280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelet

a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről

A Kormány a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdésének 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. alapvető felhasználó: krízis esetén a társadalom működéséhez szükséges tevékenységet ellátó, villamosenergia-ellátásában nem korlátozható, e rendelet szerint kijelölt felhasználó,

2. erőművi tartalék: az átviteli rendszerirányító által a teljesítmény központi szabályozása keretében percenként figyelt tartalék kategóriák közül a maximális, időkorlát nélküli forgótartaléknak és az összes indítható gép maximális szabályozási teljesítmény határának az összege, az import villamos teljesítmény figyelembevételével,

3. jelentős zavar: a villamosenergia-rendszerben bekövetkezett, a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 138. § (1) bekezdése alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott üzemi hiba,

4. RKR: rotációs kikapcsolási rend, a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából a villamosenergia-hiánnyal arányos, előre tervezett módon történő kikapcsolását és a kikapcsolásának gyakoriságát meghatározó eljárás,

5. rotációs kikapcsolás elve: a villamosenergia-felhasználók különböző csoportjainak a villamosenergia-ellátásból különböző időben, az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmának elvén történő kikapcsolása a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából,

6. válsághelyzet: a Vet. 139. § (1) bekezdésében meghatározott villamosenergia-ellátási zavar.

2. § (1) A Vet. 74. §-a szerinti tevékenységek engedélyeseinek (a továbbiakban: engedélyesek) fel kell készülniük a jelentős zavar, a válsághelyzet veszélye, valamint a válsághelyzet (a továbbiakban együtt: krízis) elleni védekezésre.

(2) A jelentős zavar megelőzése, a következményeinek csökkentése és az elhárítás irányítása, valamint válsághelyzet veszélye esetén a védekezés irányítása az átviteli rendszerirányító feladata.

(3) Válsághelyzetben a védekezés irányítása a Kormány feladata.

3. § (1) Krízis esetén úgy kell eljárni, hogy az alapvető felhasználók villamosenergia-ellátása lehetőség szerint a legtovább biztosított legyen, továbbá üzemzavar esetén ellátásuk helyreállítása elsőbbséget élvezzen.

(2) Krízis esetén a felhasználók között nem tehető különbség abból a szempontból, hogy kitől vagy milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát.

(3) Az átviteli rendszerirányító köteles

a) olyan információs rendszert működtetni, amelynek segítségével képes felmérni a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetet és annak várható alakulását,

b) krízis esetén a rendszerszintű tüzelőanyag és teljesítmény helyzetről az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) elnökét egyidejűleg folyamatosan tájékoztatni.

(4) Ha hatóság határozata alapján egy erőmű tartós termeléscsökkentése szükséges, arról az engedélyes tájékoztatja a Hivatalt.

4. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó a krízis megszüntetése érdekében olyan utasításokat köteles adni, hogy azok végrehajtása során társadalmi-gazdasági szinten minél kisebb kár következzen be, és ne okozzanak aránytalan terhet egyes rendszerhasználóknak.

(2) A felhasználó a villamosenergia-ellátásból akkor kapcsolható ki (a továbbiakban: kikapcsolás), ha a válsághelyzet veszélye vagy a jelentős zavar piacszabályozó eszközökkel, vagy a már bekövetkezett válsághelyzet az ellátási szabályzatokban előírt eszközökkel nem hárítható el.

(3) A kikapcsolásra csak a krízis megelőzéséhez és elhárításához szükséges legkisebb mértékben és időtartamra hozható intézkedés.

5. § (1) Az atomerőmű egy esetleg fellépő teljes feszültségkiesés esetére köteles újraindítási tervet készíteni és azt rendszeresen felülvizsgálni.

(2) Az atomerőmű (1) bekezdés szerinti újraindítási tervének végrehajtása során e rendelet alapján csak olyan intézkedések rendelhetők el, amelyek az újraindítás végrehajtását hátrányosan nem befolyásolják.

2. A krízis megelőzésére és enyhítésére szolgáló általános intézkedések

6. § (1) A krízis megelőzését és az ellene való védekezést az átviteli rendszerirányítónak, valamint a hatóságoknak elsősorban piacszabályozó eszközökkel kell biztosítaniuk a villamosenergia-ellátási szabályzatok előírásainak betartatása révén.

(2) Az engedélyesek és a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) feladata a felhasználókat tájékoztatással, takarékossági felhívásokkal felkészíteni a krízisre, amelyek célja a megelőzés és az esetlegesen bekövetkező kár mérséklése.

(3) Az elosztó és az átviteli rendszerirányító a Hivatal, a BM OKF, a felhasználók és a közszolgálati médiaszolgáltatók részére megadják a kikapcsolásra való felkészüléssel kapcsolatban szükséges információkat.

(4) A Hivatal a Vet. 139. § (2) bekezdés a)-d) pontja végrehajtásának előkészítése érdekében javaslatot készít a miniszter részére.

7. § A krízis megelőzése, enyhítése céljából automatikus korlátozó és kikapcsoló berendezések beszerzése, felszerelése, üzemeltetése, karbantartása és ellenőrzése a hálózati engedélyes feladata, saját költségén, az átviteli rendszerirányító koordinálásában. A felhasználó köteles e berendezések felszerelését, karbantartását és ellenőrzését tűrni, és az őt érintő berendezés számára helyet biztosítani. Az elosztó és átviteli rendszerirányító eljárása nem járhat a felhasználó aránytalan sérelmével.

3. A Krízis Munkabizottság

8. § (1) Az átviteli rendszerirányító Krízis Munkabizottságot (a továbbiakban: KM) hoz létre, amelynek feladata

a) a krízis megelőzésére szolgáló és a krízis idején teendő intézkedések előkészítése, valamint

b) javaslattétel a Kormány és Hivatal részére a krízis idején a hatáskörükbe tartozó intézkedésekre.

(2) A KM-et az elnök és nyolc tag alkotja. A KM elnöke az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója, tagjai a termelői engedélyesek és az elosztók két-két képviselője, az átviteli rendszerirányító, az atomerőmű, az egyetemes szolgáltatók, valamint a villamosenergia-kereskedők egy-egy képviselője.

(3) A KM ülését az elnök hívja össze. Az ülés összehívásáról a minisztert, a BM OKF főigazgatóját és a Hivatal elnökét előzetesen értesíti. A miniszter, a BM OKF főigazgatója és a Hivatal elnöke, vagy azok megbízottja jogosult az üléseken jelen lenni, a KM-től és a résztvevőktől tájékoztatást kérni. A KM elnöke az ülésre eseti jelleggel más szerv képviselőjét is meghívhatja. A KM maga határozza meg ügyrendjét, szervezetét és az ülésein részt vevő meghívottak körét.

(4) A KM az (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatai körében különösen

a) véleményezi a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtott villamosenergia-ellátási szabályzatokat arra vonatkozóan, hogy azok a krízis elkerülésére, enyhítésére megfelelő műszaki és gazdasági előírásokat tartalmaznak-e,

b) javaslatot tesz a termelői engedélyesek feladatainak meghatározására, ha az 50 MW és annál nagyobb teljesítményű erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről szóló miniszteri rendeletben előírt erőművi biztonsági tüzelőanyag-készlet bármilyen okból a meghatározott mérték alá csökken, vagy ha országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy veszélybe kerülhet a villamosenergia-ellátás folyamatossága,

c) javaslatot tesz az átviteli rendszerirányító és az elosztók feladatainak meghatározására - a felhasználói villamosenergia-terhelés csökkentése érdekében - a kikapcsolások megelőzése, valamint a kikapcsolások előkészítése terén,

d) tájékoztatási rendszert készít elő az állami szervek, a rendszerhasználók és a közszolgálati médiaszolgáltatók részére,

e) együttműködik a Hivatallal a 6. § (4) bekezdés szerinti feladatának ellátásában,

f) véleményezi a 9. § (1) bekezdés szerinti villamosenergia-ellátási krízistervet (a továbbiakban: krízisterv),

g) véleményezi az RKR-t.

4. A krízisterv

9. § (1) Az átviteli rendszerirányító kidolgozza a krízistervet, amely a társadalom, a rendszerhasználók és az engedélyesek felkészítése érdekében tartalmazza

a) az állami szervek, a BM OKF, a felhasználók, a rendszerhasználók és az engedélyesek tájékoztatásának módját és rendjét a fogyasztás csökkentése érdekében szükséges kikapcsolások előrejelzéséről, valamint a kikapcsolásokról,

b) a válsághelyzet veszélye I. és II. fokozata, valamint a válsághelyzet bevezetésének körülményeit,

c) a 7 napot meghaladó krízis esetén teendő intézkedéseket,

d) a felhívás módját a villamos energiával való takarékosságra és annak jelentőségére,

e) a felhívás rendjét a villamosenergia-termelési és importajánlatok fokozására,

f) a felhasználói terhelés csökkentés módját a villamos energia forrásoldal és fogyasztás egyensúlyának megőrzése céljából,

g) az ország vagy országrészek villamosenergia-ellátásában több napon át hiányt okozó hálózati berendezés üzemszünetek esetén a hálózati engedélyes által teendő intézkedéseket,

h) a válsághelyzet esetén követendő eljárási rend forgatókönyvét,

i) a válsághelyzet kihirdetése esetén kiadandó rendeletek tervezetét,

j) a krízis esetén felmerült, ahhoz kapcsolódó többletköltségek elszámolási rendjét,

k) a válsághelyzeti szimulációs gyakorlatok rendjét.

(2) Az átviteli rendszerirányító a krízistervet a KM véleményével együtt jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalnak. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendő.

(3) Az elosztó az (1) bekezdés figyelembevételével saját működési területére lebontva kidolgozza az elosztói krízistervet.

5. Az RKR

10. § (1) Az RKR-t az átviteli rendszerirányító dolgozza ki és a KM véleményével együtt jóváhagyásra beterjeszti a Hivatalnak. Véleményeltérés esetén a kisebbségi vélemény is beterjesztendő. A Hivatal akkor hagyja jóvá az RKR-t, ha az megfelel a 12. és 13. § szerinti követelményeknek. A Hivatal által jóváhagyott, végleges RKR-ről az átviteli rendszerirányító tájékoztatja az érintetteket.

(2) Az RKR tervezésének célja, hogy a felhasználók az egyenlő elbánás és az indokolatlan megkülönböztetés tilalma elvének megfelelően kerüljenek kikapcsolásra, és a felhasználókat kikapcsolási fokozatokba sorolja az előre meghatározott teljesítménykontingensek szerint.

11. § (1) Annak érdekében, hogy a krízis esetén a kikapcsolások csak az indokolt felhasználói kört érintsék, valamint azok indokolt időtartamban kerüljenek végrehajtásra, az átviteli rendszerirányítónak az RKR-t az elosztókkal együttműködve kell kidolgoznia.

(2) Az RKR megalapozottsága érdekében a területileg illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító a gazdálkodó szervezet felhasználótól, valamint a költségvetési szerv felhasználótól a korlátozással és a kikapcsolással összefüggő adatokat kérhet. A hálózati engedélyes köteles gondoskodni az RKR készítése során birtokába jutott adatok, információk jogszerű kezeléséről.

(3)[1] A felhasználókat - az (5) bekezdés szerinti kivétellel - azonosan kell kezelni az RKR kidolgozása során tekintet nélkül arra, hogy kitől vagy milyen típusú engedélyestől vásárolják a villamos energiát.

(4) Az RKR-ben a rotációs kikapcsolás elvén a károk legkisebb mértékre történő csökkentésének érdekében az egyes ellátási területeken 3 órát meg nem haladó kikapcsolási fokozatokat kell képezni.

(5)[2] Ha a magánvezetékre termelő kapcsolódik, és a termelő az erőművek energiahordozó-készletének legkisebb mértékéről és a készletezés rendjéről szóló miniszteri rendelet szerint a készletezési kötelezettség alól mentességet kapott, akkor az RKR kidolgozása során a felhasználónak a közcélú hálózat és a magánvezeték csatlakozási pontján lévő teljesítményét csökkenteni kell a termelő névleges teljesítményével.

12. § (1) Az RKR-t úgy kell tervezni, hogy

a) az alapvető felhasználókat az alaptevékenységük ellátásához nem nélkülözhető villamos teljesítményigény mértékéig ne érintse a villamosenergia-ellátás kikapcsolása és

b) figyelembevételre kerüljenek

ba) az egyedi felhasználóknál felvett teljesítményadatok, amelyek a mindenkori szerződött teljesítmények, továbbá vonalaknál a vonali terhelés éves csúcsidei maximuma, valamint

bb) a felhasználók terhelésének évszakonkénti alakulása.

(2) Az RKR tervezéséhez legalább az 1. melléklet szerint adatok szükségesek.

(3) Az alapvető felhasználó alaptevékenysége ellátásához nem nélkülözhető villamos energia teljesítményigényt a hálózati engedélyes és a felhasználó közötti megállapodásban kell meghatározni.

13. § (1) Az RKR elkészítése során az elosztó működési területe vonatkozásában megadja az átviteli rendszerirányítónak az RKR készítését megelőző téli mérési napon az órás átlagú rendszerterhelés csúcsidejében mért órás átlagú terhelés értékét, valamint ennek az alapvető felhasználók nélkül vett értékét.

(2) Az átviteli rendszerirányító az RKR-be bevonandó teljesítményt az RKR készítését megelőző téli mérési napon mért órás átlagú rendszerterhelés 75%-ában határozza meg. Ezt az értéket az elosztói engedélyesek között az általuk megadott csúcsterhelések arányában osztja fel.

(3) Az átviteli rendszerirányító az elosztókkal együttműködve az alapvető felhasználók kivételével az országos felhasználói terhelést 18, hozzávetőlegesen egyforma terhelési csoportra osztja. A terhelési csoportokat lehetőség szerint a hálózati engedélyesek normál üzeméhez és területi határaihoz kell igazítani, és az egyes terhelési csoportokat sorszámmal meg kell jelölni.

(4) Az elosztó a csoportonkénti kikapcsolási teljesítményeket a középfeszültségű vonalak terhelései és 400 kW-nál nagyobb lekötött teljesítményű felhasználók között oszthatja fel.

14. § (1) Az RKR alkalmazását az átviteli rendszerirányító rendeli el.

(2) A kikapcsolásra felvett egyedi felhasználók esetében a korlátozást a területileg illetékes hálózati engedélyes üzemirányító központjából elektronikus hírközlés és telefon útján kell elrendelni.

(3) A kikapcsolásokat az alapvető felhasználók korlátozása nélkül kell végrehajtani. A kikapcsolásra felvett középfeszültségű leágazásokon alapvető felhasználó nem lehet.

(4) A szükségessé váló kikapcsolásokat és visszakapcsolásokat a hálózati engedélyes végzi el, figyelembe véve az átviteli rendszerirányító utasításait és a kapcsolás helyén fennálló aktuális üzemállapotot.

(5) A hálózati engedélyes az illetékességi területén lévő, az RKR-ben megnevezett, az RKR keretében kikapcsolható felhasználók felhasználási helyeiről nyilvántartást vezet.

15. § (1) Az RKR adatainak módosítását el kell végezni, ha

a) az alapvető felhasználók körében változás következett be,

b) a nem alapvető felhasználók terhelésében olyan változás következett be, amely egy terhelési csoport teljesítményét lényegesen megváltoztatja,

c) új táppontot helyeztek üzembe vagy

d) a középfeszültségű vonalakat átcsoportosították.

(2) Az RKR módosítását a Hivatal hagyja jóvá. A módosításokat a villamosenergia-ipari engedélyesek kötelesek átvezetni a saját nyilvántartásukban.

6. Az alapvető felhasználó kijelölése

16. § (1) Alapvető felhasználóként jelölhető ki a 2. mellékletben meghatározott létesítmény üzemeltetője azon felhasználási helye tekintetében, amely

a) közcélú hálózatról - ide nem értve a magánvezetéket - egy csatlakozási ponton keresztül, az elosztói szabályzat szerinti normál üzembiztonsági igényű, egyirányú ellátással rendelkezik, és

b) saját célra villamos energiát termelő vagy a közcélú hálózatba betápláló erőművel nem rendelkezik.

(2)[3] Az alapvető felhasználók körét - az illetékes vármegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság, az átviteli rendszerirányító és a területileg illetékes elosztó véleményének kikérése mellett - a Hivatal vármegyénként külön listában állapítja meg, és azt szükség esetén, de legalább háromévente a kijelölésre vonatkozó eljárásrend szerint felülvizsgálja. A Hivatal a felhasználók alapvető felhasználóként történő kijelöléséről a vármegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium védelmi igazgatási feladatokat ellátó szervezeti egysége, az egészségügyért felelős miniszter, a hálózati engedélyes vagy a felhasználó javaslata alapján a közigazgatási hatósági eljárás szabályai szerint hivatalból dönt.

(3) A Hivatal a beérkezett javaslatokat összesítve, minden év március 31-ig megküldi a (2) bekezdés szerinti véleményezők részére.

(4) A (2) bekezdés szerinti listáról a Hivatal a villamosenergia-ellátás biztonsága, a villamosenergia-rendszer biztonsága, a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának megőrzése, a krízis megelőzéséhez, enyhítéséhez szükséges és a villamosenergia-hiánnyal arányos intézkedések elve, az RKR célja, valamint az egyenlő bánásmód szempontjainak figyelembevételével dönt.

(5) A Hivatal az alapvető felhasználó kijelöléséről hozott határozatát haladéktalanul megküldi a területileg illetékes elosztónak és az átviteli rendszerirányítónak. Az alapvető felhasználók listáját a területileg illetékes elosztó és az átviteli rendszerirányító naprakészen nyilvántartja.

7. A jelentős zavar

17. § (1) Jelentős zavar esetén az átviteli rendszerirányító köteles

a) a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló utasításokat adni, így különösen az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, villamos erőművek fokozott igénybevétele és a feszültségcsökkentés tekintetében,

b) kezdeményezni az illetékes engedélyeseknél a villamosenergia-termelés növelését és importját,

c) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének,

d) a felhasználókat közszolgálati médiaszolgáltatók útján a helyzetről és annak várható időtartamáról tájékoztatni, továbbá önkéntes terheléscsökkentésre felhívni.

(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó által a Vet. 138. § (2) bekezdése alapján adott utasítások az egyenlő elbánás elvén és az indokolatlan megkülönböztetés tilalmán kell, hogy alapuljanak; az utasítások csak a szükséges és indokolt mértékig okozhatnak terheket a rendszerhasználóknak.

(3) A jelentős zavar esetén működő automatikus vagy elrendelhető kikapcsolásokat az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó legfeljebb 6 órás időtartamra alkalmazhatja. Ha a jelentős zavar folyamatosan a 6 órás időtartamot meghaladja, akkor az átviteli rendszerirányító és az elosztó a kikapcsolásokra az RKR-t köteles alkalmazni.

18. § (1) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításadásának módját a villamosenergia-ellátási szabályzatokban kell rögzíteni.

(2) Az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasítása végrehajtásának technikai szabályait az üzemi és elosztói szabályzatban kell rögzíteni.

(3) Az átviteli rendszerirányítói és az elosztói utasítások jogszerűségét és indokoltságát, az utasítások végrehajtását a Hivatal ellenőrzi.

(4) A Hivatal az átviteli rendszerirányító és az elosztó utasításainak végrehajtását felfüggesztheti, korlátozhatja, megtilthatja, attól függően, hogy az utasítás milyen mértékben nem felel meg az ellátásbiztonság, a villamosenergia-rendszer egyensúlya fenntartásának vagy a versenysemlegesség követelményének.

(5) A jelentős zavar időszaka alatt hálózatra adott és igénybe vett villamos energia elszámolását az átviteli rendszerirányító végzi. Az elszámolás során az eredeti megállapodásokban, valamint a zavar elhárításához igénybe vett forrásokra vonatkozó megállapodásokban szereplő árakat kell figyelembe venni.

8. A válsághelyzet veszélye

19. § (1) A válsághelyzet veszélye I. fokozatának minősül, ha

a) a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 10% alá csökken, vagy

b) országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 3 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt.

(2) A válsághelyzet veszélye I. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles

a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni,

b) kezdeményezni az érintett engedélyeseknél a többlet villamosenergia-termelést és a többletimport ajánlatkérést,

c) kezdeményezni a saját hatáskörben történő, a termelői engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a felhasználó közötti szerződéseken alapuló terhelésszabályozást, terheléscsökkentést és

d) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.

20. § (1) A válsághelyzet veszélye II. fokozatának minősül, ha

a) a villamos energia folyamatos ellátását veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány jelentkezik, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 7% alá csökken, vagy

b) országos szinten a tüzelőanyag-készlet olyan mértékben csökken, hogy a villamosenergia-ellátás folyamatossága 2 napon belül veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt.

(2) A válsághelyzet veszélye II. fokozata esetén az átviteli rendszerirányító köteles

a) a meglévő polgári jogi szerződések keretein belül - az érintett engedélyesek bevonásával - a villamosenergia-ellátási szabályzatokkal összhangban álló intézkedéseket kezdeményezni különösen az üzembiztonsági szolgáltatások és rendszertartalékok igénybevétele, nemzetközi kisegítés kérése, export-import menetrend módosítása, villamos erőművek fokozott igénybevétele és a feszültségcsökkentés tekintetében, valamint megkísérelni a hiány megszüntetését,

b) utasítást adni az elosztó üzemirányító központjának az RKR esetleges alkalmazásának előkészítésére,

c) közszolgálati médiaszolgáltatók útján ismertetni a helyzetet és annak várható időtartamát,

d) a villamos energia szervezett piacán folyó tranzakciók végrehajtását a válsághelyzet veszélyének megszüntetéséig felfüggeszteni és

e) a helyzetről tájékoztatást adni a miniszternek és a Hivatal elnökének.

9. A válsághelyzet

21. § (1) A Vet. 139. § (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti eseménynek minősül a folyamatos villamosenergia-ellátást veszélyeztető olyan tartós erőművi és import teljesítményhiány, amikor a villamosenergia-rendszer erőművi tartaléka 3% alá csökken,

b) b) pontja szerinti eseménynek minősül az országos szinten bekövetkező olyan mértékű tüzelőanyag-készlet csökkenés, amelynek következtében a villamosenergia-ellátás folyamatossága közvetlen veszélybe kerülhet a villamos energia forrásoldal és a fogyasztás egyensúlyának hiánya miatt,

c) d) pontja szerinti eseménynek minősül a jelentős zavar 30 napon belül három alkalommal történő bekövetkezése.

(2) Az átviteli rendszerirányító az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti események bekövetkezéséről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert és a Hivatal elnökét. A tájékoztatás tartalmazza a válsághelyzet várható időtartamát, a várható következményeket, a helyreállítás érdekében tett intézkedéseket, azok várható hatását is. Mindezekről a miniszter köteles a Kormányt haladéktalanul tájékoztatni.

22. § (1)[4]

(2) A Kormány a megtett korlátozó intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.

(3) A 30 napot meghaladó válsághelyzetről a Kormány tájékoztatást ad az Országgyűlésnek.

23. § (1) Válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító elrendelheti a hiány nagyságától függően a felhasználói terhelés csökkentését az előkészített RKR útján. Az alkalmazandó kikapcsolási fokozatot az átviteli rendszerirányító határozza meg a teljesítmény-egyensúly biztosítása érdekében.

(2) Válsághelyzet esetén, ha e rendelet vagy más jogszabály eltérően nem rendelkezik, az átviteli rendszerirányító és a Hivatal a jelentős zavar kezelésének szabályai szerint jár el.

24. § (1) A válsághelyzet megszűnése esetén az átviteli rendszerirányító intézkedik a felhasználói visszakapcsolások érdekében, valamint erről tájékoztatást ad a miniszternek és a Hivatal elnökének.

(2) A válsághelyzet megszűnése esetén a Kormány a válsághelyzetben hozott intézkedéseit hatályon kívül helyezi.

10. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A villamosenergia-rendszer jelentős zavara és a villamosenergia-ellátási válsághelyzet esetén szükséges intézkedésekről szóló 285/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) alapján kidolgozott, és a Hivatal által jóváhagyott krízisterv és RKR a felülvizsgálatukig hatályban maradnak.

(3)[5]

(4) A 14. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a 2021. január 1-jét követő kikapcsolások esetében kell alkalmazni. 2020. december 31-ig alapvető felhasználót tartalmazó kikapcsolási csoport korlátozására abban az esetben kerülhet sor, ha az alapvető felhasználókat nem tartalmazó csoportok nem elegendők a rotáció megvalósítására.

(5)[6]

26. § Ez a rendelet

a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 37. cikk (1) bekezdés t) pontjának és 42. cikkének,

b)[7]

való megfelelést szolgálja.

27. §[8] Ez a rendelet a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről és a 2005/89/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 5-i (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Az RKR tervezésének adatszükséglete

1. Az alapvető felhasználók nélküli felhasználói terhelés hálózati engedélyesenként.

2. Egyedileg kikapcsolásra kerülő felhasználóknál:

a) az azonosításhoz szükséges adatok,

b) a felhasználó tényleges teljesítménye csúcsidőben,

c) a felhasználó alaptevékenysége ellátásához nem nélkülözhető villamos teljesítményigénye,

d) elektronikus hírközlés, illetve telefon útján történő értesítéséhez a korlátozási utasításvételére a felhasználó által kijelölt telefonszám, e-mail cím.

3. Vonali felhasználóknál:

a) a vonal terhelési adatai csúcsidőben,

b) a vonal fontosabb felhasználói és az érintett felhasználók száma, típusa.

2. melléklet a 280/2016. (IX. 21.) Korm. rendelethez

Alapvető felhasználóként történő kijelölés során figyelembe veendő létesítmények

1. A Vet. szerinti hálózati engedélyes rendszerirányítást, üzemirányítást, illetve üzemzavar elhárítást végző létesítménye.

2. A földgázellátásról szóló törvény szerinti szállítási rendszerüzemeltető rendszerirányítást, üzemirányítást, illetve üzemzavar elhárítást végző létesítménye (ideértve a gázfogadó állomást, nyomásfokozó állomást, földgáztárolót, mérő és szakaszoló állomást).

3. A bányászatról szóló törvény szerinti szénhidrogén-szállítóvezeték.

4. Kiemelt jelentőségű honvédelmi létesítmény.

5. A BM OKF, a vármegyei (fővárosi) katasztrófavédelmi irányító központ, és a vármegyei (fővárosi) védelmi bizottság működési helye.[9]

6. A katasztrófavédelmi és rendvédelmi szervek különleges jogrend időszaki üzemanyag igényét biztosító, illetve a nemzeti stratégiai tartalékot kezelő társaság üzemanyag töltőállomásai közül, katasztrófavédelmi kirendeltségenként egy töltőállomás.

7. Az országos közszolgálati televízió- és rádióállomás, és hírközlési eszközei, valamint a hivatásos, rendvédelmi szervek hírforgalmazását biztosító hálózati berendezések.

8. A fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó egészségügyi alágazatokhoz tartozó további szolgáltatók.

9. Közforgalmi repülőtér, valamint repülésirányító és repülésbiztonsági berendezés.

10. Mélyművelésű bánya és radioaktív hulladéktároló.

11. Kényszeráramú szennyvízszállítást és szennyvíztisztítást biztosító létesítmény, valamint árvíz és belvízvédekezés idején belvízmentesítést szolgáló szivattyútelepe.