmazásában adatszolgáltató egységnek minősülő személy az adatszolgáltatás helye szerinti tagállam nemzeti statisztikai hatóságának kérésére köteles bizonyítani a szolgáltatott statisztikai információk helyességét.

(2) Az adatszolgáltató egységgel szemben az e rendelet szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges információk szolgáltatásának elmulasztása esetén alkalmazhatók a tagállamok által megállapított szankciók.

(3) Az importáló tagállamban működő importőr, illetőleg az exportáló tagállamban működő exportőr - kizárólag a nemzetközi árukereskedelemre vonatkozó adatokkal kapcsolatos minőségbiztosítás céljából - köteles segíteni az importáló, illetőleg az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságát a statisztikai információkkal összefüggő adatminőségi kérdések tisztázásában.

II. FEJEZET

A STATISZTIKAI ADATELEMEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

9. szakasz

Adóalap és azzal egyenértékű érték

(1) Az adóalap a 2006/112/EK irányelvvel összhangban adózási célból meghatározott érték. A vámköteles termék adóalapjából a vám összegét le kell vonni.

Ha az adóalapot adózási célból nem kell jelenteni, az azzal egyenértékű érték megegyezik a héa nélküli számlaértékkel, vagy ennek hiányában egy olyan összeggel, amelyet adásvétel esetén számláztak volna.

Feldolgozás esetén az adóalappal egyenértékű értéket bruttó alapon, a következők szerint kell meghatározni:

a) a feldolgozásra szánt áru értéke az a teljes összeg, amelyet adásvétel esetén számláznának;

b) a feldolgozás nyomán keletkező áru értéke a feldolgozásra szánt árunak a feldolgozási tevékenység hozzáadott értékével megnövelt értéke.

(2) Az adóalapot és az azzal egyenértékű értéket az adatszolgáltató tagállam hazai pénznemében kell kifejezni.

Ha az adóalap vagy az azzal egyenértékű érték hazai pénznemben való kifejezése valutaátszámítást tesz szükségessé, erre a célra a 10. szakasz (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában meghatározott átváltási árfolyamot kell felhasználni.

10. szakasz

Statisztikai érték

(1) A statisztikai érték az áru értéke azon a helyen és időpontban, ahol és amikor az áru átlépi kivitel esetén az exportáló tagállam, behozatal esetén az importáló tagállam határát.

Az Unión belüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a statisztikai értéket a 9. szakasz szerinti adóalap vagy azzal egyenértékű érték alapján, azt szükség esetén a (4) bekezdés szerinti járulékos költségekkel kiigazítva kell számítani.

Az Unión kívüli árukereskedelemmel kapcsolatos statisztika alkalmazásában a statisztikai értéket az árunak a (2) és a (3) bekezdés szerinti értéke alapján, azt szükség esetén a (4) bekezdés szerinti járulékos költségekkel kiigazítva kell számítani.

(2) Az Unión kívüli árukivitel és az Unión belüli árubehozatal esetében az áru értéke:

a) adásvétel esetén a behozott vagy kivitt áruért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár, amely nem tartalmazhat önkényes vagy fiktív értékeket;

b) más esetekben az az ár, amelyet adásvétel esetén fizettek volna.

Amennyiben meghatározásra került, a szabad forgalomba bocsátott áruk esetében - a meghatározott célra történő felhasználást is ideértve - az Uniós Vámkódex szerinti vámértéket kell figyelembe venni.

(3) Feldolgozás vagy más, nem számlázott ügylet esetén az Unión kívüli kivitel vagy behozatal tárgyát képező áru értékét bruttó alapon, a következők szerint kell meghatározni:

a) a feldolgozásra szánt áru - vagy más, nem számlázott ügylet esetén az áru - értéke az a teljes összeg, amelyet adásvétel esetén számláznának;

b) a feldolgozás nyomán keletkező áru értéke a feldolgozásra szánt árunak a feldolgozási tevékenység hozzáadott értékével megnövelt értéke.

(4) Unión belüli kereskedelem esetén a 9. szakasz szerinti adóalapot vagy azzal egyenértékű értéket, Unión kívüli kereskedelem esetén a (2) és a (3) bekezdés szerinti értéket szükség esetén ki kell igazítani oly módon, hogy a statisztikai érték teljes egészében tartalmazza azokat a járulékos költségeket, és kizárólag azokat a járulékos költségeket tartalmazza, mint például a fuvarozási és a biztosítási költségek, amelyek az árunak az indulási helyről a következő helyig való szállításával kapcsolatban felmerülnek:

a) export esetén az exportáló tagállam határáig;

b) import esetén az importáló tagállam határáig.

(5) Az áru statisztikai értékét az adatszolgáltató tagállam hazai pénznemében kell kifejezni.

Ha az áru statisztikai értékének hazai pénznemben való kifejezése valutaátszámítást tesz szükségessé, erre a célra a következő átváltási árfolyamot kell felhasználni:

a) az Uniós Vámkódexben meghatározott valutaátszámítási rendelkezések szerinti, a vám-árunyilatkozat befogadásának időpontjában alkalmazandó árfolyamot; ennek hiányában

b) az adózási célból meghatározott adóalap megállapításakor alkalmazandó árfolyamot, ha történt ilyen megállapítás; ennek hiányában

c) az euróövezetbe tartozó tagállamok esetében az Európai Központi Bank által megállapított, az áru behozatalakor vagy kivitelekor alkalmazandó referencia-árfolyamot, a nem az euróövezetbe tartozó tagállamok esetében a hivatalos árfolyamot, amennyiben a tagállamok nem határoznak meg különleges rendelkezést.

11. szakasz

Az áru mennyisége

Az áru mennyisége:

a) a nettó tömeg, azaz az áru csomagolás nélküli tényleges tömege;

b) ha alkalmazandó, a kiegészítő mértékegységben kifejezett, azaz a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti, a nettó tömegtől különböző mennyiség.

12. szakasz

Partnertagállamok és partnerországok

(1) "Feladó tagállam": az a tagállam, amelyből az árut az importáló tagállamba eredetileg kivitték, amennyiben közbenső tagállamban sem kereskedelmi ügyletre (például értékesítésre vagy feldolgozásra), sem a fuvarozástól független útmegszakításra nem került sor. Ha ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, a feladó tagállam az az utolsó közbenső tagállam, amelyben ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került.

(2) "Rendeltetési tagállam": az a végső tagállam, amelybe a kivitel időpontjában rendelkezésre álló információk szerint az áru kivitele irányul.

(3) "Származási ország": az a tagállam vagy ország, amelyből az áru származik.

Ha az áru teljes egészében egyetlen tagállamban vagy országban vagy területen jött létre vagy került előállításra, az áru ebből a tagállamból vagy országból vagy területről származik.

Ha az áru több tagállamban, országban vagy területen került előállításra, az árut abból a tagállamból vagy országból vagy területről származónak kell tekinteni, ahol egy erre a célra felszerelt vállalkozásnál az az utolsó lényeges, gazdaságilag indokolt feldolgozása vagy megmunkálása történt, amelynek eredményeként új termék jött létre, vagy amely az előállítás fontos szakaszát képezi.

A nem uniós áru származását az Uniós Vámkódexnek a nem preferenciális származási szabályokat megállapító rendelkezései szerint kell megállapítani.

(4) "Feladó ország": az az ország, amelyből az árut eredetileg kivitték abba a tagállamba, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van, amennyiben közbenső országban sem kereskedelmi ügyletre (például értékesítésre vagy feldolgozásra), sem a fuvarozástól független útmegszakításra nem került sor. Ha ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került, a feladó ország az az utolsó közbenső ország, amelyben ilyen útmegszakításra vagy kereskedelmi ügyletre sor került.

(5) "Ismert végső rendeltetési ország": az a végső tagállam, amelybe a vámeljárásra való átengedéskor vagy az újrakivitelkor rendelkezésre álló információk szerint az áru kivitele irányul.

13. szakasz

Árukategória

"Árukategória": a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti áru.

14. szakasz

Ügylettípus

(1) "Ügylettípus": az ügyletek egymástól való megkülönböztetése szempontjából - különösen a fizetési mérleg és a nemzeti számlák összefüggésében - hasznosnak tekintett különböző jellemzők együttese (vásárlás/értékesítés, vállalkozási szerződés alapján végzett munka stb.).

(2) Az ügylettípusok bontását e rendelet I. melléklete C. részének 1. táblázata határozza meg.

15. szakasz

Fuvarozási mód

(1) "Fuvarozási mód a határon": az az aktív szállítóeszköz, amellyel az áru vélelmezhetően:

a) Unión belüli kivitel esetén elhagyja az exportáló tagállam statisztikai területét, Unión kívüli kivitel esetén elhagyja az Uniónak a 4. szakaszban meghatározott statisztikai területét; vagy

b) Unión belüli behozatal esetén belépett az importáló tagállam statisztikai területére, Unión kívüli behozatal esetén belépett az Uniónak a 4. szakaszban meghatározott statisztikai területére.

(2) "Belső fuvarozási mód": ha alkalmazandó, az az aktív belföldi szállítóeszköz, amellyel az áru kivitel esetén elhagyta az indulási helyét, behozatal esetén vélelmezhetően a rendeltetési helyére érkezik.

(3) "Konténer": arra vonatkozó információ, hogy az árut az Unió statisztikai területének átlépésekor konténerben szállítják-e, vagy sem.

(4) A fuvarozási módok bontását e rendelet I. melléklete C. részének 2. táblázata határozza meg.

16. szakasz

Importáló tagállambeli partnergazdálkodó

Az importáló tagállambeli partnergazdálkodó a következők szerinti adóalany vagy az importáló tagállamban a 2006/112/EK tanácsi irányelv 214. cikkével összhangban egyedi adószámmal rendelkező nem adóalany jogi személy:

a) az a személy, amely az Unión belüli termékbeszerzést a 2006/112/EK tanácsi irányelv 251. cikkének c) pontjával összhangban bejelentette; ennek hiányában

b) a 6. szakaszban meghatározott importőr.

17. szakasz

Vélelmezett rendeltetési tagállam és tényleges exportáló tagállam

(1) Az áru szabad forgalomba bocsátása vagy meghatározott célra történő felhasználási eljárás alá vonása esetén a vélelmezett rendeltetési tagállam az a tagállam, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

Ha azonban a vám-árunyilatkozat kiállításának időpontjában ismert, hogy az árut az átengedés után fel fogják adni egy másik tagállamba, a vélelmezett rendeltetési tagállam ez utóbbi tagállam.

Ha az árut aktív feldolgozási vámeljárás alá vonják, a vélelmezett rendeltetési tagállam az a tagállam, amelyben az első feldolgozási tevékenységre sor kerül.

(2) A tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyben az áru a vámeljárásra való átengedéskor van.

Az 1. szakasz l) pontja értelmében vett kvázi kivitt áru esetében azonban a tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyből az árut abba a tagállamba szállították, amelyben a vámeljárásra való átengedéskor van.

Ha az árut az aktív feldolgozási vámeljárás után kiviszik, a tényleges exportáló tagállam az a tagállam, amelyben az utolsó feldolgozási tevékenységre sor került.

18. szakasz

Statisztikai eljárás

"Statisztikai eljárás": a behozatal és a kivitel különböző típusai közötti különbségtételt meghatározó, különösen a vámeljárás alá vonással összefüggő tulajdonságok együttese e rendelet I. melléklete C. részének 3. táblázata szerint.

19. szakasz

Preferenciális elbánás a behozatal esetében

(1) A preferenciális elbánásra vonatkozó adat a tarifális elbánás, amelyet az Uniós Vámkódex osztályozási rendszere szerinti preferenciakód jelöl.

(2) Az adatnak a vámhatóságok által alkalmazott vagy megadott preferenciális elbánásra kell utalnia.

20. szakasz

Szállítási feltételek

"Szállítási feltételek": a kereskedelmi szerződés azon rendelkezései, amelyek a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Incoterms szabályozásának megfelelően rögzítik az eladó és a vevő kötelezettségeit.

III. FEJEZET

KÜLÖNLEGES ÁRUK VAGY ÁRUMOZGÁSOK

21. szakasz

Hajó és légi jármű

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) "hajó": a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 89. árucsoportjával összhangban tengerjárónak tekintett kész hajó, valamint a vontatóhajó, a hadihajó és az úszószerkezet;

b) "légi jármű": a 2 000 kg-nál nagyobb önsúlyú kész repülőgép és más légi jármű; az ettől eltérő repülőgépek és más légi járművek, a helikopterek, az űreszközök, a szuborbitális hordozórakéták és az űreszközök hordozórakétái nem tartoznak e rendelkezések hatálya alá.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kizárólag a hajók és a légi járművek következő típusú kivitelére és behozatalára terjed ki:

a) hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyre. Ez az eset a hajó vagy légi jármű bontás vagy leselejtezés céljából történő átruházását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni;

b) hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyre. Ez az eset a hajó vagy légi jármű bontás vagy leselejtezés céljából történő átruházását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni;

c) az 1. szakasz o) pontja értelmében vett építés helye szerinti tagállamból vagy harmadik országból érkező új hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjog átruházása az építés utáni első gazdasági tulajdonosra;

d) hajó vagy légi jármű kivitele vagy behozatala az 1. szakasz n) pontja értelmében vett, vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából vagy nyomán.

(3) A hajók és a légi járművek kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átruházása megtörténik. A (2) bekezdés d) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a vonatkozási időszak az a naptári hónap, amelyben a behozatal vagy kivitel megvalósul.

b) A partnertagállam vagy partnerország:

i. a (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügyletek esetében behozatal esetén az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjogát átruházó jogi vagy természetes személy le van telepedve, kivitel esetén az a jogi vagy természetes személy, amelyre vagy akire a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. új hajó vagy légi jármű esetében az építés helye szerinti tagállam vagy harmadik ország;

iii. hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő behozatala és hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő kivitele esetén az a tagállam vagy harmadik ország, amelyben a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve;

iv. hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő kivitele és hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő behozatala esetén a feldolgozást végző tagállam vagy harmadik ország.

c) A (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti kivitel vagy behozatal esetében a statisztikai érték az a - fuvarozási és biztosítási költségeket nem tartalmazó - teljes összeg, amelyet a teljes hajó vagy légi jármű adásvétele esetén számláznának.

d) A mennyiséget hajók esetében a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben, légi járművek esetében nettó tömegben és a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell kifejezni.

(4) E szakasz alkalmazásában:

a) az importőr:

i. a (2) bekezdés a) pontja szerinti ügyletek esetében az a jogi vagy természetes személy, amelyre vagy akire a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő behozatala esetén a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy;

iii. vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő behozatal esetén a hajó vagy légi jármű feldolgozását végző jogi vagy természetes személy;

b) az exportőr:

i. a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti ügyletek esetében az a jogi vagy természetes személy, amelyről vagy akiről a hajó vagy légi jármű gazdasági tulajdonjoga átszáll;

ii. hajó vagy légi jármű vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás céljából történő kivitele esetén a hajó vagy légi jármű feletti gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy;

iii. vállalkozási szerződés alapján végzett feldolgozás nyomán történő kivitel esetén a hajó vagy légi jármű feldolgozását végző jogi vagy természetes személy.

A nemzeti statisztikai hatóság kérésére az általa kijelölt exportőrök és importőrök kötelesek a (3) bekezdéssel összhangban statisztikai információkat szolgáltatni, vagy pedig igazolni, hogy kijelölésük helytelenül történt.

(5) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti hatóság kérésére különösen a hajók és a légi járművek nyilvántartásáért felelős hatóságok minden rendelkezésükre álló információt átadnak.

22. szakasz

Hajóra és légi járműre szállított áru

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) "áru szállítása hajóra és légi járműre": a hajó vagy légi jármű személyzete és utasai által az úton elfogyasztott, valamint a motorok, gépek és más felszerelés üzemeltetéséhez szükséges termékek szállítása;

b) a hajót vagy légi járművet ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozónak kell tekinteni, amelyben az 1. szakasz k) pontja értelmében a hajó vagy légi jármű felett gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve. E szakasz alkalmazásában a gazdasági tulajdonjogot gyakorló személy megállapítható a hajót vagy légi járművet nyilvántartó ország alapján.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika csak azon áruk kivitelére terjed ki, amelyeket az adatszolgáltató tagállam statisztikai területéről más tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajóra vagy légi járműre szállítanak.

(3) A hajóra és a légi járműre szállított áru kivitelével kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben az árunak a hajóra vagy a légi járműre történő szállítása történik.

b) Az árukategóriák az I. melléklet B. részének 34. és 35. táblázatában meghatározott egyszerűsített bontás szerint vehetők figyelembe.

c) Egyszerűsített partnertagállam- és partnerországkódok alkalmazhatók.

d) A nettó tömeg adatát csak a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó árukra vonatkozóan kell összeállítani.

23. szakasz

Part menti létesítményre és part menti létesítményről szállított áru

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) "part menti létesítmény": tagállam statisztikai területén kívül a tengerre telepítendő vagy a tengerre telepített és helyhez kötött felszerelés és berendezések;

b) "part menti létesítményre szállított áru": a személyzet részére, valamint a part menti létesítmény motorjainak, gépeinek és más felszerelésének üzemeltetéséhez szállított termékek;

c) "part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áru": új part menti létesítmény építéséhez vagy meglévő part menti létesítmény bővítéséhez szállított tartós áru;

d) "part menti létesítményen létrejött vagy előállított áru": a tengerfenékből vagy az altalajból kitermelt termékek, a part menti létesítményen előállított termékek, valamint a part menti létesítmény bontásából nyert áru; a part menti létesítményen előállított földgázra és villamos energiára nem e szakasz rendelkezései, hanem a 26., illetve a 27. szakasz rendelkezései alkalmazandók;

e) a part menti létesítmény akkor tartozik egy tagállamhoz vagy harmadik országhoz, ha olyan területen található, amelyen a tagállam vagy harmadik ország kizárólagosan jogosult a tengerfenék vagy az altalaj hasznosítására, vagy jogosult ilyen hasznosítás engedélyezésére.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika a következőkre terjed ki:

a) azon áruk behozatalára, amelyeket:

i. másik tagállamból vagy harmadik országból az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményére szállítanak;

ii. másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményéről az adatszolgáltató tagállamba szállítanak;

iii. másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményéről az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményére szállítanak;

b) azon áruk kivitelére, amelyeket:

i. az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményéről másik tagállamba vagy harmadik országba szállítanak;

ii. az adatszolgáltató tagállamból másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményére szállítanak;

iii. az adatszolgáltató tagállam part menti létesítményéről másik tagállam vagy harmadik ország part menti létesítményére szállítanak.

(3) A part menti létesítményre és a part menti létesítményről szállított áru kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben az árunak a part menti létesítményre vagy a part menti létesítményről történő szállítása történik.

b) A part menti létesítményre szállított áruk vonatkozásában az árukategóriák az I. melléklet B. részének 34. és 35. táblázatában meghatározott egyszerűsített bontás szerint vehetők figyelembe.

A part menti létesítményen létrejött vagy előállított áruk és a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áruk esetében árukódként a hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti alszámokat kell felhasználni.

c) A part menti létesítményre szállított áruk vonatkozásában egyszerűsített partnertagállam- és partnerországkódok alkalmazhatók.

d) A nettó tömeg adatát a part menti létesítményre szállított áruk közül a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 27. árucsoportjába tartozó árukra, valamint a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó árukra és a part menti létesítményen létrejött vagy előállított árukra vonatkozóan kell összeállítani.

Ha alkalmazandó, a mennyiség adatát a part menti létesítmény építéséhez felhasználandó áruk és a part menti létesítményen létrejött vagy előállított áruk esetében a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell összeállítani.

24. szakasz

Tengeri termékek

(1) E szakasz alkalmazásában:

a) "tengeri termék": olyan, a 23. szakasz rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó halászati termék, ásványi anyag, mentett javak vagy más termék, amelyet a tengerjáró hajóról még nem rakodtak ki a szárazföldre;

b) a hajót ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozónak kell tekinteni, amelyben az 1. szakasz k) pontja értelmében a hajó felett gazdasági tulajdonjogot gyakorló jogi vagy természetes személy le van telepedve. E szakasz alkalmazásában a gazdasági tulajdonjogot gyakorló személy megállapítható a hajót nyilvántartó ország alapján.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika a tengeri termékek következő típusú kivitelére és behozatalára terjed ki:

a) tengeri termék kirakodása az adatszolgáltató tagállam kikötőjében, tengeri terméknek az adatszolgáltató tagállamhoz tartozó hajó általi beszerzése másik tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajótól. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni;

b) tengeri terméknek az adatszolgáltató tagállam hajója általi kirakodása másik tagállam vagy harmadik ország kikötőjében, tengeri termék másik tagállamhoz vagy harmadik országhoz tartozó hajó általi beszerzése az adatszolgáltató tagállamhoz tartozó hajótól. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni.

(3) A tengeri termékek kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztika alkalmazásában: a vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a tengeri termékeket kirakodják a kikötőben, vagy az a hónap, amelyben a tengeri termékek beszerzése történik.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre e szakasz alkalmazásához szüksége lehet.

25. szakasz

Űreszközök

(1) E szakasz alkalmazásában "űreszköz". a műhold és más olyan áru, amely képes a Föld légkörén kívüli közlekedésre, valamint ezen áru alkatrésze; a hordozórakéták nem tartoznak e rendelkezések hatálya alá.

(2) E szakasz rendelkezései kizárólag az űreszközök következő típusú kivitelére és behozatalára alkalmazandók:

a) olyan űreszköz felbocsátása a világűrbe, amelyre vonatkozóan a gazdasági tulajdonjog egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyre szállt át. Ez az eset az űreszköz alkatrészeinek a Föld légkörén kívüli összeszerelés céljából történő felbocsátását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket kivitelként kell kezelni;

b) olyan űreszköz felbocsátása a világűrbe, amelyre vonatkozóan a gazdasági tulajdonjog egy másik tagállamban vagy harmadik országban letelepedett jogi vagy természetes személyről egy, az adatszolgáltató tagállamban letelepedett jogi vagy természetes személyre szállt át. Ez az eset az űreszköz alkatrészeinek a Föld légkörén kívüli összeszerelés céljából történő felbocsátását is magában foglalja. Ezeket az ügyleteket behozatalként kell kezelni.

(3) Az űreszközök kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a gazdasági tulajdonjog átszállt.

b) Nemzetközi szervezetek vagy űrügynökségek részére történő kivitel esetén egyszerűsített partnerországkódokat kell alkalmazni.

c) A statisztikai érték az űreszköz fuvarozási és biztosítási költségek nélküli értéke.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre e szakasz alkalmazásához szüksége lehet.

26. szakasz

Földgáz

(1) E szakasz alkalmazásában "földgáz": földgázelosztó rendszeren keresztül szállított gáz-halmazállapotú földgáz.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kiterjed a földgáz kivitelére és behozatalára.

(3) A földgáz kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a kivitel vagy behozatal megvalósul.

b) A statisztikai érték alapulhat becsléseken.

c) A partnertagállam vagy partnerország megállapítható becsléssel.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti statisztikai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott kivitelre és behozatalra vonatkozó statisztikai információk szolgáltatására felkérheti közvetlenül azokat az adatszolgáltató tagállamban letelepedett gazdálkodókat, amelyek tulajdonosai vagy üzemeltetői a nemzeti földgázszállító hálózatoknak.

27. szakasz

Villamos energia

(1) E szakasz alkalmazásában "villamos energia": határkeresztező villamosenergia-hálózatokon keresztül szállított villamos energia.

(2) A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika kiterjed a villamos energia kivitelére és behozatalára.

(3) A villamos energia kivitelével és behozatalával kapcsolatos statisztikára a következő rendelkezések alkalmazandók:

a) A vonatkozási időszak az a hónap, amelyben a kivitel vagy behozatal megvalósul.

b) A partnertagállam vagy partnerország a szomszédos tagállam vagy harmadik ország.

c) A statisztikai érték alapulhat becsléseken.

d) A mennyiség adatát kizárólag a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységekben kell összeállítani.

(4) A nemzeti statisztikai hatóságnak minden olyan rendelkezésre álló adatforráshoz hozzá kell tudnia férni, amelyre a (2) bekezdésben meghatározott statisztikák összeállításához szüksége lehet. A nemzeti statisztikai hatóság a (2) bekezdésben meghatározott behozatalra és kivitelre vonatkozó statisztikai információk szolgáltatására felkérheti közvetlenül azokat az adatszolgáltató tagállamban letelepedett gazdálkodókat, amelyek tulajdonosai vagy üzemeltetői a nemzeti villamosenergia-átviteli hálózatnak.

IV. FEJEZET

AZ UNIÓN BELÜLI ÁRUKIVITELLEL KAPCSOLATOS BIZALMAS ADATOK CSERÉJÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES RENDELKEZÉSEK

28. szakasz

A kicserélendő statisztikai információk gyűjtése és összeállítása

(1) Az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkében meghatározott Unión belüli árukivitelre vonatkozó statisztikai információkat az e melléklet I. fejezetében (Általános rendelkezések) és III. fejezetében (Különleges áruk vagy árumozgások) foglalt rendelkezések szerint kell gyűjteni és összeállítani.

(2) Az Unión belüli árukivitel tekintetében kicserélendő statisztikai információk mértékegységére, osztályozására és bontására vonatkozó előírások tekintetében az e rendelet I. melléklete B. részének 34. táblázatában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ügylettípus szerinti bontás esetében azonban az I. melléklet C. részének 1. táblázata A. oszlopában található kódszámokat és azoknak a B. oszlop szerinti bontását együtt kell figyelembe venni.

(3) A tagállamok hatályos meghatározásai értelmében a katonai titoktartás körébe tartozó információk esetében a tagállamok az e rendelet I. melléklete B. részének 34. táblázatában meghatározottnál kevésbé részletes információcserét is folytathatnak, vagy teljes mértékben mentesíthetők a katonai titoktartás körébe tartozó információk cseréje alól.

(4) Abban az esetben, ha a partnertagállam nincs megadva, az e melléklet 22. szakasza szerinti hajóra és légi járműre szállított áru, az e melléklet 23. szakasza (1) bekezdésének b) pontja szerinti part menti létesítményre szállított áru, valamint az űreszközöknek a nemzetközi szervezetek vagy űrügynökségek részére történő, e melléklet 25. szakaszában említett kivitele elhagyható a statisztikai információk cseréjéből.

29. szakasz

A lefedettségi arány alkalmazása

A tagállamok biztosítják, hogy az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információk minden vonatkozási évben minden tagállam esetében lefedjék az összes többi tagállamba együttesen teljesített teljes Unión belüli árukivitel értékének 95 %-át.

30. szakasz

Statisztikai adatelemek

(1) Az (EU) 2019/2152 rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében felsorolt statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások tekintetében az e melléklet II. fejezetében (A statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások) foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A különleges árukhoz vagy árumozgásokhoz tartozó statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások tekintetében az e melléklet II. fejezetében (A statisztikai adatelemekre vonatkozó előírások) foglalt rendelkezések kiigazíthatók.

31. szakasz

Egyszerűsítő intézkedések

(1) Akkor, amikor az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint statisztikai információkat gyűjtenek a 7. szakasz (1) bekezdése szerinti, az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységektől, a tagállamok lehetővé tehetik a statisztikai adatelemek e szakasz szerinti egyszerűsítését.

(2) A tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok a nettó tömeget és - ha alkalmazandó - a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti kiegészítő mértékegységben kifejezett mennyiséget becsléssel határozzák meg.

(3) E szakasz alkalmazásában "szállítmány": egy adott vonatkozási hónapban egyetlen számla alapján teljesített ügyletek összessége.

A tagállamok a kis és a közepes méretű gazdasági szereplők, valamint az 1 000 EUR-nál kisebb értékű szállítmányok esetében lehetővé tehetik a következő egyszerűsítéseket:

a) az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat bontás nélkül szolgáltathatják;

b) a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére, a származási országra és az ügylettípusra vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól.

(4) E bekezdés alkalmazásában:

- "gépjárműalkatrész": a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 87. árucsoportjába tartozó alkatrész,

- "légijármű-alkatrész": a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra 88. árucsoportjába tartozó alkatrész.

A gépjármű- és a légijármű-alkatrészek esetében:

a) az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra árucsoportja szintjén szolgáltathatják;

b) a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(5) E bekezdés alkalmazásában:

- "ipari létesítmény": olyan gépek, készülékek, felszerelés, berendezések, eszközök és anyagok összessége, amelyek együtt áru előállítására vagy szolgáltatás nyújtására szolgáló, nagy méretű, helyhez kötött egységet alkotnak,

- "összetevő": a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra egyazon árucsoportjába tartozó áruknak egy meghatározott ipari létesítménybe szállított együttese.

Abban az esetben, ha egy ipari létesítmény teljes statisztikai értéke nagyobb 3 millió EUR-nál, és nem újrahasználatra szánt teljes ipari létesítményről van szó:

a) az adatszolgáltató egységek az árukategóriákra vonatkozó statisztikai információkat a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra árucsoportja szintjén szolgáltathatják;

b) a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket az áru mennyiségére vonatkozó statisztikai információk szolgáltatása alól. Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(6) Az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett, a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdés szerinti egyszerűsítéssel élő adatszolgáltató egységek által teljesített kivitelek értéke egyetlen vonatkozási évben sem lehet nagyobb az Unión belüli árukivitelre vonatkozóan az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (2) bekezdésével összhangban kicserélt statisztikai érték 5 %-ánál.

(7) A tagállamok kizárólag a következő esetekben mentesíthetik az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységeket az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító számára vonatkozó információk szolgáltatása alól:

a) ha az adatszolgáltató egység az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító számára vonatkozó információkat - például háromoldalú kereskedelem összefüggésében - nem képes szolgáltatni;

b) ha az importáló tagállambeli partnergazdálkodó azonosító száma nem határozható meg. Ez az egyszerűsítés kizárólag a következő esetekben alkalmazható:

- a héa-azonosító számmal nem rendelkező adóalanyok és nem adóalanyok - köztük magánszemélyek - részére végzett értékesítések esetében,

- az e melléklet III. fejezete szerinti különleges áruk vagy árumozgások esetében.

(8) A tagállamok kizárólag abban az esetben mentesíthetik az Unión belüli árukivitel vonatkozásában adatszolgáltatásra kötelezett adatszolgáltató egységeket a származási ország megadása alól, ha ez az információ más forrásokból rendelkezésre áll vagy kikövetkeztethető, és nem igényel becslést.

(9) Ha van a 11. szakasz értelmében vett kiegészítő mértékegység, a tagállamok mentesíthetik az adatszolgáltató egységeket a nettó tömeg szolgáltatása alól.

Ilyenkor a tagállamok becsléssel határozzák meg a nettó tömeg azon adatát, amelyet az adatszolgáltató egységektől nem gyűjtöttek össze.

(10) A nemzeti statisztikai hatóságok:

a) megtagadhatják vagy korlátozhatják az e szakasz szerinti egyszerűsítő intézkedések alkalmazását, ha úgy ítélik meg, hogy a statisztikai információk kielégítő minőségének fenntartása fontosabb szempont, mint az adatszolgáltatásból fakadó terhek csökkentése;

b) megkövetelhetik, hogy az adatszolgáltató egységek előzetesen engedélyt kérjenek az egyszerűsítésre.

32. szakasz

A kicserélt adatoknak a statisztikák összeállításában való felhasználása szempontjából releváns metaadatok

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága megküldi az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának:

a) a kicserélt statisztikai információkat tartalmazó adatfájlok épségének ellenőrzéséhez szükséges "operatív metaadatokat";

b) a kicserélt statisztikai információk felhasználásához szükséges, a nemzeti összeállítási módszerekkel és gyakorlattal kapcsolatos információkat tartalmazó "feldolgozási metaadatokat".

(2) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága megküldi az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának és a Bizottságnak (Eurostat) a kicserélt statisztikai információk minőségének nyomon követéséhez szükséges, az Unión belüli árukivitel teljes értékére vonatkozó információkat tartalmazó "nyomonkövetési metaadatokat".

(3) A nyomonkövetési metaadatoknak tükrözniük kell minden olyan, az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információt, amelyet a 33. szakasszal összhangban minden egyes vonatkozási hónap vonatkozásában kicserélt statisztikai információk tartalmaznak, illetve nem tartalmaznak.

A továbbított statisztikai információk által lefedett Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információt partner-tagállamonkénti, valamint a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni.

A továbbított statisztikai információk által nem lefedett Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információ alapulhat becslésen, és azt partner-tagállamonkénti, valamint legalább a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni.

Ha a partnertagállam a 28. szakasz (3) és (4) bekezdésével összhangban nincs megadva, az Unión belüli árukivitel értékére vonatkozó információt a vonatkozási időszakban hatályos Kombinált Nómenklatúra szerinti árucsoport szintjén meghatározott árukategóriánkénti bontásban kell megadni. Ha azonban a 28. szakasz (3) bekezdésével összhangban továbbított statisztikai információk nem tartalmaznak a katonai titoktartás körébe tartozó információkat, a nyomonkövetési metaadatokban kizárólag az Unión belüli kivitel teljes havi statisztikai értékét kell megadni.

33. szakasz

A statisztikai információk és a metaadatok szolgáltatásának határidői

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti, az (EU) 2019/2152 rendelet 12. cikkének (1) bekezdésében meghatározott statisztikai információkat legkésőbb 30 naptári nappal a vonatkozási hónap vége után küldi meg.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott határidő után az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága számára további statisztikai információk válnak hozzáférhetővé, az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának ezeket a további statisztikai információkat a lehető leghamarabb, és legkésőbb 30 naptári nappal azon naptári hónap vége után küldi meg, amelyben a további statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

(3) Ha a már kicserélt statisztikai információkon felülvizsgálat válik szükségessé, az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága a felülvizsgált statisztikai információkat a lehető leghamarabb, és legkésőbb 30 naptári nappal azon naptári hónap vége után küldi meg, amelyben a felülvizsgált statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

(4) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága az importáló tagállam nemzeti statisztikai hatóságának:

a) a 32. szakasz (1) bekezdésének a) pontja szerinti operatív metaadatokat a metaadatok tárgyát képező statisztikai információkkal egyidejűleg küldi meg;

b) a 32. szakasz (1) bekezdésének b) pontja szerinti feldolgozási metaadatokat a lehető leghamarabb, és legkésőbb a feldolgozási metaadatok tárgyévének első vonatkozási hónapjára vonatkozó statisztikai információk megküldésekor küldi meg.

Nagyobb módszertani változás, valamint a szolgáltatott statisztikai információk minőségét befolyásoló más változás esetén a feldolgozási metaadatok aktualizált változatát a lehető leghamarabb, és legkésőbb a feldolgozási metaadatok tárgyát képező év első vonatkozási hónapjára vonatkozó statisztikai információk megküldésekor kell megküldeni;

c) a 32. szakasz (2) bekezdése szerinti nyomonkövetési metaadatokat legkésőbb 35 naptári nappal a vonatkozási hónap vége után küldi meg.

Ha egy meghatározott vonatkozási hónap tekintetében további statisztikai információk válnak hozzáférhetővé vagy a már kicserélt statisztikai információkon felülvizsgálat válik szükségessé, a felülvizsgált nyomonkövetési metadatokat legkésőbb 35 naptári nappal azon naptári hónap vége után kell megküldeni, amelyben a további vagy felülvizsgált statisztikai információk hozzáférhetővé váltak.

34. szakasz

Titoktartási intézkedések

(1) Az exportáló tagállam nemzeti statisztikai hatósága által az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján szolgáltatott statisztikai információk kizárólag azon tagállam nemzeti statisztikai hatósága számára tehetők hozzáférhetővé, amelyre az adatok vonatkoznak.

(2) Az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján szolgáltatott statisztikai információkat csak azok a nemzeti statisztikai hatóságok kaphatják meg, amelyeknek ezekre a statisztikai információkra az európai statisztikáknak a saját hatáskörük keretei közötti fejlesztéséhez, előállításához és közzétételéhez szükségük van.

35. szakasz

Biztonsági intézkedések

Az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozat ( 4 ) 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban ahhoz, hogy az (EU) 2019/2152 rendelet 11. cikke alapján jogosultak legyenek statisztikai információkat és metaadatokat kapni, a szóban forgó statisztikai információkat és metaadatokat az importáló tagállamban fogadó vagy kezelő nemzeti statisztikai hatságok kötelesek biztosítani, hogy az informatikai rendszerek védelmének szintje megfeleljen a Bizottság kommunikációs és információs rendszereire vonatkozóan az (EU, Euratom) 2017/46 bizottsági határozatban, ( 5 ) annak végrehajtási szabályaiban és az ahhoz tartozó biztonsági előírásokban meghatározott védelmi szintnek.

36. szakasz

Adatvédelem

A nemzeti statisztikai hatóságok az e melléklet alapján végzett tevékenységüket az e melléklet keretében folytatott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2016/679 rendelettel ( 6 ) összhangban végzik.

A Bizottság (Eurostat) az e melléklet keretében általa folytatott személyesadat-kezelés tekintetében az (EU) 2018/1725 rendelettel ( 7 ) összhangban jár el.

37. szakasz

A bizalmas adatok cseréjének formátuma és eljárása

(1) Az e fejezet alkalmazásában adatcsere tárgyát képező statisztikai információkat és metaadatokat elektronikus formátumban kell kicserélni, és az érintett adatokat, valamint az adott eset körülményeinek megfelelően az érintett metaadatokat a Bizottság (Eurostat) egyablakos adatbeviteli rendszerén keresztül kell továbbítani vagy oda kell feltölteni.

(2) A tagállamok az adatcsereszabványok tekintetében a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésükre bocsátott megvalósítási iránymutatással összhangban járnak el.

Függelék

A nemzetközi árukereskedelemmel kapcsolatos európai statisztika hatálya alá nem tartozó áruk és árumozgások jegyzéke

a) A monetáris arany

b) A törvényes fizetőeszközök és értékpapírok, köztük azok az eszközök is, amelyekkel szolgáltatásokért lehet fizetni, mint például a postai szolgáltatások, az adók, a felhasználói díjak esetében

c) Az ideiglenes felhasználásra (például bérlet, kölcsön, operatív lízing) vagy azt követően szállított áruk a következő feltételek együttes teljesülése esetén:

- nem terveztek és nem is terveznek feldolgozást, nem került és nem kerül sor feldolgozásra,

- az ideiglenes felhasználás tervezett időtartama nem volt hosszabb vagy nem hosszabb 24 hónapnál,

- az Unión belüli kivitelt/behozatalt a héa céljából nem kellett Unión belüli termékértékesítésként/termékbeszerzésként bejelenteni, vagy az Unión kívüli kivitellel/behozatallal összefüggésben nem történt tulajdonosváltás, illetve nem terveznek tulajdonosváltást

d) A következő viszonylatokban megvalósuló árumozgások:

- tagállam és annak másik tagállamon vagy harmadik országon belüli területi enklávéja,

- tagállam és másik tagállam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet azon belüli területi enklávéja.

A területi enklávé fogalma a nagykövetségeket és a konzulátusokat, valamint az anyaország területén kívüli katonai és tudományos bázisokat is magában foglalja

e) A személyre szabott információkat, például szoftvert hordozó áru

f) Az internetről letöltött adat vagy szoftver

g) Az olyan ingyenes átadásra szánt áru, amely maga nem tárgya kereskedelmi ügyletnek, amennyiben az árumozgás kizárólagos célja egy kívánt későbbi kereskedelmi ügylet előkészítése vagy támogatása az áru vagy szolgáltatás jellemzőinek bemutatásával, például:

- a reklámanyag,

- a kereskedelmi minta

h) A javításra vagy karbantartásra szánt vagy azt követően szállított áru, valamint a javítás vagy karbantartás keretében beszerelt tartalék alkatrész és az eltávolított hibás alkatrész

i) A működése közben helyváltoztatást végző szállítóeszköz, ideértve a űreszköznek a felbocsátáskor használt hordozórakétáját is

j) A vámhatóságoknak szóban bejelentett áruk közül azok, amelyek vagy olyan kereskedelmi áruk, amelyek értéke nem nagyobb az Unión kívüli árukereskedelemmel összefüggésben alkalmazott 1 000 EUR statisztikai küszöbértéknél vagy amelyek tömege nem nagyobb 1 000 kg-nál, vagy pedig nem kereskedelmi áruk

k) Az aktív feldolgozási vámeljárást követően szabad forgalomba bocsátott áru nem tartozik az Unión kívüli árukereskedelem körébe

l) Az előfizetéses folyóirat

m) A szokásos lakóhelyét megváltoztató természetes személy személyes vagyontárgyai; a szokásos lakóhelyét házasságkötése alkalmával megváltoztató személy kelengyéje és háztartási ingóságai; az öröklés útján szerzett személyes vagyontárgyak; az iskolai ruházat, az oktatási anyag, valamint az iskolai tanulók és a felsőoktatási hallgatók háztartási ingóságai; a holttestet tartalmazó koporsó, az elhunyt hamvait tartalmazó temetési urna, valamint a koporsóval vagy urnával együtt szállított temetési dísztárgy; a jótékonysági vagy emberbaráti szervezetek részére és a katasztrófák áldozatainak megsegítésére szállított áru

VI. MELLÉKLET

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemmel kapcsolatos, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos európai statiszikára vonatkozó technikai előírások

1. szakasz

Általános rendelkezések

(1) A Bizottság iránymutatást tesz közzé a nemzetközi szolgáltatásnyújtással kapcsolatos, a szolgáltatásnyújtás módja szerinti bontású statisztikák készítői számára (a továbbiakban: a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás). A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás kiegészíti a 2010. évi Nemzetközi szolgáltatáskereskedelmi statisztikai kézikönyvet (MSITS 2010) és annak statisztikakészítési iránymutatását.

(2) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első kiadását 2021 végéig kell közzétenni. A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második, felülvizsgált kiadását 2023 végéig kell közzétenni.

(3) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás első kiadásában be kell mutatni a szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó becslések elkészítésének általános módszertanát, beleértve az áruértékre és a disztribúciós szolgáltatásokra vonatkozó becslések elkészítésének módszereit is. Ezeknek a módszereknek az MSITS 2010 egyszerűsített módszertanából kell kiindulniuk. Az általános becslési módszereknek statisztikai modellezési és becslési módszereken, más vállalkozásstatisztikákon, valamint közigazgatási adatforrásokon kell alapulniuk. Ezek a megközelítések főszabályként nem támaszkodhatnak országspecifikus feltételezésekre és/vagy tényadatokra, és használhatóságuknak országfüggetlennek kell lennie.

(4) A szolgáltatásnyújtási módokra vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás második, felülvizsgált kiadásának olyan ajánlott módszereket is tartalmaznia kell, amelyek segítségével valamennyi rendelkezésre álló forrás és modellezési technika felhasználásával becslések készíthetők a szolgáltatásnyújtási módokra, az áruértékekre és a disztribúciós szolgáltatásokra vonatkozóan. Az ajánlott módszereknek olyan megközelítéseket kell képviselniük, amelyek segítségével egy adott ország sajátos közigazgatási és gazdasági helyzetének figyelembevételével tovább finomíthatók az általános becslési módszerek. Több ilyen megközelítést is be kell mutatni annak érdekében, hogy minden tipikus helyzet kezelhető legyen.

(5) Az alkalmazás első néhány évét követően a Bizottság (Eurostat) a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaival folytatott konzultációkat követően eldönti, hogy szükség van-e az Eurostat és az OECD által közösen összeállított, a vállalkozásjellemzők szerinti bontású szolgáltatáskereskedelmi statisztikára vonatkozó statisztikakészítési iránymutatás (STEC) felülvizsgálatára.

2. szakasz

A változók és a bontások meghatározása

A nemzetközi szolgáltatáskereskedelemre vonatkozó, vállalkozásjellemzők szerinti bontású, valamint a nemzetközi szolgáltatásnyújtásra vonatkozó, módok szerinti bontású európai statisztika keretében az alábbi változókat és bontásokat kell alkalmazni.

A szolgáltatások a fogyasztó egységek körülményeit megváltoztató vagy a termékek vagy pénzügyi eszközök tulajdonosváltozását elősegítő termelő tevékenység eredményei. A szolgáltatások általában nem olyan külön tételek, amelyeken tulajdonjog alapítható, és előállításuktól rendszerint nem választhatóak el.

A nemzetközi szolgáltatásnyújtás magában foglalja:

- a rezidensek és a nem rezidensek közötti szolgáltatáskereskedelmet (a II.2. szakasz szerinti 1., 2. és 4. mód), valamint

- a külföldi leányvállalatok tevékenységén keresztüli szolgáltatásnyújtást (a II.2. szakasz szerinti 3. mód).

I. Változók

1) 460101 változó: Szolgáltatások importja és beszerzése

A szolgáltatások importja és beszerzése a nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatás értékét, valamint a nemzetközi viszonylatban az adatszolgáltató gazdaságban letelepedett külföldi leányvállalatokon keresztül rezidenseknek nyújtott szolgáltatások értékét foglalja magában. A nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 1., 2. és 4. módot, az adatszolgáltató gazdaságban letelepedett külföldi leányvállalatokon keresztül rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 3. módot foglalják magukban.

2) 460201 változó: Szolgáltatások exportja és nyújtása

A szolgáltatások exportja és nyújtása a rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott valamennyi szolgáltatás értékét, valamint a nemzetközi viszonylatban egy rezidens egység irányítása alá tartozó külföldi leányvállalat létesítésével egy másik ország rezidenseinek nyújtott szolgáltatások értékét foglalja magában. A rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 1., 2. és 4. módot, a külföldi leányvállalaton keresztül nyújtott szolgáltatások a II.1. pont szerinti 3. módot foglalják magukban.

3) 240401 változó: A vállalkozások importjának statisztikai értéke

A szolgáltatások "statisztikai értéke" a rezidensek és a nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások piaci árakon kifejezett értéke. A piaci ár a mindenkori csereértéket jelenti, azaz azt az értéket, amelyen a szolgáltatások egymással kicserélhetők vagy ennek hiányában készpénzre válthatók, figyelembe véve az esetleges árengedményeket, visszatérítéseket és más kiigazításokat is.

A vállalkozások importjának statisztikai értéke tehát a nem rezidensek által rezidenseknek nyújtott összes szolgáltatás piaci árakon kifejezett értéke.

4) 251101 változó: A vállalkozások exportjának statisztikai értéke

A szolgáltatások "statisztikai értéke" a rezidensek és a nem rezidensek közötti kereskedelem tárgyát képező szolgáltatások piaci árakon kifejezett értéke. A piaci ár a mindenkori csereértéket jelenti, azaz azt az értéket, amelyen a szolgáltatások egymással kicserélhetők vagy ennek hiányában készpénzre válthatók, figyelembe véve az esetleges árengedményeket, visszatérítéseket és más kiigazításokat is.

A vállalkozások exportjának statisztikai értéke tehát a rezidensek által nem rezidenseknek nyújtott összes szolgáltatás piaci árakon kifejezett értéke.

II. Bontások

1. Szolgáltatásnyújtási módok szerinti bontás:

A nemzetközi viszonylatban nyújtott szolgáltatások a következő négy szolgáltatásnyújtási mód alapján bonthatók:

1. mód: Határokon átívelő szolgáltatásnyújtás - amikor a szolgáltatásnyújtás "egy ország területéről egy másik ország területére" történik. Ez az eset hasonló az árukereskedelemhez, amelynek során a terméket a határon keresztül juttatják el a fogyasztóhoz, és mind a fogyasztó, mind az értékesítő a saját országa területén marad.

2. mód: Külföldi fogyasztás - amikor a szolgáltatásnyújtás "egy ország területén, egy másik ország szolgáltatásfogyasztója számára" történik, ami azt jelenti, hogy vagy a fogyasztó, vagy annak vagyontárgya külföldön van. Jellemző példa a turisták tevékenysége, például egy múzeum vagy színház meglátogatása, valamint az orvosi kezelés vagy nyelvtanfolyami részvétel céljából történő külföldre utazás. Idetartozik például a hajó külföldi javítása is, amikor csak a fogyasztó vagyontárgya mozog külföldre vagy van külföldön.

3. mód: Kereskedelmi jelenlét - amikor a szolgáltatást "egy ország szolgáltatója egy másik országbeli kereskedelmi jelenlétén keresztül" nyújtja. A szolgáltatásnyújtónak gyakran van szüksége külföldi kereskedelmi jelenlétre ahhoz, hogy az előállítás, a disztribúció, a marketing, az értékesítés és a fogyasztóhoz való eljuttatás, illetve az értékesítés utáni szolgáltatások céljából szorosabb kapcsolatot tudjon kialakítani a fogyasztóval. A külföldi piacon való kereskedelmi jelenlét körébe nemcsak a szigorú jogi értelemben vett jogi személyek fenntartása tartozik, hanem olyan jogalanyoké, például képviseleti irodáké vagy fióktelepeké is, amelyek a jogi személynek csak egyes ismertetőjegyeit viselik. Idetartoznak például a külföldi bank fióktelepe vagy leányvállalata által nyújtott pénzügyi szolgáltatások, a külföldi tulajdonban lévő kórház által nyújtott orvosi szolgáltatások vagy a külföldi tulajdonban lévő iskola tanfolyamai.

4. mód: Természetes személyek jelenléte - amikor a kereskedelmi szolgáltatás nyújtása céljából egy magánszemély tartózkodik ideiglenesen egy másik gazdaság területén. A 4. mód meghatározása szerint a szolgáltatást "egy ország szolgáltatója egy másik ország területén jelen lévő természetes személyeken keresztül" nyújtja. Az általános értelmezés szerint a 4. mód a következő esetekre terjed ki:

- a szerződéses szolgáltatókra, akik lehetnek akár a külföldi szolgáltató alkalmazottai, akár önálló vállalkozók,

- a vállalaton belül áthelyezett személyekre és a külföldi székhelyű vállalatok által közvetlenül foglalkoztatott külföldi munkavállalókra,

- azokra a szolgáltatásértékesítőkre, akik szolgáltatási szerződés teljesítésére irányuló szerződéses jogviszony létesítése céljából lépnek a célország területére, illetve azokra a személyekre, akiknek a kereskedelmi jelenlét kialakítása a feladata.

2. Termékbontás az EBOPS 2010 összetevői, kiegészítő csoportjai és részletes összetevői szerint

Az EBOPS szerinti kért összetevők, kiegészítő csoportok és részletes összetevők az EBOPS 2010 és a MSITS 2010 osztályozási rendszeren alapulnak, és az alábbiak szerint vannak meghatározva.

1. Mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások

A mások tulajdonában lévő fizikai inputokon végzett feldolgozási szolgáltatások körébe olyan tevékenységek tartoznak, mint a feldolgozás, az összeszerelés, a címkézés és a csomagolás, amennyiben a tevékenységet végző vállalkozás nem tulajdonosa az árunak. Példaként említhető a kőolaj-finomítás, a földgáz-cseppfolyósítás, a ruházati cikkek összeállítása vagy az elektronikai termékek összeszerelése. Nem tartozik ide az előre gyártott építési termékek összeszerelése (ez a tevékenység az építési-szerelési szolgáltatások közé tartozik), sem pedig a fuvarozás céljából végzett címkézés vagy csomagolás (ez a tevékenység a szállítási szolgáltatások közé tartozik).

A feldolgozást olyan jogalany végzi, amely nem tulajdonosa az árunak, és tevékenységéért a tulajdonostól ellentételezésben részesül. Az áruk feletti tulajdonjog nem változik, ezért a feldolgozó és a tulajdonos között általános termékforgalmi ügylet nem kerül rögzítésre. Ebben a tételben csak a feldolgozó által felszámított díjat kell rögzíteni, bár ez a díj a feldolgozó által vásárolt anyagok költségét is tartalmazhatja.

Nemzetközi kereskedelem akkor valósul meg, ha a tevékenységet végző vállalkozás másik gazdaságban rezidens, mint az áru tulajdonosa. E szolgáltatások kezelését nem befolyásolja, hogy az áru fizikailag volt-e korábban vagy lesz-e a későbbiekben a tulajdonos birtokában.

2. Máshová nem sorolt karbantartási és javítási szolgáltatások

A máshová nem sorolt javítási és karbantartási szolgáltatások körébe a rezidensek által nem rezidensek tulajdonában lévő árukon (és viszont) végzett karbantartási és javítási munka tartozik. A javítás elvégezhető a javítást végző telephelyén vagy másutt. Ebbe a tételbe tartozik a hajókon, a repülőgépeken és a más közlekedési eszközökön végzett javítás és karbantartás is. A szállítóeszközök takarítása a szállítási szolgáltatások közé tartozik. Az építőipari javítás és karbantartás az építési-szerelési szolgáltatások közé tartozik. A számítógépek karbantartása és javítása a számítástechnikai szolgáltatások közé tartozik.

A karbantartás és javítás értékeként az elvégzett javítási munka értékét kell rögzíteni, nem pedig az áru javítás előtti és javítás utáni bruttó értékét. A karbantartás és javítás értéke tartalmazza a javító által rendelkezésre bocsátott és az árba beleszámított alkatrészeket és anyagokat is (a külön díjtétel tárgyát képező alkatrészeket és anyagokat azonban nem a szolgáltatások, hanem az általános termékforgalom körében kell rögzíteni). Mind a kisebb állapotfenntartó javítások, mind pedig az áru hatékonyságát vagy kapacitását növelő vagy élettartamát meghosszabbító nagyobb javítások idetartoznak. A fogyasztó által folyó termelőfelhasználásként, illetve felhalmozásként nyilvántartott javítások között nem kell különbséget tenni.

3. Szállítás

A szállítás a személyek és a tárgyak egyik helyről a másikra való mozgatását, a kapcsolódó támogató és kiegészítő szolgáltatásokat, valamint a szállítóeszköz személyzettel együtt történő bérlését (teljes járműbérlet) tartalmazza. Szintén idetartoznak a postai és futárszolgáltatások. A szállítás a szállítás módja és a szállítás tárgya (személy- és áruszállítás) szerint osztályozható.

A szállítási szolgáltató a végső szállítási szolgáltatás nyújtása érdekében alvállalkozási szerződés keretében más szolgáltatók szolgáltatásait is igénybe veheti. Ezeket a fajta szolgáltatásokat bruttó alapon kell rögzíteni. Például a futárszolgáltató több szállítási szolgáltatóval is köthet egymástól függetlenül szerződést. A szállítási szolgáltató által az ügynöknek fizetett jutalékot külön kell rögzíteni.

3.1. Tengeri szállítás

A tengeri szállítás a tengerjáró hajókon végzett valamennyi nemzetközi áru- és személyszállítást tartalmazza, de nem tartalmazza a víz alatti csővezetékek segítségével végzett szállítást (ez a csővezetékes szállításhoz tartozik), sem pedig az üdülőhajók díját (ez az idegenforgalomhoz tartozik).

3.2. Légi szállítás

A légi szállítás a légi járművel végzett valamennyi nemzetközi áru- és személyszállítást tartalmazza.

3.3. Egyéb szállítási módozatok

A nem tengeri vagy légi úton végzett valamennyi szállítási szolgáltatást tartalmazza. A következő szállítási módozatok tartoznak ide:

Az űrszállítás, amely a kereskedelmi vállalkozások által a műholdtulajdonosok (például távközlési vállalatok) számára végzett műholdfelbocsátást, valamint a világűrhöz kötődő berendezések üzemeltetői által végzett más szolgáltatásokat, például a tudományos kísérletek céljából végzett áru- és személyszállítást tartalmazza. Idetartozik emellett az űrutasszállítás, és itt kell rögzíteni az egy adott gazdaság által a rezidensei egy másik gazdaság űrjárművén történő szállításáért teljesített kifizetéseket is.

A vasúti szállítás, amely a vonatokon végzett nemzetközi szállítást tartalmazza.

A közúti szállítás, amely a tehergépjárművekkel végzett nemzetközi áruszállítást, valamint az autóbuszos nemzetközi személyszállítást tartalmazza.

A belvízi szállítás, amely a folyókon, a csatornákon és a tavakon végzett nemzetközi szállítást tartalmazza. Az egyetlen országon belül húzódó és a több országra kiterjedő vízi utak egyaránt idetartoznak.

A csővezetékes szállítás, amely a csővezetékek segítségével végzett nemzetközi áruszállítást (például kőolaj és kapcsolódó termékek, víz, földgáz szállítását) tartalmazza. Nem tartoznak ide az elosztási szolgáltatások, amelyek jellemzően a víz, a földgáz és más szénhidrogén-termékek alállomások és fogyasztók közötti szállítását jelentik (ezek a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartoznak), és nem tartozik ide a szállított termékek értéke sem (ez az általános termékforgalom körébe tartozik).

A villamosenergia-átvitel, amely a nagy feszültségű villamos energia összekapcsolt vezetékrendszeren és a kapcsolódó berendezéseken keresztüli, a betáplálási pontoktól azokig a pontokig végzett mozgatását vagy eljuttatását tartalmazza, amelyekben a villamos energiát a fogyasztóknak vagy más elektromos rendszereknek történő átadás céljából kisfeszültségűvé alakítják. Az átvitel akkor ér véget, amikor a villamos energia belép a villamos energiát végfogyasztás céljából a fogyasztókhoz eljuttató elektromos rendszer elosztólétesítményébe. Nem idetartozik maga a villamos energia (hanem az általános termékforgalom körébe), sem pedig a villamosenergia-elosztás, amely a villamos energiának az alállomástól a fogyasztókhoz való eljuttatását jelenti (ez a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartozik).

Az egyéb kiegészítő és járulékos szállítási szolgáltatások, amelyek mindazokat a további szállítási szolgáltatásokat tartalmazzák, amelyek az előzőekben ismertetett szállítási szolgáltatások egyikébe sem sorolhatók be.

3.4. Postai és futárszolgáltatások

A postai és futárszolgáltatások a levelek, a hírlapok, a folyóiratok, a szórólapok és egyéb nyomtatványok, valamint a csomagküldemények felvételét, szállítását és kézbesítését tartalmazzák. Idetartoznak továbbá a postahivatali ügyfélszolgálat keretében nyújtott szolgáltatások, például a bélyegárusítás, a postán maradó küldemények kezelése és a táviratszolgáltatás, valamint a postafiókbérlési szolgáltatások is.

Opcionális: az áruszállítási szolgáltatások ügyletalapon megállapított értéke

A rezidensek által nem rezidenseknek és megfordítva nyújtott áruszállítási szolgáltatások esetében az FOB/FOB alapon meghatározott áruértékekből összeállított árufuvarozási statisztikát további, a szolgáltatások értékére vonatkozó információkkal kell kiegészíteni. Ezek az információk azért hasznosak, mert korrekció, kiigazítás és becslés nélküli jelzéseket adnak a ténylegesen megvalósult piaci ügyletekről.

Ebben a mérőszámban a szállítási szolgáltatást akkor és csak akkor kell rögzíteni, ha a szállítási szolgáltatással kapcsolatos ügylet rezidens és nem rezidens között valósul meg. A külön szállítási szolgáltatás rögzítésének módja az adásvételi szerződésben meghatározott és a piaci ügyletben realizálódó szállítási feltételektől függ.

A mérőszámban nem jelennek meg azok az esetek, amikor két rezidens köt szállítási szerződést exportáru szállításáról, miközben a fizetési mérleg elve alapján eljárva ezek az esetek részben megragadhatók. Ilyen eset fordul elő például akkor, ha az áru adásvételi szerződésében "fuvarozás fizetve" szállítási feltétel van kikötve, és az exportőr az exportáló gazdaság egy rezidensét bízta meg a szállítási szolgáltatás elvégzésével. Az ügyletalapú mérési módszert alkalmazni kell a következő esetekben:

- ha a szállítási szolgáltatásra irányuló szerződést rezidens és nem rezidens köti meg egymással "üzemből" szállítási feltétellel. Ilyenkor a teljes szállítási szolgáltatás rögzítésre kerül, az a része is, amely az exportáló gazdaság határáig valósul meg,

- ha a szállítási szolgáltatás rezidens és nem rezidens között valósul meg nem honos fuvarozó által végzett nemzetközi árufuvarozás, part menti hajózás vagy kabotázs keretében.

4. Idegenforgalom

Az EBOPS 2010 ezen összetevője az ügyletben részt vevő személyekből indul ki, ebből a szempontból tehát különbözik a nemzetközi kereskedelem tárgyát képező legtöbb szolgáltatástól. Az EBOPS 2010-ben figyelembe vett szolgáltatások többségétől eltérően az idegenforgalom nem egy meghatározott termék, hanem olyan áruk és szolgáltatások összessége, amelyeket a nem rezidensek az általuk meglátogatott gazdaságban elfogyasztanak. Meghatározása szerint az idegenforgalom az egy adott gazdaságban a nem rezidensek által az ottani látogatásuk során saját felhasználásra vagy továbbadásra beszerzett árukat és szolgáltatásokat tartalmazza. A meghatározás független a látogatás időtartamától, de feltétel, hogy a látogatás ne járjon lakhelyváltoztatással.

Az idegenforgalom körében rögzítendő leggyakoribb árukat és szolgáltatásokat a meglátogatott országban igénybe vett szálláshely- és közlekedési szolgáltatások, valamint az ott vásárolt élelmiszerek és italok alkotják (mindezeknek az elfogyasztása az értékesítő gazdaságban történik). Idetartoznak emellett azok az ajándéktárgyak, emléktárgyak és más árucikkek is, amelyeket a látogató saját használatra vásárol, de a meglátogatott gazdaság területéről esetleg kivisz.

Az eredményszemlélet elvét követve az idegenforgalom azokat az árukat és szolgáltatásokat is tartalmazza, amelyeket a látogató a látogatás során szerez be vagy vesz igénybe, de előzetesen vagy utólag fizet ki. Az áruk és a szolgáltatások ellenértékét fizetheti maga a látogató vagy másvalaki az ő javára, de idetartozik az az eset is, amikor a látogató térítésmentesen vesz igénybe bizonyos szolgáltatásokat (például ingyenesen kap szállást és ellátást: ilyenkor is megvalósul transzfer), vagy amikor maga állítja őket elő (például az ingatlantulajdon vagy az időmegosztásos üdülőhelyek bizonyos típusai esetében).

5. Építési-szerelési szolgáltatások

Az építési-szerelési szolgáltatások olyan állóeszközök létrehozását, fenntartását, felújítását, javítását és bővítését tartalmazzák, mint az épületek, a mérnöki eszközökkel átalakított táj, valamint más építmények, például utak, hidak, völgyzáró gátak. Szintén tartalmazzák a kapcsolódó szerelési, terep-előkészítési és mélyépítési tevékenységet, valamint olyan szakszolgáltatásokat, mint a festés-mázolás, a vízvezeték-szerelés vagy a bontás.

Az építési-szerelési szolgáltatások értékének megállapítása bruttó alapon történik, és kiterjed az építménybe bekerülő összes árura és szolgáltatásra, az egyéb előállítási költségekre, valamint az építőipari vállalkozás tulajdonosainál jelentkező működési eredményre. Ez az értékmeghatározási eljárás megegyezik a termelésben (az áruk és a szolgáltatások kapcsán egyaránt) alkalmazott általános megközelítéssel, amelyet az SNA 2008 ismertet.

Ha egy építőipari vállalkozás külföldön fizikailag jelen van, ott huzamosan (több mint 12 hónapon át) nyújt szolgáltatásokat anélkül, hogy a vevő országában jogalanyt hozna létre, és tevékenysége kellően érdemi, akkor a statisztika összeállítójának lehetősége van arra, hogy a szóban forgó vállalkozás tevékenységét statisztikai szempontból egy elméleti gazdasági egység feltételezésével vegye figyelembe. Ebben az esetben a kapcsolódó nemzetközi ügyletek nem szolgáltatáskereskedelemnek minősülnek, hanem közvetlen külföldi befektetéshez kapcsolódó tőkeáramlásnak, bevételeknek és pozícióknak, a vállalkozás tevékenységét leíró adatokat pedig külföldi leányvállalatokra vonatkozó statisztikai adatként kell kezelni. Ha a fenti feltételek nem teljesülnek, a nemzetközi ügyletek rezidens és nem rezidens közötti szolgáltatáskereskedelemnek minősülnek.

6. Biztosítási és nyugdíjszolgáltatások

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások a rezidens biztosítóvállalkozások által nem rezidenseknek és megfordítva nyújtott különböző típusú biztosítási szolgáltatásokat tartalmazzák.

A biztosítás meghatározott kockázatoknak kitett egységek (kormányzat, vállalkozások és háztartások) számára nyújt pénzügyi védelmet előre meghatározott események következményeivel szemben. Emellett a biztosítók gyakran pénzügyi közvetítőként eljárva pénzügyi és más típusú eszközökbe fektetik az egyes egységektől összegyűjtött pénzeszközöket annak érdekében, hogy a jövőbeli kárigényeket fedezni tudják.

A nyugdíjalapok azzal a céllal jönnek létre, hogy a foglalkoztatottak meghatározott csoportjai nyugdíjazás vagy rokkantság esetén járadékot kapjanak. A biztosítókhoz hasonlóan a nyugdíjalapok is eljárnak közvetítőként akkor, amikor az ügyfeleik pénzeszközeit befektetik, és ezzel részben bizonyos kockázatok megosztására is törekednek.

A biztosítási és nyugdíjszolgáltatások a következő összetevőkből állnak: közvetlen biztosítás; viszontbiztosítás; a biztosítási tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások; nyugdíjszolgáltatások és szabványosított garanciaszolgáltatások.

7. Pénzügyi szolgáltatások

A pénzügyi szolgáltatások a pénzügyi közvetítői szolgáltatásokat és az ezeket kiegészítő szolgáltatásokat tartalmazzák, a biztosítóvállalkozások és a nyugdíjrendszerek ilyen jellegű tevékenysége kivételével. Azok a szolgáltatások tartoznak ide, amelyeket szokásosan bankok és más pénzügyi közvetítők és kiegészítő szolgáltatók nyújtanak. Ebbe a körbe tartoznak a pénzügyi eszközökkel végzett ügyletekhez kapcsolódó szolgáltatások és a pénzügyi tevékenységgel összefüggő más szolgáltatások, ideértve egyebek mellett a betétgyűjtést és a hitelezést, a hitellevél-kibocsátást, a hitelkártya-szolgáltatásokat, a pénzügyi lízinggel kapcsolatos jutalékokat és díjakat, a faktoringot, a garanciavállalást és a kifizetések elszámolását. Idetartoznak továbbá a pénzügyi tanácsadási szolgáltatások, a pénzügyi eszközök és a nemesfémek letéti őrzése, a pénzügyi eszközök kezelése, a figyelőszolgálatok, a kényelmi szolgáltatások, a likviditásnyújtási szolgáltatások, a biztosításon kívüli kockázatvállalási szolgáltatások, az összeolvadásokkal és a felvásárlásokkal kapcsolatos szolgáltatások, a hitelminősítési szolgáltatások, a tőzsdei szolgáltatások és a vagyonkezelési szolgáltatások.

A pénzügyi szolgáltatások kapcsán a következő típusú díjak számíthatók fel: explicit díjak; eladási és vételi ügyletek közötti különbözetek; ingatlanbevételhez kapcsolódó követelésekből levont eszközkezelési költségek (eszközkezelő vállalkozások esetében); kölcsönök és betétek tényleges és referencia-kamatlába közötti különbözetek (azaz a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetett módon mért díja, FISIM).

A pénzügyi közvetítők esetében az explicit és az implicit díjak egymáshoz viszonyított jelentősége időben változhat és vállalkozásonként is eltérhet, ezért a nyújtott szolgáltatásokról csak a két díjtípus adatainak együttes figyelembevételével lehet teljes képet alkotni.

8. Szellemi termék használatának máshová nem sorolt díja

A szellemi termék használatának máshová nem sorolt díja a következőket tartalmazza:

- az oltalmazott jogok hasznosításának díját (például a szabadalom, a védjegy, a szerzői jog, az oltalmazott ipari eljárás és a formatervezési mintaoltalom összefüggésében, ideértve az üzleti titkot és a jogbérletet is). Ezek a jogok származhatnak kutatásból-fejlesztésből vagy marketingből, valamint

- az eredeti példányban vagy prototípusban megtestesülő szellemi termék (például a szerzői jogi védelem alatt álló könyv vagy kézirat, számítógépes program, filmalkotás vagy hangfelvétel) többszörözésére vagy terjesztésére és a szomszédos jogok gyakorlására (például a nyilvános előadásra, a televíziós, kábeles vagy műholdas közvetítésre) vonatkozó engedély díját.

9. Távközlési és számítástechnikai szolgáltatások, információszolgáltatás

A számítástechnikai és a távközlési szolgáltatások a szolgáltatás jellege, nem pedig a szolgáltatásnyújtás módja alapján vannak meghatározva. A távközlési és a számítástechnikai szolgáltatások, valamint az információszolgáltatás területét három összetevőre kell bontani: távközlési szolgáltatások, számítástechnikai szolgáltatások és információszolgáltatás.

9.1. Távközlési szolgáltatások

A távközlési szolgáltatások hangok, képek, adatok és más információk telefonon, távgépírón, táviratban, rádiós és televíziós kábelen vagy műholdon, elektronikus levélben, telefaxon stb. történő közvetítését vagy továbbítását tartalmazzák, és magukban foglalják az üzleti hálózati szolgáltatásokat, a telekonferencia-szolgáltatást és a kiegészítő szolgáltatásokat is. Nem tartalmazzák a továbbított információk értékét. Idetartoznak továbbá a mobiltávközlési szolgáltatások, az internetes gerinchálózati szolgáltatások és az online hozzáféréssel kapcsolatos szolgáltatások, beleértve az internetszolgáltatást is. Nem tartoznak ide a telefonhálózatok berendezéseinek beszerelésére irányuló szolgáltatások (ezek az építési-szerelési szolgáltatások közé tartoznak), valamint az adatbázis-szolgáltatások (ezek az információszolgáltatás körébe tartoznak).

9.2. Számítástechnikai szolgáltatások

A számítástechnikai szolgáltatások a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos, valamint az adatfeldolgozási szolgáltatásokat tartalmazzák.

9.3. Információszolgáltatás

Az információszolgáltatás körébe a hírügynökségi szolgáltatás és az egyéb információszolgáltatás tartozik:

- a hírügynökségi szolgáltatás hírek, fényképek és részletes írások továbbítását jelenti a média számára,

- az egyéb információszolgáltatás az adatbázis-szolgáltatásokat, például az adatbázis-tervezést, az adattárolást, valamint az adatok és az adatbázisok (köztük név- és címjegyzékek) terjesztését tartalmazza, és megvalósulhat online formában, mágneses vagy optikai eszköz útján, nyomtatásban vagy internetes keresőportálon keresztül (ez utóbbi kategória azokat a keresőmotor-szolgáltatásokat tartalmazza, amelyek az ügyfél által megadott kulcsszavakhoz internetcímeket keresnek). Szintén idetartozik a postai úton, elektronikus úton vagy más módon megvalósuló egyedi hírlap- és folyóirat-előfizetés; az egyéb online tartalomszolgáltatás; valamint a könyvtári és a levéltári szolgáltatás. (A hírlapok és a folyóiratok nagy tételben történő eladása az általános termékforgalom körébe tartozik.)

Az információszolgáltatás a szoftvertől, az audiovizuális terméktől és más kapcsolódó terméktől eltérő letöltött tartalmat is magában foglalja.

10. Egyéb üzleti szolgáltatások

Ez a kategória a kutatási-fejlesztési szolgáltatásokat, a szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatásokat, valamint a műszaki, kereskedelmi és egyéb üzleti szolgáltatásokat tartalmazza.

10.1. Kutatási-fejlesztési szolgáltatások

A kutatási-fejlesztési szolgáltatások közé azok a szolgáltatások tartoznak, amelyek a természettudományok, a társadalomtudományok és a humán tudományok területén folytatott alap- és alkalmazott kutatáshoz, valamint új termékek és folyamatok e területeken végzett kísérleti fejlesztéséhez kapcsolódnak.

10.2. Szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások

A szakmai és vezetési tanácsadási szolgáltatások közé a következő szolgáltatások tartoznak: 10.2.A jogi szolgáltatások, könyvelési szolgáltatások, vezetési tanácsadás, vezetési szolgáltatások és PR-szolgáltatások; valamint 10.2.B hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások.

10.2.1. (opcionális tétel) Jogi, könyvelési, vezetési tanácsadási és PR-szolgáltatások

A jogi, könyvelési, vezetési tanácsadási és PR-szolgáltatások gyakran az anyavállalat vagy más kapcsolt vállalkozás által a fióktelep, a leányvállalat vagy a társult vállalkozás számára nyújtott általános igazgatási szolgáltatásokra is kiterjednek.

10.2.2. (opcionális tétel) Hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások

A rezidensek és nem rezidensek között megvalósuló ügyletek tárgyát képező hirdetési, piackutatási és közvélemény-kutatási szolgáltatások közé a hirdetések reklámügynökségek általi megtervezése, elkészítése és terjesztése; a médiamegjelenés biztosítása (ideértve a hirdetési felület adásvételét is); a kereskedelmi vásárokon nyújtott kiállítási szolgáltatások; a külföldi termékpromóció; a piackutatás; a telemarketing; valamint a különböző kérdésekben végzett közvélemény-kutatások tartoznak.

10.3. Műszaki, kereskedelmi és egyéb üzleti szolgáltatások

E szolgáltatások közé az építészeti, a mérnöki, a tudományos és az egyéb műszaki szolgáltatások; a hulladékkezelési és a szennyezésmentesítési, a mezőgazdasági és a bányászati szolgáltatások; az operatívlízing-szolgáltatások; a kereskedelmi szolgáltatások; valamint a máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások tartoznak.

10.3.1. (opcionális tétel) Építészeti, mérnöki, tudományos és egyéb műszaki szolgáltatások

10.3.2. (opcionális tétel) Hulladékkezelési és szennyezésmentesítési, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások

A hulladékkezelési, szennyezésmentesítési, mezőgazdasági és bányászati szolgáltatások a következő három területre bonthatók: hulladékkezelési és szennyezésmentesítési szolgáltatások; a mezőgazdasághoz, az erdészethez és a halászathoz kapcsolódó szolgáltatások; a bányászathoz, valamint a kőolaj- és a földgázkitermeléshez kapcsolódó szolgáltatások.

10.3.3. (opcionális tétel) Operatívlízing-szolgáltatások

Az operatívlízing-szolgáltatások keretében a bérbeadó egy termelt eszközt úgy ad bérbe, hogy a bérlő megszerzi az eszköz használatának jogát, miközben a bérbeadó továbbra is viseli a kárveszélyt, és élvezi a tulajdonjogból fakadó előnyöket. E szolgáltatások közé tartozik a hajók, a légi járművek és más szállítóeszközök, például vasúti kocsik, konténerek és más berendezések rezidens/nem rezidens viszonylatban megvalósuló lízingje (bérlete) és személyzet nélküli teljes bérlete (charter). Idetartoznak továbbá az operatív lízing körében más típusú berendezésekkel összefüggésben teljesített kifizetések is, amelyeket a következő ismertetőjegyek jellemeznek:

- A bérbeadó általában nagyobb számú eszközt birtokol, és ezeket a bérlők igény szerint, rövid határidővel vehetik bérbe.

- A bérlet időtartama változó, és a bérlő a bérletet az időszak végén megújíthatja.

- A bérbeadó a bérlőnek nyújtott szolgáltatások keretében gyakran az eszköz karbantartásáról és javításáról is gondoskodik.

10.3.4. (opcionális tétel) Kereskedelmi szolgáltatások

A kereskedelmi szolgáltatások körébe az árukat és a szolgáltatásokat érintő ügyletek után a kereskedők, az árutőzsdei ügynökök, a viszonteladók, az árverezők és a bizományosok részére fizetett jutalékok tartoznak. Ezek a szolgáltatások kiterjednek például azokra az árverezői díjakra vagy ügynöki jutalékokra, amelyeket hajó, légi jármű és más javak adásvétele esetén fizetnek. Ha a kereskedelmi szolgáltatást nyújtó gazdasági szereplő tulajdonosa az értékesített árunak, e gazdasági szereplő árrése általában nem választható le az áru értékéről.

Az áru FOB-árában nem szereplő díjtételek a kereskedelmi szolgáltatások körébe tartoznak. Nem tartoznak a kereskedelmi szolgáltatások körébe a franchise-díjak (ezek a szellemi termék használatának máshová nem sorolt díjába tartoznak); a pénzügyi eszközökkel összefüggő brókertevékenység (ez a pénzügyi szolgáltatások közé tartozik); valamint a szállítással összefüggő díjtételek, például az ügynöki jutalékok (ezek a szállítás körébe tartoznak).

10.3.5. (opcionális tétel) Máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások

A máshová nem sorolt egyéb üzleti szolgáltatások közé tartoznak a víz, a földgáz és más szénhidrogén-termékek, valamint a villamos energia elosztásával kapcsolatos szolgáltatások, amennyiben ezek leválaszthatók a szállítási, illetve átviteli szolgáltatásokról (ez utóbbiak a szállítás körébe tartoznak); a légkondicionálás; a munkaerő-kölcsönzés (de a kölcsönzött munkaerő által nyújtott szolgáltatásokat az adott szolgáltatásnál kell rögzíteni); a biztonsági és a nyomozói szolgáltatások; a fordítás és a tolmácsolás; a fényképészeti szolgáltatások; az épülettakarítás; a vállalkozásoknak nyújtott ingatlanszolgáltatások; valamint minden más olyan üzleti szolgáltatás, amely nem sorolható a fentiekben felsorolt üzleti szolgáltatások közé.

11. Személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Ez a kategória az audiovizuális és a kapcsolódó szolgáltatásokat, valamint az egyéb személyes, kulturális és szabadidős szolgáltatásokat tartalmazza.

11.1. Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások

Az audiovizuális és a kapcsolódó szolgáltatások az audiovizuális tevékenységhez (film, zene, rádió és televízió), valamint az előadó-művészethez kapcsolódó szolgáltatásokat tartalmazzák.

11.2. Egyéb személyes, kulturális és szórakoztatási szolgáltatások

Ez a kategória az oktatási szolgáltatásokat, az egészségügyi szolgáltatásokat, a kulturális örökséggel és a szabadidős tevékenységgel kapcsolatos szolgáltatásokat, valamint az egyéb személyes szolgáltatásokat tartalmazza.

12. Máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások

A máshová nem sorolt kormányzati áruk és szolgáltatások a következőket tartalmazzák:

- az enklávék, például a követségek és a katonai bázisok számára nyújtott árukat és szolgáltatásokat,

- a külföldön szolgálatot teljesítő diplomaták, konzuli személyzet és katonai személyzet, valamint eltartottaik által a befogadó gazdaságban beszerzett árukat és igénybe vett szolgáltatásokat,

- a kormányzatok által és részére nyújtott, más szolgáltatáskategóriába nem sorolt szolgáltatásokat.

Az EBOPS 2010 kiegészítő csoportosítása

A "kereskedelmi ügyletek összesen" tételbe az áruk és a szolgáltatások disztribúciójával összefüggő valamennyi ügylet beletartozik. Tartalmazza az árukkal és a szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyletekkel összefüggésben azon kereskedők, árutőzsdei ügynökök, viszonteladók stb. részére fizetett jutalékokat, amelyek nem tulajdonosai az adásvétel tárgyát képező árunak, valamint a gazdasági szereplők árrését. A nagy- és a kiskereskedők árrése általában nem választható le az eladott termékek értékéről (ideértve a kereskedelmi forgalomban értékesített árukat is), és nem jelenik meg külön tételként a fizetésiméreleg-statisztikákban.

A "kereskedelmi ügyletek összesen" tétel a következő összetevőket tartalmazza:

a) kereskedelmi szolgáltatások;

b) az eladott termékek értékében (ideértve a kereskedelmi forgalomban értékesített árukat is) foglalt becsült disztribúciós szolgáltatások.

A disztribúciós szolgáltatások a nagy- és a kiskereskedők kereskedelmi árrését tartalmazzák.

Az SNA 2008 meghatározása szerint a nagy- és kiskereskedők olyan jogalanyok, amelyek feldolgozás nélkül vagy minimális feldolgozás (például tisztítás, csomagolás) mellett foglalkoznak áruk adásvételével. Az áruk termelői és fogyasztói számára szolgáltatást nyújtanak azzal, hogy egy meghatározott árukészletet megfelelő helyen tartanak, ott bemutatják és onnan eljuttatják a fogyasztókhoz, és ezáltal megkönnyítik a vásárlást. Eredményük a viszonteladásra megvásárolt termékeken elért kereskedelmi árrések összértékével mérhető. A disztribúciós szolgáltatásokhoz tartozó árréseket vagy az érintett áruk FOB-értéke tartalmazza, vagy pedig az importőr szolgáltatja.

1. táblázat: Termékbontás az EBOPS 2010 fő és részletes összetevői, valamint kiegészítő csoportjai szerint

2. táblázat: Termékbontás a CPA osztályozási rendszer szerint (önkéntes adattovábbítás)

Az alábbi bontás a CPA osztályozási rendszer szerinti önkéntes adatszolgáltatás javasolt részletességi szintjét mutatja be.

A CPA a termékek (áruk és szolgáltatások) tevékenység szerinti európai osztályozási rendszere. A CPA-ban minden termék egyetlen tevékenységosztályba sorolható be. Ebből következik, hogy az osztályozási rendszer minden egyes terméket ahhoz a gazdasági tevékenységhez rendel hozzá, amelynek keretében a termék létrejött. Emiatt a nemzeti számlákban használt CPA felépítése megegyezik a gazdasági tevékenységek osztályozási rendszerének (NACE) felépítésével.

VII. MELLÉKLET

A súlyozások, a bázisév és az átmeneti rendelkezések módosítása a rövid távú vállalkozásstatisztikák területén

1. A tagállamoknak szükség esetén legalább ötévente ki kell igazítaniuk az összetett indexeknél használt súlyozási rendszerüket. A kiigazított súlyozási rendszerekhez használt súlyokat az új bázisév végétől számított három éven belül meg kell küldeni a Bizottságnak. Mindegyik indexhez saját egyedi súlyt kell rendelni. A következő táblázat a rövid távú vállalkozásstatisztikák területének minden változójára és bontására vonatkozóan meghatározza a használandó súlyozási változót:

A súlyoknak a szakosodott egység (KAU) statisztikai egységén kell alapulniuk, kivéve a cégbejegyzések és csődök esetében, amelyek vonatkozásában a súlyoknak a vállalkozás statisztikai egységén (ENT) kell alapulniuk. Csak akkor használható a rövid távú statisztikák célját szolgáló statisztikai egység, ha a szakosodott egység nem áll rendelkezésre. A súlyok bontását valamennyi (kis, közepes és nagy méretű) tagállamnak az e rendelet I. mellékletében előírt adatkövetelményekben a nagy országokra meghatározott bontás szerint kell továbbítania az Eurostat számára.

2. Az első bázisév 2015, a második bázisév 2021 és a harmadik bázisév 2025. Ezt követően a tagállamoknak az indexeiket minden öt évben új bázisra kell alapozniuk, a 0-ra vagy az 5-re végződő éveket véve bázisévként. Az új referenciaév végét követő három éven belül valamennyi indexnél át kell térni az új bázisévre.

3. Átmeneti rendelkezések:

a) Amennyiben a tagállam statisztikákat előállító rendszerének jelentősebb változtatására van szükség, a 2021 januárja/1. negyedéve és 2023 decembere/4. negyedéve között kezdődő vonatkozási időszakok adatai továbbíthatók a 2., 3., 5., 6. és 8. táblázatban meghatározott adattovábbítási határidőket követően, de legkésőbb a 2., 3., 5., 6. és 8. táblázatban a 2024. januári/1. negyedévi vonatkozási időszakokra meghatározott adattovábbítási határidőkig.

b) A 2024 januárját megelőző vonatkozási időszakok tekintetében az I. melléklet B. részének 6. táblázatában a NACE F nemzetgazdasági ágra vonatkozó 140101 változót (Termelés - volumen) B-115-re (ez lehet az F41 és az F43 ágazat közelítő összege) és B-116-ra (az F42 ágazat közelítő értéke) kell bontani.

VIII. MELLÉKLET

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásai európai keretének részletes témáihoz kapcsolódó változók

A vállalkozások statisztikai célú nemzeti nyilvántartásainak és az EuroGroup regiszternek az (EU) 2019/2152 rendelet 2. cikkének (3) és (4) bekezdésében meghatározott egységek vonatkozásában az egyes részletes témákhoz kapcsolódóan egységekre megadva a következő változókat kell tartalmazniuk. Az információt nem kell minden egyes egységre vonatkozóan elkülönítve tárolni, ha azt más egység(ek)re vonatkozó információkból származtatni lehet.

A jelzés nélküli adatok megadása kötelező, míg a "feltételes" jelzéssel ellátott adatokat akkor kell feltüntetni, ha azok a tagállamban rendelkezésre állnak; a "részben feltételes" jelzéssel ellátott adatok kötelezőek azon elemek kivételével, amelyek kifejezetten feltételesként vannak megjelölve, az "opcionális" jelzéssel ellátott adatok megadása pedig ajánlott.

IX. MELLÉKLET

A bizalmas adatoknak a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai kerete céljából végzett cseréjére vonatkozó rendelkezések

1. Szakasz

Titoktartási intézkedések

Azokat az adatokat, amelyeket a nemzeti statisztikai hatóságok továbbítanak a Bizottságnak (Eurostatnak), vagy amelyeket a Bizottság (Eurostat) egyéb forrásokból kap, a multinacionális vállalatcsoportokat és az azokat alkotó egységeket tartalmazó EuroGroups regiszterben kell tárolni az (EU) 2019/2152 rendelet 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározottak szerint.

Amikor a nemzeti statisztikai hatóságok az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdésével összhangban továbbítják az adatokat a Bizottságnak (Eurostatnak), megjelölik azokat az adatokat, amelyek a nemzeti jogszabályok szerint bizalmasnak minősülnek.

Az adatok egységességének biztosításához a Bizottság (Eurostat) az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikke (2) és (3) bekezdésének megfelelően - kizárólag statisztikai célokra - továbbítja az adatszolgáltató országtól eltérő tagállamok nemzeti statisztikai hatóságainak a multinacionális vállalatcsoportokra és az azokat alkotó egységekre vonatkozó, a 3. szakasz B., C. és D. részében meghatározott változók adatkészleteit, a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt. Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban a C. részben meghatározott adatkészleteket azokra a multinacionális vállalatcsoportokra kell korlátozni, amelyek esetében a csoport legalább egy egysége az adott tagállam területén található.

A 3. szakasz C. részében meghatározott változók adatkészleteit, köztük a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzéseket a Bizottság (Eurostat) az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban kizárólag statisztikai célra továbbíthatja a nemzeti központi bankoknak és az Európai Központi Banknak, feltéve, hogy a továbbítást a nemzeti hatóság kifejezetten engedélyezte, és - amennyiben az adatokat egy nemzeti központi banknak továbbítják - a multinacionális vállalatcsoportnak legalább egy egysége az adott nemzeti központi bank tagállamának területén található.

2. Szakasz

Biztonsági intézkedések

A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok a nemzeti statisztikai hatóságok által az 1. szakasznak megfelelően bizalmasként megjelölt adatokat biztonságos helyen tárolják, amelyhez csak korlátozott és ellenőrzött hozzáférést biztosítanak. A nemzeti statisztikai hatóságok kérésre tájékoztatást nyújtanak a Bizottságnak (Eurostatnak) a tagállamban alkalmazott biztonsági intézkedésekről. A Bizottság (Eurostat) továbbítja ezt az információt a többi tagállamnak. A Bizottság (Eurostat) kérésre tájékoztatja a nemzeti statisztikai hatóságokat biztonsági intézkedéseiről.

A Központi Bankok Európai Rendszere tagjai számára e rendelet szerint csak azt követően továbbíthatóak bizalmas adatok, ha hatáskörükön belül és felelősségi körükben a 2533/98/EK rendelet ( 8 ) 8a. és 8b. cikke szerint megtették a szükséges intézkedéseket annak biztosítására:

- hogy az adatok védve legyenek és különösen, hogy a bizalmasként megjelölt adatokat biztonságos, korlátozott és ellenőrzött hozzáférésű területen tárolják,

- hogy az adatokat kizárólag statisztikai célokra használják fel,

- hogy az intézkedésekről szóló információ szerepeljen a 2533/98/EK rendelet 8b. cikkében említett éves titoktartási jelentésben, vagy a nemzeti központi bankok vagy az Európai Központi Bank az intézkedésekről más módon tájékoztassák a Bizottságot (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságokat.

Az adatokat titkosított formában kell továbbítani.

3. Szakasz

Az adatok és metaadatok formátuma

Az (EU) 2019/2152 rendelet 10. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint továbbított adatokhoz az e szakasz A. részében meghatározott és az e rendelet IV. mellékletében részletezett formátumot kell használni.

Az EuroGroups regiszter céljára az adatokat és metaadatokat az ESS-rendszer adatokra és metaadatokra vonatkozó, a Bizottság (Eurostat) által meghatározott szabványainak használatával kell továbbítani.

A hatékony adatfeldolgozás alapfeltétele az adatrekordok szerkezetének szabványosítása. Ez a Bizottság (Eurostat) által meghatározott adatcsereszabványokkal összhangban történő adatszolgáltatás egyik szükséges lépése.

Az adatokat rekordok (adatkészlet) formájában kell elküldeni.

E rendelet 9. cikkének (5) bekezdésével összhangban a bizalmas adatokat az értékmezőben rögzített valós értékkel és az adatok bizalmas kezelésére vonatkozó jelzéssel kell továbbítani.

Eltérő rendelkezés hiányában a monetáris adatokat a nemzeti pénznem ezer egységében (az euróövezeti tagállamok esetében euróban) kell kifejezni. Az euróövezethez csatlakozó országok esetében az euróban történő adatszolgáltatás első évétől az e rendelet 10. cikkének (6) bekezdése szerinti rendelkezések alkalmazandók.

1. Adatkészlet-azonosító

A Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok által továbbított valamennyi adatkészletet azon névformátum szerint kell azonosítani, amelyet a Bizottság (Eurostat) az adatcsereszabványokra vonatkozó részletes dokumentációban és iránymutatásban megad.

2. Adatkészletek és a mezők meghatározása

E szakasz A., B., C. és D. része meghatározza a Bizottság (Eurostat) és a nemzeti statisztikai hatóságok által továbbítandó adatkészletek tartalmát. Az adatkészlet használandó technikai elnevezéseit, szerkezetét, mezőit, kódjait és attribútumait a vállalkozások statisztikai célú nyilvántartásainak európai keretére vonatkozó, a Bizottság (Eurostat) által meghatározott iránymutatás legfrissebb változata tartalmazza.

Az e szakasz A., B., C. és D. részében felsorolt jelzés nélküli elemek kötelezőek, a "feltételes" jelzéssel ellátott elemek akkor kötelezőek, ha azok a tagállamban rendelkezésre állnak, az "opcionális" jelzéssel ellátott adatok megadása pedig ajánlott. A "részben feltételes" jelzéssel ellátott elemek kötelezőek azon részek kivételével, amelyeknél kifejezetten megadják, hogy feltételesek.

Az EuroGroups regiszter adatainak feldolgozása ciklikus folyamat, amelyet a Bizottság (Eurostat) indít meg központilag. Minden ciklus végén elérhetővé kell tenni a mintavételi keretet a statisztikák tagállami összeállítóinak.

A Bizottság (Eurostat) minden ciklus elején továbbítja a releváns metaadatokkal ellátott adatkészleteket a nemzeti statisztikai hatóságoknak annak biztosítása érdekében, hogy minden országban ugyanazok a metaadatok álljanak rendelkezésre és kerüljenek felhasználásra.

A. RÉSZ

A nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottságnak (Eurostat) továbbítandó, az (EU) 2019/2152 rendelet IV. mellékletének 1. pontjában, valamint 3.1. és 3.2. pontjában felsorolt változók adatkészletei

2.1. Rezidens jogi egységekkel kapcsolatban azonosítási célból folytatott adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok azonosítási célból továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak) a rezidens bejegyzett jogi egységeikre vonatkozó adatokat az EGR Azonosítási Szolgálat számára. A nemzeti statisztikai hatóságok - a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt - a következő adatkészletet továbbítják a rezidens bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan. Az ezen adatkészletre vonatkozó 1.6 változó lehet csak a jogi személy bejegyzésére vonatkozó dátum.

2.2. Külföldi jogi egységekkel kapcsolatban azonosítási célból folytatott adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok azonosítási célból az EuroGroups regiszter nyilvántartásba-vételi folyamata során bármikor továbbíthatják a Bizottság (Eurostat) részére a külföldön bejegyzett jogi egységekre vonatkozó adatokat. A nemzeti statisztikai hatóságok a következő adatkészletet továbbítják a külföldön bejegyzett jogi egységekre vonatkozóan. Az ezen adatkészletre vonatkozó 1.6 változó lehet csak a jogi személy bejegyzésére vonatkozó dátum.

2.3. A jogi egységekre és a multinacionális vállalatcsoportokhoz való kapcsolódásra vonatkozó adatcsere

Az adatfeldolgozás másik lépése a jogi egységekre, valamint azok kapcsolataira vonatkozó információknak a nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítása. Két adatkészletet kell továbbítani az EuroGroups regiszterbe, az egyiket a jogi egységekre, a másikat a kapcsolatokra vonatkozóan. A nemzeti statisztikai hatóságok - a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt - a következő adatkészleteket továbbítják a jogi egységekre és kapcsolatokra vonatkozóan.

2.4. Multinacionális vállalatcsoportokhoz tartozó rezidens vállalkozásokra vonatkozó adatcsere

Az adatfeldolgozás egyik lépése a jogi egységekre, valamint azok kapcsolataira vonatkozó információknak a nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottság (Eurostat) részére történő továbbítása. Összesen két adatkészletet kell továbbítani az EuroGroups regiszterbe, egy adatkészletet a vállalkozásokra, egyet pedig a vállalkozások és jogi egységek közötti kapcsolódásokra vonatkozóan.

2.5. A különböző forrásokból származó adatok integrálása és a vállalkozáscsoportok adatainak összeállítása

Az adatfeldolgozás másik lépése a különböző tagállamokból és más adatszolgáltatóktól továbbított információk központi integrációja a Bizottságnál (Eurostat). Ez az információ a jogi egységek irányítására és tulajdonviszonyaira, valamint a vállalkozás statisztikai egységre vonatkozik.

A feldolgozás következő szakasza a vállalkozáscsoportok Bizottság (Eurostat) általi összeállítása. A Bizottság (Eurostat) az így összeállított adatokat az e szakasz C. és D. részében meghatározott adatkészletekben továbbítja a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságaihoz

2.6. A multinacionális vállalatcsoportok tekintetében a csoportszerkezet és a változók korrekciójára vonatkozó adatcsere

A vállalatcsoport szerkezetére vonatkozó korrekciók céljából a nemzeti statisztikai hatóságok továbbítják a hiányzó vagy érvénytelen kapcsolatokra vonatkozó információkat tartalmazó adatkészleteket a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt. A formátum megfelel a kapcsolatokra vonatkozóan az e szakasz 2.3. pontjában meghatározott információkat tartalmazó adatkészlet formátumának.

Amennyiben a csoport globális döntéshozó központja a tagállam területén található, a nemzeti statisztikai hatóságok a multinacionális vállalatcsoportokra vonatkozó azonosítási információkat tartalmazó következő adatkészletet továbbítják a Bizottságnak (Eurostatnak).

2.7. Érvénytelen és a rendelet hatálya alá nem tartozó rezidens jogi egységekre vonatkozó adatcsere

A nemzeti statisztikai hatóságok az EuroGroups regiszter eljárása során bármikor továbbíthatják a Bizottság (Eurostat) részére az érvénytelen vagy a rendelet hatálya alá nem tartozó rezidens jogi egységekre vonatkozó információkat. A nemzeti statisztikai hatóságok továbbítják az ilyen jogi egységekre vonatkozó azonosítási információkat tartalmazó következő adatkészleteket.

2.8. A különböző forrásokból származó adatok integrálása és a multinacionális vállalatcsoportok végleges összeállítása

Az adatfeldolgozás következő lépése a különböző tagállamokból és más adatszolgáltatóktól a kapcsolódásokra és a vállalatcsoportra vonatkozóan továbbított információk központi integrációja a Bizottságnál (Eurostatnál). A feldolgozás utolsó szakasza a vállalatcsoportok Bizottság (Eurostat) általi végleges összeállítása.

A ciklus végén a Bizottság (Eurostat) továbbítja az egyes tagállamok illetékes nemzeti statisztikai hatóságainak a vállalatcsoportok végleges összeállításának eredményeit. A Bizottság (Eurostat) az e szakasz C. és D. részében meghatározott adatkészletekben továbbítja az adatokat a nemzeti statisztikai hatóságoknak.

B. RÉSZ

A jogi egységek azonosítása céljából a nemzeti statisztikai hatóságok által a Bizottságnak (Eurostatnak) továbbítandó, az (EU) 2019/2152 rendelet IV. mellékletének 3.3. pontjában felsorolt változók adatkészletei

A nemzeti statisztikai hatóságok kérésére a Bizottság (Eurostat) - a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzéssel együtt - a következő adatkészletben továbbítja az azonosítás eredményeit az EGR Azonosítási Szolgálattól az EGR előállításában részt vevő személyzet részére.

C. RÉSZ

Az EuroGroups regiszternek az (EU) 2019/2152 rendelet 8. cikkének (4) bekezdésében említett felhasználása céljából a Bizottság (Eurostat) által a nemzeti statisztikai hatóságok és központi bankok számára továbbítandó, az (EU) 2019/2152 rendelet IV. mellékletének 2. pontjában felsorolt változók adatkészletei

A Bizottság (Eurostat) kizárólag statisztikai célra továbbítja a tagállamok nemzeti statisztikai hatóságainak a multinacionális vállalatcsoportokra és az azokat alkotó egységekre vonatkozó következő változókat a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt, ha a csoport legalább egy jogi egysége az érintett tagállam területén található.

A Bizottság (Eurostat) kizárólag statisztikai célra továbbíthatja a nemzeti központi bankoknak és az Európai Központi Banknak a multinacionális vállalatcsoportokra és az azokat alkotó egységekre vonatkozó következő változókat a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzésekkel együtt, feltéve, hogy a továbbítást a nemzeti statisztikai hatóság kifejezetten engedélyezte, és - amennyiben az adatokat egy nemzeti központi banknak továbbítják - a multinacionális vállalatcsoportnak legalább egy jogi egysége az adott nemzeti központi bank tagállamának területén található.

D. RÉSZ

Az Eurogroups regiszter előállítása céljából a Bizottság (Eurostat) által a nemzeti statisztikai hatóságoknak továbbítandó, az (EU) 2019/2152 rendelet IV. mellékletének 2. pontjában felsorolt változók adatkészletei

Az EuroGroups regiszter előállítása során a hatékonyság és a kiváló minőség biztosítása érdekében a Bizottság (Eurostat) továbbítja az EuroGroups regiszter előállításában részt vevő személyzet részére a multinacionális vállalatcsoportra és az azokat alkotó egységekre vonatkozó következő változókat a bizalmas kezelésre vonatkozó jelzéssel együtt.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 549/2013/EU rendelete (2013. május 21.) az európai unióbeli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 696/93/EGK rendelete (1993. március 15.) a közösségi termelési rendszer megfigyelésére és elemzésére szolgáló statisztikai egységekről (HL L 76., 1993.3.30., 1. o.).

( 3 ) A Tanács 2006/112/EK irányelve (2006. november 28.) a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

( 4 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2015/443 határozata (2015. március 13.) a Bizottságon belüli biztonságról (HL L 72., 2015.3.17., 41. o.).

( 5 ) A Bizottság (EU, Euratom) 2017/46 határozata (2017. január 10.) az Európai Bizottság kommunikációs és információs rendszereinek biztonságáról (HL L 6., 2017.1.11., 40. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet, HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

( 8 ) A Tanács 2533/98/EK rendelete (1998. november 23.) az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről (HL L 318., 1998.11.27., 8. o.).